- Csatlakozott
- Ápr 28, 2020
- Téma
- 1,953
- Üzenetek
- 2,011
- Reakció pont
- 188
- Pontok
- 223
- Tárhely
- Data.hu FREE
Plihál Katalin - Térképkülönlegességek
„A történelemnek két szeme van - az idő és a tér" - írta a jezsuita hittudós Petavius a XVII. században. És valóban: az emberek körül történő vagy korábban - olykor évszázadokkal régebben - történt események megjelenítésére gyakorta használták fel a térképek kínálta képi információközlés lehetőségét. A készítők között egyaránt volt tudós és prédikátor, hajós és kalandor, utazó és felfedező. A XVI. századtól kezdve egyre jelentősebb tájékoztatási szerephez jutó térképek a XIX. században már a politika és a könnyen befogadható propaganda eszközeivé is váltak. A térképek hűen tükrözik készítőik világképét, ismeretét szűkebb és tágabb környezetükről. Magukon viselik a szerzők tévedéseit, hamis illúzióit, szándékos torzításait. Díszítőelemeikben olyan eseményekről, tárgyakról és helyszínekről tudósítanak, amelyek írásos említése talán nem is maradt az utókorra. Miként nézett ki a Paradicsom, El Dorado vagy Utópia városa? Hogyan temetkeztek a kirgizek? Milyen lehetett a vitorlás kocsi? Milyen helyszíneken zajlott az Exodus? Hol és hányféle nyelven mondják el a miatyánkat Európában? Tényleg van-e fekete szikla az Északi-sarkon? Merre keressük János pap országát? Hogyan kívánták megszabni az új európai határokat a XX. század elején a német, angol vagy éppen az orosz politikusok? - A kötet szerzője 31 térképetűdben mutatja be az elmúlt évszázadok térképalkotásainak különös, különleges darabjait. Dr. Plihál Katalin a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-földrajz, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz-könyvtár szakán folytatta tanulmányait, 1982-ben doktori címet, 1998-ban PhD fokozatot szerzett. 1971-től dolgozik az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában, amelynek 1995 óta osztályvezetője. Fő kutatási területe a XVI-XVII. századi térképek története.
pdf 150mb data.hu
„A történelemnek két szeme van - az idő és a tér" - írta a jezsuita hittudós Petavius a XVII. században. És valóban: az emberek körül történő vagy korábban - olykor évszázadokkal régebben - történt események megjelenítésére gyakorta használták fel a térképek kínálta képi információközlés lehetőségét. A készítők között egyaránt volt tudós és prédikátor, hajós és kalandor, utazó és felfedező. A XVI. századtól kezdve egyre jelentősebb tájékoztatási szerephez jutó térképek a XIX. században már a politika és a könnyen befogadható propaganda eszközeivé is váltak. A térképek hűen tükrözik készítőik világképét, ismeretét szűkebb és tágabb környezetükről. Magukon viselik a szerzők tévedéseit, hamis illúzióit, szándékos torzításait. Díszítőelemeikben olyan eseményekről, tárgyakról és helyszínekről tudósítanak, amelyek írásos említése talán nem is maradt az utókorra. Miként nézett ki a Paradicsom, El Dorado vagy Utópia városa? Hogyan temetkeztek a kirgizek? Milyen lehetett a vitorlás kocsi? Milyen helyszíneken zajlott az Exodus? Hol és hányféle nyelven mondják el a miatyánkat Európában? Tényleg van-e fekete szikla az Északi-sarkon? Merre keressük János pap országát? Hogyan kívánták megszabni az új európai határokat a XX. század elején a német, angol vagy éppen az orosz politikusok? - A kötet szerzője 31 térképetűdben mutatja be az elmúlt évszázadok térképalkotásainak különös, különleges darabjait. Dr. Plihál Katalin a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-földrajz, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz-könyvtár szakán folytatta tanulmányait, 1982-ben doktori címet, 1998-ban PhD fokozatot szerzett. 1971-től dolgozik az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában, amelynek 1995 óta osztályvezetője. Fő kutatási területe a XVI-XVII. századi térképek története.
Code:
Kérlek, jelentkezz be ha látni szeretnéd a rejtett tartalmakat.
Utoljára szerkesztve: