Mára már világosan látszik, hogy a sokáig áhított nyájimmunitást rövid távon biztosan nem érjük el. Pláne, hogy egy oltás nem is nagyon elég hozzá. De miért vonakodnak milliók az oltás felvételétől? És hogyan lehetne ezen változtatni? A gyerekekben még lehet tartalék, de jelentősen ők se fogják megdobni az átoltottságot. Ha lemondunk a nyájimmunitásról, hogy fogunk megszabadulni a járványtól?
Nagyot fordult a kocka a járvány első évéhez képest. Sokáig megváltóként vártuk a vakcinákat, majd mikor végre megérkeztek, a szűkös készletek miatt kényszerültünk várni a sorunkra, aztán
várni a sorokban. Mostanra azonban eljutottunk arra a pontra, hogy a kínálat meghaladta a keresletet: több a vakcina, mint ahányan oltatni szeretnék magukat.
Ez egyfelől örömteli helyzet, másfelől viszont aggasztó, mert a vakcinaellátás felpörgetése mellett annak is köszönhető, hogy egyre kevesebben jelentkeznek az oltásért. Márpedig
a járvány legyűréséhez még elég sok embert be kellene oltani.
Nem magyar problémáról van szó; más, magas átoltottságú országok is közelítenek az oltási hajlandóság plafonjához.
Belassult az oltási program
Orbán Viktor miniszterelnök
április 9-én ismertette az elkövetkező időszakra vonatkozó, négy lépcsős oltási tervet, amely az első adaggal beoltottak számához igazította az oltások ütemezését, illetve a nyitás fokozatait is. A négymillió beoltott április végi elérése még tűpontosan a terv szerint zajlott, bár ehhez kellett az is, hogy a
hajrában rásegítsenek egy váratlanul bedobott – és ezért kaotikus jeleneteket előidéző – pfizeres időpontfoglalási lehetőséggel, első alkalommal szabadon foglalhatóvá téve ezt a nagy elfogadottságú vakcinát.
Május 1-től azonban
látványos lassulásnak indult az oltási ütem. Ekkor kezdődött el az oltási terv második fázisa, amely az eredeti elképzelés szerint még az elsőnél is jobban pörgött volna, de a valóságban jelentősen kevesebb napi új beoltottat hozott. A terv szerint május elején, 7-10 nap alatt lett volna meg az 5 millió beoltott, majd május közepén a 6, végül június elejére a 7 millió.
Ehhez képest május 22-én
értük el az 5 milliót, és a cikk írásakor,
május 30-án 5 137 031 fő kapta meg az első oltását. Azaz nem hogy a 7 millió nem lesz meg keddig, de a 6 milliós határ is a messzi távolba vész, miközben most már nem az elérhető oltások száma vagy típusa a szűk keresztmetszet, hanem egyértelműen az oltásra várók számának csökkenése.
„Én a regisztrációkat nézem, hogy hányan regisztrálnak az oltás érdekében, és korábban tömeges, nagy roham volt, ez most lelassult, inkább azt mondanám, hogy csordogál, naponta olyan 5-10 ezer ember regisztrál, ez sokkal kevesebb, mint korábban volt”
–
mondta Orbán Viktor a múlt pénteki rádióinterjújában.
Egy nappal korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is
azt mondta, talán a 6 milliót még elérjük valahogy. Mindez persze nem jött váratlanul, maga Orbán is
arról beszélt már az oltási terv április eleji ismertetésekor, hogy attól tart, kevesebb lesz a regisztrált, mint a vakcina.
Az operatív törzs egy ideje már a regisztráltak számát is naponta közli.
Vasárnap reggelig 5 millió 214 ezer fő regisztrált, a tájékoztató honlap szerint a 90 százalékukat már beoltották. „Az oltást még nem felvevő félmillió regisztráltat sms-ben is kérjük arra, hogy vegyék fel az oltást” – írták. (Az 5 millió 137 ezer beoltott és az 5 millió 214 ezer regisztrált között természetesen nem félmillió a különbség, ez az eltérés abból adódik, hogy egyes csoportok, főként az egészségügyi dolgozók és a szociális otthonok lakói még regisztráció nélkül kapták meg az oltást.)
Fogynak az oltatni akarók, kevés a fiatal
A Központi Statisztikai Hivatal hetente frissülő oltási hajlandósági
felmérése a cikk írásakor a május 23-ig tartó hétig közöl adatokat. Eszerint az eddigi legmagasabb szinten, 68,4 százalékon áll azoknak az aránya, akik vagy beoltatták már magukat, vagy szeretnék beoltatni.
Mindez azt jelenti, hogy a több-kevesebb erőfeszítéssel beolthatók aránya 80 százalék feletti. Ez persze nem vethető össze egy az egyben a teljes lakosság átoltottságával, hiszen abba azok a alsó korosztályok is beletartoznak, akiknek még nem is érhető el az oltás, azaz a 16 éven aluliak. Ez azonban hamarosan megváltozhat, hiszen a Pfizer–BioNTech-vakcina, amely egyedüliként már most is alkalmazható a 16-17 éveseknél, az
amerikai után pénteken
az európai engedélyt is megkapta a 12-15 évesekre, és hamarosan a Moderna is
benyújtja a kérelmet a 12-17 éves korosztályra.
Bár a KSH felmérése szerint a legfiatalabb megkérdezettek a leginkább elutasítók az oltással szemben, a felmérés csak 15 éves korig terjed ki, így azt nem tudni, hogy a még fiatalabbak mekkora átoltottsági tartalékot jelentenek (persze feltehetően ebben a szüleiknek lesz döntő szavuk). A KSH
népességi adatai szerint a teljes lakosság 9,77 millió fő, ebből a 0-15 évesek 1,52 millióan vannak. Reálisan azonban csak a 12-15 éveseket érdemes nézni, mert ennek a korosztálynak válhatnak elérhetővé a vakcinák a következő körben, még az őszi iskolakezdés előtt. Az ő számuk 394 400. Azaz
ha a már regisztrált, de még nem oltott félmillió fő mellett ennek a korcsoportnak minden egyes tagját is beoltanák, akkor sem érnénk még el a 6 millió beoltottat sem.
Egyre távolabbi cél a nyájimmunitás
A járványkezelés első évének Szent Grálja a közösségi vagy
nyájimmunitás volt, vagyis az a védettségi szint, amely már elég ahhoz, hogy elvágja a lehetséges útvonalakat a vírus elől, hogy az ne tudjon önfenntartó módon terjedni. Így nemcsak a beoltottak, hanem az ő nagy számuknak köszönhetően az egyénileg nem védettek is közösségi védelmet élvezhetnek.
Azt, hogy ennél a járványnál pontosan hol van ez a küszöb, nehéz megmondani, mert a változó körülményekkel együtt ez is változhat, de nagy általánosságban azért be lehet lőni egy irányszámot a reprodukciós szám alapján. A reprodukciós szám azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány további embernek adja át a vírust. Alap reprodukciós számnak azt nevezzük, hogy mennyi ez az érték, ha semmilyen védelmi intézkedést nem teszünk. Ahogy nő a védettek aránya, úgy csökken ehhez a számhoz képest a tényleges reprodukció.
„Innentől egyszerű a történet: meg kell nézni, hogy mennyi az a védettségi arány, amikor ez a szám egészen 1-ig lecsökken, hiszen ez jelenti az önfenntartó terjedés végét. Ebből egy nagyon fontos dolog rögtön látszik: annál nagyobb ez a küszöb, minél nagyobb az alap reprodukció, azaz minél fertőzőképesebb a kórokozó” – mondta a Telexnek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
„Az alap reprodukciós számot eredetileg 2,5-3 körüli értékre becsülték, a brit variáns ezt 50-70 százalékkal megemelte, az indiai lehet, hogy még többel, így már a 4-5 régiójában lehetünk sajnos. Ez nagyjából 75-85 százalékos nyájimmunitási küszöböt implikál.”
Az indiai variáns magyarországi megjelenését
pénteken jelentette be az operatív törzs, két fertőzöttnél azonosították ezt a vírusváltozatot.
„Ez persze egy nagyon leegyszerűsített számítás: fontos, hogy a védettek egyenletesen oszlanak-e meg térben; lehetnek szezonális hatások, ami miatt más a helyzet nyáron és télen; az oltásoknál a terjesztés elleni védelem számít, ami nem ugyanaz, mint a megbetegedés elleni védelem; és így tovább. Emiatt óvatosan kell fogalmazni, de azért, ha nagyon muszáj egy számot mondani, akkor a 80 százalékkal valószínűleg nem lövünk nagyon mellé” – tette hozzá Ferenci.
„A nyájimmunitás egy illúzió volt a járvány első évében. Ez egy szakmailag felelőtlenül használt fogalom. Nincs nyájimmunitás, és ameddig a lakosság két oltással 80 százalékig nem lesz beoltva, nem is lesz”
– mondta a Telexnek Falus András immunológus.
Amúgy is a második adagokat kéne nézni
Falus szerint már eleve az elhibázott megközelítés, hogy az első adagot kapottak száma alapján beszélünk az átoltottságról: „Az első oltás hatása még döntően genetikailag meghatározott, ott van a legnagyobb egyedi variancia minden vakcinánál. A második oltás kell ahhoz – de van, ahol a harmadik –, hogy az a vakcinálási mechanizmus, amit általában ismerünk, az emberek nagy részénél, statisztikailag releváns módon beinduljon. Tehát valójában 30 százalék körüli átoltottság vehető most figyelembe, így esélytelen a nyájimmunitás.”
A második oltását eddig Magyarországon 3 582 547 fő kapta meg, ők tekinthetők teljesen védettnek (és ők is csak az ehhez szükséges néhány hét eltelte után).
Arról, hogy az első oltás még nem nyújt teljes védelmet. Már akkori cikkünkben is megjegyeztük, hogy érkeznek ígéretes eredmények az első oltás utáni ideiglenes védelemről is, és azóta még több ilyen
biztató eredmény született. Ezek ellenére fontos hangsúlyozni a második oltás jelentőségét.
Erre világít rá az Európában már hetek óta, és most már nálunk is terjedő indiai variáns esete is. Egy
brit vizsgálat szerint két adag után a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának hatásossága is a brit variáns ellenihez volt mérhető az indiai variáns ellen, azaz a vakcinák továbbra is jól működtek – egyetlen adag után viszont mindkét vakcinánál
jelentősebb különbség mutatkozott a hatásosságban, azaz az indiai variáns ellen jóval kevésbé védett az egy adag oltóanyag, mint a brit ellen.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyságban, ahol korábban elsőként kezdtek kísérletezni a második adagok eltolásával, néhány hete úgy döntöttek, hogy az 50 évnél idősebbeknél és a veszélyeztetetteknél 12-ről 8 hétre
előrehozzák a második kört, hogy minél többen minél erősebb védettséggel legyenek felvértezve.
Mindennek Magyarországra nézve is fontos tanulsága van, nemcsak azért, mert nálunk is az első oltásokban szokás számolni az átoltottságot, hanem azért is, mert a védettségi igazolvány, illetve az ahhoz társított nagyobb szabadság is az első adag után jár.
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
Mind az első, mind a második oltások lakosságarányát nézve jól állunk nemzetközi összehasonlításban az Our World in Data adatai szerint. A legalább félmilliós népességű országok közül a nyolcadik Magyarország a világon a
legalább egy adagot kapottak terén.Érdemes megnézni még, hogy az első oltások terén a legjobban álló országokban hogy néz ki a beadott első és második adagok aránya. Látható, hogy bár Málta lakosságarányosan előrébb tart az első oltásokban, jóval nagyobb a különbség a két beadott adag között, míg Izraelben szinte már az összes beoltott megkapta mindkét adagját. A másik véglet Kanada, ahol arányaiban alig van még, aki már teljesen védettnek mondható.
Vannak, akik fel se veszik a második adagot
Azért is fontos tisztában lenni a második oltás jelentőségével, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy az első után akár meg is állhatnak. Az Egyesült Államokban például az április végi állás szerint az egy adaggal beoltottak
közel 8 százaléka nem ment el a második oltásra.
Itthon azért is különösen érdemes figyelni erre, mert akik csak a védettségi igazolvánnyal járó könnyítések miatt oltatnák magukat, azok nem feltétlenül éreznek motivációt a második oltásra, elvégre a kártyát már megkapták az első adag után. Reprezentatív magyar adatok nincsenek erről, és az operatív törzs szerint a probléma nem létezik, de
anekdotikus beszámolók szerint itthon is előfordul, hogy a második időponton már nem mindenki jelenik meg.
Az RTL Klub az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján
úgy számolt, hogy ez az arány csak 1,2 százalék lehet itthon. Ez azonban nagyon bizonytalan számítás, mert az ECDC-nek a kormány heti rendszerességgel jelent, miközben nem feltétlenül napra pontosan az előírtak szerint adják a második adagokat, és az ECDC visszamenőlegesen is jelentősen korrigálja az előző heti adatokat. Bonyolítja a képletet az is, hogy az AstraZeneca vakcinájából most már elvileg előre is lehet hozni a második adagot (bár
nem biztos, hogy érdemes). Ezért biztosat csak akkor lehetne mondani, ha lenne kifejezetten erre a kérdésre vonatkozó adatközlés, de ha nagyságrendileg stimmel ez a szám, az jó hír, mert viszonylag alacsony lemorzsolódást jelent.
Mindenesetre a kormány is elismerte, hogy valós kockázatról van szó: Gulyás Gergely a május 6-i kormányinfón
azt mondta, a kormány előtt van egy előterjesztés arról, hogy aki nem adatja be a második oltást, annak érvényességét vesztheti a védettségi igazolványa.
Nehéz a természetes immunitásra építeni
Falus András szerint nemcsak az egyetlen oltást kapottakat nem célszerű a lakosság védett részéhez számítani, de azokat sem, akik a fertőzés átvészelésével szereztek természetes immunitást. Szerinte az átfertőződés után nem alakul ki igazán erős és tartós védettség, újrafertőződéseket is látni, ráadásul a korábbi fertőzés hajlamosít a jóval tovább elhúzódó
poszt-Covid szindrómára is. „Ezért hibás gyakorlat, hogy a védettségi igazolványt azok is megkapják – még ha lejárati időt meg is jelölve –, akik átestek a fertőzésen” – mondta.
Egy látogató védettségi igazolványát ellenőrzik a fővárosi Széchenyi fürdő bejáratánál 2021. május 1-jén
Ez az álláspont ugyanakkor nem számít általánosnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például május 10-én tett közzé egy
gyorsjelentést a természetes immunitásról. Ebben azt írják, a fertőzést követő négy héten belül a fertőzöttek 90-99 százalékánál termelődnek semlegesítő antitestek. „A SARS-CoV-2-re adott immunválasz ereje és időtartama nem teljesen ismert, és a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy életkor és a tünetek súlyossága alapján változik. Az elérhető tudományos adatok szerint a legtöbb emberben az immunválasz robusztus marad és véd az újrafertőződés ellen legalább 6-8 hónappal a fertőzés utánig.”
Egy általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó virológus szerint valamilyen szintű védelmet biztosan nyújt az átfertőződés is, bár az kétségtelen, hogy ez nagyobb skálán szór, azaz nagyobbak az egyéni különbségek. Kevésbé is kiszámítható, mint az oltás utáni védettség, ezért valóban kevésbé lehet vele számolni. „A szakirodalmi adatok szerint az átfertőzöttek tíz százaléka nem szerzett mérhető immunválaszt” – tette hozzá. Egyébként vannak arra utaló jelek, hogy az ellenállóbb variánsok a természetes immunitást
könnyebben kikerülik, mint a vakcinák által nyújtott védelmet.
Bár a fertőzöttség után kialakuló védelemben valóban nagyobbak lehetnek az egyéni különbségek, Ferenci Tamás szerint társadalmi szinten azért nem elhanyagolható ez a tényező sem. Pláne, hogy mivel az egészen közeli múltban, a harmadik hullámban nagyon sok fertőzött volt Magyarországon, sok lehet a jelenleg is természetes védettséggel rendelkező ember. Számolni viszont valóban nehéz velük, több okból is: „Egyrészt nem tudjuk biztosan, hogy a fertőzésen átesettek hányan vannak, hiszen ez nem egyezik a regisztrált fertőzöttek számával: az enyhe tünetes, pláne a tünetmentes esetek miatt a jó részük nem is tud róla, hogy átesett a fertőzésen, így a számuk többszöröse a regisztráltakénak” – mondta Ferenci.
„Másrészt ha tudnánk is, akkor sem lehet egyszerűen hozzáadni a számukat az oltottakéhoz, hiszen ez a két halmaz átfedésben van, mert az oltottak egy része is átesett a fertőzésen, csak esetleg nem tud róla. Az egészet pedig még tovább bonyolítja, hogy mind a kiállt betegség, mind az oltás adta védelem gyengülhet idővel, ennek mértékét jelenleg nem tudjuk biztosan.”
A vonakodás okai
A kormány rendszeresen hangoztatott álláspontja szerint az oltási hajlandóság növelésének legfőbb gátja az oltásellenes ellenzék, de ez egy erősen torzító, politikailag motivált narratíva, amelyről
ebben a cikkben hosszabban is írtunk. Az ellenzék valójában az uniós engedéllyel nem rendelkező vakcinák beszerzését kritizálta, a transzparenciát és az alapos vizsgálatokat hiányolva – ezekre hivatkozva viszontvádolva a kormányt a vakcinák iránti bizalom erodálásával. Az oltási program mostani szakaszában azonban mindez már nem nagyon foghatja vissza az oltási kedvet, hiszen már bárki bejelentkezhet bármilyen vakcinára, ami neki szimpatikus.
Annak, hogy sokan mégsem szeretnének élni az önkéntes oltási lehetőséggel, számos oka lehet, a teljes oltástagadástól a mellékhatásoktól való félelmen át a specifikusan a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos bizalmatlanságig. Például az AstraZeneca és a Janssen vakcinájával kapcsolatban nagyon ritka mellékhatásként felmerült vérrögképződési kockázat is ronthatott a vakcinák megítélésén.
A Political Capital készített egy április végén közzétett
felmérést arról, hogy ki miért nem akar oltatni. Eszerint a koronavírus elleni oltást elutasítók nagy része nem általában oltásellenes (ez csak a válaszadók 4,4 százalékára jellemző), hanem kifejezetten csak ezekkel az oltásokkal szemben bizalmatlan (17,9 százalék). Vannak olyanok is, akik általában elutasítók, a koronavírus ellen mégis beoltatnák vagy már be is oltatták magukat (4,3 százalék).
A leggyakoribb félelmek közül 19 százalékra volt jellemző teljes mértékben vagy inkább igen, hogy a súlyos mellékhatásoktól tart, míg 40 százalék értett egyet azzal, hogy a vakcinák kifejlesztése, tesztelése és engedélyeztetése túl gyorsan történt ahhoz, hogy azok biztonságosak legyenek. (Egyébként mindkettőtől nálunk tartottak a legkevésbé a négy országból.)
Ebből a felmérésből és a KSH adataiból is látszik, hogy az általános oltási hajlandóság Magyarországon egyáltalán nem alacsony nemzetközi összehasonlításban, tehát nincs szó arról, hogy nálunk nagyobb problémát jelentene az oltási plafon, mint máshol. Az itt is ugyanakkora problémát jelent, mint a legtöbb országban, például a világelső
Izraelben vagy a szintén az élbolyban található
Egyesült Államokban.
Hogy lehetne növelni a hajlandóságot?
Nincs általános recept a határaihoz közelítő oltási hajlandóság feltornászására, hiszen a lehetséges megoldás a konkrét okoktól is függ. Vannak azonban tanulságos megoldási kísérletek.
Az Egyesült Államok a magyarhoz képest fordított stratégiát alkalmaz, először indítottak tömeges oltásokat, majd a hajlandósági plafon közeledtével
kezdték el bevonni a háziorvosokat, hogy a vonakodó vagy közömbös oltatlanokat is nagyobb eséllyel tudják meggyőzni az oltás felvételéről. Az egészségügyi hatóságok arra számítanak, hogy minél előrébb jutnak az átoltottságban, annál inkább mikroszinten kell megtervezni a még oltatlanok beszervezését.
Az amerikai közegészségügyi hatóság (NIH) igazgatója, Francis Collins még április végén azt
mondta, változtatni kell az attitűdön, ha további embereket akarnak oltakozásra bírni: „Talán túl sok volt az ujjal mutogatás. Én magam is részt vettem ebben. Ezentúl megpróbálok megállni, és tényleg meghallgatni, milyen tudományos kérdései vannak az embereknek.”
Ennél persze akadnak konkrétabb lépések is. Joe Biden amerikai elnök például azt
kérte a munkáltatóktól, hogy biztosítsák a teljes fizetést az oltakozás és az esetleges oltási reakciókból való kilábalás idejére is, amihez adókezvezményt is bevezetett. De akad olyan vállalatvezető is, aki 100 dollárt (körülbelül 30 ezer forintot) fizet annak a munkavállalónak, aki hajlandó beoltatni magát. Ohióban
oltási lottót indítottak, az oltást vállalók között értékes nyereményeket sorsolnak ki. Így nyert egy nő egymillió dollárt, egy férfi pedig tandíjmentes egyetemi helyet, pusztán azzal, hogy beoltatta magát. De más államokban is osztanak tanulmányi támogatást, múzeum- és meccsbelépőket, vagy éppen fánkot, sült krumplit.
Magyarországon is találni ilyen helyi kezdeményezéseket. A 18. kerületben például a polgármester
mozijegyet és páros menüt ígért a helyi 16–18 éveseknek, ha beoltatják magukat. A magyar Erste Banknál pedig
szabadnapot adnak annak, aki beoltatja magát. Fontos azonban, hogy ösztönözniük szabad a munkáltatóknak, de
szankcionálniuk nem lehet azért, mert valaki nem kívánja beoltatni magát.
Itthon a kormány a védettségi igazolványt szánta a fő motivációs erőnek. Erről Orbán Viktor is beszélt az
április 2-i rádióinterjújában:
„De ha az emberek azt látják, hogy bizonyos szolgáltatásokat a boldog, közösségi élethez szükséges lehetőségeket összekapcsoljuk a védettséggel és a védettség igazolásával, akkor szerintem kap egy lökést a regisztráltak száma, akkor többen fogják úgy érezni, hogy érdemes beoltatni magukat, és akkor nem áll majd elő az a helyzet, hogy több vakcinánk lesz, mint amennyit regisztráltunk.”
Az a számítása nem jött be, hogy az igazolvány elegendő motiváció lesz az oltási plafon kitolásához, de a szándék világos a szavaiból. Később a kormány híres emberek bevonásával oltásikedv-növelő kampányt is indított
16 milliárd forintból.
A regisztráció is akadály lehet
A vonakodók közt külön csoportot jelentenek azok, akik oltakoznának, csak regisztrálni nem szeretnének hozzá, mert nem akarják megadni az adataikat. A fiatalok például az Ipsos felmérése szerint
különösen vonakodnak a regisztrációtól. Az idős, kevésbé iskolázott vagy szegények embereknek pedig technikai akadályt is jelenthet ez a kötelezettség. (Az idősek egyébként levélben is regisztrálhattak.)
Az oltáshoz való könnyebb hozzáférés érdekében az ellenzéki pártok
közösen kérték a regisztrációs kötelezettség eltörlését, szerintük elég lenne a tajkártya felmutatása, amivel azok is oltakozhatnának, akik nem jutnak olyan online felülethez, ahol jelentkezni tudnak az oltásra – például a
szegényebb régiók zsákfalvainak lakói –, vagy éppen bizalmatlanok a kormány által működtetett oldallal szemben. A kormány oltásellenes ellenzékezéssel
pattintotta le a javaslatot.
Koronavírus elleni oltásra érkezik egy férfi a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórházban Kecskeméten 2021. május 4-én
Az oltási regisztráció egyébként nem magyar kuriózum – például Ausztriában is ez a rendszer – ugyanakkor
nem is nélkülözhetetlen: többek között Németországban és az Egyesült Királyságban sincs szükség külön jelentkezni az oltásra.
Olaszországban az időseket kezdték el regisztráció nélkül oltani áprilisban,
Romániában pedig az AstraZeneca vakcinájára lehetett regisztráció nélkül jelentkezni.
A variánsok miatt is fontos lenne tovább oltani
A minél szélesebb körű átoltottság nem csak azért fontos, hogy minél többen váljanak gyorsan védetté, hanem azért is, mert ha az egyenlőtlen eloszlás miatt egy-egy régióban sokkal szabadabban tud terjedni a vírus, akkor nagyobb eséllyel alakulnak ki veszélyes variánsok, amelyek az oltásokat is ügyesebben kerülik meg, vagy legalábbis gyengítik a hatásukat.
„Nem lesz negyedik hullám, se most, sem pedig szeptemberben. Nem tud egy olyan mutáció kialakulni, ami Magyarországon ismételt járványt okozzon, mert nagyon magas az átfertőzöttség, és nagyon magas az átoltottság is, és nemcsak egy fajta vakcinával oltottak, hanem sok fajta vakcinával”
–
mondta néhány napja Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Ezzel azonban a legtöbb szakértő egyáltalán nem ért egyet.
Egy április végi
online beszélgetésen például Oroszi Beatrix, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport epidemiológusa és Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője is arról beszélt, hogy könnyen elképzelhető egy negyedik hullám kialakulása, mégpedig pontosan a variánsok miatt.
Elsősorban az indiai variáns európai – és most már magyarországi – megjelenése miatt
intenek fokozott óvatosságra a szakértők, mert az eddigi vizsgálatok alapján ez a vírusváltozat a hazai
harmadik hullámot is beindító brit variánsnál is gyorsabban terjed, és a lakosság védettsége nem elég magas ahhoz, hogy ezen a ponton kizárhassunk egy negyedik hullámot.
Még Orbán Viktor is azt mondta a
múlt pénteki rádióinterjújában, hogy három dologra kell szerinte figyelni. Egyrészt mivel a 8 millió felnőttből 5 millió kapott csak oltást, „3 millió ember nincs beoltva, és ott bizony pusztítani fog, fertőz a vírus”. Másrészt a környező országokban alacsonyabb az átoltottság, így könnyen behurcolható a fertőzés.
„A harmadik dolog, amire figyelnünk kell, hogy fenyegetnek még mindenfajta mutációk [...], tehát folyamatosan figyelnünk kell, hogy a vakcinák az új mutánsokkal szemben is védenek-e bennünket”
– mondta a miniszterelnök.
„Az indiai mutáns Magyarországon is jelen van, és a szakértők szerint nem lehet kizárni a járvány újabb hullámát” –
mondta György István, az országos oltási munkacsoport vezetője is az operatív törzs pénteki bejelentésekor.
Mi lesz velünk nyájimmunitás nélkül?
Egy
márciusi online beszélgetésen Oroszi Beatrix röviden összefoglalta a járvány további kimenetelének elméleti lehetőségeit.
A legjobb az lenne, ha teljesen el tudnánk törölni, azaz eradikálnánk a vírust, hogy soha többet ne okozhasson problémát. Ez azonban ritka, embernél eddig csak a fekete himlő felett sikerült ilyen teljes győzelmet aratni, illetve az állatgyógyászatban a keleti marhavész felett. Az kellene hozzá, hogy hosszan tartó immunitást tudjunk kialakítani a vírus ellen, az ne változzon sokat, és ne tudja állatokban fennmaradva átvészelni a száműzetést, hogy aztán onnan visszaugorjon az emberre. Ez a leírás azonban a SARS-CoV-2 esetében több ponton is elvérzik.
A következő lehetőség a vírus eliminálása. Ez nem a teljes kiiktatását jelenti, de egy adott régióból ki lehet paterolni, ha elég széles körű a védettség ellene. Később azonban más területekről újra be lehet hurcolni. Ez a helyzet például Magyarországon a kanyaróval, hála az
európai szinten is magas átoltottságnak. Oroszi szerint a koronavírus esetében rövid távon ez is elérhetetlen cél, de közép- és hosszútávon már reális törekvés.
A harmadik forgatókönyv, hogy a vírus nem tűnik el, de alkalmazkodunk hozzá, és kihúzzuk a méregfogát:
„Tehát megtanulunk együtt élni a vírussal, és csak enyhe vagy közepesen súlyos betegséget okoz, amit az egészségügyi ellátórendszer kezelni tud. Belátható időn belül ez elérhető, ezért érdemes küzdenünk. Ettől egy karnyújtásnyira vagyunk”
– mondta.
A jelek szerint tehát legalábbis rövid távon le kell tennünk a nyájimmunitás hajszolásáról, és ehelyett arra kell átkalibrálni a járványkezelést, hogy minél több embert védjünk meg a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, miközben a vírus valamilyen szinten továbbra is terjedni és fertőzni fog.
Szórakozóhely terasza Budapesten 2021 áprilisában a terasznyitás napján
Nem riogatás, hanem felkészülés
„Azt még nem tudjuk, hogy az oltottak meddig védettek, tehát nem tudjuk, hogy jövőre, másfél év múlva, két év múlva kell-e megismételni az oltást. Ehhez idő és adatok kellenek, idővel látszik majd, hogy cseng le az immunvédettség” – mondta Falus András.
„A jó hír az, hogy borzasztó gyorsan fejlődnek a vakcinák, az mRNS-alapú vakcinafejlesztés hihetetlenül gyors, már most rengeteget dolgoznak az új variánsok elleni vakcinák fejlesztésén és nagy mennyiségű gyártásán”
– mondta, hozzátéve, hogy ezért is furcsállja, hogy éppen
most mondott le a kormány az mRNS-alapú Pfizer–BioNTech-vakcina uniós beszerzési kvótájáról a következő évekre.
A Telexnek nyilatkozó virológus szerint is olyan sok az ismeretlen változó, hogy nem lehet érdemben jósolni. „Fogalmunk sincs, milyen vírusvariáns fog terjedni; fogalmunk sincs, milyen lesz a helyzet a világon, Európában és itt Magyarországon; nem tudjuk, hogy a most nálunk használt oltások az akkori helyzetben hogy fognak védeni. Azzal a kockázattal kell számolni, hogy amíg marad olyan szelete a populációnak, amely még kitett a vírusnak, vagy majd egy új variánsnak jobban kitett, addig vissza tud kacsintani a járvány, és jöhet egy negyedik hullám. De nem tudjuk, hogy mit fog okozni, mert túl sok az ismeretlen.”
„Mondjuk ki: nem tudjuk biztosan, mi lesz, ezért fel kell készülni. Ez nem riogatás, hanem egy észszerű döntés.”
„Azért azt látjuk, hogy ha egyes variánsok koptatják is a védelmet, az nem szűnik meg. Tehát tud még teret nyerni a vírus, de akkorára nem számítok, mint a harmadik hullám. De nem vagyunk jósok” – tette hozzá.
Az utóbbi hónapokban elég népszerű antitestvizsgálat után újabb lehetőség nyílt azok előtt, akik szeretnék megtudni, hogy védettek-e a koronavírus ellen. Egy szegedi labor ugyanis olyan tesztet fejlesztett ki, amely képes kimutatni, hogy az oltás után kialakult-e a T-sejtes immunitás a szervezetünkben .
Annak ellenére, hogy az antitestgyorsteszt
nem alkalmas arra, hogy a kapott vakcinák minőségét ellenőrizzük vele, és még ha a megbízhatóbb, vérvételes antitesttesztet is választjuk, a költségeit saját zsebből kell fizetnünk, sokan döntöttek úgy az elmúlt időszakban, hogy megnézik, mi a helyzet a szervezetükben ellenanyagfronton. Ez nem is meglepő, hiszen azt, hogy átestünk-e a betegségen, azért az ilyen tesztekkel is ki lehet deríteni, ha pedig ez pozitív, védettségi igazolványt is kérvényezhet az illető. Ha viszont a teszt nem mutat ki kellő mennyiségű ellenanyagot,
leginkább abban lehet bízni, hogy a T-sejtes immunitás fennáll, ezt azonban elég macerás kimutatni, egészen eddig nem is volt olyan teszt, ami képes lett volna erre.
Ezen változtatott most a szegedi Avidin Kft., melynek új tesztje friss vérből képes kimutatni, hogy kialakult-e a T-sejtes immunitás. A cég közleménye szerint a teszttel pontosan meg lehet mondani, hogy a szervezetben hány darab olyan T-sejt van, amely felismeri és elpusztítja a vérben lévő koronavírust.
Az eljárás egyedisége, hogy kifejezetten erre a vírusra lett kidolgozva, és mivel a különféle mutánsok aminosav-szerkezete nem különbözik egymástól alapvetően, a módszer mindegyik variáns esetén alkalmazható. Aki nem találkozott a vírussal, nem esett át a fertőzésen vagy nem kapott oltást, annak nincs ilyen védettsége, mert nincs, amire emlékezzenek a T-sejtjei – náluk így nincs is értelme ilyen tesztet végeztetni. Puskás László, az Avidin kft. ügyvezetője elmondta, hogy a kutatóknak az a hipotézisük, hogy akinek a vérében egyáltalán nincsenek antitestek, annál a sejtes immunitás sem valószínű. Ennek mindenképpen szeretnének utánajárni.
Mivel a tesztet friss vérből végzik, fontos, hogy a minta minél előbb a laboratóriumba kerüljön, így egyelőre csak egy budapesti és egy szegedi mintavételi pontot üzemeltetnek. Az analízis több napig tart, többféle különleges reagens anyagot kell használni, ezért nagyjából háromszor annyit kell érte fizetni, mint a durván 10 ezer forintos antigéntesztekért.
***************************************************
Mint megírtuk, pénteken az Európai Gyógyszerügynökség
engedélyezte a Pfizer-vakcina használatát a 12–15 éves körében is.
Németország már korábban bejelentette, hogy június 7-étől már 12 éves kor felett lehet regisztrálni oltásra. Szombaton Horvátországban és Romániában is engedélyezték a fiatalok oltását. A Pfizer vakcináját korábban már Kanada és az Egyesült Államok is engedélyezte a 12-15 évesek körében.
Most viszont Szerbia jelentette be, hogy a Szerbiai Gyógyszerügynökség megindította azt az eljárást, amely keretein belül kezdeményezik, hogy Szerbiában is alkalmazzák a Pfizer oltóanyagát a 12 éven felüli gyerekek számára,
írja a Szabad Magyar Szó.
„Ez igen jelentős döntésnek számít, mert ennek a generációnak az immunizációjával egy olyan csoportot fedünk le, amely potenciálisan komoly vírusterjesztő” – mondta Branislav Tiodorović, epdiemiológus, a köztársasági válságstáb tagja. Az oltás az ő esetükben sem lesz kötelező, a szülők kérhetik, miután kikérték a gyerekorvos véleményét.
A Telex megkérdezte az operatív törzs sajtóosztályától, hogy Magyarországon mikorra várható a 12-15 évesek oltásáról döntés, de a válaszukból egyelőre nem derült ki konkrétum:
„Az Operatív Törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a WHO és EMA koronavírus oltásokkal kapcsolatos ajánlásait. A 12-15 éves korosztály oltásáról az Operatív Törzs a későbbiekben fog döntést hozni”.
Vietnám legnagyobb városában, Ho Si Minh-városban ismét korlátozásokat vezetnek be a koronavírus új variánsának megjelenése miatt. A kiemelt kockázatú csoportba tartozókat tömegesen fogják tesztelni, és ismét távolságtartási szabályok lépnek életbe – írja a
BBC.
A délkelet-ázsiai országban múlt héten jelentették be, hogy a
vírus új variánsát azonosították, ami az úgynevezett indiai és brit variáns keveréke. A vietnámi szakértők szerint ez fertőzőbbnek tűnik az eddig ismerteknél, és könnyen terjed a levegőben.
Vietnám eddig viszonylag sikeresen fékezte meg a járványt, de az elmúlt hetekben egyre többen fertőződtek meg az országban. A
Worldometer adatai szerint a 95 milliós Vietnámban a járvány kitörése óta 7236 koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak, és 47-en haltak meg a vírus szövődményei miatt. A fertőzöttek közül több mint 3600-an az elmúlt hónapban lettek betegek.
A legutóbbi járványgócpontot Ho Si Minh-városban, egy keresztény misszió tagjai körében azonosították, ahol 125 pozitív esetet regisztráltak. A gócpont környékén élőket már megvizsgálták, és karantén alá helyezték őket. A hatóságok most azt tervezik, hogy naponta akár százezer embert is tesztelnek, főként a magas kockázatúnak tartott csoportba tartozókat. A tesztelés mellett új társadalmi távolságtartási szabályokat is bejelentettek hétfőn, ezek az intézkedések egyelőre 15 napig lesznek érvényesek.
Az üzletek és éttermek zárva tartanak, a vallási tevékenységeket felfüggesztették. Városszerte betiltják az olyan nyilvános rendezvényeket, amelyeken tíznél többen vennének részt, de a város vezetői már azt is fontolgatják, hogy ezt a számot öt főre csökkentik.
Amikor a járvány 2020 elején Kínán kívül is megjelent, Vietnám gyorsan és határozottan reagált a helyzetre, a hazatérő állampolgáraik kivételével szinte minden utazó előtt lezárták a határaikat. Ezután karanténba helyeztek és teszteltek mindenkit, aki belépett az országba, emellett pedig széles körű kontaktkutatást is végeztek. Ugyanakkor Vietnámban lassan halad az oltási kampány, eddig alig több mint egymillió ember, vagyis a lakosság csupán 1 százaléka kapta meg legalább az első adag védőoltást.
*************************************************
Június közepétől enyhítene az európai utazási szabályokon az Európai Bizottság. A hétfőn nyilvánosságra hozott ajánlások szerint a Bizottság már
az uniós Covid-igazolványok július 1-jei bevezetése előtt könnyítéseket javasol a kormányoknak – írja a
Hvg.
Ha az uniós kormányok jóváhagyják a Bizottság útmutatásait, akkor július helyett már június közepétől egyszerűsített feltételekkel lehetne utazni Európában.
A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy teszt- és karanténkötelezettség nélkül engedélyezzék az olyan uniós állampolgárok beutazását, akik már legalább 14 napja megkapták az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett valamelyik vakcina (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca és Johnson&Johnson) teljes védettséghez szükséges adagját.
A Bizottság azoknak is szabad utazást javasol, akik felépültek a fertőzésből, ennek igazolásához egy 180 napnál nem régebbi pozitív PCR-tesztre lenne szükség. Az útmutatás szerint a tagállamoknak fel kellene menteniük a karantén-kötelezettség alól azokat, akik 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel vagy 48 órán belül végzett antigénteszttel rendelkeznek. Az ajánlás szerint a 6 év alatti gyerekeket nem kellene tesztelni, és a szülők karantén-kötelezettség alóli felmentését a gyerekeikre is ki kellene terjeszteni.
Az ajánlások lényege, hogy az uniós Covid-igazolványok július 1-jén életbe lépő rendszere előtt felkészítse az országokat a fokozatos nyitásra és megkönnyítse az európaiak utazását. Az útmutatások elfogadása azonban a kormányokon múlik, és ha el is fogadják, akkor sem lesz kötelező figyelembe venni azokat.
A jelenleg építés alatt álló
Nemzeti Oltóanyaggyár alkalmas lesz a koronavírus elleni kínai vakcina előállítására is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Kínában.
Szijjártó szerint ez nagy stratégiai előnyt jelent majd Magyarországnak. A miniszter azt is kiemelte, hogy az utóbbi hét évben immár 12. alkalommal folytatott kétoldalú tárgyalást kínai kollégájával, Vang Jivel, ami szerinte azt mutatja, hogy a felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az együttműködés fejlesztésének.
„Magyarország és a Kínai Népköztársaság 2017 óta stratégiai partnerei egymásnak, ha valakinek eddig kétségei voltak, akkor az elmúlt hónapokban meggyőződhetett arról, hogy Magyarország milyen sokat profitált ebből a stratégiai együttműködésből (...) Annak sikere most már megmentett emberéletekben mérhető” – mondta Szijjártó, aki szerint az oltóanyag nem ideológiai vagy geopolitikai kérdés, hanem az életmentéshez szükséges eszköz.
Szijjártó szerint, ha a kormány nem vásárolt volna vakcinát a Sinopharmtól, akkor „most egymillióval kevesebben lennének beoltva, nem állnánk az Európai Unió élén az oltottság tekintetében, és nem tudtunk volna jelentős lépéseket tenni vissza a normalitás irányába”.
Az együttműködés keretében Magyarországon átveszik a Sinopharm teljes gyártási technológiáját, ami Szijjártó szerint fontos előny lesz, mert úgy látja, hogy a világban folyamatos lesz a kereslet a vakcinák iránt.
A kormány
novemberben jelentette be, hogy kínai és orosz vakcinák beszerzéséről tárgyalnak. Az oltás
februárban kezdődött el a kínai fejlesztésű,
inaktivált (elölt) víruson alapuló Sinopharm-vakcinával. Az eddigi utolsó Sinopharm-szállítmány május 21-én érkezett Magyarországra, ezzel együtt összesen több mint ötmillió adag vakcina érkezett Kínából. A vakcinabeszerzésről
ebben a cikkben írtunk részletesen.
A Debrecenben épülő Nemzeti Oltóanyaggyárat februárban nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé. György László államtitkár az operatív törzs május 17-i tájékoztatóján
elmondta, hogy 100 nap múlva lesz az
oltóanyaggyár alapkőletétele. Az államtitkár szerint gazdasági értelemben is megtérülő beruházásról van szó, mert a gyár exportra is termel majd.
Két nagy kínai bank is megjelenik Magyarországon
Szijjártó a hétfői sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy szerinte a két ország jelentős gazdasági sikertörténetek előtt áll: hamarosan két nagy kínai bank is megjelenik Magyarországon, és jelenleg is több nagy magyarországi beruházásról folynak tárgyalások, például az elektromos autók gyártása terén.
Az EU és a Kína közötti kapcsolatról Szijjártó azt mondta, hogy a kormány támogatja a viszony javítását célzó kezdeményezéseket. A „szankciók és ellenségeskedés” helyett kölcsönös érdekeken és tiszteleten alapuló együttműködésre lenne szükség szerinte. Ha nem sikerül javítani a kapcsolatokat, akkor az EU nagyon sokat fog azzal veszíteni – tette hozzá.
Végezetül kiemelte, hogy Kína engedélyezte Magyarország számára
egy új főkonzulátus létesítését a Kuangtung tartománybeli Kantonban.
***************************************************
Észak-olaszországi betegek hosszú távú adatainak elemzése alapján olasz kutatók arra jutottak, hogy nagyon ritka az újrafertőződés a koronavírus-fertőzésen átesettek körében, és az egykori fertőzöttek hosszan tartó védettséget élveznek – írja az MTI.
„Úgy tűnik, legalább egy éven át tart a SARS-CoV-2 elleni természetes védettség, ami hasonló a vakcinakutatásokban a közelmúltban jelentett védettséghez” – közölte a magentai Fornaroli Kórház orvosa, Nicola Mumoli vezette kutatócsoport az Amerikai Orvostársaság (JAMA) Internal Medicine című folyóiratában közzétett
tanulmányban.
A kutatók azokat az eseteket vették újrafertőződésnek, amelyekben legalább 90 nap és két egymást követő negatív teszt követte az első fertőzés teljes eltűnését. A február végéig tartó megfigyelési időszakban több mint 15 ezer embert követtek. A fertőzésen már átesetteknél a tünetes és a tünetmentes korábbi fertőzéseket is figyelembe vették.
Az átlagosan 280 napos követési idő alatt 5 újrafertőződést regisztráltak abból az 1579 főből, akik az első hullámban már átestek a fertőzésen, ez 0,31 százalékos arány. A 13 495, korábban még nem fertőzött alanyból pedig 528-an fertőződtek meg, ami 3,9 százalék.
Ez statisztikailag óriási különbség: az előfordulási sűrűség 100 ezer fő-napra vetítve 1 volt az újrafertőződöttek körében, míg 15,1 az első alkalommal megfertőződöttek között.
Az öt újrafertőzöttből négy egyébként a fertőzésnek fokozottan kitett személy volt: ketten kórházi dolgozók, egy más betegségével rendszeres kórházi kezelésre járó beteg, illetve egy szociális otthonban lakó. Az újrafertőződésekig eltelt idő meghaladta a 230 napot.
A biztató eredmények ellenére fontos, hogy a fertőzésen átesetteket is beoltsák, mert a fertőzés utáni és az oltás által nyújtott védelem együttesen valószínűleg erősebb, mint a természetes védelem önmagában. Az is elképzelhető, hogy egyes variánsok ellen az oltások jobban teljesítenek.
„Egyrészt nem tudjuk, meddig tart a természetes immunitás. Másrészt azt sem tudjuk, hogy a vírus vad változata elleni természetes immunitás ugyanannyira véd-e a SARS-CoV-2 variánsai ellen is”
– írta Mitchell H. Katz, a New York-i állami kórházakat és klinikákat működtető társaság szakembere a tanulmányhoz mellékelt
szerkesztőségi cikkben, hozzátéve, hogy a
nyájimmunitást pusztán átfertőződéssel elérni hosszú és kínkeserves folyamat. Eddig a történelemben egyetlen emberi kórokozót, a feketehimlőt sikerült teljesen eltörölni, és ezt is az oltások segítségével sikerült elérni, nem önmagában a természetes immunitással – írta.
Az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a jövőben görög betűkkel fogja kiegészíteni a koronavírus különféle variánsainak eddigi megnevezését az egyszerűbb azonosíthatóság érdekében .
A WHO a közleményében azt írta: a kiejtés és a megjegyzés megkönnyítésének érdekében döntöttek a görög betűs megjelölés mellett. Egyúttal szeretnék elkerülni, hogy az emberek és a média „stigmatizáló és diszkriminatív” megnevezéseket használjon. A variánsokat a köznyelvben eddig azokról az országokról nevezték el, ahonnan az első eseteket jelentették (például indiai, brit, dél-afrikai, brazil variáns).
Hogy ez diszkriminatív lenne, az első pillantásra a politikai korrektség barokkos túlzásának tűnhet, de emlékezhetünk még, hogy a Kínából indult világjárvány kezdete óta például az Egyesült Államokban megnövekedtek az ázsiai származású emberek elleni támadások. Donald Trump előző amerikai elnök pedig azon volt, hogy Kínát tegye a járvány kirobbanásának kizárólagos felelősévé. Trump gyakran kínai vírusnak vagy egy szójátékkal kung-flunak nevezte a koronavírust. A washingtoni kongresszus még egy törvényt is elfogadott annak érdekében, hogy sikerüljön gátat vetni a gyűlöletáradatnak.
Az indiai kormány egy nyilatkozatban hivatalosan is tiltakozott az ellen, hogy indiai variánsnak nevezzék a B.1.617-es kódszámmal illetett (és először Indiában azonosított) mutációt. Ez a nyilatkozat egyébként teljesen elferdítve,
olyan formában terjedt el a magyar járványtagadó online közösségekben, hogy India magának a vírusvariánsnak a létezését tagadja.
A szakértők továbbra is használják majd a korábbi, latin betűkön és számokon alapuló jelöléseket, de a tudományos neveket a WHO napi közleményeiben felváltják a görög betűs nevek. Az Egészségügyi Világszervezet a nemzeti hatóságokat és a médiát is buzdítja az új nevek átvételére:
- alfa: az Egyesült Királyságban felfedezett B.1.1.7-es „brit” variáns
- béta: a dél-afrikai B.1.351-es variáns
- gamma: a brazíliai P.1-es variáns
- delta: az először Indiában pusztító, de azóta a világ számos országában megjelent B.1.617-es variáns B.1.617.2-es változata
- kappa: ugyanennek a mutánsnak a B.1.617.1-es változata
