- Csatlakozott
- Ápr 28, 2020
- Téma
- 1,969
- Üzenetek
- 2,028
- Reakció pont
- 188
- Pontok
- 223
- Tárhely
- Data.hu FREE
Fényes Tóth Olga - Nők a szovjet börtönében
Ezt a könyvet nem író írta. Egy magyar asszony visszaemlékezéseit tükrözik a sorok szibériai rabsága hét, sötét esztendejéről. De éppen úgy megírhatta volna azokat egy más nádihoz tartozó valaki minden szenvedésen és gyötrelmen túl is hú fia maradt annak a közösségnek, amit Hazájának, Nemzetének nevez.
Az olvasó ne várjon ettől a könyvtől fordulatos eseményeket, finom lélek-analízist vagy csiszolt írói stílust. .Ha ezt várja— csalódni fog és jobb ha leteszi a könyvet. A sorokat hét elveszett esztendő, hétszer háromszázhatvanöt nap pokoli szenvedése és egyedülléte íratta a szerzővel, mintegy tükörként, hogy: íme, ilyen az élet és ilyen kegyetlenül nyers, komisz és kíméletlen azok élete, akik a történelem különös játéka folytán belekerültek — vagy belekerülnek — a kommunista Igazság — vagy, inkább igazságtalanság — csontot és vért, lelket és idegeket őrlő gépezetébe.
Fényes Tóth Olga majd egy évtizedig járta a szibériai rabszolga-táborok reménytelen világát. Hét hosszú évet töltött szovjet-orosz munkatáborokban. Hét esztendő — amit elloptak az életéből, és amit soha, de soha nem kaphat többé vissza. Hét komor, szürke, szenvedésekkel teli esztendő, örömök, szeretet és sokszor a remény legkisebb simogatása nélkül. Halálra ítélt szám volt a tundrák testet és lelket fagyasztó jeges világában, ahol nem számított az ember, ahol lélektelenek voltak az őrzők és ahol nem számított az emberi élet.
Azt szokták mondani, hogy a csodák ideje elmúlt. Nem! Ma is a csodák idejét éljük. Már az is csoda, hogy még egyáltalán élünk és létezünk, mikor az ember annyira elaljasodott, hogy szerte a világon betonbunkerekbe zárva őrzi azokat a fegyvereket, amelyek ha elszabadulnak, akkor népes városok és országok pusztulnak el rövid pár óra leforgása alatt. A csodák idejét éljük, mikor kórházakat építünk, ahol okos doktorok vigyázzák egészségünket és ugyanakkor hideg politikusok cinikusan kiszámítják, hogy egy esetleg elkövetkezendő háború kb. 200 millió ember életébe kerül. Igaz, hogy vigasztalóul odateszik: de aki túléli, annak már nem kell félnie egy újabb háborútól és egy boldogabb kor felé irányíthatja atomsugaraktól megvakult szemeit. De a 200 millió embert már leírták a titkos irodákban felfektetett 'nagy tartozik-követel könyvben. Mint felesleges tömeget, mint halálraítélt masszát kezelik a már eleve halálra ítélteket és közben elfelejtik, hogy ennek a tömegnek minden egyes emberatomja elő és szenvedő, gondolkodó és érző individuum, aki élni akar. A megfordított csodák idejét éljük, amikor a vallások és legendák szép és jó Istencsodáit a materializmusba torkollott ember gonosz és istentelen csodái váltották fel.
Minden ember élete csodákkal terhelt és minden ember csodavárú. És csoda történt a könyv szerzőjével is, amikor hét évi nyomorult sora után, minden reménytelenség ellenére is kitárultak előtte az élet kapui, amikor a tajgák világából élve haza került.
Nem regény, vagy szépirodalom ez a könyv. Maga az élet, illetve az életnek az a része, amelyet sokan ismernek és mégis oly kevesen ahhoz — hogy valóban olyannak lássák azt, az egész világot fenyegető végtelen veszedelmet, amit úgy hívnak, hogy — Kommunista Társadalmi Rendszer.
Fényes Tóth Olgának a szibériai hét esztendőről írott visszaemlékezéseit a new yorki Szabad Magyarság közölte először folytatásokban. Most az amerikai magyarság támogatásával a müncheni Mikes Kelemen Kör bocsájtja az olvasók és nem olvasók elé könyv alakban.
Hogy egy magyar nyelvű könyv kiadása és megjelentetése mit jelent a emigrációban, azt csak azok tudják, akik ismerik emigrációnk hibáit és előnyeit, szalmaláng lelkesedését és már-már a fekete hamuig érő olykori apátiáját. Addig vagyunk erősek, amíg magyar betűt és magyar szót tudunk a fehér papírra vetni, mert minden magyar írás és magyarul leírt szó, vallomás a régi és egyetlen régi Haza mellett és helytállás magyarságunk mellett.Ez a könyv több! Vallomás, helytállás és egyben — figyelmeztető írás is azok számára, akik pillanatnyi jómódúkban hajlandók megfeledkezni a Vasfüggöny mögötti világról, Hazánkról, Magyarországról … pdf 1mb
Ezt a könyvet nem író írta. Egy magyar asszony visszaemlékezéseit tükrözik a sorok szibériai rabsága hét, sötét esztendejéről. De éppen úgy megírhatta volna azokat egy más nádihoz tartozó valaki minden szenvedésen és gyötrelmen túl is hú fia maradt annak a közösségnek, amit Hazájának, Nemzetének nevez.
Az olvasó ne várjon ettől a könyvtől fordulatos eseményeket, finom lélek-analízist vagy csiszolt írói stílust. .Ha ezt várja— csalódni fog és jobb ha leteszi a könyvet. A sorokat hét elveszett esztendő, hétszer háromszázhatvanöt nap pokoli szenvedése és egyedülléte íratta a szerzővel, mintegy tükörként, hogy: íme, ilyen az élet és ilyen kegyetlenül nyers, komisz és kíméletlen azok élete, akik a történelem különös játéka folytán belekerültek — vagy belekerülnek — a kommunista Igazság — vagy, inkább igazságtalanság — csontot és vért, lelket és idegeket őrlő gépezetébe.
Fényes Tóth Olga majd egy évtizedig járta a szibériai rabszolga-táborok reménytelen világát. Hét hosszú évet töltött szovjet-orosz munkatáborokban. Hét esztendő — amit elloptak az életéből, és amit soha, de soha nem kaphat többé vissza. Hét komor, szürke, szenvedésekkel teli esztendő, örömök, szeretet és sokszor a remény legkisebb simogatása nélkül. Halálra ítélt szám volt a tundrák testet és lelket fagyasztó jeges világában, ahol nem számított az ember, ahol lélektelenek voltak az őrzők és ahol nem számított az emberi élet.
Azt szokták mondani, hogy a csodák ideje elmúlt. Nem! Ma is a csodák idejét éljük. Már az is csoda, hogy még egyáltalán élünk és létezünk, mikor az ember annyira elaljasodott, hogy szerte a világon betonbunkerekbe zárva őrzi azokat a fegyvereket, amelyek ha elszabadulnak, akkor népes városok és országok pusztulnak el rövid pár óra leforgása alatt. A csodák idejét éljük, mikor kórházakat építünk, ahol okos doktorok vigyázzák egészségünket és ugyanakkor hideg politikusok cinikusan kiszámítják, hogy egy esetleg elkövetkezendő háború kb. 200 millió ember életébe kerül. Igaz, hogy vigasztalóul odateszik: de aki túléli, annak már nem kell félnie egy újabb háborútól és egy boldogabb kor felé irányíthatja atomsugaraktól megvakult szemeit. De a 200 millió embert már leírták a titkos irodákban felfektetett 'nagy tartozik-követel könyvben. Mint felesleges tömeget, mint halálraítélt masszát kezelik a már eleve halálra ítélteket és közben elfelejtik, hogy ennek a tömegnek minden egyes emberatomja elő és szenvedő, gondolkodó és érző individuum, aki élni akar. A megfordított csodák idejét éljük, amikor a vallások és legendák szép és jó Istencsodáit a materializmusba torkollott ember gonosz és istentelen csodái váltották fel.
Minden ember élete csodákkal terhelt és minden ember csodavárú. És csoda történt a könyv szerzőjével is, amikor hét évi nyomorult sora után, minden reménytelenség ellenére is kitárultak előtte az élet kapui, amikor a tajgák világából élve haza került.
Nem regény, vagy szépirodalom ez a könyv. Maga az élet, illetve az életnek az a része, amelyet sokan ismernek és mégis oly kevesen ahhoz — hogy valóban olyannak lássák azt, az egész világot fenyegető végtelen veszedelmet, amit úgy hívnak, hogy — Kommunista Társadalmi Rendszer.
Fényes Tóth Olgának a szibériai hét esztendőről írott visszaemlékezéseit a new yorki Szabad Magyarság közölte először folytatásokban. Most az amerikai magyarság támogatásával a müncheni Mikes Kelemen Kör bocsájtja az olvasók és nem olvasók elé könyv alakban.
Hogy egy magyar nyelvű könyv kiadása és megjelentetése mit jelent a emigrációban, azt csak azok tudják, akik ismerik emigrációnk hibáit és előnyeit, szalmaláng lelkesedését és már-már a fekete hamuig érő olykori apátiáját. Addig vagyunk erősek, amíg magyar betűt és magyar szót tudunk a fehér papírra vetni, mert minden magyar írás és magyarul leírt szó, vallomás a régi és egyetlen régi Haza mellett és helytállás magyarságunk mellett.Ez a könyv több! Vallomás, helytállás és egyben — figyelmeztető írás is azok számára, akik pillanatnyi jómódúkban hajlandók megfeledkezni a Vasfüggöny mögötti világról, Hazánkról, Magyarországról … pdf 1mb
Code:
Kérlek, jelentkezz be ha látni szeretnéd a rejtett tartalmakat.