- Csatlakozott
- Ápr 28, 2020
- Téma
- 1,943
- Üzenetek
- 2,000
- Reakció pont
- 188
- Pontok
- 223
- Tárhely
- Data.hu FREE
Vörösmarty Mihály - Csongor és Tünde 2000
A költő maga "színjátéknak" nevezte művét, azonban a darab sokban eltér attól a fajta felfogástól, amit az 1820-as években drámának tekintettek.
Tulajdonképpen a három nagy műfajcsoport (líra, dráma, epika) határán áll: elbeszélések, leírások, párbeszédek, felvonásokra és jelenetekre tagolás jellemzik. Drámai költemény. Az időmértékes verselésű dráma két különböző verselési módban íródott. Az elbeszélő és szerelmi részekben rímes és rímtelen trocheusok váltogatják egymást, míg az emelkedő részek ötös és hatodfeles jambusokból állnak.
A műnek két szintje van, az első a mese szintje, a második a filozofikus gondolatok szintje. Ezen kívül két világszint is szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor), valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők).
Csongor egy kozmikussá felnagyított nap alatt végigjárja a világot. Célja a boldogság megtalálása. A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Ekkor Csongor elindul Tündérlak keresésére. Útközben sok próbát kell kiállnia… A mű szerkezete körkörös felépítettségű. A történet a kertben veszi kezdetét, majd a hármas útnál folytatódik, és a Hajnal birodalmába, Mirigy házába, majd az Éj birodalmába tett rövid látogatásokat követően a hármas útra tér vissza a cselekmény, hogy végül a kertben érjen véget. A drámában számos népmesei motívum fedezhető fel: boszorkány, ördögök, varázslatok.
CSONGOR, ifjú hős - HUSZTI PÉTER
TÜNDE, tündérleány - ALMÁSI ÉVA
KALMÁR, vándor - Kállai Ferenc
FEJEDELEM, vándor - Bessenyei Ferenc
TUDÓS, vándor - Mensáros László
BALGA, földmívelő, utóbb Csongor szolgája - Szirtes Ádám
DIMITRI, boltos rác - Suka Sándor
KURRAH, ördögfi - Harsányi Gábor
BERREH, ördögfi - Szombathy Gyula
DUZZOG, ördögfi - Várhegyi Teréz
ILMA, Balga hitvese, Tünde szolgálója - Szemes Mari
MIRIGY, boszorkány - Gobbi Hilda
LEDÉR - Andai Györgyi
ÉJ - Ronyecz Mária
Tündérek, nemtők; stb.
A pogány kúnok idejéből
Közreműködik:
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának Kamaraegyüttese
Vezényel: HIDAS FRIGYES
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa
Karigazgató: PÁRKAI ISTVÁN
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorlóiskolájának tanulói
Vezetőtanárok: Székely Tiborné és Honti Mária
Rendezte: VÁMOS LÁSZLÓ
A költő maga "színjátéknak" nevezte művét, azonban a darab sokban eltér attól a fajta felfogástól, amit az 1820-as években drámának tekintettek.
Tulajdonképpen a három nagy műfajcsoport (líra, dráma, epika) határán áll: elbeszélések, leírások, párbeszédek, felvonásokra és jelenetekre tagolás jellemzik. Drámai költemény. Az időmértékes verselésű dráma két különböző verselési módban íródott. Az elbeszélő és szerelmi részekben rímes és rímtelen trocheusok váltogatják egymást, míg az emelkedő részek ötös és hatodfeles jambusokból állnak.
A műnek két szintje van, az első a mese szintje, a második a filozofikus gondolatok szintje. Ezen kívül két világszint is szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor), valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők).
Csongor egy kozmikussá felnagyított nap alatt végigjárja a világot. Célja a boldogság megtalálása. A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de Mirigy elszakítja őket egymástól. Ekkor Csongor elindul Tündérlak keresésére. Útközben sok próbát kell kiállnia… A mű szerkezete körkörös felépítettségű. A történet a kertben veszi kezdetét, majd a hármas útnál folytatódik, és a Hajnal birodalmába, Mirigy házába, majd az Éj birodalmába tett rövid látogatásokat követően a hármas útra tér vissza a cselekmény, hogy végül a kertben érjen véget. A drámában számos népmesei motívum fedezhető fel: boszorkány, ördögök, varázslatok.
CSONGOR, ifjú hős - HUSZTI PÉTER
TÜNDE, tündérleány - ALMÁSI ÉVA
KALMÁR, vándor - Kállai Ferenc
FEJEDELEM, vándor - Bessenyei Ferenc
TUDÓS, vándor - Mensáros László
BALGA, földmívelő, utóbb Csongor szolgája - Szirtes Ádám
DIMITRI, boltos rác - Suka Sándor
KURRAH, ördögfi - Harsányi Gábor
BERREH, ördögfi - Szombathy Gyula
DUZZOG, ördögfi - Várhegyi Teréz
ILMA, Balga hitvese, Tünde szolgálója - Szemes Mari
MIRIGY, boszorkány - Gobbi Hilda
LEDÉR - Andai Györgyi
ÉJ - Ronyecz Mária
Tündérek, nemtők; stb.
A pogány kúnok idejéből
Közreműködik:
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának Kamaraegyüttese
Vezényel: HIDAS FRIGYES
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa
Karigazgató: PÁRKAI ISTVÁN
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorlóiskolájának tanulói
Vezetőtanárok: Székely Tiborné és Honti Mária
Rendezte: VÁMOS LÁSZLÓ
Code:
Kérlek, jelentkezz be ha látni szeretnéd a rejtett tartalmakat.