Koronavírus terjedésének modellezése

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0



A koronavírus elleni tömeges oltásra alkalmas központokat hoztak létre hétfőn két japán városban, köztük Tokióban. Az országban most először alkalmazták a Moderna oltóanyagát is.

„A kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy a lehető leghamarabban minél többen megkapják az oltást”
– jelentette ki Kato Kacunobu kormányfőtitkár.
A tokiói oltóközpontban a tervek szerint naponta 10 ezer, az oszakaiban pedig 5000, 65 éves és ennél idősebb embert oltanak be.
A műveletben részt vesznek a hadsereg orvosai is. Szuga Josihide miniszterelnök kifejezte reményét, hogy e korcsoport tagjait július végére mind beoltják. Jóllehet, többen is a tokiói nyári olimpiai játékok újabb elhalasztását vagy lefújását akarják, a miniszterelnök ismét leszögezte:
meg szeretnék tartani a július 23-án kezdődő olimpiát.
A japán egészségügyi hatóságok pénteken hagyták jóvá a Moderna és az AstraZeneca oltóanyagokat, ám az egészségügyi minisztérium közlése szerint az utóbbit egyelőre nem fogják használni az oltási kampányban, részletesebben nem említett „egészségügyi aggodalmak” miatt. Az AstraZeneca-vakcina használatát több országban felfüggesztették vagy elvetették, miután vizsgálatok szerint bizonyos, nagyon ritka esetekben vérrögöt okozhat.
Japánban eddig csak a Pfizer/BioNTech vakcinájával oltottak, és a kormányt több bírálat érte az oltási kampány lassúsága miatt.
A több mint 125 milliós szigetországban mostanáig a lakosság csupán 2 százaléka kapta meg a vakcina mindkét dózisát, miközben a vírus több variánsa is felbukkant már, köztük a jóval fertőzőbbnek és veszélyesebbnek számító indiai variáns is.
Több egészségügyi szakértő úgy véli, elképzelhető, hogy a fiatalabb korosztályok beoltására jövő márciusig várni kell, sokan pedig felhívják a figyelmet arra, hogy hiány van egészségügyi dolgozókból. Korábban csak az orvosok és a nővérek voltak jogosultak oltani, tovább terhelve a már így is nyomás alatt lévő egészségügyet, nemrég azonban e jogot kiterjesztették a visszavonult nővérekre és a fogorvosokra is, hétfőn pedig a kormány a gyógyszerészeket is segítségül hívta.


**************************************************
A koronavírus elleni mRNS-vakcina kifejlesztése miatt Karikó Katalint az orvosi Nobel-díj várományosai között emlegetik. Az M5-ön futó Ez itt a kérdés című műsorban a kutatót megkérdezték arról, hogy mire fordítaná a kitüntetéssel járó pénzösszeget.

„Kutató maradok mindörökké, minden pénzt, amit kapok, az oktatásra és a tudományra fogom költeni” – válaszolta Karikó Katalin. Azt mondta, olyan dolgokra költ, amelyek őt is segítették pályáján.
Karikó Katalin
Arról is beszélt, hogy a Magyarországon kapott Széchenyi-díj pénzösszegének felét a hátrányos helyzetű fiatalokat támogató Csányi Alapítványnak adta, a másik felét pedig egykori kisújszállási iskolájának utalta, hogy azt a természettudományok oktatására fordítsák.
Tudományos projekteket is finanszírozna, támogatná az mRNS-alapú gyógyszerek és a neurodegeneratív betegségek kutatását.
„A kutatás marad, ugyanúgy, mint a zenészek, addig játszanak, míg hallgatja őket valaki, még akkor is, ha a hangjuk már nem éppen olyan, mint régen volt, de akkor is örülünk nekik.
Valahogy ilyen a kutató is, ameddig csak tud, kutat, nagyon nehéz abbahagyni” – beszélt további terveiről is.





„Kedves Maszk, goodbye!” – írta Orbán Viktor pénteken a Facebookon. Bár a miniszterelnök szerint az, hogy a közterületen kötelező maszkviselést feloldották, azt jelenti, hogy „búcsút inthetünk a maszkunknak, elköszönhetünk tőle, itt a vége, fuss el véle”, az aktuális jogi szabályozás nem ennyire egyszerű. Ahogy arra az operatív törzs is felhívja a figyelmet,
minden olyan helyen továbbra is kötelező a maszk használata, ahol „védettek” és „nem védettek” zárt térben találkozhatnak.
Az pedig, hogy hol találkozhatnak „védett” és „nem védett”, jobban mondva védettségi igazolvánnyal rendelkező és nem rendelkező személyek, inkább bonyolult, ahogy ezt egy Facebookon terjedő mém is megfogalmazta:
„Tehát, ha a Budapest Parkban nem szól a zene, akkor bemehet bármennyi ember igazolvány nélkül, de ha szervezetten isznak, akkor csak 500-an, viszont, ha elkezd játszani egy zenekar, akkor ki kell mennie annak, akinek nincs védettségi igazolványa, kivéve, ha menyasszony is van, mert akkor nem kell az igazolvány, de csak 200-an maradhatnak.”
Ha ezek után nem teljesen világos, hogy ki, hova mehet maszkban vagy anélkül, akkor hadd segítsünk!
18 éven felüliek, védettségi igazolvánnyal
  • részt vehetnek akármekkora szabadtéri rendezvényen maszk nélkül
  • részt vehetnek akármekkora beltéri rendezvényen maszk nélkül
  • mehetnek szállodába
  • éttermekben, kávézókban bent is fogyaszthatnak, maszkot csak akkor kell venniük, ha elhagyják az asztalukat és nem fogyasztanak épp
  • a tömegközlekedésen csak maszkban utazhatnak
  • az üzletekbe, hivatalokba csak maszkban mehetnek be
  • mehetnek uszodába, fürdőkbe, strandra
18 éven felüliek, védettségi igazolvány nélkül
  • sportolhatnak szabadtéren egyénileg és csapatban is, maszk nélkül
  • részt vehetnek létszámlimit nélkül házasságkötési szertartáson (polgárin és egyházin is), illetve temetésen
  • részt vehetnek 50 fősnél nem nagyobb magán- és családi rendezvényeken (beltérben is), maszk nélkül, de vendéglátó üzletben, szállodában csak akkor, ha el lehet különíteni a többi vendégtől
  • részt vehetnek 200 fősnél nem nagyobb lakodalmon (beltérben is), maszk nélkül, de vendéglátó üzletben, szállodában csak akkor, ha el lehet különíteni a többi vendégtől
  • részt vehetnek 500 fősnél nem nagyobb szabadtéri rendezvényen, maszk nélkül
  • maszkban sem vehetnek részt olyan rendezvényen, amely zenés-táncos (és nem lakodalom vagy kis családi rendezvény)
  • maszkban sem vehetnek részt egyéb beltéri rendezvényeken
  • maszkban sem vehetnek részt 500 fősnél nagyobb szabadtéri rendezvényeken
  • éttermekben, kávézókban csak szabad téren fogyaszthatnak maszk nélkül, ha bemennek a mosdóba vagy fizetni, akkor fel kell venniük a maszkot
  • a tömegközlekedésen csak maszkban utazhatnak
  • az üzletekbe, hivatalokba csak maszkban mehetnek be
  • nem mehetnek uszodába, fürdőkbe, strandra, de természetes fürdőhelyre igen
16-18 évesek védettségi igazolvánnyal
  • Felügyelet és maszk nélkül is mehetnek olyan helyekre, ahová csak védettségi igazolvánnyal lehet menni
18 év alattiak védettségi igazolvány nélkül
  • attól függ, hogy hova mehetnek, hogy az őket kísérő felnőttnek van-e védettségi igazolványa
  • ha idősebbek 6 évesnél, akkor rájuk is vonatkozik a kötelező maszkviselés mindenhol, ahol azt előírják


************************************************
Szingapúrban kísérleti jelleggel a világon elsőként vezették be a tüdőből kifújt levegőt elemző koronavírus-gyorstesztet. A teszt egy percen belül ad eredményt – közölte a Szingapúri Egyetem (NUS).

Az egyetem által alapított cég (Breathonix) a városállam egészségügyi minisztériumával közösen fejlesztette ki az új eljárást. A BreFence Go Covid-19 Breath Test System névre hallgató eszközt Malajzia és Szingapúr határán használják az érkezők szűrésére.
A berendezés a tüdőből kifújt levegőben azonosítja azokat az illékony szerves vegyületeket (VOC), amelyek a koronavírus-fertőzés biomarkerei. Ha az eszköz valakinél pozitív eredményt jelez, csak annál kell megerősítésképpen megcsinálni a kellemetlen PCR-tesztet. Ezzel gyorsítható a határátkelés. A gépet a szingapúri repülőtéren és Dubajban is tesztelik.
A gép használata a rendőrségi alkoholszondákhoz hasonlóan nem igényel egészségügyi végzettséget és laboratóriumi hátteret. Az alanyok is sokkal kényelmesebb, mert csak egy steril, egyszerhasználatos csőbe kell belefújniuk.







 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
A CNN cikke szerint bár nem feltétlenül sorolják a veszélyeztetett csoportba, de a PCOS, vagyis a policisztás ovárium (petefészek) szindrómában szenvedőknél is súlyos tünetekkel jelentkezik a koronavírus.
Breanna Aguilar 31 éves háziállat-gondozó és korábbi fitneszedző látszólag nem volt különösebben veszélyeztetett, amikor elkapta a Covidot. A sportos amerikai nő korábban félmaratont is futott, de amikor elkapta a Covid–19-et, elveszítette az ízlelését, enyhe láza és izomgyengesége volt. Aztán fokozódtak a tünetei, nem tudott enni, mégis 30 kilót hízott, és egyre szélesebb tünetegyüttes jelentkezett: fájdalmak, cisztás pattanások, mellérzékenység, rendkívüli fáradtság.

Mint a CNN cikke írja, azóta hónapok teltek el, de megmaradt az alacsony energiaszintje, a krónikus fájdalmak és a fáradtság, vagyis a hosszú távú Covid jellemző tünetei. Annak, aki korábban nagyobb távokat is könnyen lefutott, most 15 perc séta sem megy pihenés nélkül.
Breanna és más nőtársai PCOS-ben szenvednek, ami a policisztás ovárium szindróma rövidítése. Az elnevezés a petefészekről szól, de ez egy összetett, a hormonháztartást érintő betegség, a meddőség egyik gyakori oka. A PCOS-betegség amúgy is nagyon kellemetlen, például szabálytalan menstruációs ciklusokkal, elhízással jár, így az érintettek nem feltétlenül veszik észre, ha mégis teherbe esnek, ami például a fenntartott életmód miatt (dohányzás, alkohol) a születendő gyermek számára is kockázatos lehet.
„A PCOS hatását teljesen alábecsülik. Valamilyen reprodukciós problémának tekintik csak, amely klinikailag nem releváns. De ez teljesen téves. A betegeket magas kockázatú populációnak kellene tekinteni”
– mondta dr. Wiebke Arlt, az Egyesült Királyság Birminghami Egyetem Metabolizmus és Rendszerkutatás Intézetének igazgatója.
A PCOS-ban szenvedők több mint fele a 40. születésnapja előtt cukorbetegségben szenved, és akár 80 százaléka is túlsúlyos. A PCOS és a súlyos Covid–19 tünetek között összefüggés van.
„A PCOS-ban szenvedő nőket be kellene vonni a potenciálisan magas kockázatú csoportba”
– mondta dr. Katherine Sherif, a Jefferson Egyetem Orvostani Tanszékének női egészségügyi vezetője és a PCOS vezető szakértője.
Végül egy meglepő megállapítás a cikkből, a PCOS és a Covid összefüggéseit azért is nehezebben ismerték fel eddig


*****************************************************************

Francia és német influenszerek, köztük youtuberek és bloggerek számoltak be arról, hogy egy orosz kapcsolatokkal rendelkező brit PR-ügynökség pénzt ajánlott nekik, ha cserébe



azt híresztelik csatornáikon, hogy a Pfizer-vakcinák több száz halálesetért felelősek.
A Guardian szerint a Fazze nevű PR-cég azt állította, Londonban van a székhelyük, ám a bejegyzett címen nem találták meg a céget. Az eset után az ügynökség kedden leállította weboldalát, és privátra állította Instagram-fiókját is.
Az állítólag brit cég tört angollal kérte arra az influenszereket, hogy követőiknek hazudjanak arról, hogy a Pfizer esetében majdnem háromszor nagyobb a halálozási arány, mint az AstraZeneca-vakcinánál. Egy állítólagos jelentést is elküldtek, mely az ügynökség szerint „alátámasztja az információkat”. A jelentés adatai a dark weben jelentek meg, és a Le Monde nevű lap szerint orosz hackerekhez köthetők.
Az ügynökség előre megadta az elmondható „költői kérdéseket” is, minthogy hangozzon el az influenszerek platformjain, hogy „miért vásárolnak egyes kormányok olyan vakcinát, mely az emberek életére veszélyes?”. A tájékoztató tartalmazta a kérést is, miszerint kerüljék a „reklám” és a „szponzorált” szavakat a tartalomban.
Az emailekről képernyőképeket készített egy népszerű francia tudós, Léo Grasset is, aki azt mondta, a kampánynak „óriási költségvetése volt”. A LinkedIn alapján a Fazze Moszkvából származik, és gyakran dolgozott egy orosz vállalkozónak is.
A francia sajtó jelezte azt is, hogy feltűnő a hasonlóság a Fazze üzenete és az orosz Szputnyik-V hivatalos Twitter-fiókjának kommunikációja között.
A nyugati vakcinával kapcsolatos kommunikáció itthon is váltott ki vitákat, a kormány például egy áprilisban közzétett táblázatában sugallta azt, hogy az Európai Unióban elsőként engedélyezett Pfizer–BioNTech-vakcina második dózisa után többen fertőződtek és haltak meg, mint például az orosz Szputnyik után. A táblázat ellen felszólalt többek között Karikó Katalin is, aki további információkkal egészítette ki a táblázatot. Az állam később az EU-s tagállamok közül egyedüliként nem kért a következő uniós Pfizer-megállapodásból sem.






Hat hónapon belül felépülnek az új koronavírus okozta Covid-19 szövődményeként fellépő sokszervi gyulladásból a gyerekek, derül ki brit orvosok tanulmányából. A The Lancet Child and Adolescent Health című folyóiratban megjelent tanulmány szerint – amely 46, átlagosan tízéves gyerek esetének vizsgálata alapján készült – néhány gyereknek ugyanakkor továbbra is szüksége van fizikoterápiára és mentális egészsége támogatására. A vizsgált gyerekek között 30 beteg fiú és 16 lány volt, közülük csak nyolcnak volt valamilyen krónikus betegsége.



A Covid-fertőzés szokatlan és nagyon súlyos komplikációkkal járó szövődménye gyerekeknél lép fel leginkább. Mint ebben a cikkünkben megírtuk, a Covid-fertőzés nyomán fellépő sokszervi érintettséggel járó kései szövődmény egy úgynevezett gyulladásos immunreakció. Ez hasonlít a Kawasaki-szindrómára, az azonban az öt éven aluliaknál jelentkezhet, a sokszervi szindróma viszont a tíz év körülieknél vagy idősebbeknél. Tünetei között van a magas láz, a kiütések, kivörösödő szem, duzzanat kialakulása és általános fájdalom.
Tavaly március és június között az Egyesült Királyságban és Írországban 250 esetet jegyeztek fel, a járvány idei második hullámában ennél is többet. Korábbi cikkünkben magyar szakemberek azt mondták, hogy hajlamosító tényezőkről egyelőre nem tudni, ugyanakkor az eddigi kutatási adatokból úgy tűnik, az afrikai és hispán gyerekek körében valamivel gyakrabban fordult elő a megbetegedés.
A vizsgált esetekben egyetlen gyermek sem halt meg, többségüket hat hónapon belül tünetmentesen elbocsátották a kórházból. „A legtöbb gyulladás (gyomor, bél, szív) és a klinikailag jelentős neurológiai tüntetek hat hónapon belül megszűntek, és a betegeket elengedték a kórházból, ami azt jelzi, hogy a szervek hosszú távú károsodása ritka” – olvasható a tanulmányban.
Egy gyermek kivételével mindegyik visszatérhetett az iskolába vagy jelenléti, vagy online oktatásra. Néhány gyermeknek azonban további segítségre volt szüksége izomfáradás miatt, amely akadályozta őket a járásban és a testmozgásban. Másoknak mentális segítségre volt szükségük súlyos hangulatváltozás és szorongás miatt. Hét gyermek szülei jelezték, hogy gyermekeiknél érzelmi zavarok léptek fel, nyolc gyermek maga jelentett érzelmi zavarokat.
A sokszervi gyulladás Magyarországon is súlyos problémákat jelentett a gyerekek között a koronavírus-járványnak már a második hullámában. Január végéig több mint 40 gyermek került be a koronavírussal összefüggésben jelentkező sokszervi gyulladásos megbetegedéssel a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházba.


********************************************************

500 magyar fejlesztésű lélegeztetőgépet gyártottak az erre a célra kialakított üzemben, és ezek veszélyhelyzeti tartalékban, raktárban vannak. Hadházy Ákos független képviselő ugyanerre volt kíváncsi, de kérdéseire Schanda Tamás államtitkár mindössze annyit közölt, hogy a magyar fejlesztésű lélegeztetőgépek tesztelése „sikeres és eredményes” volt. Hadházy szerint ez arra utal hogy valójában el sem indult a gyártás.



A magyar fejlesztésű lélegeztetőgép prototípusát 2020. áprilisában mutatták be Orbán Viktor miniszterelnöknek a Budapesti Műszaki Egyetemen, egy hónnap később már azt kommunikálta a kormány, hogy elindult a sorozatgyártás. Az ehhez szükséges speciális üzemcsarnokot 100 millió forintból alakították ki, napi 10 darab gép legyártását ígérték. Múlt heti rádióinterjújában is szóba hozta a magyar fejlesztésű lélegeztetőgépet Orbán, azt mondta, hogy a külföldi beszerzés mellett elkezdődött a magyar gyártás is.
A koronavírus-járvány első hulláma óta összesen 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt külföldről a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), ebből 8 ezret próbálnak eladni külföldön, beszerzési áron. Menczer Tamás külügyi államtitkár korábbi közlése szerint a megrendelt gépek összesen 300 milliárd forintba kerültek. A tömegével felvásárolt lélegeztetőgépek egy gödöllői raktárban állnak, tárolásuk nagyjából havi 90 millió forintba kerül. Május elejéig 425 gépet ajándékozott el a kormány, többek között Ugandának, Csehországnak, Jordániának, de jutott belőlük a Felvidékre, Kárpátaljára és a Vajdaságba is.


**************************************************************

Az Amerikai Egyesült Államokban élő felnőttek 50%-a megkapta a koronavírus elleni védettséghez szükséges összes oltást.



„Már csak egy hét van hátra májusból, és az amerikai felnőttek fele az összes szükséges oltását megkapta”
– közölte Andy Slavitt, a Fehér Ház vezető koronavírus-ügyi tanácsadója. Biden május elején jelentette be az államok új célját, miszerint július 4-ig 160 millió felnőtt amerikai fogja megkapni az összes szükséges oltását, a felnőtt lakosság 70%-a pedig már túl lesz az első dózisán. Július 4-e szimbolikus az amerikaiak számára, ekkor van ugyanis a függetlenség napja, és ahogy Biden fogalmazott,
„két hónap múlva ünnepeljük nemzetünk függetlenségét, és egyben függetlenségünket e vírustól is!”
A járványgörbe az elmúlt időszakban tartósan csökken az USA-ban, a szakemberek szerint az átoltottságnak köszönhetően. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) legfrissebb adatai szerint az új fertőzések számának egy hétre vetített napi átlaga vasárnap 22 877-re csökkent, ami 2020 júniusa óta a legalacsonyabb érték.
Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság mellett a 12 éves és az annál idősebb gyermekeket is oltják már a Pfizer–BioNTech vakcinájával. Kedden a Moderna is bejelentette, hogy oltása hatásosnak bizonyult a 12–17 év közötti fiatalok körében, így elindítják az engedélyezési folyamatot.
Közel két hete jelentették be Amerikában, hogy azok, akik az előírt összes dózist megkapták, bizonyos kivételektől eltekintve mentesülnek a maszkviseléstől, illetve a szociális távolságtartás betartása alól zárt térben. Az Our World in Data ekkori adatai szerint ekkor a lakosság 46 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább egyik dózisát.







A fővárosi kormányhivatal vakcinák fogadására kialakított logisztikai bázisának hűtőraktára a XIII. kerületi Teve utcában

  • 2021. március 6.: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy Facebook-bejegyzésben magyarázta meg, miért nem kötötte le a kormány a Moderna-vakcinából elérhető teljes mennyiséget. (Mert túl későn, csak 2021 harmadik-negyedévében érkezett volna az opcióban szereplő 80 millió adag.)
  • 2021. május 1.: Megérkezett az utolsó szállítmány az orosz Szputnyik V oltásból.
  • 2021. május 20.: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón jelentette be, hogy – mint azóta kiderült, egyedüli EU-s országként – Magyarország nem vesz részt a következő uniós vakcinabeszerzésben, vagyis nem kéri a részét (19 millió adagot) a Pfizer-BioNTech által szállítandó 1,8 milliárd adagból.
  • 2021. május 21.: Megérkezett az utolsó szállítmány a kínai Sinopharm vakcinájából.
  • 2021. május 21.: A Magyarország Kormánya Facebook-oldalon megjelent bejegyzés szerint Magyarország azért nem vesz részt a további brüsszeli vakcinabeszerzésben, „mert csak egyféle oltóanyagot lehet választani, ami az eladónak kedvez.”
A kormány tehát nem a vakcinabeszerzésről mondott le, pusztán az uniós Pfizer-beszerzésről.



Van sapka, nincs sapka
Az, hogy a kormánynak gondja van az uniós vakcinabeszerzéssel, nem újdonság, a mostani indoklás viszont némiképp igen. Eddig az volt a fő gond, hogy az EU nem lépett elég gyorsan, hogy későn és lassan érkeztek a vakcinák. Most viszont, amikor az EU jó előre gondolkodva biztosítja az utánpótlást a világszerte leginkább elfogadott – itthon is ezt vetették be, amikor pörgetni kellett a megtorpanó oltási tempót –, ráadásul megbízhatóan szállító gyártótól, akkor inkább nem él az opcióval a kormány.
Szintén furcsa, hogy bár az EU friss megállapodása a Pfizerrel történt, nem jelent kizárólagosságot, később más gyártóval is lehet szerződni.
És akkor még ott van az is, hogy az többi EU-s országgal együtt, nagy tételben szerződni nyilvánvalóan kedvezőbb, mint adott esetben egyedüli félként újra bejelentkezni és tárgyalni, ha úgy hozza a szükség. Ha így alakulna, árban, szállítási határidőben is várhatóan rosszabb feltételekkel lehetne csak szerződni. És még csak azt sem mondhatja az ember, hogy minek az a rengeteg vakcina, ha úgyis a nyakunkon marad, a COVAX-programon belül ugyanis simán el lehet passzolni a felesleget olyan országoknak, amik még nem jutottak megfelelő mennyiséghez.
Tényleg ennyire jól állunk?
A már idézett május 21-i kormányzati Facebook-bejegyzésben szerepel az is, hogy már raktárban, vagy legalább megrendelés alatt van
  • a Pfizer vakcinájából 7,3 millió,
  • az AstraZenecáéból 4,7 millió,
  • a Janssenéből 4 millió,
  • a Modernáéből pedig 1,2 millió.
Egyszerűsítsük le a dolgunkat, és tekintsünk mindegyikre úgy, hogy tiszta lappal indul az oltás, és az egyadagos Janssen-vakcina kivételével minden fennmaradó, már elraktározott, illetve később beérkező adag egy első és egy második oltást takar (tehát nem matekozunk azon, hogy ezekből mennyi az, ami már csak második adag, és mennyi a fennmaradó rész).
Így a Janssen-vakcina kivételével a többit megfelezve azt kapjuk, hogy van valamivel több mint 10 millió ember beoltására elegendő vakcinánk. Ehhez hozzájön, hogy az első oltást már több mint 5 millióan, a másodikat pedig ebből bő 3 millióan megkapták. A 10 millió főre elég plusz vakcina így bőven elegendő ahhoz, hogy minden olyan oltatlan magyart – adott esetben akár csecsemőkortól kezdve – beoltsanak, aki még nem regisztrált, vagy életkorából adódóan nem regisztrálhatott. És ha ez mind megtörténik, még akkor is marad annyi, amiből mindenkinek jut egy harmadik, emlékeztető oltás, amennyiben erre később szükség lenne.
Az oltóanyag-gyárra tesznek fel mindent
Az újabb vakcinaszerződésekre mondott nem fő indoka a kormány (illetve a szinkronhangja, Gulyás Gergely) szerint az, hogy mire foglalkozni kellene az újraoltással, vagy egy esetleges harmadik, emlékeztető oltással, már üzembe állhat a magyar vakcinagyár, ami feleslegessé teszi a további vakcinák beszerzését.
Müller Cecília országos tisztifőorvos korábbi közlése szerint 2022 végén kezdhet el dolgozni a magyar vakcinagyár, ha minden a terv szerint halad. Igaz, a Debrecenbe tervezett nemzeti oltógyár még annyira sehogy nem áll, hogy az alapkövét is majd csak augusztus végén teszik le.
A gyárban feltehetőleg a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ által közösen fejlesztett koronavírus-vakcinát készítik majd. Ez a Sinopharm-vakcinához hasonlóan elölt víruson alapszik, vagyis a koronavírus-oltások közül a legrégebbi technológián. Müller korábban azt mondta, hogy azt a törzset használják fel hozzá, ami jelenleg Magyarországon a lakosság körében kering. Így olyan oltóanyagot tudnak kifejleszteni, ami „a magyar emberek számára a leginkább hatékony”.
Orbán Viktor egy a Liszt Ferenc repülőtérre érkezett koronavírus elleni oltóanyagot szállító repülőgép rakterében 2021 márciusában
Itt jegyezzük meg, hogy a kormány és az operatív törzs rendszerint „a magyar vakcináról” beszél, ami alatt a debreceni fejlesztést értik, tudomást sem véve az osztrák Cebina és a Pécsi Tudományegyetem közös fejlesztéséről, ami egyébként modernebb technológián alapszik, a pécsi-osztrák kutatócsoport ugyanis fehérjealegység-vakcinán dolgozik. Ilyen például a már hosszú ideje az engedélyeztetés küszöbén álló, de még nem használt Novavax-vakcina is.
Imádkozzunk, hogy ne legyen baj a variánsokkal
Az Egészségügyi Világszervezet május elején felvette az aggodalomra okot adó variánsok kategóriájába az indiai vírusvariánst is. A B.1.617 néven is ismert mutáció ezzel a brit, a dél-afrikai és a brazil variáns mellé került, és ezzel is komolyabban számolni kell a terjedés, netán az esetleges negyedik hullám ügyében. Ezt a mutációt jelenleg még nem azonosították Magyarországon, és az első vizsgálatok alapján a már használatban lévő vakcinák valószínűleg jó hatásfokkal működnek ellene.
Azt viszont most még nem tudni, hogy később mikor és milyen vírusmutációk jelenhetnek meg. Az viszont már biztos, hogy a legkorszerűbb, a részben Karikó Katalin több évtizedes kutatómunkájával kifejlesztett mRNS típusú vakcinákat (ilyen a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája) lehet a leggyorsabban átalakítani az újabb és újabb mutációk elleni védekezéshez – pont azokat, amikből a magyar kormány nem kér.





Az Egyesült Államok, illetve több más ország is arra sürgeti az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy alaposabban vizsgálja ki: hogyan indulhatott el a koronavírus-világjárvány – írta meg a Guardian.



A WHO szakértőkből álló csoportja egy évvel a járvány elterjedése után utazott Vuhanba, és nem állapított meg határozott következtetéseket a vírussal kapcsolatban. Az eredményt egyesek nem tartották meggyőzőnek, ezért a WHO tagországainak éves genfi találkozóján Ausztrália, Japán és Portugália is szorgalmazta, hogy folytatódjon a vizsgálat.
„A vizsgálat célja nem a hibáztatás, hanem a járvány és a vírus eredetének tudományos alapon való felkutatása, valamint az, hogy segítsen bennünket egy jövőbeni globális katasztrófa megelőzésében” – mondta Jeremy Konyndyk, az Egyesült Államok képviselője, aki több más képviselővel együtt szakértők bevonásának fontosságát is hangsúlyozta.
A WHO kutatóit január elején beengedték Vuhanba, és négy hetet ott is tölthettek, de ennek az első fele egy kötelező szállodai karantén volt, és a második két hétben is csak a Kína által hivatalosan leszervezett látogatásokra korlátozódott az ottlétük. A vizsgálat eredménye szerint a koronavírus denevérről terjedt át egy köztes állaton keresztül az emberre, míg a laboratóriumból kiszivárgó vírusról szóló elmélet „rendkívül valószínűtlen”. A jelentés közzététele után a WHO vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy minden elméletet továbbra is lehetőségként tartsanak számon.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, korábban 18 elismert kutató tett közzé levelet a Science folyóiratban, amelyben arra szólítottak fel, hogy vegyék komolyan a laboratóriumból szökött vírus teória kivizsgálását a koronavírus eredetének kutatása során.
Annak meghatározása, hogy a koronavírus miként kezdett el terjedni, létfontosságú lehet a jövőbeli járványok megelőzésében. A diplomáciai aknamezőnek számító kérdés miatt azonban egyenlőre nincs napirenden a WHO vizsgálatának folytatása.


***************************************************

A 20. héten országos szinten tovább csökkent a szennyvíz átlagos koronavírus-koncentrációja, olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb jelentésében.



A vizsgált helyszínek közül Szeged, Szekszárd, Szolnok, Zalaegerszeg, valamint az öt Budapest környéki település (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta) közös mintája mutat csökkenő tendenciát, ugyanakkor enyhe emelkedés tapasztalható Székesfehérváron és Tatabányán.
A 22 vizsgált szennyvízminta közül 11-nél alacsony, 11-nél mérsékelt koronavírus-koncentráció volt mérhető. A 19. héten végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy 9 helyen alacsony, 12 helyen mérsékelt és egy mintavételi helyen, Szekszárdon emelkedett a koronavírus koncentráció a szennyvízben.
A szennyvízvizsgálatot a népegészségügyi központ végzi. A kutatás célja a járványügyi vizsgálatok kiegészítése mellett, hogy támogassa az előrejelzést. Nemzetközi tanulmányok igazolják, hogy miután a szennyvízben megemelkedik a vírus örökítőanyagának koncentrációja, 4–10 napot követően megemelkedhet a tünetekkel rendelkező esetek száma egy adott közösségben.








Mivel a két fél a belga jog szerint kötött szerződést egymással, szerdától egy brüsszeli bíróság előtt folytatódik az Európai Bizottság és az AstraZeneca vitája .A​
brit-svéd gyógyszergyártó vállalat az első negyedévben a szerződésben kikötött 120 millió védőoltás helyett mindössze 30 milliót szállított le az az unió tagállamaiba, ami az Európai Unió álláspontja szerint bírálatok célpontjává tette az EU-s járványkezelést.
A fentiek miatt Brüsszel azt szeretné elérni, hogy a bíróság vegye rá az AstraZenecát, hogy június végéig teljesítse kötelezettségeit, azaz szállítsa le a fennmaradó 90 millió vakcinát a 27 tagállamnak, vagy pedig fizessen jelentős összegű kártérítést. Brüsszel emellett azt is sérelmezi, hogy a brit-svéd gyógyszergyártó előnyben részesítette Nagy-Britanniát, amely így gyorsabban haladhatott előre az oltási kampányban.



Clemence Van Muylder és Hakim Boularbah, az AstraZeneca jogi képviselői az Európai Bizottság AstraZeneca ellen indított perének tárgyalása előtt egy brüsszeli bíróságon

A​
z Európai Bizottság két jogi eljárást indított a nagyvállalat ellen: az elsőt azért, hogy a bíróság elismerje, a vállalat vészhelyzet idején késedelmesen szállította le a vakcinákat az első negyedévben, míg a második esetben a testület a szerződés megsértésének megállapítását várja a bíróságtól.
„Nem az a célunk hogy pénzügyi kárpótlást kapjunk az AstraZenecától, hanem az, hogy a bíróság jogi eszközökkel kikényszerítse a szerződésben foglaltak betartását, és késedelem nélkül leszállítsa ki a szükséges mennyiségű oltóanyagot” – közölte két hete az Európai Bizottság nevében Stefan Keersmaecker.
Az Európai Unió a súlyos lemaradás miatt nem újította meg az AstraZeneca gyógyszercéggel kötött szerződését a koronavírus elleni vakcinákra, és egyelőre nem biztos, hogy rendelni fog a jövőben a cég oltóanyagából. „Hogy ez így is marad, azt még meglátjuk” – mondta Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos.





 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Belgium felfüggeszti a Janssen koronavírus elleni vakcinájával történő oltásokat a 41 év alattiak körében, miután egy nő a súlyos mellékhatások miatt életét vesztette, írja a Reuters a belga kormány szerdai bejelentése nyomán.

A belga egészségügyi minisztérium közleménye szerint az a döntés született, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) részletesebb elemzéséig a 41 éves kor felettiek körében egyelőre folytassák a vakcina alkalmazását.
A 40 év alatti nő május 21-én, múlt pénteken halt meg, miután súlyos trombózissal és vérlemezkehiánnyal kórházba szállították. A Johnson & Johnson leányvállalatának számító Janssen oltóanyagát a munkáltatóján keresztül, a hivatalos belga oltási kampányon kívül kapta, tette hozzá a tárca.
Ahogy korábban írtuk, az EMA áprilisban arról tájékoztatta a Reuterst, hogy szerintük nincs arra bizonyíték, hogy összefüggés lenne a Janssen vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, ami miatt az Egyesült Államokban ideiglenesen nem alkalmazták a Janssen vakcináját. Május elején Dánia is bejelentette, hogy felfüggeszti a Janssen vakcinájának használatát az oltási programban.

**************************************************


A koronavírus-járvány a szorongások egy új szintjét ültette el a magyar társadalomban, de azért nem lehet azt mondani, hogy határozottan pesszimisták lennénk. Mit gondolunk a személyes jövőnkről, valamint Magyarország és az Európai Unió kilátásairól? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy nemrég lezárult kutatás.
Relatív többségben vannak azok a magyarok, akik a személyes életük, az ország, valamint az Európai Unió jövőjével kapcsolatban is optimisták – derül ki abból az elemzésből, amelyet most hozott nyilvánosságra a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung. A válaszadók 38–44 százaléka gondolkodott így.
A Bíró-Nagy András, Laki Gergely és Szászi Áron által jegyzett reprezentatív felmérés szerint, amely A szorongások és félelmek Magyarországon címet viseli, a pesszimista jövőkép nagyjából a magyarok harmadára (32–36 százalék) jellemző, a megkérdezettek negyede azonban nem tudott válaszolni a kérdésre. A következő tíz évvel kapcsolatban a megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, hogy Magyarország helyzete javulni fog, 42 százalék várja a személyes helyzete javulását, de az EU jövőjével kapcsolatban is közel 40 százalék az optimisták aránya.
A magyarok aggodalmait vizsgáló kutatás megállapította, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé bizakodó a személyes jövőjével kapcsolatban. Míg a 30 év alattiak 53 százaléka pozitívan tekint a jövőjére, a negyvenes-ötvenes korosztályban ez az arány már csak 43 százalék, a 60 év felettieknél pedig 31 százalék. Hasonló különbség figyelhető meg az iskolázottságot illetően is: az érettségizettek és a diplomások legalább fele optimista, a legfeljebb alapfokú és szakmunkás végzettségűek között viszont már csak 30–34 százalékos ez az arány. Az alacsonyabb végzettségi csoportokban jóval magasabb a Magyarország helyzetének romlására számító válaszadók aránya is.
A szakmunkás végzettségűek között többségben vannak a pesszimisták (42 százalék), a legfeljebb alapfokú végzettségűeknél kiegyenlített az arány, az érettségizettek és diplomások körében viszont az optimisták vannak többségben. Az viszont egyáltalán nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók 59 százaléka számít a személyes helyzetének javulására, az ellenzéki szimpatizánsoknak viszont csak a 35 százaléka. A legpesszimistábbak azonban a bizonytalan válaszadók, akiknek a 30 százaléka számít arra, hogy jobb lesz az élete.
A megbetegedéstől való félelem a személyes jövővel kapcsolatos pesszimizmussal mutat hasonló mintázatot. Míg a 30 év alattiaknak csak a 37 százaléka tart attól, hogy kórházba kerül, a legidősebbek között már 69 százalék számít ugyanerre, de a középső korosztályokban is 50 százalék körüli az arányuk. Azok aránya azonban minden korosztályban magas, akik attól félnek, hogy a szeretteiknek baja esik.
A politikai csoportok közötti különbségek különösen látványosak az anyagi bizonytalansághoz kötődő aggodalmak esetén.
A kormánypártiaknak csupán a 37 százaléka fél attól, hogy nem tudja fizetni a számláit, az ellenzéki és bizonytalan válaszadók körében viszont 53, illetve 50 százalék ez az arány. A kutatás készítői megjegyzik, hogy ezek a különbségek a demográfiai és anyagi helyzetértékelés hatását kiszűrve is szignifikánsak voltak, vagyis vélhetően nem valamilyen összetételi hatás áll a háttérben.
Érdekes ugyanakkor, hogy míg az idősebb korosztályok pesszimisták a személyes jövőjükkel kapcsolatban, és nagyon félnek a megbetegedéstől is, életkori bontásban a 60 év felettiekre a legkevésbé jellemző az anyagi bizonytalanságtól való félelem. Ennek minden bizonnyal ahhoz lehet köze, hogy a nyugdíj biztos bevételi forrásnak számít.
Egy, az utóbbi évek kormányzati kommunikációját meghatározó témában jelentős különbség van a városok és a falvakban lakók között: előbbiek 25–29 százalékában okoz félelmet, hogy más kultúrájú emberek, bevándorlók költöznek a közelébe, a falvakban azonban már 41 százalék az ettől tartók aránya.
Megvizsgálták azt is, hogy az egyes félelmek intenzitása mennyire függ össze egymással, ez alapján pedig kirajzolódott néhány jól meghatározható félelemcsoport, ahogy ez az ábrán is látható. Minél magasabb pontszám látható két félelem keresztmetszetében, annál nagyobb arányban fordultak elő egyszerre.
Említésre méltó a szeretteink féltése, valamint a személyes megbetegedés, kórházba kerülés lehetősége közötti együttmozgás, amely feltételezhetően a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi aggodalmakban gyökerezik. Ugyanakkor szembetűnő a gazdasági félelmek közötti összefüggés is: erősen korrelál egymással az anyagi biztonság, az eladósodottság és a kiszolgáltatottság félelme, és kapcsolat fedezhető fel az eladósodottság és az otthonvesztés között. Hasonló mintázatot mutat a fizikai fenyegetettséget érzéseként azonosítható félelemcsoport is (otthonvesztés, diszkrimináció, bevándorlók).
Ugyancsak feltűnő az egyedülléthez, társas elszigetelődéshez kötődő félelmek esetében, hogy a párkapcsolati egyedülléttől való félelemmel együtt jár az otthonvesztéshez kapcsolódó félelem is. Ez arra utalhat, hogy jelentős azok száma, akik attól félnek, hogy ha megszűnik a párkapcsolatuk, akkor elvesztik az otthonukat is.
A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung áprilisban megjelent kutatásában a koronavírus-járvány okozta traumák között a párkapcsolati agressziótól való félelem is jelentős szerepet kapott, és ugyan erre nem térnek ki, de a két csoport között minden bizonnyal van átfedés. Vagyis vannak olyanok, akik azért nem tudnak menekülni egy rossz kapcsolatból, mert félnek, hogy nem lesz hol lakniuk.
Amikor azt kérték a felmérésben résztvevőktől, hogy 14 magyarországi probléma közül válasszák ki azt a hármat, amelyek szerintük a legnagyobbak, a legtöbben a megélhetés magas költségeit (55 százalék), az alacsony fizetéseket (52 százalék) és az egészségügy helyzetét (42 százalék) említették.
A negyedik helyen, jócskán leszakadva, az egyenlőtlenségek kérdése áll, a megkérdezettek 23 százaléka pedig az alacsony nyugdíjak problémáját nevezte meg. Ezt a korrupció (16 százalék), a munkáltatóknak való kiszolgáltatottság (14 százalék) és az oktatás (13 százalék) követi. A bevándorlás, a kivándorlás, a demokrácia minősége és a kistelepülési élet nehézségei a lista végén állnak.
Kivételes egyetértés mutatkozik politikai téren: az öt legfontosabb probléma a fideszes, az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében is ugyanaz.
Egyedül abban van eltérés, hogy az ellenzékiek között az első két probléma – a megélhetés költségei és a fizetések – fordított sorrendben szerepelnek, mint a többi csoportban.
A kevésbé gyakran említett problémák között ugyanakkor már jelentősebb különbség tapasztalható. Míg a teljes népesség körében a hatodik helyen a korrupció áll, a kormánypárti szavazók között a környezetvédelem. A bevándorlás számukra továbbra is fontosabb probléma, mint az átlagnak, az oktatással viszont többen elégedettek.
Az ellenzéki válaszadóknál szintén a korrupció áll a hatodik helyen, de az átlagnál magasabb arányban panaszkodtak az oktatás alacsony színvonalára és a demokráciával kapcsolatos problémákra. Ez utóbbi a bizonytalanok listájának a végén áll a migrációval együtt, vagyis
a párt nélküliek számára nem bír nagy jelentőséggel sem az ellenzék, sem a kormány egy-egy szimbolikus témája, ami a választási kampány szempontjából is érdekes lehet.
Magyarország jövőjével kapcsolatban leginkább az egészségügy helyzetének romlásától (70 százalék), az egyenlőtlenségek növekedésétől (67 százalék) és az emberek elszegényedésétől (66 százalék) tartunk legjobban, de sokan félnek attól is, hogy a következő generációknak nem lesz nyugdíja.
A válaszadók több mint felét aggasztja a környezet állapota és a drága lakásárak, és közel ugyanennyien aggódnak az oktatás színvonalának csökkenése miatt. Tízből négy válaszadó még mindig a bevándorlóktól tart, de közel ekkora azok aránya, akiket Magyarországnak az EU-ból történő esetleges kilépése aggaszt.
A kormánypárti szavazók sokkal kevésbé aggódnak amiatt, hogy elszegényednének a magyarok, vagy, hogy szétnyílna a társadalmi olló, mint a többiek. A kutatás szerint 52–53 százalékos az arányuk a fideszesek körében, a bizonytalanok és az ellenzékiek esetében azonban 71–77 százalékos az emiatt aggódók aránya.
Globális szinten újabb járványoktól (59 százalék), gazdasági válságoktól (38 százalék) és a klímaváltozástól (33 százalék) félnek leginkább a magyarok. Az idősebbeket jobban aggasztja az új fertőző betegségek megjelenése, mint a fiatalabbakat, a klímaválság viszont inkább a képzettebb rétegeknek okoz álmatlan éjszakákat. Azzal pedig nem mondunk semmi újat, hogy a fideszes szavazók 40 százaléka nevezte meg a migrációt a három legnagyobb globális kihívás egyikeként, az ellenzékieknek csak a negyede, a bizonytalanoknak pedig a 23 százaléka.
Habár még a mai napig élénken emlékeznek a magyarok a 2008-as gazdasági válságra, a 2015-ös migrációs krízisre, valamint a nyugati világban az elmúlt évtized második felében bekövetkezett zöld fordulatra, a 2020-ban kirobbant, és a mai napig tömeges halálozást okozó koronavírus-járvány jelentősen átformálta a magyar társadalom globális világszemléletét. Az újabb fertőző betegségek és vírusok elterjedésétől való szorongás kimagasló a magyar társadalom körében
– írják a kutatók, hozzátéve, hogyha a járvány vissza is fog szorulni, a gazdasági visszaesés, a bezártság és a gyász élményeinek következtében az újabb pandémiától való félelem vélhetően hosszú távon is meghatározó lesz.
Van valami azonban, amelytől nem igazán tartanak a magyarok, ez pedig az, hogy a robotok a jövőben el fogják venni a munkánkat: a megkérdezettek 56 százaléka nem látja ezt reális veszélynek. A megkérdezettek kétharmada abban sem hisz, hogy a mesterséges intelligencia vezette rendszerek az emberek ellen fordulnak majd, bár ez az elmélet a képzettebb lakosok körében némileg nagyobb aggodalmat kelt.
Abban viszont teljesen megosztott a társadalom, hogy mennyire jelent valós veszélyt a bizalmas digitális adataink illetéktelen kezekbe kerülése: 50 százalék fél ettől, 48 százalék nem.
Aggodalomra adhat okot, hogy a legidősebb, az interneten kevésbé otthonosan mozgó, 60 év feletti korosztály érzi magát a leginkább biztonságban az online térben, illetve a legfeljebb 8 általánossal rendelkező magyarok félnek a legkevésbé attól, hogy internetes csalás áldozatai lesznek.








„Nem engedhetem meg magamnak, hogy depressziós legyek” – mondta nekünk egy ápoló takarítás közben, egy 24 órás ügyelet után. Csakhogy a kiégés már a koronavírus előtt is komoly probléma volt az egészségügyi dolgozók körében, a járvány pedig nagyon nagy számban törte meg mentálisan a frontvonalban szolgálókat. Covid-osztályos orvosokat is kezelő pszichológusok szerint olyan sokan éltek át súlyos megrázkódtatást, hogy szervezett formában kellene támogatni a rehabilitációjukat, egyikük azonban inkább azt tapasztalta, hogy még önkéntes alapon sem engedik segíteni őket.​
A harmadik hullám lecsengésével örvendetes módon csökken a kórházakban kezelt koronavírusos betegek száma, és mindenki abban reménykedik, hogy az oltásoknak köszönhetően nem is térnek már vissza az elmúlt hónapokat jellemző rettenetes állapotok az intenzív és Covid-osztályokon. Kásler Miklós a múlt héten rendelkezett arról is, hogy a koronavírusos fekvőbetegek ellátásában részt vevőknek ki kell adni az éves rendes szabadságukat, ez azonban – ha az emberhiány ellenére sikerül is megoldani – sokaknál alighanem kevés lesz ahhoz, hogy feldolgozzák a mögöttük álló időszakot.
Szakemberek szerint a járványt a frontvonalban végigcsináló egészségügyiseket súlyos következményekkel járó pszichés ártalmak érték, amivel feltétlenül foglalkozni kell, a kormány által megtiltott nyilatkozatok dacára pedig sok orvosról és ápolótól lehetett már hallani:
ha ennek egyszer vége lesz, elhagyják a pályát.
„Mostanáig azt hittem, hogy a negyven munkaévemet az egészségügyben dolgozom le, de ez az elképzelésem az egészségügyben eltöltött tizenöt év után az elmúlt egy évben megváltozott” – mondta megkeresésünkre egy orvos forrásunk, aki intenzív osztályon teljesítette a frontvonalbeli szolgálatot, és kiégve érzi magát.
A kiégés már a járvány előtt is jelentős probléma volt az egészségügyi dolgozók körében, de az orvos szerint a Covid miatt a helyzet még rosszabb lett: számos kollégája érez hozzá hasonlóan, és gondolkodik azon, mi lehet a második karrierje, mert már nem motiváltak a gyógyításban, és „inkább elmennek cukrásznak vagy fodrásznak”.

Lélegeztetett beteget látnak el védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók a fővárosi Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 1-jén
Döbrentey Zsolt klinikai szakpszichológus becslése szerint az érintett egészségügyi dolgozók legalább 40-50 százalékénak kemény kihívást jelent majd a mentális igénybevétellel való megküzdés, körülbelül a negyedüknek rövid- vagy középtávú pszichológiai segítséget is kellene kapniuk ehhez, és nem zárja ki azt sem, hogy rossz esetben akár 10-20 százalékuk is kihullhat az egészségügyi rendszerből.
A háborúban nincs neurózis, élet-halál helyzetekben az ember leküzdi a félelmet, a szorongást, a depressziót, és a túlélésért mozgósítja a tartalék energiáit és a kompetenciáit. Utána azonban eljön a rágódás, az emésztés fázisa, ami ebben az esetben kiégéshez és poszttraumás stressz szindrómához vezethet
– mondja a pszichológus, aki több Covid-osztályon dolgozó orvost is kezel. „A nagy stresszkutató, Selye János mondta, hogy a stressz az élet sója vagy a halál csókja. Vagyis egy optimális mennyiségre szükségünk van belőle, attól lesz izgalmas az élet, de amikor gát nélkül ömlik ránk, az traumatizál, vagy villámgyorsan kiégünk tőle.”
Márpedig a Covid-osztályokon dolgozó orvosoknak számtalan stresszfaktorral kellett megküzdeniük. A pszichológus szerint ilyen volt az új helyzetben gyakran tapasztalt szervezetlenség és bizonytalanság, amikor gyakran naponta változott valami az osztályok működésében, vagy éppen hiányoztak a megfelelő információk, például hogy pontosan mikor lehet egy beteget az intenzív osztályra utalni. Tovább fokozta a stresszt a tehetetlenség érzése, hiszen a betegek nagy része olyan súlyos állapotban került kórházba, hogy nem lehetett megmenti az életét. A krízishelyzetet pedig csak mélyítette, hogy jó ideig senki sem tudta megmondani, meddig fog tartani. „Egy fizikai fájdalommal is könnyebben küzdünk meg, és kevésbé szorongunk tőle, ha megmondják, hogy jövő szerdáig el fog múlni, mint ha nem tudjuk, hogy meddig kell szenvednünk tőle” – magyarázza Döbrentey.
Egy másik pszichológus, Somoskői Soma elmondása szerint a világ más pontjain is azonos utóhatásokat regisztrálták az egészségügyi dolgozók körében: depresszió, álmatlanság, stresszhez kötődő kiégés, poszttraumás stressz. „Ezt a fogalmat háborús megrázkódtatások kapcsán használták először, és nem véletlen, hogy a járványban is frontvonalról beszélünk, hiszen ugyanazt a tünetegyüttest váltja ki. A poszttraumás stressz zavar és a nyomában járó kiégés 40-50 százalékban csökkenti a teljesítményt, az ebben szenvedők közül sokan vagy rengeteget kezdenek aludni, vagy képtelenek elaludni, mert újra és újra lejátszódnak bennük az átélt szituációk.
Ez krónikus fáradtsághoz, céltalan, öröm nélküli élethez vezet, megjelenik a reményvesztettség, a teljes koncentrációzavar, a szorongás, a gyász és később a depresszió. Akik ilyen helyzetbe kerülnek, azoknak extrém támogatottságra van szükségük
– mondja a szakember, aki szerint az covidos ellátásban érintett dolgozók 30-40 százaléka küzdhet súlyos mentális nehézségekkel.
Egyénileg persze eltérő, kit milyen mértékben visel meg a rendkívüli terhelés, ahogy a tömeges halálozás feldolgozásában is nagy különbségek mutatkozhatnak. A sürgősségin vagy akár belgyógyászaton dolgozók, akik a munkájuk során egyébként is gyakrabban átélik, hogy meghalnak a betegek, jobban felkészültek erre, mint a más osztályokról – pszichiátriáról, nőgyógyászatról, bőrgyógyászatról – átvezényeltek. Döbrenteynek is volt olyan páciense, akivel külön kapaszkodókat kellett kialakítaniuk ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a napi halálesetekkel.
Az azonban mindenkinek nagy próbatételt jelentett, hogy a különleges körülmények között hogyan férjenek hozzá a haldoklókhoz, hogy ha csak szimbolikusan is, de legyen, aki fogja a kezüket az utolsó percekben. „A védőfelszerelés miatt az ápolókat leginkább a hangjukról ismerték fel a betegek, de volt, ahol a dolgozók fényképet tűztek a szkafanderre. Nem járványhelyzetben ilyenkor beengedik a hozzátartozókat a betegekhez, most azonban a személyzetre maradt a haldoklás rítusának gyakorlata, az öltözet miatti személytelenség azonban ezt is megnehezítette” – mondja Döbrentey.
Védőfelszerelést viselő ápoló megsimogatja egy beteg kezét a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. május 5-én
Szerinte a covidos gyógyítás már-már „iparszerű” menete szintén nagy stresszforrást jelent, az orvosok számára ugyanis a legtöbb esetben meglehetősen szűk eszköztár áll rendelkezésre, a gyógyító beavatkozások rutinszerű ismétlése már önmagában frusztráló, különösképpen úgy, hogy közben a szemük előtt halnak meg a betegek, és ők nem tudnak mit tenni ellene. „Majdnem mindegyik orvos beszámolt arról, hogy az egyik legnagyobb nehézség a kompetenciahiány volt, különösen azoknál, akiket más osztályokról vezényeltek át. El lehet képzelni, hogyan érezte magát mondjuk az a nőgyógyász, akinek szakmája jeles képviselőjeként néhány hét alatt kellet megtanulnia, hogyan kell covidos betegeket ellátni. Ezek a szakemberek megszokták, hogy fontos döntéseket hoznak, azokért nagy felelősséget vállalnak, ha pedig egy probléma kezelésében valami nem jön be, akkor keresnek egy másik megoldást. Itt azonban nem sok mindent tudtak csinálni, ezért újra és újra át kellett élniük egy elégtelenség-érzést. Ez aztán bűntudattá változott bennük, ami egy érett személyiségnél csak úgy tud oldódni, ha biztosak lehetünk benne, hogy adott helyzetben minden tőlünk telhetőt megtettünk, vagy van mód a jóvátételre.”
A tömeges szenvedés és haldoklás tapasztalatát természetesen nem lehet letenni a kórház kijáratánál, kénytelenek hazavinni magukkal. „Folyamatosan égette őket ez a munka, marha nehéz volt számukra magánemberként létezni. A szociális háló rendkívül fontos egy ilyen háborús helyzetben, de van olyan orvos páciensem is, aki magányosan csinálta végig az egészet. Ugyanakkor a családban élőknek is pokoli nehéz volt rekreálódni, érzelmileg megközelíthetetlenné váltak, nem volt idejük a gyerekeikkel foglalkozni.”
A poszttraumás stressz egyik ismérve, hogy sokáig lappang az emberekben, és bár erről ma már hajlamosak vagyunk megfeledkezni, a hosszú távú pszichés következményeket tekintve fontos tényező, hogy az első hullám alatt nemhogy oltás nem volt még, de a védőfelszerelések is hiányoztak. Emiatt az egészségügyi dolgozók nemcsak sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve, de attól is szorongtak, hogy megfertőzhetik a hozzátartozóikat – hívja fel a figyelmet Somoskői Soma. „Nemcsak a betegek izolációját élték át, de a családjuk védelmében nagyon sokan vállaltak maguk is kényszerizolációt egy olyan stresszhelyzetben, amikor nap mint nap a halállal kellett szembenézniük. Még tovább fokozta a nyomást, amikor már az a dilemma is felmerült, hogy kinek az életét kell megmenteni a betegek közül.
Óriási, tényleg csak háborús helyzetekhez hasonlítható súly az, amikor élet-halál kérdésekről kell dönteni, a rendkívül magas halálozási arány miatt pedig ehhez társult még egy permanens kudarcérzet is.
Noha többek között a pszi.hu oldalon számos pszichológus ajánlott ingyenes segítségnyújtást, megkeresésünkre jó páran közülük arról számoltak be, hogy egyelőre kevés egészségügyi dolgozó fordult hozzájuk. Döbrentey Zsolt szerint ez azért lehet, mert az orvostársadalom a gyors, felelős döntések meghozatalára szocializálódott, amihez a szoros hierarchia mellett is nagy autonómia társul, vagyis azt szokták meg, hogy maguk oldják meg a problémáikat, kevésbé van benne a gondolkodásukban, hogy segítséget kérjenek, hiszen ők maguk a segítők.
A nekünk nyilatkozó intenzíves orvos szavai is egybecsengenek ezzel, szerinte az egészségügyi dolgozókra nagyon is jellemző, hogy nem mutatják ki a mentális problémáikat. „Mindenki próbálja leplezni, hogy még véletlenül se higgyék róla, hogy depressziós vagy hogy »hisztizik«” – fogalmazott.
Védőfelszerelést viselő orvosok vizitelnek a fővárosi Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított osztályán 2021. április 1-jén
Döbrentey ezzel együtt azt üzeni nekik, ha valakit olyan mélyen ütöttek meg az átélt élmények, hogy álmatlanság gyötri, az alkoholhoz kell nyúlnia, vagy a depresszió tüneteit észleli magán, akkor feltétlenül kérjen segítséget.
Somoskői Soma ehhez hozzátette: a magyarországi pszichés kultúrára egyébként is jellemző, hogy míg az emberek a testi egészséget fontosnak tarják, a lelki egészséghez kapcsolódó dolgokat már gyanakodva fogadják. Ezt tükrözi az ellátórendszer állapota is. „Ha bemegy egy kórházba, a legrosszabb állapotban a pszichiátriai osztályt fogja találni, ehhez képest a járvány alatt a kormány a pszichiátriai intézményeket szinte felszámolta, a nővéreket áthelyezte, az amúgy is gyenge lábakon álló rendszer ettől még jobban megroggyant” – mondja.
Bár sok múlik azon is, hogy az egészségügyi dolgozók egyénileg milyen mértékben veszik majd igénybe a terápiás lehetőségeket, mindkét általunk megkeresett pszichológus egyetért abban, hogy az extrém mentális traumák feloldására szervezett támogatást kell kialakítani az egészségügyben.
Csakhogy Somoskői Soma eddig ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalta. Mint elmesélte, még az első hullám idején létrehoztak kollégáival egy Segítőháló nevű szervezetet, hogy önkéntes alapon mentális támogatást nyújtsanak az egészségügyi dolgozóknak.
Már nagyban tárgyaltunk a győri kórházzal és egy 2500 fős idősotthonnal is, szerveztük a csoportokat, amikor egyik pillanatról a másikra gyakorlatilag letiltották az egészet. Ez azt követően történt, hogy a hadsereg átvette a kórházak irányítását. Győrben meg is mondták, hogy azért nem segíthetünk, mert megtiltották, hogy bármilyen információ kikerüljön a kórházból, az idősotthonnal pedig egyszer csak megszakadt a levelezés, mintha elvágták volna. Tudomásom szerint csak a harmadik hullámban kezdték a kórházakba szórványosan beengedni a betegekhez a pszichológusokat.
A szervezetpszichológiai szakpszichológusként is dolgozó Döbrentey a jövőt illetően is pesszimista, bár reméli, hogy nem lesz igaza. „Egy szervezet fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy önreflektív módon vizsgáljuk, hol hibáztunk, és mit lehetne tanulni ebből. A magyar egészségügy politika által vezérelt működése azonban jelenleg nem ezen alapul. Persze egy ilyen krízishelyzetben lehet helye az autokratikus működésnek, de hogy ezt mire használják, az nagyon nem mindegy. Gondolhatunk itt például arra, ahogy az orvosi kamarát némiképp átverve bevezetett változásokkal egy csapásra ötezer egészségügyügyi dolgozó esett ki a rendszerből. Ha az ilyen hibákat nem korrigálják, illetve nem tudnak elszakadni ettől a túlzottan katonai működéstől, akkor hiába rendkívül elkötelezettek az orvosok és az ápolók, a rendszerben lévő szervezetek toxikussá fognak válni.”
Ez annál is inkább problémát jelent, mert már eddig sem csupán a több mint egy éve húzódó koronavírus-járvány veszélyeztette az egészségügyben dolgozók mentális egészségét. Orvos forrásunk a Covid miatti terhelésnél is nagyobb stresszfaktornak és nyomasztóbb érzésnek tartja az egészségügyi rendszer működéséből fakadó bizonytalanságot. „Nem tudni, hogyan alakítják át a rendszert, és mindenki azt érzékeli, hogy szétesett egészségügyi irányítás alatt kell dolgoznia” – mondta, hozzátéve, egyelőre tudja lelkesíteni a kollégáit, bár kétséges, meddig, ha tartósan megmarad ez a bizonytalanság.
Az egészségügyi rendszer működése miatti stresszről számolt be egy negyven éve ápolóként dolgozó forrásunk is, akinek munkahelyén nincs arra lehetőség, hogy szakavatott segítséget kérjen a stresszoldás érdekében vagy a kiégés enyhítésére. Eljutottak ugyan hozzá a karitatív kezdeményezések, amelyek pszichológiai segítséget ajánlottak egészségügyi dolgozók számára, ő azonban nemcsak azért nem vette ezeket igénybe, mert sem ideje, sem energiája nem maradt erre, hanem mert szerinte annak, aki egészségügyben dolgozik, számolnia kell azzal, hogy óriási terhelésnek lesz kitéve.
Nem engedhetem meg magamnak, hogy depressziós legyek
– mondja mindezt takarítás közben, amit egy 24 órás ügyelet után vállalt el, mert szüksége van a plusz pénzre.
Éppen a hozzá hasonló, megélhetési kényszerből több munkát vállaló egészségügyi dolgozót veszélyezteti leginkább a kiégés – erre mutatott rá egy három évvel ezelőtti átfogó, ötezer orvos bevonásával készült magyarországi kutatás is. A fekvőbeteg-ellátásban dolgozók, a több munkahelyen helytállók és a rendszeresen ügyelők körében mértek magasabb kiégést. 2015-ben egy másik kutatás is készült ebben a témában, ami arra jutott, hogy az orvosok körében a kiégés leginkább teljesítményvesztéssel jár, de sokakra jellemző az emocionális kimerülés és a deperszonalizáció is. Ebben az amúgy is viharvert mentális státuszban érte a koronavírus-járvány a magyar egészségügyet.
A bizonytalan szociális státuszú, gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező ápolók helyzetét pszichológus megszólalóink is külön kiemelték, szerintük az egészségügyi vezetőknek kötelessége lenne, hogy valamilyen szervezett formában elősegítsék a mentális rehabilitációjukat.
Noha Somoskői szkeptikus abban, hogy az általános orvos- és ápolóhiány miatt valóban ki tudják-e majd adni a miniszter által elrendelt éves szabadságokat, tudatos rekreációra, pozitív élményekre és „szociális ventillációra” azoknak is nagy szükségük van, akik szaksegítség nélkül is képesek feldolgozni a Covid-osztályon eltöltött időt. „Fontos kialakítani egy saját narratívát arról, hogy mi is történt vele. Ezt terápiában is csináljuk, de enyhébb esetekben barátokkal, családtagokkal folytatott beszélgetésekben, vagy egy néhány napos elvonulás során is mód nyílhat rá. A megfelelő alvásnak is kulcsszerepe van, az alvászavarok egy idő után mindenképp szakemberért kiáltanak” – fogalmaz Döbrentey, és – hogy valami jót is mondjunk azért a végére –, hozzáteszi:
A krízisnek reményeim szerint lesznek pozitív hozadékai is. Poszttraumás többletnek vagy traumatikus progressziónak is nevezzük, amikor a feldolgozás révén a személyiség egy magasabb rendű szervezettséget ér el, az emberek szembenéznek a halálszorongásaikkal vagy az élet más alapkérdésivel, és a megküzdés folyamata által felvérteződnek azzal a tudattal, hogy megoldottak egy nehéz helyzetet.




Orvosok, ápolók és az összes többi egészségügyben dolgozó számára kötelezővé vált a koronavírus elleni védőoltásban való részvétel, amelynek elutasítását szankciókkal bünteti egy új olasz jogszabály – jelentette a sajtó szerdán.
A egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásáról szóló törvényt az alsóház 311 igen, 47 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el. A jogszabály szövegét a felsőház korábban már megszavazta.
Az intézkedés egyelőre december 31-ig érvényes, vagyis az országos oltási program előre látható határidejéig.
A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás kötelezettsége az orvosokat, ápolókat és minden más egészségügyben dolgozót érint, közöttük a háziorvosokat, gyógyszerészeket, valamint az idősotthonok személyzetét is.
A védőoltást elutasítókat szankciókkal sújthatják: más munkakörbe helyezhetik át őket, akár alacsonyabb beosztásba is. A kórházban dolgozókat például eltávolítják a betegek közelében végzett munkából, de ha nincsen más megoldás, felfüggeszthetik őket állásukból bérmegvonással együtt.
Sajtóinformációk szerint az olasz egészségügyi dolgozók több mint öt százaléka, vagyis mintegy 84 ezren nem részesültek még első dózisban sem, de egyes tartományokban az arány sokkal magasabb. Friuli – Venezia Giulia régióban az egészségügyisek több mint 17 százaléka nem oltatta még be magát, és a tartomány június elsejétől úgynevezett fehér zóna lesz, ahol egyedül a szájmaszkviselés és a távolságtartás marad érvényben korlátozásként.
A törvény ezzel egy időben mentesítette a büntetőjogi felelősség alól a vakcinát beadó egészségügyi dolgozókat abban az esetben, ha a védőoltás káros vagy akár halálos következményekhez vezet. Nem terheli felelősség őket azzal a feltétellel, hogy a védőoltás beadását az egészségügyi minisztérium útmutatása szerint végzik. Büntetőjogi következmény csak akkor áll fenn, ha a vakcinát beadó súlyos mulasztást végez.
Pierpaolo Sileri egészségügyi államtitkár leszögezte, hogy nem szerepel napirenden a lakosság kötelező oltása. Az egészségügyi hatóságok viszont mindenkit folyamatosan oltásra szólítanak fel, hangoztatva, hogy június második felétől Olaszországban is bevezetik a digitális oltási igazolvány, mely nélkül például nem lehet majd idősotthonokba látogatni.
Szerda reggeli adatok szerint 31,8 millió olasz kapott eddig védőoltást, közöttük 10,6 millióan már a második dózist is.







A koronavírus-fertőzés utáni immunitás még mindig az egyik legnagyobb kérdés a világjárvánnyal kapcsolatban. A Nature tudományos folyóiratban most megjelent egy tanulmány, amely szerint még a fertőzés után 11 hónappal is vannak antitestek a vérben azoknál, akik enyhe tünetekkel estek át a COVID-on, ez pedig akár még azt is jelentheti, hogy a védettség életre szóló – írja a Sicence Daily.
A Washington Egyetem orvosi karának kutatói kimutatták, hogy a fertőzés utáni pár hónapban tényleg drasztikusan csökken a vérben található antitestek száma, ez egy normális jelenség, és nem jelenti azt, hogy nincs védettség – az antitestszám ugyanis elér egy bizonyos szintet, és ott tetőzik. A kutatók
11 hónappal a fertőzés után is találtak antitestképző sejteket az alanyok vérében, ami azt jelentheti, hogy az immunitás még jelen van.
Egy vírusos fertőzés során az antitesttermelő immunsejtek gyorsan elkezdenek szaporodni, keringenek a véráramban, és rengeteg antitestet termelnek. Ahogy a fertőzés eltűnik, a legtöbb ilyen sejt elhal, és az antitestek száma drámaian csökken. Kisebb mennyiségű antitesttermelő-sejt azonban marad, ezeket hosszú életű plazmasejteknek nevezzük, és a csontvelőben találhatók. Innen termelnek némi antitestet, amely visszakerül a véráramba, és őrzi a szervezetet az újabb fertőzés ellen.
A szakértők 77 alannyal dolgoztak. A cél az volt, hogy megvizsgálják, vajon vannak-e ilyen plazmasejtek a gerincvelőben a COVID-fertőzés után is. A 77 személy nagy része enyhe tünetekkel vészelte át a betegséget, mindössze 6 ember került kórházba. A vizsgált alanyok vérében lecsökkent az antitestek szintje, viszont négy hónappal a fertőzés után a 19-ből 15 személynek voltak plazmasejtek a gerincvelőben.
A szakértők nem tudják ennyiből megállapítani, hogy pontosan meddig lesznek jelen ezek a plazmasejtek a gerincvelőben, de az is előfordulhat, hogy egy életre szól az immunitás ilyenkor. Az is kérdés, hogy a súlyos tünetes betegeknél hogyan alakul a plazmasejtek száma, a gyulladás ugyanis nagyon nagy szerepet játszhat a képződésükben, előfordulhat, hogy náluk nem jelenik meg ilyen hosszan tartó immunitás, legalább is az első fertőzés esetében nem.





 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0

Teljes zárlatot rendelnek el a koronavírus-járvány miatt Malajziában, minden üzleti és gazdasági tevékenységet felfüggesztenek két hétre az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt – jelentette be pénteken Muhyiddin Yassin miniszterelnök.
A több mint 30 millió lakosú délkelet-ázsiai országban pénteken újabb 8290 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak: ez a negyedik egymást követő nap, hogy megdőlt az egy nap alatt feljegyzett fertőzöttek száma.
Muhyiddin közölte: azután döntöttek a június 1-jén életbe lépő korlátozások bevezetése mellett, hogy pénteken először haladta meg a 8000-et az egy nap alatt feljegyzett újabb fertőzöttek száma.
Malajziában a járvány kezdete óta 549 514 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. Az egészségügyi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint újabb 61 halálesettel 2552-re nőtt a fertőzés következtében életüket vesztők száma, ennek csaknem 40 százalékát csak májusban jegyezték fel. A malajziai esetszámok csaknem az ötszörösükre nőttek a tavalyiakhoz képest.


***************************************************

A JAMA, az Amerikai Orvosi Kamara szaklapja közölte a kínai Sinopharm-vakcina teljes dokumentációját. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) után az Amerikai Orvosi Kamara is igazolja, a Sinopharm-vakcina hatásos és biztonságos – jelentette be Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára csütörtök reggel a Facebook-oldalán.

A szaklapban az a régóta várt tanulmány jelent meg, amely a kínai vakcina fázis III. vizsgálatának eredményeit ismerteti. A tanulmány szerint a tesztelés során vizsgált kétféle, inaktivált vírusból készült vakcina 72,8 százalékos, illetve 78,1 százalékos hatékonysággal védett a tünetes megbetegedéstől. A Magyarországon használt Sinopharm-vakcina alkalmazási előiratában [pdf] 79,34 százalékos hatásosság szerepel, de ott még kevesebb résztvevő adatait értékelték ki, így ez a minimális eltérés nem meglepő.
Nagyon kevés idős emberen tesztelték
A vizsgálatban összesen 40 832 önkéntes vett részt az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben, Egyiptomban és Jordániában. Az alanyokat három csoportra osztották, akik vagy két oltási dózist kaptak három hét különbséggel, vagy placebót. Két héttel a második oltás beadása után 26 ember kapta el a koronavírust azok közül, akik a WIV04 jelű oltást kapták, 21-en lettek fertőzöttek abból a csoportból, amelyet a HBO2 jelű vakcinával oltottak, és 95-en fertőződtek meg a placebót kapott csoportból.
A valódi vakcinát kapó önkéntesek egyikénél sem alakult ki súlyos betegség, szemben a placebót kapó csoporttal, ahol két embernél súlyos tüneteket okozott a koronavírus.
A Bloomberg Quint ugyanakkor a vakcinakísérlet néhány sajátosságára hívja fel a figyelmet:
  • A vizsgálatban résztvevők közel 85 százalékát férfiak tették ki.
  • Kevesebb, mint 2 százalékuk volt 60 éves, vagy annál időseb.
  • Többségük egészséges volt.
A Bloomberg Quint szerint ennek eredményeként kevés bizonyíték van arra, hogy a vakcina hatásos és biztonságos a nők, az idősek és az alapbetegségben szenvedők körében. Hasonló megállapításra jutott a WHO szakértői csoportja is, amikor a vakcina jóváhagyása előtt értékelték az arról rendelkezésre álló adatokat:
„Alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV oltás 2 dózisa hatásos (60 év feletti) idősebb felnőtteknél”
írták akkori értékelésükben.
Magyarországon pont az időseket kezdték oltani vele
A WHO végül ennek ellenére minden korosztály számára jóváhagyta a vakcina használatát, de ekkor is jelezték, hogy azt javasolják: azok az országok, amelyekben idősebbek körében is alkalmazzák a Sinopharm-vakcinát, végezzenek biztonságossági és hatékonysági monitorozást, hogy ezeknek az vizsgálatoknak az eredménye alapján erősebb lehessen az ajánlás az idősekre nézve.
Magyarországon mostanáig közel 1 millió ember kapta meg a kínai oltást: a legutóbbi elérhető adatok szerint első adagként 428 949-en a 60 év alattiak közül, és 560 416-an az idősebbek körében. A második adaggal viszont a 60 év alattiak közül még csak 37 272 főt oltottak be, míg az idősebbek közül már 500 233 főt. Ebből is látszik, hogy a kínai vakcinával elsősorban az időseket kezdték el oltani, a fiatalabbaknak csak később kezdték szélesebb körben adni itthon.
Magyarország hasonló okból így tett eleinte az AstraZeneca vakcinájával, ezért nem tudni, hogy a kínai vakcinánál miért döntöttek úgy, hogy mégis a 60 év felettieket kezdik oltani vele.
A kínai vakcina magyar alkalmazási előiratából egyébként már akkor is kiolvasható volt, hogy a klinikai vizsgálatában részt vevők között nagyon kevés volt az idős ember: akkor 28 608 résztvevő adatai szerepeltek a dokumentumban, közülük 212 volt 60 év feletti, azaz az alanyok 0,7 százaléka. Összehasonlításként, a Pfizernél 42,2 százalék volt az 55 év felettiek aránya, a Modernánál 24,8 százalék a 65 év felettieké, és még a Szputnyik V tesztjeiben is 10,8 százalék volt a 60 év feletti.
Valós kritikák és fiktív támadások
Menczer Tamás a posztjában azt írta: „Az oltásellenes magyar baloldal hónapokon keresztül támadta – és egyébként támadja ma is – a kínai vakcinát. Hónapokon keresztül hazudoztak, azt is mondták például, hogy a kínai vakcinának nincs meg a teljes dokumentációja”.
Menczer állításával szemben azonban a kritikák nem arra irányultak, hogy a kínai vakcinának nincs dokumentációja, hanem arra, hogy ezt egészen mostanáig nem hozták nyilvánosságra.
Hasonló volt a helyzet a Szputnyik V-vel is, az orosz vakcina harmadik fázisú klinikai vizsgálatainak az eredményét sem tették közzé a magyarországi engedélyezéséig, ezt azonban már február elején pótolták, így ez az oltóanyag azóta jóval kevesebb kritikát is kapott.





Mivel egy ember beoltásához két dózisra van szükség az AstraZeneca oltóanyagából, így összesen ötvenezer embernek megfelelő vakcinát biztosít Magyarország a Zöld-foki Köztársaságnak – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Lisszabonban.



Szijjártó azt mondta, hogy a kormány 100 ezer dózist szállít le az AstraZeneca vakcinájából június 8-án a szigetországnak, miután annak vezetése konkrét kéréssel fordult Magyarországhoz az ottani nehéz helyzet miatt. Az országban a Worldometer adatai szerint mostanáig 29 763 esetet regisztráltak, összesen 259-en haltak meg koronavírus-fertőzés miatt.
Szijjártó amúgy az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek informális tanácsülésén vesz részt Lisszabonban, aminek legfőbb napirendi pontja az EU és Afrika közötti kapcsolatok jövője.
„Ha nem tudunk helyben segítséget nyújtani a járványból való kilábalás folyamatában mind egészségügyi, mind pedig gazdasági értelemben, akkor fel kell készülnünk arra, hogy újabb masszív illegális migrációs hullámok fognak megindulni”
– fogalmazott.
Hozzátette: az afrikai országoknak általában is komoly nehézségekkel kell szembenézniük, a kontinens egy jelentős részében folyamatosan romlik az életszínvonal, ehhez most még hozzáadódik a világjárvány is, ami kiváltó oka lehet egy újabb bevándorlási hullámnak. „Ha újra százezrek, milliók indulnak meg Európa irányába, akkor nagyon komoly nyomás alatt leszünk, s ezt nagyon nehezen lehetne kezelni” – mondta.
Tájékoztatása szerint az ülésen elhangzott, hogy az oltóanyagok biztosítása prioritáskérdés most Afrikában, és ezzel a magyar kormány is egyetért. „Bárcsak korábban is így lett volna Európában, és nem valamifajta ideológiai vagy geopolitikai kérdésként tekintettek volna Brüsszelben a vakcinákra. Későn, de azért ez a felismerés csak megérkezett” – jegyezte meg Szijjártó, aki szerint fontos lenne, ha más európai országok is segítséget nyújtanának az afrikai államoknak.



***************************************

A Facebook nem fogja eltávolítani azokat a posztokat, amikben az áll, a koronavírus emberi eredetű, vagy tudatos gyártás eredménye volt, mondta a cég szóvivője a Politicónak.



Az, hogy a vírus laboratóriumi körülmények között készült, a világjárvány elején még összeesküvés-elméletnek számított. Az amerikai köztudatban akkor fordult a kocka az elmélettel kapcsolatban, amikor nemrég a Wall Street Journal arról cikkezett, a vuhani virológiai labor három munkatársa megbetegedett 2019 novemberében, a vírusra jellemző tünetekkel.
Márciusban még arról írtunk, hogy a WHO szerint „a legkevésbé valószínű, hogy a koronavírus egy laborból szökött meg”, május elején viszont már 18 kutatókövetelte, hogy vizsgálják ki rendesen a víruslabor-elméletet. Szerdán Joe Biden elnök felkérte az amerikai hírszerzést, hogy vizsgálják meg, laboratóriumi körülményekből származhat-e a covid. Biden kilencven napos határidőt adott a vizsgálatnak.
A Facebook februárban döntött úgy, hogy minden olyan posztot, ami utalást tesz a vírus lehetséges laboratóriumi eredetére, törölni fogja. A szóvivő szerint viszont a új viták azt eredményezték, hogy ezt a tételt kihúzzák a listáról. A közösségi oldal csapata továbbra is együtt fog működni egészségügyi szakemberekkel, hogy naprakészek legyenek a vírussal kapcsolatos információik.
A Politico információi szerint a Twitter és a Youtube egyelőre még nem tervez hasonló lépést.





A japán orvosok szövetségének vezetője, Uejama Naoto arra figyelmeztetett, hogy a tokiói olimpia megrendezése a koronavírus egy új, „olimpiai variánsának” megjelenéséhez is vezethet, írja a Sky News. Szerinte a játékok veszélyt jelentenek, mivel rengeteg országból érkeznek rá. Külföldi nézők ugyan nem lehetnek jelen, de az olimpia és paralimpia együtt 15 ezer sportolót és további 78 ezer fős egyéb személyzetet jelent.



Már kevesebb mint két hónap van hátra az olimpia július 23-i megnyitójáig, de egyre többen szólalnak fel egészségügyi aggályokat felhozva az esemény megtartása ellen. Szerdán az olimpia hivatalos partnerének számító japán lap, az Aszahi is szerkesztőségi vezércikkben állt ki a járványhelyzetre hivatkozva a játékok lemondása mellett.
Uejama arról beszélt, hogy a vírus összes különböző variánsa egy helyen érhet össze, amikor több mint 200 országból érkeznek majd sportolók és kísérők Tokióba, és ezért egy külön ott megjelenő új variánst sem lehet kizárni.
A japán oltási kampányban segítő Sibuja Kendzsi, a londoni King's College közegészségügyi intézetének igazgatója azonban kevésbé tartja kockázatosnak az olimpiai buborékot, szerinte a mutációk akkor alakulnak ki, amikor a vírus hosszabb ideig van jelen immunhiányos vagy részlegesen immunizált emberek között.
Japánban éppen a koronavírus-járvány negyedik hulláma zajlik, és Hirosima mellett az olimpiát rendező Tokióban, valamint Oszakában, Kiotóban és további öt prefektúrában van életben járványügyi vészhelyzet. Japán miniszterelnöke, Szuga Josihide csütörtökön arról beszélt, hogy ugyan a főváros egyes részein csökken az új esetek száma, de óvatosságból meghosszabbítják június 20-ig a vészhelyzetet.
Az oltási program sebességét jelzi, hogy még az egészségügyi személyzettel sem végeztek teljesen, és júliusra tervezik beoltani a 75 év felettieket. Eddig mintegy 10 millió dózist adtak be a 125 milliós országban, az első adagot 5,23 százalék kapta meg, de a teljesen védettek aránya alig 2 százalék.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a videókonferencia keretében tartott EU-Japán csúcsértekezlet után csütörtökön jelentette be, hogy az Európai Unió 100 millió adag védőoltás exportját engedélyezi Japánba, ezzel is segítve az olimpia megrendezését. „Az exportengedély erős jele annak, hogy támogatjuk az olimpia előkészítését és a játékok biztonságát”
Az elfogadott közös nyilatkozatban az EU vezetői és Szuga Josihide azt hangoztatták, hogy az olimpia „a globális egység szimbóluma lesz a koronavírus-járvány legyőzésében”.
Azonban arról itt írtunk részletesen, hogy a japán lakosság döntő többsége hallani sem akar a sporteseményről, orvosok és sportolók is tiltakoznak a veszélyekre hivatkozva, és miután külföldi szurkolók eleve nem mehetnek a játékokra, gazdasági szempontból borítékolhatóan hatalmas bukás lesz az egész.
Ennek ellenére az olimpia lemondása nincs napirenden, a japán kormány és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is folyamatosan megerősíti, hogy meg akarják nyitni július 23-án a játékokat. A japánok maguktól eleve nem is visszakozhatnak, a NOB-nak pedig nem áll érdekében a dolog. Így az aktuális állás szerint egy járványbuborékban, elszigetelve, de megrendezik az olimpiát, a kormány és a NOB állítása szerint biztonságosan.


*******************************************

A 12-16 éves korosztályt is bevonják a védőoltási kampányba Németországban . Angela Merkel kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy a leginkább veszélyeztetett csoportok elsőbbségét előíró oltási rendszer visszavonásának napjától, június 7-től, 12 éves kortól bárki foglalhat magának oltási időpontot.



A kancellár szerint nagy siker, hogy az utóbbi hetekben jelentősen felgyorsult az oltási kampány. Ez nagyban hozzájárult az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher csökkenéséhez.
A szövetségi kormány és a 16 tartományi kormány továbbra is elérhetőnek tartja a kampány célját, miszerint a nyár végéig mindenkinek biztosítják az oltás lehetőségét.
A szövetségi kormány vezetői és az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) – a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányfők egyeztető testülete – utáni tájékoztatón Michael Müller berlini kormányzó polgármester, az MPK soros elnöke azt mondta, hogy „a siker kulcsa az emberek szolidaritása” volt. A járvány elején még úgy tűnt, hogy néhány hétre, legfeljebb néhány hónapra kell bevezetni korlátozásokat, és „egyáltalán nem magától értetődő”, hogy a szigorú szabályokat már több mint egy éve betartja a lakosság.
Markus Söder bajor miniszterelnök, az MPK soros alelnöke hozzátette, hogy továbbra is jól kell gazdálkodni az oltóanyagokkal, mert egyelőre nem jut mindenkinek, de így is egyre jobban halad a kampány.
A szövetségi kormány legutóbbi, szerdai adatai szerint ismét országszerte több mint egymillió adag oltást adtak be 24 óra alatt a tartományi oltóközpontokban és a háziorvosi praxisokban.
A szerdai 1 135 659 adaggal 47 358 842-re emelkedett a 153 napja tartó kampányban beadott oltások száma. Legalább egy adagot a lakosság 41,5 százaléka – 34 539 579 ember – kapott. Teljes oltással a lakosság 15,7 százaléka – 13 053 626 ember – rendelkezik.
A járványügyi mutatók többsége május eleje óta folyamatosan javul. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet csütörtöki adatai szerint az utóbbi 24 órában 6313 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez nagyjából a fele az egy héttel korábbi 12 298 igazolt fertőzésnek.
A legfontosabb járványügyi mutatóként számontartott hétnapi fertőzésgyakoriság – a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma – 41-re süllyedt az egy héttel korábbi 68-ról.
Ugyanakkor a Covid-19-cel összefüggésben az egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 269-re emelkedett az egy héttel korábbi 237-ről. Az új halálesetekkel 87 995-re emelkedett a járvány halálos áldozatainak száma Németországban.







 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
„Figyelemmel a koronavírus-világjárvány következtében előállt európai járványügyi helyzetre”, a magyar kormány 40 900 adag Pfizer-vakcinát ad kölcsön Csehországnak. A döntés csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.



Orbán Viktor ezt a feladatot Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterére és Szijjártó Péter külügyminiszterre bízta.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter május 20-án a kormányinfón jelentette be, hogy – mint azóta kiderült, egyedüli EU-s országként – Magyarország nem vesz részt a következő uniós vakcinabeszerzésben, vagyis nem kéri a részét (19 millió adagot) a Pfizer-BioNTech által szállítandó 1,8 milliárd adagból. Másnap a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon megjelent bejegyzés szerint Magyarország azért nem vesz részt a további brüsszeli vakcinabeszerzésben, „mert csak egyféle oltóanyagot lehet választani, ami az eladónak kedvez.” Gulyás ehhez még azt is mondta, mire foglalkozni kellene az újraoltással, vagy egy esetleges harmadik, emlékeztető oltással, már üzembe állhat a magyar vakcinagyár, ami feleslegessé teszi a további vakcinák beszerzését.
A kormány szerint már raktárban, vagy legalább megrendelés alatt van
  • a Pfizer vakcinájából 7,3 millió,
  • az AstraZenecáéból 4,7 millió,
  • a Janssenéből 4 millió,
  • a Modernáéből pedig 1,2 millió.
******************************************

„Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter aláírta a védettségi igazolványok kölcsönös elismerését Szlovákia és Magyarország között” – jelentette be Facebook-oldalán Gyimesi György szlovák parlamenti képviselő. Az OLaNO politikusa ugyanakkor hozzátette, hogy a pontos részletek még kidolgozás alatt vannak, de várhatóan napokon belül rendeződik majd a helyzet.



Az egyik probléma, hogy Szlovákiában még csak pár napja lehet igényelni az oltási igazolást, illetve hogy még az egyes oltóközpontok által kiadott igazolások formáját sem tudták napokkal ezelőttig egységesíteni







A megszokott módon, újságírók nélkül tartották meg pénteken is az operatív törzs tájékoztatóját, ami a járvány gyengülésével már csak „készültségi fokozatban működik”, és ahol már újságírói kérdéseket sem olvasnak be.



Elsőként György István, az országos oltási munkacsoport vezetője foglalta össze, hogyan is zajlott az oltási folyamat Magyarországon. Május 22-én átléptük az ország nyitásához szükséges ötmillió beoltottat. Szerinte a magyar oltási program „világviszonylatban is megkérdőjelezhetetlen”. Az oltás továbbra is folyamatos, ugyanakkor sokan várnak még az oltásra. Azt a félmillió regisztrált személyt, aki még nem oltatta be magát, sms-ben is kérték, hogy vegyék fel az oltást.
„Az indiai mutáns Magyarországon is jelen van, és a szakértők szerint nem lehet kizárni a járvány újabb hullámát”
– mondta az államtitkár.
Ezután Kiss Róbert alezredes beszélt arról, hogy az ötmilliomodik beoltottal milyen enyhítések léptek életbe. Így például
  • a zenés, táncos rendezvényeken kizárólag a koronavírus ellen védett személyek vehetnek részt, vagyis azok, akik hat hónapon belül már átestek a fertőzésen vagy védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. A szabályok betartásáért a rendezvény szervezője felelős.
  • Más szabályok vonatkoznak a családi eseményekre és magánrendezvényekre. Utóbbiakon (ide tartoznak a lakodalmak is) egy időben 200 fő, minden más családi eseményen 50 fő lehet jelen.
  • A gyűléseken 500 főig azok is részt vehetnek, akik nem rendelkeznek védettséggel, 500 fő fölött viszont kizárólag olyanok tartózkodhatnak a gyűléseken, akik védett személyek, és a felügyeletük alatt álló kiskorúak vehetnek részt.
Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta, hogy a harmadik hullám lecsengőben van, majd megismételte a napi adatokat, amelyekről itt írtunk bővebben. A mai adatokat egyébként addig variáltak, hogy Orbán Viktor még az MTI-is is megvezette a kórházi ápoltak számával.
„Az elmúlt napokban két indiai variánssal fertőzött személyt azonosítottak. Egyikőjük már meg is gyógyult, ő enyhe tüneteket produkált, a másik beteg viszont még kórházban van, de nem lélegeztetett beteg, a rehabilitációja felé halad”
– mondta Müller.
Az országos tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy az indiai mutáns ellen a Magyarországon használt oltóanyagok védelmet biztosítanak.


*****************************************

Ahogy várható volt, Magyarországon is megjelent a koronavírus indiai variánsa. Mennyire kell félnünk tőle? Mennyire veszélyes, hogy dupla mutánsról van szó? Egy oltás elég-e a védelemhez? Mennyi esély van rá, hogy a brit variáns után most ez a változat fog elterjedni nálunk?
Hány esetben mutatták ki Magyarországon a koronavírus indiai variánsát?
Eddig két beteg mintájában igazolták a jelenlétét. Az egyik beteg már meggyógyult, neki enyhe tünetei voltak. A másik még kórházban van, de nem szorul lélegeztetésre. A hivatalos közlés szerint már a rehabilitációja felé halad.

Mi az az indiai mutáns?
A koronavírusnak szinte hetente jelenik meg újabb mutációja. Ezek nagy része ártalmatlan, sőt életképtelen. Néhány változat azonban fokozott figyelmet igényel. Ilyen volt például a brit variáns, ami a súlyos magyarországi harmadik hullámot okozta. A vírus indiai variánsát már 2020 októberében azonosították. Azóta a világ legtöbb országában megjelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a brit, a dél-afrikai és a brazil után május 11-én a B.1.617 jelű indiai variánst is a „globális aggodalomra okot adó változatok” közé sorolta.
Hogy jönnek létre ezek a mutációk?
A vírus önmaga sokszorozásával terjed, de ebbe a folyamatba hibák csúszhatnak – minél többször másolja le magát, annál nagyobb eséllyel. Ezek a hibák a mutációk, a hibás másolatok pedig a variánsok. A legtöbb mutáció nem sok vizet zavar, sőt némelyikük még gyengíti is a vírus túlélési esélyeit, de egyes mutációk előnyére válhatnak, például fertőzőképesebbé vagy ellenállóbbá tehetik. Az ilyen mutációkat összeszedő variánsokra kell figyelni.
Mennyire veszélyes az, hogy az indiai egy „dupla mutáns”?
Bár elég vészjóslóan hangzik, ez a kifejezés félrevezető. Ahogy az összes említésre méltó variánsban, ebben is sokkal több mutáció van. A „dupla” jelzőt azért aggatták rá, mert kettő olyat is megtalálni benne, amik figyelemre méltóak, de más, fontos variánsokban együtt még nem látták őket.
Miben más ez a mutáns a többi változathoz képest?
Az indiai mutáns gyorsabban terjed az eddigi változatoknál, a fertőzőképessége 20-50 százalékkal nagyobb lehet a brit variánsnál. A benne lévő egyik mutáció miatt gyorsabban el tud szaporodni a szervezetben, és lehet, hogy súlyosabb tüneteket is okozhat.
Más tüneteket okoz, mint az eddigi vírusok?
Részben igen. Indiai tapasztalatok szerint ez a variáns gyakrabban okoz atípusos klinikai tüneteket: hastáji fájdalmakat, hányingert, hányást, hasmenést, halláskárosodást. Kevésbé okoz viszont lázat. Azt még nem lehet megítélni, hogy a betegség lefolyása összességében súlyosabb-e, mint az eddigi variánsoknál – olvasható ezen a szakirodalmat szemléző Facebook-oldalon.
Mennyire védenek az oltások az indiai variáns ellen?
Megnyugtató, hogy a Magyarországon adott oltások bizonyos fokú védelmet adnak az indiai mutáció ellen. Fontos azonban tudni, hogy egy nemrég végzett brit tanulmány végkövetkeztetése szerint ez a védelem akkor igazán számottevő, ha mindkét oltást beadatjuk maguknak. A Public Health England (PHE) a Pfizer és az AstraZeneca vakcina hatásosságát vizsgálta az indiai variáns ellen. A Pfizer második adagja a beadástól számított 2. hét után 88 százalékban védett az indiai mutáció által okozott tünetes fertőzés ellen (a brit variáns ellen a hatásossága 93 százalékos). Az AstraZeneca a 2. dózis után kb. 60 százalékos hatásosságot mutatott az indiai vírus ellen (a brit mutációnál 66 százalék ez az érték). Ha azonban az első oltás után 3 héttel vizsgálták a védelmet, az mindkét vakcinánál csak kb. 33 százalékos volt (a brit variáns ellen 50 százalékos).
Miért okozott ez a variáns olyan súlyos helyzetet Indiában, hogy a halottak a Gangeszben úsztak vagy az utcán kellett elégetni őket?
Ez inkább az indiai járványkezelés hibái miatt van, nem a vírus okozta. Az indiai mutáció ugyanis nem sokkal veszélyesebb, mint a nálunk elterjedt brit variáns. Márciusra Indiában már azt hitték, sikerült legyőzni a járványt. A kormány addig talán az indokoltnál is szigorúbb védekezést alkalmazott, de az új variáns megjelenésére későn reagáltak, és nem készítették fel az egészségügyet egy újabb hullámra. A problémát itt is az okozta, mint a brit variánsnál: a vírus gyors terjedése miatt egyszerre nagyon sok beteg lett, akiknek az ellátását nem bírta az ottani egészségügyi ellátórendszer. Az 1,3 milliárd lakosú Indiában szám szerint nagyon sok a fertőzött és a halott, de ha lakosságarányosan nézzük, ennél sokkal durvább halálozási arányok voltak Magyarországon, az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban. Egymillió lakosra számítva még most is magasabb a halálozási arány Magyarországon, mint Indiában.
Mennyire fog elterjedni nálunk az indiai variáns?
Ezt egyelőre nehéz előre megmondani. Attól függ, hogy a B.1.617 mennyivel bizonyul fertőzőképesebbnek a brit variánsnál. Figyelembe kell venni azt, hogy Magyarországon több mint 5 millió ember (a lakosság 52 százaléka) már kapott legalább egy oltást, és rajtuk kívül sokan átestek a betegségen, így a szervezetük rendelkezik valamilyen védelemmel. Az Egyesült Királyságban 50-60 százalékos átoltottságnál jelent meg az indiai variáns, ami egyelőre csak kisebb gócokban ütötte fel a fejét, nem terjedt tovább. Kutatók azért óvatosak a túl korai nyitással, mert egy ilyen variáns terjedését magas esetszámoknál nehéz észrevenni. Ahogy György István államtitkár is elmondta az operatív törzs pénteki tájékoztatóján, a szakértők szerint az indiai variáns miatt nem lehet kizárni a járvány újabb hullámát. Most azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az új fertőzések száma nálunk már alacsony, így könnyebben lehet azonosítani és kontroll alatt tartani az indiai vírusváltozat terjedését.





Engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a Pfizer-BioNTech-vakcina használatát a 12-15 évesek körében is, írja az AP.
Marco Cavaleri, az EMA vakcinát vizsgáló csoportvezetője azt mondta, hogy megkapták azokat az adatokat, amelyek alapján kijelenthető, hogy a fiatalabb tinédzsereknél is nagyon hatásos a Covid-19 ellen a Pfizer-BionNTech-vakcina. Cavaleri azt megjegyezte, hogy a vakcina alkalmazásában a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak kell meghozniuk a végső döntést.
Ezzel valószínűleg nem lesz probléma, mert például Németország már korábban bejelentette, hogy június 7-étől már 12 éves kor felett lehet regisztrálni oltásra.
A Pfizer vakcináját korábban már Kanada és az Egyesült Államok is engedélyezte a 12-15 évesek körében, a felnőttek vakcinációja után egyre fiatalabb korosztályokat is be akarnak oltani. Ezzel lehet még nagyobb a nyájimmunitás.
Az EMA egy az Egyesült Államokban végzett kutatás alapján engedélyezte most a vakcinát, a tanulmány szerint a kétezer serdülőn végzett vizsgálat azt mutatta, hogy az oltóanyag hatásos és biztonságos.
Pfizer-BioNTech mellett a többi vakcinagyártó is teszteli a vakcináját gyerekeken, hat hónapostól 11 éves korig, természetesen ők alacsonyabb dózisú oltást kapnak, mint a felnőttek és a tinédzsereke. A kínai Sinovac első eredményei alapján azt közölte, hogy vakcinájuk már hároméves kortól adható lesz, ha a hatóságok is engedélyezik.





 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
A labdarúgó Európa-bajnokság hazai részével kapcsolatos rendeletek jelentek meg a Magyar Közlönyben, ezekből pedig többek között az derül ki, hogy a hazánkba meccsre érkező külföldi nézők egy 72 órán belül elvégzett negatív eredményű PCR-teszt bemutatásával is beléphetnek, meccsre nézőként és a szurkolói zónába egyaránt.
A szurkolói zónában lehet ételt, italt fogyasztani, lehet zenés rendezvényeket, koncerteket szervezni, és ezek létszámkorlátozás nélkül megtarthatóak.
A rendezvények, a vendéglátó üzletek, a szálláshelyek, valamint a szabadidős helyszíneknél pedig a rendelet szerint
a koronavírus ellen védett személyekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a mérkőzésre érkező magyar állampolgársággal nem rendelkező személyre, ha a mérkőzésre szóló érvényes, papíralapú vagy elektronikus részvételi jegyét felmutatja.
Aki a rendelkezéseket megszegi, azzal szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhatnak ki.

Az Európa-bajnokságot június 11. és július 11. között Budapesten, Londonban, Münchenben, Bakuban, Szentpéterváron, Rómában, Koppenhágában, Bukarestben, Amszterdamban, Glasgow-ban és Sevillában rendezik. A Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.
A magyar válogatott a csoportjában hazai pályán június 15-én 18 órától játszik a portugálokkal és 19-én 15 órától a franciákkal, majd 23-án 21 órától a németekkel Münchenben.
Korábban Bilbao és Dublin is visszalépett a rendezésről a koronavírus-járvány miatt, a helyükre Sevilla, illetve Szentpétervár ugrott be. Mi telt házas meccsekkel tervezünk.


****************************************

Vietnámban azonosították a koronavírus egy új változatát, ami az indiai és a brit variánsok keveréke, jelentette be a Reuters szerint Nguyen Thanh Long egészségügyi miniszter.



A miniszter azt mondta, hogy egészen pontosan egy indiai variánsról van szó, olyan mutációkkal, amik eredetileg a brit variánsnál voltak megfigyelhetők. Ezt a variánst még nem nevezték el, de a vietnámi szakértők szerint fertőzőbbnek tűnik az eddig ismerteknél, és könnyen terjed a levegőben.
Az egészségügyi tárca felveszi az új változatot a koronavírus globális genomtérképére, mondta a miniszter. Eddig a koronavírus hét variánsát azonosították Vietnámban, köztük a britet, az indiait és a dél-afrikait.
Nguyen Thanh Long arról is beszélt, hogy a vírusnak éppen ez az új változata vezetett tömeges fertőzésekhez az észak-vietnámi Bac Giang és Bac Ninh tartományokban, amelyek az országban április 27-én kezdődött negyedik járványhullám során a fő gócpontokká váltak, írja az MTI.
A járvány 2020 januárjában kezdődött a délkelet-ázsiai országban, ahol eddig 6713 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. A vírus okozta szövődmények miatt 47 ember halt meg. Tavaly nagyon sikeresen kezelték a járványt, de az elmúlt időszakban gyorsabban terjed a vírus, a fertőzöttek közül 3643-an az elmúlt hónapban lettek betegek.
Mint az indiai variánst részletesen ismertető cikkünkben írtuk, a koronavírusnak szinte hetente jelenik meg újabb mutációja. Ezek nagy része ártalmatlan, sőt életképtelen. Néhány változat azonban fokozott figyelmet igényel. Ilyen volt például a brit variáns, ami a súlyos magyarországi harmadik hullámot okozta. A vírus indiai variánsát pedig 2020 októberében azonosították, azóta a világ legtöbb országában megjelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a brit, a dél-afrikai és a brazil után május 11-én a B.1.617 jelű indiai variánst is a „globális aggodalomra okot adó változatok” közé sorolta.





Már a brit hírszerzés ügynökei is elképzelhetőnek tartják, hogy egy vuhani laborból eredjen a világszerte több mint 3,5 millió áldozatot követelő koronavírus-járvány, írja vasárnapi kiadásában a The Times. Ez éles váltás a korábbi nézetekhez képest, az elmúlt 16 hónapban, a vírus első ismert felbukkanása óta ugyanis a brit, amerikai és egyéb nyugati hírszerzések rendre kizárták annak lehetőségét, hogy a virológiai intézet szerepet játszott volna a világjárványban.



A brit hírszerzés eredetileg csak nagyon távoli lehetőségként említette, hogy egy laborból eredhet a járvány, most viszont már elképzelhetőnek vélik, állítják a lap forrásai.
Ez fontos fejlemény annak ismeretében, hogy a hét közepén Joe Biden amerikai elnök utasítást adott az amerikai hírszerzés számára, vizsgálják meg, származhat-e mégis laboratóriumból a koronavírus. Az amerikai hírszerzés persze nem csak ezt keresi, valójában két forgatókönyvet kell megvizsgálniuk, azt, hogy laborból származhat, vagy természetes úton fejlődhetett ki a vírus, ám az, hogy a laboros verziót is lehetőségként kezelik, új és kiemelt előrelépés. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy mindkét forgatókönyvről alacsony vagy mérsékelt meggyőződése van a hírszerzésnek egyelőre.
A vírus laboratóriumi eredetének forgatókönyvét tavaly még összeesküvés-elméletnek tartották maximum, a WHO pedig jelentésben zárta ki a laboratóriumi elméletet. A Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója, Dr. Rochelle Walensky később azt mondta, a laboratóriumi származás ennek ellenére az „egyik lehetőség lehet”.
A laborból származás elmélet mostani erősödése mögött az állhat, hogy egy amerikai hírszerzési jelentés szerint a vuhani virológiai labor három munkatársa is úgy megbetegedett 2019 novemberében, hogy kórházi kezelésre szorultak.
Mindez egyébként már oda vezetett, hogy a Facebook újonnan már nem távolítja el azokat a bejegyzéseket, amik szerint a a koronavírus emberi eredetű, vagy tudatos gyártás eredménye volt. A fordulatot épp a 2019 novemberi megbetegedésekre rávilágító cikk jelentette.


***************************************


Magyarországon kevés szó esett arról, hogyan működnek a Covid-osztályok, miben más az élet ezeken, mint a „tiszta” osztályokon – állítja dr. Németh Zsófia. A belgyógyász, nefrológus szakorvos, aki a MÁSvilág Klub online rendezvényén tartott előadást szombat este, több mint egy éve eredeti osztályát elhagyva a fővárosi Uzsoki kórház Covid-osztályán dolgozik, nyolc hónapja annak osztályvezető főorvosa.



Az előadás elsősorban arról szólt, hogyan élték meg a hozzá hasonlóan tavaly tavasz óta Covid-osztályon dolgozók ezt az egy évet. Ahogy fogalmazott, még orvosi berkekben is majdnem csak azok tudják, hogy ez a különbség nem csak a szkafanderről szól, akik dolgoztak valaha Covid-osztályon.
A járvány első hullámát elképesztő biztonsági intézkedésekkel fogadta az ország, és ennek meglett az eredménye jó és rossz értelemben is. A jó az volt, hogy abban a járványhullámban nagyon kevesen betegedtek meg és haltak bele a koronavírusba. Viszont ennek lett egy olyan következménye a doktornő szerint, hogy nyárra az emberekben kialakult egy, mint utólag kiderült, hamis biztonságérzet. A tavaszi fegyelem már nem volt jellemző, azt hitték az emberek, hogy mi ezt megúszhatjuk – és részben ez is oka volt, hogy a második hullámban felszökött az eset- és a halálozási szám is.
A legrosszabb viszont a már lecsengőben lévő második hullámra rátornyosuló harmadik volt, „az akkor már váratlanul ért, arculcsapás volt”. Mindeközben ráadásul a betegek és általában a társadalom viszonya is megváltozott az egészségügyhöz, az egészségügyi dolgozókhoz. Az első hullámban volt egy nagyon erős szolidaritás, látványos volt az egészségügyi dolgozók felé fordulás és támogatás, idézte fel (emlékezhetünk az ablakokban tapsolásra például).
A második, de főleg a harmadik hullámra ez elmúlt: „kaptunk hideget, meleget, magyarázkodni kellett, hogy nem, nem vagyunk gyilkosok”, a betegek és a hozzátartozók türelme is elveszett.
Ez az időszak őt magát is nagyon megviselte. Mélypontra került, „mi is magunk alatt voltunk”. Addig „viszonylag derűvel éltem az életem, és a Covid megtört”. Eseteket sorolt fel, amiket orvosként és emberként is kegyetlen volt megélnie, „megvizsgáltam egy beteget, azt hittem, rendben van, majd pár óra múlva szóltak, hogy meghalt”. Elkezdte magát teljesen értéktelennek érezni, aki nem szerethető, és később már a magánéletébe is átszivárgott, volt, amikor beült a kocsijába, és nem tudott elindult, csak sírni. Közepesen súlyos depresszióba került, mert „amiket most megéltem, még soha korábban nem éltem meg”, ezen antidepresszánsok és pszichoterápia segített.
Az ő esete nem egyedi, a pandémia és főleg annak a harmadik hulláma nagyon megviselte Magyarországon az egészségügyi dolgozókat testileg és lelkileg is. És nemcsak Magyarországon: a nemzetközi szakirodalomban gombamód szaporodnak a cikkek az ellátók mentális állapotáról, a kialakult poszttraumás stressz betegségéről. Bár most elég gyorsan véget érni látszik vagy tulajdonképpen véget is ért a harmadik hullám, lelkileg ezt se könnyű feldolgozni. A Covid-osztályokon dolgozókra most a „mit kezdjek magammal” érzése hullott rá, derült ki dr. Németh Zsófia szavaiból.
A doktornő előadása azért volt nagyon fontos, mert a független magyar sajtó valóban alig kapott lehetőséget arra az elmúlt egy évben, hogy beszámoljon arról, milyen emberfeletti, hősies küzdelmet folytatnak az orvosok és az ápolók a kórházakban. A Telex a koronavírus-járvány kezdete óta arra törekszik, hogy valós képet adjon a pandémia elleni küzdelemről, de nem kaptunk meg a lehetőséget, hogy mi magunk bemutathassuk a kórházak falai mögött zajló harcot, sőt, általában a kérdéseinkre sem kapunk válaszokat. Ezért is van komoly jelentősége annak, amikor egy-egy Covid-osztályon dolgozó orvos felvállalja, hogy beszél erről a megfeszített munkára. Ilyen volt a mostani eset előtt az, amikor márciusban egy önkéntesként dolgozó orvostanhallgató írta meg saját a Facebookján azt, amiket egy sürgősségi betegellátó osztályon átélt.





Június 10-én lépnek életbe az újabb járványügyi enyhítések Ausztriában. Az ország – amelyet Orbán Viktor korábban előszeretettel nevezett Magyarország járványügyi laboratóriumának – jóval visszafogottabban halad a korlátozások feloldásával, noha a halálos áldozatok száma alig több mint harmada a magyarországinak – 10 600 fő – és jelenleg is negyedannyi napi halálos áldozatot jegyeznek fel, mint Magyarországon.

A következő enyhítési szakaszban
  • A maszkokat a szabadban azok már levehetik, akiet beoltottak, vagy átestek a koronavíruson vagy van negatív tesztjük;
  • Este tízről éjfélre tolják ki a vendéglátóhelyek kötelező zárási időpontját;
  • négy fő helyett nyolcan is ülhetnek egy asztalhoz;
– derült ki a The Local osztrák kiadásának gyűjtéséből.
Az esküvői rendezvényekkel kapcsolatban is enyhítést terveznek, ennek részletei azonban még nem ismertek: a jelenlegi szabályozás szerint az esküvők legfeljebb ötven fővel tarthatók meg, viszont étel és ital sem szolgálható fel.
A boltokban jelenleg 20 négyzetméterre juthat egy vásárló, június 10-től már 10 négyzetméterenként egy vásárló is lehet.



******************************************************

Érdekes részekkel bővült az olimpián részt vevő sportolók által aláírandó nyilatkozat Rio óta, Tokióban ugyanis már az is szerepel a felsorolásban, hogy tudomásul veszik, a koronavírus, más egyéb fertőző betegség vagy az extrém hőség miatt akár meg is halhatnak.

Az Insidethegames.biz által idézett Yahoo-cikk szerint a Rióhoz képest új kitételben az áll, hogy
„Elfogadom, hogy saját felelősségemre és kockázatomra veszek részt a játékokon, beleértve a játékokon való részvételemre gyakorolt minden hatást, súlyos testi sérülést vagy akár halált is, amit olyan egészségügyi kockázatok vonhatnak maguk után, mint a koronavírus, más egyéb fertőző betegség vagy az extrém hőhatás.”
A cikk kiemeli, hogy ez még nem szerepelt a 2016-os riói játékok idején a nyilatkozatban – a koronavírus kockázata érthető, de semmilyen más súlyos fertőzésre vagy halálesetre kitérés sem állt abban.
A Játékosok Világszövetsége (WPA) felszólította a Nemzetközi Olimpiai Szövetséget (NOB), hogy vegyék ki a kérdéses pontot a nyilatkozatból, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a kockázat súlya a sportolók vállát nyomja. Lana Haddad, az olimpiai bizottság operatív vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, a nyilatkozat a megszokott gyakorlat része hasonló nagy világesemények esetében, és törvényes keretek között fogalmazták meg.
Kevesebb mint két hónappal a tokiói olimpia rajtja előtt Japánban a lakosság 2,43 százaléka kapta meg már mindkét oltását, legalább az első adagját pedig 6,41 százalék. A lassú oltási tempó miatt egyre több helyi követeli a játékok lemondását, de sem a japán kormány, sem a NOB nem akar hallani erről.





Kártérítést kap egy 30 éves nő Dániában, miután igazoltnak látták, hogy az AstraZeneca oltás következtében képződtek a szervezetében vérrögök – írta a The Local dán kiadása. A nő januárban kapta az oltást, nem sokkal később fejfájásra panaszkodott. Végül kiderült, hogy az agyában és a májában is vérrög képződött.

Ez az első alkalom, hogy a koronavírus elleni vakcina miatti mellékhatásért kompenzációt ítéltek meg. Dánia volt az első ország, ahol a vérrögképződés gyanúja miatt felfüggesztették, majd április közepén teljesen leállították az AstraZenecával való oltást. A felfüggesztés mellett döntött Svédország, Norvégia, majd részleges – a brit-svéd gyártmányú oltóanyag bizonyos szállítmányaira vonatkozó – tiltást vezetett be több európai állam is. Magyarország nincs közöttük. Az AstraZeneca vektorvakcináról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Azt a dán egészségügyi hatóság is elismeri, hogy rendkívül ritka következményről van szó, ám szerintük nem fér kétség ahhoz, hogy nem csak időben esett egy máshoz közel az oltás és a vérrögképződés, hanem ok-okozati összefüggés mutatható ki.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a nő által beadott kereset alapján mekkora kártérítés jár a mellékhatásért, de a döntés mindenképp túlmutat az egyedi eseten.
Az AstraZeneca gyártójának több konfliktusa is volt az EU-val, de nem a mellékhatások, hanem a szerződésben vállalt mennyiség jóval kevesebb és lassabb leszállítása miatt, később pedig azért, mert a cég olaszországi gyártóhelyén 29 millió adagra bukkantak, amelyet a gyanú szerint a gyártó exportra szánt, ahelyett, hogy a szerződés szerinti leszállítási kötelezettségének tett volna eleget.


**********************************************


Csak közérdekű adatigénylés útján adta ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda az adatokat, amelyek megmutatják, hogyan alakultak az oltásra jelentkezők számai a decemberi kezdet óta. A Hvg.hu által megszerzett adatokból látható, hogy nagyon hullámzó volt a regisztrációs kedv Magyarországon. A csúcs március első hetében volt, amikor 432 ezer ember iratkozott fel – ez az addigi feliratkozottak ötödével volt azonos. Két ennél kisebb kiugrás volt még, egy az év elején, egy pedig április első hetében.

Az oltásra jelentkezők száma azonban azóta 5,1-5,2 milliónál beragadt, lassan végére ér a regisztráltak oltása, miközben ez a mennyiség még nem elég a nyájimmunitáshoz: az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint ahhoz legalább 70 százalékos átoltottsági arányra lenne szükség.
A márciusi kiugrás magyarázata abban lehet, hogy a kormányzat ekkor már egyértelműen felhívta a figyelmet a harmadik hullám érkezésére. Ezt előbb Müller Cecília országos tisztifőorvos tette meg még februárban, majd Orbán Viktor beszélt arról, hogy a legnehezebb két hét következik. A fertőzés csúcsa végül március végén, a napi halálozás csúcsa pedig április 7-én jött el, 311 regisztrált halottal.
Az oltási hajlandóság további alakulásáról egyelőre nincsenek nyilvános adatok, a kormányzat azokat nem közölte. A Hvg.hu március 25-én nyújtotta be igényét, így a két hónap elmúltával kiadott adatok csak eddig szólnak. (A koronavírusra hivatkozva az adatkérés teljesítését akár 105 napra is kitolhatják a hatóságok.) A regisztráció részleges alakulása azután csak részben követhető, az viszont a kormányzati oldalon közreadottakból látszik, hogy május 12-én ötmillió, május 25-én 5,2 millió regisztrált volt, ami mutatja, hogy lassan elfogynak azok, akik az eddigi felszólítások, javaslatok, érvek alapján hajlandók oltásra jelentkezni.
Ez abból is látható, hogy a kormányzat újabb céldátumot már nem is jelölt meg, amelyet elérve enyhíthetnének a járványügyi korlátozások jelenlegi szintjén.










 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Mára már világosan látszik, hogy a sokáig áhított nyájimmunitást rövid távon biztosan nem érjük el. Pláne, hogy egy oltás nem is nagyon elég hozzá. De miért vonakodnak milliók az oltás felvételétől? És hogyan lehetne ezen változtatni? A gyerekekben még lehet tartalék, de jelentősen ők se fogják megdobni az átoltottságot. Ha lemondunk a nyájimmunitásról, hogy fogunk megszabadulni a járványtól?
Nagyot fordult a kocka a járvány első évéhez képest. Sokáig megváltóként vártuk a vakcinákat, majd mikor végre megérkeztek, a szűkös készletek miatt kényszerültünk várni a sorunkra, aztán várni a sorokban. Mostanra azonban eljutottunk arra a pontra, hogy a kínálat meghaladta a keresletet: több a vakcina, mint ahányan oltatni szeretnék magukat.

Ez egyfelől örömteli helyzet, másfelől viszont aggasztó, mert a vakcinaellátás felpörgetése mellett annak is köszönhető, hogy egyre kevesebben jelentkeznek az oltásért. Márpedig
a járvány legyűréséhez még elég sok embert be kellene oltani.
Nem magyar problémáról van szó; más, magas átoltottságú országok is közelítenek az oltási hajlandóság plafonjához.
Belassult az oltási program
Orbán Viktor miniszterelnök április 9-én ismertette az elkövetkező időszakra vonatkozó, négy lépcsős oltási tervet, amely az első adaggal beoltottak számához igazította az oltások ütemezését, illetve a nyitás fokozatait is. A négymillió beoltott április végi elérése még tűpontosan a terv szerint zajlott, bár ehhez kellett az is, hogy a hajrában rásegítsenek egy váratlanul bedobott – és ezért kaotikus jeleneteket előidéző – pfizeres időpontfoglalási lehetőséggel, első alkalommal szabadon foglalhatóvá téve ezt a nagy elfogadottságú vakcinát.
Május 1-től azonban látványos lassulásnak indult az oltási ütem. Ekkor kezdődött el az oltási terv második fázisa, amely az eredeti elképzelés szerint még az elsőnél is jobban pörgött volna, de a valóságban jelentősen kevesebb napi új beoltottat hozott. A terv szerint május elején, 7-10 nap alatt lett volna meg az 5 millió beoltott, majd május közepén a 6, végül június elejére a 7 millió.
Ehhez képest május 22-én értük el az 5 milliót, és a cikk írásakor, május 30-án 5 137 031 fő kapta meg az első oltását. Azaz nem hogy a 7 millió nem lesz meg keddig, de a 6 milliós határ is a messzi távolba vész, miközben most már nem az elérhető oltások száma vagy típusa a szűk keresztmetszet, hanem egyértelműen az oltásra várók számának csökkenése.
„Én a regisztrációkat nézem, hogy hányan regisztrálnak az oltás érdekében, és korábban tömeges, nagy roham volt, ez most lelassult, inkább azt mondanám, hogy csordogál, naponta olyan 5-10 ezer ember regisztrál, ez sokkal kevesebb, mint korábban volt”
mondta Orbán Viktor a múlt pénteki rádióinterjújában.
Egy nappal korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta, talán a 6 milliót még elérjük valahogy. Mindez persze nem jött váratlanul, maga Orbán is arról beszélt már az oltási terv április eleji ismertetésekor, hogy attól tart, kevesebb lesz a regisztrált, mint a vakcina.
Az operatív törzs egy ideje már a regisztráltak számát is naponta közli. Vasárnap reggelig 5 millió 214 ezer fő regisztrált, a tájékoztató honlap szerint a 90 százalékukat már beoltották. „Az oltást még nem felvevő félmillió regisztráltat sms-ben is kérjük arra, hogy vegyék fel az oltást” – írták. (Az 5 millió 137 ezer beoltott és az 5 millió 214 ezer regisztrált között természetesen nem félmillió a különbség, ez az eltérés abból adódik, hogy egyes csoportok, főként az egészségügyi dolgozók és a szociális otthonok lakói még regisztráció nélkül kapták meg az oltást.)
Fogynak az oltatni akarók, kevés a fiatal
A Központi Statisztikai Hivatal hetente frissülő oltási hajlandósági felmérése a cikk írásakor a május 23-ig tartó hétig közöl adatokat. Eszerint az eddigi legmagasabb szinten, 68,4 százalékon áll azoknak az aránya, akik vagy beoltatták már magukat, vagy szeretnék beoltatni.
Mindez azt jelenti, hogy a több-kevesebb erőfeszítéssel beolthatók aránya 80 százalék feletti. Ez persze nem vethető össze egy az egyben a teljes lakosság átoltottságával, hiszen abba azok a alsó korosztályok is beletartoznak, akiknek még nem is érhető el az oltás, azaz a 16 éven aluliak. Ez azonban hamarosan megváltozhat, hiszen a Pfizer–BioNTech-vakcina, amely egyedüliként már most is alkalmazható a 16-17 éveseknél, az amerikai után pénteken az európai engedélyt is megkapta a 12-15 évesekre, és hamarosan a Moderna is benyújtja a kérelmet a 12-17 éves korosztályra.
Bár a KSH felmérése szerint a legfiatalabb megkérdezettek a leginkább elutasítók az oltással szemben, a felmérés csak 15 éves korig terjed ki, így azt nem tudni, hogy a még fiatalabbak mekkora átoltottsági tartalékot jelentenek (persze feltehetően ebben a szüleiknek lesz döntő szavuk). A KSH népességi adatai szerint a teljes lakosság 9,77 millió fő, ebből a 0-15 évesek 1,52 millióan vannak. Reálisan azonban csak a 12-15 éveseket érdemes nézni, mert ennek a korosztálynak válhatnak elérhetővé a vakcinák a következő körben, még az őszi iskolakezdés előtt. Az ő számuk 394 400. Azaz
ha a már regisztrált, de még nem oltott félmillió fő mellett ennek a korcsoportnak minden egyes tagját is beoltanák, akkor sem érnénk még el a 6 millió beoltottat sem.
Egyre távolabbi cél a nyájimmunitás
A járványkezelés első évének Szent Grálja a közösségi vagy nyájimmunitás volt, vagyis az a védettségi szint, amely már elég ahhoz, hogy elvágja a lehetséges útvonalakat a vírus elől, hogy az ne tudjon önfenntartó módon terjedni. Így nemcsak a beoltottak, hanem az ő nagy számuknak köszönhetően az egyénileg nem védettek is közösségi védelmet élvezhetnek.
Azt, hogy ennél a járványnál pontosan hol van ez a küszöb, nehéz megmondani, mert a változó körülményekkel együtt ez is változhat, de nagy általánosságban azért be lehet lőni egy irányszámot a reprodukciós szám alapján. A reprodukciós szám azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány további embernek adja át a vírust. Alap reprodukciós számnak azt nevezzük, hogy mennyi ez az érték, ha semmilyen védelmi intézkedést nem teszünk. Ahogy nő a védettek aránya, úgy csökken ehhez a számhoz képest a tényleges reprodukció.
„Innentől egyszerű a történet: meg kell nézni, hogy mennyi az a védettségi arány, amikor ez a szám egészen 1-ig lecsökken, hiszen ez jelenti az önfenntartó terjedés végét. Ebből egy nagyon fontos dolog rögtön látszik: annál nagyobb ez a küszöb, minél nagyobb az alap reprodukció, azaz minél fertőzőképesebb a kórokozó” – mondta a Telexnek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
„Az alap reprodukciós számot eredetileg 2,5-3 körüli értékre becsülték, a brit variáns ezt 50-70 százalékkal megemelte, az indiai lehet, hogy még többel, így már a 4-5 régiójában lehetünk sajnos. Ez nagyjából 75-85 százalékos nyájimmunitási küszöböt implikál.”
Az indiai variáns magyarországi megjelenését pénteken jelentette be az operatív törzs, két fertőzöttnél azonosították ezt a vírusváltozatot.
„Ez persze egy nagyon leegyszerűsített számítás: fontos, hogy a védettek egyenletesen oszlanak-e meg térben; lehetnek szezonális hatások, ami miatt más a helyzet nyáron és télen; az oltásoknál a terjesztés elleni védelem számít, ami nem ugyanaz, mint a megbetegedés elleni védelem; és így tovább. Emiatt óvatosan kell fogalmazni, de azért, ha nagyon muszáj egy számot mondani, akkor a 80 százalékkal valószínűleg nem lövünk nagyon mellé” – tette hozzá Ferenci.
„A nyájimmunitás egy illúzió volt a járvány első évében. Ez egy szakmailag felelőtlenül használt fogalom. Nincs nyájimmunitás, és ameddig a lakosság két oltással 80 százalékig nem lesz beoltva, nem is lesz”
– mondta a Telexnek Falus András immunológus.
Amúgy is a második adagokat kéne nézni
Falus szerint már eleve az elhibázott megközelítés, hogy az első adagot kapottak száma alapján beszélünk az átoltottságról: „Az első oltás hatása még döntően genetikailag meghatározott, ott van a legnagyobb egyedi variancia minden vakcinánál. A második oltás kell ahhoz – de van, ahol a harmadik –, hogy az a vakcinálási mechanizmus, amit általában ismerünk, az emberek nagy részénél, statisztikailag releváns módon beinduljon. Tehát valójában 30 százalék körüli átoltottság vehető most figyelembe, így esélytelen a nyájimmunitás.”
A második oltását eddig Magyarországon 3 582 547 fő kapta meg, ők tekinthetők teljesen védettnek (és ők is csak az ehhez szükséges néhány hét eltelte után).
Arról, hogy az első oltás még nem nyújt teljes védelmet. Már akkori cikkünkben is megjegyeztük, hogy érkeznek ígéretes eredmények az első oltás utáni ideiglenes védelemről is, és azóta még több ilyen biztató eredmény született. Ezek ellenére fontos hangsúlyozni a második oltás jelentőségét.
Erre világít rá az Európában már hetek óta, és most már nálunk is terjedő indiai variáns esete is. Egy brit vizsgálat szerint két adag után a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának hatásossága is a brit variáns ellenihez volt mérhető az indiai variáns ellen, azaz a vakcinák továbbra is jól működtek – egyetlen adag után viszont mindkét vakcinánál jelentősebb különbség mutatkozott a hatásosságban, azaz az indiai variáns ellen jóval kevésbé védett az egy adag oltóanyag, mint a brit ellen.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Királyságban, ahol korábban elsőként kezdtek kísérletezni a második adagok eltolásával, néhány hete úgy döntöttek, hogy az 50 évnél idősebbeknél és a veszélyeztetetteknél 12-ről 8 hétre előrehozzák a második kört, hogy minél többen minél erősebb védettséggel legyenek felvértezve.
Mindennek Magyarországra nézve is fontos tanulsága van, nemcsak azért, mert nálunk is az első oltásokban szokás számolni az átoltottságot, hanem azért is, mert a védettségi igazolvány, illetve az ahhoz társított nagyobb szabadság is az első adag után jár.
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
Mind az első, mind a második oltások lakosságarányát nézve jól állunk nemzetközi összehasonlításban az Our World in Data adatai szerint. A legalább félmilliós népességű országok közül a nyolcadik Magyarország a világon a legalább egy adagot kapottak terén.Érdemes megnézni még, hogy az első oltások terén a legjobban álló országokban hogy néz ki a beadott első és második adagok aránya. Látható, hogy bár Málta lakosságarányosan előrébb tart az első oltásokban, jóval nagyobb a különbség a két beadott adag között, míg Izraelben szinte már az összes beoltott megkapta mindkét adagját. A másik véglet Kanada, ahol arányaiban alig van még, aki már teljesen védettnek mondható.
Vannak, akik fel se veszik a második adagot
Azért is fontos tisztában lenni a második oltás jelentőségével, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy az első után akár meg is állhatnak. Az Egyesült Államokban például az április végi állás szerint az egy adaggal beoltottak közel 8 százaléka nem ment el a második oltásra.
Itthon azért is különösen érdemes figyelni erre, mert akik csak a védettségi igazolvánnyal járó könnyítések miatt oltatnák magukat, azok nem feltétlenül éreznek motivációt a második oltásra, elvégre a kártyát már megkapták az első adag után. Reprezentatív magyar adatok nincsenek erről, és az operatív törzs szerint a probléma nem létezik, de anekdotikus beszámolók szerint itthon is előfordul, hogy a második időponton már nem mindenki jelenik meg.
Az RTL Klub az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján úgy számolt, hogy ez az arány csak 1,2 százalék lehet itthon. Ez azonban nagyon bizonytalan számítás, mert az ECDC-nek a kormány heti rendszerességgel jelent, miközben nem feltétlenül napra pontosan az előírtak szerint adják a második adagokat, és az ECDC visszamenőlegesen is jelentősen korrigálja az előző heti adatokat. Bonyolítja a képletet az is, hogy az AstraZeneca vakcinájából most már elvileg előre is lehet hozni a második adagot (bár nem biztos, hogy érdemes). Ezért biztosat csak akkor lehetne mondani, ha lenne kifejezetten erre a kérdésre vonatkozó adatközlés, de ha nagyságrendileg stimmel ez a szám, az jó hír, mert viszonylag alacsony lemorzsolódást jelent.
Mindenesetre a kormány is elismerte, hogy valós kockázatról van szó: Gulyás Gergely a május 6-i kormányinfón azt mondta, a kormány előtt van egy előterjesztés arról, hogy aki nem adatja be a második oltást, annak érvényességét vesztheti a védettségi igazolványa.
Nehéz a természetes immunitásra építeni
Falus András szerint nemcsak az egyetlen oltást kapottakat nem célszerű a lakosság védett részéhez számítani, de azokat sem, akik a fertőzés átvészelésével szereztek természetes immunitást. Szerinte az átfertőződés után nem alakul ki igazán erős és tartós védettség, újrafertőződéseket is látni, ráadásul a korábbi fertőzés hajlamosít a jóval tovább elhúzódó poszt-Covid szindrómára is. „Ezért hibás gyakorlat, hogy a védettségi igazolványt azok is megkapják – még ha lejárati időt meg is jelölve –, akik átestek a fertőzésen” – mondta.
Egy látogató védettségi igazolványát ellenőrzik a fővárosi Széchenyi fürdő bejáratánál 2021. május 1-jén
Ez az álláspont ugyanakkor nem számít általánosnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például május 10-én tett közzé egy gyorsjelentést a természetes immunitásról. Ebben azt írják, a fertőzést követő négy héten belül a fertőzöttek 90-99 százalékánál termelődnek semlegesítő antitestek. „A SARS-CoV-2-re adott immunválasz ereje és időtartama nem teljesen ismert, és a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy életkor és a tünetek súlyossága alapján változik. Az elérhető tudományos adatok szerint a legtöbb emberben az immunválasz robusztus marad és véd az újrafertőződés ellen legalább 6-8 hónappal a fertőzés utánig.”
Egy általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó virológus szerint valamilyen szintű védelmet biztosan nyújt az átfertőződés is, bár az kétségtelen, hogy ez nagyobb skálán szór, azaz nagyobbak az egyéni különbségek. Kevésbé is kiszámítható, mint az oltás utáni védettség, ezért valóban kevésbé lehet vele számolni. „A szakirodalmi adatok szerint az átfertőzöttek tíz százaléka nem szerzett mérhető immunválaszt” – tette hozzá. Egyébként vannak arra utaló jelek, hogy az ellenállóbb variánsok a természetes immunitást könnyebben kikerülik, mint a vakcinák által nyújtott védelmet.
Bár a fertőzöttség után kialakuló védelemben valóban nagyobbak lehetnek az egyéni különbségek, Ferenci Tamás szerint társadalmi szinten azért nem elhanyagolható ez a tényező sem. Pláne, hogy mivel az egészen közeli múltban, a harmadik hullámban nagyon sok fertőzött volt Magyarországon, sok lehet a jelenleg is természetes védettséggel rendelkező ember. Számolni viszont valóban nehéz velük, több okból is: „Egyrészt nem tudjuk biztosan, hogy a fertőzésen átesettek hányan vannak, hiszen ez nem egyezik a regisztrált fertőzöttek számával: az enyhe tünetes, pláne a tünetmentes esetek miatt a jó részük nem is tud róla, hogy átesett a fertőzésen, így a számuk többszöröse a regisztráltakénak” – mondta Ferenci.
„Másrészt ha tudnánk is, akkor sem lehet egyszerűen hozzáadni a számukat az oltottakéhoz, hiszen ez a két halmaz átfedésben van, mert az oltottak egy része is átesett a fertőzésen, csak esetleg nem tud róla. Az egészet pedig még tovább bonyolítja, hogy mind a kiállt betegség, mind az oltás adta védelem gyengülhet idővel, ennek mértékét jelenleg nem tudjuk biztosan.”
A vonakodás okai
A kormány rendszeresen hangoztatott álláspontja szerint az oltási hajlandóság növelésének legfőbb gátja az oltásellenes ellenzék, de ez egy erősen torzító, politikailag motivált narratíva, amelyről ebben a cikkben hosszabban is írtunk. Az ellenzék valójában az uniós engedéllyel nem rendelkező vakcinák beszerzését kritizálta, a transzparenciát és az alapos vizsgálatokat hiányolva – ezekre hivatkozva viszontvádolva a kormányt a vakcinák iránti bizalom erodálásával. Az oltási program mostani szakaszában azonban mindez már nem nagyon foghatja vissza az oltási kedvet, hiszen már bárki bejelentkezhet bármilyen vakcinára, ami neki szimpatikus.
Annak, hogy sokan mégsem szeretnének élni az önkéntes oltási lehetőséggel, számos oka lehet, a teljes oltástagadástól a mellékhatásoktól való félelmen át a specifikusan a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos bizalmatlanságig. Például az AstraZeneca és a Janssen vakcinájával kapcsolatban nagyon ritka mellékhatásként felmerült vérrögképződési kockázat is ronthatott a vakcinák megítélésén.
A Political Capital készített egy április végén közzétett felmérést arról, hogy ki miért nem akar oltatni. Eszerint a koronavírus elleni oltást elutasítók nagy része nem általában oltásellenes (ez csak a válaszadók 4,4 százalékára jellemző), hanem kifejezetten csak ezekkel az oltásokkal szemben bizalmatlan (17,9 százalék). Vannak olyanok is, akik általában elutasítók, a koronavírus ellen mégis beoltatnák vagy már be is oltatták magukat (4,3 százalék).
A leggyakoribb félelmek közül 19 százalékra volt jellemző teljes mértékben vagy inkább igen, hogy a súlyos mellékhatásoktól tart, míg 40 százalék értett egyet azzal, hogy a vakcinák kifejlesztése, tesztelése és engedélyeztetése túl gyorsan történt ahhoz, hogy azok biztonságosak legyenek. (Egyébként mindkettőtől nálunk tartottak a legkevésbé a négy országból.)
Ebből a felmérésből és a KSH adataiból is látszik, hogy az általános oltási hajlandóság Magyarországon egyáltalán nem alacsony nemzetközi összehasonlításban, tehát nincs szó arról, hogy nálunk nagyobb problémát jelentene az oltási plafon, mint máshol. Az itt is ugyanakkora problémát jelent, mint a legtöbb országban, például a világelső Izraelben vagy a szintén az élbolyban található Egyesült Államokban.
Hogy lehetne növelni a hajlandóságot?
Nincs általános recept a határaihoz közelítő oltási hajlandóság feltornászására, hiszen a lehetséges megoldás a konkrét okoktól is függ. Vannak azonban tanulságos megoldási kísérletek.
Az Egyesült Államok a magyarhoz képest fordított stratégiát alkalmaz, először indítottak tömeges oltásokat, majd a hajlandósági plafon közeledtével kezdték el bevonni a háziorvosokat, hogy a vonakodó vagy közömbös oltatlanokat is nagyobb eséllyel tudják meggyőzni az oltás felvételéről. Az egészségügyi hatóságok arra számítanak, hogy minél előrébb jutnak az átoltottságban, annál inkább mikroszinten kell megtervezni a még oltatlanok beszervezését.
Az amerikai közegészségügyi hatóság (NIH) igazgatója, Francis Collins még április végén azt mondta, változtatni kell az attitűdön, ha további embereket akarnak oltakozásra bírni: „Talán túl sok volt az ujjal mutogatás. Én magam is részt vettem ebben. Ezentúl megpróbálok megállni, és tényleg meghallgatni, milyen tudományos kérdései vannak az embereknek.”
Ennél persze akadnak konkrétabb lépések is. Joe Biden amerikai elnök például azt kérte a munkáltatóktól, hogy biztosítsák a teljes fizetést az oltakozás és az esetleges oltási reakciókból való kilábalás idejére is, amihez adókezvezményt is bevezetett. De akad olyan vállalatvezető is, aki 100 dollárt (körülbelül 30 ezer forintot) fizet annak a munkavállalónak, aki hajlandó beoltatni magát. Ohióban oltási lottót indítottak, az oltást vállalók között értékes nyereményeket sorsolnak ki. Így nyert egy nő egymillió dollárt, egy férfi pedig tandíjmentes egyetemi helyet, pusztán azzal, hogy beoltatta magát. De más államokban is osztanak tanulmányi támogatást, múzeum- és meccsbelépőket, vagy éppen fánkot, sült krumplit.
Magyarországon is találni ilyen helyi kezdeményezéseket. A 18. kerületben például a polgármester mozijegyet és páros menüt ígért a helyi 16–18 éveseknek, ha beoltatják magukat. A magyar Erste Banknál pedig szabadnapot adnak annak, aki beoltatja magát. Fontos azonban, hogy ösztönözniük szabad a munkáltatóknak, de szankcionálniuk nem lehet azért, mert valaki nem kívánja beoltatni magát.
Itthon a kormány a védettségi igazolványt szánta a fő motivációs erőnek. Erről Orbán Viktor is beszélt az április 2-i rádióinterjújában:
„De ha az emberek azt látják, hogy bizonyos szolgáltatásokat a boldog, közösségi élethez szükséges lehetőségeket összekapcsoljuk a védettséggel és a védettség igazolásával, akkor szerintem kap egy lökést a regisztráltak száma, akkor többen fogják úgy érezni, hogy érdemes beoltatni magukat, és akkor nem áll majd elő az a helyzet, hogy több vakcinánk lesz, mint amennyit regisztráltunk.”
Az a számítása nem jött be, hogy az igazolvány elegendő motiváció lesz az oltási plafon kitolásához, de a szándék világos a szavaiból. Később a kormány híres emberek bevonásával oltásikedv-növelő kampányt is indított 16 milliárd forintból.
A regisztráció is akadály lehet
A vonakodók közt külön csoportot jelentenek azok, akik oltakoznának, csak regisztrálni nem szeretnének hozzá, mert nem akarják megadni az adataikat. A fiatalok például az Ipsos felmérése szerint különösen vonakodnak a regisztrációtól. Az idős, kevésbé iskolázott vagy szegények embereknek pedig technikai akadályt is jelenthet ez a kötelezettség. (Az idősek egyébként levélben is regisztrálhattak.)
Az oltáshoz való könnyebb hozzáférés érdekében az ellenzéki pártok közösen kérték a regisztrációs kötelezettség eltörlését, szerintük elég lenne a tajkártya felmutatása, amivel azok is oltakozhatnának, akik nem jutnak olyan online felülethez, ahol jelentkezni tudnak az oltásra – például a szegényebb régiók zsákfalvainak lakói –, vagy éppen bizalmatlanok a kormány által működtetett oldallal szemben. A kormány oltásellenes ellenzékezéssel pattintotta le a javaslatot.
Koronavírus elleni oltásra érkezik egy férfi a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórházban Kecskeméten 2021. május 4-én
Az oltási regisztráció egyébként nem magyar kuriózum – például Ausztriában is ez a rendszer – ugyanakkor nem is nélkülözhetetlen: többek között Németországban és az Egyesült Királyságban sincs szükség külön jelentkezni az oltásra. Olaszországban az időseket kezdték el regisztráció nélkül oltani áprilisban, Romániában pedig az AstraZeneca vakcinájára lehetett regisztráció nélkül jelentkezni.
A variánsok miatt is fontos lenne tovább oltani
A minél szélesebb körű átoltottság nem csak azért fontos, hogy minél többen váljanak gyorsan védetté, hanem azért is, mert ha az egyenlőtlen eloszlás miatt egy-egy régióban sokkal szabadabban tud terjedni a vírus, akkor nagyobb eséllyel alakulnak ki veszélyes variánsok, amelyek az oltásokat is ügyesebben kerülik meg, vagy legalábbis gyengítik a hatásukat.
„Nem lesz negyedik hullám, se most, sem pedig szeptemberben. Nem tud egy olyan mutáció kialakulni, ami Magyarországon ismételt járványt okozzon, mert nagyon magas az átfertőzöttség, és nagyon magas az átoltottság is, és nemcsak egy fajta vakcinával oltottak, hanem sok fajta vakcinával”
mondta néhány napja Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Ezzel azonban a legtöbb szakértő egyáltalán nem ért egyet.
Egy április végi online beszélgetésen például Oroszi Beatrix, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport epidemiológusa és Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője is arról beszélt, hogy könnyen elképzelhető egy negyedik hullám kialakulása, mégpedig pontosan a variánsok miatt.
Elsősorban az indiai variáns európai – és most már magyarországi – megjelenése miatt intenek fokozott óvatosságra a szakértők, mert az eddigi vizsgálatok alapján ez a vírusváltozat a hazai harmadik hullámot is beindító brit variánsnál is gyorsabban terjed, és a lakosság védettsége nem elég magas ahhoz, hogy ezen a ponton kizárhassunk egy negyedik hullámot.
Még Orbán Viktor is azt mondta a múlt pénteki rádióinterjújában, hogy három dologra kell szerinte figyelni. Egyrészt mivel a 8 millió felnőttből 5 millió kapott csak oltást, „3 millió ember nincs beoltva, és ott bizony pusztítani fog, fertőz a vírus”. Másrészt a környező országokban alacsonyabb az átoltottság, így könnyen behurcolható a fertőzés.
„A harmadik dolog, amire figyelnünk kell, hogy fenyegetnek még mindenfajta mutációk [...], tehát folyamatosan figyelnünk kell, hogy a vakcinák az új mutánsokkal szemben is védenek-e bennünket”
– mondta a miniszterelnök.
„Az indiai mutáns Magyarországon is jelen van, és a szakértők szerint nem lehet kizárni a járvány újabb hullámát” – mondta György István, az országos oltási munkacsoport vezetője is az operatív törzs pénteki bejelentésekor.
Mi lesz velünk nyájimmunitás nélkül?
Egy márciusi online beszélgetésen Oroszi Beatrix röviden összefoglalta a járvány további kimenetelének elméleti lehetőségeit.
A legjobb az lenne, ha teljesen el tudnánk törölni, azaz eradikálnánk a vírust, hogy soha többet ne okozhasson problémát. Ez azonban ritka, embernél eddig csak a fekete himlő felett sikerült ilyen teljes győzelmet aratni, illetve az állatgyógyászatban a keleti marhavész felett. Az kellene hozzá, hogy hosszan tartó immunitást tudjunk kialakítani a vírus ellen, az ne változzon sokat, és ne tudja állatokban fennmaradva átvészelni a száműzetést, hogy aztán onnan visszaugorjon az emberre. Ez a leírás azonban a SARS-CoV-2 esetében több ponton is elvérzik.
A következő lehetőség a vírus eliminálása. Ez nem a teljes kiiktatását jelenti, de egy adott régióból ki lehet paterolni, ha elég széles körű a védettség ellene. Később azonban más területekről újra be lehet hurcolni. Ez a helyzet például Magyarországon a kanyaróval, hála az európai szinten is magas átoltottságnak. Oroszi szerint a koronavírus esetében rövid távon ez is elérhetetlen cél, de közép- és hosszútávon már reális törekvés.
A harmadik forgatókönyv, hogy a vírus nem tűnik el, de alkalmazkodunk hozzá, és kihúzzuk a méregfogát:
„Tehát megtanulunk együtt élni a vírussal, és csak enyhe vagy közepesen súlyos betegséget okoz, amit az egészségügyi ellátórendszer kezelni tud. Belátható időn belül ez elérhető, ezért érdemes küzdenünk. Ettől egy karnyújtásnyira vagyunk”
– mondta.
A jelek szerint tehát legalábbis rövid távon le kell tennünk a nyájimmunitás hajszolásáról, és ehelyett arra kell átkalibrálni a járványkezelést, hogy minél több embert védjünk meg a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, miközben a vírus valamilyen szinten továbbra is terjedni és fertőzni fog.
Szórakozóhely terasza Budapesten 2021 áprilisában a terasznyitás napján
Nem riogatás, hanem felkészülés
„Azt még nem tudjuk, hogy az oltottak meddig védettek, tehát nem tudjuk, hogy jövőre, másfél év múlva, két év múlva kell-e megismételni az oltást. Ehhez idő és adatok kellenek, idővel látszik majd, hogy cseng le az immunvédettség” – mondta Falus András.
„A jó hír az, hogy borzasztó gyorsan fejlődnek a vakcinák, az mRNS-alapú vakcinafejlesztés hihetetlenül gyors, már most rengeteget dolgoznak az új variánsok elleni vakcinák fejlesztésén és nagy mennyiségű gyártásán”
– mondta, hozzátéve, hogy ezért is furcsállja, hogy éppen most mondott le a kormány az mRNS-alapú Pfizer–BioNTech-vakcina uniós beszerzési kvótájáról a következő évekre.
A Telexnek nyilatkozó virológus szerint is olyan sok az ismeretlen változó, hogy nem lehet érdemben jósolni. „Fogalmunk sincs, milyen vírusvariáns fog terjedni; fogalmunk sincs, milyen lesz a helyzet a világon, Európában és itt Magyarországon; nem tudjuk, hogy a most nálunk használt oltások az akkori helyzetben hogy fognak védeni. Azzal a kockázattal kell számolni, hogy amíg marad olyan szelete a populációnak, amely még kitett a vírusnak, vagy majd egy új variánsnak jobban kitett, addig vissza tud kacsintani a járvány, és jöhet egy negyedik hullám. De nem tudjuk, hogy mit fog okozni, mert túl sok az ismeretlen.”
„Mondjuk ki: nem tudjuk biztosan, mi lesz, ezért fel kell készülni. Ez nem riogatás, hanem egy észszerű döntés.”
„Azért azt látjuk, hogy ha egyes variánsok koptatják is a védelmet, az nem szűnik meg. Tehát tud még teret nyerni a vírus, de akkorára nem számítok, mint a harmadik hullám. De nem vagyunk jósok” – tette hozzá.






Az utóbbi hónapokban elég népszerű antitestvizsgálat után újabb lehetőség nyílt azok előtt, akik szeretnék megtudni, hogy védettek-e a koronavírus ellen. Egy szegedi labor ugyanis olyan tesztet fejlesztett ki, amely képes kimutatni, hogy az oltás után kialakult-e a T-sejtes immunitás a szervezetünkben .​
Annak ellenére, hogy az antitestgyorsteszt nem alkalmas arra, hogy a kapott vakcinák minőségét ellenőrizzük vele, és még ha a megbízhatóbb, vérvételes antitesttesztet is választjuk, a költségeit saját zsebből kell fizetnünk, sokan döntöttek úgy az elmúlt időszakban, hogy megnézik, mi a helyzet a szervezetükben ellenanyagfronton. Ez nem is meglepő, hiszen azt, hogy átestünk-e a betegségen, azért az ilyen tesztekkel is ki lehet deríteni, ha pedig ez pozitív, védettségi igazolványt is kérvényezhet az illető. Ha viszont a teszt nem mutat ki kellő mennyiségű ellenanyagot,
leginkább abban lehet bízni, hogy a T-sejtes immunitás fennáll, ezt azonban elég macerás kimutatni, egészen eddig nem is volt olyan teszt, ami képes lett volna erre.
Ezen változtatott most a szegedi Avidin Kft., melynek új tesztje friss vérből képes kimutatni, hogy kialakult-e a T-sejtes immunitás. A cég közleménye szerint a teszttel pontosan meg lehet mondani, hogy a szervezetben hány darab olyan T-sejt van, amely felismeri és elpusztítja a vérben lévő koronavírust.
Az eljárás egyedisége, hogy kifejezetten erre a vírusra lett kidolgozva, és mivel a különféle mutánsok aminosav-szerkezete nem különbözik egymástól alapvetően, a módszer mindegyik variáns esetén alkalmazható. Aki nem találkozott a vírussal, nem esett át a fertőzésen vagy nem kapott oltást, annak nincs ilyen védettsége, mert nincs, amire emlékezzenek a T-sejtjei – náluk így nincs is értelme ilyen tesztet végeztetni. Puskás László, az Avidin kft. ügyvezetője elmondta, hogy a kutatóknak az a hipotézisük, hogy akinek a vérében egyáltalán nincsenek antitestek, annál a sejtes immunitás sem valószínű. Ennek mindenképpen szeretnének utánajárni.
Mivel a tesztet friss vérből végzik, fontos, hogy a minta minél előbb a laboratóriumba kerüljön, így egyelőre csak egy budapesti és egy szegedi mintavételi pontot üzemeltetnek. Az analízis több napig tart, többféle különleges reagens anyagot kell használni, ezért nagyjából háromszor annyit kell érte fizetni, mint a durván 10 ezer forintos antigéntesztekért.


***************************************************



Mint megírtuk, pénteken az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte a Pfizer-vakcina használatát a 12–15 éves körében is. Németország már korábban bejelentette, hogy június 7-étől már 12 éves kor felett lehet regisztrálni oltásra. Szombaton Horvátországban és Romániában is engedélyezték a fiatalok oltását. A Pfizer vakcináját korábban már Kanada és az Egyesült Államok is engedélyezte a 12-15 évesek körében.

Most viszont Szerbia jelentette be, hogy a Szerbiai Gyógyszerügynökség megindította azt az eljárást, amely keretein belül kezdeményezik, hogy Szerbiában is alkalmazzák a Pfizer oltóanyagát a 12 éven felüli gyerekek számára, írja a Szabad Magyar Szó.
„Ez igen jelentős döntésnek számít, mert ennek a generációnak az immunizációjával egy olyan csoportot fedünk le, amely potenciálisan komoly vírusterjesztő” – mondta Branislav Tiodorović, epdiemiológus, a köztársasági válságstáb tagja. Az oltás az ő esetükben sem lesz kötelező, a szülők kérhetik, miután kikérték a gyerekorvos véleményét.
A Telex megkérdezte az operatív törzs sajtóosztályától, hogy Magyarországon mikorra várható a 12-15 évesek oltásáról döntés, de a válaszukból egyelőre nem derült ki konkrétum:
„Az Operatív Törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a WHO és EMA koronavírus oltásokkal kapcsolatos ajánlásait. A 12-15 éves korosztály oltásáról az Operatív Törzs a későbbiekben fog döntést hozni”.



Vietnám legnagyobb városában, Ho Si Minh-városban ismét korlátozásokat vezetnek be a koronavírus új variánsának megjelenése miatt. A kiemelt kockázatú csoportba tartozókat tömegesen fogják tesztelni, és ismét távolságtartási szabályok lépnek életbe – írja a BBC.

A délkelet-ázsiai országban múlt héten jelentették be, hogy a vírus új variánsát azonosították, ami az úgynevezett indiai és brit variáns keveréke. A vietnámi szakértők szerint ez fertőzőbbnek tűnik az eddig ismerteknél, és könnyen terjed a levegőben.
Vietnám eddig viszonylag sikeresen fékezte meg a járványt, de az elmúlt hetekben egyre többen fertőződtek meg az országban. A Worldometer adatai szerint a 95 milliós Vietnámban a járvány kitörése óta 7236 koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak, és 47-en haltak meg a vírus szövődményei miatt. A fertőzöttek közül több mint 3600-an az elmúlt hónapban lettek betegek.
A legutóbbi járványgócpontot Ho Si Minh-városban, egy keresztény misszió tagjai körében azonosították, ahol 125 pozitív esetet regisztráltak. A gócpont környékén élőket már megvizsgálták, és karantén alá helyezték őket. A hatóságok most azt tervezik, hogy naponta akár százezer embert is tesztelnek, főként a magas kockázatúnak tartott csoportba tartozókat. A tesztelés mellett új társadalmi távolságtartási szabályokat is bejelentettek hétfőn, ezek az intézkedések egyelőre 15 napig lesznek érvényesek.
Az üzletek és éttermek zárva tartanak, a vallási tevékenységeket felfüggesztették. Városszerte betiltják az olyan nyilvános rendezvényeket, amelyeken tíznél többen vennének részt, de a város vezetői már azt is fontolgatják, hogy ezt a számot öt főre csökkentik.
Amikor a járvány 2020 elején Kínán kívül is megjelent, Vietnám gyorsan és határozottan reagált a helyzetre, a hazatérő állampolgáraik kivételével szinte minden utazó előtt lezárták a határaikat. Ezután karanténba helyeztek és teszteltek mindenkit, aki belépett az országba, emellett pedig széles körű kontaktkutatást is végeztek. Ugyanakkor Vietnámban lassan halad az oltási kampány, eddig alig több mint egymillió ember, vagyis a lakosság csupán 1 százaléka kapta meg legalább az első adag védőoltást.


*************************************************

Június közepétől enyhítene az európai utazási szabályokon az Európai Bizottság. A hétfőn nyilvánosságra hozott ajánlások szerint a Bizottság már az uniós Covid-igazolványok július 1-jei bevezetése előtt könnyítéseket javasol a kormányoknak – írja a Hvg.

Ha az uniós kormányok jóváhagyják a Bizottság útmutatásait, akkor július helyett már június közepétől egyszerűsített feltételekkel lehetne utazni Európában.
A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy teszt- és karanténkötelezettség nélkül engedélyezzék az olyan uniós állampolgárok beutazását, akik már legalább 14 napja megkapták az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett valamelyik vakcina (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca és Johnson&Johnson) teljes védettséghez szükséges adagját.
A Bizottság azoknak is szabad utazást javasol, akik felépültek a fertőzésből, ennek igazolásához egy 180 napnál nem régebbi pozitív PCR-tesztre lenne szükség. Az útmutatás szerint a tagállamoknak fel kellene menteniük a karantén-kötelezettség alól azokat, akik 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel vagy 48 órán belül végzett antigénteszttel rendelkeznek. Az ajánlás szerint a 6 év alatti gyerekeket nem kellene tesztelni, és a szülők karantén-kötelezettség alóli felmentését a gyerekeikre is ki kellene terjeszteni.
Az ajánlások lényege, hogy az uniós Covid-igazolványok július 1-jén életbe lépő rendszere előtt felkészítse az országokat a fokozatos nyitásra és megkönnyítse az európaiak utazását. Az útmutatások elfogadása azonban a kormányokon múlik, és ha el is fogadják, akkor sem lesz kötelező figyelembe venni azokat.








A jelenleg építés alatt álló Nemzeti Oltóanyaggyár alkalmas lesz a koronavírus elleni kínai vakcina előállítására is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Kínában.

Szijjártó szerint ez nagy stratégiai előnyt jelent majd Magyarországnak. A miniszter azt is kiemelte, hogy az utóbbi hét évben immár 12. alkalommal folytatott kétoldalú tárgyalást kínai kollégájával, Vang Jivel, ami szerinte azt mutatja, hogy a felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az együttműködés fejlesztésének.
„Magyarország és a Kínai Népköztársaság 2017 óta stratégiai partnerei egymásnak, ha valakinek eddig kétségei voltak, akkor az elmúlt hónapokban meggyőződhetett arról, hogy Magyarország milyen sokat profitált ebből a stratégiai együttműködésből (...) Annak sikere most már megmentett emberéletekben mérhető” – mondta Szijjártó, aki szerint az oltóanyag nem ideológiai vagy geopolitikai kérdés, hanem az életmentéshez szükséges eszköz.
Szijjártó szerint, ha a kormány nem vásárolt volna vakcinát a Sinopharmtól, akkor „most egymillióval kevesebben lennének beoltva, nem állnánk az Európai Unió élén az oltottság tekintetében, és nem tudtunk volna jelentős lépéseket tenni vissza a normalitás irányába”.
Az együttműködés keretében Magyarországon átveszik a Sinopharm teljes gyártási technológiáját, ami Szijjártó szerint fontos előny lesz, mert úgy látja, hogy a világban folyamatos lesz a kereslet a vakcinák iránt.
A kormány novemberben jelentette be, hogy kínai és orosz vakcinák beszerzéséről tárgyalnak. Az oltás februárban kezdődött el a kínai fejlesztésű, inaktivált (elölt) víruson alapuló Sinopharm-vakcinával. Az eddigi utolsó Sinopharm-szállítmány május 21-én érkezett Magyarországra, ezzel együtt összesen több mint ötmillió adag vakcina érkezett Kínából. A vakcinabeszerzésről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A Debrecenben épülő Nemzeti Oltóanyaggyárat februárban nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé. György László államtitkár az operatív törzs május 17-i tájékoztatóján elmondta, hogy 100 nap múlva lesz az oltóanyaggyár alapkőletétele. Az államtitkár szerint gazdasági értelemben is megtérülő beruházásról van szó, mert a gyár exportra is termel majd.
Két nagy kínai bank is megjelenik Magyarországon
Szijjártó a hétfői sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy szerinte a két ország jelentős gazdasági sikertörténetek előtt áll: hamarosan két nagy kínai bank is megjelenik Magyarországon, és jelenleg is több nagy magyarországi beruházásról folynak tárgyalások, például az elektromos autók gyártása terén.
Az EU és a Kína közötti kapcsolatról Szijjártó azt mondta, hogy a kormány támogatja a viszony javítását célzó kezdeményezéseket. A „szankciók és ellenségeskedés” helyett kölcsönös érdekeken és tiszteleten alapuló együttműködésre lenne szükség szerinte. Ha nem sikerül javítani a kapcsolatokat, akkor az EU nagyon sokat fog azzal veszíteni – tette hozzá.
Végezetül kiemelte, hogy Kína engedélyezte Magyarország számára egy új főkonzulátus létesítését a Kuangtung tartománybeli Kantonban.



***************************************************


Észak-olaszországi betegek hosszú távú adatainak elemzése alapján olasz kutatók arra jutottak, hogy nagyon ritka az újrafertőződés a koronavírus-fertőzésen átesettek körében, és az egykori fertőzöttek hosszan tartó védettséget élveznek – írja az MTI.

„Úgy tűnik, legalább egy éven át tart a SARS-CoV-2 elleni természetes védettség, ami hasonló a vakcinakutatásokban a közelmúltban jelentett védettséghez” – közölte a magentai Fornaroli Kórház orvosa, Nicola Mumoli vezette kutatócsoport az Amerikai Orvostársaság (JAMA) Internal Medicine című folyóiratában közzétett tanulmányban.
A kutatók azokat az eseteket vették újrafertőződésnek, amelyekben legalább 90 nap és két egymást követő negatív teszt követte az első fertőzés teljes eltűnését. A február végéig tartó megfigyelési időszakban több mint 15 ezer embert követtek. A fertőzésen már átesetteknél a tünetes és a tünetmentes korábbi fertőzéseket is figyelembe vették.
Az átlagosan 280 napos követési idő alatt 5 újrafertőződést regisztráltak abból az 1579 főből, akik az első hullámban már átestek a fertőzésen, ez 0,31 százalékos arány. A 13 495, korábban még nem fertőzött alanyból pedig 528-an fertőződtek meg, ami 3,9 százalék.
Ez statisztikailag óriási különbség: az előfordulási sűrűség 100 ezer fő-napra vetítve 1 volt az újrafertőződöttek körében, míg 15,1 az első alkalommal megfertőződöttek között.
Az öt újrafertőzöttből négy egyébként a fertőzésnek fokozottan kitett személy volt: ketten kórházi dolgozók, egy más betegségével rendszeres kórházi kezelésre járó beteg, illetve egy szociális otthonban lakó. Az újrafertőződésekig eltelt idő meghaladta a 230 napot.
A biztató eredmények ellenére fontos, hogy a fertőzésen átesetteket is beoltsák, mert a fertőzés utáni és az oltás által nyújtott védelem együttesen valószínűleg erősebb, mint a természetes védelem önmagában. Az is elképzelhető, hogy egyes variánsok ellen az oltások jobban teljesítenek.
„Egyrészt nem tudjuk, meddig tart a természetes immunitás. Másrészt azt sem tudjuk, hogy a vírus vad változata elleni természetes immunitás ugyanannyira véd-e a SARS-CoV-2 variánsai ellen is”
– írta Mitchell H. Katz, a New York-i állami kórházakat és klinikákat működtető társaság szakembere a tanulmányhoz mellékelt szerkesztőségi cikkben, hozzátéve, hogy a nyájimmunitást pusztán átfertőződéssel elérni hosszú és kínkeserves folyamat. Eddig a történelemben egyetlen emberi kórokozót, a feketehimlőt sikerült teljesen eltörölni, és ezt is az oltások segítségével sikerült elérni, nem önmagában a természetes immunitással – írta.







Az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a jövőben görög betűkkel fogja kiegészíteni a koronavírus különféle variánsainak eddigi megnevezését az egyszerűbb azonosíthatóság érdekében .

A WHO a közleményében azt írta: a kiejtés és a megjegyzés megkönnyítésének érdekében döntöttek a görög betűs megjelölés mellett. Egyúttal szeretnék elkerülni, hogy az emberek és a média „stigmatizáló és diszkriminatív” megnevezéseket használjon. A variánsokat a köznyelvben eddig azokról az országokról nevezték el, ahonnan az első eseteket jelentették (például indiai, brit, dél-afrikai, brazil variáns).
Hogy ez diszkriminatív lenne, az első pillantásra a politikai korrektség barokkos túlzásának tűnhet, de emlékezhetünk még, hogy a Kínából indult világjárvány kezdete óta például az Egyesült Államokban megnövekedtek az ázsiai származású emberek elleni támadások. Donald Trump előző amerikai elnök pedig azon volt, hogy Kínát tegye a járvány kirobbanásának kizárólagos felelősévé. Trump gyakran kínai vírusnak vagy egy szójátékkal kung-flunak nevezte a koronavírust. A washingtoni kongresszus még egy törvényt is elfogadott annak érdekében, hogy sikerüljön gátat vetni a gyűlöletáradatnak.
Az indiai kormány egy nyilatkozatban hivatalosan is tiltakozott az ellen, hogy indiai variánsnak nevezzék a B.1.617-es kódszámmal illetett (és először Indiában azonosított) mutációt. Ez a nyilatkozat egyébként teljesen elferdítve, olyan formában terjedt el a magyar járványtagadó online közösségekben, hogy India magának a vírusvariánsnak a létezését tagadja.
A szakértők továbbra is használják majd a korábbi, latin betűkön és számokon alapuló jelöléseket, de a tudományos neveket a WHO napi közleményeiben felváltják a görög betűs nevek. Az Egészségügyi Világszervezet a nemzeti hatóságokat és a médiát is buzdítja az új nevek átvételére:
  • alfa: az Egyesült Királyságban felfedezett B.1.1.7-es „brit” variáns
  • béta: a dél-afrikai B.1.351-es variáns
  • gamma: a brazíliai P.1-es variáns
  • delta: az először Indiában pusztító, de azóta a világ számos országában megjelent B.1.617-es variáns B.1.617.2-es változata
  • kappa: ugyanennek a mutánsnak a B.1.617.1-es változata



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Bár a korábbinál már jóval kevesebben fertőződnek meg koronavírussal az oktatási-nevelési intézményekben, még mindig több mint 60 iskolában van hatályban jelenleg is valamilyen járványügyi intézkedés, írja a Népszava, miután kérdéseket küldött az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi).

A lapnak küldött minisztériumi adatok szerint
jelenleg az óvodák 0,15 és az iskolák 0,5 százalékában érintett egy-egy csoport vagy osztály a rendkívüli szünet, illetve a digitális munkarend elrendelésében.
Korábban az Emmi azt a tájékoztatást adta, hogy mintegy 13 500 iskolai feladatellátási hellyel lehet számolni, így ez alapján 65-70 iskolai helyszínt érinthet jelenleg valamilyen járványügyi intézkedés.


******************************************

Izraelben keddtől megszüntetik a koronavírus- járvány miatt bevezetett korlátozások túlnyomó részét a folyamatosan javuló járványügyi adatok nyomán – jelentette a Jediót Ahronót.

Június 1-től – egy év és három hónap után – néhány kivételtől eltekintve nem korlátozzák a mindennapi életet az országban, mert a koronavírus-járvány csökkenésének stabil és folyamatos mutatói már nem követelik meg a helyi gyakorlat szerint „zöld” és „lila” szabályozásoknak nevezett megszorításokat.
Bárki bárhová beléphet függetlenül attól, hogy beoltották -e, és nem szabályozzák az egyazon helyiségben tartózkodók számát sem. Zárt helyen azonban még mindig kötelező a maszkviselés, amelynek eltörlése a következő hetekben várható.
A családok a be nem oltott gyermekekkel együtt is leülhetnek a vendéglőkben mindenütt, nemcsak a kerthelyiségekben, valamint tesztelés nélkül megszállhatnak a szállodákban.
Ismét teljes kapacitással működhetnek a rendezvénytermek, ugyanúgy megtarthatják az esküvőket és a családi rendezvényeket, mint a koronavírus-járvány előtt tették.
A természetvédelmi területek és parkok egy részénél viszont érvényben marad az előzetes regisztráció. Ennek hiányában csakis akkor lehet belépni, ha még nem érték el a maximális látogatói számot, de ennek célja már a zsúfoltság elkerülése.
Teljes gőzzel működnek a kulturális és szórakoztató intézmények, a színházak, a mozik, ahol a nézőknek egyelőre még maszkban kell ülniük. Fellélegezhetnek a fodrászok és a szépségipar dolgozói, mert a szalonok is visszatérhetnek a járvány előtti munkamenethez.
A legfontosabb kivétel a tel-avivi Ben Gurion repülőtér marad, ahol továbbra is jelentős korlátozások érvényesek: csakis tesztelés után lehet kiutazni az országból, és a megérkezőket is tesztelik, hogy kiszűrjék a külföldi megbetegedéseket, vagy az esetleges újabb koronavírus-változatokat.
A 9,3 millió lakosú Izraelben a december végén kezdődött oltási kampányban eddig 5 450 969 embert, az ország lakosságának 58.62 százalékát legalább egyszer beoltottak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával.
Hétfőn 22 360 teszt során mindössze 15 vírushordozót azonosítottak. Jelenleg 340 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium. A pandémia megjelenése óta 839 483 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, a betegségben tavaly február óta 6412-en haltak meg Izraelben.
Május elején Gulyás Gergely kancellária miniszter azt mondta, hogy Magyarországon az oltatlanok számára augusztusig biztosan fennmaradnak a korlátozó intézkedések.




Június első napján is tartott az operatív törzs tájékoztatót, amelyen egyrészt elsorolták a friss adatokat – ezekről itt írtunk részletesebben –, másrészt Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta, egyelőre még nem született döntés a 12–15 éves korosztály oltásáról, de vizsgálják, és az operatív törzs hoz majd döntést.

Müller újra arra kért mindenkit, aki még nem regisztrált az oltásra, az tegye meg, ahogy arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos, hogy a második védőoltást mindenki felvegye. Elmondta újra azt is, hogy a jelenleg ismert adatok alapján az általunk használt védőoltások a mutánsok ellen is védelmet nyújtanak, lehet, hogy kicsit csökkent mértékben, de a súlyos megbetegedéstől megmentenek minket.
Elmondta még, hogy a magyar lakosság 53%-a megkapta a védőoltást (az uniós átlag 37%), illetve hogy a regisztráltak 91%-a kapta meg a védőoltást, aki tehát regisztrál, az szinte már másnap beoltathatja magát.
Megtudtuk, hogy ma, kedden érkezik Magyarországra 439 920 adag Pfizer-, 60 ezer Janssen-, péntekre pedig várhatóan 64 800 adag Moderna-vakcina.
Müller elmondta, hogy jelenleg is zajlik a külhoni magyarok, illetve az itt élő külföldiek regisztrációja, az ő oltásukra valószínűleg június második felében fog sor kerülni. Mindenkit tájékoztatni fognak időben arról, mikor lehet időpontot foglalniuk az oltásra.
Az országos tisztifőorvos elmondta, továbbra is jellemzően a brit variáns fertőz Magyarországon, csak két indiai mutánsos esetet fedeztek fel. Az indiai mutáns kapcsán azt mondta, nem zajlik súlyosabban a kórkép a két ismert esetnél, mint a brit variánsnál. Egyikük már meggyógyult, a másikuk rehabilitációja zajlik. Náluk utazással nem lehetett összefüggésbe hozni a megfertőződést, a családban volt ugyan pozitív eset, de nem ezzel a variánssal fertőződtek meg az illetők. Az egészségügyi szakszemélyzet nem kapta el ezt a vírusvariánst.
Elhangzott még, hogy egy sor településen kedvező tendencia mutatkozik a szennyvízmintákban kimutatható örökítőanyagok mértékében, illetve hogy a fertőzöttek átlagéletkora 42 év, az új fertőzötteknél 22%-ban a 40–49 évesek vannak. Ami azt jelenti, hogy továbbra is az aktív munkaképes korú lakosság körében történik a legtöbb fertőződés, mondta Müller, és hozzátette, kérik őket, hogy saját maguk és családjuk érdekében regisztráljanak az oltásra.
A területi eloszlás egy kicsit változott az előző héthez képest: most Pest megyében azonosították a legtöbb fertőzöttet, majd Budapesten és az összes regisztrált fertőzött közel 11%-át Borsodban. A legkevesebb új eset Nógrád és Somogy megyében volt (2-2%)
Ahogy azt korábban megírtuk, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte a Pfizer–BioNTech-vakcina használatát a 12–15 évesek körében is. Marco Cavaleri, az EMA vakcinákat vizsgáló csoportvezetője azt mondta, hogy megkapták azokat az adatokat, amelyek alapján kijelenthető, hogy a fiatalabb tinédzsereknél is nagyon hatásos a Covid–19 ellen a Pfizer–BionNTech-vakcina. Cavaleri azt megjegyezte, hogy a vakcina alkalmazásában a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak kell meghozniuk a végső döntést.
Müller Cecília a magyarországi helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy egyelőre még vizsgálják ezen generáció oltásának lehetőségét, a végső döntést pedig majd az operatív törzs fogja meghozni.


*********************************************

Míg a múlt héten még azt közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ, hogy Székesfehérváron és Tatabányán emelkedett, de országos szinten tovább csökkent a koronavírus örökítőanyaga a szennyvízben, a friss jelentés szerint
a 21. héten emelkedő tendencia már egyetlen vizsgált város mintájában sem volt.
A SARS-CoV-2 koncentráció országos átlaga további csökkenést mutat: a 22 vizsgált szennyvízminta közül 20-nál alacsony, 2-nél mérsékelt koronavírus-koncentrációt mértek.
Ez utóbbi két település egyébként pont Székesfehérvár és Tatabánya, ahol múlt héten még emelkedő tendencia volt megfigyelhető.
Csökkenést 9 helyszínen mértek: Békéscsabán, Budapest északi és központi szennyvíztisztítójában, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Salgótarjánban, Szekszárdon és Szombathelyen.
A szennyvízvizsgálatot a népegészségügyi központ végzi. A kutatás célja a járványügyi vizsgálatok kiegészítése mellett, hogy támogassa az előrejelzést. Nemzetközi tanulmányok igazolják, hogy miután a szennyvízben megemelkedik a vírus örökítőanyagának koncentrációja, 4–10 napot követően megemelkedhet a tünetekkel rendelkező esetek száma egy adott közösségben.






Bár csak július 1-től lesz kötelező bevezetni a koronavírus elleni védettség uniós igazolási rendszerét, hét országban már el is kezdték kiállítani az első igazolványokat – derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

A zöldigazolványként is emlegetett uniós igazolványról május 20-án született meg a politikai megállapodás az Európai Parlament és a Tanács között, és ma lépett működésbe a technikai alapját képező, két hónap alatt lefejlesztett rendszer, amely lehetővé teszi az igazolványok QR-kódjainak a leolvasását.
Az uniós igazolvány három esetben jár: ha valakit beoltottak, átesett a koronavírus-fertőzésen vagy friss negatív teszttel rendelkezik – ez utóbbi a magyar igazolványhoz képest új elem. Minden tagországban automatikusan érvényes lesz, így megkönnyítheti a nemzetközi utazást. Papíralapú és digitális változata is lesz, és az információk az adott nemzeti nyelven és angolul is szerepelni fognak rajta.
Magyarország még nem csatlakozott
A rendszert május 10. óta 22 tagország tesztelte. Maga az igazolvány használatát előíró rendelet csak július 1-től válik alkalmazandóvá, de azok a tagállamok, amelyek készen állnak rá, önkéntes alapon már most használatba vehetik. Egyelőre hét ország döntött így: Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Görögország, Horvátország és Lengyelország, azaz náluk már mától megkezdődik az uniós igazolványok kiállítása. A következő napokban-hetekben várhatóan további országok is csatlakozni fognak már a határidő előtt csatlakozni a rendszerhez. Lesz egy hathetes türelmi idő is azoknak az országoknak, amelyek nem tudnak július 1-jéig felkészülni.
Az uniós igazolvány kiállítása a nemzeti hatóságok feladatköre lesz. Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki nyilatkozata alapján ez Magyarországon a Belügyminisztérium lesz. A Bizottság tájékoztató oldalán szereplő összesítő táblázat szerint Magyarország még nem áll készen technikailag, hogy csatlakozzon a rendszerhez, nálunk a tesztfázis folyik. A 27 tagországból összesen négyen járnak ebben a cipőben – rajtunk kívül Finnország, Szlovákia és Szlovénia –, a többiek már készen állnak vagy bele is vágtak a rendszer használatába.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot és az operatív törzset, hogy Magyarország mikor csatlakozik a rendszerhez. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.
Központi üzemeltetés, nemzeti adattárolás
Az igazolványok mögötti rendszert a T-Systems és az SAP hozta létre, és az Európai Bizottság luxemburgi adatközpontjából üzemeltetik. Az ellenőrzéshez szükséges digitális aláírási kulcsokat azonban a tagállamok a saját szervereiken tárolják. A nemzeti ellenőrző alkalmazások vagy rendszerek EU-szerte hozzáférhetnek ezekhez a kulcsokhoz, de személyes adatokat a rendszer nem kezel. A Bizottság a nemzeti szintű bevezetés elősegítése érdekében referenciaszoftvereket és -alkalmazásokat is kidolgozott az igazolványok kiadásához, tárolásához és ellenőrzéséhez. Ezek a szoftverek és alkalmazások a GitHub felületén érhetők el, és jelenleg 12 tagállam alkalmazza őket.
„Az uniós digitális Covid-igazolvány bizonyítja, hogy a hatékony e-egészségügyi megoldások hozzáadott értéket jelentenek polgáraink számára. Fontos, hogy az elkövetkező hetekben minden tagállam teljeskörűen véglegesítse az igazolványok kiadására, tárolására és ellenőrzésére szolgáló nemzeti rendszerét annak érdekében, hogy a rendszer a nyári szabadságok idejére működőképes legyen” – mondta Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos.
„Az uniós polgárok alig várják, hogy újra utazhassanak, és hogy ezt teljes biztonságban tehessék meg. Ehhez elengedhetetlen az uniós bizonyítvány bevezetése.”
A keleti vakcinákat nem kötelező elfogadni
A megállapodás értelmében kötelezően csak az uniós engedéllyel rendelkező vakcinák utáni igazolást kell minden tagállamban elfogadni, de a tagállamok dönthetnek úgy, hogy további vakcinákat is elfogadnak.
Magyarország épp ezért kötögeti már hetek óta a kétoldalú megállapodásokat az EU-n belül és kívül, hogy a kínai és orosz vakcinával beoltottak is szabadon utazhassanak majd. Ebben a cikkben írtunk arról, mire elég jelenleg a magyar védettségi igazolvány. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a május 13-i kormányinfón azt mondta, az uniós védettségi igazolvány nem írhatja felül a magyart. Ahogy korábban írtuk, a turizmusból élő budapesti cégek az összeurópai megegyezésben és az uniós zöldkártyában bíznak.
Az uniós digitális zöldigazolványról ezen az oldalon találhatók további részletek magyarul.
Frissítés: így néz ki az uniós vakcina Dániában
Cikkünk megjelenése után egy Dániában élő olvasónk elküldte, hogy néz ki náluk az uniós digitális igazolvány megvalósítása.
„Az appban két fül közül választhatunk a »Válassza ki, hol kívánja az útlevelet felhasználni«️ utasítás alatt: Dánia, illetve Külföldi utazás. Ez utóbbira kattintva az EU-s megállapodás szerinti információk sorakoznak: név, születési dátum, QR-kód, vakcina neve, gyártója, megkapott dózisok száma. Mindez csak angolul. A másik (Dánia) fülön sokkal kevesebb elem van: a jobb felső sarok mozgó »hologramja«️, a királyság címere mellett az alapbeállításként elrejtett név és születési dátum (rákattintva megjelenik) mellett a QR-kód és az »érvényes Dániában«️ zöld felirat jelenik meg.”
A dán védettségi appban található nemzetközi és helyi „koronaútlevél”
„Tehát míg a fodrásznak vagy pincérnek elég lesz megmutatni a QR-kódot és az »érvényes«️ feliratot, addig egy ellenőrzést végző hatóság összeegyeztetheti más dokumentumokkal, a név megjelenítése után, hogy valóban enyém a koronaútlevél”
***************************************************

Nagy-Britanniában 2020 márciusa óta először fordult elő, hogy nem jelentettek új, a koronavírus-fertőzés miatt bekövetkezett halálesetet – írja a Reuters.

„Az egész ország nagyon örül, hogy tegnap nem jegyeztek fel a koronavírushoz kapcsolódó haláleseteket” – mondta Matt Hancock brit egészségügyi miniszter kedden, és hozzátette, a vakcinák egyértelműen hatásosnak bizonyultak.
„De a kétségtelenül jó hír ellenére tudjuk, hogy még nem győztük le ezt a vírust, és mivel az esetek száma továbbra is emelkedik, kérjük, ne feledkezzenek meg az óvintézkedésekről, és ha tehetik, mindenképpen kapják meg mindkét oltást” – mondta.
A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a világjárvány halálos áldozatainak száma Nagy-Britanniában 127 782, ami az ötödik legmagasabb szám a világon. Az elmúlt 24 órában 3165 új fertőzöttet diagnosztizáltak az országban, hétfőn 3383 új betegről számoltak be, egy héttel korábban pedig 2493 új esetet jelentettek – írja a BBC.
Az emelkedő esetszámok az Indiában azonosított variáns megjelenésének tudható be. A BBC megjegyzi, hogy a hétvégén és a hét eleji napokon gyakran alacsonyabb számokat jelentenek a halálozási statisztikákban. Ez azért van, mert a munkaszüneti napokon kevesebb statisztikus dolgozik az adatok számolásán és rögzítésén. Elképzelhető, hogy néhány, a hétfői banki szünnapon (bank holiday) elhunyt ember halálát csak szerdán fogják bejelenteni.
Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England) orvosigazgatója, Dr. Yvonne Doyle szerint a halálozási adatok biztatók, de a miniszterhez hasonlóan ő is hangsúlyozta az oltás fontosságát.







Hitelesítette a pekingi Sinovac Biotech által kifejlesztett, CoronaVac nevű védőoltást az Egészségügyi Világszervezet (WHO), lehetővé téve ezzel annak sürgősségi felhasználását, ami elősorban a fejlődő országoknak jelenthet újabb segítséget. A Sinovac eddig több mint 600 millió adag védőoltást biztosított Kínában és a világ más országaiban, ebből május végéig több mint 430 millió adagot be is adtak.

A WHO független szakértői bizottságának közleménye szerint a 18 év felettieknek ajánlja a vakcinát, két adagban, 2-4 hetes intervallummal a két oltás között.
A WHO technikai tanácsadó csoportja, amely május 5-én kezdte meg a vakcina vizsgálatát, azután döntött így, hogy felülvizsgálta a Sinovac biztonságosságával és hatásosságával, valamint a gyógyszergyár gyártási eljárásaival kapcsolatos legfrissebb adatokat.
60 év felett erről is kevés az adat
A Sinovac vakcinája a második kínai oltóanyag, amelyet a WHO jóváhagyott, miután május 7-én a Magyarországon is használt Sinopharm-vakcináról is hasonló döntést hoztak. Az akkori döntéskor jelezték, hogy azt javasolják: azok az országok, amelyekben idősebbek körében is alkalmazzák a Sinopharm-vakcinát, végezzenek biztonságossági és hatékonysági monitorozást, mert az értékelésük szerint kevés a bizonyíték arra, hogy az a 60 év felettieknél is hatásos.
Hasonló kitétel a Sinovac vakcinájánál is felmerült. A WHO Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) korábban közölte, hogy a vakcina hatásossága a klinikai kísérletek több országban elvégzett harmadik fázisának eredményei alapján 51-ről 84 százalékra emelkedett. A WHO szerint a Sinovac hatásossága 57 százalékos a tünetes megbetegedések megakadályozásában, de 100 százalékos a betegség súlyos formáinak és a kórházi ápolásra szorulásnak a megelőzésében. A hatásosságot a 60 év feletti korosztály esetében nem vizsgálták. Az indonéz egészségügy-minisztérium május 12-én jelentette be, hogy 120 ezer egészségügyi dolgozó körében, akik megkapták a védőoltást, 94 százalékban akadályozta a vakcina a tünetes megbetegedés kialakulását.
Előzetes becslésében a SAGE arra következtetésre jutott, hogy az oltás hatásos volt a Covid-19-betegség megelőzésében a 60 év feletti korosztályban, de hiányoztak az adatok egyes komoly mellékhatások kapcsán.
A SAGE bizonyítékokat sorolt fel arra vonatkozóan, hogy hiányosságok mutatkoztak a terhesség alatti biztonságosság, illetve a biztonságosság és a klinikai védelem kapcsán más felnőtt korcsoportoknál. A tagállamoknak a felhasználásra, illetve az adagolásra vonatkozó irányelveket kidolgozó SAGE májusban vizsgálta felül a Sinovac klinikai adatait.
Vérfrissítés a COVAX-nak
A WHO sürgősségi listája útmutató a nemzeti gyógyszerfelügyeleti hatóságoknak a termék hatásosságát illetően. A listára való felvétel egyben lehetővé teszi a kis és mérsékelt jövedelmű országok ellátását vakcinával a WHO által létrehozott COVAX-program keretében. A COVAX súlyos ellátási gondokkal küzd, miután India a saját súlyos járványhelyzete miatt felfüggesztette az exportot.
A WHO eddig a két kínai vakcina mellett a Moderna, a Pfizer-BioNTech, az AstraZeneca, a Covishield (az AstraZeneca indiai gyártású változata) és a Janssen vakcináját hitelesítette. Egy harmadik kínai védőoltást, a CanSino Biologics által kifejlesztett vakcinát is benyújtották hitelesítésre a WHO-hoz, de a szervezet még nem közölte a felülvizsgálat időpontját.


***************************************************

A magyar Karikó Katalin, a koronavírus-járvány elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó mRNS-vakcinák technológiájának egyik úttörője került a brit Wired legfrissebb számának címlapjára – derül ki a népszerű tech-tudományos magazin főszerkesztője, Greg Williams Twitter-bejegyzéséből.

Ezek után nem meglepő, hogy a címlapsztori címe magyarul A vakcinaforradalom. Arról szól, hogy a koronavírus csak a kezdet, a mostani járvánnyal a mainstreambe betörő mRNS-vakcinák hosszú távon egy sor más kórokozó és betegség ellen is áttörést hozhatnak: legalább hat ilyen típusú vakcina készül az influenza ellen, ugyanennyi a HIV ellen, de folynak a kutatások a Zika-, a Nipah-, a Dengue-, a herpeszvírus, illetve a hepatitisz és a malária elleni oltóanyag terén is.
A Wired brit kiadása nem először foglalkozik hosszabban Karikóval, már tavaly decemberben is szenteltek egy cikket neki és az mRNS-vakcináknak.
Karikó Katalin május elején adott interjút a Telexnek, ebben többek között a vakcinafejlesztésről, variánsokról, a normális életünk visszatéréséről és a magyar kormány által közzétett, ellentmondásos vakcinatáblázatról is beszélt. Azt is megemlítette, hogy a következő mRNS-vakcina biztosan az influenza elleni lesz, mert az már elég előrehaladott állapotban volt a koronavírus-járvány előtt is, sőt a BioNTech és a Pfizer 2018-as megállapodása eredetileg épp az influenza elleni RNS-vakcináról szólt, csak aztán a járvány közbeszólt.
„De már zajlanak az elemzések, melyek azonosítják az összes koronavírus-típus közös tulajdonságait, és hogy ezekre a szekvenciákra lehessen koncentrálni. A Covid-19 elleni vakcina kifejlesztése most egy gyors tűzoltás volt, de a terv, hogy legyen egy univerzális oltás minden koronavírus ellen. Ehhez sem kell már sok idő szerintem”
– mondta.






 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Egy friss kormányhatározat szerint Magyarország 300 000 adag AstraZeneca-vakcinát ad kölcsön a Szlovén Köztársaságnak, az ügylet felelőse az emberi erőforrások minisztere, a határidő „azonnal”.

Frissítés: Fél 2-kor megjelent a kölcsönadás híre, melyben azt írják, Szijjártó Péter szerint azért ad Magyarország kölcsön, hogy Szlovénia fel tudja gyorsítani az oltási kampányát. Kiemelte, azért tudnak segíteni, mert Magyarországon van elegendő oltóanyag ahhoz, hogy mindenkit be tudjanak oltani, aki regisztrált.
Szijjártó hangsúlyozta, azért fontos, hogy a szomszédok is minél hamarabb oltsanak, mert akkor „annál gyorsabban lehet közlekedni a két ország között”. Szlovénia a közös sajtótájékoztatón megköszönte a vakcinákat és jelezte,
ahogy lehetőségük lesz rá, a nyár végéig, legkésőbb őszre szeretnék visszaadni.
A határozat a keddi, június 1-i dátumú Magyar Közlönyben jelent meg, azaz ugyanazon a napon, amikor a kormányzati koronavírus-honlapra felkerült, hogy már nem lehet AstraZenecával történő első oltásra időpontot foglalni, „mert a beérkező csökkentett szállítmányokat a második körös oltásokhoz fogják felhasználni”.
Ugyanebben a keddi hírben az is benne van egyébként, hogy az orosz vakcinából már nem érkezik több szállítmány, az utolsó készlet van kint a kórházi oltópontokon, ezért aki az orosz oltóanyagot szeretné kapni, foglaljon időpontot mielőbb.


**************************************************
Az még a legtöbb országban kérdés, hogy hogyan lehet elérni nyájimmunitást, miközben az oltakozási kedv egyre kisebb. Az oltás egyelőre önkéntes alapon működik, így inkább jutalmazással próbálják rávenni az embereket arra, hogy oltassák be magukat.

Az Egyesült Államokban például már be is indult a vakcinalottó, Kaliforniában 1,5 millió, Ohióban 1 millió dollárt is lehet nyerni, de sorsolnak ki tandíjmentes egyetemi helyeket is, míg más államokban múzeum- és meccsbelépőket adnak az oltás mellé, vagy éppen fánkot és sült krumplit. Magyarországon is találni ilyen helyi kezdeményezéseket. A 18. kerületben például a polgármester mozijegyet és páros menüt ígért a helyi 16–18 éveseknek, ha beoltatják magukat.
A felajánlások némelyik szokatlan, de Nyugat-Virginia alighanem mindenkit leköröz, az amerikai fegyvermániában bízva puskákat és shot-gunokat sorsol az oltást vállalók között.
A sorsolásra minden olyan nyugat-virginiai lakos jelentkezhet, aki legalább az oltás első adagját megkapta. Az első sorsolást június 20-án, apák napján tartják majd, amelyet hetente újabbak követnek. Ahogy már amerikai államokban, itt is lehet egymillió dollárt nyerni, de kisorsolnak egyedi autókat, egyetemi ösztöndíjat, életre szóló vadászati és a halászati engedélyeket.
Aki nem jelentkezik a lottóra, az is nyer, mert az állam 100 dollár értékű kuponokat az azoknak a 16-35 éves polgárainak, akik mind a két oltást felvették.
A Forbes azt írta, hogy Nyugat-Virginiában a népesség 51,9 százaléka kapta meg legalább az első oltását, de több statisztika is azt mutatja, hogy az államban nagyon sok a bizonytalan, sőt két hónapja egy felmérés azt hozta ki, hogy 28 százalék az oltásellenesek aránya.





A kormány a járvány első hulláma alatt 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépekre, összesen mintegy 16 ezer darabot vásároltak be így, különféle cégeken keresztül. A tömegével felvásárolt lélegeztetőgépek egy gödöllői raktárban állnak, tárolásuk nagyjából havi 90 millió forintba kerül. A beszerzésekben 22 cég volt érintett, ezek közül tíz nagyot sorolt fel cikkében az Mfor.hu, és mint írták, ezeknek a fele időre leadta május 31-ig az éves beszámolóját, köztük a Fourcardinal Tanácsadó Kft. is.

Mint írták, jó eséllyel ez a vállalkozás lehet az egyik legnagyobb nyertese a beszerzéseknek, mert ún. értékesítési árbevételként 2020-ban az előző évinél 216-szor többet könyveltek el: 229 millió forint után 49,5 milliárd forint folyt be hozzájuk. Ugyanakkor növekedtek a ráfordítások is, mert a korábbi 63,5 millió után most 31,9 milliárd forintot számoltak el. A legnagyobb tétel az eladott áruk beszerzése volt, összesen 31,1 milliárd forint. A profit 513-szor magasabb volt, mint előzőleg.
A cég összesen 1000 invazív lélegeztetőgépet szerzett be, tiszta nyereségük az előző évben 15,9 milliárd forint volt, amiből 15,4 milliárd forintot ki is fizettek osztalékként a tulajdonosok. Az összeg döntő része, 13,8 milliárd forint egyetlen magánszemélyhez került.
Az egyik tulajdonos, Nagy Beatrix kapcsolatban áll Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójával, Rahói Zsuzsannával, de a cégben tulajdonló Silk Road Fund Zrt. ügyvezetője is közel áll a kormányhoz – írja a Hvg.hu.
Nem adta még be az éves beszámolót a lélegeztetőgép-bizniszben is felbukkant tőzsdei informatikai cég, az OTT-One Nyrt., korábbi könyvvizsgálójuk ugyanis visszalépett a megbízásától, mivel csalást gyanított, de az OTT-One Nyrt. elutasított minden ezzel kapcsolatos vádat. Május 29-én azt írták a Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett állásfoglalásukban, hogy
„A Társaság továbbra is minden erőfeszítést megtesz az iránt, hogy az új, állandó könyvvizsgáló megbízására és a könyvvizsgálat elvégzésére, illetve a Társaság 2020. évi beszámolójának auditálására a jogszabályok által biztosított lehető legrövidebb időn belül sor kerüljön és a törvényes működés helyreállítása biztosított legyen.”

****************************************************

Összefüggés lehet a fiatalok körében kialakuló enyhe, rövid lefolyású szívizomgyulladás és a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájának második adagja között az izraeli egészségügyi minisztérium kutatói szerint, írja az MTI a Jediót Ahronót hírportálja alapján.

Az izraeli egészségügyi minisztérium kutatócsoportot állított fel a tel-avivi és a haifai egyetem, valamint a haifai Technion műszaki egyetem közegészségügyi és járványügyi szakértőiből. A kutatás eredményei szerint a mellkasi fájdalommal és légszomjjal járó, enyhe lefolyású szívizomgyulladás 16–30 éves férfiak körében fordul elő a leggyakrabban. A gyulladást a koronavírus vagy más vírusok is okozhatják.
A minisztérium ekkor jelezte, hogy a tényleges kapcsolat megállapítása nehéz lenne, pontosan azért, mert a szívizomgyulladás szövődmények nélkül elmúlik és más vírusok is okozhatják: hasonló gyulladásos eseteket jelentettek tavaly is az országban. A Pfizer azt mondta, hogy mindenesetre kapcsolatban áll az egészségügyi minisztériumban a vizsgálatok során.
Izraelben tavaly december és idén május között 275 esetet számoltak össze, ezekből a jelentés szerint 148 a koronavírus elleni védőoltáshoz közeli időpontban történt. Az első dózishoz közeli időpontban 27 esetet jelentettek az 5,4 millió beoltott közül, ezek között 11 embernek valamilyen alapbetegsége volt. A második dózis utáni 30 napon belül 121 alkalommal jelentettek gyulladást, ebből 60 embernek volt alapbetegsége. A betegek maximum négy napig voltak kórházban, ha kórházba kerültek,
95%-uknál csak enyhe tünetek jelentkeztek.
Az ország jelezte április végén, hogy az esetet kivizsgálják. A Pfizer ekkor úgy reagált, hogy ők egyelőre nem találtak arra utaló adatokat, hogy a népességet jellemző előfordulási aránynál nagyobb gyakorisággal jelentkezik szívizomgyulladás a készítményük használata után. Az elemzést ekkor még nem fejezték be.
A kutatók azt állapították meg, hogy lehet összefüggés az oltás és a gyulladás megjelenése között, különösen 16-19 éves korban.
Izraelben a magas fokú átoltottság nyomán szinte teljesen visszahúzódott a koronavírus-járvány. A 9,3 milliós országban a december végén megkezdett oltási kampányban 5 452 298 embert legalább egyszer beoltottak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával, ez az ország lakosságának 58,63 százalékát jelenti.




Szerdától már a koronavírus elleni egy oltással is be lehet utazni Horvátországba , horvát belügyminiszter szerdai bejelentése nyomán.

Davor Bozinovic ezután kitért a részletekre, amelyek alapján azért érdemes pontosan számolgatni a napokat:
  • a Pfizer–BioNTech-, a Moderna- és a Szputnyik V vakcina első dózisának felvételétől legalább 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 42 napot,
  • az AstraZeneca-féle oltóanyag első adagjától szintén 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 84 napot.
  • Az összes többi vakcina esetében csak két dózissal lehet korlátozások nélkül beutazni az országba, a második dózis felvételétől pedig 14 napnak kell eltelnie.
Azok, akiket nem oltottak be, és nem estek át a fertőzésen, a mintavételtől számított 72 óránál nem régebbi negatív PCR-, vagy 48 óránál nem régebbi, az EU-által elfogadott antigén-gyorsteszt felmutatásával léphetik át a határt.
Európai digitális igazolvány
Továbbá, akik rendelkeznek európai digitális igazolvánnyal, hogy felgyorsítsák a határátlépést, feltölthetik adataikat az Enter Croatia honlapra.
A beutazáshoz a határon minden esetben regisztrálni kell, kivéve, ha átutazóban van valaki.
Bozinovic elmondta: Horvátország számára nagyon fontos volt, hogy az elsők között vezesse be a digitális igazolás rendszerét.
„Ezzel azt az üzenetet küldtük az európai uniós állampolgárok számára, hogy amennyiben saját országaik biztosítják számukra a digitális igazolást, az idő, amelyet a határon kell tölteniük, nagyon rövid lesz, és gyorsan át tudnak haladni rajta” – húzta alá a tárcavezető.
Jelezte: Horvátországon kívül eddig Bulgária, Csehország, Dánia, Lengyelország, Németország és Görögország kezdte meg június elsejétől a digitális igazolvány kiállítását, de Ausztria és néhány más ország is felkészült már a kiadásukra.
Az elmúlt napon 432 új fertőzöttet azonosítottak Horvátországban, ezzel a járvány kezdete óta az új típusú koronavírusban megfertőződöttek száma elérte a 356 829-et. Az elmúlt 24 órában a vírus okozta Covid-19 szövődményeinek következtében nyolcan haltak meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8042-re emelkedett. Kórházban jelenleg 709 beteget ápolnak, közülük 81-en vannak lélegeztetőgépen.
A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 293 847-en kaptak védőoltást, közülük 509 710-nek már a második adag vakcinát is beadták.
A szomszédos Szlovéniában keddre 374 új fertőzöttet regisztráltak, s ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 254 ezret. Az elmúlt napon négy beteg halt meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 4700-ra emelkedett. A koronavírusos betegek közül 214-en vannak kórházban, 62-en közülük intenzív osztályon.
A valamivel több mint kétmilliós országban védőoltást eddig 667 616-an kaptak, közülük 418 370-en már a második adagon is túl vannak. Ez az oltásra jogosult népesség 38,6, illetve 24,2 százaléka.



***************************************************


Ausztria kiterjeszti oltási tervét a 12 éven felüli gyerekekre, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye után az osztrák Nemzeti Oltási Grémium (NIG) is szabad utat adott a Pfizer–BioNTech vakcinájának a 12-15 évesek körében – írja az MTI.

A vakcinából az elmúlt hetekben ebben a korosztályban 600 ezer adagot adtak be az Egyesült Államokban és Kanadában anélkül, hogy aggályok merültek volna fel biztonságosságát illetően.
Az osztrák hatóságok szerint a nagyjából 340 ezer, a korcsoportba tartozó gyerekből legalább 200 él majd a lehetőséggel. Ha július-augusztusban minél több gyerek beoltatja magát, szeptemberben zavartalanabbul indulhat a jelenléti oktatás az iskolákban. Ehhez azonban a szülők segítségére is szükség van.
A 14 éven aluli gyerekek estében szülői beleegyezés szükséges az oltáshoz, míg a 14 éven felüliek önállóan is dönthetnek erről, még akkor is, ha a szülő esetleg oltásellenes. Ezért a közeljövőben a NIG szakemberei is intenzív kampányba kezdenek, hogy a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően felvilágosítsák őket az oltás fontosságáról.
Ugyan a gyerekek ritkábban kerülnek súlyos tünetekkel kórházba, de az úgynevezett hosszú Covid, amely sok esetben és hosszú ideig alvászavarokkal, fáradékonysággal jár, náluk is megjelenhet. Emellett akár tünetmentesen is megfertőzhetik az idősebb korosztályokat.
„Ezért is fontos, hogy a 12-15 évesek oltása is széles körben megtörténjen, hiszen minél előbb érjük el a nyájimmunitást, annál előbb térhetünk vissza a normális élethez”
– mondta Wolfgang Münckstein egészségügyi miniszter.
Ausztriában a járvány kezdete óta 645 552 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 409, az intenzív kezelésre szorulók 141-en vannak. A fertőzés szövődményeibe az elmúlt napon 6-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 10 621-re emelkedett.
Romániában már ma elkezdték oltani a gyerekeket
Ausztria mellett Romániában is megkezdték a 12 évet betöltött kiskorúak Pfizerrel való oltását, miután a román egészségügyi hatóságok jóváhagyták az eddigi 16 éves korhatár további csökkentését.
A kiskorúak csak egy szülő vagy a törvényes gyám jelenlétében és beleegyezésével kaphatják meg a vakcinát. Az internetes előjegyzési portálon szerdától lehetővé vált az időpontfoglalás a 12 évet betöltött kiskorúak számára is, de a szülők előzetes regisztráció nélkül is elvihetik gyermeküket valamelyik oltóközpontba.
Bukarest 4. kerületének parkjában, az úgynevezett Gyermekvárosban szerdán megnyílt az ország első, kifejezetten gyermekeknek szánt oltóközpontja is.
A Bors-Ártánd átkelő után szerdán további határállomásokon nyílt ideiglenes oltópont a külföldről – adott esetben kifejezetten az oltás miatt – Romániába érkező utasok számára. Mind a Csanádpalota-Nagylak II autópálya-határátkelőn, mind a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtéren a Johnson & Johnson egyadagos oltóanyagát használják.
Az elhalálozások kéthetes mozgóátlaga az országban szerdán – tavaly október óta először – 50 alá csökkent. Jelenleg valamivel több mint kétezer fertőzött szorul kórházi kezelésre, az intenzív terápián ápolt súlyos esetek száma pedig szerdán 400 alá csökkent.




Nem kell védettségi igazolvány a fizetős strandokon sehol az országban. Nem kötelező a távolságtartás sem, de csak annyi látogatót engedhetnek be, hogy átlagosan 10 négyzetméter jusson mindenkire.

A járvány miatt viszont a balatoni strandok üzemeltetői több ajánlást is megfogalmaztak, a tíz négyzetméter per ember mellett például azt, hogy biztosítani kell a másfél méter betartásához szükséges területet. A szabadstrandoknál ezt ki is fogják írni, mondta Lombár Gábor, a Balaton Szövetség elnöke.
Emellett a vendéglátósok nagy része csak teraszt alakít ki idén, így elkerülhetik, hogy ellenőrizni kelljen a vendégek védettségi kártyáját.





 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
A magyar kormány összesen 30 lélegeztetőgépet ajánlott „az Észak-atlanti Szerződés Szervezete részére, a COVID-19-világjárvánnyal szembeni szövetségesi erőfeszítések támogatása céljából” – olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában. Az 1345/2021-es számú kormányhatározat mellékletéből kiderül, hogy a lélegeztetőgépekből 10 darab kerül Tunéziába, 20 darab pedig a Moldovai Köztársaságba.

Korántsem ez az első alkalom, hogy a magyar kormány lélegeztetőgépet adományoz. Az RTL Klub híradójának május eleji összesítése szerint addig a járvány kirobbanása óta 425 lélegeztetőgépet ajándékozott el.
A koronavírus-járvány 2020 tavaszi kirobbanásakor, az első hullám idején hazánk nagyjából 16 000 darab lélegeztetőt vásárolt, amire körülbelül 300 milliárd forintnyi közpénzt költöttek (vagyis átlagosan 19 millióba került egy darab).
Ha ezzel a vételárral számolunk, akkor a múlt hónap elejéig körülbelül 8 milliárd forint értékben ajándékozott el a kormány lélegeztetőket, eladni viszont egyet sem tudott. Ellenben most is költ rájuk: a tömegével felvásárolt lélegeztetőgépek egy gödöllői raktárban állnak, tárolásuk nagyjából havi 90 millió forintba kerül.
A korábbi adományokból a legtöbb Csehországba került (150 lélegeztetőgép), majd jutott a Felvidékre 27, Kárpátaljára 50, a Vajdaságba 100, Boszniába 30, Libanonba 20, Jordániába 10, Kirgizisztánba 20, Ugandába pedig 18 darab.
A lélegeztetőgépek beszerzése egyébként drága mulatság volt ugyan, de voltak nyertesei. A lélegeztetőgép-biznisz egyik nagy nyertesénél 15 milliárd forintnyi osztalékot fizettek ki az elmúlt évi gazdálkodás nyomán.

*****************************************************



Az amerikai sajtó megszerzett több ezer oldalnyi emailt Anthony Fauci fiókjából, amikből kiderül, hogyan kommunikált a koronavírus-járvány megjelenésekor az amerikai járványügy legfőbb szakértője.

A Washington Post, a BuzzFeed és a CNN még a Trump-féle Fehér Háztól kérte ki az adatokat, sok levél hiányos, vagy éppen cenzúrázva lett, feltehetőleg érzékeny adatok miatt.
Fauci az Egyesült Államokban a járványkezelés alatt egy megosztó, de hatalmas népszerűségnek örvendő figura lett, aki megőrizte a hidegvérét, és mindig a pontos információk jelentőségére és a tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt, sokszor ezzel egyesen szembe menve a Fehér Házzal.
Fauci egyelőre nem reagált a nyilvánossá tett levelezésre, bár az is igaz, hogy a cikkeket látva nem igen lehet találni bennük semmi kompromittálót. Még várható, hogy a Fehér Ház több dokumentumot is el fog juttatni a sajtónak.
A fontosabb részletek:
A koronavírus körüli egyik legnagyobb kérdés ma az, hogy pontosan honnan származik. Joe Biden amerikai elnök nemrég arra kérte az amerikai hatóságokat, hogy vizsgálják ki azt a lehetőséget, hogy a vírus egy vuhani laborból szabadult a világba – ez nagyon sokáig csak egy népszerű összeesküvés-elmélet volt.
Fauci még 2020 januárjában kapott egy emailt, amiben az Egyesül Államok egyik legnagyobb orvosi kutatóközpontja kereste meg a szakértőt azzal, hogy a vírus olyan szokatlan jegyeket mutat, ami azt is jelentheti, hogy kifejlesztették. Fauci megígérte, hogy telefonon keresi majd az illetőt. Pár hónappal korábban, áprilisban kapott egy levelet arról, hogy egy összeesküvés-elmélet egyre nagyobb figyelmet kap, Fauci válaszát sajnos cenzúrázták. 2021 májusában egy levelében azt írta, hogy nincsen meggyőződve arról, hogy a vírus eredete természetes, és kijelentette, hogy támogatna egy vizsgálatot erről.
Akárcsak Magyarországon, az Egyesült Államokban is kérdéses volt egy időszakban, hogy pontosan mire való a maszk, és hogy kötelező-e használni. Fauci 2020 februárjában azt állította, hogy a maszkok inkább arra jók, hogy a fertőzöttek megakadályozzák a vírus terjedését, mint hogy megvédjék az egészséges embereket. Szerinte akkor a bolti maszkok nem tudták kivéden a vírust, azokon még könnyen át tudott jutni.
Faucit kereste egyenesen a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg is, aki meghívta az orvost, hogy vegyen részt a közösségi oldal koronavírussal foglalkozó részlegén, és válaszoljon a felhasználók kérdéseire. Bill Gates telefonon kereste, a telefonbeszélgetés után az akkor még nem elvált Gates-házaspár alapítványának egyik vezetője aggódott a szakértő egészsége és biztonsága iránt.
Fauci egy válaszban 2020 elején azt is elmondta, hogy minden jel ellenére nem tett rá szájkosarat senki a politikai vezetésből. Az egyenessége miatt a szakértőből egy elég népszerű figura lett az amerikai közéletben, és ezt is emlegette a levelezésben. Amikor egy kollégája továbbított neki egy cikket arról, hogy egy boltban hamar elkapkodták a fejével díszített fánkokat, ezt szürreálisnak nevezte. Amikor Brad Pitt eljátszotta őt a Saturday Night Live-ban, akkor „az egész évét megcsinálta”, amikor egy tévékritikus szerint Pitt hasonlított az orvoshoz. Amikor az amerikai mindennapokat fertőző Fauci-lázról küldött egy levelet, annyit tett hozzá, hogy „a társadalom tiszta gyogyós.”


Oltási központ nyílt a Camp Nouban



A kormány a nagy vihart kavart, szakértők szerint szakmailag vállalhatatlan vakcinatáblázata után most újabb számokat közölt a magyarországi oltások hatékonyságáról. Ezekkel a statisztikákkal azonban továbbra is fennállnak ugyanazok a komoly problémák, ezért érdemi szakmai következtetést nem lehet levonni belőlük. Érdekesség azonban, hogy míg az áprilisi táblázat jó muníciót adott a kínai vakcina ellenében a Pfizer–BioNTech-vakcinát támadó propagandának, most a kormány számai épp fordítva alakultak. Az viszont továbbra is érthetetlen, miért ennyivel magasabb az oltottak – így is nagyon alacsony – halálozása, mint az Egyesült Államokban.
A vakcinák a koronavírus elleni fő fegyverünk, és a járvány legyűrésében mutatott eredményességük világszerte látványos, a magyar átoltottság pedig nemzetközi összehasonlításban is magasnak számít. Fontos azonban a vakcinák hatékonyságának folyamatos vizsgálata, a beoltottak nyomon követése, hogy pontosan tudjuk, hogyan teljesítenek a vakcinák. Számos szakértő sürgetése után a kormány végül április végén közzé is tett egy táblázatot a Magyarországon használt vakcinák hatékonyságáról: hogy a második oltás után melyik vakcina esetén hányan betegedtek, illetve haltak meg.
Akkor részletesen írtunk arról, hogy miért volt szakmailag vállalhatatlan ez a táblázat, és miért nem lehetett belőle érdemi következtetéseket levonni. Később egy sor további szakértő is kritizálta, többek között Karikó Katalin, a Pfizerrel közös vakcinát kifejlesztő BioNTech magyar alelnöke, Falus András immunológus, Kemenesi Gábor virológus, illetve a Magyar Orvosi Kamara is.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újabb hatékonysági számokat közölt, gyakorlatilag frissítve az áprilisi táblázat számait. (Még ugyanaznapra ígérték a számok írásos közzétételét is, de cikkünk írásáig nem jelent meg a friss táblázat.)
„Minden oltás hatékony, azok a különbségek, amelyek az egyes oltások hatékonyságában megmutatkoznak, azok rendkívül csekélyek, és különösen csekélyek ahhoz a veszélyhez képest, amelyet az jelent, hogyha valaki elkapja a koronavírus-fertőzést, és nincs beoltva”
mondta Gulyás, és ezzel szerencsére nem is lehet vitatkozni: az oltások mindegyike egyértelműen hatékony eszköz a megbetegedések és a halálozás radikális csökkentésére.
A közzétett számokkal azonban pontosan ugyanazok a problémák, mint áprilisban, ezért pontosan annyira használhatatlanok is.

Mit mondanak a kormány számai
Nézzük először a közzétett adatokat. Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre azokkal a számokkal tudunk dolgozni, amelyeket Gulyás Gergely elmondott, ezek pedig a legtöbb esetben kerekített értékek.
A cikk írásáig 3 732 252 második oltást adtak be Magyarországon, Gulyás szerint a hatékonysági vizsgálatban eddig 3 611 000 második oltottal számoltak. Ebből a második adag megkapásától számítva összesen 8193 fő betegedett meg. (Tünetes megbetegedésekről van szó, nem az összes fertőzöttről, utóbbiak száma ismeretlen). A mindkét oltását megkapottak közül összesen 524-en haltak meg.
(A Janssen vakcinájáról Gulyás nem tett közzé adatokat.)
Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy bár az egyes vakcinákra lebontva is közzétettek adatokat, az alábbi problémák miatt ezek alapján nem lehet érdemben, és ezért nem is érdemes összehasonlítani a különféle vakcinák hatékonyságát.
Új számok, régi problémák
A statisztika frissült, de a kormány továbbra sem tett közzé egy sor olyan információt, amelyet nélkül nem értelmezhetők a számok, illetve továbbra is figyelmen kívül hagytak több megkerülhetetlen szempontot az adatok összeállításakor.
A legfontosabb problémákat az áprilisi cikkünkben szakértői segítséggel részletesen bemutattuk, most csak röviden idéznénk fel. A nulladik probléma, hogy nem ismerjük a vizsgálat módszertanát és részleteit, ami bármiféle értelmezést megnehezít. Ennél konkrétabb gond, hogy olyan kulcsfontosságú tényezőket hagytak figyelmen kívül, mint
  • a beoltottak életkorbeli különbsége,
  • az esetleges alapbetegségeik vagy azok hiánya,
  • a beoltásuk óta eltelt különböző időtávok,
  • a megbetegedésük idején tapasztalt eltérő járványhelyzet, illetve
  • nem szerepelnek a közzétett adatokban az oltatlanok megbetegedései, így nincs is mi alapján megmondani, hogy mennyire hatékonyak a vakcinák.
A különféle oltások alkalmazásában jelentkező időbeli különbségek például azért nagyon fontosak, mert teljesen más időpontban kezdték alkalmazni az egyes vakcinákat, így más más időtáv telt ez a beadásuk óta. Márpedig minél több idő telik el, annál nagyobb eséllyel fordul elő megbetegedés. Így ha a vizsgálatban nem kezelik statisztikai eszközökkel, hogy a különféle vakcinákkal más-más ideje oltanak, a végeredmény teljesen torz lesz. A kormány táblázatában pedig százezer oltottra, nem százezer oltott-hónapra vetített számok szerepelnek. Akkoriban külön cikkben mutattuk be, hogy ha csak ezt az időtényezőt figyelembe vesszük, már akkor is teljesen más kép rajzolódik ki ugyanezekből a számokból, mint amit a kormány kommunikációja festett belőlük.

A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina második adagját kapja egy nő az egri Markhot Ferenc Kórházban kialakított oltóponton 2021. június 2-án

A jelek szerint a kormány mellett sem mentek el teljesen a kritikák. Gulyás Gergely a friss számok közlésekor ezt mondta:
„Természetesen igaz az, amit mindig hozzá szoktak tenni, hogy a legidősebbeket nemcsak Pfizerrel oltották, de a legtöbb idős embert, különösen az idősotthonokban, Pfizerrel oltották, és miután tudjuk, hogy az ellenállóképességnek, a szervezet erejének komoly jelentősége van a betegségből való gyógyulás, illetve a túlélés esetén, ezért ezt hozzá kell tenni, ebből a szempontból a leginkább kockázatos korosztály legnagyobb részét Pfizerrel oltották.”
Ez a szempont nemcsak a számok súlyozásában nem jelenik meg, de az eredeti táblázat közzétételekor még a kommunikációban sem számított ennyire természetesnek.
Homokszem a kommunikációs gépezetben
Az április táblázat közzétételekor Gulyás Gergely azt mondta, hogy „az adatok alapján a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb az összes oltóanyag közül”. Később ugyan azt állította, hogy soha nem állítottak fel sorrendet a különféle vakcinák között, akkoriban videóban is bemutattuk, hogy ez nem igaz:





A táblázatra pedig villámgyorsan rá is repült a teljes kormányzati kommunikációs gépezet. Már a kormány Facebook-bejegyzése is jó példa volt erre, amely úgy tett közzé első alkalommal minden szakértő által régóta várt számokat, hogy a poszt szövegében az adatokról semmi nem derült ki, az oltásellenes ellenzék viszont már az első mondatban feltűnt. Nem sokkal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megosztotta a táblázatot Facebookon, szintén arra használva ki az alkalmat, hogy az ellenzéket kritizálja.
Sem az eredeti poszt, sem a miniszteré nem állította azonban azt, amire Gulyás Gergely még utalt, azaz hogy a kínai vakcina jobb lenne, mint a Pfizer-BioNTeché. Ez a feladat megmaradt a kormányközeli médiának. A köztévé aznap délutáni híradójában például már úgy számoltak be a vizsgálatról, hogy a címben is ezt emelték ki – igaz, kérdőjellel –, és az adás jól szemléltette azt is, hogy melyik két számra koncentrált aztán napokig az erre fogékony média:

Bár ahogy fentebb is jeleztük, a közzétett számok szakmailag nem alkalmasak a vakcinák összehasonlítására, pusztán a fenti, kommunikációs szempontból érdemes megjegyezni, hogy az április számokhoz képest a frissen közzétett adatok már más képet festenek:
A kormány számai alapján a kínai Sinopharm vakcináját kapottak körében volt a legmagasabb a halálozás.
Mivel ezek a számok továbbra is problémásak, egyáltalán nem lehet kijelenteni ezek alapján, hogy a kínai vakcina jobb vagy rosszabb lenne a többinél. Azt azonban tanulságos lesz figyelni, hogy ezúttal is kiragadják-e ezt a két számot a köztévében, úgy, hogy már nem a kívánt mondanivalót illusztrálják.
Rögtön az oltás utántól számolták
Érdemes megjegyezni, hogy a Gulyás által ismertetett adatok a második adag beadásától közvetlenül számított időszakról szólnak. Ez azért figyelemre méltó, mert a vakcinák által nyújtott teljes védelem kialakulásához a második oltás után még hetekre van szükség. (Vakcinánként eltérő, hogy mennyire.) Ha a megbetegedés még ez előtt jelentkezik, akkor nagy eséllyel a fertőzés már az oltás beadása előtt megtörtént, így a második adag nem is lehetett hatással rá.
Gulyás az adatok felolvasásakor először az oltás utáni egy héten túli megbetegedéseket és haláleseteket kezdte volna ismertetni, majd mégis inkább a rögtön az oltástól számított időszak adatait közölte részletesen. Az egyhetes türelmi idő utáni adatok közül végül csak az összesítetteket közölte. Ezek így néznek ki:
  • Megbetegedések: rögtön az oltás után 8193, az oltás utáni egy héttől 7153.
  • Halálesetek: rögtön az oltás után 524, az oltás utáni egy héttől 455.
Gulyás azt is megjegyezte, hogy mivel a második adagot gyakorlatilag már a felnőtt társadalom fele megkapta, és közülük egy hét utántól csak 455-en haltak meg, elmondható, hogy ha minden felnőtt be lett volna oltva, a járványnak csak 900 áldozata lett volna.
Nagyságrendekkel több oltott hal meg, mint Amerikában
Az egyértelmű, ami Gulyás Gergely fő üzenete is volt, azaz hogy oltás nélkül sokan nagyobb eséllyel lehet megbetegedni és meghalni a koronavírus miatt, mint beoltva. Az azonban szembetűnő, hogy a magyarországi halálozás nagyságrendekkel máshogy alakul, mint például az Egyesült Államok hasonló mutatója.
Ahogy a korábbi cikkünkben megjegyeztük, az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban akkor 87 millió második adaggal is beoltott emberből 88-an haltak meg a koronavírus-fertőzés miatt. Magyarországon a táblázat szerint 1,4 millióból haltak meg 273-an, magyarul jóval kevesebb beoltottból jóval többen. (A nyugati-keleti vakcinák kérdése itt teljesen figyelmen kívül hagyható, hiszen csak az Amerikában használt Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcinát nézve is kijött ugyanez a különbség.)
Ez a kérdés az új adatok fényében is aktuális: a CDC adatai szerint május 24-ig 130 millió beoltottból 439-en haltak meg. Magyarországon ugyanez 3,6 millió beoltottból 524 haláleset.
A megbetegedések számában is tetten érhető ugyanez: az amerikai adat 2454, a magyar 8193.
Némileg azért javult a halálozások közötti különbség:
  • az áprilisi adatok szerint az amerikai arány százezer oltottra 0,1 volt, a magyar 19,5, ami 193-szoros különbség;
  • a mostani adatok szerint az amerikai arány 0,3, a magyar 14,51, azaz a különbség 43-szoros.
Ezt elvileg magyarázhatná a halálesetek kategorizálásában fennálló különbség, de egyrészt ez a különbség kevésbé drasztikus, mint amire a kormány utalni szokott, másrészt ilyen mértékű különbséget önmagában biztosan nem jelent.





Joe Biden csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok fel nem használt koronavírus elleni vakcináinak 75 százalékát a COVAX globális oltásmegosztó programnak ajánlja fel – írta meg az Associated Press.

Az első, 25 millió dózist számláló adományból a Fehér Ház szerint 19 millió adag jut a COVAX-nak, 6 millió adagot Dél- és Közép-Amerikának, 7 milliót Ázsiának, 5 milliót pedig Afrikának adnak. Az Egyesült Államok felajánlása minden bizonnyal lendületet ad majd a COVAX programnak, ami a mai napig 76 millió dózist juttatott a rászoruló országokba.
Az Egyesült Államok célja, hogy június végéig 80 millió adagot osszanak szét a vakcinákból, ennek nagy részét a COVAX programon keresztül. Az ország többletének 25 százalékát tartalékként tartják majd fenn vészhelyzetekre, de adott esetben ezt is eladományozhatják egyes szövetségeseiknek.
„Amíg ez a járvány a világ bármely pontján tombol, az amerikai emberek továbbra is ki lesznek szolgáltatva” – mondta Biden.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója hozzátette: nem szabnak semmilyen feltételt cserébe, ahogy más országok teszik azt, kizárólag a közegészségügyi helyzet javítása és a járvány megszüntetése érdekében adják az oltóanyagot a rászoruló országoknak.
Mindeközben az Egyesült Államokban az utóbbi időben jelentősen csökkent az oltás iránti kereslet. Eddig a felnőttek több mint 63 százaléka kapta meg az első dózist.


************************************************

Egy kiskapunak köszönhetően olyan is hozzájuthat védettségi igazolványhoz, aki nem jogosult rá – állítja az RTL híradója.

A védettséget igazoló kártyát háromféleképpen lehet megszerezni: ha az embernek pozitív tesztje volt koronavírusra, ha beoltatta magát, vagy ha ellenanyagteszttel bizonyította, hogy már átesett a betegségen.
Az ellenanyag-tesztelésnél viszont van olyan labor, ahol nem ellenőrzik a tesztre érkező személyazonosságát, csupán a tajszámot kérik el. Ezt az RTL munkatársa rejtettkamerával is tesztelte. A labort egyébként nem is kötelezik arra, hogy fényképes igazolványt kérjenek a páciensektől.
Így viszont megtörténhet az, hogy valaki mást küld el maga helyett tesztre, és így szerez arról papírt, hogy van ellenanyag a szervezetében.
Aki így igényel védettségi igazolást, az közokirat-hamisítást követ el – mondta el az RTL-nek a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Mindez öt év börtönnel sújtható. A probléma csak az, hogy a lebukás veszélye kicsi, hacsak nem jelenti be valaki a rendőrségen.
Mári Róbert, egy RTL-nek nyilatkozó hazai magánegészségügyi szolgáltató ügyvezető igazgatója szerint hatóságilag kéne bezárni ezt a kiskaput.
Gulyás Gergely minisztert azzal kapcsolatban, hogy tervezik-e, hogy szigorítanak a rendszeren, ám a kérdést nem válaszolták meg a kormányinfón.

***************************************

Május elsejére elérte a négymilliót a beoltottak száma Magyarországon, igaz, ehhez be kellett vetni a csodafegyvert: a Pfizert. Erre azért volt szükség, mert a kormány a járványügyi könnyítéseket a beoltottsági számokhoz kötötte, és a már hónapokkal korábban kipostázott védettségi igazolványok ezután nyerték el az értelmüket. A kártyával rendelkezők mehetnek meccsre, moziba, színházba és még egy sor előnyt élvezhetnek azokkal szemben, akik még várnak az oltásukra, vagy nem is akarják magukat beoltatni.
Ahogy korábbi cikkeinkben írtuk, nagy zűrzavar uralkodott a védettségi igazolványok adminisztrációja körül. Van, aki úgy kapta meg, hogy még biztosan nem volt védett, míg más hiába várt rá hetekig. Úgy tűnik, a Magyarországon élő és dolgozó külföldi állampolgároknak még nehezebben jutnak hozzá az igazolványukhoz. Ugyanakkor a külföldön élő, ott tb-t fizető, de Magyarországon beoltottak helyzete sem egyszerű. Most olvasóink újabb tapasztalatait osztjuk meg az igazolvánnyal kapcsolatos anomáliákról.
Lélegeztetőgépen feküdt, miközben megjött a védettségi igazolványa
Már a győri kórház Covid-osztályán, lélegeztetőgépen feküdt Bakonyi Róbert 72 éves édesanyja, amikor két hete otthonába postázták a védettségi igazolványát.
„Behoztuk a leveleit, azok között találtuk a plasztikkártyát. Édesanyám március 26-án kapta meg az orosz vakcina első adagját, de mivel nem érezte jól magát, Covid-tesztet csináltatott, március 30-án derült ki, hogy pozitív. Az állapota rosszabbodott, április elsején bevitték a győri kórházba. Négy nappal később lélegeztetőgépre került. Amikor átmentünk a lakására, akkor vettük észre az első oltás után pár nappal postázott védettségi igazolványt.” A nyugdíjas asszony múlt hétvégén elhunyt.
A plasztikkártya kiküldése már csak azért is nonszensznek tűnik, mert szakemberek szerint az orosz vakcina az első oltás után egy ideig még egyáltalán nem véd, csak 17-18 nappal később jelent számottevő védettséget.
„Előfordulhat, hogy édesanyám már az oltás beadásakor koronavírusos volt, csak hát tesztelés nélkül mindenkit beoltanak, utána meg szinte azonnal – az első oltás után – postázzák a védettségi igazolványt. Ez felelőtlenség, és felelőtlenséget is szülhet.”
Sokan ugyanis nincsenek tisztában azzal, mikor lesznek ténylegesen védettek, viszont azt gondolják, ha megkapták a kártyát, akkor bátrabbak lehetnek: több helyre mennek, több emberrel találkoznak, s a higiéniai szabályokat is lazábban vehetik. Ezzel magukat is veszélybe sodorják, s fertőzhetik a környezetükben élőket.
Megírtuk: a Pfizer szerint az ő vakcinájuknál 12 nappal az első oltás utánra alakul ki érdemi védettség. A Moderna adatai szerint ugyanez 14 nap. Az AstraZeneca vizsgálatai szerint pedig az első oltás utáni 22. napra lesz számottevő mértékben védett a beoltott. Az első oltás utáni védettségi igazolványokat sokan ennél hamarabb kapják meg: egy másik megkérdezett, egy szigetközi férfi például az AstraZeneca első dózisának beadása (március 11.) után már két héttel.
Oltást nem, igazolványt viszont kapott
Egy tatabányai olvasónk, V. Á. is megosztotta az oltási igazolvánnyal kapcsolatos tapasztalatait a Telexszel. Férjével együtt április 11-én regisztráltak oltásra, majd pár nappal később, amikor V. Á. az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén böngészte a saját és férje értesítéseit, meglepődve vette észre, hogy a férje már április elsején megkapta az oltási lapját. A feltöltött dokumentum szerint a Szent Margit kórházban Szputnyik V vakcinával oltották be.
Csakhogy V. Á. szerint ők sosem jártak a Szent Margit kórházban, azt sem tudják, hol van a Bécsi út 132.
A lapon pontosan szerepelnek a férje adatai: a név, a születési dátum és a tajszám is stimmel. E szerint a bal karjába kapta az oltást, a második dózist pedig április 22-én kellett (volna) megkapnia. V. Á. próbálta kideríteni, hogy a férje adatai hogyan kerülhettek erre az oltási lapra, hívta a háziorvosukat, de erre ő sem tudott mit mondani. Ezután az ÁNTSZ-nek és a kormányhivatalnak is jelezte a problémát, ám konkrét választ vagy megoldást tőlük sem kapott.
Időközben a papíron beoltott férje megkapta a védettségi igazolványát, amelyen szintén az szerepel, hogy április elsején kapta meg az oltást. „Azóta lobogtatja, hogy már be van oltva, ő most már védett. Amikor bemondják a beoltottak számát, mindig hozzáteszi, hogy mínusz egy fő” – mondta V. Á. Azt azóta sem érti, hogy a férje tajszámával ki és hogyan kaphatott oltást, de mint azt elmondta, próbál a dolgok végére járni, és újra fogja hívni a hivatalokat.
Hónapokig várt a kártyára
Dolmány Attila színész, rendező a régi útlevélszáma miatt nem élvezheti a védettségi igazolvány nyújtotta előnyöket. Pedig már több mint hat hete megkapta a második adag oltását, de a helyes adatokat tartalmazó kártyájáról egyelőre semmi hír. Pedig a munkája elvégzéshez is elengedhetetlen szüksége lenne egy érvényes védettségi igazolványra. A Telexnek küldött levelében azt írta, hogy:
„Jómagam igen korán, február végén kaptam meg az első oltásomat, az asztmám miatt kiemelten korábban, mint kortársaim. Ennek rendje és módja szerint meg is kaptam a plasztikkártyát, igaz, később, mint az önök által felemlített max. 15 nap. Dátum szerint: február 25. oltás, március 17. kártya megérkezése.
Ez még önmagában nem is lenne probléma. DE! A kártyámon nem volt semmi a személyazonosító igazolvány rubrikában, ellenben az útlevélnél már igen, az akkor már több mint fél éve lejárt útlevelem száma, amelyet tavaly augusztusban újítottam meg. Természetesen éltem az Ügyfélkapu és a kormányablak adta lehetőségekkel, így első blikkre online, majd személyesen is jeleztem a hatóságoknak (március 25-én kormányablak személyesen, aznap második oltás!), hogy az igazolvány minden szempontból használhatatlan. Ezt szépen le is zsíroztuk, majd jött a teljes csend.
Hetek teltek el, a bevont kártya helyett semmi sem érkezett, de értsük jól: SEMMI. Sem sms, sem egy telefon, sem egy online, email, egyéb válasz.
Ezért hetente kb. két alkalommal keresem a hivatalt mindegyik fórumon (hadd ne soroljam fel az összes internetes címet, linket, telefonszámot), de a mai napig semmi. Családi körömben és ismerőseim közül talán elsőként kaptam meg az oltásokat, de úgy tűnik, az első kártyámat a hatóságok által elhibázott adatok miatti kérelem beadása után javítva utolsóként fogom megkapni.
Pedig több mint hat hete vagyok túl a második oltáson, a munkám ellátásához szükségem lenne a hatályos szabályok szerint a védettségi igazolványra, mert furcsa módon arról senki, sehol nem ad információt, hogy akár az oltási igazolás is elég-e ahhoz, hogy moziba, színházba (munkahely!), étterembe, állatkertbe stb. betehetem-e a lábamat. Pedig azt hiszem, ha a kormány addig, amíg valaki nem kapja meg az általuk kötelezővé tett plasztikkártyát, engedné az orvosi oltási igazolásokkal (jelzem, ezek bélyegzővel ellátott, orvosok által aláírt dokumentumok) is a szabad mozgást, a hirtelen kijelentett nyitások elérhetőségének lehetőségét így is megadná, talán kevesebb lenne a sorban álló és értetlenkedő, jogosan felháborodott ember.
De csak felvetettem egy tök egyszerű kérdést, amire tök egyszerű választ is lehetne adni. Ha valakit érdekelne. Odafönt”
– írta Dolmány, aki végül május 14-re kapott időpontot az egyik kormányablakba.
„Annyit tudtak mondani, május 11-én feldolgozás alá került a kérelmem. Várjak még úgy egy hetet, 10 napot, és akkor meg fog érkezni az áhított kártya. Jelentem, május 18-án meg is érkezett. Személyiigazolvány-szám nincs rajta, de legalább az útlevelem száma stimmel. Tehát Magyarországon belül, útlevéllel a zsebemben, mint magyar állampolgár, leszek kénytelen jönni-menni, hogy a hatályos jogszabályoknak megfeleljek.
Ennyi ostobaság után, ennyi nem igazán használható hivatalos dokumentummal végre csak beengednek valahova meginni egy sört.”
Kiskapu a rendszerben
Az RTL híradója a héten számolt be arról, hogy egy kiskapunak köszönhetően az is hozzájuthat védettségi igazolványhoz, aki nem jogosult rá. A védettséget igazoló kártyát háromféleképpen lehet megszerezni: ha az embernek pozitív tesztje volt, ha beoltatta magát, vagy ha ellenanyagteszttel bizonyította, hogy már átesett a betegségen.
Az ellenanyag-tesztelésnél viszont van olyan labor, ahol nem ellenőrzik a tesztre érkező személyazonosságát, csupán a tajszámot kérik el. (A labort egyébként nem is kötelezik arra, hogy fényképes igazolványt kérjenek a páciensektől.) Így viszont megtörténhet, hogy valaki mást küld el maga helyett tesztre, és így szerez arról papírt, hogy van ellenanyag a szervezetében.






 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Engedélyezte pénteken a brit gyógyszerfelügyelet, az MHRA a 12–15 éves korosztály beoltását a Pfizer és a BioNTech vállalatok által a koronavírus ellen közösen kifejlesztett vakcinával – írja az MTI. June Raine, az MHRA vezérigazgatója a közleményhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a hatóság a klinikai hatásvizsgálati adatok gondos tanulmányozása után meggyőződött arról, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcina hatékony és biztonságos ebben a korcsoportban is.


Raine professzor kiemelte: minden adat arra vall, hogy a Pfizer–BioNTech-oltóanyag alkalmazásának előnyei messze felülmúlják a kockázatokat a gyerekek körében is. A tavaly decemberben kezdődött nagy-britanniai oltási kampány eddig ott is a felnőtt lakosságra terjedt ki.
Már több európai országban, köztük Romániában is oltani kezdték a 12 éven felülieket, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte a Pfizer–BioNTech-vakcina alkalmazását náluk. Rövidesen Ausztriában is megkezdik az érintett korosztály oltását. A vakcinából az elmúlt hetekben ebben a korosztályban 600 ezer adagot adtak be az Egyesült Államokban és Kanadában anélkül, hogy aggályok merültek volna fel biztonságosságát illetően.
Magyarországon még nem indult meg a 12 év felettiek oltása, és Orbán Viktor pénteken, a Kossuth rádióban azt mondta: nem akarják elzárni a szülőket attól, hogy ha ők be akarják oltatni a gyereküket, akkor meg legyen rá a lehetőségük. Ennek ellenére nem akarnak oltási kampányt indítani, mert ő nem látja, hogy lenne perdöntő egészségügyi szakvélemény, megegyezés lenne abban, hogy mi lesz a gyerekek oltásával, így Orbán szerint a nyár vége előtt biztosan nem lesz döntés ebben.

**************************************************

Brit vizsgálatok szerint a koronavírus indiai mutációja, a „Delta variáns” 30-100 százalékkal fertőzőbb a brit („Alfa”) variánsnál. Hogy nagyobb a fertőzőképessége, idáig is tudható volt, de ez az adat rosszabb, mint amire sokan számítottak. A több fertőzés gyorsabb járványterjedést jelent, és így még nagyobb átoltottságra van szükség, hogy megközelítsük a nyájimmunitást.
A koronavírus elleni küzdelem alakulása leginkább az oltások számán, valamint az új variánsok fertőzőképességén múlik, sokszor lehet ezt hallani mostanában. Az oltási hajlandóság azonban kezd beállni egy szintre, egyre kevesebb benne a tartalék. Azokban az országokban, mint Magyarországon is, ahol az átoltottság magas, az új megbetegedések száma így is jelentősen csökkent. Az elmúlt héten azonban nálunk is megjelent a mutációk közül leginkább rettegett indiai variáns, igaz, ebből egyelőre csak néhány esetet azonosítottak.

Az indiai, hivatalos elnevezése alapján Delta variáns több mindenben eltér az „eredeti” változattól: atípusos tünetek (több hasmenés, hányás például), más reagálás a védőoltásokra (az eddigi kutatások szerint az elfogadott vakcinák ellene is hatásosak, de lehet, hogy csak kisebb védelmet nyújtanak, és különösen fontos a második oltás), és mindenekelőtt nagyobb fertőzőképesség. Hogy mennyivel nagyobb, még pontosan nem ismert: voltak becslések, amelyek szerint csak kismértékben, míg mások szerint jelentősen. Pedig a mérték nagyon nem mindegy: minél könnyebben fertőz az új változat, annál könnyebben válhat dominánssá, és annál nagyobb a kockázata egy esetleges negyedik járványhullámnak is.
Ebben egy ideje már mindenki Nagy-Britanniát figyeli, ahol Európában a leghamarabb kezdett terjedni az indiai változat. Idáig szerencsére úgy tűnt, hogy túlságosan nem dobta meg a fertőzésszámot a briteknél a Delta, az új fertőzésgócok lokálisak maradtak, az elmúlt héten azonban romlani kezdett a trend. Március óta most először újra meghaladja a napi megbetegedések száma a hatezret, az összes fertőzött száma pedig a múlt hétre 75 százalékkal nőtt egyetlen hét alatt.
Ez főleg azért aggasztó, mert Nagy-Britanniában Magyarországnál is nagyobb az átoltottság: a felnőtt népesség háromnegyede, a teljes lakosság több mint 58 százaléka kapta meg idáig legalább az első oltását (nálunk több mint 53 százalékos az arány), vagyis egy, a vakcinálásban élenjáró országban kezdtek újra emelkedni az esetszámok.
„A hírek a Delta variánsról sajnos egyáltalán nem olyan jók, mint szeretném. A jelenlegi legjobb becslés szerint ez a variáns 60 százalékkal fertőzőbb, mint az Alpha (a brit) variáns”
– mondta a friss adatokról Neil Ferguson, az Imperial College London vezető epidemiológusa, akinek meghatározó szerepe volt a járványmodellezésben már az első lezárások idején is.
A kutató szerint van még bizonytalanság a számokban, ezért ő 30 és 100 százalék közé teszi az indiai variáns fertőzéstöbbletét, vagyis ennyivel nagyobb eséllyel adhatja tovább a vírust egy fertőzött egy kontaktus során, mint az eredeti vírusvariáns.
Boris Johnson június 21-re tervezi a korlátozások feloldásának következő nagyobb körét Nagy-Britanniában, ezt a céldátumot azonban veszélyeztetheti a terjedő új változat. Az indiai variáns azonban nem csak a briteknél okoz aggodalmakat. Ha egy vírus gyorsabban terjed, akkor az azt jelenti, hogy magasabb a reprodukciós száma, magasabb reprodukciós szám esetén pedig még több embert kell beoltani, hogy közelebb kerüljünk a nyájimmunitáshoz. A hazai epidemiológusok is osztják a nézetet, hogy ehhez nagyságrendileg 80 százalékos átoltottságra lenne szükség a teljes népességben. Mivel egyelőre Magyarországon csak 16 év felett oltanak, a felnőttek között ez jócskán 90 százalék feletti átoltottságot feltételezne.




Nemcsak fizikálisan, de mentálisan is kimerültek azok az egészségügyi dolgozók, akik végigharcolták a frontvonalban az elmúlt egy-másfél évet. Az ő ellátásukat most külön meg kell szervezni, amire országszerte már több kezdeményezés is indult. A klinikai szakpszichológus szerint a mentális felépülés legalább annyi időt vesz igénybe, mint ameddig a fokozott terhelés a mindennapok része volt.
A koronavírus a betegeket és az egészségügyi dolgozókat is megviselte, a legtöbben testileg és lelkileg is belefáradtak a hónapokon át tartó küzdelembe. A szakember szerint a probléma összetett, így a feldolgozás sem megy egyik pillanatról a másikra.
„A fáradtság, a kialvatlanság és az állandó készenlét már önmagában előidézhet pszichés problémákat. Meggyőződésem, hogy ez a fizikai és pszichés megterhelés lehetett számos későbbi depressziós és szorongásos panasz melegágya is. A folyamatos bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság pedig csak olaj volt a tűzre” – jelentette ki az Indexnek Bálint Amarilla, a Budapesti Szent Ferenc Kórház klinikai szakpszichológusa, utalva arra, hogy kezdetben senki nem tudta, mivel állunk szemben, és bármennyire próbáltunk a váratlan helyzetekre felkészülni, a járvány intenzitása mindenkit meglepett.

A legtöbb alkalmazottnak hétről hétre újra kellett terveznie, és sokan csöppentek bele egy teljesen új, egyáltalán nem egyszerű feladatkörbe.
MÍG EGY INTENZÍV OSZTÁLYOS ORVOS VAGY EGY ONKOLÓGUS NAP MINT NAP RÁKÉNYSZERÜL ARRA, HOGY ELBÚCSÚZZON A BETEGEITŐL, ADDIG EGY GYÓGYTORNÁSZ VAGY EGY REUMATOLÓGUS KEVÉSBÉ VAN EHHEZ A LELKI TERHELÉSHEZ HOZZÁSZOKVA.
„Nálunk, a Szent Ferenc Kórházban békeidőben a kardiológiai rehabilitációé a főszerep, azon dolgozunk, hogy a betegek életerősen, fitten térjenek vissza a régi életükbe. A halál nálunk sem mindennapos, így az itt dolgozó nővéreket a poszt-Covid rehabilitációban nagyon megérintette, amikor azt látták, hogy egy fiatal, korábban életerős páciens az intenzív osztályról kikerülve csak árnyéka önmagának, és sok idő, míg újra ugyanaz az ember néz vissza rá a tükörből, akit önmagaként ismert" – mesélte Bálint Amarilla, aki maga is tagja annak a csapatnak, ahol azoknak az ápolóknak és orvosoknak segítenek, akik átéltek ehhez hasonló élményeket.
A pszichológusok egyébként már a járvány elején önkéntes alapon vállalták, hogy ellátják a frontvonalban dolgozókat, a Szent Ferenc Kórházban pedig már egy úgynevezett burn out team is alakult, amely a kiégés ellen veszi fel harcot.

Védőfelszerelést viselő orvosok vizitelnek a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent János Kórházban 2020. december 9-én

A mentális regeneráció azonban időigényes folyamat. A klinikai szakpszichológus szerint egyénfüggő, hogy kinél meddig tart a felépülés, de a legtöbbeknél ez legalább annyi időt vesz igénybe, mint ameddig maga a trauma, az extra terhelés tartott, vagyis attól még, hogy a járvány elcsendesedett, a problémák nem szűnnek meg csettintésre.
Nem szeretnék borúlátó lenni, de reális esély van arra, hogy még csak most jön a neheze
– folytatta a szakember.
„Sokaknál csak most jönnek majd felszínre azok a nehézségek, amelyek megélésére, feldolgozására a járvány legnehezebb heteiben egész egyszerűen nem jutott elég idő és energia. Nem véletlen, hogy korábban hallottunk olyan példákról, hogy cégvezetők is akkor kaptak szívrohamot, amikor elmentek nyaralni. Eltérnek a megszokott terheléstől, és a felgyülemlett stressz hirtelen előtör, éppen akkor, amikor már meg lehetne könnyebbülni” – részletezte a klinikai szakpszichológus.
A poszt-covidosokra is komoly belső munka vár
A járvány természetesen azokat is megviselte, akik átestek a fertőzésen. A koronavírus ráadásul még a gyógyulást követően is képes tüneteket produkálni, ez az úgynevezett poszt-Covid-szindróma, amely sok esetben a betegek mentális egészségét is érinti.
NAGYON GYAKORI PROBLÉMA AZ ALVÁSZAVAR, DE SZORONGÁSOS ÉS DEPRESSZIÓS TÜNETEK, VALAMINT POSZTTRAUMÁS ZAVAROK IS JELENTKEZHETNEK.
A jelenség hátterében az áll, hogy a koronavírus az idegrendszert is megtámadja, de jó hír, hogy a legtöbb folyamat reverzibilis.
„Ugyanakkor egyre biztosabb, hogy a Covid előrébb hozhatja olyan betegségek kialakulását, amelyek bizonyos esetekben csak idősebb korban jöttek volna elő. Gondoljunk itt a demenciára vagy a kezdődő Alzheimer-kórra, ezekben az esetekben a gyógyszeres kezelésre is mindig szükség van" – mutatott rá a szakember, aki szerint minden felépülés alapját az életmódterápia képezi, amely magába foglalja az elegendő mennyiségű alvást, a rendszeres és változatos táplálkozást, valamint a sport és a kikapcsolódás szigorú fókuszban tartását. "Ezekre az alapvető szükségletek kielégítésére érdemes figyelni, ezek most a legfőbb mentőöveink” – tette hozzá a szakember.


************************************************
A koronavírus-fertőzöttek lélekszámának emelkedése által sújtott Afrika, ahol szinte teljesen leállt az oltóanyagok szállítása, nem áll készen a világjárvány újabb hullámára – figyelmeztetett csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Számos afrikai kórház és klinika nincs felkészülve a súlyosan beteg páciensek számának drasztikus növekedésére – figyelmeztetett Matshidiso Moeti, a WHO Afrikáért felelős regionális igazgatója csütörtökön tartott online sajtóértekezletén. Az orvosvégzettségű és közegészségügyre szakosodott Moeti kijelentette: a világjárvány harmadik hullámának veszélye „reális és erősödő” az afrikai kontinensen.
Afrikában – a WHO adatai szerint – jelenleg több mint 4,8 millió fertőzöttet, valamint 130 ezer halálesetet tartanak nyilván, ez a világban regisztrált összes fertőzött 2,9 és az összes halálos áldozat 3,7 százaléka.
A WHO májusban végzett felmérése szerint a kontinens legtöbb államában nincs elegendő egészségügyi felszerelés és személyzet a Covid–19-betegek ellátására. A legtöbb afrikai országban százezer lakosra jut egyetlen ágy az intenzív osztályon, de van, ahol még egyetlen ágy sincs. Összehasonlításképpen: Németországban vagy az Egyesült Államokban több mint 25 intenzív ágy jut 100 ezer lakosra.






Az egyébként életmentő kezelés szövődménye lehet egy viszonylag ritka, de súlyos lefolyású gombás betegség, a mukormikózis, vagy más néven feketegomba-fertőzés. Az első eseteket Indiából jelentették .Az intenzív osztályokon kezelt betegeknél eddig sem számítottak különlegességnek a különböző gombás fertőzések, amelyek a véráramba terjedve komoly problémákhoz, akár halálos kimenetelhez is vezethetnek. A Covid kapcsán előtérbe került is. Az első eseteket Indiából jelentették, később a kórkép megjelent máshol is, elsősorban Oroszországban. Eddig legalább 12 000 eset vált ismertté, és egyes adatok szerint a Covid és a mukormikózis együttes előfordulása esetén a halálos lefolyás gyakorisága 50 százalék is lehet. Mukormikózis tömeges előfordulását korábban természeti katasztrófák, például a 2004-es szökőár, illetve a Missouri tornádó után észlelték.​
Most azonban egy másik, az intenzív osztályokon és legyengült immunrendszerrel rendelkező betegekben korábban is megfigyelt gombás fertőzés, a Candida auris és Candida albicans (fehér) egyre gyakoribb megjelenését, és az az eddig megfigyelt eseteknél súlyosabb lefolyású fertőzések egyre gyakoribbá válását tapasztaljuk Covid miatt, elsősorban intenzív osztályon kezelt betegek körében.

Miről van szó pontosan?
Az intenzív osztályokon, különösen a hosszabb ideig antibiotikumokra szoruló, illetve legyengült immunrendszerrel rendelkező, például AIDS-ben szenvedő, esetleg rosszindulatú daganat miatt kemoterápiával kezelt betegek között eddig sem volt ismeretlen a candidafertőzés, mely sokszor körükben rendkívül agresszív és nehezen kezelhető.
A fertőzés egyébiránt az enyhe, például nyálkahártyákra korlátozódó lefolyástól a súlyos, sőt halálos lefolyást is mutathatja, melynek során agresszív, úgynevezett invazív viselkedést produkál a kórokozó, a tüdőbe, a központi idegrendszerbe is bejuthat, vagy a véráramba kerülve szepszist okozhat, illetve az általában hatásos kezelésekkel szemben ellenállóvá válhat. Sajnos egy Coviddal kezelt betegben minden adott ehhez. Ők ugyanis gyakran szorulnak intenzív ellátásra, amelynek során különböző invazív beavatkozásokat vagyunk kénytelenek elvégezni rajtuk (például intubálás, vénás, esetleg artériás kanülök sokasága, katéterezés). Ezenfelül sokszor szorulnak antibiotikus kezelésre is, például a vírus által okozott tüdőgyulladás bakteriális felülfertőződése esetén.
A szteroidoknak ára van
A súlyos Covid kezelése során életmentő lehet az úgynevezett kortikoszteroidok alkalmazása is, a rendkívül erős gyulladás és a szervezet túlzott immunreakciójának csökkentésére. A fentieknek azonban ára van, ami kedvezőtlen esetben súlyos is lehet. Minden fentebb felsorolt, egyébiránt helyes, sőt Covid esetében szükséges, akár életmentő kezelés ugyanis fokozza candidafertőzések esélyét, amelyek ráadásul a korábban, más betegségekben tapasztaltnál súlyosabb, esetenként halálos lefolyást is mutathatnak. A mucormycosishoz hasonlóan, a legnagyobb veszélyben itt is azok a koronavírus-fertőzöttek vannak, akiknek elhanyagolt cukorbetegségük is van, a kortikoszteroidok ugyanis tovább ronthatják az ilyen betegek vércukorszintjét, ami a fertőzésekből történő felgyógyulásukat lassítja, és további szövődményekhez vezethet.
A fertőzés szerencsére emberről emberre nem terjed, az észlelt eseteket tehát nem külföldről hurcolták be. A kórkép kezelése, sőt diagnózisa is igen nehézkes lehet, így a hangsúly itt is elsősorban a megelőzésen van. Alapvetően a candida-, de leginkább a koronavírus-fertőzés megelőzésén.


**********************************

A fertőzöttek száma 172 millió, a halálos áldozatoké már mintegy 3,7
A világon 172 021 452 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 698 538 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint.
EGY NAPPAL KORÁBBAN 171 537 180 FERTŐZÖTTET TARTOTTAK NYILVÁN, A HALÁLOS ÁLDOZATOK SZÁMA 3 668 260 VOLT.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 326 054 fertőzött volt eddig a napig, és 596 401-en haltak meg.
  • Indiában 28 441 986 fertőzöttet és 337 989 halálos áldozatot jegyeztek fel.
  • Brazíliában 16 803 472 fertőzöttről és 469 388 halálos áldozatról tudni.
  • Franciaországban 5 755 679 fertőzöttet és 109 990 halálos áldozatot regisztráltak.
  • Törökországban 5 270 299 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 47 882.
  • Oroszországban 5 040 390-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 120 604-re emelkedett.
  • Az Egyesült Királyságban 4 515 778 a fertőzöttek száma, és 128 075-en haltak meg a betegségben.
  • Olaszországban 4 225 163 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 126 342.
  • Argentínában 3 884 447 a fertőzöttek és 79 873 a halottak száma.
  • Németországban 3 701 692 a fertőzöttek száma, 89 031 a halottaké.
  • Spanyolországban 3 693 012 fertőzöttet és 80 049 halálos áldozatot regisztráltak.
  • Lengyelországban 2 874 092 fertőzöttet és 74 075 halálesetet tartanak nyilván.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0

Mark Dybul
Mark Dybul professzor a pandémia kitörése óta tanácsokkal látta el a G20-akat, az Európai Bizottságot, az Egészségügyi Világszervezetet és az Egyesült Államok kormányát is.
Hány kézfogásra van Joe Bidentől?
Amikor az Egyesült Államok Külügyminisztériumában dolgoztam George W. Bush elnöksége alatt, a szenátus Külügyi Bizottságát történetesen Biden elnök úr vezette, tehát az a megtiszteltetés ért, hogy vele és a stábjával is nagyon szoros munkakapcsolatban voltam. Washingtonban egyébként is mindenki ismer mindenkit.
És milyen hatással van a szakmai álláspontja a tényleges döntésekre most?
Egyike voltam annak a három nem kormányzati szakértőnek, akiknek szenátusi meghallgatás keretében kikérték a véleményét a Coviddal kapcsolatban. De persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy felhívom az amerikai elnököt, és megmondom neki, mit csináljon.

És fordítva?
Előfordul, hogy a kormányzat rangidős tagjai megkérdeznek konkrét ügyekről, elvégre harminc éve foglalkozom járványtannal. Ne feledjük: ez nem az első és nem is az egyetlen pandémia a földön. Az én szakmai pályafutásom pedig a tbc-, a HIV-, a malária- és az ebolajárvány elleni globális küzdelemről szól, ezek mindegyikében aktívan részt vettem.
Joe Biden elnök éppen a héten fogalmazta meg azt a célt, hogy július 4-ére az amerikai felnőtt lakosság hetven százalékának meg kell kapnia legalább az első védőoltását. Ez reális?
Szerintem igen, és teljes mértékben támogatom is ezt a tervet. A hetvenszázalékos átoltottság éppen az a szint, amit nyájimmunitásnak is szokás nevezni. Persze a vírusvariánsok miatt ennél valamivel többre is szükség lehet akár, de ahhoz képest, hogy gyakorlatilag a nulláról indult ez a kormány, az eredmények és a tempó is örvendetes.
A végcél az, hogy mindenki be legyen oltva a világon?
Elméletben igen, de gyakorlatiasan nézve ezt rendkívül nehéz elérni. Egyrészt mert nem mindenki szeretné megkapni az oltást – főleg a gazdagabb országokban. Az Egyesült Államokban például a lakosság harminc százaléka vélekedik ma így. A másik probléma az oltóanyagok végessége. A szegényebb országokban mindössze az emberek két-három százalékának van hozzáférése a vakcinákhoz, ami mélyen aggasztó.
Az Egészségügyi Világszervezet független szakbizottsága, melynek tagja voltam, ezért azt javasolta, hogy idén szeptemberig egymilliárd adag oltóanyagot csoportosítsunk át a kevésbé fejlett országokba, jövőre pedig el kéne érni a kétmilliárd adagot. A tehetősebb országoknak ugyanis körülbelül ennyivel van több dózisuk, mint amennyire szükségük van.
És eközben még a gyártási kapacitásokat is fejleszteni kell; éppen a múlt héten jelentette be Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök például, hogy francia, amerikai, brit és német befektetők segítségével növelni fogják a helyi gyártások volumenét. De ez mind-mind időbe telik, közben pedig újabb és újabb vírusvariánsok jönnek létre.
Ezek mindegyike ellen védenek a mai oltások?
A jelenlegi védőoltások nagyon okosan és stratégiailag abszolút helyesen a vírusok felszínén található tüskefehérjékre fókuszálnak, ezekhez riasztják az immunrendszert, amely aztán elpusztítja a veszélyes betolakodót. Ezek a tüskefehérjék rendszeresen mutálódnak, ezért is van ennyi variáns a világban. De ezek ellen a ma elérhető oltások egyaránt hatásosak.
Viszont azt is látni kell, hogy az események természetes ritmusa miatt minden eddig megismert mutációt olyan országokban azonosítottunk, ahol még nem történt meg a megfelelő átoltottság. Amikor nagyon sokan lesznek már beoltva – néhányan azonban sosem, ennek okaira utaltam is már –, akkor az nyomást fog helyezni a vírusra, hogy próbáljon olyan irányokba alakulni, mellyel képes lesz megkerülni a ma elérhető vakcinákat.
Minden vírus állandó változásban van, a védettséget nem szerzett emberekben variánsok sora keletkezik folyamatosan. A vírus addig fog próbálkozni, azaz ugrándozni egyik emberről a másikra, amíg ki nem találja, hogy miként kerülheti meg azokat az antitesteket, amelyeket éppen a vakcinák hoztak létre. Ebben az értelemben az, hogy az oltások tömeges beadása ennyire lassan folyik, tulajdonképpen az új vírusvariánsok megszületésének hajtóereje is egyben, akármilyen hasznos is mindez rövid távon.

Mennyi idő, míg a vírus megtanulhatja kicselezni az oltásokat?
Minden vírus minden pillanatban mutálódik. Minden egyes alkalommal, amikor egy élő szervezetben szaporodik, a genetikai kódja egy kicsit megváltozik. Csak véletlen és szerencse kérdése, hogy a terjedékenységét és a halálosságát érintő változások mikor következnek be. A következő 12-18 hónapban nagy a valószínűsége, hogy találhatunk majd olyan vírusvariánsokat, amelyeket a mai vakcinákkal már nem fogunk tudni kordában tartani. Azért nincsen HIV-vakcinánk sem például, mert a HIV-vírus felszíne folyamatosan mutálódik, így az oltások nem képesek üzembiztosan „felismerni”.
A megoldást az jelentené, ha nem a vírusok felszínén lévő fehérjékre fókuszálnánk, hanem arra, ami a vírus belsejében van. Vagyis arra a működésmódra, mely által reprodukálja önmagát. Az Enochian BioSciencesnél, amelynek ügyvezető alelnöke vagyok, pontosan ezzel foglalkozunk jelenleg.
Egy zseniális tudósunk, az Amerikában élő török Serhat Gumrukcu azonosította a koronavírusnak azt a részét, ahol képesek lehetünk „visszacselezni őt”. Hepatitis B esetében már alkalmazta ugyanezt az eljárást, az eredmények biztatóak, és úgy hisszük, minden RNS-vírus esetében működhet. Tehát minden olyan esetben, amikor egy vírus a sejtjeinket használja fel ahhoz, hogy szaporodjon. Mert egyes vírusok ugyebár átverik az emberi szervezetet, hogy sokszorosítsák magukat. Ezért is olyan aprók, hiszen nincs meg bennük minden, ami a túlélésükhöz szükséges. Ahhoz kellünk mi is. Most azon dolgozunk, hogy mi verjük át úgy a vírust, hogy azt higgye, szaporodik éppen, miközben valójában megöli azokat a sejteket, amelyekbe beférkőzött. Ezzel pedig önmagát is.
Maga a logika tudományosan ismert már, a maláriára és a HIV-re is léteznek hasonló elven működő preventív szerek, az újdonság az, hogy most koronavírusokra alkalmazzuk ugyanezt. Egészen konkrétan egy olyan, szájon át alkalmazható aeroszol-sprayt fejlesztünk, amely tüneti kezelésre és megelőzésre egyaránt használható lehet. Lényegében ugyanarról az elvről van szó, mint amikor valaki rutinszerűen malária elleni szert kap, mielőtt egy egzotikus országba utazik.
Az influenza ellen is védhet, amin dolgoznak?
Mivel az influenzavírus is RNS-vírus, ugyanez a megközelítés ott is működhet, csak más génszakaszt kell becéloznunk. Hiszen ami egy vírus legbelsejében van, az annyira fontos a szaporodásához, hogy jellemzően nem változik. A globális adatokat nehéz összesíteni, de sokan talán nem is tudják, hogy csak az Egyesült Államokban évente 60-80 ezer ember hal bele az influenzába. Az is egy világjárvány, csak sokkal kevesebbet beszélünk róla. 1919-ig visszavezettük az influenzajárványokat a földön, és a genetikai szekvencia, melyet be akarunk támadni, mindegyikben jelen volt.
A tüdősejtjeink általánosságban 17-18 hónapig élnek. Ha tehát efféle rendszerességgel bejuttatnánk a szervezetünkbe ezt az úgynevezett RNS-eltérítő nanorészecskét, amelyről beszéltem, akkor az ott várna, lesben állva, és amint egy influenzavírus megtámadja a sejtjeinket, rögtön lecsapna rá. Bármiféle mutációjára. Elméletben minden jövőbeli influenzát ki tudnánk védeni teljesen azzal, hogy körülbelül 17 havonta inhalálunk egyet.
És a gyakorlatban mikortól?
Az állatkísérletek folynak, tudományos fórumokon prezentáljuk az eredményeinket, és az engedélyeztetési folyamat is halad a maga útján. Magyarországra is azért érkeztem most, hogy bemutassuk az eddigi eredményeinket és lehetséges befektetőkkel tárgyaljunk, hiszen egy ilyen fejlesztés rendkívül költséges folyamat. És úgy általában is: a humán klinikai vizsgálatokba mindenképpen szeretnénk bevonni Európát, már csak az itteni gyógyszer-engedélyeztetési előírások miatt is.
Eredményesek voltak az itteni tárgyalások?
Történt néhány kézfogás.
Ön egy évtizeden keresztül dolgozott együtt Biden elnök egészségügyi főtanácsadójával, dr. Anthony Faucival...
A mentoromnak tekintem őt, az egyik laboratóriumi részlegét én vezettem, jó barátok vagyunk.
Dr. Fauci pár napja további vizsgálatokat sürgetett a laborszökevény-elmélettel kapcsolatban, hozzátéve, hogy teljesen nem lehetünk biztosak abban, hogy természetes úton jött létre a mostani világjárványt okozó koronavírus-változat. Mit gondol erről?
Annyiban azért összefügg a védekezéssel, hogy a laborszökevény-elmélet felveti Kína felelősségét, vagyis világpolitikai feszültségeket okoz – egy olyan helyzetben, amikor éppen hogy globális összefogásra volna szükség.

Szerintem most előre kell tekintenünk. A HIV-vírus genetikáját is tizenöt év alatt értettük meg, de ez nem befolyásolta az erőfeszítéseinket, hogy küzdjünk ellene.
Úgy általánosságban is komoly kihívásnak tűnik a globális populáció átoltása egy olyan világban, ahol nem csak együttműködő, demokratikus rezsimek léteznek…
A legkülönfélébb kormányzati formák együttműködése egészségügyi kérdésekben nem újdonság, sok jó példa van rá nagyon régóta. A HIV, a tbc vagy a malária elleni küzdelem esetében is ez történt és történik, hiszen a célok közösek.
Én azt az álláspontot képviselem, hogy minden országnak segíteni kell a helyi intézkedések meghozatalában, legyen az felkészülés, megelőzés vagy reagálás, és eközben meg kell szervezni a regionális együttműködés fórumait is. A globális szint pedig a regionális tapasztalatok és mechanizmusok összessége. Világjárványok esetén nincsen más út, különösen, ha a jövő járványaira akarunk időben és gyorsan reagálni.
Ha megfigyeljük, mely országok reagáltak a legjobban a mostani járványra, vagy akár korábban a SARS- vagy a MERS-vírusra, mindenhol láthatjuk ezeket a kiépített mechanizmusokat. A riasztórendszereket, a monitorozás technikáit. És itt nem feltétlenül a hi-tech megoldásokra utalok, mindezek közösségi szinten is megoldhatók, különösebb technológiai háttér nélkül is.
Az adatgyűjtés tehát a kulcs?
Önmagában az sem elég még. Ha visszaemlékszik, tavalyelőtt decemberben már mindenki tudta a világon, hogy nagy baj közeleg, de egészen március végéig a legtöbb döntéshozó nem csinált semmit. Pedig ha regionális szinten összehangoltan cselekedett volna mindenki, akkor csírájában elfojthattuk volna ezt a járványt.
Nem volt benne ebben az is, hogy a kormányok legtöbbje addig nem szívesen csorbította a polgárok szabadságjogait (hogy mikor, hova mehetnek, kikkel találkozhatnak, stb.), amíg ez nem vált feltétlenül szükségessé?
Pedig ebben semmi újdonság nincsen. Számos országban nem járhat iskolába az a gyerek, aki nem kapta meg a kötelező gyerekkori védőoltásait. Amikor én Afrikába utazom, nálam kell lennie egy igazolásnak arról, hogy egy sor ritka betegség – például a sárgaláz – ellen beoltottak. Teljes őrület tehát úgy beszélni erről, mintha valami új dolog lenne.
Az ellenérv persze az, hogy egzotikus országokba nem muszáj utazni...
Étterembe vagy moziba sem kötelező menni.
Lehet-e határ? Elképzelhető-e, hogy élelmiszerboltokba is csak védettségi igazolással lehessen belépni?
Ezt majd az egyes országok kormányai egyenként eldöntik. Izrael példájából szerintem sokat tanulhatunk ez ügyben. Ahogy mondani szokás, minden ember szabadságjoga ott végződik, ahol egy másik emberé kezdődik. Sok országban bűncselekménynek számít, ha valaki szándékosan megfertőz egy másik embert HIV-vírussal. Ha belegondol, semmi különbség nincs a kettő között.

A koronavírus relatíve alacsony halálozási aránya miatt sokan úgy vélik, hogy a lezárásokkal többet veszítettünk, mint amennyit nyertünk. Gazdaságilag például biztosan.
Ez a kalkuláció már megtörtént, a világ döntött. És szerintem helyesen. A negatív gazdasági hatások tompításának igénye pedig csak egy újabb érv arra, amiről az imént beszéltem: hogy a legkülönfélébb kormányzati szinteken kell összehangolni az országok járványügyi tudatosságát a jövőben.
Azt kell megérteni, hogy nagy világjárványokból nem százévente van egy. Majdnem lett egy 2009-ben, majdnem lett egy 2017-ben. És egyre nő a valószínűségük a klímaváltozás, a túlnépesedés és az urbanizáció miatt. Egyre több ember él szorosan egymás mellett a városokban, egyre közelebb olyan állatfajokhoz, amelyekkel korábban nem volt kontaktusunk. Elmaradásban vagyunk abban is, hogy feltérképezzük azokat az állati vírusokat, amelyek potenciálisan átterjedhetnek az emberre is akár.
Ez a járvány éppen ezt tanította meg nekünk, hogy egy járvány nem kizárólag egészségügyi kérdés, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (amely egyébként most gyorsan és jól reagált) majd megold valahogy. A kormányoknak, az állampolgároknak, a tudósoknak, a gazdasági élet szereplőinek mind-mind együtt kell működniük a jövőben, hogy kivédjük a következő ilyen veszélyt.
Az Egészségügyi Világszervezet felkérésére készített jelentésünkben is azt találtuk, hogy az a 28 ország reagált a legjobban a járványra, amelynek már 15-20 éve létező, szakterületeken átívelő mechanizmusai voltak a védekezésre, melyeket az állami vezetés legfelsőbb szintjein fogtak össze. Volt olyan ország is, ahol a rendszer készen állt volna, de ideológiai okokból nem csináltak semmit, de ez már politikai kérdés.
És kinek volna a dolga, hogy ezeket a rendszereket segítsen kiépíteni, felfejleszteni vagy naprakészen tartani?
Ez csakis összehangolt, globális munka lehet. A G7-eknek, a G20-aknak, az ENSZ Közgyűlésének fontos a szerepe ebben.
Mennyi idő kell mindehhez?
Egy hónapon belül meglehetne, ha megvan a közös akarat. Ez azért nem agysebészet! A koordináció és a finanszírozás csak döntés kérdése, az utánkövetés pedig úgyis egy folyamat, nem egyik napról a másikra történik. Nem kell, hogy tökéletes legyen, egyetlen globális rendszer sem az. De az „elég jó” már pont elegendő lenne ahhoz, hogy a következő nagy világjárványt megállítsuk.


**************************************************

A bosnyákok tömegesen oltatják be magukat Szerbiában
A Szerbia és Bosznia-Hercegovina közötti Drina határfolyón átkelve tömegesen jelennek meg a bosnyákok a szerbiai oltási pontokon.
Ahhoz, hogy Szerbiában felvehessék a védőoltást, pusztán útlevélre van szükségük, és annak igazolására, hogy lakóhellyel rendelkeznek Bosznia-Hercegovinában.
A bosznia-hercegovinai állampolgárok teljesen ingyenes szerbiai beoltását Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök június 3-án jelentette be.
Azóta a két ország határához közeli szerbiai települések oltási pontjain tömött sorokban várakoznak a bosnyákok – számol be a szarajevói Avaz.

**************************************************
A brazil egészségügyi felügyelet (Anvisa) jóváhagyta pénteken a koronavírus elleni Szputnyik V orosz fejlesztésű vakcina importját és korlátozott alkalmazását az országban .

Az Anvisa vezető testülete hétórás vita után négy igennel és egy ellenszavazattal engedélyezte a Szputnyik V feltételes alkalmazását, illetve ugyancsak feltételekkel hagyta jóvá hagyta a Bharat Biotech indiai gyógyszergyártó által kifejlesztett Covaxin oltás használatát.
A hatóság kizárólag az egészséges felnőttek esetében engedélyezte az orosz vakcina alkalmazását, krónikus betegségben szenvedők és várandós nők nem kaphatják meg. Csak olyan vállalatok által gyártott oltás importálható, amelyeket előzőleg megvizsgáltak az illetékes a brazil hatóságok. Az importengedélyt hat brazil állam kapta meg, és annyi Szputnyik V vakcinát szerezhetnek be, amennyi csupán a lakosság egy százalékának a beoltásához elegendő.
Kirill Dmitrijev, az orosz vakcinák menedzseléséért felelős Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezetője a Twitteren jelezte, hogy az oltóanyag júliusban érkezik meg a latin-amerikai országba. Brazília a hatvanhetedik ország a világon, ahol engedélyezték a Szputnyik V-t, és az engedélyező országok számát illetően ez a vakcina a második a világon – tette hozzá.
Az Anvisa április végén még egyhangúlag, a brazil kormányzók kérése ellenére elutasította a Szputnyik V importját és alkalmazását az oltás biztonságosságára, minőségére és hatékonyságára vonatkozó adatok hiányára hivatkozva. A hatóság azt állította, hogy a vizsgálatra megkapott oltóanyagtételen belül a második beadandó adagban a genetikai információt szállító adenovírus reprodukcióra képes volt, így a szervezetbe bejutva szaporodhat, és megfázást idézhet elő.
Miután az Anvisa elismerte, hogy nem is tesztelte a vakcinát, az oltás orosz fejlesztői azzal fenyegetőztek, hogy rágalmazási pert indítanak ellene hamis és pontatlan információ tudatos terjesztése miatt. Azzal vádolták a brazil egészségügyi hatóságot hogy meghajlik az Egyesült Államok nyomása alatt. Az orosz fél végül május közepén továbbította az Anvisa-nak a dokumentációt a hiányolt adatokkal.
A baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint a 211 milliós Brazíliában a járvány kezdete óta közel 16,8 millió ember kapta el a koronavírust, ezzel az USA és India után a harmadik legfertőzöttebb ország. Brazíliában eddig a 47,6 millió ember – a lakosság 22,6 százaléka – kapta meg az oltás első adagját, és 22,7 millió (10,8 százalék) a másodikat.







Háziorvosok is találkoztak már olyannal, amikor harmadik oltásra lenne szükség
Rusvai Miklós virológus szerint a beoltottak 15-20 százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség, és előfordul, hogy az orvosok harmadik oltást is beadnak, vagy az emberek Romániába mennek át egy újabb dózisért. A megkérdezett háziorvosok is tapasztaltak már olyat, hogy beoltott pácienseiknél nem alakult ki megfelelő antitestszint, de a harmadik oltás beadását vagy a vakcinák keverését a hazai eljárásrend nem teszi lehetővé. Máig vita van arról, hogy az alacsony antitestszint a védettség hiányát jelenti-e.

Rusvai Miklós virológus péntekenk azt mondta: bár hivatalosan nem tehetik meg az orvosok, de hallott már olyan esetről, ahol ellenanyag hiánya miatt egy harmadik oltást is beadtak a páciensnek. A szakember szerint a hozzá eljutott információk alapján a beoltottak 15-20 százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség. Az idősebbek immunrendszere már nem mindig működik megfelelően, így az ő körükben gyakrabban fordulhat elő ez a probléma. A virológus azt is mondta: vannak, akik Romániába mennek át a harmadik oltásért. Ha valakinél a második oltás után 4 héttel nem mutatható ki antitestes válasz, vagy más, a védettségre utaló faktor, az jobb, ha minél hamarabb harmadik oltást kap – mondta. Rusvai szerint ennek a harmadik oltásnak más típusú vakcinának kell lennie, mint amit az alany korábban kapott.
Nincs immunválasz
„Több páciensem végeztetett kíváncsiságból ellenanyag-vizsgálatot a második oltás után egy hónappal, és bizony néhány esetben előfordult, hogy a laborvizsgálat csak nagyon alacsony antitestszintet mutatott ki” – mondta a Telexnek egy háziorvos. Az orvos látott olyan laborvizsgálati eredményt, amelyen Pfizer-vakcinával oltott embernél is non-responder (nincs immunválasz) lett az eredmény, de ennél több esetben fordult elő ugyanez a kínai Sinopharm-vakcinával oltottaknál. „Úgy láttam, hogy a férfiaknál talán jobban volt immunválasz, a nőknél kevésbé, de ezek csak saját megfigyeléseim, nem tekinthetők sem statisztikáknak, se tudományos állításoknak” – mondta a háziorvos.
Egy másik háziorvos eddig 1600 betegét oltotta be, közülük kb. 150-en küldték el neki az ellenanyagszintjükről készült tesztet. Ezek között egyiknél sem merült fel, hogy ne alakult volna ki a védettség, de egyik kolléganője három olyan esettel is találkozott, amikor az oltás ellenére nem volt valakinek antitest a szervezetében. Ők jellemzően szteroidos kezelésben részesülő, vagy kemoterápiára járó, legyengített immunrendszerű páciensek voltak.
Az orvos szerint nagyon nem mindegy, hogy az oltás után ki milyen tesztet végeztet el, ha meg akarja tudni, hogy megfelelő védettsége van-e. A patikákban kapható gyorstesztekről mindenkit lebeszélne, mert ezek nem mindig adnak használható eredményt. Ezeket a vizsgálatokat csak megfelelő laborokban érdemes elvégeztetni, ott sem mindegy, hogy milyet. Aki például a tüskefehérjék elleni védettséget kialakító mRNS-alapú vakcinát (Pfizer, Moderna) kapott, annál a laborban a tüskfehérje-specifikus IgG antitestvizsgálatot (IgG S) érdemes elvégeztetni, akit pedig az elölt teljes vírust tartalmazó kínai Sinopharm vakcinával oltottak, azoknál a nukleokapszid fehérjét (IgG N) is vizsgálják. Az sem mindegy, hogy mindezt milyen módszerrel teszik, ezekből a vénás vérből vett ellenanyag-vizsgálatokból (ELISA) is többféle van.
Vizsgálják a kínai vakcinát
Arról régóta vita folyik külföldön és Magyarországon is, hogy az oltás után végzett tesztek képesek-e egyértelműen kimutatni a védettség meglétét vagy hiányát, illetve emiatt szükség van-e harmadik oltásra. A vita arról folyik, hogy ha az antitestek szintje alacsony is a tesztek alapján, akkor is rendelkezünk-e elegendő mértékű sejtes immunitással vagy sem. Egyes kutatók szerint nem feltétlenül kell aggódni, ha az antitestszintünk alacsony a második oltás után 1-2 hónappal. Mások arra figyelmeztetnek, hogy a kínai vakcina eleve jóval gyengébb sejtes immunválaszt vált ki, sőt ez akár el is maradhat, így a Sinopharm-vakcinánál alacsony antitestszint esetén jobb, ha az ember úgy veszi, hogy nem védett.
Szerbiában tízezer résztvevő bevonásával vizsgálták meg, melyik vakcina hogyan indítja be az antitestek termelődését. A kínai vakcina összességében a 20 és 65 év közöttiek 90 százalékánál jól teljesített, de volt két figyelemre méltó megállapítása a vizsgálatnak.
  • A Sinopharmnál a többi vakcinához képest jóval később, csak a második adag után legkorábban két héttel jelenik meg mérhető antitestszint a szervezetben, tehát az első oltás után még nagyon alacsony a védettség szintje.
  • Jelentősen gyengébb antitestválaszt figyeltek meg a 65 év fölöttieknél, különösen a 70 évnél idősebb férfiaknál. Körükben gyakran egyáltalán nem volt kimutatható a specifikus antitestek jelenléte a vérkeringésben.
Nem véletlen, hogy a harmadik oltás kérdése lépten-nyomon felmerül. A kínai Sinopharm gyártója márciusban ismerte el, hogy vizsgálják ennek a szükségességét. Az Egyesült Arab Emírségekben el is kezdték beadni a vakcina harmadik adagját. Ez a kérdés más gyártóknál is felmerült. Áprilisban a Pfizer vezére beszélt erről, és az Egyesült Királyságban is készülnek a harmadik adagokra.
Ez nem kívánságműsor
Arra ugyanakkor ma nincs eljárásrend Magyarországon, hogy egy háziorvos egy harmadik oltást is beadjon a páciensének, igaz, ez nem is tiltott. „Az elektronikus egészségügyi rendszerben (EESZT) csak két oltás beadását tudjuk rögzíteni” – mondta egy háziorvos. Szigorú az elszámolás a vakcinákkal is: a praxisok egy betegre két adag vakcinát kapnak, és az orvosoknak le kell jelenteni, hogy a kapott mennyiséget mikor adták be. Persze kiskapuk lehetnek. Elő-elő fordul, hogy valaki nem megy el az oltására, és egy ampullában marad oltóanyag, amit vagy kidobnak, vagy beadnak valakinek.
Ha ez a harmadik oltás, akkor arról semmilyen igazolást nem tudnak kiállítani. Pedig sokaknak ez is fontos lenne. „Volt már olyan betegem, aki két kínai oltást kapott, de a nyáron olyan helyre akar menni nyaralni, ahol azt nem fogadják el. Arról érdeklődött, kaphatna-e most a Pfizerből. Ez természetesen nem lehetséges, és ez különben sem kívánságműsor” – mondta az orvos.
Arra sincs még protokoll, amit a cikk elején idézett Rusvai Miklós ajánlott, hogy ha valakinél nem ad megfelelő immunválaszt az egyik vakcina, akkor annál beadható-e a harmadik oltás egy másik típusú vakcinából, például a kínai után az mRNS-alapú Pfizert vagy a vektorvakcinának számító AstraZenecát. Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy ilyen irányú kísérletek már zajlanak. Nagy-Britanniában az év elején azt vizsgálták, hogy ha nem lenne elég oltóanyag, második oltásként beadható lenne-e más típusú vakcina. Azóta több klinikai vizsgálatot is folytattak a vakcinamixelésről, amelynek elsődleges célja egyébként az, hogy a különböző típusú oltóanyagokkal javítsák az immunválaszt.
Elemzik az itt beadott vakcinák védőhatását
„Világos iránymutatást szeretnék kapni a Nemzeti Népegészségügyi Központtól arra, mi a teendő azoknál a betegeknél, akiknél két oltás sem váltott ki megfelelő immunválaszt, és adható-e nekik harmadik oltásként másik típusú vakcina, mint amit eredetileg kaptak” – mondta a Telexnek az egyik megkérdezett háziorvos.
Korábban több neves kutató sürgette, és a Magyar Orvosi Kamara is jelezte, hogy vizsgálni kellene a vakcinák által kiváltott immunválaszt a kínai oltóanyag miatti bizonytalanságok tisztázására. Április elején aztán egy Facebook-bejegyzésből derült ki, hogy a Sinopharmmal beoltottak önkéntes alapon részt vehetnek egy követéses vizsgálatban. Később Kásler Miklós humánminiszter azt jelentette be, hogy minden forgalomban lévő vakcinát megvizsgálnak abból a szempontból, hogy az általa létrehozott immunitás két komponense az ellenanyagok, illetve a sejtek védekező képességét hogyan alakítja, és milyen időtartamra vonatkozik a védettség. A projektben a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Onkológiai Intézet, az Országos Infektológiai Intézet, az Országos Korányi Intézet és a Pécsi Tudományegyetem vesz részt. A miniszter május végére ígérte a vizsgálat befejezését.
A harmadik védőoltás lehetőségére Orbán Viktor a május 21-i rádióinterjújában utalt. Akkor azt mondta: Magyarország azért nem vesz részt a közös uniós vakcinabeszerzésben, mert 2022 végéig van elég vakcina „a zsákban”, akkor is, ha harmadik vagy akár negyedik oltásra is szükség lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: most még nincs szükség harmadik oltásra, ezért Magyarország szívesen ad kölcsön vakcinát a rászorulóbb országoknak, amelyet néhány hónapon belül visszakapunk. Ha pedig tömeges mennyiségben lesz szükség újabb emlékeztető oltásra, akkor jut mindenkinek.






 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Ciprusra is lehet utazni magyar védettségi igazolvánnyal és az oltások igazolásával – jelentette be Szijártó Péter külügyminiszter. A védettséget igazoló dokumentumokat előzetesen fel kell tölteni egy ciprusi online rendszerbe.
Vasárnaptól a beoltott magyar állampolgárok is szabadon utazhatnak Ciprusra, a megállapodás az összes Magyarországon használt vakcinára érvényes. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter a közmédiában beszélt.

„Sikerült egy újabb tárgyalást lezárni, Ciprussal meg tudtunk állapodni az oltási igazolások kölcsönös elismeréséről, így azok a magyar és ciprusi állampolgárok, akik be vannak oltva, szabadon, vagyis teszt- és karanténkötelezettség nélkül utazhatnak a két ország között” a külgazdasági és külügyminisztert. Szijjártó emlékeztetett, hogy folyamatosan zajlanak a tárgyalások, amelyeknek az a célja, hogy a magyar emberek minél több országba elutazhassanak a védettségi igazolványukkal.
A gyakorlatban nem elég felmutatni mondjuk Larnacában vagy a limassoli reptéren a magyar védettségit. Azoknak a magyar állampolgároknak, akik Ciprusra szeretnének utazni, az utazásuk előtt legalább két nappal regisztrálniuk kell egy erre a célra létrehozott ciprusi online felületen, ott fel kell tölteniük a védettségi igazolványuk és az oltáskor kapott papíralapú igazolásnak is az adatait. Erről érkezik egy visszaigazolás, amit ki is kell nyomtatniuk, és ezzel tudnak beutazni Ciprusra. A külügyminiszter ígérete szerint az összes technikai tudnivalót közzéteszik a konzuli szolgálat honlapján is.
Miközben a ciprusi utazás ezzel így is könnyebbé válik, a magyar külügy így sem ajánlja az utazást, ahogy más országokba sem: „A világjárvány miatt nem javasolja a Külgazdasági és Külügyminisztérium az utazást, de előfordulhat, hogy az halaszthatatlan ügyben mégis szükségessé válik” – olvasható a konzuli szolgálat oldalán.

******************************************

Hamarosan megkezdődhet a Szputnyik iránt érdeklődő külföldiek hivatalos oltása Oroszországban – derült ki Vlagyimir Putyin beszédéből a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon. Az orosz kormányszóvivő szerint a fizetős rendszerű vakcinaturizmus egy-két hónapon belül indulhat.
Az orosz kormány áttekinti a lehetőségét, hogy külföldi állampolgárok beoltathassák magukat Oroszországban – jelentette ki Putyin a szentpétervári fórumon pénteken. A koronavírus elleni orosz védőoltás a külföldieknek fizetős lenne. Szintén dolgoznak az Oroszországban dolgozó külföldi vendégmunkások oltási programján – mondta az orosz elnök a nemzetközi fórumon.

A külföldi vakcinaturizmus egy-két hónapon belül indulhat el – mondta el nem sokkal Putyin beszéde után Dmitrij Peszkov kormányszóvivő. A szóvivő szerint ennek gyorsan meg fogják teremteni a feltételeit, mert „óriási igény van a vakcinaturizmusra” – számolt be a Taszsz, az orosz állami hírügynökség.
Nemhivatalos vakcinaturizmus idáig is létezett, a Telexen is bemutattuk a Deutsche Welle erről szóló összeállítását. A német csatorna riportja szerint több utazási iroda is szervezett a Kreml hallgatólagos támogatása mellett városnézéssel egybekötött pár napos oltakozó túrákat Moszkvába, az első ilyen április 8-án volt. Egy norvég iroda 1200 és 3000 ezer euró közötti árat kért egy ilyen négy napos útért.
A spontán vakcinaturizmusról szóló áprilisi hírek időben egybeestek azzal, hogy az uniós oltási program sebességével elégedetlen Németország kétoldalú tárgyalásokat kezdett az oroszokkal a Szputnyik beszerzéséről, és Bajorország már előszerződést is kötött az első szállítmányról. Végül azonban Merkel úgy döntött, hogy csak azután vennének az orosz oltóanyagból, hogy azt elfogadja az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA azonban azóta sem adta áldását a Szputnyikra. Az EU-s oltási zöldigazolvány szintén nem vonatkozik a keleti oltóanyagokra, ráadásul a nyugati vakcinák szállítása időközben felgyorsult, ami miatt a tagállamok talán már kevésbé érzik úgy, hogy rá lennének szorulva az orosz vakcinákra. A nemzetközi „vakcinaháborúban” és országimázsszempontból Moszkvának azonban továbbra is fontos a Szputnyik, bár az oltási tempó Oroszországban sem túl magas: idáig 30 millió adagot oltottak el, ami a teljes népesség 10 százalékának a teljes beoltásához elegendő mennyiség.




Ott, ahol olyan magas a koronavírus elleni átoltottság, mint Magyarországon, nem fog bekövetkezni negyedik hullám – mondta a Semmelweis Egyetem rektora a közrádióban vasárnap. Merkely Béla arról beszélt, hogy
Magyarországon nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez vagy már el is értük,
ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes emberek, családok, akik nem oltatták be magukat, nem fertőződhetnek meg. Azok között, akik nincsenek beoltva, továbbra is lehetnek súlyos lefolyású, akár halállal végződő megbetegedések is. Ezzel együtt arra számít, hogy tovább csökken a kórházban lévők száma, és mihamarabb egyszámjegyűre csökken a napi halálesetek száma, majd a járvány a nyár folyamán „teljes mértékben eltűnik”.
Merkely Béla szerint annak, aki már átesett a koronavírus-megbetegedésen, annak – nemzetközi adatok szerint – elég egy védőoltás beadása is. Ahol volt bizonyított fertőzöttség, ott az első vakcina gyorsító hatású oltás. Aki viszont nem esett át a betegségen, annak nagy szüksége van a második oltásra is, mert az fogja jelentős mértékben emelni a szervezetben az ellenanyag szintjét és növelni a sejtes immunitás aktivitását.

Arra a felvetésre, hogy vannak, akik szerint – mivel a második oltás után nincs a szervezetükben elég antitest – szükséges lenne egy harmadik oltás is, Merkely Béla elmondta: az ellenanyagszint pontosan nem mérhető. Sokféle ellenanyag keletkezik, a fertőzöttségi állapotoktól, oltásoktól függően „más és más típusú védettség alakul ki”, ezeket pedig nem lehet „egy az egyben összehasonlítani”. Az is számít, hogy az oltás vagy átfertőzöttség mikor történt.
Mint azt szombaton a Telex is megírta, háziorvosok is találkoztak már olyan esettel, amikor harmadik oltásra lenne szükség, bár erre a hazai eljárásrend szerint nincs lehetőség. Rusvai Miklós virológus egyenesen arról beszélt, hogy
a beoltottak 15-20 százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség, és előfordul, hogy az orvosok harmadik oltást is beadnak, vagy az emberek Romániába mennek át egy újabb dózisért.
Merkely Béla ennek kapcsán azt mondta: a szervezet úgy alakítja ki a védettségét, hogy közvetlenül a megfertőződés vagy oltás után átmenetileg folyamatosan nő az ellenanyagszint, majd – mivel nincs rá szükség, hogy nagy mennyiségű ellenanyagot képezzen – ez csökkenni fog. De ott vannak a memóriasejtek, amelyek „emlékeznek” arra, hogyan kell az ellenanyagot újratermelni, hogyan kell felépíteni a sejtes immunitást, ennek következtében egy második találkozásnál már „azonnal lépni tudnak”, a reakció azonnal maximális lesz és nem alakul ki megbetegedés – magyarázta.
A negyedik hullámmal kapcsolatban azt mondta, a gyógyszergyártók figyelik, a vírusmutánsok közül van-e olyan, amely „megkerüli” a rendelkezésre álló oltásokat. „Én most biztos vagyok benne, jelenleg a világban nincsen olyan mutáns, amely bármilyen módon veszélyeztetné az emberiséget azzal, hogy ki tudná kerülni a környezetünkben nagy mennyiségben használt oltóanyagokkal elért védettséget” – idézte szavait az MTI. Megjegyezte ugyanakkor, hogy létrejöhet olyan mutáns, amely nagyon távol van Magyarországtól, és akkor a visszafertőződés lehetősége elméletileg fennáll.
Merkely nyájimmunitással kapcsolatos szavait ugyanakkor némileg árnyalni látszanak a vírus indiai variánsával kapcsolatos legfrissebb brit adatok. Habár Nagy-Britanniában a magyarországinál is nagyobb az átoltottság – a felnőtt népesség háromnegyede, a teljes lakosság több mint 58 százaléka kapta meg idáig legalább az első oltását – az indiai, Deltának is nevezett variáns dominánssá válásával ismét növekedni kezdtek az esetszámok.
„A jelenlegi legjobb becslés szerint ez a variáns 60 százalékkal fertőzőbb, mint az Alpha (a brit) variáns” – mondta a friss adatokról Neil Ferguson, az Imperial College London vezető epidemiológusa, akinek meghatározó szerepe volt a járványmodellezésben már az első lezárások idején is. Ennek fényében nem meglepő, hogy március óta most először újra meghaladja a napi megbetegedések száma a hatezret,
az összes fertőzött száma pedig a múlt hétre 75 százalékkal nőtt egyetlen hét alatt Nagy-Britanniában.
Merkely Béla nem először nyilatkozik ilyen optimistán a járvány várható lefutásáról, a negyedik hullámról és a nyájimmunitásról. Május végén a kormányzati álláspont közvetítésére erősen hajlamos TV2 egyik, történetesen éppen Propagandának nevezett műsorában beszélt már arról, hogy szerinte nem lesz negyedik hullám, mert „nagyon magas az átfertőzöttség és nagyon magas az átoltottság is, és nemcsak egy fajta vakcinával oltottak, hanem sok fajta vakcinával. Én örülök annak, hogy nemcsak egy vakcinára épül a magyar védekezés, mint sok országban.” (Azt nem fejtette ki, miért örül a többféle vakcinának, mert elvileg – és a kormányzati kommunikáció szerint is – mindegyik kellőképpen hatásos.)
Hogy valójában hogy állunk a nyájimmunitással – és hogyan lehetne ösztönözni az oltásra még nem jelentkezett milliókat -, arról ebben a cikkünkben írunk részletesen. Mint ebben megírtuk, világosan látszik az, hogy a sokáig áhított nyájimmunitást rövid távon biztosan nem érjük el, hogy a járvány legyűréséhez még elég sok embert be kellene oltani – és hogy ez nem csak magyar probléma, hanem más magas átoltottságú országok is közelítenek az oltási hajlandóság plafonjához.


*****************************************


Felmérte a Pulzus Kutató és a Napi.hu, hogy hogyan változott a magyarok súlya a járvány valamivel több mint egy éve alatt. A 1000 fő bevonásával készült, 18 évnél idősebbekre pozicionált, önbevallásra alapuló kutatásból kiderült, hogy a nők és a férfiak hasonló arányban nem híztak semennyit (28 és 27 százalék), és hasonló arányban mondták, hogy fogytak (16 és 17 százalék). A súlygyarapodás megoszlásánál azonban már volt eltérés:

  • legfeljebb kétkilónyi gyarapodásról a nők 22 százaléka számolt be, a férfiaknak csak a 17 százaléka vallott be ennyit,
  • hat kilónál többet a férfiak 15 százaléka és nők 7 százaléka hízott.
Korosztályos felosztás szerint a 18-39 évesek ötöde vallotta, hogy semmit sem hízott, 16 százalékuk legfeljebb 2 kilót, 16 százalék pedig 6 kilónál is többet szedett fel. 24 százalék mondta, hogy fogyott. A 60 év felettiek 36 százaléka nem hízott és nem is fogyott, 22 százalék pedig csak két kilót hízott. Fogyásról minden tizedik megkérdezett számolt be.
Iskolázottság alapján is nézték a fogyás-hízást, de nem találtak jelentős eltérést, egyedül annyi tűnt ki, hogy a diplomások az átlag 11 százaléknál kisebb arányban híztak hat kilónál többet. Az ő arányuk ebben csak 8 százalék. Viszont nagyobb arányban fogytak (21 százalék), mint a többiek.
Lakóhely szerinti felosztást vizsgálva arra jutottak, hogy az átlag 28 százalékkal szemben a budapestieknek csak kisebb százaléka, 22 százalék mondta azt, hogy semmit sem hízott, viszont jóval többen jelezték, hogy fogytak (22 százalék), mint az átlag (11 százalék). Ezzel szemben a községekben élők jellemzően inkább tartották a súlyukat (31 százalék).





Vasárnap megkezdték 12–15 évesek koronavírus elleni oltását Izraelben a Jediót Ahronót hírportál. A lap szerint csak kevesen érdeklődnek az oltás iránt, mindössze pár ezren kértek időpontot a négy betegbiztosító valamelyikében arra, hogy beoltassák gyermeküket a Pfizer–BioNTech-vakcinával.

Előzőleg hosszú tanácskozások után az izraeli egészségügyi minisztérium úgy döntött, hogy kifejezetten csakis a valamely kockázati csoporthoz tartozókat szólítják fel oltásra, vagyis a krónikus betegségekben, légzőszervi megbetegedésekben, cukorbetegségben, túlsúlyos és rákos betegségekben szenvedő serdülőkre vonatkozik a felhívás, és nem tesznek közzé átfogó ajánlást a 12–15 éves gyermekek oltására, hanem teljesen a szülőkre és a gyermekekre bízzák a kérdés eldöntését.
Magyarországon még nincs döntés a 12–15 évesek oltásáról (Romániában is oltanak már az EMA jóváhagyása óta, itt három nap alatt 5100 12-15 éves kapta meg a vakcinát), de Orbán Viktor szemlélete a gyerekek esetében ehhez nagyon hasonlónak tűnik: pénteken a Kossuth rádióban azt mondta, hogy „én óvatos vagyok, mégis csak gyerekekről van szó”, de közben mégsem akarják elzárni a szülőket attól, hogy ha ők be akarják oltatni a gyereküket, akkor meg legyen rá a lehetőségük.
Ennek ellenére nem akarnak oltási kampányt indítani, nincs perdöntő egészségügyi szakvélemény arról, hogy megegyezés lenne a témában, a nyár vége előtt biztosan nem lesz döntés ebben, mondta pénteken. A kiskorú gyerekeket a védettségi igazolványos szülők magukkal vihetik mindenhova.
Az ynet cikke szerint a Klalit nevű egészségbiztosító pénztárnál csak 3000-ren kértek időpontot az érintett korosztály náluk kezelt mintegy 320 000 biztosítottjából, ami kevesebb mint egy százalékot jelent, bár vannak a kamaszok között, akik védettek, mert korábban megfertőződtek és felépültek. Meuhedet nevű biztosítónál a 80 000 biztosított közül mintegy 1400-an jelentkeztek be oltásra, a Leumitban 60 000-ből közel 400-an, a Makkabi pedig egyelőre nem küldött adatokat az újságnak.
Az oltás vállalásában jelentős szerepet játszanak a külföldi utazások, mivel az oltottság több országban követelmény vagy leegyszerűsíti a belépést. A nyári iskolaszünet és a nyaralások miatt várhatóan majd növekszik az oltási kedv a tizenéveseknél is.
Vasárnap az egészségügyi minisztérium vezető tisztviselői megbeszélést folytattak arról, hogy megszüntessék-e a maszkok zárt térben történő kötelező viselését, de nem hoztak döntést. A közeljövőben további vita várható arról, hogy egy hét múlva levehetik-e zárt helyeken is a maszkokat az izraeliek.
A 9,3 milliós lakosú Izraelben a december végén kezdődött oltási kampányban eddig 5 455 759 embert, az ország lakosságának 58.67 százalékát legalább egyszer beoltottak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával. A szombati ünnepnapon elvégzett 7575 teszt során mindössze 4 vírushordozót azonosítottak. Jelenleg 230 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium. A pandémia megjelenése óta 839 566 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, a betegségben tavaly február óta 6418-en haltak meg Izraelben.


**********************************************

A koronavírus indiai variánsa, a Delta néven számon tartott mutáció nagyjából 40 százalékkal fertőzőbb, mint a brit variáns Alpha néven futó változata, jelentette be sajtótájékoztatóján Matt Hancock brit egészségügyminiszter vasárnap

Hancock szerint azok, akik megkapták mindkét oltásukat, ugyanannyira védettek az összes variáns ellen. A miniszter elmondta, hogy egy oltás nem annyira hatékony a Delta ellen, mint a kettő oltás. Hozzátette, hogy a nagyobb fertőződés ellenére nem nőtt meg a kórházban ápoltak száma az országban.
Korábban nem voltak ennyire konkrét becslések a Delta fertőzési rátájáról, Hancock szerint a 40 százalék a legfrissebb adat, amivel rendelkezik.
A Delta variáns lett Nagy-Britannia első számú koronavírus-fertőzése. Az országban június 21-re terveztek egy nagyobb nyitást, Hancock szerint a Delta ezt nem veszélyezteti, még egy hétig vizsgálni fogják az adatokat.
A briteknél a felnőtt lakosság több mint 50 százaléka, 27 millió ember kapott két oltást, 40 millió pedig csak egyet. A tervek szerint a jövő héten megkezdődne a 30 év alattiak oltása is.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Kereskedelmi forgalomba hozza vakcináját a Moderna gyógyszervállalat Közép- és Kelet-Európában, valamint Izraelben, áll a cég közleményében. A vakcinákat a Medison Pharma nevű vállalat fogja terjeszteni a két cég megállapodása szerint.

A közlemény szerint 20 országban kezdik majd el árulni a vakcinát. Magyarország mellett Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Szerbiában, Ukrajnában, Moldovában, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Izraelben lehet majd Moderna-oltást vásárolni.
A közlemény arra nem tért ki, hogy pontosan mikor kezdődhet meg a vakcina terjesztése a fent felsorolt országokban.
A Moderna nem sokkal korábban jelentette be, hogy kérvényezte az Európai Gyógyszerügynökségnél, hogy engedélyezzék a vakcinájuk használatát a 12–15 éves korosztályban is. A Moderna 2500 fiatal bevonásával lezajlott 3. fázisú klinikai vizsgálatai azt mutatták, hogy az oltás 100 százalékban hatékony a fiatalok körében, áll a gyártó közleményében. Az Európai Gyógyszerügynökség egyelőre kizárólag a Pfizer-BioNTech vakcina használatát engedélyezte a 12-15 éves korosztályban.


**********************************************************
Szlovákia el fogja ismerni a magyar oltási igazolványokat, ehhez tartozóan azoknak a kártyáját is, akiket orosz vagy kínai oltóanyaggal oltottak, írja az MTI a TASR hírügynökségre hivatkozva, Martin Klus szlovák külügyi államtitkár bejelentése után.



Klus azt mondta, Szlovákia ezt már jelezte Magyarország felé is. Ivan Korčok szlovák külügyminiszter arról beszélt, az orosz vakcinát várhatóan minden külföldi esetében el fogják fogadni, pláne azután, hogy az ország május végén engedélyezte az orosz vakcinák használatát június 7-től.
A szlovák egészségügyi minisztérium hétfőn jelentette be azt is, hogy terveik szerint már a napokban megkezdik a koronavírus elleni oltások beadását 12-15 éves kor között.
Szlovákia és Magyarország már május végén megegyezett arról, hogy el fogják fogadni egymás oltási igazolványait, a részletek kidolgozását azonban ekkor még hátráltatta többek között az, hogy Szlovákiában ekkor még csak pár napja lehet igényelni az oltási igazolást, illetve hogy még az egyes oltóközpontok által kiadott igazolások formáját sem tudták akkor egységesíteni.
Május közepén Szlovákiában véget ért a kijárási tilalom, a kormány megszüntette a járvány miatti vészhelyzetet is. Ezzel együtt vége lett a gyülekezési tilalomnak, illetve engedélyezték az egyéb tömegrendezvényeket, de azokat létszámkorláttal: az, hogy hányan vehetnek részt egyszerre egy eseményen, járásonként változik, a helyi járványügyi helyzetet tükröző besorolástól függ. A szlovákiai vendéglátóhelyek is eszerint kezdhettek ekkor működni, a bordó, piros és rózsaszín járásokban csak a teraszok nyithattak, a narancssárgákban viszont már a beltér is.





Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa, aki többek közt elmondta, hogy ezen a ponton már nagyon nehéz meggyőzni azokat, akik eddig nem adatták be maguknak a koronavírus elleni vakcinát, ám ha lesz is negyedik hullám, az nem lesz számottevő. Szlávik szerint az viszont biztos, hogy kelleni fog majd harmadik oltás, már csak a mutánsok miatt megjelenő újabb oltások miatt is.



Az infektológus szerint nagyon nehéz lesz elérni a várva várt hatmilliós számot, ami európai viszonylatban is jó arány lenne, ám mint mondta, azért még mindig vannak olyanok, akik be akarják oltatni magukat. Ennek hátterében állhat az is, hogy valami meggyőzte őket arról, hogy szükség van az oltásra, de az is, hogy szükségük van a védettségi igazolványra, ám ennyi oltottnál már felmerült az is, hogy vannak, akik úgy érzik, már nincs szükség arra, hogy ők is megkapják a vakcinát. Szlávik úgy véli, hogy hiba lenne azt gondolni, hogy most már nincs veszély, és bár azt hozzátette, hogy
most már olyan óriási nem lehet a negyedik hullám, azok, akik nincsenek beoltva, még mindig komolyan megbetegedhetnek majd, ha elkapják a vírust.
Arra a kérdésre, hogy mennyire jellemző, hogy olyanokat kezelnek a Dél-pesti Centrumkórházban, akik már be vannak oltva, Szlávik azt mondta, hogy nem jellemző ez, aki mégis megfertőződik, az inkább statisztikai tévedésként könyvelhető el, és az ő esetükben sem az a helyzet, hogy nincs elég ellenanyag a szervezetükben. Ha viszont valaki egy oltást adat be azért, hogy megkapja a védettségi igazolványát, az számíthat arra, hogy pár hónapon belül eltűnik a védettsége, mintha be sem oltották volna.



Az infektológus szerint a legjobb védettséget az adja, ha valaki átesett a betegségen, aztán megkapott egy oltást is, ám az ő esetükben is két oltást adnak be, dacára annak, hogy az már nem növeli számottevően a védettségüket. Mint mondta, egyelőre nem tartunk még ott, hogy az alkalmazási előírásokat felülírjuk, sem lefelé, sem pedig felfelé, de arra a kérdésre, hogy kelleni fog-e harmadik oltás, Szlávik azt válaszolta, hogy
biztos, hogy fog kelleni, valahol fél-egy éven belül, és bár egyelőre nincsenek még erre tudományos bizonyítékok, ő biztos abban, hogy kell majd a harmadik dózis is – pláne úgy, hogy a mutánsok miatt újabb oltások is érkeznek majd.
Ez egyébként mostanában fontos kérdésnek számít, háziorvosok is találkoztak már olyannal, amikor harmadik oltásra lenne szükség. Végezetül Szlávik beszélt arról is, hogy oda senki ne utazzon, ahol most is tombol a járvány, de ha valaki be van oltva, akkor nyugodtan elmehet egy Magyarországhoz hasonlóan átoltott országokba, például Nagy-Britanniába vagy Izraelbe.


*********************************************​

Egy újabb magyar vizsgálat foglalkozott a koronavírus elleni védőoltás, illetve az utána kialakuló tényleges védettség mértékével – ezúttal egy szegedi magánlaboratórium közölte az eredményeit, amikhez 50 fő megvizsgálásával jutottak.



Míg az antitestszint mérése számos laborban rutinvizsgálat, a sejtes immunitás felmérésére nincs ilyen elterjedt és egyszerű módszer. Az Avidin egy hete jelentette be, hogy fejlesztettek egy saját, erre alkalmas tesztet.
„Az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy akinek az oltás hatására nem alakult ki antitestest védelme, annál nagy százalékban a sejtes immunitás sem fejlődik ki”
– mondta ezt a labor ügyvezetője, Puskás László biológus, aki hozzátette, hogy erős végső közvetkeztetés levonásához még nem volt elég mennyiségű vizsgálatuk.
Az antitestek száma és a védettség kérdése az elmúlt időben folyamatosan téma, miután világszerte egyre több beoltottnál tapasztalják, hogy az oltás után a laborvizsgálat csak nagyon alacsony antitestszintet mutat ki, ezért felmerült, hogy egyes esetekben szükség lehet egy harmadik oltásra. Ezt Magyarországon állítólag több esetben be is adta a háziorvos, az erről, illetve az oltás utáni antitest kérdésről szóló cikkünket itt olvashatják.
A Népszava által ismertetett szegedi kutatás jelentősége az antitestszám és a T-sejtes immunválasz közötti összefüggés erősítése. Erről beszélt nem rég Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa is, aki szerint nem lehet olyan mechanikusan szétválasztani az antitestes és sejtes immunitást, mint ahogy gyakran beszélünk róla. „Mondják, hogy nemcsak az antitesteket, hanem a memóriasejteket is figyelembe kell venni az immunreakciónál. Csakhogy a sejtes immunválasz ugyan jelen lehet, de a szervezet immunitásának szintjén nem lehet mechanikusan elválasztani az antitestes immunválasztól: ha nincsenek antitest titerek, akkor valószínűleg a sejtes immunválasz sem megfelelő.”
A kérdésben egyébként egyes szakértők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a vírus ellen a szervezetben termelődő antitestek szintje alapján beszéljünk védettségről, de ezen a téren is történt már előrelépés. Sarkadi Balázs akadémikus orvos-biológus áprilisban arról beszélt a Telexnek, hogy „Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az antitestszintek valóban mutatják, hogy mennyire hatékony egy vakcina. Az elég biztonságosnak látszik, hogy ha megjelennek a tüskefehérje ellen védő antitestek, azok elég jó védettséget adnak.”
Mivel az új vakcinák placebokontrollos klinikai hatásossági vizsgálatára kevés az idő, egy Sarkadi által idézett kutatásban fogtak hét olyan vakcinát, amikről elérhető kellő mennyiségű adat, és összevetették a klinikai hatásosságukat az általuk laboratóriumi körülmények között generált antitestszinttel, hogy kiderüljön, ez az utóbbi érték önmagában elég pontosan utal-e a hatásosságukra. A vizsgálat alapján megállapították, erős összefüggés mutatható ki a klinikai hatásosság és a neutralizáló, illetve a kötő antitestek szintje között, minden gyártási, földrajzi, populációs különbség és az egyes variánsok befolyásoló hatása ellenére is. Vagyis a Sarkadi által ismertetett tanulmány szerzői szerint az antitestszint megfelelő lehet a hatásosság értékelésére.





A vegánok és a peszkatáriánus étrendet – vagyis a növényi táplálkozás mellett halféléket is fogyasztók – követők esetében enyhébb tünettel jelentkezhet a koronavírus, írja a brit Sky egy friss, hat országban végzett kutatás nyomán.



Az eredmények szerint azok a megkérdezettek, akik nem ettek állati eredetű termékeket, 73 százalékkal kisebb valószínűséggel betegedtek meg súlyosan a koronavírustól. A húst nem, de halat fogyasztók között ez a mutató 59 százalék volt, vagyis őket is kevésbé viselte meg az esetleges fertőzés.
A vizsgálatban hat ország egészségügyi dolgozói – tehát a vírusnak leginkább kitettek – vettek részt, közülük 2300-an nem fertőződtek meg a betegséggel, 568-an viszont igen.
A megbetegedettek közül 46-an mondták magukról azt, hogy vegán vagy peszkatáriánus étrendet követnek. Az összes megbetegedett vizsgált személy közül 138 mondta, hogy közepes vagy súlyos tüneteket tapasztalt, 430-an pedig csak könnyebb tünetekről számoltak be.
A Sky cikke megjegyzi ugyanakkor, hogy a Readingi Egyetem egyik professzora szerint figyelembe kell venni, hogy önbevallásos vizsgálatról van szó, és ezek esetében az étrendre vonatkozóan lehet eltérés a valóság és a rögzített adatok között.


**************************************************​

A három évnél idősebb gyerekek beoltására készülnek a Sinovac oltásával Kínában – közölte kedden az AFP hírügynökséggel a kínai gyógyszergyár szóvivője. Ezzel Kína lesz az első a világon, ahol kisgyerekek is oltást kapnak a világjárványt okozó vírus ellen.



Kínában idén májusra gyakorlatilag megfékezték a járványt. Az MTI szemléje szerint eddig mintegy nyolcszázmillió adag vakcinát adtak be, de csak a 18 éven felettieknek. Azt tervezik, hogy az év végéig beoltják a lakosság legalább hetven százalékát, vagyis közel egymilliárd embert, felnőtteket és gyerekeket egyaránt.
Ezzel összefüggésben beszélt a Sinovac szóvivője arról, hogy az illetékes hatóságok a minap hagyták jóvá a vállalat oltásának alkalmazását a három és tizenhét év közötti gyerekek esetében is. Nem részletezte, hogy a kétdózisú vakcina első adagját mikor kezdik beadni a gyerekeknek, a menetrend meghatározása az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozik.
A Sinovac laboratóriuma befejezte a klinikai kísérleteket a vakcinával mind a felnőttek, mint a gyerekek esetében, és az eredményeket közzéteszik a The Lancet brit orvosi szaklapban – tette hozzá a szóvivő. A Sinovacon kívül Kínában engedélyezett a Magyarországon is alkalmazott Sinopharm gyógyszergyár kétdózisú, illetve a Cansino Biologics egyadagos oltása felnőttek számára, de ezek a vállalatok is elkezdték a klinikai teszteket a gyerekeknek beadandó oltásaikkal.
Vasárnap az egészségügyi minisztérium egyik illetékese azt mondta, hogy összességében húsz kínai kísérleti vakcinával folynak klinikai kísérleteket az országban. A Sinovac és a Sinopharm felnőtteknek szánt veszélyhelyzeti oltását már engedélyezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, és a világ számos országában forgalomban vannak. Az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a Pfizer/BioNTech oltását engedélyezték tizenkét évesnél idősebb gyerekek esetében. Romániában már múlt héten megkezdték a 12 évnél idősebb gyerekek oltását, Szlovákiában pedig ezután tervezik, de Magyarországon erről még nincs döntés.






 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Június 14-étől már falunapot is lehet tartani, és a koronavírus ellen védett ember felügyelete alatt 18 év alattiak is részt vehetnek a zenés, táncos rendezvényeken, méghozzá szerdától – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden a kormany.hu oldalon.



Az erről szóló kormányrendelet-módosítások kedden jelentek meg a Magyar Közlönyben.
Ötezer lakos alatti település szabadtéri falunapján védettségi igazolvány nélkül is részt lehet venni, de ott legfeljebb 1500 ember tartózkodhat egy időben – írták.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalán jelentette be, szintén kedd este, hogy szerdától a beoltott szlovák és magyar állampolgárok szabadon utazhatnak a két ország között.
Szerdától a következő országokba lehet szabadon utazni, illetve a következő országokból lehet szabadon Magyarországra utazni:
  • Bahrein,
  • Ciprus,
  • Csehország,
  • Észak-Macedónia,
  • Grúzia,
  • Horvátország,
  • Moldova,
  • Mongólia,
  • Montenegró,
  • Szerbia,
  • Szlovákia,
  • Szlovénia,
  • Törökország.


**********************************************
500 millió dózis Pfizer–BioNTech-vakcinát készül adni az Egyesült Államok a világ száz országának – értesült a New York Times.



A lap szerint ezt Joe Biden csütörtökön jelenti be hivatalosan. Az Egyesült Államok elnöke egyelőre annyit mondott el – mielőtt repülőre szállt volna, a G7 Egyesült Királyságban tartandó csúcsára –, hogy van már terve.
A terv szerint idén 200, jövőre 300 millió dózist osztanának szét a világban, a Pfizer–BioNTech Egyesült Államokban legyártott vakcináiból, amelyekért az állam önköltségi árat fizetne. Az Egyesült Államok ezenfelül további 300 millió adag vakcina beszerzéséről is döntött, a Pfizer–BioNTech így összesen 800 millió adagot ad el az USA állami megrendelései alapján.
Korábban már érte vád az Egyesült Államokat, hogy kizárólag a hazai oltási program teljesítését tartja szem előtt, tekintet nélkül a legnehezebb helyzetben lévő országokra, noha a vírus legyőzése globális érdek.
Eddig 25 millió adag oltóanyagot osztott szét a karibi térségben, Délkelet-Ázsiában, Afrikában és a Gázai övezetben, valamint Ciszjordániában.
Az 500 millió tehát jóval több, mint az eddig nyújtott amerikai segítség, ám töredéke annak a 11 milliárdnak, amely az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint kellene a bolygó lakosságának megfelelő mértékű beoltásához a koronavírus legyőzésére.




Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is a nyárig szeretnék elérni a 70 százalékos átoltottságot, de Európában sok tagország ettől még messze van. Elég nagy különbségek vannak a tagországok között: az első helyezett Máltán a felnőtt lakosság 65 százaléka, az utolsóként kullogó Bulgáriában mindössze 14 százaléka kapott eddig egy oltást. Számolni kell azzal is, hogy ha a lakosság 50-60 százaléka el is megy oltatni, utána lelassul a vakcinálás. Az egyre gyorsabban terjedő mutációk miatt ráadásul a nyájimmunitáshoz a lakosság 75-85 százalékát kellene beoltani.
Öt hónap telt el azóta, hogy az első, koronavírus elleni vakcinák megjelentek, és Európában elkezdődhettek az oltási programok. Verseny indult a világban: ki tudja minél gyorsabban a lakosság minél nagyobb hányadát beoltani. Ez nem öncélú versengés, hiszen minél hamarabb sikerül immunizálni a lakosságot, annál gyorsabban lehet tehermentesíteni az egészségügyet, beindítani a gazdaságot, újraszervezni az idegenforgalmat és a vendéglátóipart.



Arról már többször írtunk, hogy mely országok hol állnak ebben a versenyben, és arról is, hogy Magyarország az előkelő 8. helyet szerezte meg magának a világ országai között a lakosság átoltottságában. A verseny nemcsak országok, de kontinensnyi méretű államszövetségek között is zajlik, amelyben az Európai Unió nem áll túl jól az Egyesült Államokhoz képest.
  • Június elsején az Egyesült Államok lakosságának 51 százaléka kapott legalább egy oltást, 41 százalék mindkét dózist.
  • Az EU-ban csak 40 százalékos az átoltottság az első dózissal, és a lakosság mindössze 20 százaléka élvez teljes védettséget.
A távlati célok közben hasonlók: Joe Biden amerikai elnök azt tűzte ki, hogy július 4-re, a függetlenség napjára az ország érje el a 70 százalékos átoltottságot. Az EU valamivel óvatosabban jelölte meg ugyanezt a célkitűzést: a nyár végéig szeretnék elérni a 70 százalékot, Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztos viszont április végén a To Vima című görög napilapnak júliusi határidőről beszélt.
Minek a 70 százaléka?
Pontosítsunk: az átoltottságnál mind az USA-ban, mind az EU-ban nem a teljes népesség, hanem a felnőtt lakosság 70 százalékának beoltására gondolnak – ezzel valamelyest lehet szépíteni a számokon.
Az EU teljes lakosságát nézve az átoltottság most 40 százalékos (első oltás). Ha viszont csak a felnőtt lakosság vakcinálását vesszük, akkor az ECDC adatai szerint
a tizennyolc évesnél idősebb korosztály 47,5 százaléka (175 millió) ember kapott legalább egy oltást az EU-ban, és 23,4 százalék (86 millió ember) két oltást. De még így is igencsak távol vagyunk a kívánt céltól.
Így is csak átlagokról beszélünk, közben az USA-ban szövetségi államonként, az EU-ban pedig tagállamonként elég jelentős különbségek vannak a lakosság immunizációjában. Az Egyesült Államokban például a teljes lakosságra nézve 60-70 százalékos az átoltottság Vermont, Massachusetts, Connecticut, New Jersey vagy Maine államban, míg Wyomingban vagy Idahóban csak 37 százalékos (legalább egy dózisból).
Az EU-t a közös vakcinabeszerzés ellenére sokkal nagyobb különbségek jellemzik. Máltán a teljes lakosság 74 százaléka (a szigetország hivatalos adatai elég ellentmondásosak), Magyarországon 54 százaléka, Izlandon pedig 55 százaléka kapott már oltást (Izland nem is tagja az EU-nak, csak az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek).
Közben Bulgáriában a lakosság kevesebb mint 13 százaléka kapott egy oltást, Romániában 23 százalék, Lettországban pedig 28 százalék. Ennek az aránytalanságnak a kiegyenlítésére született április elején az a szolidaritási megállapodás, amelyben az uniós tagországok zöme (19 állam) vállalta, hogy a lélekszámarányosan nekik járó Pfizer–BioNTech-vakcinák egy részét szétosztják Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Szlovákia között. Kedden pedig az is kiderült, hogy az Egyesült Államok félmilliárd dózis Pfizer vakcinát ad oda száz országnak, még nem tudni, kiknek.
Bulgária mindent egy lóra tett fel
Az országok átoltottsága közötti jelentős különbségeknek különböző okai vannak. A sor végén kullogó Bulgáriának több okból sem sikerült hatékony oltási programot végrehajtania. A bolgár kormány túlnyomórészt AstraZeneca-vakcinát igényelt a közös uniós beszerzési keretből, a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-kvótából ráeső résznek is csak töredékét kérte, mivel ezeknek magasabb volt az áruk. Ez a stratégia azonban nem jött be: az AstraZeneca gyártókapacitásai az év első felében nem bírták a hatalmas keresletet, így a szállítások egy időre leálltak vagy késtek, és a nagyon ritka mellékhatásként előforduló trombózisos esetek miatt a cég vakcinája iránti bizalom is drasztikusan visszaesett.
A bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov 2021 áprilisában a vakcinák árára panaszkodott, amikor egy uniós ülés után elsőként kotyogta el, hogy a Pfizer-vakcinák egységára amúgy a korábbi 12 euróról előbb 15,5 euróra nőtt, majd pedig már 19,5 eurós áron kötnék meg a 2022-re és 2023-ra vonatkozó szerződéseket az Európai Unióval. (Azóta tudjuk, a Magyarország által rendelt Sinopharm-vakcina ennél jóval drágább: azt 66 eurós egységáron [két dózis] szereztük be Kínából.)
Bulgáriában a vakcinálás sikertelenségéhez a politikai bizonytalanság is hozzájárult. Áprilisban tartottak választásokat, amelynek eredményeképpen a parlamentben széttöredezett pártstruktúra alakult ki, és a kormányalakítási kísérletek sorra kudarcot vallottak. Emiatt májusban Rumen Radev bolgár elnök megismételt parlamenti választásokat írt ki július 11-re, és ügyvivő kormányfőt nevezett ki.
Málta gyors, szemfüles és határozott volt
Mi volt ezzel szemben Málta sikerének alapja? Egy német elemzés szerint a szigetország három faktornak köszönheti a sikeres oltási programot: a szemfülességnek, a gyorsaságnak és a határozottságnak. Az ország szemfüles volt abban, hogy nemcsak a neki kirótt uniós kvótákra várt, hanem lecsapott minden olyan készletre, amelyet más uniós tagállam nem kért. Ők nem becsülték le a kisebb, néhány ezres, raktáron maradt szállítmányokat sem – elvégre egy 441 ezer lakosú törpeállamról van szó.
Gyorsak voltak a logisztikában és az oltások megszervezésében. Ezt megkönnyítette, hogy 316 négyzetkilométeres, Kecskemét nagyságú területről beszélünk. Ahogy beérkeztek a szállítmányok, azokat egy héten belül be tudták adni a lakosságnak. Aki regisztrálta magát, annak nem kellett sokat várnia a vakcinára. Kemények és határozottak voltak a járványügyi intézkedésekben is. Kezdetben nem is voltak szigorúak az előírások, maszkban bárki elhagyhatta a lakását, de a járvány terjedésével egyre keményebbé váltak az intézkedések, hogy elsődleges érdeküknek meg tudjanak felelni, vagyis ne maradjon el az idei turistaszezon.
Németország különmegállapodásokat kötött
Ha már szemfülességről beszélünk, nem hagyhatjuk ki ebből a sorból Németországot, bár több más tagállam vezetője szerint a szemfüles szó túl finom kifejezés arra, amit a német kormány tett. A tagállamok ugyanis megállapodtak abban, hogy nem kötnek különmegállapodást olyan vakcinagyártóval, amellyel Brüsszel is tárgyal a közös vakcinabeszerzés érdekében. Ehhez képest komoly felzúdulást váltott ki, amikor kiderült, hogy Németország külön is megállapodott a Pfizer–BioNTech párossal 30 millió adag beszerzéséről (az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös vakcinafejlesztését támogatta a német állam.)
Jens Spahn egészségügyi miniszter azzal védte a német különmegállapodást, hogy ők csak a közös uniós megállapodás megszületése után kezdtek el külön tárgyalni, amikor már minden tagállam lekötötte, amennyit szeretett volna. A konfliktus végül rendeződött. Az Európai Bizottság is megállapította, hogy a németek nem sértették meg a közös vakcinastratégiát, mert az extra német adagok az uniós keret kiszállítása utánra szólnak, tehát nem hátráltatják a közös megállapodásban lekötött adagok megérkezését a tagállamokba. Németország ezenkívül Máltához, Franciaországhoz vagy Dániához hasonlóan szintén felvásárolta azokat az oltóanyagokat is, amelyeket egyes tagországok nem kértek a közös uniós keretből, és kétoldalú tárgyalást kezdtek Oroszországgal a Szputnyik V vakcina beszerzéséről is.
Mindez igazolja a magyar vakcinabeszerzési stratégiát is. Április elején Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője azt mondta: „nem jelenti az uniós oltási stratégia végét”, hogy a tagállamok tárgyalnak és megállapodásokat kötnek olyan gyógyszergyártókkal, melyek vakcinája nem szerepel az uniós oltási programban. A magyar kormány vakcinapolitikájával szembeni kritikák azonban nem is arról szóltak, hogy nem szabad venni kínai vagy orosz vakcinát. A probléma az volt, hogy a kormány orosz rulettet játszott, olyan vakcinákkal kezdte oltani a lakosságot, amelyeknek akkor nem volt megnyugtató módon igazolható a hatásosságuk és a biztonságosságuk.
Csökken az oltási kedv
Az EU-nak a 70 százalékos átoltottság megcélzásánál azzal az általános tendenciával is számolnia kell, hogy az 50-60 százalékos vakcináció után jellemzően lelassul az oltási kedv. Így volt ez a világon élenjáró Izraelben, ezt tapasztalni Magyarországon és több más országban is.
A Deutsche Welle beszámolója szerint az Eurofund által végzett felmérés azt mutatta, hogy az Európai Unióban élők 27 százaléka nagy valószínűséggel nem szeretné beoltatni magát. Országonként itt is jelentősek a különbségek, amelyek részben magyarázzák is a fenti összefüggéseket: az átoltottságban sereghajtó Bulgáriában például a lakosság 67 százaléka (!) vonakodik az oltástól, Romániában 41 százalék, Magyarországon 30 százalék. Ezzel szemben Írországban a lakosság 86,5 százaléka tartja fontosnak az oltást, Dániában 86,1 százaléka, Máltában 84 százaléka. A felmérés azt is mutatta, hogy
főképp a középkorosztály szkeptikus az oltással kapcsolatban, és a férfiak inkább elutasítják a vakcinákat, mint a nők.
Az oltási kedv felpörgetésére egyébként vannak ötletei a viselkedéstudománnyal foglalkozó szakembereknek, ahogy ezt Szászi Barnabás és Komándi Krisztián megírták a Telexen, és mi is foglalkoztunk azzal, milyen módszerekkel igyekeznek ösztönözni az embereket a világban az oltásra: van, ahol egyetemi ösztöndíjat, máshol pénzt, mozijegyet vagy éppen lőfegyvert nyerhetnek az oltást vállalók.
A lakosságarányos (!) 70 százalékos átoltottság a sokat emlegetett nyájimmunitáshoz (helyesebben nyájvédelemhez) kell, hiszen minél több ember van beoltva, annál jobban leszűkülnek a vírus terjedési útvonalai. A legújabb számítások szerint azonban a 70 százalék kevés lesz a közösségi védekezéshez. Az újabb vírusvariánsok gyorsabban terjednek, és egyre fertőzőképesebbek. Az indiai mutáció a nálunk is súlyos helyzetet előidéző brit variánsnál akár 40–100 százalékkal fertőzőképesebb lehet. A vírus eredeti változatánál még úgy számoltak (reprodukciós szám), hogy 1 ember 2,5-3 másikat fertőz meg, a brit variáns ezt 50-70 százalékkal megemelte, az indiai pedig még magasabb, így 1 ember akár 4-5 másiknak is átadhatja a fertőzést, ha nincsenek beoltva. Ebben az esetben a lakosság 75-85 százalékos átoltottságával lehet megakadályozni egy újabb tömeges fertőzési hullámot – vezette le korábban a Telexnek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.

****************************************

  • Napi új fertőzöttek száma: 206 (az előző naphoz képest +27)
  • Napi új halálos áldozatok száma: 7 (az előző naphoz képest +1)
  • Kórházi ellátást igénylők száma: 481 (az előző naphoz képest -113)
  • Közülük lélegeztetőgépre szorulók száma: 57 (az előző naphoz képest -1)
  • Napi mintavételek száma: 12 570 (az előző naphoz képest -990)
  • Az első dózissal oltottak száma: 5 311 475 (az előző naphoz képest +14 549)
  • Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 4 112 876 (az előző naphoz képest +39 356)
A hivatalos tájékoztatás szerint a gyógyultak száma jelenleg 722 296 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 54 399 főre csökkent. A magyar lakosság 54,4 százaléka már megkapta az oltást, az unióban az átlagoltottság 41,5 százalékos. Az elhunytak száma már második napja tíz alatt van, a kórházban ápoltak száma pedig legutóbb 2020. szeptember 21-én volt 500 alatt.
Müller Cecília országos tisztifőorvos arról beszélt kedden, az operatív törzs sajtótájékoztatóján, hogy orvosi javaslatra engedélyezni fogják a vakcinák keverését azoknál, akiknél az első oltóanyag felvétele után súlyos reakciók jelentkeztek. Akkor az RTL Klub kérdésére válaszolva azt is mondta, hogy a harmadik oltásról még nincs megállapodás, de ha szükséges lesz, minden oltóanyagból lesz elég erre.
Friss hír szerdáról, hogy már 15 országba lehet utazni a magyar védettségi igazolvánnyal, miután Szijjártó Péter külügyminiszter Marokkóval és Albániával is megegyezett erről. A szerdán bejelentett két ország mellett Bahrein, Ciprus, Csehország, Észak-Macedónia, Grúzia, Horvátország, Moldova, Mongólia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia és Törökország fogadja el a magyar védettségi igazolványt.
Öt hónapja jelentek meg az első, koronavírus elleni vakcinák, és Európában elkezdődhettek az oltási programok. Verseny indult a világban: ki tudja minél gyorsabban a lakosság minél nagyobb hányadát beoltani.
Ha már oltás: Karácsony Gergely levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra a Sinopharm-vakcinával oltottak laboratóriumi ellenanyagteszt-eredményeit, és biztosítson a kormány ingyenes ellenanyag-tesztelési lehetőséget minden kínai vakcinával oltottnak. A főpolgármester a harmadik oltás felvételének biztosítását is kezdeményezte szerdán a miniszterelnöknél. Ez azután történt, hogy a budapesti főpolgármestert az elmúlt napokban több kínai oltással oltott ember is megkereste: segítsen neki.
Az Egyesült Államok közben félmilliárd Pfizer-vakcinát oszt szét száz ország között, ezt Joe Biden várhatóan csütörtökön jelenti be hivatalosan. Az Egyesült Államok elnöke egyelőre annyit mondott el – mielőtt repülőre szállt volna, a G7 Egyesült Királyságban tartandó csúcsára –, hogy van már terve.


******************************************
Már csütörtöktől lehet regisztrálni a 12–15 éves korosztályt az oltásra a vakcinainfo.gov.hu honlapon, jelent meg a Kormányzati Tájékoztatási Központ OS-nek küldött közleményében.

Orbán Viktor miniszterelnök a kormányinfón jelentette be, hogy engedélyezik a 12–15 év közöttiek oltását, erről a szülők dönthetnek, kampányt erre nem rendeznek.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írja, a regisztrációt a szülőnek van joga elvégezni. Az online regisztráció során meg kell adni a gyermek nevét, életkorát, tajszámát, lakcímét és a szülő elérhetőségeit.
Pontos és hiánytalan adatok esetén a regisztrációt néhány napon belül érvényesítik, és mint minden más érvényesen regisztráló, a gyermeküket beoltatni kívánó szülők is automatikusan tudnak online is időpontot foglalni az oltásra az eeszt.gov.hu honlapon, írják.
Azt is hozzátették, hogy a 12–15 év közöttiek oltása csak Pfizer-vakcinával lehetséges, ezeket folyamatosan lehet foglalni a kórházi oltópontokra. Az oltás időpontjára a szülőknek magukkal kell vinniük a szülői hozzájáruló nyilatkozatot.



Nem akadályozhatják meg a kínaiak a koronavírus eredetének vizsgálatát
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen határozottan kijelentette, senki sem akadályozhatja meg, hogy a kutatók lefolytassák azokat a vizsgálatokat, amelyek a koronavírus eredetét keresik.
A Reuters beszámolója szerint a bizottsági elnök egyértelműen Kínára célzott, a pekingi kínai döntéshozók ugyanis eddig mereven elzárkóztak attól, hogy együttműködjenek a külföldi hatóságokkal a vírus eredetének kivizsgálásában.
Korábban már Ausztrália és az amerikai elnök, Joe Biden is felemelte a szavát az ügyben.

**************************************



Három nap alatt letesztelték a dél-kínai Kuangtung tartomány teljes lakosságát, majd egyes térségeit hermetikusan lezárták, hogy megpróbálják megfékezni a koronavírusos megbetegedések kiújulását Kuangcsouban, vagyis az Európában Kantonként ismert metropoliszban.
A Hongkong és Makaó szomszédságában levő nagyvárosban a koronavírus delta-változata bukkant fel, amelyet először Indiában azonosítottak. Ez a vírustörzs a többihez képest sokkal fertőzőbb és gyorsabban terjed.A térség 18,7 milliós lakosságának gyakorlatilag a zömét rövid idő alatt tesztelték, majd az eredmények nyomán 180 ezer embert karantén alá helyeztek – jelentette a New York Times.
Kínában, ahol a koronavírus tavaly jelent meg először, a járványt gyorsan megfékezték. Az eltelt évben nagyon kevés új fertőzést regisztráltak. Az ország egyes részein mégis gócok alakultak ki, például a fővárosban, Pekingben, és a pénzügyi központban, Sanghajban – emlékeztet a CNBC.
A kuangcsoui esetek potenciálisan aggasztóbbak, mert a koronavírus delta-törzse nagyon gyorsan terjedhet.
Azonnali korlátozások
Egy, a város nyugati részén, Livanban élő 75 éves nő volt a delta-mutáns első azonosított fertőzöttje még május végén. A nő egy étteremben járt, ahol a férjét is megfertőzte. Innen terjedt át a fertőzés a város más területeire.
Livan még mindig a legsúlyosabban fertőzött kerület, ezért szigorú lezárásokat rendeltek el bizonyos utcákban. Egyes területeken nem engedik ki és be az embereket egy bizonyos övezetből. Lakóépületeket is lezártak. Ezekben a lakók nem hagyhatják el otthonaikat. Folyamatosan működő ellenőrzőpontokkal tartják kordában az emberek mozgását ezeken a területeken.
Éttermeket és szórakozóhelyeket is bezártak.
A vírus azonban a város és a tartomány más részeire is átterjedt. A Kuangcsoutól, azaz Kantontól délnyugatra fekvő Fosanból is jelentettek fertőzéses eseteket. Június elején Kanton Nansa kerületében egy család hat tagjának lett pozitív a tesztje. Egy pozitív esetet regisztráltak Sencsenben is, Kína technológiai központjában.
Tömeges tesztelés és utazási szigorítások
Az első fertőzöttek azonosítása után azonnal tömeges tesztelés kezdődött Livanban, amit azóta Kanton más kerületeire is kiterjesztettek.
A központi üzleti negyedben a lakosokat arra kérték, hogy a lakásuk közelében lévő helyszínen teszteltessék magukat.
Az egyik ilyen tesztelési helyszínen, amelyet egy bárokkal és éttermekkel zsúfolt utcában állítottak fel, hatalmas sorok kígyóztak.
Kantonban a hatóságok az utazást is korlátozták. A város egyes metróállomásait lezárták. Az embereket arra szólították fel, hogy ne hagyják el a várost. Halaszthatatlan utat kizárólag 48 órán belül végzett negatív teszttel engedélyeztek.
A kantoni Baijun nemzetközi reptéren több száz belföldi járatot töröltek, a nemzetközi járatok sorsáról azonban nem érkezett hír.


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
A vártnál magasabb a szívizomgyulladásos esetek száma a fiatal férfiak körében az mRNS típusú vakcinák második adagjának beadása után – amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) csütörtök jelentése alapján.

A szívizomgyulladásos esetek több mint fele azután jelentkezett a a 12-24 éves korosztályba tartozó férfiaknál, miután megkapták a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna által fejlesztett védőoltás második adagját – közölte a CDC, hozzátéve, hogy ezek a korcsoportok a beadott oltások kevesebb mint 9 százalékát kapták.
„Nyilvánvalóan van itt egy egyensúlytalanság” – írta Tom Shimabukuro, a CDC Oltásbiztonsági Irodájának igazgatóhelyettese abban a jelentésben, amelyet az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) csütörtökön ülésező tanácsadótestületének küldtek. Shimabukuro közölte, hogy az oltásbiztonságossági adatbázis a szívizomgyulladás megnövekedett előfordulását mutatta a 16-39 évesek körében a második adag oltás után.
A kevés adat azt is mutatja, hogy a betegek többsége – nagyjából 81 százalék – teljesen felépült a tüneteiből.
A Pfizer és a Moderna egyelőre nem kommentálta a jelentést.
Korábban egy izraeli vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy összefüggés lehet a fiatalok körében kialakult enyhe szívizomgyulladás és a Pfizer-vakcinák között. A kutatás eredményei szerint a mellkasi fájdalommal és légszomjjal járó, enyhe lefolyású szívizomgyulladás a 16–30 éves férfiak körében fordul elő a leggyakrabban.


*******************************************************​
Véget ért a harmadik hullám, így az operatív törzs sem tart több sajtótájékoztatót rendszerszinten a jövő héttől – közölte Kiss Róbert rendőr alezredes a pénteki sajtótájékoztatón. Néhány hete már csak egy héten két alkalommal, kedden és csütörtökön számolt be a friss adatokról, eseményekről az operatív törzs, jövő héttől már ezzel sem kell kalkulálni.



Kiss Róbert azt is elmondta, hogy a járványügyi adatokról hétvégén nem, csak hétközben adnak majd hírt (ún. készenléti jellegű adatszolgáltatás), és mindenki figyelmébe ajánlotta a koronavírus.gov.hu oldalt. Megköszönték a nézők kitartó figyelmét, de a látványos összeborulás, nagy katarzis a fináléban elmaradt, ami főként amiatt lehet, hogy nem Müller Cecília országos tisztifőorvos vezette most ezt az alkalmat a rendőr alezredessel, hanem Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője beszélt a friss adatokról.
Elhangzott a tájékoztatón, hogy a legfrissebb szennyvízadatok egyértelmű javulást mutatnak, Galgóczi Ágnes közlése szerint egyetlen vizsgált településen sem emelkedett a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja. Beszélt arról is, hogy levelet küldtek a háziorvosoknak, amiben arra kérték őket: nézzék végig a hozzájuk tartozó körzetben élők listáját, és beszéljenek azzal is, aki regisztrált, de még nem vette fel az oltást, és azzal is, aki még nem regisztrált. Kérik, hogy tájékoztassák az embereket arról: biztonságosak a vakcinák.
Galgóczi kitért arra is, hogy megeshet, hogy ősszel újabb fertőzések alakulhatnak ki. Azért, hogy ezt a fellobbanást megelőzzék, fontos, hogy minél többen éljenek az oltás lehetőségével. A 12-15 évesek oltásáról is beszélt (ezt csütörtökön jelentette be Orbán Viktor): mint mondta, a regisztráció átfutására (amit a szülő tehet meg) néhány napra van szükség, utána lehet időpontot foglalni a gyerek számára, hogy beoltsák az EMA által számukra engedélyezett Pfizer-vakcinával.
„A kórházi oltópontokon kívül a háziorvosoknál is jelezhetik az igényüket a szülők a védőoltásra, és amennyiben az egy ampullából felhasználható oltóanyag-mennyiségnek megfelelő gyermek gyűlik össze egy praxisban oltásra, akkor a háziorvos is kaphat oltóanyagot, és védőoltásban részesítheti a gyermeket. Ha a gyermeknek valamilyen krónikus betegsége van, akkor az oltás lehetősége előtt érdemes és javasolt a kezelőorvossal konzultálni” – tette hozzá.

********************************************
Engedélyezte a Sinopharm kínai gyártó egyik, Covid-19 elleni oltóanyagának alkalmazását a 3 éven felüli gyermekek körében a kínai gyógyszerészeti hatóság – közölte pénteken a kínai egészségügyi bizottság.



A Sinopharm a pekingi székhelyű CNBG-vel közösen fejlesztett, elölt vírust tartalmazó vakcinája ezzel másodikként kapott zöld jelzést a kiskorúak körében történő alkalmazásra Kínában. Múlt pénteken a kínai gyógyszerészeti hatóság a Sinovac, szintén semlegesített vírusra épülő oltóanyagának adta ki az engedélyt a 3 és 17 év közötti korosztályra.
A kínai egészségügyi hatóság közlése szerint az országban már mintegy 622 millió ember kapta meg a Covid-19 elleni védőoltások legalább első dózisát. A jelenleg Kínában használt hét vakcina közül öt két dózist, egy egyet, egy pedig hármat követően nyújt megfelelő védelmet a Covid-19-cel szemben.
Az oltási kampány során Kínában június végéig az 1,4 milliárdos lakosság mintegy 40 százalékénak beoltását tűzték ki célul. A korábbi hírek szerint a kínai egészségügyi hatóságok remélik, hogy az év végéig be tudják oltani a járvány szempontjából különösen veszélyeztetettnek ítélt célcsoportokat.
Az országban jelenleg a dél-kínai Kuangtung tartományban fokozott készültség van a májusban felbukkant újabb járványgóc miatt. A tartomány székhelyén, Kantonban a járvány jelenlegi hulláma során péntekig 128 új esetet regisztráltak. A város iskolái bezártak, a távolsági közlekedést pedig nagyrészt felfüggesztették, Kantont csak negatív vírusteszt felmutatásával lehet elhagyni, az ország más részein pedig karanténra kötelezik a Kantonból érkezőket.





Enyhített a beutazási feltételen Horvátország: már nem szükséges 14 napnak eltelnie a második oltást követően, aki ugyanis azt megkapta, már utazhat is. Fontos, hogy Horvátországban elfogadják a magyar védettségi igazolványt függetlenül az oltáshoz használt vakcina típusától, de emellé be kell mutatni egy másik igazolást is, amin mindkét oltási dátum fellelhető.



A schengeni országokból Horvátországba érkezőkre igazak a fentiek. Emellett egy oltással a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Szputnyik V vakcina esetében az első dózisának felvételétől legalább 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 42 napot, míg az AstraZeneca-féle oltóanyag első adagjától szintén 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 84 napot. Az összes többi vakcina esetében csak két dózissal lehet korlátozások nélkül beutazni az országba – mondta Davor Bozinovic horvát belügyminiszter, a válságstáb vezetője a testület pénteki sajtótájékoztatóján.
Azok, akiket nem oltottak be, és nem estek át a fertőzésen, a mintavételtől számított 72 óránál nem régebbi negatív PCR- vagy 48 óránál nem régebbi, az EU-által elfogadott antigéngyorsteszt felmutatásával léphetik át a határt.
Meghosszabbították a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejét is, a korábbi 23 óra helyett éjfélig tarthatnak nyitva, valamint engedélyezik a beltéri sportolást és versenyek megrendezését. Ez utóbbit azzal a feltétellel, hogy továbbra is legfeljebb száz főben határozták meg a résztvevők felső létszámhatárát.
Horvátországban az elmúlt 24 órában 134 új fertőzöttet azonosítottak, ezzel a járvány kezdete óta az új típusú koronavírusban megfertőződöttek száma elérte a 358 3979-et. A vírus okozta Covid-19 szövődményeinek következtében 13-an haltak meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8123-ra emelkedett. Kórházban jelenleg 465 beteget ápolnak, közülük 44-en vannak lélegeztetőgépen.
A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 386 564-en kaptak védőoltást, közülük 656 325-nek már a második adag vakcinát is beadták. A kormány június végéig szeretné beoltani a felnőtt lakosság felét, ehhez azonban még legalább 300 ezer embernek kell megkapnia valamelyik vakcina első adagját.


*************************************************
Az Európai Gyógyszerügynökség pénteken bejelentette, hogy az AstraZeneca oltóanyaga mellékhatásként okozhat kapilláris szivárgási szindrómát, írja az EMA.



A mellékhatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyógyszerügynökség
azoknak nem ajánlja a vakcinát, akiknél a jelenség már korábban is jelentkezett
Az EMA testületének kockázatértékelő bizottsága (PRAC) hat olyan esetet vizsgált ki részletességgel, amelyeknél az oltóanyag váltotta ki ezt az igen ritka tünetet, amely során a hajszálerekből folyadék szivárgott a testszövetekbe.
A szindróma jellemzően a karok és a lábak megduzzadását, alacsony vérnyomást, a vér besűrűsödését eredményezi. Az esetek többsége nőknél fordult elő, az oltást követő 4 napon belül. Közülük háromnál jelentkezett a kórtörténetében is a tünet korábban.
A PRAC úgy döntött, hogy a kapilláris szivárgás szindrómát a vakcina új mellékhatásaként fel kell venni a termékismertetőbe, és nyomatékosan felhívni az egészségügyi szakemberek és a betegek figyelmét erre a kockázatra. Az EMA közölte azt is, hogy vizsgálja a szívizom- és a szívhártyagyulladás esetleges összefüggését az AstraZeneca oltóanyaggal kapcsolatban.
Az AstraZeneca-vakcina népszerűsége korábban már egy mellékhatás miatt bezuhant, miután kiderült, hogy elenyésző esetekben vérrögképződést okozhat. Májusban újabb ajánlást tett közzé az Európai Gyógyszerügynökség az AstraZeneca vakcinájára vonatkozóan, melyben többek közt azt javasolták az egészségügyi szakembereknek, hogy ne adják be az oltás második dózisát azoknak a pácienseknek, akiknél az első után alacsony vérlemezkeszám mellett jelentkező vérrögök alakultak ki.


********************************************
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal arra kérte Johnson&Johnson gyógyszergyárat, hogy ne használja fel a baltimore-i gyárban előállított 60 millió adag koronavírus elleni védőoltást az ott történt incidens miatt.



Az FDA vélhetőleg engedélyezi további 10 millió adag kiszállítását, azonban azzal a figyelmeztetéssel, hogy nem tudja szavatolni, hogy a baltimore-i gyárat üzemeltető Emergent BioSolutions cég betartotta a megfelelő gyártási előírásokat.
A gyárban márciusban fedezték fel, hogy a munkások az AstraZeneca oltásokhoz gyártásához használt összetevőt kevertek a Johnson and Johnson egylövetű vakcinákba. Az eset miatt több mint 100 millió adag Johnson and Johnson és legalább 70 millió adag AstraZeneca/Oxford vakcina felhasználását állították le, azt pedig egyelőre nem tudja az FDA, mikor engedélyezi majd a gyár újranyitását.
A gyárat megfosztották az AstraZeneca gyártási jogától, a Johnson and Jonhsont pedig utasították, hogy vegye át az ottani vakcinagyártás felett az ellenőrzést. Felügyelők továbbra is ellenőrzik a gyárat, és nem várható, hogy a hónap végéig ismét megkezdődik a termelés – írta a The News York Times.
Az EU korábban azt mondta, bízik abban, hogy a Johnson and Johnson képes lesz teljesíteni a szerződésben vállalt, leszállítandó vakcinamennyiséget. Az EU álláspontja azután változott meg, hogy az európai gyógyszerfelügyelet pénteken bejelentette, hogy az esetleges szennyezés miatt nem használják fel az egyesült államokbeli gyárból Európába szállított védőoltásokat.





A koronavírus szezonalitásáról beszélt Ferenci Tamás, biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense. A szakértő szerint



egyre több bizonyíték van arra, hogy a koronavírus szezonális, vagyis az előfordulása magától, külső korlátozó intézkedések nélkül hullámzó mintázatot követ egy éven belül.
Ez – elég az influenzára gondolni – nem meglepő, de a koronavírusnál sokáig nyitott kérdés volt, hogy így van-e. Ferenci a háttérben elképzelhető okok között említette, hogy számíthat például a napsütés, a hőmérséklet, a levegő páratartalma, az UV-sugárzás inaktiválhatja a vírust, jót tehet az emberek magasabb D-vitamin szintje, és szerepe lehet a szociális viselkedés különbségeinek is, annak, hogy többet vagyunk a szabadban, vagy hogy nyáron szünetel az iskola.
A biostatisztikus szerint még most sincs perdöntő bizonyíték arra, hogy ez a szezonalitás pontosan mennyire erős,
de azt már kimondhatjuk, hogy nyáron nem terjed olyan gyorsan, mint télen, legalábbis a magyarországi viszonyok mellett.
Az interjúban szó volt többek között arról, hogy
  • „előállhat akár még egy olyan helyzet is, hogy bizonyos védettségi arány nyáron elég ahhoz, hogy ne legyen járvány, télen azonban ugyanez kevés”.
  • A már Magyarországon is megjelent, nagyon fertőző indiai variáns miatt „könnyen lehet, hogy a 80%-os védettségi arányt is meg kell haladnunk ahhoz, hogy ne tudjon önfenntartó járvány kitörni”. „Ez a gyermekek oltása szempontjából sem mindegy” – jegyezte meg a szakértő.
  • Aggasztó probléma, hogy a nyomorban élő, elzárt közösségeket mennyire érik el a vakcinák. „Ez egy újabb bizonytalan tényező: oda kell arra figyelni, hogy magas átlagos oltottságnál is lehetnek alacsonyan oltott területek, közösségek.”
  • „További probléma az, hogy sem a betegségen átesetteknél, sem az oltottak esetében nem tudjuk biztosan, hogy meddig tart a védettség. Ugyanis az immunitás idővel gyengülhet, az se biztos, hogy ugyanolyan gyorsan a két esetben, és így amikor számoljuk a védetteket, akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a szám csökkenni is tud, nemcsak emelkedni” – figyelmeztetett a szakértő.
















 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Jobb lesz, mint az elmúlt hónapok, de nem lesz olyan enyhe a nyári koronavírus-helyzet, mint a tavalyi – mondta Rusvai Miklós . Ezt azzal indokolta, hogy egyrészt a durva harmadik hullám miatt magasabb számokkal indulunk, és attól tart, hogy a nyári tömeg- és sportesemények, ahol nem lesz kötelező a maszk tovább ronthatnak a helyzeten.



Erre jönnek még a különböző variánsok is.
Épp ezért hangsúlyozta, hogy fontos, hogy az emberek felvegyék a második adag oltást is, mert egy adag csak hamis biztonságérzetet kelt. Az, aki csak egyet vesz fel, esélyes, hogy nem lesz év végéig védett a vírus ellen.

*****************************************
Pénteken elrajtolt a futball-Eb, alapesetben pedig teljesen magától értetődő lenne, hogy hatalmas szabadtéri kivetítőkön kövessék az emberek a meccseket, most azonban még mindig abból a világjárványból próbálunk kikeveredni, ami miatt idén kellett megtartani a tornát. Budapesten azért így is lehet számítani nagyobb bulikra a szurkolói zónában, illetve azon kívül is, pláne mert a tömeges meccsnézés nem számít rendezvénynek, a horvátoknál azonban a jelek szerint óvatosabbak. Davor Božinović belügyminiszter, a koronavírus-válságstáb vezetője szombaton azt tanácsolta, hogy senki ne szervezzen tömeges meccsnézéseket a tereken, mert kockázatos – írja az MTI.



Božinović emlékeztetett, hogy továbbra is legfeljebb száz főig lehet látogatni nyilvános rendezvényeket, a vendéglátóhelyek teraszaraira pedig külön szabályozások vonatkoznak. A kávézókban és bárokban tilos a beltéri kiszolgálás, de a válságstáb meghosszabbította a nyitva tartás idejét, így a korábbi 23 óra helyett már éjfélig lehetnek nyitva a helyek. Újdonság az is, hogy szombattól már védettségi igazolással is lehet látogatni a sport- és kulturális rendezvényeket. A koncertek és különböző rendezvények szervezői eldönthetik, kérnek-e a látogatóktól védettségi igazolást,
de amennyiben nem, kötelező lesz betartani a szigorú járványügyi intézkedéseket, úgymint a maszk hordása, a távolságtartás betartása és a létszámkorlátozás, melynek értelmében négy négyzetméteren egyetlen vendég tartózkodhat.
Horvátországban az elmúlt 24 órában 125 új fertőzöttet azonosítottak, ezzel a járvány kezdete óta az új típusú koronavírusban megfertőződöttek száma elérte a 358 504-et. A vírus okozta Covid-19 szövődményeinek következtében kilencen haltak meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8132-re emelkedett. Kórházban jelenleg 408 beteget ápolnak, közülük 35-en vannak lélegeztetőgépen.
A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 401 647-en kaptak védőoltást, közülük 685 510-nek már a második adag vakcinát is beadták. Ahhoz, hogy sikerüljön a kormány terve, és június végéig beoltsák a felnőtt lakosság felét, még legalább 300 ezer embernek kell megkapnia valamelyik vakcina első adagját.



Copa America: Tucatnyi venezuelai koronavírusos a nyitómérkőzés előtt
A Copa America vasárnapi nyitómérkőzésére készülő venezuelai labdarúgó-válogatottból, illetve annak stábjából 12 személynek lett pozitív a koronavírustesztje.
A dél-amerikai szövetség (CONMEBOL) egyelőre nem közölte, hogy így mi lesz a sorsa a házigazda brazilok elleni összecsapásnak, melyet közép-európai idő szerint vasárnap este 23 órától rendeznének. Annyit lehet tudni, hogy az érintettek tünetmentesek és a szállodai szobájukban vannak elkülönítve.
A VENEZUELAIAK PÉNTEKEN ÉRKEZTEK BRAZÍLIÁBA, KÉT NAPPAL KORÁBBAN KÉT FUTBALLISTA WILKER ANGEL ÉS ROLF FELTSCHER POZITÍV TESZTET ADOTT, ÍGY ŐK NEM IS TARTOTTAK A CSAPATTAL.
Az idei Copa Americának eredetileg Argentína és Kolumbia közösen lett volna a házigazdája, de a politikai helyzet és a pandémia miatt végül négy brazil város - Rio de Janeiro, Brazíliaváros, Cuiaba és Goiania - öt stadionjában rendezik a tornát. A döntőre július 10-én kerül sor a legendás Maracana Stadionban.


***********************************************
Oroszországban ismét 13 ezer fölött az új fertőzöttek száma
Oroszországban február 15. óta először emelkedett ismét 13 ezer fölé az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma. Moszkvában, ahol az új esetek több mint felét diagnosztizálták, szombattól korábban már feloldott szigorításokat állítottak vissza vasárnaptól.
Az orosz operatív törzs szombati közleménye szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt egy nap alatt 13 510-zel 5 193 964-re emelkedett. A kimutatott esetek száma szerdán a 10, csütörtökön a 11, pénteken pedig a 12 ezret haladta meg ismét. Ilyen magas számokat legutóbb február közepén-március elején mutattak ki.
Szombaton a legtöbb új esetet Moszkvában (6701), Moszkva megyében (889) Szentpéterváron (867), Nyizsnyij Novgorod megyében (179) és Voronyezs megyében (159) észlelték. Az orosz fővárosban december 26. óta nem diagnosztizáltak ennyi fertőzöttet. A reprodukciós ráta itt 1,7, ami a legmagasabb mutató szeptember 29. óta.
Moszkvában az új koronavírusos fertőzött betegek kezelésére alkalmas mintegy 14 ezer kórházi ágy 78 százaléka foglalt.





Harmincmillióan kapták már meg az oltást Franciaországban
Átlépte szombaton a harmincmilliót azoknak a száma Franciaországban, akik már megkapták az új típusú koronavírus elleni valamelyik oltóanyag legalább első dózisát - jelentette be Jean Castex francia miniszterelnök.
Az eddigi tervek szerint jövő kedden kellett volna átlépnie a francia oltási kampánynak a 30 milliós lélektani határt. "Cél teljesítve!" - írta Castex szombaton Twiterren.
Az egészségügyi hatóságok mindazonáltal arra figyelmeztettek, hogy a korlátozások lazítása és az járványügyi helyzet javulása miatt nem szabad lankadnia a figyelemnek és az elővigyázatosságnak. Franciaországban a felnőtt lakosság mintegy 57 százaléka kapott egy dózist, és a beoltottak mintegy ötöde kapta már meg mindkét injekciót.
A lazítások értelmében megnyithatnak az éttermek belső terei, az uszodák, edzőtermek, és a kijárási tilalom kezdetét 23 órára tolják el. Péntek este a rendőrségnek is közbe kellett avatkoznia Párizs belvárosában, ahol több száz fiatal ünnepelte maszk nélkül a lazításokat.


************************************************

Boris Jonhson: nagyon, nagyon aggasztó az indiai variáns
Boris Johnson brit miniszterelnök szombat délután „nagyon, nagyon aggasztónak”nevezte az indiai (delta) variánst. Hozzátette: a június fejleményeket, illetve a fertőzések számának növekedését látva most kevésbé optimista, mint májusban volt.
Egyértelmű, hogy az indiai variáns gyorsabban terjed és a fertőzések, valamint a kórházban kezeltek száma is nő
– nyilatkozott a kormányfő.
Brit sajtóorgánumok a nyilatkozatot úgy értelmezték, hogy ennek fényében valószínűsíthetően elmarad a korlátozások újabb enyhítése, amelyet június 21-re terveztek. Boris Johnson azt ígérte, hogy hétfőig elemzik a járványügyi adatok és döntést hoznak arról, hogy lehet-e folytatni a korlátozások feloldását.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) oltásstratégiai vezetője azt nyilatkozta a hétvégén, hogy a 60 év felettieket sem kellene már AstraZenecával oltani . A szakértő később javította magát, és azt mondta: a szavait a La Stampa újságírói félreértették, a pandémia kontextusában ugyanis még mindig több az előnye, mint a hátránya az AstraZeneca vakcinájának akkor is, ha nagyon ritka mellékhatásként trombózisveszély lép fel. Így azonban, hogy a járvány kezd alábbhagyni, és a vakcinahiány is enyhül,
a rendelkezésre álló mRNS-oltásokra kellene átállni, hogy még inkább minimalizáljunk bármilyen kockázatot.
Az esetszámok csökkenésével a fiatalabb generáció egyre kevésbé veszélyeztetett a fertőzésre – legalább is akkor, ha nem indul be egy új, fertőzőbb mutáns, mint ahogyan attól Nagy-Britanniában is tartanak. Az olyan területeken, mint amilyen egyelőre Magyarország is, jelenleg csökken a kitettség, így az EMA szakértője szerint érdemes áttérni az mRNS-vakcinákra.
Az mRNS-vakcinákkal kapcsolatban mostanában derült ki, hogy a szívizomgyulladásra hajlamosíthat, de ez is továbbra nagyon ritka mellékhatás lehet, és az esetek többségében enyhe tünetekkel jár.


******************************************************

A Journal of Internal Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a koronavírus terjedése szempontjából a legfontosabb útvonal a beszéd – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. A cél az volt, hogy megállapítsák, hogyan jut el egyik embertől a másikig a legnagyobb mennyiségű vírus hétköznapi helyzetekben.
A terjedés szempontjából a leginkább veszélyesek a közepes nagyságú nyál- és más váladékcseppek voltak, amelyekben már nagyobb mennyiségű vírust találtak, és amelyek azonban még vannak olyan kicsik, hogy viszonylag messze eljussanak.
Ebből a szempontból a beszéd közben terjed a leghatékonyabban a vírus.
A szakértők azt is megmagyarázták, miért hatékony védekezés a maszkviselés. Beszéd közben nyálcseppek hagyják el a szánkat, amelyek a száraz levegőn dehidratálódnak, párologni kezdenek, és könnyebbek lesznek, ezáltal ugyanazzal a vírusmennyiséggel távolabbra kerülnek. Éppen ezért, ha egy fertőzött maszkot visel, a még nagyobb méretű nyálcseppeket tudja kiszűrni az anyag, és hatékonyan foghatja meg a vírusterhelés nagy részét. A nem fertőzötteket kevésbé védi a maszk, hiszen hozzájuk már több részben elpárolgott aeroszol jut el – igazolódott tehát, hogy fontos a maszkviselés mindenki számára, hiszen a tünetmentes fertőzést nem lehet kizárni senkinél.


*********************************************************
Megkapta a használatbavételi engedélyt az első Irán által fejlesztett koronavírus-vakcina – írja Szaid Namaki egészségügyi miniszter hétfői bejelentésére hivatkozva a Tehran Times című iráni lap. A Corivan Barekat néven futó oltóanyagot tavaly december 29-én mutatták be, és március végén indították el a gyártását.
„Dél-amerikai, afrikai országok, több szomszédos és két európai ország is érdeklődést mutat a Corivan oltóanyag vásárlása iránt”
– mondta Hasszan Dzsalili, az oltást fejlesztő kutatócsoport igazgatója június 8-án.
„Bár képesek vagyunk az oltóanyag exportálására, az Egészségügyi Minisztérium politikájának megfelelően egyetlen vakcinát sem exportálunk, amíg a hazai szükségleteket teljes mértékben ki nem elégítettük” – jelentette ki.
Iránban a koronavírus elleni tömeges oltási kampány február 9-én kezdődött el az orosz gyártmányú Szputnyik V oltással. Miközben a síita állam lehetséges hazai oltóanyagok fejlesztésére és tömeggyártására sok energiát fordít, külföldről is behoz már bevált vakcinákat. A nyugat-ázsiai ország továbbá Kubával, Oroszországgal és Ausztráliával közösen is oltóanyag gyártásába kezdett, ezek várhatóan szeptemberig kerülhetnek forgalomba.
A Razi néven futó, Irán által fejlesztett másik saját gyártású vakcinát várhatóan augusztusban kezdik terjeszteni a lakosság körében. Ennek az oltóanyagnak a klinikai vizsgálatait február 27-én kezdték meg, a humán tesztelés pénteken lépett a második fázisába.
Hogy melyik két európai ország érdeklődik az iráni koronavírus-vakcina iránt, azt egyelőre nem közölték az illetékesek.






Anglia most Európa járványlaborja – írta Facebook-posztjában Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa. A szakember szerint Anglia már a járvány korai fázisában kiépítette a világ egyik legnagyobb tesztelési és elemzési rendszerét, így valós időben látni, hogy éppen melyik variáns áll az esetszámok növekedésének hátterében.



Oltás az angliai Boltonban 2020. június 9-én


Jelenleg az új esetek kilencven százalékát az elsőként Indiában azonosított Delta variáns okozza. Kemenesi Gábor szerint
ezzel együtt születik meg a negyedik járványhullám, amely minden bizonnyal hozzánk is meg fog érkezni.
Az új hullámot valószínűleg azok fogják elszenvedni, akik nem rendelkeznek védettséggel. Ez azért van, mert ez a variáns minden eddiginél jobban terjed, és bizonyos fokig a védettséget is képes kikerülni. A problémát az jelenti, hogy
oltás hiányában a betegség súlyos formája, a kórházi kezelés szükségessége is fennállhat ezeknél az embereknél.
A vakcinák hatásainak csökkenése miatt oltottaknál is megjelenhetnek tünetek, de a kórháztól és a súlyos megbetegedéstől az oltások nagy arányban megvédenek. A virológus hozzátette:
a helyzet rendkívül összetett, amely lehetetlenné teszi a biztos állításokat. Amiben gondolkodhatunk, azok az eddigi tudományos ismeretek a vírusról, az immunitásról és számos egyéb tényezőről.


*****************************************************
Ismét pénzbüntetést kapott Jair Bolsonaro brazil elnök, mert a koronavírus-járvány miatt előírt óvintézkedéseket megszegve nem viselt szájmaszkot egy rendezvényen.

A büntetést az államfő egyik politikai ellenfelének államában, São Paulóban kapta. Az állam kormányzója, Joao Doria a jelenlegi államfő egyik riválisa és lehetséges ellenfele a 2022-es választásokon.
A Folha de S Paulo című újság szombaton azt írta, hogy az elnöknek, a fiának, Eduardo Bolsanaro parlamenti képviselőnek és Tarcisio Gomes infrastrukturális miniszternek 552,71 real (31 200 forint) bírságot kell kifizetniük. A beszámoló szerint nem viseltek maszkot egy több ezer támogatót felvonultató motoros tömegrendezvényen, amivel megsértették az állami egészségügyi előírásokat.
Ez már nem az első alkalom a közelmúltban, hogy Bolsonarót megbírságolják a maszk hiánya miatt. Alig három héttel ezelőtt motoros túrán vett részt Rio de Janeiróban, ahol úgy mondott beszédet a támogatói előtt, hogy száját és orrát nem takarta el maszk. Két nappal korábban Maranhão állam kormánya is megbírságolta, mert Acailanda városban, a hívei tömeggyűlésén sem viselt maszkot.
Brazíliában a koronavírus-járványnak már több mint 484 ezer halálos áldozata van, és a járvány újabb fellobbanásától lehet tartani. Amióta megjelent a Covid-19 – amelyet az államfő eleinte kis náthának nevezett –, Bolsonaro bírálta a karanténintézkedéseket, bizonyított hatásosság nélküli gyógyszereket népszerűsített, és kétségbe vonta a vakcinák hatásosságát.






 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Laborból szökött, vagy magától ugrott át egy állatról az emberre? Természetes evolúcióval alakult ki, vagy a kutatók hozták létre? Kína próbálja elkenni a botrányt, vagy politikailag motivált támadások érik? Egyre hevesebb a koronavírus-világjárványt okozó SARS–CoV–2 vírus eredete körüli vita. Aki a mélyére akar ásni, annak hosszú és nehezen érthető tudományos vitákon kell átrágnia magát, miközben az egész témát gúzsba kötik a politikai érdekek. Mire az ember észreveszi magát, mélyebbre süllyedt a vírus eredete utáni hajszában, mint Alice a nyúlüregben. A Telex Gyorstalpalóban felidézzük, miről is szólnak ezek a viták, majd segítünk eligazodni a laborszökevény-elmélet útvesztőiben. De vigyázat, így sem lesz egyszerű, és nem lesz a történet végén egy nagy, fekete-fehér igazság, csak kevésbé hangzatos tanulságok és sok bizonytalanság.
Mi ez az egész? Miről szól ez a laborszökevény-elmélet?
A most már másfél éve tartó koronavírus-járványt a SARS–CoV–2 okozta. A legtöbb tudós szerint ez a vírus természetes mutálódással vált képessé arra, hogy embereket is megfertőzzön, és magától ugrott át állatról emberre – ezt a jelenséget hívják zoonózisnak. Egyes vélemények szerint azonban elképzelhető, hogy a vírus valójában a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult el. Ez annyiban kézenfekvő lenne, hogy a kínai Vuhanból jelentették az első eseteket, innen indult világ körüli útra a vírus.



És ez az elmélet újdonság?
Nem, már a járvány eleje óta újra és újra előkerül, és sok tudós sokszor elmondta már, hogy nem tartja túl valószínűnek, hogy ez történt. Februárban például 27 kutató állt ki a Lancet folyóiratban a vírus természetes eredete mellett.
Akkor miért beszélnek most róla újra ilyen sokat?
Mert az utóbbi hetekben egyre többen és egyre hangosabban állnak ki amellett, hogy ezt a lehetőséget is komolyabban vizsgálni kellene. Ennek a hangsúlyeltolódásnak több mozgatórugója is van.
Az egyik nem tudományos. A közelmúltban az amerikai médiában több cikk is napvilágot látott – jellemzően a Wall Street Journalben – olyan hírszerzési információkról, amelyek gyengíteni látszanak a vírus természetes eredetének hitelét.
Szintén nagy figyelmet kapott egy neves tudományos újságíró, Nicholas Wade cikke, amely tudományos érveket sorakoztat fel a mellett, hogy a laborszökés egyre valószínűbb lehetőségnek tűnik. Ez a cikk az elmélet felfutásának egyik motorjává vált, több magyar cikk is erre hivatkozva számolt be a vírus eredete körüli vitáról.
De a legfontosabb fejlemény, hogy május közepén 18 neves tudós állt ki a nagy presztízsű Science folyóiratban amellett, hogy mindkét eshetőséget, azaz a természetes és a laboreredetet is komolyan kell venni, utóbbi is alapos vizsgálatot igényel. A levél apropója az Egészségügyi Világszervezet márciusi jelentése volt, amellyel finoman szólva nem volt megelégedve a tudományos és a szélesebb közvélemény jelentős része.
Mi a gond a jelentéssel?
A WHO év elején küldött egy nemzetközi kutatócsoportot Kínába, épp azzal a céllal, hogy utánajárjanak a vírus eredetének. A tapasztalataikat összegző jelentést március végén tették közzé. Ez azonban épp azért nem volt alkalmas arra, hogy nyugvópontra juttassa a kérdést, mert – a kritikusok szerint legalábbis – nem vizsgálta elég alaposan a laboreredet lehetőségét a természetes eredettel szemben.
„Bár nem voltak sem a természetes átterjedést, sem a laboratóriumi balesetet egyértelműen alátámasztó eredmények, a csapat a zoonózisos átterjedést egy köztes gazdaszervezetből »valószínűnek vagy nagyon valószínűnek«️, a laboratóriumi balesetet pedig »rendkívül valószínűtlennek«️ értékelte. Továbbá a két elméletet nem mérlegelték kiegyensúlyozottan. Mind a természetes, mind a laboratóriumi átterjedéssel kapcsolatos hipotéziseket komolyan kell vennünk, amíg nem rendelkezünk elegendő adattal”
– írták a Science-levelet jegyző tudósok.

A SARS–CoV–2 koronavírus eredetét kutató WHO-különítmény tagjai érkeznek a Vuhani Virológiai Intézethez 2021. február 3-án
De maga a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is arról beszélt a jelentés ismertetése után, hogy nem tartja elég átfogónak a vírus eredetére vonatkozó értékelést, ezért a laboreredet hipotézise további vizsgálatot, akár újabb helyszíni küldetést igényel.
A bizalmatlanság fő oka, hogy maga a WHO csapata is jelezte, hogy Kína nem engedett közvetlen hozzáférést a szükséges információkhoz. Számos ország is közölte, hogy problémásnak tartja, hogy a kutatók nem fértek hozzá nyers adatokhoz, eredeti vírusmintákhoz és laboratóriumi jegyzőkönyvekhez. Erről közös nyilatkozatot adott ki 14 ország az Egyesült Államoktól Japánig, Norvégiától Dél-Koreáig, illetve az Európai Unió is.
De akkor jól értem, hogy nem is derült ki, hogy mégis laborból szökött a vírus?
Nem, erről szó sincs. De nem csoda, ha az embernek ez a benyomása, mert az utóbbi hetekben-hónapokban egyre harsányabb címekkel lehetett találkozni, és már egyes magyar híroldalak is kijelentő módban írtak arról, hogyan derült fény arra, hogy a vírus laborból szökött.
Sokan most igazolva látnak minden korábbi, szenzációs állítást a laborszökevény vírusról. Pedig a kutatók nagy része eddig sem zárta ki kategorikusan ezt az elméletet, csak nem tartotta túl valószínűnek, és most sem arról van szó, hogy egy összeesküvés-elmélet mögé álltak be hirtelen neves tudósok, hanem épp arról, hogy egy legitim kérdést próbálnak kirángatni az összeesküvés-elméletek birodalmából.
A legtöbb szakértő szerint továbbra is az a legvalószínűbb, hogy a vírus természetes eredetű, és magától ugrott át állatról emberre. A vita elsősorban nem erről folyik, hanem arról, hogy kellő alapossággal vizsgálták-e a másik fő eshetőséget, azaz azt, hogy a vírus laborból szabadult el.
A Vox cikke találóan foglalja össze a helyzetet: a természetes eredet elmélete hiányos bizonyítékokok alapul, míg a laborszökevény-elmélet ezeknek a bizonyítékoknak a hiányosságain.
De hogyhogy másfél év alatt nem dőlt még el egyértelműen ez a vita?
Mert bonyolult kérdésről van szó, amelyre csak hosszú, kitartó munkával lehet válaszokat kapni, vagy talán még úgy se. A kutatóknak hála egyre több mindent tudunk, de még mindig nagyon sok mindent nem, ezért 100%-osan kizárni nem lehet még semmit. Eközben a vita már az elején elmérgesedett, és azóta is szinte lehetetlenül nehéz kihámozni a politikai érdekek hálójából.
Mit jelent egyáltalán, hogy a vírus „laborból szökött”?
Jó kérdés, mert már eleve az is nehezen követhetővé teszi a vitát, hogy többféle forgatókönyv keveredik benne. A laboreredeten van, aki azt érti, hogy a vírust mesterségesen hozták létre (esetleg módosították), mások meg azt, hogy egy természetes úton kialakult vírust vizsgáltak a laborban, és az szabadult ki valahogy a külvilágba. Ég és föld a különbség a kettő között.
Valójában pontosabb lenne nem is természetes vagy laboreredetről beszélni, hanem arról, hogy
  1. a természetes úton létrejött vírus magától jutott-e el az emberekig;
  2. a természetes úton létrejött vírus a laborból kiszabadulva jutott-e el az emberekig;
  3. a vírust mesterségesen hozták-e létre, vagy legalábbis módosították-e, mielőtt a laborból véletlenül kiszabadulva eljutott az emberekig; illetve
  4. a vírust mesterségesen hozták létre-e, vagy legalábbis módosították-e, mielőtt a laborból szándékosan kieresztve eljutott az emberekig.
A „természetes eredet” propagálói – azaz az uralkodó és továbbra is a legvalószínűbb álláspont képviselői – az 1. lehetőség mellett állnak ki. (Az egyszerűség kedvéért a cikk további részében mi is ezt értjük természetes eredet alatt.) Elsősorban a 2. lehetőség – a természetes kifejlődés, plusz laboratóriumi közvetítésű terjedés – az, amelynek az alaposabb kivizsgálását sokan, így a Science-levél szerzői is sürgetik. Azzal együtt, hogy ők maguk is kevésbé tartják valószínűnek.
A 3. lehetőség – a mesterséges, véletlenül elszabadult vírus – mellett még kevesebb érv szól, de egyelőre ez sem zárható ki teljesen. A 4. lehetőségről, azaz egy biológiai fegyver szándékos bevetéséről igazából senki nem beszél komolyan.

Légi felvétel a Vuhani Virológiai Intézet területéről 2020. május 27-én

Na jó, induljunk el visszafelé! Tényleg felmerült, hogy a vírus egy biofegyver?
Komolyan vehető érv nem merült fel ezzel kapcsolatban, de természetesen olyanból azért akadt, amely kevéssé komolyan vehető. Például Donald Trump előző amerikai elnök egykori tanácsadója, Steve Bannon és hozzá köthető körök is propagálták ezt az elméletet.
Május elején az Australian nevű ausztrál lap szenzációként tálalta, hogy birtokukba került egy kínai katonai tudósok által írt dokumentum a koronavírusok fegyverként való felhasználásáról. A titokzatos dokumentumról azonban kiderült, hogy valójában egy 2015-ben kiadott könyv, és annyira nem titkos, hogy bárki megveheti az online könyvesboltokban, sőt, itt is szabadon elérhető pdf-ben. Ráadásul a szerzők nem a 2019-ben felbukkant SARS–CoV–2-ről, hanem a 2002-es járványt okozó, első SARS-vírusról írtak, és nem azt állították, hogy Kína használta volna fegyverként, hanem épp azt, hogy idegen hatalmak ereszthették rá a kínai népre.
Ennél egy fokkal komolyabban is felmerült, hogy a vuhani labor együttműködött a kínai hadsereggel, de egyrészt ezt a labor vezetője cáfolta, másrészt az önmagában nem is feltétlenül lenne problémás, hogy katonai és civil kutatók közös projektben vesznek részt.
Na és az tényleg előfordulhat, hogy módosították a vírust?
A kutatók már a járvány eleje óta vizsgálják magát a SARS–CoV–2 genomját (a genetikai információinak összességét), hogy tetten érjék az esetleges mesterséges beavatkozásokat. Az egyik első ilyen tanulmány tavaly márciusban jelent meg, és
arra jutott, hogy valószínűtlen a mesterséges eredet, nincs jele genetikai manipulációnak.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez teljes bizonyossággal kizárható-e, vagy elképzelhetők olyan kifinomult manipulációs módszerek, amelyek nem hagynak utólag azonosítható nyomot. De az biztos, hogy árulkodó nyom nincs. Ennek ellenére újra és újra előkerülnek azok az érvek, hogy a vírus egy-egy ismert tulajdonsága csak emberi manipulációval jöhetett létre. Ilyen például a furin-hasítóhely.
A furin micsoda?
Furin-hasítóhely. Ez arra szolgál, hogy a vírus hatékonyabban kötődjön az emberi receptorokhoz, azaz ügyesebben fertőzzön. Egyesek szerint ennek a puszta jelenléte a manipuláció bizonyítéka, mert a SARS–CoV–2-nek van ilyenje, de a közeli ismert rokonainak nincs. Ez volt az egyik központi érve a korábban említett, sokat idézett Wade-cikknek is.
Valójában azonban számos másik koronavírusnak van furin-hasítóhelye, például az egyszerű megfázást okozóknak is, sőt egy ehhez nagyon hasonló hasítóhelyet is sikerült tavaly nyáron leírni a SARS–CoV–2 egy közeli rokonában. Mivel ez a tulajdonság nem egy-egy, egymással közeli rokon koronavírus-csoportban alakult ki, hanem elszórva a koronavírusok teljes családfáján, valószínű, hogy egymástól függetlenül többször is létrejött, mert evolúciós előnnyel jár (márpedig a hatékonyabb fertőzés a vírus szempontjából az egyik legnagyobb evolúciós előny). Az ilyen konvergens evolúció nemcsak a koronavírusok körében, hanem általánosan is nagyon gyakori az élővilágban.
Wade cikke szerint egy másik gyanús tulajdonság a CGG kodon jelenléte a hasítóhelynél. (A nukleotidok a vírus örökítőanyagát, az RNS-t alkotó nukleotidlánc szerkezeti egységei. A kodonok olyan nukleotid-hármasok, amelyek egy aminosavat kódolnak.) A CGG az arginin nevű aminosav kódolásáért felelős, de míg a vírusokban általában nem ez a kodon végzi ezt a feladatot, az emberekben annál inkább. Ez pedig egyesek szerint árulkodó jel lehet. Ezzel kapcsolatban a cikk idézi egy neves virológus, a Nobel-díjas David Baltimore szavait is.
A márciusi tanulmány – amely szerint nincs jele manipulációnak – vezető szerzője, Kristian Andersen szerint azonban ez nem igaz: a SARS–CoV–2 esetében az arginint kódoló kodonok 3 százaléka CGG, míg például a SARS-vírusnál ugyanez 5 százalék, azaz nincs itt semmi látnivaló. Erre válaszul Baltimore is jelezte, hogy valóban létrejöhetett ez a tulajdonság természetes evolúcióval is, majd később még inkább visszatáncolt az eredeti nyilatkozatától.
De hogyhogy csupa valótlanságot ír egy elismert tudományos újságíró?
A most 79 éves Nicholas Wade valóban veterán tudományos újságíró, de meglehetősen ellentmondásos figura. A hetvenes-nyolcvanas években olyan vezető tudományos lapoknál dolgozott, mint a Nature és a Science, aztán 20 évet húzott le a New York Times munkatársaként. A visszavonulása után, 2014-ben írt egy könyvet az evolúció, a genetika, a fajok és a kultúrák kapcsolatáról, amelyet nemcsak a kritikák húztak le erőteljesen, de kutatói körökben is elsöprő tiltakozást váltott ki: több mint 140 genetikus – köztük sok olyan, akiknek a munkáján a könyv elvileg alapult – közös nyílt levélben tette világossá, hogy Wade önkényesen félreértelmezte a munkájukat, és a szakterületük eredményei egyáltalán nem támasztják alá a következtetéseit.
A SARS–CoV–2 eredetéről szóló cikke is sok kritikát kapott számos kutatótól. Ezek lényege, hogy miközben Wade élesen támadja a téma szakértőit, kritikátlanul támaszkodik olyanokra, akiknek nem ez a szakterületük, és közben alapvető tudományos hibákat ejt.
Többször hivatkozik például arra a tanulmányra is, amelyről február elején mi is részletesen megírtuk, miért nem vehető komolyan mint bizonyíték, és a módszertani problémák mellett a központi állítását is határozottan cáfolta a Telexnek a denevér-koronavírusokat kutató Kemenesi Gábor virológus.
Egyáltalán miből hozhatták volna létre a vírust, ha mesterséges lenne?
Általában egy olyan rokon koronavírus ennek az elméletnek az alanya, amelyet a Jünnan tartománybeli Mocsiangban, egy bányából gyűjtöttek be még 2012–2015 között a vuhani labor kutatói, miután a bányászoknál egy ismeretlen légzőszervi betegséget diagnosztizáltak. Bár a kutatók szerint gombafertőzéstől betegedtek meg, vírusfertőzést is azonosítottak náluk. A bányában talált denevérek többféle koronavírussal is fertőzöttek voltak, ami ideális terepet jelent a rekombinációra, azaz a gyors és jelentős mutálódás útján új vírusok létrejöttére.
A kutatók ekkor valóban több száz mintát vettek a bányában, és ezekben 293 koronavírust azonosítottak. Ezek közül azonban kevesebb mint egy tucatból sikerült legalább részleges génszekvenciát kinyerniük, és ezek egyike sem a SARS–CoV–2 volt. Kilenc SARS-szerű koronavírus volt. Az egyik a RaTG13, ennek a genomja 96,2 százalékban egyezik a SARS–CoV–2-ével, ezzel ez a legközelebbi ismert rokona.


A gaboni CIRMF kutatói gyűjtenek be denevérmintákat egy Gabon Zadié régiójában található barlangban 2020. november 25-én

Tehát ebből a közeli rokonból fejleszthették ki a SARS–CoV–2-t?
A 96,2 százalék elég nagy egyezésnek hangzik, de ez a közeli rokonság evolúciós léptékben még mindig túl távoli: kb. 50 évnyi evolúció választja el a két vírust, ami sokkal nagyobb különbség annál, hogy emberi beavatkozással áthidalható legyen. Ezért a RaTG13-ból nem tudtak volna csak úgy SARS–CoV–2-t kreálni. Ehhez legalább 99, de inkább 99,9 százalékos egyezésre lett volna szükség.
Tovább gyengíti ezt a lehetőséget, hogy a RaTG13-at a kutatók szerint nem sikerült laborban tenyészteniük – a denevérektől begyűjtött mintákból nem egyszerű erre alkalmas állapotban kinyerni a vírust –, így nem is volt élő vírusuk, amely megszökhetett volna vagy amelyet továbbfejleszthettek volna.
És az elképzelhető, hogy volt egy náluk még közelebbi rokon?
Elképzelhetőnek elképzelhető, de ilyenről nem tudunk. A WHO-misszió egyik résztvevője, Peter Daszak korábban rendszeresen dolgozott együtt a vuhani kutatókkal, így állítása szerint tisztában van vele, mely vírusok voltak megtalálhatók a laborban, és egyikük sem volt közelebbi rokon, mint a RaTG13. Persze erről jobb lenne a hivatalos nyilvántartást, illetve magukat a mintákat is látni, amelyekhez a misszió kutatói nem fértek hozzá.
Mindenesetre a RaTG13-ról ezen a néven a vuhani kutatók először 2020 elején számoltak be, de valójában már 2016-ban leírták, csak akkor még RaBtCoV/4991 néven emlegették, később nevezték át. Valószínűtlennek tűnik, hogy ha a RaTG13-ról publikációban számoltak be évekkel korábban, miért ne tették volna ugyanezt magáról a SARS–CoV–2-ről vagy egy még közelebbi rokonáról, ha az is a birtokukba került volna. Erről akkor semmilyen okuk nem lett volna titkolózni.
Végeztek egyáltalán ilyen jellegű kísérleteket a vuhani laborban?
Az úgynevezett gain-of-function, azaz magyarul funkciógyarapító kísérletek lényege, hogy egy természetes vírust mesterségesen módosítanak, például hogy fertőzőképesebb legyen. Nem azért, hogy aztán az emberek közé eresszék, hanem éppen azért, hogy jobban megismerjék, feltérképezzék, milyen módon mutálódhat, és hogyan lehet megállítani, ha esetleg járványt okozna.
Ezek legális, de etikailag vitatott kísérletek. 2014-ben az amerikai kormány fel is függesztette az ilyen kutatások finanszírozását, de a tiltást számos kutató kontraproduktívnak értékelte, mert szerintük ez hátráltatja a járványmonitorozást és a vakcinafejlesztést – két olyan területet, amelyeknek a hasznáról manapság nem sok vita van. A tiltást végül 2017-ben jelentősen enyhítették.
A gain-of-function kutatások definiálása azonban olyannyira nem egységes, hogy a kutatókat is megosztja a kérdés – tehát nemcsak az ilyen kutatások haszon-kockázat aránya, hanem maga az is, hogy egyáltalán mikor beszélhetünk ilyen jellegű kísérletről. A vuhani labor kapcsán előkerült például egy 2017-es tanulmány, amely egyes kutatók szerint abszolút kimeríti ezt a kategóriát, míg mások szerint egyáltalán nem erről van szó. Abban azonban nincs vita, hogy ennek a konkrét kutatásnak biztosan semmi köze a SARS–CoV–2 létrejöttéhez.
De akkor az tény, hogy veszélyes vírusokkal kísérleteztek a vuhani laborban?
Igen, de ez önmagában egyáltalán nem meglepő, sőt egészen triviális. A vírusok begyűjtése és vizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutatók megismerjék, pontosan hogyan működnek, milyen módon fertőznek, mennyire veszélyesek és hogyan lehet védekezni ellenük. Magyar kutatók is rutinszerűen végeznek ilyen munkát.
Na de attól még, hogy a vírus nem mesterséges, lehet, hogy már a járvány előtt a laborban volt, nem?
Ez az érvelés ugyanarra az évekkel ezelőtti bányaexpedícióra épít, csak nem azt mondja, hogy az ott talált vírusokból fejlesztették ki mesterségesen a SARS–CoV–2-t, hanem azt, hogy magát a SARS–CoV–2-t is akkor találták meg és gyűjtötték be.
Mivel ebben az esetben magában a vírusban nem nagyon lenne különbség, ezt elég nehéz lenne bizonyítani. A bányában talált koronavírusok közül mindenesetre egyik sem közelebbi rokon, mint a RaTG13. A kilenc SARS-szerű koronavírusból pedig csak három koronavírust tenyésztettek a laborban, de egyik sem a SARS–CoV–2 közeli rokona volt.
Si Cseng-li, a vuhani labor Denevérnőnek is becézett munkatársa, a denevér-koronavírusok egyik legelismertebb kutatója tavaly tavasszal azt mondta, a járvány kitörése után utasította a csapatát, hogy a laborban tanulmányozott összes koronavírus genomját hasonlítsák össze a SARS–CoV–2-ével, és ő maga is megnyugodott, amikor bebizonyosodott, hogy nincs egyezés.

Si Cseng-li a Vuhani Virológiai Intézet P4 laboratóriumában 2017. február 23-án

A vuhani kutatók szerint a bányászoktól levett 2012-es vérmintákat 2020-ban újratesztelték SARS–CoV–2-re, de az antitestvizsgálat nem mutatott korábbi fertőzést.
Hallottam olyat is, hogy nem volt elég biztonságos a vuhani labor.
A vuhani intézettel kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy van BSL-4 besorolású, azaz a legmagasabb biztonsági fokozatú laboratóriuma. De mint kiderült, a jóval kevésbé szigorú biztonsági előírásokat alkalmazó BSL-2 laborjukban is évek óta folytattak kockázatosnak tekinthető koronavírusos kísérleteket, ami több kutatót aggodalommal töltött el. Mindebből azonban maguk a vuhani kutatók már akkor sem csináltak titkot. Ezzel együtt 2018-ban egyszer már felmerültek biztonsági aggályok a laborral kapcsolatban, bár baleset, szivárgás nem történt.
Na és mi a helyzet azzal a három kutatóval, akik már a járvány előtt megbetegedtek?
A Wall Street Journal május végén nyilvánosságra hozott egy hírszerzői jelentést arról, hogy a vuhani labor három kutatója 2019 novemberében, azaz már hetekkel a járvány hivatalos kitörése előtt megbetegedett.
Azt azonban még a sztori egyik forrása is megjegyezte, hogy nem tiszta, hogy az érintett kutatóknak mik voltak a tüneteik, és az sem, hogy szorultak-e kórházi kezelésre – azaz az elérhető információk alapján akár influenzások is lehettek. Azt is hozzá kell tenni, hogy az információ hiteléről és megbízhatóságáról a hírszerzői vélemények is megoszlanak a WSJ cikke szerint, és a labor szerint a dolgozóik 2020 januárja előtt mind negatívak voltak a SARS–CoV–2-re.
Anthony Fauci, Joe Biden amerikai elnök egészségügyi főtanácsadója is sürgette a megbetegedett kutatók egészségügyi adatainak a kiadását, de hozzátette, hogy továbbra is a vírus természetes eredetét tartja valószínűnek, amelyet még az sem feltétlenül írna felül, ha a kutatókról kiderülne, hogy Covid–19-ben szenvedtek. Hiszen a vírus már keringhetett a járvány kirobbanása előtt is a helyi lakosság körében.
A WHO-misszió egyik tagja, Marion Koopmans virológus már márciusban azt mondta, nekik már hónapokkal korábban tudomásukra jutott a megbetegedések híre, így meg is vizsgálták az ügyet, és már akkor kizárták, hogy ezek a vírus által okozott Covid–19 korai esetei lettek volna.
De akkor miről beszéltek a hírszerzők?
Óvatosságra int az ilyen, hírszerzői információkon alapuló cikkekkel kapcsolatban, hogy tavaly tavasz óta többször is előfordult, hogy nagyon hasonló állításokat tettek, de később kiderült, hogy minimum bizonytalan az alapjukat adó információk megítélése, vagy adott esetben akár könnyedén cáfolhatók is. Ez nem zárja ki, hogy laborból szökött volna a vírus, de elővigyázatosságra ösztönöz az ezzel kapcsolatos, nem tudományos érveket felsorakoztató állításokkal szemben.
Maga az amerikai hírszerzői közösség is jelezte a bizonytalanságát. A témában kiadott legutóbbi, május 27-i közleményük szerint nem tudják pontosan, hol, mikor vagy hogyan indult útnak a vírus, de két valószínű forgatókönyvet tartanak számon: az állatról emberre ugró fertőzést és a laborbalesetet. Két hírszerző ügynökség az első, egy a második felé hajlik, a többségük szerint azonban nincs elég információjuk eldönteni a kérdést, ezért tovább kutakodnak.
Pedig már Trump alatt is javában kutakodtak, nem?
Donald Trump az elnöksége idején előszeretettel hangoztatta a laborszökevény-elméletet, rutinszerűen kínai vírusnak nevezve a koronavírust. Ez amellett, hogy jó muníciót adott az összeesküvés-elméleteknek, ahhoz is hozzájárulhatott, hogy a valódi szakértők ódzkodjanak attól, hogy komolyabban hozzászóljanak az erősen átpolitizált kérdéshez. A Vanity Fair oknyomozása szerint még a Trump-adminisztráción belül is ellentétektől és bizalmatlanságtól terhes volt az ügy megítélése és kezelése.
A WHO döntéshozó szerve, az Egészségügyi Világközgyűlés május végén tartotta az éves ülését, ahol Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója arra szólított fel mindenkit, hogy hagyjon fel a vírus eredete utáni kutatás átpolitizálásával, mert az már így is vádaskodásba csapott át.
Az átpolitizáltság elrettentő erejéről beszélt a májusi Science-levél egyik aláírója, Marc Lipsitch, a Harvard epidemiológusa is, aki szerint a laborszökés nem marginális elmélet, csak „korábban marginális elméletnek tekintették, mert egyesek, akiknek politikai céljaik voltak, szélsőséges módon képviselték azt”.
Na és Kína, ott nem ugyanez megy?
De, mindeközben Kína is ellenpropagandát folytat, a felelősség folyamatos hárításán túl azt is felvetve, hogy valójában nem is Kínából indult a járvány, oda is csak máshonnan hurcolhatták be, importált termékek csomagolásán. De a hagyományos kínai cenzúragépezet is működésbe lépett, elég csak a járványról elsőként nyilvánosan megszólaló Li Ven-liang meghurcolására gondolni. Nem segít a bizalmi szakadékon az sem, hogy Kínáról már korábban bebizonyosodott, hogy visszatartott bizonyos információkat a járvánnyal kapcsolatban, és mint már írtuk, a WHO vizsgálatát is csak korlátozottan segítették.
Trumptól viszont már elköszöntünk, ezzel nem változott a helyzet?
Trump választási veresége után a téma politikai terheltsége némileg enyhült. Ennek ellenére az elméletnek részben épp az adott új lendületet, hogy bár más felhanggal, de Trump utódja, Joe Biden május 26-án utasította a hírszerzési szerveket, hogy 90 napon belül derítsenek fényt a vírus eredetére, bármi legyen is az.
De persze Trump sem tűnt el teljesen. Június 3-án például kiadott egy rövid közleményt, ezt érdemes teljes egészében idézni:
„Most már mindenki, még az úgynevezett »ellenség«️ is kezdi azt mondani, hogy Trump elnöknek igaza volt azzal kapcsolatban, hogy a kínai vírus a vuhani laborból jött. A dr. Fauci és Kína közötti levelezés túl hangosan beszél erről ahhoz, hogy bárki figyelmen kívül hagyja. Kínának tízbillió dollárt kellene fizetnie Amerikának és a világnak az általuk okozott halálért és pusztításért!”
Milyen Fauci-levélről van szó?
Június elején derült ki, hogy Fauci még 2020 januárjában kapott egy emailt, amelyben egy amerikai kutatóközpont kutatója kereste meg azzal, hogy szerinte a vírus szokatlan jegyeket mutat, és ezek arra is utalhatnak, hogy mesterséges módosításokat hajtottak végre rajta. Fauci megígérte, hogy telefonon keresi majd az illetőt.
A levelet az a Kristian Andersen írta, akiről már volt szó a cikkünkben: ő volt annak a márciusi tanulmánynak a szerzője, amely szerint a vírus genomja nem utal manipulációra. A levele nyilvánosságra kerülése után azt mondta, akkor valóban komolyan vették a lehetőséget, hogy a vírus laborból szabadult, de az új adatok és további elemzések alapján arra jutottak, hogy a vírus genetikai manipulációja kizárható. A levele így semmi más, mint a tudomány működésének világos példája, azaz hogy nyitottan állnak minden lehetőséghez, amíg egyiket-másikat ki nem tudják zárni.
Egyébként logikailag sem világos, hogy ha egy kínai laborból szökött volna meg a vírus, akkor a mesterséges eredetét felfedező amerikai kutatók miért akarnák ezt eltussolni.
Hát mert Amerika pénzelte az elszabadult vírust, nem?
Igen, ez a vád is többször előkerült már. Leglátványosabban akkor, amikor Rand Paul republikánus szenátor egy szenátusi meghallgatáson szegezte az erről szóló kérdést Anthony Faucinak, aki felháborodottan és kategorikusan cáfolta.
A vád lényege, hogy amerikai szervezeteken keresztül a vuhani laborhoz olyan pénzek jutottak, amelyekből aztán a vírust felturbózó gain-of-function kísérleteket végeztek. Az amerikai egészségügyi hatóságok azt állítják, hogy sem a vuhani laborban, sem máshol nem finanszíroztak gain-of-function kutatásokat. Bár ahogy arra már utaltunk, ez attól is függ, pontosan hol húzzuk meg az ilyen típusú kutatások definíciójának a határát.
A vád alapja, hogy 2014-ben a Fauci vezette allergia és fertőző betegségek amerikai intézete (NIAID) megítélt egy 3,4 millió dolláros támogatást az amerikai EcoHealth Alliance-nek, amelynek a célja a természetben található, potenciálisan az emberekre átugrani képes vírusok felkutatása és vizsgálata, a jövőbeli járványok megelőzése érdekében. A szervezet harminc országban működik együtt kutatókkal. Ennek a támogatási programnak a keretében a vuhani laborral dolgoztak együtt, hogy megvizsgálják a Jünnanban begyűjtött koronavírus-mintákat. Öt év alatt, 2015-től 2019-ig összesen 598 500 dollárt fizettek a labornak.
Az EcoHealth Alliance vezetője egyébként az a Peter Daszak, aki a WHO missziójában is részt vett. A fentiek miatt őt is érték olyan vádak, hogy elfogult a kínaiak iránt.
Egyébként ez lenne az első eset, hogy egy vírus kiszabadul egy laborból?
Nem, volt már példa ilyesmire, de soha nem új, hanem már jól ismert vírusokkal, és ezekből az ismert esetekből soha nem lett nagyobb járvány, maximum kisebb helyi gócok, amelyeket gyorsan elfojtottak. 2004-ben például a két évvel korábbi SARS-járványt okozó SARS–CoV fertőzött meg két kutatót egy pekingi laborban, akik a vírust tanulmányozták. Velük együtt összesen kilenc ember fertőződött meg.
De számos olyan esetről is tudni, amikor csak a szerencsének köszönhetően nem lett baj vírusok gondatlan laboratóriumi kezeléséből. Ezek közül több az Egyesült Államokban történt.
Hallottam olyan érveket is, amelyek nem a laborszökés mellett, hanem a természetes eredet ellen hozhatók fel. Nem gyanús például, hogy még mindig nincs meg az állat, amely átadta a vírust az embereknek?
Egyáltalán nem. Valóban, még mindig nem ismerjük a vírus emberre ugrásának pontos útját: a SARS–CoV–2 közvetlen ősét az emberre ugrás előttről, az eredeti vírushordozót, illetve az esetleges köztes fajt, amely közvetített a denevérek és az emberek között. De ahogy a februári cikkünkben Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kifejezetten denevér-koronavírusok kutatására szakosodott virológusa is elmagyarázta, mindez közel sem furcsa vagy szokatlan.
Kemenesi szerint ez az érvelés összemossa azt, hogy még nem ismerjük a SARS–CoV–2 minden rokonát, azzal, hogy nincs is neki több. Pedig a vírus rokonságát feltérképező filogenetikai mintázat pont olyan, mint amilyet egy hasonlóan viselkedő, természetes vírustól várhatunk.
„A hiányzó láncszemek nem jelentik azt, hogy nincs ott a természetben a részleteket megmutató közelebbi evolúciós ős, magyarán a vírus közvetlen eredetét feltáró variánsok. Tágabb eredetét már megmutatják a Délkelet-Ázsiában előforduló denevér-koronavírusok bizonyos csoportjai, és ismerjük pontosan, hogy milyen mechanizmusok és milyen változások hozhatják némelyiket az emberi populációra. Két példát – a SARS-t és a MERS-t – már megéltünk”
– mondta.
Érthető, hogy most, ahogy a modern technológiának hála, a vírus szekvenálásától a vakcinafejlesztésig minden felgyorsult a világjárvány sürgetése közepette, türelmetlenek vagyunk, de a vírus eredetének felkutatása, az evolúciójának a visszafejtése továbbra is nagyon időigényes munka. Jó példa erre a 2002-es SARS-járványt okozó SARS–CoV esete, amelynek az eredetét 15 évbe telt teljesen felderíteni.
Nem gyanús, hogy épp a járvány kiindulópontjánál működik egy koronavírusokkal dolgozó labor?
Nem, sőt, a két dolog között épp fordított lehet a kapcsolat. A virológiai laborok logikus módon, gyakran specializálódnak olyan típusú vírusokra, amelyek a régióban előfordulnak. Ezért vannak például Ebola-vírust vizsgáló laborok Afrikában, Dengue-vírust vizsgálók Dél-Amerikában vagy koronavírust vizsgálók Kínában. „Tízből kilenc esetben, ha kitör egy új járvány, találni fogunk egy labort a közelben, amely ilyen vírusokkal dolgozik” – mondta Vincent Munster virológus a Nature-nek.
Vuhan egy 11 milliós város egy olyan régióban, ahol korábban is találtak már koronavírusokat, és a nemzetközi közlekedéstől a zsúfolt piacokon át a közelben élő vadállatokig minden adott ahhoz, hogy egy vírus megjelenhessen és gyors terjedésnek indulhasson.
Nem túl nagy a távolság az eddig talált, közeli rokon koronavírusok és Vuhan között?
Kemenesi Gábor egy februári előadásában beszélt arról, hogy a távolság nem jelent semmit. A bangladesi Nipah-vírus például, amely sok évig csak ott volt jellemző, néhány éve kitört Délnyugat-India egyik szegletében, ahol senki nem számított rá. Az, hogy egy ezer kilométerre lévő denevérben találtak meg egy vírust, nem azt jelenti, hogy csak ott található meg, hanem azt, hogy közelebb még senki nem találta meg – mondta.
A denevérek a koronavírusok gyakori hordozói, és a kutatók folyamatosan térképezik fel ezeket a vírusokat, nemcsak Kínában, hanem Thaiföldtől Japánon át Kambodzsáig. Utóbbi esetben például 2010-es mintákban találtak a SARS–CoV–2-vel rokon koronavírusokat.
Egyébként könnyen található kapcsolat Jünnan és Vuhan között, amelyen utazhatott a vírus: a vuhani piacokra utazó állattenyésztők és a közeli rokon koronavírusokra fogékony állataik. Kína már tavaly februárban be is záratta ezeket a telepeket.
Nem úgy volt, hogy mégse a piacról indult a járvány?
Még mindig nem tudni, honnan indulhatott pontosan a járványba torkolló fertőzési lánc. A járvány kezdetén a vuhani piacokra gyanakodtak, de nem sikerült a piacok környékén fertőzött állatot találni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fertőzés terjedésében, a járvány felerősítésében ne játszhattak volna kulcsszerepet: az első 425 beteg 55 százaléka volt kapcsolatban a Huanan állatpiaccal.

A vuhani higiéniai veszélyhelyzeti akciócsoport épp elhagyja a bezárt Huanan piacot 2020. január 11-én

Néhány napja jelent meg egy tanulmány arról, hogy a járvány kitörése előtti két és fél évben 47 ezer vadállatot adtak el ezeken a piacokon, gyakran ott helyben levágva őket, különösebb tekintet nélkül a higiéniára. A kereskedelem nagy része illegális volt. 38 fajhoz tartoztak az érintett állatok, ebből 31 védett volt, és legalább négy olyan faj volt köztük, amelyről tudjuk, hogy fogékony a SARS–CoV–2-re. A kínai járványügyi hatóság egyébként már évekkel korábban azonosította a vuhani piacokat mint lehetséges gócpontokat.
Az is kiderült, hogy a járvány elején a vírusnak két különböző leszármazási ága is jelen volt Vuhanban, különböző piacokon. Ez vagy arra utal, hogy két különböző vadállat volt a fertőzések forrása, vagy a vírus a kezdetekkor hordozóállatot váltott. Egy laborszökevény vírussal ez nehezen lenne magyarázható, mert valószínűtlennek tűnik, hogy két eltérő vírusváltozat is elszabadult volna egyszerre, hogy aztán két különböző helyen kezdjenek el fertőzni.
Nem gyanús, hogy a vírus ennyire ideális egy világjárvány előidézéséhez?
A legtöbb szakértő szerint egyáltalán nem, mert ez semmiben nem mond ellent a természetes eredetnek. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az eredeti vírustörzs még nem is volt ennyire hatékony, menet közben adaptálódott, és a különféle variánsok létrejöttével és elterjedésével nőtt meg jelentősen a fertőzőképessége. Valószínűleg nem is kifejezetten az emberekre specializálódott.
És akkor végül is miért valószínűbb a természetes eredet?
Mert ez a sokkal egyszerűbb, sokkal kézenfekvőbb magyarázat.
Ahhoz, hogy a laboreredet működjön, önmagában is valószínűtlen események egész láncolatának kellett volna együttesen fennállnia, és kutatók egész sorának kellett volna végighazudnia az elmúlt másfél évet, de igazából már a járványt megelőző éveket is. Eközben olyan technikai képességek birtokában kellett volna lenniük, amelyekre a számos, általuk közzétett tanulmány nem utal.
A természetes eredethez ezzel szemben van egy jól bejáratott, a történelem során számos alkalommal kipróbált recept, amelyhez ebben az esetben is minden hozzávaló adott. Az más kérdés, hogy ezek közül sokat még nem sikerült megtalálni, miközben a laboreredet megnyugtató kizárására sem volt még mód, így mindkét ajtót nyitva kell még tartani.
Ezek szerint nem is volt olyan váratlan a SARS–CoV–2 megjelenése?
Nekünk, laikusoknak mindenképp az volt, hiszen egyikünk sem abban a tudatban feküdt és kelt, hogy bármikor kitörhet egy világjárvány.
Tudományos körökben azonban ez egyáltalán nem volt váratlan, sőt az sem, hogy ezt a járványt egy koronavírus okozhatja. Kemenesi Gábor például már 2016 tavaszán tartott egy ma is visszanézhető előadást Denevérek és vírusok – a következő világméretű járvány forrásai? címmel.
A kutatók már a SARS-vírus eredetének a 2017-es felderítésekor arra figyelmeztettek, hogy minden adott ahhoz, hogy újabb, addig ismeretlen kórokozó jöjjön létre és kezdjen el emberek között terjedni.
Mi jön most? Várható, hogy sikerül egyszer végleg lezárni az eredetvitát?
A laborszökés elmélete jelenleg nagyrészt azon áll vagy bukik, hogy elhisszük-e, hogy a labor dolgozóinak tesztje negatív lett; hogy az ott tanulmányozott koronavírusok egyike sem SARS–CoV–2 volt; és így tovább. Ha elhisszük, a laborszökés jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag kizárt. Ha nem hisszük el, mert nem bízunk semmiben, amit Kína vagy kínai tudósok állítanak, akkor nem zárható ki, bár igazolva még akkor sincs. A további vizsgálatot sürgető kutatók azt szeretnék elérni, hogy ne ezen a bizalmon múljon a vírus eredettörténete, hanem ellenőrizhető tényeken: a WHO kutatói is vizsgálhassák meg közvetlenül a vuhani kutatók vérmintáit, a laborban vizsgált vírusmintákat stb.


A kínai betegségmegelőzési és járványvédelmi központ pekingi laboratóriumának kutatói átveszik a SARS–CoV–2 koronavírus mintáit 2020. február 25-én
A WHO folytatja is a vírus eredete utáni vizsgálódást, már tervezik az újabb utat Kínába, ahol ezúttal konkrét mintákat és adatokat is vizsgálnának – meglátjuk, mennyi sikerrel. Frank Hamill, aki korábban egy legmagasabb biztonsági fokozatú BSL-4 labort vezetett az Egyesült Államokban, jelenleg pedig laboroknak ad biztonsági tanácsokat, felhívta a figyelmet egy ritkán előkerülő szempontra: most mindenki Kínától várja, hogy kitárja a vuhani labor kapuit, és minden bizalmas információt átadjon, de ilyen szintű transzparencia az amerikai kutatóintézetekre sem jellemző.
A Biden által elrendelt hírszerzői vizsgálat 90 napos határideje augusztus végén telik le, tehát ennek az eredménye – illetve a nyilvánosságnak szánt része – már a nyár végén meglehet. A vírus útját és rokonságát feltérképező tudományos munka pedig még sokáig elhúzódhat.
Az persze borítékolható, hogy bármi lesz is mindennek az eredménye, a vírus eredetét övező vita még tovább fog tartani.
Hosszú távon azonban nem is a tudományos, és pláne nem a politikai viták lezárása miatt fontos a vírus eredetének és terjedési mechanizmusának minél pontosabb megértése, hanem hogy felkészültebben várhassuk az újabb vírusokat, és meg tudjuk előzni egy újabb világjárvány kitörését.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
269
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
„A hiten kívül mivel igazolható, hogy védett vagyok?” – tette fel Merkely Bélának írt sokadik levelében Bodó Hajnalka, ma már nem praktizáló, nyugdíjas reumatológus. A nő arról beszélt, márciusban kapta meg a kínai Sinopharm-oltást az orvosától, ezután önköltségen három antitestvizsgálatot is csináltatott, mindhárom negatív lett.



A két negatív teszt után írt a Semmelweis Egyetem rektorának, hogy mi a teendője, kaphat-e Pfizert, hogy kialakuljon a megfelelő védettség. A levélben utalt arra, amikor Merkely azt mondta, az egyetemen még nem találtak olyan, kínai vakcinával beoltott embert, akinek ne lett volna antitestje két dózis beadása után. Merkely azt válaszolta neki, hogy az oltás utáni ellenanyagválasz mérésére nem minden teszt alkalmas, például az sem, amit a nő és a férje csináltatott, majd azt ajánlotta nekik, csináltassák meg a Semmelweis tesztjét. Ezt az egyetemen végzik el, 8500 forintért.
Ez a teszt is negatív lett: a nőnél a Merkely által legalkalmasabbnak minősített teszt sem mutatott ki a védettséghez elegendő antitestet, és bár a férje vizsgálata pozitív lett, az ő ellenanyagszintje is az alsó határhoz közeli. Merkely erre azt írta nekik, „önmagában az antitestteszt eredményeit a SARS-CoV-2 fertőzés elleni immunitás vagy védelem meghatározott szintjének jeleként értelmezni nem lehet”. A nő utolsó levelében azt kérdezte a rektortól, hogy milyen tesztet kellene akkor elvégeznie, ami kimutatja a védettségét, de erre már nem kapott választ, írja a lap.
Pár napja Karácsony Gergely a Facebook-oldalán jelentette be, hogy levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra a Sinopharm-vakcinával oltottak laboratóriumi ellenanyagtesztjeinek eredményeit, és biztosítson a kormány ingyenes ellenanyag-tesztelési lehetőséget minden kínai vakcinával oltottnak. Az utóbbi napokban ugyanis több, kínai oltással oltott embertől is kapott segélykérő levelet és megkeresést, írta. Megkereste Karácsony Gergelyt az az immár több mint négyezres csoport is, amiben azok osztják meg egymás között tapasztalatikat, akik maguk vagy akiknek hozzátartozóik Sinopharm-vakcinát kaptak, ám az ellenanyag-vizsgálatok negatív eredményt mutattak, vagyis a védettség az oltás ellenére sem alakult ki náluk. A csoport vezetőivel a főpolgármester személyesen is találkozott.
Rusvai Miklós virológus szerint a beoltottak 15-20 százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség, és előfordul, hogy az orvosok harmadik oltást is beadnak, vagy az emberek Romániába mennek át egy újabb dózisért. A Telex által megkérdezett háziorvosok is tapasztaltak már olyat, hogy beoltott pácienseiknél nem alakult ki megfelelő antitestszint, de a harmadik oltás beadását vagy a vakcinák keverését a hazai eljárásrend nem teszi lehetővé. Erről itt írtunk bővebben. Sarkadi Balázs akadémikus orvos-biológus pedig még áprilisban arról beszélt a Telexnek, hogy „egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az antitestszintek valóban mutatják, hogy mennyire hatékony egy vakcina. Az elég biztonságosnak látszik, hogy ha megjelennek a tüskefehérje ellen védő antitestek, azok elég jó védettséget adnak.”


****************************************************
Több mint 90 százalékban hatásos a Covid-19-fertőzéssel szemben a Novavax fehérjealapú oltóanyaga – vonta le a következtetéseket a vállalat a közel harmincezer résztvevővel végzett tömeges tesztelés eredményeiből (harmadik fázisú tesztelés), amit az Egyesült Államokban és Mexikóban végeztek. Reményeik szerint már 2021 harmadik negyedévében megkaphatják a sürgősségi engedélyt az Egyesült Államokban.



Ebből kiderült még, hogy:
  • az olyan domináns változatokkal szemben, mint a brit (alfa) vagy az indiai (delta) variáns 93 százalékban hatásos,
  • a kevésbé ismert változatokkal szemben pedig 70 százalékban hatásos.
  • A megfertőződés kockázatának, illetve szövődményeinek jobban kitett betegcsoport körében 91 százalékban volt hatásos,
  • és 100 százalékban képes volt meggátolni már a mérsékelt tüneteket is (ugyanez igaz a súlyos szövődményekre).
A cég közlése szerint nem voltak jellemzőek a súlyos oltási reakciók, a többség enyhe fejfájást, fáradtságot és/vagy izomfájdalmat tapasztalt. Néhány résztvevőnél előfordult komolyabb oltási reakció is, de ezt nem részletezte a Reuters.
A Novavax a tervek szerint szeretne haladni, aminek megfelelően havonta 100 millió adag oltóanyagot gyártanának le 2021 harmadik negyedévének végére, és 150 millió dózist havonta a negyedik negyedévben. Az amerikai székhelyű Novavax egyébként már el is kezdte az engedélyeztetési folyamatot Indiában az indiai Szérum Intézettel együtt, amely a két vállalat szerződése értelmében jogot formálhat a gyártásra.
Az EMA – csakúgy, ahogy a Szputnyik V-t sem – még nem hagyta jóvá a Novavax alkalmazását az EU-ban.


*****************************************************
Egy kellemetlenebb nátha tüneteit tapasztalhatják azok a fiatalok, akik az indiai (delta) variáns változatát kapták el az Egyesült Királyságban . A leggyakoribb tünetek között ugyanis a fejfájás, torokfájás és orrfolyás szerepel, az ízlelés elvesztése már nem igazán jellemző.
Tim Spector, az új koronavírus okozta Covid-19 tüneteit vizsgáló kutatás (Zoe Covid Symptom) vezetője szerint a fentiek veszélye éppen az, hogy lehet, hogy a fiatalok nem érzik nagyon betegnek magukat, de fertőzhetnek és kockázatnak tehetnek ki másokat. Spector a BBC-nek elmondta, hogy egy telefonos alkalmazáson keresztül több ezer fertőzött által beküldött adatok alapján a Covid-19 klasszikus tünetei (ízlelés, szaglás elvesztése, köhögés, láz) most kevésbé gyakoriak.



„Május eleje óta figyeljük a leggyakoribb tüneteket az applikáció használói körében, és azt látjuk, megváltoztak a korábbiakhoz képest” – magyarázta.
Úgy tűnik, a változások a delta (indiai) variánshoz köthetők, ami jelenleg a domináns vírus az Egyesült Királyságban.

Az Imperial College London több mint egymillió angol résztvevővel készítette a React című tanulmányt, amikor az országban még az alfa vagy brit variáns volt az uralkodó. A klasszikus tünetek mellett a hidegrázást, az étvágytalanságot és az izomfájdalmat találták a leggyakoribbak között.
A variánsok átnevezését a WHO szorgalmazza: nemrég bejelentették, hogy a jövőben görög betűkkel fogják kiegészíteni a koronavírus különféle variánsainak eddigi megnevezését az egyszerűbb azonosíthatóság érdekében. Az Egészségügyi Világszervezet azt írta: a kiejtés és a megjegyzés megkönnyítésének érdekében döntöttek a görög betűs megjelölés mellett. Egyúttal szeretnék elkerülni, hogy az emberek és a média „stigmatizáló és diszkriminatív” megnevezéseket használjon. A variánsokat a köznyelvben eddig azokról az országokról nevezték el, ahonnan az első eseteket jelentették (például indiai, brit, dél-afrikai, brazil variáns).


*********************************************************​
Múlt héten jelentette be Szijjártó Péter, hogy péntektől Ukrajna és Magyarország között is életbe lép az egymás vakcinaigazolványait elismerő megállapodás, a beoltott ukrán és magyar állampolgárok teszt- és karanténkötelezettség nélkül utazhatnak a két ország között



Több olvasónk is jelezte azonban felénk ezután, hogy habár a megállapodás életbe lépett, az ukrán határról mégis visszafordítják az orosz vakcinával oltottakat, mondván, csak az EMA vagy a WHO által ajánlott oltóanyagokat fogadják el.
Az esettel kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, akik válaszukban azt írták, a megállapodás megszületett június 9-én Magyarország és Ukrajna között, ez pedig vakcina típustól függetlenül vonatkozott minden védett emberre.
„Miután a magyar külképviseletekre érkeztek jelzések a megállapodás gyakorlati alkalmazásának esetenkénti akadozásáról, a külképviseletek ezt jelezték az ukrán hatóságok felé, és kérték a megállapodás betartását.”
-írták végül.





A 23. héten a szennyvízben mért koronavírus-koncentráció országos átlaga enyhe csökkenést mutat, szintje közelít a tavaly nyáron megfigyelthez, írja a Nemzeti Népegészségügyi Központ.



Mint írják, a 22 vizsgált minta kategóriabesorolása többségében már nem változott, továbbra is alacsony maradt a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja. Szombathelyen és Miskolcon mérsékelt a koncentráció, emelkedő tendencia azonban az említett két város esetében sem figyelhető meg.




**********************************************************

Június 21. helyett csak július 19-én nyithat Anglia, jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök hétfő esti sajtótájékoztatóján. Azért kényszerültek a halasztás mellett dönteni, mert az elmúlt hetekben egyre gyorsabban kezdett terjedni a szigetországban a koronavírus delta (indiai) variánsa.



A korlátozásokat tehát az eredeti, jövő hétfői dátum helyett négy héttel később fogják csak feloldani. Így július 19-ig beltéren továbbra is csak hat külön háztartásban élő ember találkozhat egymással, a színházak és mozik továbbra is csak fél házzal üzemelhetnek, a szórakozóhelyeknek továbbra is zárva kell maradniuk, az Eb alatt pedig az előzetesen tervezettekkel ellentétben az elődöntőket és a döntőt se fogják tudni telt ház előtt megrendezni.
Csak két korlátozást oldanak fel az előzetes terveknek megfelelően: jövő hétfőtől újra tarthatnak majd esküvőket és temetéseket Angliában korlátlan számú vendéggel, azonban itt is kötelező marad a távolságtartás.
Johnson arról beszélt, hogy a delta variánssal fertőzöttek száma 64 százalékkal emelkedik hétről hétre, a legfertőzöttebb területeken pedig már hetente duplázódik a regisztrált betegek száma. A miniszterelnök szerint akkor lehet majd nyitni, ha már mindenki megkapta az oltást, akinek szüksége van rá. Ehhez pedig kell még adni pár hetet a brit egészségügynek.
A britek 61 százaléka kapott már legalább egyadagnyi oltást, 44 százalékuk pedig már teljesen be van oltva. Johnson kijelentette: az a cél, hogy az angol felnőttek kétharmada teljesen be legyen oltva, és mindegyikük megkapja legalább az első dózisát öt héten belül, az elhalasztott nyitási dátumig. Bejelentette, hogy ezen cél teljesítése érdekében keddtől már a 23–24 évesek is foglalhatnak maguknak oltási időpontot.















 
Szerző Hasonló Témák Fórum Válaszok Dátum
hasznosimre Techonlógia 2
Top