Koronavírus terjedésének modellezése

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0


A brit kormány további 60 millió adagot rendelt a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett koronavírus elleni vakcinából arra a célra, hogy ezeket az első két adag hatását erősítő harmadik vakcinadózisként adják be a lakosságnak – mondta szerdán Matt Hancock brit egészségügyi miniszter.

Hancock a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, több mint egy éve dolgoznak a hatáserősítő oltási program összeállításán, ami a terveik szerint ősszel indulhat el. A miniszter kijelentette: a 60 millió adag Pfizer/BioNTech-vakcinát „más oltóanyagokkal együtt” még az idén használni kezdik egy országos hatáserősítő oltási program keretében. A várakozások szerint a legveszélyeztetettebb csoportoknak fognak felajánlani egy újabb oltást.
A miniszter bejelentésre az után került sor, hogy az angol népegészségügyi szolgálat, a Public Health England új adatai szerint egy újabb oltás akár a felére is csökkentheti a vírus terjedésének valószínűségét.
Hancock egyelőre nem részletezte, hogy a Pfizer–BioNTech-oltóanyag mellett mely gyártóktól rendelnek újabb dózisokat erre a célra. Nagy-Britannia eddig 40 millió adag Pfizer-vakcinát rendelt, ezen kívül még az AstraZeneca és a Moderna által fejlesztett oltóanyagokat használják.


**********************************************


Törökország 50 millió adag Szputnyik vakcinát rendel, erről szerdán írta alá a megállapodást, jelentette be Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter.

Koca szerint Törökország fél éven belül megkapja az 50 millió dózist az orosz vakcinából, az első adagot májusban, bár egyelőre még csak az utolsó fázisban van a Szputnyik sürgősségi használatának jóváhagyása az országban.
A vakcina beszerzése mellett a török Viscoran gyógyszercég a napokban az Orosz Közvetlen Beruházási Alappal (RFPI) az oltóanyag gyártásáról is megállapodott.
Törökországban egyelőre a Sinovac (ezt kapta Recep Tayyip Erdoğan elnök is) és a Pfizer–BioNTech vakcináival oltanak: eddig 13 millió 567 ezer embernek adták be az első, 8 millió 734 ezer embernek pedig a második adagot a 83,6 millió lakosból.
Mexikóban is elkezdik gyártani a Szputnyikot
Mexikóban is elkezdik gyártani a Szputnyik V koronavírus elleni vakcinát, akár már májusban, jelentette be Szergej Lavrov orosz és Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter szerdán.
Az Orosz Közvetlen Beruházási Alap más országokkal is, például Indiával, Kínával, Szerbiával és Dél-Koreával is aláírt megállapodást a vakcina helyi gyártásáról.
Mexikó egyébként január végén 24 millió dózist rendelt a Szputnyik-V oltóanyagbó.


********************************************
Közel négyötödös többséggel szavazta meg szerdán az Európai Parlament a digitális zöldigazolványról szóló javaslatot, jelentették be az EP csütörtöki ülésének kezdetén. Eszerint júniustól válthatnák ki a QR-kód alapú igazolást azok, akiket beoltottak a koronavírus elleni vakcinák valamelyikével – vagy koronavírus-teszttel tudják igazolni a védettségüket. Az igazolvány célja, hogy az Európai Unión belül könnyebbé tegye a szabad mozgást az uniós és az Unión kívüli állampolgárok számára is.

Az EP most elfogadott tárgyalási pozíciója alapján kezdenek majd egyeztetni a tagállamokkal is a javaslatról, ugyanis a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsának is el kellene fogadnia a zöldigazolvány tervét.
A javaslat szerint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinákkal beoltottakat minden uniós tagállamban automatikusan megilletnék az utazási engedmények. Azt viszont már a tagállamok egyenként dönthetnék el, hogy ezeket megadják-e más oltóanyagokkal, például az orosz Szputnyik V-vel vagy a kínai Sinopharm vakcinájával beoltottaknak. Görögország már korábban jelezte, hogy nyártól karantén nélkül fogadnák a keleti vakcinákkal oltottakat is.
A tervezet szerint az uniós igazolásban szerepelni fog, hogy beoltottak-e valakit koronavírus ellen, hány dózisban és milyen vakcinával – ezek közül csak az EMA által engedélyezett oltásokat kötelező elfogadni. Ha nem oltották be, akkor vagy egy negatív koronavírus-teszt (akár hivatalos PCR-, akár hivatalos antigén gyorsteszt) eredményével lehet beutazni, rajta a teszt típusával és időpontjával – vagy egy igazolással arról, hogy átesett a koronavírus-fertőzésen.
Az igazolás papíralapon és digitális formában is elérhető lesz, és mindkét esetben egy QR-kódot tartalmaz majd, amit a határátlépéskor kell majd felmutatni. Az ingyenes dokumentumot az uniós állampolgárok és családtagjaik, illetve az EU területén érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kaphatnák majd meg.
Még szerdán tartottak vitát a javaslatról az Európai Parlamentben, ahol mind a fideszes Hidvéghi Balázs, mind a momentumos Donáth Anna elfogadhatatlannak nevezte a keleti vakcinákkal kapcsolatos kitételt – hiszen ez a Magyarországon beoltottak jelentős részét hátrányosan érintené majd.
„Több mint egy éve tart a koronavírus-járvány, de nem a lényegről beszélünk – oltási igazolványokról van szó, de arról nem, hogy eközben milliók nem jutnak a koronavírus elleni oltóanyagokhoz”
– mondta szerdai felszólalásában a Fidesz EP-képviselője. Hidvéghi szerint „egy vakcinának nincs világnézete, csak hatásfoka”, és az Európai Unióba vetett hit csorbulhat az uniós állampolgárokban azzal, hogy míg az oltási program „sikeresen halad Izraelben, az Egyesült Államokban, az miért nem sikerült az EU-ban”. „Nem válogathatunk a vakcinák között, egyedül az számít, hogy az oltóanyag megvédi-e az embereket a fertőzéstől” – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
„Előttünk van egy olyan javaslat, ami a védettséggel rendelkezők számára eltörölné a karantén kötelezettségét az utazásoknál – azonban csak az EMA által elismert vakcinákkal oltottak utazhatnának eszerint korlátlanul. Ez a javaslat közel egymillió magyart korlátozna az unión belüli mozgásban, ez pedig elfogadhatatlan”
– mondta Donáth Anna szerdán. A Momentum EP-képviselője arról beszélt, „van miért Orbán Viktor politikáját kritizálni, hiszen a miniszterelnök haverjainak cégein keresztül szerezte be a kormány a keleti vakcinákat”, azonban szerinte „Orbán kormánya nem egyenlő a magyar emberekkel, nem büntethetjük a magyar embereket Orbán politikája miatt”.
Oltás mellett teszttel is lehetne majd utazni
A szerdai vitán egyébként a magyar képviselőkön kívül nem nagyon emelte ki senki az orosz vagy a kínai vakcinákkal oltottak kérdését – hiszen az Európai Unión belül egyedül Magyarországon oltanak ezekkel az oltóanyagokkal. Annál több szó esett a zöldigazolvánnyal járó jogosítványok kérdéséről, ugyanis míg a parlamenti képviselők többsége szerint az igazolás tudja biztosítani az utazások és így a turizmus újraindítását Európában, addig egyes képviselők (főleg a szélsőjobboldalról) szerint ez diszkriminatív lenne a nem beoltottakkal szemben.
„Mi ez, ha nem szegregáció? Mi van akkor, ha utazni szeretnék, de nem tudom beoltatni magam?”
– tette fel a kérdést a lengyel kormánypártok részéről Patryk Jaki, az ECR képviselője. Erre egyébként kitér a javaslat is, hiszen a védettséget nem csak az oltással, de koronavírus-teszttel is lehet igazolni a fent leírt módon. Így aki átesett a fertőzésen, vagy negatív teszteredményt produkált az utazás előtt, az szintén jogosult a digitális zöldigazolvány kiváltására.
Azonban azt az EP-képviselők is hozzátették, hogy egyáltalán nem egyenlő módon tudnak hozzáférni a tesztekhez az uniós állampolgárok: míg egyes országokban, mint például Ausztriában tömegével lehet hozzájutni az ingyenes koronavírus-tesztekhez, addig Magyarországon háziorvosi beutaló nélkül legalább 15 ezer forintot kell kifizetni a tesztekért. Ennek érdekében több képviselő (főleg a baloldalról) ingyenessé, vagy legalábbis egységesen megfizethetővé tenné ezeket a teszteket, hogy mindenkinek biztosítani tudják az utazás lehetőségét az EU-ban.
Didier Reynders uniós igazságügyi biztos szerint az egységes zöldigazolvánnyal megakadályozhatják az EU széttagolását az igazolások mentén: a közös rendszerrel minden tagállamban egyaránt igazolható lesz a koronavírussal szembeni védettség, és megakadályozhatják a hamisított dokumentumok terjedését is.
Nem csak az Unión belül alkalmaznák majd ezt a formátumú digitális zöldigazolványt: a BBC arról ír, hogy a 27 uniós tagállamon kívül várhatóan Norvégiába, Izlandra és Svájcba is ezzel az igazolással lehet majd szabadon utazni. Az Európai Unióból tavaly kilépett Egyesült Királyság viszont az Egyesült Államokkal és Kanadával dolgozik együtt egy másik nemzetközi vakcinaigazoláson.






Izrael után Romániában is megjelent az indiai vírusvariáns egyik altípusa, melyet egy egy sepsiszentgyörgyi laboratóriumban, szekvenálással sikerült kimutatni. Izraelben eddig 41 esetben azonosították a koronavírus indiai változatát, a románoknál pedig ez az első ismert eset. A járványhelyzet mindkét országban javuló tendenciát mutat, ám míg Izraelben a kiváló átoltottság miatt szinte teljesen legyőzték már a vírust, Romániában egyelőre még mindig magasak a napi esetszámok és a halálozási számok is.

Az indiai mutáns már a szomszédban van
A B.1.617.2-es jelzésű indiai vírusmutánst egy Romániába április 13-án érkezett, a Brassó megyei Botfaluban (Bod) dolgozó indiai munkáscsoport egyik 26 éves tagjánál mutatta ki egy sepsiszentgyörgyi laboratórium. Az illető a csoport többi tagjához hasonlóan eredetileg negatív teszttel érkezett Romániába, most azért tesztelték újra, mert családi okok miatt vissza akart térni Indiába. A vírusmutáns azonosítására alkalmas, úgynevezett szekvenciális tesztelést a páciens származási helye miatt kezdeményezte a Brassó megyei közegészségügyi hatóság (DSP).
Miután a nyolctagú csoport többi tagját is megvizsgálták, további négy indiai munkásról is bebizonyosodott, hogy koronavírussal fertőzött, de azt még vizsgálják a hatóságok, hogy szintén az indiai mutánst kapták-e el. A DSP elrendelte a lakhelyi elszigetelést és megkezdte a járványügyi vizsgálatot, kiderítendő, hogy a fertőzöttek kikkel kerültek érintkezésbe. A bukaresti egészségügyi minisztérium közlése szerint a most azonosított altípus nem egyezik meg az Indiában jelenleg súlyos járványhelyzetet okozó vírusvariánssal.
Az azonosításban részt vevő egyik szakértő Facebookon arról írt, hogy egészen pontosan a B.1.617.2 csoportba tartozó variánsról van szó. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a fertőzőképessége nagyobb-e, mint a mostani variánsoknak, de két-három olyan mutációt is tartalmaz a tüskefehérjén, amelyek alapvetően befolyásolhatják a vírus bejutását a sejtekbe. Egy alvariáns esetén a fertőzésen átesett betegek vagy beoltott személyek immunválaszának lehetséges kikerülését is meg kell fontolni, ezért a terjedésének monitorozása nagyon fontos. Mint írta, a kapott szekvenciát természetesen a nap folyamán feltöltjük a GISAID nemzetközi adatbázisba.
Izraelben is elterjedhetett már
Izraelben az ország öt különböző pontján lévő iskolákban diagnosztizáltak ezzel a változattal fertőzött gyerekeket, ami a rádióban megszólaltatott szakértők szerint azt jelzi, hogy már jelentősen elterjedhetett az új változat az izraeliek körében. Hezi Levy, az egészségügyi minisztérium igazgatója a rádióban elmondta, hogy megpróbálják reptéri szigorításokkal megakadályozni az újabb vírusváltozatok behozatalát, de
a jelenlegi politikai helyzetben, amikor a politikusok főként az új kormány megalakítása körüli ügyekkel foglalkoznak, egyelőre nem sikerült érvényt szerezni javaslataiknak.
Emiatt továbbra sincs döntés a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren a különleges rendszabályok bevezetéséről a vírus indiai változatának kiszűrésére, noha erről a változatról egyelőre nem tudják, hogy milyen fokú védelmet nyújt vele szemben a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinája, amelyet Izraelben szinte kizárólagosan alkalmaznak.
Levy beszámolt arról is, hogy terveik szerint május végén, június elején megkezdik a 12-16 éves gyermekek oltását is, mert reményeik szerint addigra az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatala (FDA), majd ennek nyomán várhatóan az izraeli hatóságok engedélyezik a Pfizer-vakcina használatát ezen korosztály számára is. Beoltásuk után a gyógyultak mintegy egymilliós számával együtt Izrael elérheti a közösségi immunitáshoz szükséges védettségi százalékot.
A minisztérium adatai továbbra is igen kedvezőek, az izraeli lakosság magas fokú átoltottsága nyomán továbbra is fokozatosan visszaszorulóban van a koronavírus-járvány az országban. Szerdán mindössze száz új koronavírusos fertőzöttet azonosítottak 36 786 teszt alapján, vagyis a teszteknek csak 0,3 százaléka volt pozitív. Csütörtökön az egészségügyi minisztérium már nem tartott nyilván kiemelten fertőzött települést, két helyet közepesen fertőzöttnek nyilvánítottak, és csak 5 helyet soroltak a kevéssé fertőzött kategóriába.
A fennmaradó 273 falu és város minősítése szerint egyáltalán nem, vagy elhanyagolható mértékben élnek ott koronavírus-fertőzöttek. Szerdán senki sem hunyt el koronavírus okozta betegség (Covid-19) szövődményeiben, és már csak 185 beteget ápolnak kórházakban. Jelenleg 118 súlyos esetet tartanak nyilván, és 65-en szorulnak gépi lélegeztetésre.
A december végén kezdődött oltási kampányban Izrael mintegy 9,3 milliós lakosságából 5 399 050 embert legalább egyszer beoltottak a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával, ez az ország lakosságának 58,06 százalékát jelenti. A harmadik járványhullám mostani, leszálló szakaszában 1570 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, a pandémia megjelenése óta 838 372 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6361-en haltak meg Izraelben.
Indiában pokolivá vált a helyzet
Az indiai vírusmutáció már számos országban megjelent, a WHO szerint legalább 17 országban jelen van. A vírusmutációt március végén Svájcban is azonosították. Svájc hétfőn Indiát a nagy fertőzéskockázatú országok közé sorolta, így annak, aki onnan érkezik Svájcba, azonnal karanténba kell vonulnia – közölte a svájci szövetségi közegészségügyi hivatal.
Vasárnap számos más ország példáját követve Olaszország is korlátozta az Indiából való beutazást, miután már az olaszoknál is azonosították a mutációt. Indiában az elmúlt négy napban meghaladta a napi 300 ezret a beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma, a járvány tavalyi kitörése óta sehol a világon nem regisztráltak ilyen rövid idő alatt ennyi új megbetegedést.

***********************************************************
Szakmai szempontból megkérdőjelezhetőnek tartja a nyitás tempóját Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos, aki jelenleg a hatvani kórházban dolgozik. Az ATV Híradónak reagált Kubatov Gábor Fradi-elnök Facebook-bejegyzésére is, amiben Kubatov azt írta: „Amint megvan a 4 millió beoltott, együtt szurkolhatunk szombaton. A jegyértékesítés már megkezdődött.”

Zacher erre válaszul kiemelte, hogy az oltás felvétele nem jelent azonnali védettséget, a második oltás után kb. 10-14 nappal mondható csak el, hogy azt biztosítja, ami elvárható tőle. Az orvos szerint kérdés, hogy mennyire kötik védettségi igazolványhoz a szállodák vagy sportesemények látogatását, ha igen, akkor kisebb a veszélye a fertőződésnek, ám egyébként sem igazán tartja valószínűnek, hogy a klasszikus B-középben menne a távolságtartás vagy maszkviselés.
Beszélt arról is, hogy az a kb. kétmillió ember, aki már felvette mindkét vakcináját, még kevés a nyájimmunitás kialakulásához, ahhoz ugyanis Zacher szerint 80 százalék oltására van szükség, ezt viszont csak a fiatalkorúakkal lehet elérni. A Pfizerrel közös vakcinát gyártó BioNTech vezetője épp egy csütörtöki cikkben mondta, hogy júniustól a 12–15 éves korosztályt, szeptembertől pedig az ennél fiatalabb gyerekeket is elkezdhetik oltani koronavírus-vakcinával, oltóanyagukat már hat hónapos kortól engedélyeztetnék a gyerekek számára.
Zacher egyébként úgy látja, hogy valóban egyre kevesebb a koronavírusos beteg, sokan szorulnak azonban poszt-Covid-ellátásra, olykor hónapokkal azután, hogy megfertőződtek.

*********************************************

Csütörtökön és pénteken összesen 768 400 adag koronavírus elleni vakcina érkezett és érkezik az országba – olvasható a koronavírus kormányzati tájékoztató oldalán csütörtök délután közzétett összeállításban. A csütörtöki 400 ezer adag Sinopharm- és 44 400 Moderna-vakcinával elérte a hazánkba érkezett oltóanyag mennyisége a nyolcmillió adagot: a 4 094 545 adag uniós beszerzésből származó és a 3 905 600 adag keleti vakcina együttes mennyisége 8 000 145 adag.​
A legtöbb oltóanyagot, 2 563 845 adag vakcinát eddig a Pfizer szállította (Sinopharmból 2,1 millió, Szputnyik V-ből 1,8 millió jött). Pénteken 324 ezer adag AstraZeneca-oltóanyag érkezik, akkor az abból leszállított mennyiség megközelíti majd az 1,5 millió adagot.

Az eddig leszállított vakcinák összesen 4 288 908 ember beoltására elegendők. A csütörtöki kormányzati tájékoztatás szerint eddig legalább egy oltást 3,87 millióan kaptak (ebből 1,8 millióan kapták meg mindkettőt). Ezekből az számolható ki, hogy eddig nagyjából 5,7 millió adagot használtak el a hazánkba érkezett vakcinákból. Vagyis most
több mint kétmillió adag oltóanyag áll rendelkezésre
(a pénteken érkező AstraZeneca és az oltásra várhatóan felhasznált vakcinák egyenlege ezt a számot várhatóan kissé még növelni is fogja).
Az oltásra regisztráltak száma a csütörtöki tájékoztatás szerint 4,581 millió. Tíz nappal ezelőtt azt közölték, hogy 4,284 millió fölé emelkedett a regisztráltak száma, azaz naponta átlagosan 30 ezren jelentkeznek oltásra.







 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Franciaországban is megjelent a koronavírus indiai variánsa, jelentette be csütörtök éjjel a francia egészségügyi minisztérium.

A B.1.617 nevű vírusmutánst az országban elsőként egy nőnél mutatták ki, aki Indiában járt, és Franciaország délnyugati részén él. Két másik embernél az ország délkeleti részén is kimutatták az indiai variánst. Ők szintén jártak a közelmúltban Indiában.
Csütörtökön Romániából érkeztek hasonló hírek, ott is megjelent az indiai mutáns. Egy Romániába április 13-án érkezett, a Brassó megyei Botfaluban (Bod) dolgozó indiai munkáscsoport egyik 26 éves tagjánál mutatták ki a variánst. A férfi a csoport többi tagjához hasonlóan eredetileg negatív teszttel érkezett Romániába, most azért tesztelték újra, mert családi okok miatt vissza akart menni Indiába.
Az indiai vírusmutáció már több országban megjelent, a WHO szerint legalább 17 országban jelen van. A vírusmutációt március végén Svájcban is azonosították. Svájc hétfőn Indiát a nagy fertőzéskockázatú országok közé sorolta, így annak, aki onnan érkezik Svájcba, azonnal karanténba kell vonulnia.
Vasárnap több más ország példáját követve Olaszország is korlátozta az Indiából való beutazást, miután már az olaszoknál is azonosították a mutációt. Indiában az elmúlt négy napban meghaladta a napi 300 ezret a beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma, a járvány tavalyi kitörése óta sehol a világon nem regisztráltak ilyen rövid idő alatt ennyi új megbetegedést.


**********************************************************
A Központi Statisztikai Hivatal frissen megjelent jelentése szerint idén márciusban 16 379 ember halt meg Magyarországon, ilyen nagymértékű halálozásra az 1983-as, rendkívül magasan tetőző influenzajárvány óta nem volt példa. 2021-ben 40 százalékkal haltak meg többen márciusban, mint tavaly, ennek hátterében pedig alighanem a koronavírus-fertőzés okozta halálozások megnövekedett száma állhat – olvasható a KSH honlapján.



Idén márciusban Magyarországon sok áldozatot szedett a járvány, 5763 ember halt meg a koronavírussal összefüggésben, a többlethalálozás viszont ennél alacsonyabb volt, tavalyhoz képest 4644-gyel haltak meg többen. Ez a különbség valószínűleg annak köszönhető, hogy a járvány ellen bevezetett intézkedések miatt az idei influenzaszezon gyakorlatilag elmaradt. Mint azt a Portfolio kiemelte, áprilisban ennél is többen haltak meg, így nincs kizárva, hogy a tavaly decemberi 17 ezres halálozásnál is nagyobb számra lehet majd számítani.
A KSH azt is kiemelte, hogy az idei első három hónapban a halálozások száma a születésekénél jelentősebb mértékben emelkedett, ennek következtében a természetes fogyás a 2020 első három havi 12 418-cal szemben 19 473 fő volt, ami 57 százalékos, a szökőnaphatást is figyelembe véve 59 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Csak márciust nézve annyival többen haltak meg idén, hogy a természetes fogyás 85 százalékkal nőtt, és a 2020. márciusi 4650-nel szemben 8620 fő volt.
Jó hír ugyanakkor, hogy 7759 gyermek született, ami majdnem tíz százalékkal több a tavalyinál, így 2010 óta ez volt a legmagasabb márciusi születésszám. A házasságkötések száma is nőtt, 5135 pár lépett frigyre, ilyen sokan 1986 óta nem léptek frigyre márciusban.








Háziorvosok oltanak a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinájával

Országos antitestvizsgálat indult a vakcinák által kiváltott immunválasz mérésére és nyomon követésére, amelyhez a kínai Sinopharm vakcinájával oltott résztvevőket toboroznak. A projektet az Országos Onkológiai Intézet vezeti – írta meg az Mfor.hu. Az információt korábban a Telexnek is megerősítették.



Véletlenül derült ki, hogy vizsgálat indul
A vizsgálat híre azért figyelemre méltó, mert ilyen mérés indítását az elmúlt hetekben több neves kutató is sürgette a kínai vakcina által kiváltott immunválasz körüli bizonytalanságok tisztázására, és a Magyar Orvosi Kamara is jelezte, hogy szükség lenne rá, mégis csak véletlenül derült ki, hogy már folyamatban van egy ilyen vizsgálat szervezése.
Az antitestmérés indulására úgy derült fény, hogy egy Facebook-bejegyzésben felbukkant egy „Betegtájékoztató Covid oltást követő immunválasz követésére” című dokumentum, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja adott ki. Ez alapján eleinte az a téves információ kezdett terjedni, hogy a vizsgálatot a pécsi klinika indította, de ahogy most az Mfor is megírta, valójában egy országos felmérésről van szó, amelyet az Országos Onkológiai Intézet vezet. Úgy tudjuk, emellett a Dél-Pesti Centrumkórház és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet is részt vesz benne, de feltehetően további intézmények is.
A vizsgálat részleteivel kapcsolatban a napokban kerestük az Országos Onkológiai Intézetet, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Országos Kórházi Főigazgatóságot is, de egyelőre sehonnan nem kaptunk választ. Többek között azt is megkérdeztük, mikor indult a vizsgálat – azaz a kutatók felhívása előtt, vagy annak hatására –, hány intézmény vesz részt benne, és pontosan mit vizsgálnak.
Csak a kínai vakcinát vizsgálják, vagy mindet?
Egyelőre az sem világos, hogy a vizsgálat pontosan mire irányul, mert a pécsi betegtájékoztató így kezdődik:
„A Sinopharm COVID19 elleni oltóanyag forgalomba hozatali engedélyt kapott hazánkban. A klinikai vizsgálatok szerint a készítmény hatásosan kivédheti a SARS CoV-2 által okozott fertőzést és biztonságos. Fontos az oltások minél szélesebb körű nyomon követése, mind a mellékhatás, mint az immunológiai hatás területén. ezért arra kérjük, hogy segítse az immunológiai hatékonyság pontosabb nyomon követését az alábbi vizsgálatokhoz történő beleegyezéssel.”
A részvételi feltételeknél viszont már nem szerepel külön, hogy csak a kínai oltásra várók jelentkezhetnek, és a tájékoztató címe is általánosan az oltás utáni immunválaszról szól.
Birtokunkba jutott egy levél is, amelyben a Pécsi Tudományegyetem Operatív Stábja közli, hogy támogatja az egyetemi polgárok toborzását a vizsgálatra. Ebben ezt írják: „A projekt alapvető célkitűzése a különböző vakcinák védőhatásának és védőhatásuk időtartamának összehasonlítása a vakcinációk ismétlésének megtervezése érdekében.” Azaz itt sincs utalás arra, hogy kifejezetten csak a kínai vakcina által kiváltott immunválaszt vizsgálnák.
Amit már tudni lehet
A pécsi betegtájékoztatóból ugyanakkor a vizsgálat több részlete kiderül. A résztvevőket 12 hónapon át követik, ez idő alatt kilenc alkalommal történik mintavétel:
  • Először közvetlenül a vakcina első adagjának beadása előtt, az alapimmunitás felmérésére. A részvétel feltétele, hogy az első oltáskor ne álljon fent koronavírus-fertőzés.
  • Másodszor az első adag utáni 14. napon, az immunválasz kezdetének felmérésére.
  • Harmadszor a második adag utáni 14.-20. napon, amikor elvileg eléri a maximum szintet az immunválasz.
  • A többi mintavétel az első adag megkapása utáni 60. és 365. napon belül történik, hogy nyomon kövessék, milyen hosszan marad fenn a résztvevőkben kiváltott immunválasz.
A tájékoztató szerint nemcsak az oltás hatására termelt antitestek szintjét mérik, hanem a sejtes immunválaszt is.
Ennek jelentőségéről a Sinopharm-vakcina vizsgálatát nyilvánosan először sürgető Sarkadi Balázzal beszélgettünk korábban. Az akadémikus azt javasolta, hogy az oltás utáni megbetegedések követése mellett egy reprezentatív mintán az antitestes és sejtes immunválaszt is mérjék a vakcina hatékonyságának megállapításához.
A kutatók által szükségesnek tartott vizsgálatra a kormány részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban annyit reagált, hogy a vakcinával minden rendben, sőt a Sinopharmé még jobb is, mint a Pfizer–BioNTeché. Ennek igazolására később a kormány közzétett egy táblázatot a különféle vakcinákkal oltottak megbetegedéséről és halálozásáról, ezzel azonban szakértők szerint komoly problémák vannak, mert annyira hiányos, hogy semmilyen érdemi következtetést nem lehet levonni belőle, sőt az oltási program adataival összevetve teljesen más kép rajzolódik ki belőle. Központilag szervezett, szisztematikus antitestvizsgálatról azóta sem érkezett hír.
Frissítés (16:20)
Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk a Koronavírus Sajtóközponttól. Ebben egyrészt azt állítják, hogy a cikkünk valótlanságot tartalmaz, mert mint írják, „nem a kínai, hanem az összes Magyarországon alkalmazott vakcinára vonatkozóan indulnak kutatások”. Ennek természetesen mi sem állítottuk az ellenkezőjét, hiszen mint a cikkben is jeleztük, erről ellentmondásos információk álltak rendelkezésre – épp ez volt az egyik kérdésünk, amelyre egyik megkeresett állami szervtől sem kaptunk választ.
Ennél fontosabb, hogy a levél további részleteket is tartalmazott a vizsgálatról.
„Mint a világ számos országa, természetesen Magyarország is végez kutatásokat a koronavírus kapcsán. Az Egészségügyi Tudományos Tanács és számos egészségügyi intézmény olyan programot indít, amelyben a következő hónapokban gyógyult koronavírusos betegek celluláris immunválaszát fogják kutatni, és a hazánkban alkalmazott mindegyik fajta vakcinával oltottakra is kiterjed a kutatás”
********************************************************
India több államából jelentették pénteken, hogy kifogytak a koronavírus elleni oltóanyagból, így az országban elmarad a hét végére tervezett nagyszabású oltási kampány.
A vakcinahiány elsősorban India nyugati partvidékét és a déli államokat sújtja. Itt a legfontosabb tartomány, az India második legnépesebb államának számító (112 millió fős) Mahárástra. Ennek fővárosa, a több mint 13 milliós Mumbai, ahol pénteken három napra bezárnak az oltópontok. A négy dél-indiai állam egyike, a 60 milliós Karnátaka állam egészségügyi minisztere is azt mondta, mindenképpen elhalasztják az oltási kampányt, és nincs információjuk további vakcinaszállítmányokról – írja az MTI.
Az északnyugati (Mahárástrával szomszédos) szintén 60 milliós Gudzsarát államból pedig azt közölték, remélhetőleg 15 napon belül sikerül elindítani az oltást. Uttar Paradesben, ahol a legtöbb indiai él valamelyest azért jobb a helyzet.

Az egészségügyi minisztérium pénteken 386 452 új fertőzöttet és 3498 halálos áldozatot jelentett az elmúlt 24 órából, szakértők azonban úgy vélik, a valós számok ennél akár tízszer nagyobbak is lehetnek.
India azért még a hivatalos adatok szerint is az Egyesült Államok, Brazília és Mexikó mögött a negyedik legtöbb halálos áldozattal rendelkezik, de nagyon gyorsan fejlődik a mutató, hamarosan már biztosan megelőzi az ország Mexikót. Ami pedig az összes fertőzést illeti, Indiában volt a rekorder Egyesült Államok után a legtöbb megbetegedés, csak amíg az Egyesült Államokat pillanatok alatt bárki kaphat egy drogériában oltást, Indiában nincs elég vakcina.
Szomorú párhuzam, hogy a koronavírust megelőző eddigi egyetlen pandémiának, vagyis a spanyolnáthának is messze Indiában volt végül a legtöbb áldozata. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a múlt héten világszerte regisztrált esetszám 38 százalékát már Indiából jelentették.
Bár India a világ legnagyobb vakcina-előállítója, a gyártók nyersanyaghiányra panaszkodnak, a termelést pedig visszavetette a Serum Institute gyárban január végén történt tűzvész is. Január óta India lakosságának még csak mintegy kilenc százalékát oltották be.
Narendra Modi miniszterelnököt és kormányát sokan bírálják a katasztrofális járványhelyzet miatt: több szakértő a rossz járványügyi adatokat egyebek közt a helyhatósági választások miatt engedélyezett kampánygyűlésekkel, illetve a vallási fesztiválok megtartásával magyarázza.
Indiának több ország ajánlott már segítséget, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, valamint térségbeli riválisai, Pakisztán és Kína is. Csütörtökön a Honda és a Suzuki japán autógyártó vállalat is bejelentette, hogy leállítják több indiai üzemüket, és a gyártási folyamatban – főleg a hegesztésnél – használt oxigénkészleteiket átengedik egészségügyi célokra. Az országba május 1-jén érkezik a Szputnyik V oltóanyag első szállítmánya.




Magyarország nem vesz részt az uniós zöldigazolvány előzetes tesztelésében, így míg egyes uniós országokban már júniusban működőképes lesz a digitális igazolás rendszere, nálunk erre várhatóan júliusig várni kell, írja a Szabad Európa az Európai Bizottság egyik vezető tisztségviselőjére hivatkozva.

A tisztségviselő szerint nagyjából két hét múlva indul is a rendszer tesztelése 16 országgal: név szerint Franciaország, Málta, Hollandia, Luxembourg, Észtország, Svédország, Horvátország, Bulgária, Spanyolország, Olaszország, Litvánia, Németország, Csehország, Ausztria, Izland és Görögország lesznek a digitális igazolási rendszer első alanyai. Május végén csatlakozik a tesztbe néhány másik ország, egyes tagállamok – köztük Magyarország is – viszont úgy döntöttek, egyelőre nem kívánják a rendszert élesítés előtt kipróbálni.
Bár a tesztelés már májusban elindul, ez nem jelenti azt, hogy automatikusan használni is lehet onnantól kezdve a QR-kód alapú igazolványokat – ugyanis a jogszabályokat is hozzá kell igazítani az új okmány bevezetéséhez, ez pedig akár június közepéig is elhúzódhat.
Mindenesetre legkésőbb júliustól mindenhol biztosan működni fog a nyílt forráskódú rendszer, aminek bevezetésére 1 millió eurós támogatást is nyújt minden tagállamnak az Európai Unió. A rendszer technikai leírása szerint a jogosult állampolgároknak külön kell igényelnie majd az igazolványt, várhatóan a nemzeti egészségügyi rendszertől.
A tervezet szerint az uniós igazolásban szerepelni fog, hogy beoltottak-e valakit koronavírus ellen, hány dózisban és milyen vakcinával – ezek közül csak az EMA által engedélyezett oltásokat kötelező elfogadni. Ha nem oltották be, akkor vagy egy negatív koronavírusteszt (akár hivatalos PCR-, akár hivatalos antigén-gyorsteszt) eredményével lehet beutazni, rajta a teszt típusával és időpontjával – vagy egy igazolással arról, hogy átesett a koronavírus-fertőzésen.
Az igazolás papíralapon és digitális formában is elérhető lesz, és mindkét esetben egy QR-kódot tartalmaz majd, amit a határátlépéskor kell majd felmutatni. Az ingyenes dokumentumot az uniós állampolgárok és családtagjaik, illetve az EU területén érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok kaphatnák majd meg.









 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0

Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki tájékoztatóján bejelentette, hogy mostantól nem muszáj kivárni az AstraZeneca-vakcina két adagja között március eleje óta bevezetett 12 hetes szünetet, aki igényli, akár hamarabb is megkaphatja a második oltást.
Ez azért meglepő bejelentés, mert a hosszabb intervallum bevezetése előtt maga az AstraZeneca közölte a legújabb kutatási eredmények alapján, hogy a második adag kitolásával magasabb lesz a vakcina hatásossága.
Ezért nem egyértelmű, hogy érdemes-e élnie ezzel a lehetőséggel annak, akinek egyébként módjában áll kivárni a 12 hetet.

Márciusban tolták ki
„Nagyon sokan fordultak kéréssel hozzánk, hiszen három hónap valóban hosszú idő, és az élet produkál olyan helyzeteket, amikor szeretnék az oltakozók előbb felvenni az AstraZeneca-vakcinának a második adagját. Ezt lehetővé tesszük, hiszen maga az alkalmazási előirat is lehetővé teszi”
mondta Müller Cecília.
És valóban, a hatályos alkalmazási előiratban [pdf] ez áll: „A második adagot 4-12 héttel (28-84 nappal) az első adagot követően kell beadni. [...] Az eredmények alapján, a védettség az első adagot követően körülbelül 3 héttel kezdődik és fennáll a 12. hétig. [...] Lehetséges, hogy a második adag beadását követő 15 napig a védettség nem teljes.” A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy van egy nagy előnye a 12 hetes intervallumnak.
Az AstraZeneca vakcinájának két adagját a január végi engedélyezés után 4 hetes intervallummal kezdték beadni, ez volt a gyártó ajánlása, amelyet Magyarország is követett. Ahogy azonban más országokban, idehaza is felmerült, hogy mivel vakcinahiány van, meg lehetne nyújtani a két adag közötti időt, hogy ne kelljen elraktározni a második adagokra valót, hanem minél többen kaphassák meg hamar az első adagot. Mivel bizonyos szintű védelmet már az első adag is nyújt, ezzel minél több ember válhat valamennyire védetté, és növelhető a népesség átoltottsága.
Ezért március 1-től meg is változott a magyar oltási rend: a Pfizer–BioNTech vakcinájából a második adagot 21 helyett 35 napra, míg az AstraZenecát 28 helyett 84 napra kezdték el adni (legalábbis felmenő rendszerben, azoknak, akik addig még nem kapták meg az első adagot).
AstraZeneca-vakcinával olt egy háziorvos rendelőjében 2021. április 9-én
Tovább várva hatásosabb
Ez a döntés nemcsak az átoltottság szempontjából jött kapóra, hanem az AstraZeneca esetében még a beoltottak is jobban jártak vele. Újabb klinikai vizsgálati adatok alapján ugyanis maga a gyártó közölte február elején, hogy a két adag közötti idő növelésével az oltás hatásossága is növelhető. Az eredményeik szerint az első adag beadása után a vakcina hatásossága 76 százalékos, és a védelem a második adag beadásáig folyamatos, de ha ezt a második adagot csak 12 héttel később adják be, a teljes védelem 82,4 százalékos lehet – az alkalmazási előiratban máig szereplő, hivatalos hatásossági adat 59,5 százalék. (Tegyük hozzá, ezeket a számokat nem érdemes egy az egyben összehasonlítgatni más vakcinák hatásossági mutatójával.)
Ez elsőre nem hangzik túl logikusnak, de valójában nem összeegyeztethetetlen a vakcinák működési mechanizmusával. Az oltóanyagok összetett immunválaszt váltanak ki. Ennek az egyik legfontosabb, de nem az egyetlen eleme az antitestek termelődése. A védekezés receptjét a memóriasejtek jegyzik meg, innen fogja tudni a szervezet, hogy mi a teendő, ha élesben találkozik a vírussal. Az emlékeztető oltás – azaz a második adag – beadását úgy érdemes időzíteni, hogy a megtermelt antitestek mennyisége még ne csökkenjen le túlságosan, de már elég sok memóriasejt jöjjön létre.
Az AstraZeneca vakcinája egy vektorvakcina, és mint korábban írtuk, a hordozóvírusként használt adenovírus ellen esetleg kialakuló immunválasz szempontjából is a hosszabb intervallum tűnik ideálisnak, így részben ez is magyarázhatja a magasabb hatásfokot.
Egy általunk megkérdezett virológus szerint továbbra is úgy tudni, hogy a hosszabb intervallummal magasabb hatásfok érhető el, ebben nem történt változás. Ezért érdemes meggondolni, hogy mennyire siettessük a második adag beadását.
Az oltási program szempontjából érthető döntés, hogy mivel most már kevésbé szűkös a vakcinaellátás, előbb ellőhetők a második adagok. A beoltottaknál pedig felmerülhetnek egyéni szempontok, amelyek alapján érdemes lehet úgy dönteni, hogy inkább előbb alakuljon ki a kétadagos védettség, még ha az valamelyest alacsonyabb is lesz úgy. De ha valaki megteheti, hogy kivárja a 12 hetet, akkor nem biztos, hogy megéri élni a rövidítés lehetőségével.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyébként 8-12 hetes intervallumot javasol.
Jelezni kell, aztán bevárni másokat
A gyakorlatban azonban ezután sem úgy fog kinézni a dolog, hogy mindenki eldönti magában, hogy hány napra szeretné kapni a második adagot, aztán besétál érte a rendelőbe.
Egyrészt a tisztifőorvos is utalt arra, hogy az alkalmazási előirat ad némi mozgásteret, de ez azt jelenti, hogy 4-12 hét között lehet variálni, ennél előbb tehát biztosan nem kaphatja meg senki a második oltást.
Nógrád megyei oltópont tájékoztatója
Másrészt logisztikailag is meg kell szervezni a dolgot, hiszen nem lehet adagonként felbontani az oltóanyagot: egy ampullában tíz adag van, ezért legalább tíz főt kell bevárni, hogy ki lehessen jelölni egy oltási napot. Aki tehát előrehozná a második adagját, annak ezt jeleznie kell az oltópont és az oltóorvos felé.
„Az oltópont, illetve az oltóorvos felelőssége az, hogy legalább tíz személyt összevárjon, illetve akár első, akár második körös oltás során alkalmazza az AstraZenecának a beadását annak érdekében, hogy minden vakcina eloltásra kerüljön”
– mondta a tisztifőorvos.
Biztató hírek az első adagról
Egyébként az AstraZeneca vakcinája talán a legalaposabban vizsgált oltóanyag, részben azért, mert ez a brit oltási program alappillére, és az Egyesült Királyságban sok klinikai hatásossági és való életbeli vakcinahatékonysági kutatást végeznek. Másrészt a vérrögképződéses esetek miatt különösen nagy kutatói figyelem is irányult rá. (Arról, hogy a nagyon ritka mellékhatás miatt miért nem érdemes túlzottan tartani a vakcinától, itt írtunk hosszabban.)
A sok hatékonysági vizsgálat miatt folyamatosan érkeznek az újabb eredmények, és ezek alapján jó hír, hogy akár 12, akár kevesebb hetet várnak az érintettek, már az első oltás is számottevő védelmet nyújt.
A napokban számoltunk be például arról, hogy egy nagy skóciai vizsgálat szerint négy-öt héttel az oltás után már a vakcina első adagja is 88 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés kockázatát. Egy másik brit vizsgálat szerint pedig a továbbfertőzés esélyét is 50-60 százalékkal mérsékli az első adag.
A cikk megjelenése után az AstraZeneca eljuttatta hozzánk a cég reakcióját a pénteken elhangzottakra.
Az AstraZeneca állásfoglalása:
„A vakcinát az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) mint törzskönyvező hatóság az alkalmazási előírásban leírtak szerint 4-12 hét dózisok közötti intervallummal engedélyezte, ezen adagolási séma mellett a vakcina hatékonyan képes megelőzni a COVID-19 betegséget. A klinikai vizsgálatok során – a két dózis közt eltelt intervallumtól függetlenül – a vakcina 100%-os hatékonyságot mutatott a kórházi kezelést igénylő, a súlyos állapot vagy halál megelőzésében már az első dózist beadását követő 22 nap után. Szintén a vizsgálatok adatainak elemzése alapján a két dózis beadását követő hatékonyság valóban emelkedett amennyiben a két dózis beadása közötti intervallumot kevesebb mint 6 hétről 12 hétre növeljük.
Az egyes országokban alkalmazott séma az adott tagország hatóságainak döntésétől függ, mely jellemzően ma is eltérő az EU-ban. Hazánkban a vakcináció kezdetekor fix 4 hét volt, majd 2021. március 3-tól fix 12 hétre módosult. Az operatív törzs mai tájékoztatóján elhangzottak alapján az intervallum meghatározása az oltakozó egyéni preferenciáit és a vakcina hatékony felhasználását szem előtt tartva az oltóorvos szakmai kompetenciája lesz az alkalmazási előírás által megadott kereteken belül, valamennyi szempont mérlegelését követően.”


**********************************************



A Carnivac-Cov-vakcinát adják be egy nyúlnak

Legyártották az első 17 ezer adag koronavírusos fertőzés elleni, Carnivac-Cov elnevezésű, orosz állatvédő vakcinából

Az orosz agrárfelügyelet (Roszszelhoznadzor) szerint az első tételt már lekötötték. Az oltóanyagot Moszkva, Moszkva megye, a Krím, Szentpétervár, Vlagyimir, Kirov, Izsevszk, Irkutszk, Magnyitogorszk, Novoszibirszk, Rjazany, Cseljabinszk, Tver és Togliatti között fogják szétosztani.
A Carnivac-Cov, amelyről korábban már itt írtunk, a koronavírus-fertőzés elleni első állatvakcina a világon. Ez a védőoltás az októberben elkezdett klinikai tesztelése során mellékhatást nem okozott, és fél évig biztosít védettséget.
A Carnivac-Covot kutyán, macskán, sarki és vörös rókán, nyércen és más állatokon is kipróbálták már.
Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) korábban megállapította, hogy több állatfaj – köztük házi- és haszonállatok is – fogékonyak a Covid-19-re. Az orosz állatvakcina iránt az orosz hírügynökségek szerint Görögországból, Ausztráliából, Lengyelországból, Kanadából, az Egyesült Államokból és Szingapúrból érdeklődtek már.
Az Egyesült Államokban és Finnországban is folynak kísérletek a Covid-19 elleni állatvakcina kifejlesztésére. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az USA-ban nyérceknek fejleszt koronavírus elleni oltást több cég is.





Vasárnaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha valaki védettségi igazolvánnyal kapcsolatos visszaélést, bűntettet követ el, derült ki a szombati Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendeletből.

„Aki a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott hamis közokiratot vagy magánokiratot készít; közokirat vagy magánokirat tartalmát meghamisítja; hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot vagy magánokiratot felhasznál; információs rendszerbe adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve bevisz, megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”
- mondja ki a kormányrendelet.
Ugyanígy büntetendőek azok is, akik hamis védettségi igazolványt hoznak forgalomba, vagy azzal kereskednek, illetve a bűncselekményhez szükséges vagy ezt könnyítő jelszót, számítástechnikai programot készítenek, hoznak forgalomba vagy azzal kereskednek.
A magyar kormány februárban döntött a koronavírus elleni védettségi igazolvány bevezetéséről, majd március közepe óta magyarok millió kapták meg a védettségüket igazoló okiratot. Azt már akkor közölték, hogy az ingyenes kártya kizárólag személyi igazolvány vagy útlevél felmutatásával együtt lesz érvényes, hogy az állam hivatalból postázza majd ki azokat, a kiállításukat pedig nem kell külön kérni, hetekig nem lehetett azonban tudni, hogy mire is lesz majd egyszer jó a kártya.
Orbán Viktor aztán ezen a héten bejelentette, hogy amennyiben az oltások száma szombatra meghaladja a 4 milliót, további enyhítések következhetnek. Legalábbis azoknak, akiknek van védettségi igazolványuk, a kormány ehhez kötötte ugyanis a mozikba, színházakba, vendéglátóhelyekre, focimeccsekre történő belépést. Csütörtökön az is kiderült, hogy védettségi igazolvánnyal Szerbiába és Montenegróba már biztosan az utazási korlátozások alól mentesülve utazhatnak majd a magyarok, szombaton pedig arról cikkeztünk, hogy magyar védettségi igazolvánnyal Szlovéniába és Bahreinbe is szabadon lehet utazni.


******************************************


Magyarországon május 1-jéig már több mint négymillióan kapták meg legalább az első oltást valamelyik vakcinából. Itthon a keleti vakcinák miatt szélesebb a választék az oltóanyagokból, öt különbözővel (Pfizer-BioNTech, AstraZeneca, Moderna, Szputnyik V és Sinopharm) oltották a magyarokat. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legutóbbi elérhető (április 25-i) adatait vizsgálva megnéztük, hogy milyen volt a különböző oltóanyagok aránya itthon, és azt is, hogy a vakcinák hogyan oszlottak el a különböző korosztályok között.​
Itthon a Pfizer-BioNTech oltóanyagából használták fel a legtöbbet, ami érthető is, hiszen ez volt az első olyan vakcina, ami elérhető volt Magyarországon, eddig körülbelül 1,5 millió adagot oltottak el belőle. A legidősebb korosztály, a 80 év felettiek legtöbbje is ebből az oltóanyagból kapott, ők eleve az oltási sorrend elején voltak, de a 25-49 éves korosztályban is több mint 450 ezren kaptak Pfizert.
A Pfizerhez hasonló mRNS-vakcina (a különböző típusokról itt írtunk részletesen), a Moderna a legkisebb részesedésű itthon, csak 200 ezer körüli adagot oltottak el, de a különböző korosztályok között viszonylag egyenletesen, a 25-49-es klaszter azért itt is kiemelkedik.

Az AstraZeneca eloszlásában tetten érhető, hogy a korai vizsgálatok miatt nem javasolták a használatát a 65 év felettieknél. Pár hónapig Magyarországon csak 59 éves kor alattiak kapták ezt a vakcinát, a javallat ugyan később módosult, de ennek az oltóanyagnak a részesedése a legkisebb a Moderna után a 60 év felettieknél.
A Sinopharm az AstraZeneca ellentettje lett, a számok alapján nálunk az idősek vakcinája nevet is kiérdemelhetné, a 60-69 éves és a 70-79 éves korosztályban is több mint kétszázezren kaptak ilyen oltást, míg a fiatalabb korosztályokban még a 20 ezret sem éri el a számuk.
A Szputnyik inkább a középkorúak és a fiatalabbak oltóanyaga, a 25 és 49 év közöttiek közül több mint 300 ezren kaptak az orosz oltóanyagból. Ebben a csoportban csak a Pfizernek van nagyobb részesedése, és nagyjából hasonló a helyzet az 50-59-es korcsoportban is: ott az Astra és a Szputnyik van fej fej mellett a Pfizer mögött, megközelítőleg 170 ezer oltással.






Május 3-tól, hétfőtől időpontfoglalás nélkül is kereshetők lesznek a kormányablakok védettségi igazolványos ügyekkel.

Korábban írtunk arról, hogy a vedettsegiigazolvany@1818.hu címet felkeresve könnyen járhat úgy az ember (amennyiben problémája például az, hogy oltva van, de nem kapott igazolványt), hogy az alábbi sablonválaszt kapja:
„Amennyiben Ön jogosult (például megtörtént az első oltás, vagy a nyilvántartásban szerepel a fertőzöttségen való átesettség ténye) a hivatalból kiállított védettségi igazolványra, azonban az még nem került az Ön számára kézbesítésre, abban az esetben ügybejelentő lapot szükséges kitöltenie és elküldeni Budapest Főváros Kormányhivatala számára.”
Ahogy azt írtuk, eddig probléma volt, hogy habár ezt lehet személyesen is jelezni a kormányablakban, csak időpontfoglalás után engedik azt. Ha azonban az ember ránéz az oldalra, ott azzal szembesül, hogy Budapesten gyakran lényegében hetekig nincs szabad időpont védettségi igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre.


************************************************
A statisztikákkal könnyű trükközni, féligazságokat előadni belőlük. A bíró okos lányához hasonlóan lehet velük információt közölni, meg nem is. Ezért fontos, hogy legyenek újságírók, akik ahelyett, hogy átgondolás nélkül mindent elhisznek a neten, hajlandóak beleásni magukat egy témába, és a kontextus ismeretében helyén kezelik az adatokat.
Mindent vernek a keleti vakcinák?
A kormány több mint egy hete hangoztatja, hogy bár nem akarnak sorrendet felállítani a vakcinák között, a kínai oltóanyag jobb, mint a Pfizer-BioNTech-é és a Szputnyik a legjobb. Ezt többször is mondták. „Hatékonyságbeli különbség nincsen. Ha mégis van, akkor egyébként a Szputnyik javára” – mondta Gulyás Gergely. Hogy ezt bizonyítsa, a kormány ki is adott egy táblázatot a vakcinák biztonságáról. Ezen az látszódott, hogy azért mégis nagy a különbség az oltóanyagok között. A baj csak az, hogy sok fontos szempontot nem vettek figyelembe, így torzítanak a számok.

Visszafelé sült el a táblázat?
Tehát sok szakmai probléma volt a statisztikával, nem igazán lehetett messze menő következtetéseket levonni belőlük. Ezzel szemben a kormány tagjai és a kormányközeli média pont ezt tette, a táblázatra mutogattak, amikor a keleti vakcinák sikerességét akarták bizonyítani. Kutatók azonban nem egészen erre jutottak.
Több is veszett Mohácsnál? Mármint fordítva
Már több mint 27 ezer magyar halt bele itthon a koronavírus szövődményeibe. El is indult a Facebookon, hogy már többen haltak meg a járványban, mint az 1526-os mohácsi csatában. Ez pusztán a számokat nézve akár még igaz is lehet, de ahogy arról sincs 100 százalékban pontos információnk, hogy hányan haltak bele a vírus szövődményeibe, arról sincs, hogy 500 évvel ezelőtt hányan estek el a csatában. Népességarányosan azonban szinte biztos, hogy a mohácsi csata sokkal nagyobb emberveszteséggel járt.




 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkezdte annak a vizsgálatát, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcina alkalmazható-e 12–15 évesek esetén.

Az EU gyógyszerfelügyeleti hatósága gyorsított eljárásban vizsgálja a vakcinát 12 éveseknél idősebb fiatalok bevonásával.
A bizottság várhatóan június végén teszi közzé értékelését.
Amennyiben az EMA ajánlani fogja az „orvosi alkalmazási javallat” kiegészítését a vakcinával kapcsolatban, úgy a módosított engedély mind a 27 EU-tagországban érvényes lehet júniustól.
A Pfizer–BioNTech az Egyesült Államok gyógyszerfelügyelete után az Európai Gyógyszerügynökséghez is benyújtotta kérelmét április végén. Amerikai kutatások szerint a 12–15 év közöttiek körében a Pfizer-vakcina 100 százalékban hatásos, és nem léptek fel más mellékhatások ahhoz képest, amelyeket a 16–25 éves beoltott fiatalok között tapasztaltak. A gyártó harmadik fázisú klinikai vizsgálata szerint az oltás hatásos és erős immunválaszt vált ki a korcsoportba tartozó gyerekeknél.
Az oltás hatékonyságát a kisgyermekeknél és a félévesnél nagyobb csecsemőknél is vizsgálják, az első vizsgálati eredmények júliusban lehetnek meg az 5–12 éves korosztályra vonatkozólag. Legkésőbb szeptemberre várják az eredményeket a legkisebb csoporttal kapcsolatban – így elképzelhető, hogy az idei ősz végére már szinte minden korosztályban engedélyezik a Pfizer–BioNTech-vakcinát.
Orbán Viktor április végén jelentette be, hogy az érettségik után elkezdik oltani a 16–18 éveseket, a korosztály már regisztrálhat is itthon, kizárólag a Pfizer–BioNTech vakcinájára.


***********************************************

A koronavírus-járvány miatt idén sem tartják meg a világ legnagyobb sörfesztiválját, a müncheni Oktoberfestet, írja a Deutsche Welle. Markus Söder bajor miniszterelnök azt mondta, hogy nehéz szívvel hozták meg a döntést, de túl nagy lett volna a kockázat, a sörsátrakban képtelenség lett volna távolságot tartani vagy elvárni a maszkviselést. A korábbi években 6 millióan látogattak el az Oktoberfestre, rengeteg embernek biztosít megélhetést az esemény, 2019-ben 1,23 milliárd eurót hozott a helyi gazdaságnak.

*******************************************************​
Karikó Katalin: Most hirtelen mindenki járványszakértő lett, de én nem vagyok az


Karikó Katalin most valószínűleg a világ legismertebb élő magyar tudósa: a kisújszállási születésű biokémikusnak, aki a nyolcvanas évek óta Amerikában él, kulcsszerepe volt az új típusú, mRNS-alapú oltások kifejlesztésében. A BioNTech alelnökének eredményein alapszik a Pfizer és a Moderna vakcinája, neve a Nobel-díj esélyesei között is megjelenik. Karikó Katalin hétfőn az MTA közgyűlésén tartott ünnepi előadást, ezután készítettünk vele egy interjút.
Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése előtt tartott előadását az RNS-alapú vakcina kifejlesztéséről, és kapott egy újabb díjat, ezúttal az MTA elnökétől. Most ideiglenesen Magyarországról dolgozik?
Május 27-ig vagyok Magyarországon, de innen is teljes időben dolgozom, tegnap egész délután is a németországi munkatársaimmal beszéltem a legújabb eredményekről. Vannak, akik a vakcinaprojekteken dolgoznak, mások azokon, amik félre lettek tolva a járvány miatt. Van egy saját csoportom, mi csináltuk a screeneléseket, hogy milyen lipid nanorészecskékbe legyen csomagolva az RNS, tavalyelőtt pedig mi teszteltük, hogy hogyan lehetne az RNS-t még jobbá tenni, a járvány előtt orrba-szájba ezen dolgoztunk. Az RNS végén van egy cap, aminek nagyon fontos szerepe van. Régebben ezt lényegében külön kellett rátenni, most viszont már beépítjük. Egy kémcsőbe mindent beleteszünk, és kész is az RNS.

Tavaly november 8-án derült ki, hogy működik a koronavírus ellen a vakcinájuk. Akkor a hírek szerint csak egy zacskó csokis mogyoróval ünnepelt.
Igen, emlékszem, vasárnap volt, éppen a lányom születésnapja. Őt köszöntöttük, amikor felhívtak, hogy működik a tesztek alapján a vakcina. Azért a korábbi klinikai eredményekből már előtte is gondoltuk, hogy hatásos lesz.
Mikor lesz időszerű egy nagyobb ünneplés?
Csak amikor vége lesz a pandémiának. Nem látok okot, hogy különösebben ünnepeljek,
egyébként sem vagyok nagy ünneplős, én a laborban sem tartottam pezsgőt behűtve, mint sokan mások. Csak örül az ember, hogy működik, amit csinált, és már gondolkodik, hogy mi lesz a következő.
Korábban azt nyilatkozta, hogy nyáron már strandolni fognak az emberek, ezt még mindig tartja?
Hát Amerikában még mindig ezt mondják. Ha sikerül ugyanilyen ütemben vakcinálni az embereket, akkor nyárra nagyjából rendben lehetünk. Ha a vírus nem tud kiben szaporodni, akkor nem fog variálódni, és egyszerűen vége lesz.

És Európában, Magyarországon?
Most hirtelen mindenki járványszakértő lett, de én nem vagyok az. Én egy biokémikus vagyok, aki ért az RNS-ekhez. 11 tudományos publikáció jelenik meg a járványról, óránként. Mióta itt vagyok ma az Akadémián, már lecsúsztam legalább 50-60 publikációról. Hogy lehet ezt mind elolvasni?
Most az indiai mutáns tűnik a legfélelmetesebbnek. Hogy állnak a BioNTechnél ennek a vizsgálatai, mennyire hatásos ez ellen a vakcinájuk?
Minden variánst vizsgálunk. De a dupla variánsokról az eddig vizsgálatok azt mutatják, hogy a kettős mutáció a vírus esélyét rontja: a dupla variáns ellen ugyanolyan jó volt az ellenanyag-termelés, mint az eredeti vuhani ellen.
Laikusként azt gondolnánk, hogy ha duplán mutálódik a vírus, az nagyobb veszélyt jelent.
A vírus is szenved a mutációktól, nem mindig olyan mutáció jön ki, ami jobban terjedne. Az angol variáns valóban sokkal ragályosabb volt és halálosabb is, de a többi nem igazán. Úgy tűnik, a dél-afrikai sem nyomja ki a többi variánst Európában sem, és remélhetőleg hasonló lesz a helyzet az indiaival is. Ezt a járványkutatók folyamatosan figyelik, minél többet szekvenálnak, annál többet tudnak erről is. De ha a vírus túl sokat mutálódik, akkor már be sem tud jutni a sejtbe, szóval a mutációknak is megvannak a korlátaik.
A másik, sokakat foglalkoztató kérdés a hatás tartóssága. Mintha egyre optimistább becslések lennének erről.
Azt már tavaly láttuk, hogy a fertőzött ember kb. hat hónapig védett, de akkor még nem volt vakcina. Novemberben fejeződtek be a hármas fázisú tesztek, azóta nagyjából fél év telt el – egyelőre tehát azt tudjuk, hogy fél évig a legtöbb embernél biztosan kitart a védelem. Lehet, hogy jóval tovább is.
De hiába mondanám, hogy mondjuk öt évig védettek vagyunk, honnan a fenéből tudnám? Még nem telt el elég idő.
Itt az ellenanyagszint a kulcskérdés?
Jelenleg mindig csak az ellenanyagot figyeljük, hogy abból mennyi van, de azért ellenanyag nélkül is van védelem. Az RNS nemcsak ellenanyagot indukál, ami a vérben szabadon keringő vírust el tudja kapni, hanem van sejtes immunitás is. Felismeri a fertőzött sejteket, és ez alól sokkal nehezebben tud kibújni bármilyen mutáns.
Mi indokolja, hogy esetleg legyen egy harmadik oltás is a Pfizer esetében?
Esetleg az, hogy az ellenanyag szintje csökken, ahogy az minden más oltásnál is történik. De azért vannak emlékező T-sejtek is, amelyek az ellenanyag eltűnése után, később is készítenek ellenanyagot, ha valaki megfertőződik. Ez csak magánvélemény, de úgy érzem, nem akarják megengedni, hogy leessen az ellenanyagszint, mert az a cél, hogy a vírus eltűnjön, talán ezért lenne ez indokoltabb.
A Pfizer–BioNTech is vizsgálja a gyerekeknek adható oltást.
A Pfizer jelenleg 16 év felett adható, de vizsgáltuk a 11-15 évesek vakcinálását, ez már be is fejeződött 2000 fő részvételével. Egy ideje már minden adat az európai és az amerikai hatóságok előtt van, mindenki azt gondolta, hogy mostanra már megadják az engedélyt. Ezt továbbra is várjuk, de márciusban már a 11 év alattiaknál is elkezdték a teszteket, ezek júniusra fognak befejeződni.

Magyarországon az egészségügyiek között is megjelenő vélemény, hogy a hagyományos technológián alapuló vakcinák biztonságosabbak az mRNS-alapúaknál, mert jobban ismert, kipróbált technológián alapulnak.
Semmi nem volt régen kipróbálva, az adenovírus-alapúaknál csak az AstraZenecának volt egy csimpánz adenóval bevezetett terméke az ebolára. Azzal 200 ezer embert oltottak be Afrikában, őket a Covid ellen ezzel már nem lehet beoltani, mert a szervezetük felismeri a hordozóvírust.
Az RNS-vakcinának viszont éppen az a lényege, hogy az RNS-t a szervezet még nem ismeri,
csak a kódolt fehérjét, ezért be tud jutni, így mindenki akárhányszor kaphat RNS-vakcinát.
A magyar kormány publikált egy táblázatot, amiben az szerepel, hogy a Pfizerrel beoltottak közül százezer emberből 32-en haltak meg. Ez sokkal magasabb arány, mint amit máshol mértek. Hogy lehetséges ez?
Jaj, ne kérdezzen a táblázatról!
Úgy történt, hogy Atlantában át kellett szállnom, és amíg vártam a csatlakozást, ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez? Ha valaki öngyilkos akar lenni, ez alapján kér egy Pfizer-vakcinát, és azt hiheti, meghal tőle. Félálmosan írtam rá egy választ, de nem kellett volna.
Pedig nagyot szólt. Miért nem?
Egy kollégám mondta egyszer, hogy soha semmi ilyen politikai dologba ne köss bele, ne legyél benne, mert belerántanak, és akármit mondasz, mindenbe belekötnek.
Egy ilyen adat csökkentheti az oltásuk hatékonyságába vetett hitet.
De nem úgy nézett ki, hogy bárki nagyon elrettent volna.
Hol az igazság a magyarországi védekezéssel kapcsolatban? A két szélső vélemény, hogy a tömeges oltások hatására nagyon jól állunk, a másik, hogy ennek köszönhető, hogy Magyarország világelső a halandóságban.
A tudományban is van, hogy ugyanarra nézünk, de mást látunk benne. A tudományban az a jó, hogy ezeket megbeszéljük, és a vita a tudományos fejlődés alapja. Nem csak itt polarizált a nép, az Egyesült Államokban is. Ha a CNN-ben nézed a BLM-et, ott békésen menetelnek, ha a Foxt, ott fosztogatnak. Az igazság mindig a kettő között van. Akik csőlátással gondolkodnak, képtelenek odafigyelni, hogy a másik véleményben is van valami, nem látják, hogy lehet, hogy a kormánynak és az ellenzéknek is igaza van. Én csak biokémikus vagyok, de jó lenne, ha lenne valódi párbeszéd.
Egyre erősebb téma a szellemi tulajdonjogok felfüggesztése, hatvan ország kérte ezt a WTO-tól. Mi az álláspontja, mi a véleménye?
A BioNTech szabadalma az amerikai adófizetők pénzén lett letesztelve. Bill Gates, aki közben szétosztja a vagyonát, ragaszkodik hozzá, hogy a szabadalom megmaradjon, mert különben nincs kontroll a vakcina előállításán. Ők arról beszélnek, hogy néhány nagy termelőegységet hoznának létre a világban.
Egyetért vele?
Én nem tudom ezt eldönteni. Itt azért nem egy aszpirint csinálunk, ez egy nagyon összetett folyamat, és békeidőben is fenntarthatónak kellene lennie, akkor, amikor éppen nincs világjárvány. A Pfizer nem vett el egy fillért sem a kormánytól, és a saját részvényesei pénzét kockáztatta, amikor belefogott a vakcinafejlesztésbe. Persze a lelkem azt kívánja, hogy kapja meg mindenki ingyen, én mindenkinek odaadnám, de én nem vagyok gazdasági szakember, nem tudom eldönteni. De az jobb lenne, ha a katonai költségek helyett a fejlesztések erre mennének, mert hiába lőnének, nem látják, hogy hol a vírus, mire lőjenek? És közben a gazdaság az egész világon bedőlt. Mert a vírus az nagyon is létezik, hiába van sok vírustagadó.
Fotó: Bődey János / Telex
A közelmúltban a kínai járványügy egyik vezetője is azt nyilatkozta, hogy a kínai vakcinaprogramnak is az RNS-vakcinák fejlesztése felé érdemes elmozdulnia. Hogy látja az RNS-alapú vakcinák jövőjét?
A Pfizer elnöke már bejelentette a Wall Street Journalban, hogy a koronavírus-vakcina után ők mindent meg fognak csinálni messenger-RNS-ben. Egy ekkora cég, ha akarja, azonnal meg tud csinálni mindent: ott a kezében a technológia, az összes többi már rutin.
Mi mindent?
Az első biztos az influenza lesz, mert az már elég előrehaladott állapotban volt a koronavírus előtt,
hiszen a BioNTech és a Pfizer 2018-as megállapodása eredetileg az influenza elleni RNS-vakcináról szólt. De már zajlanak az elemzések, melyek azonosítják az összes koronavírus-típus közös tulajdonságait, és hogy ezekre a szekvenciákra lehessen koncentrálni. A Covid-19 elleni vakcina kifejlesztése most egy gyors tűzoltás volt, de a terv, hogy legyen egy univerzális oltás minden koronavírus ellen. Ehhez sem kell már sok idő szerintem.




Dánia nem alkalmazza a Johnson & Johnson leányvállalata, a Janssen koronavírus elleni vakcináját az oltási programjában, jelentette be a dán egészségügyi hatóság. A közleményükben azt írják, hogy az ő megítélésük szerint a vakcina előnyei nem múlják felül a lehetséges mellékhatások kockázatát a beoltottaknál.
Dánia ezt az után lépte meg, hogy április 14-én teljesen leállította az AstraZeneca-vakcinák alkalmazását is. Az indoklás mindkét esetben az volt, hogy a vakcina nagyon ritkán összefüggésbe hozható trombózisos jelenségekkel.

Az AstraZeneca esetében az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) többször is hangsúlyozta, hogy az oltóanyag előnyei továbbra is felülmúlják az esetleges kockázatokat (arról itt írtunk bővebben, miért nem kell félni a vakcinától). Arról is van kutatás, hogy maga a Covid is jóval többször okoz rögösödést.
A Janssen-vakcina használatát április közepén egy időre felfüggesztették az Egyesült Államokban, mert ennél is felmerült a vérrögképződés gyanúja, de a rendelkezésre álló adatok alapján a nagyon ritka esetekkel együtt is jóval több a vakcina előnye, mint a hátránya, ezért április 24-től újra olthatnak vele. Az Európai Gyógyszerügynökség már napokkal korábban kiadott hasonló észrevételeket, és ezek nyomán egyébként a cég bejelentette, hogy folytatja az amerikai döntés után megszakított európai szállítást.
Már az AstraZeneca-oltások elhagyásakor is arról írt a Reuters, hogy Dánia oltási programja emiatt négy héttel is csúszhat. A Janssen-vakcinák az ország által rendelt oltóanyagok harmadát teszik ki, és a mostani döntés újabb négy héttel hosszabbíthatja meg az oltási programot. Az egészségügyi hatóság szerint a többi elérhető vakcinával kielégítő ütemben haladnak.
Közben dán parlamenti képviselők hétfőn megállapodtak abban, hogy önkéntes alapon azonban kérvényezni lehessen majd az országban a Johnson & Johnson és az AstraZeneca vakcináinak felhasználását, mondta el Liselott Blixt, a Dán Néppárt képviselője a Reutersnek.
Dániában eddig a lakosság 11,5 százalékát oltották be mindkét dózissal, egyet 23,32 százalék kapott. Az ország március elejétől, a járványgörbe ellaposodásával óvatosan megkezdte az újranyitást.



****************************************
A WHO szerint nincs bizonyíték rá, hogy a Sinopharm jó az időseknek

A WHO nem látja megfelelően bizonyítottnak, hogy hatvan év felett hatékonyan előzi meg a koronavírus-fertőzést a Sinopharm. Magyarországon éppen az időseknek adták tömegével a kínai vakcinát.
Friss értékelést tett közzé a WHO a Magyarországon is használt kínai Sinopharm vakcina hatásosságáról. Az Egészségügyi Világszervezet a meglévő bizonyítékokat értékelte, és arra a megállapításra jutott, hogy a kínai oltás 60 év alatt, egészségeseknél hatékonyan előzi meg a koronavírust, az idősebb korosztályban azonban a hatásosságnak nincs elegendő bizonyítéka. A más társbetegségekben szenvedőknél szintén nem bizonyított szerintük a hatásosság.

Elöljáróban: a WHO nem új eredményeket közölt, hanem korábban már publikált adatokat tekintett át és értékelt. Az állásfoglalásuk nem jelenti azt, hogy a Sinopharm biztosan hatástalan lenne az időseknél, arról meg egyáltalán nincs is szó, hogy esetleg ártalmas lenne. Az egészségügyi világszervezet szerint azonban nincs elég adat, hogy a hatvan év felettieknél a hatásosságot tudományosan meg lehessen ítélni.
A WHO állásfoglalását a koronavírus-vakcináció témájában mérvadónak számító Dobson Szabolcs gyógyszerész tette közzé az alábbi címmel:
„Sinopharm vakcina: magyarországi blamázs vagy téved a WHO, abban, hogy éppen nem időseknél kellett volna felhasználni, hanem majd a 18-59 éves korosztályban?”
A nyugati oltóanyagok reméltnél lassabb érkezése miatt a magyar kormány 7 millió keleti vakcinát rendelt, a Szputnyik mellett 5 millió Sinopharmot Kínából, melyek közül 2,1 millió adagot már le is szállítottak Magyarországra. A kínai oltóanyaggal nálunk az időseket kezdték beoltani, A Sinopharm-vakcinák 93 százalékát a 60 év felettiek kapták, és a legidősebb korosztályban is ezt az oltóanyagot használták tömegével.
A Sinopharm részben éppen azért került a támadások kereszttüzébe, mert úgy kapott engedélyt, hogy nem voltak közzétéve nyilvánosan elérhető, független szakértők által megvizsgálható adatok a klinikai vizsgálatok harmadik, kulcsfontosságú fázisából.
A vakcinát már korábban alkalmazó országokban a kínai vakcina hatásosságáról összességében pozitív tapasztalatokat szereztek, a teljes népességében a kínai állami vizsgálatok 79, az Egyesült Arab Emírségekben 86 százalékos védelmet mértek.
Tényleges, tartalmi magyar engedélyezési eljárás azonban nem volt.
Miután a kormány rendelettel üresítette ki az OGYÉI engedélyét, a rendeleti engedélyezés jogalapját gyakorlatilag az adja, hogy Szerbiában már engedélyezték a kínai vakcinát. A magyar gyógyszerhatóság így saját hatáskörben nem értékelte a vakcinát, így nem vizsgálta azt sem, hogy kinek, melyik korosztályoknak adható.
Miközben az AstraZeneca vakcináját adathiány miatt 60 év felett eredetileg nem javasolták a magyar hatóságok (március 8-tól már az idősebbek is megkaphatják a brit–svéd oltóanyagot), a Sinopharmét – amelynél szintén adathiány áll fenn ebben a korosztályban – minden korosztálynak engedélyezték. Ennek okára sem az OGYÉI, sem az operatív törzs nem adott választ a Telex kérdésére, pedig az még a hivatalos magyar alkalmazási előiratból is kiderül, hogy a Sinopharm klinikai vizsgálatainál mindössze az alanyok 0,7 százaléka volt hatvan év feletti – más oltóanyagoknál ennek sokszorosa volt az idősek aránya, a Pfizernél például 42 százalék.
Bár specifikusan az idősekre nem állt rendelkezésre elegendő adat, éppen a legidősebb korosztályt tömegével oltották be Magyarországon a Sinopharmmal. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban a kormány többek között az Egészségügyi Világszervezetre hivatkozott, jelezve, hogy a WHO koronavírusvakcina-előengedélyezési rendszerében is szerepel a vakcina.
A WHO most közzétett elemzése a rendelkezésre álló, nyilvános bizonyítékok elemzésén alapszik. Ezek alapján értékelik a Sinopharm hatásosságát és biztonságosságát. A hatvan év alattiaknál meggyőzőnek látják a bizonyítékokat. Mint a tanulmány összegzésében, Dobson Szabolcs fordításában olvasható: „Nagyon bizonyosak vagyunk abban, hogy a BBIBP-CorV (ez a Sinopharm oltásának a hivatalos neve) vakcina hatásos a PCR-teszttel igazolt Covid–19 megelőzésében (18–59 éves) felnőtteknél.”
Az idősebbeknél azonban nem látják kellőképpen bizonyítottnak a Sinopharm hatásosságát:
„Alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV oltás 2 dózisa hatásos (60 év feletti) idősebb felnőtteknél”
– áll a WHO értékelésében. Még kevésbé látják meggyőzőnek, hogy a krónikus betegeknél hatásos-e a kínai oltás: „Nagyon alacsony mértékben vagyunk bizonyosak a bizonyíték minőségében abban a tekintetben, hogy a BBIBP-CorV vakcina 2 adagja hatásos a PCR-teszttel igazolt Covid–19 megelőzésében társbetegségekben szenvedőknél vagy olyanoknál, akiknek az egészségi állapota fokozza a súlyos Covid–19 kialakulását”.
A WHO szerint jelenleg adathiány van a Sinopharm vakcinánál az alábbi területeken:
  • a Covid–19 súlyos formája elleni védelem;
  • a védettség időtartama, az emlékeztető oltások szükségessége és a vakcinával összefüggő fokozott betegség jövőbeli kockázata;
  • a kiemelten kockázatosnak tekintett vírus variánsok elleni védőhatás;
  • várandósságban való biztonságosság;
  • idősekben, társbetegségekben és egyéb alcsoportokban mutatott biztonságosság és klinikai védelem;
  • a forgalomba hozatal utáni biztonságossági megfigyelés során észlelt ritka mellékhatások észlelése és értékelése.
Müller Cecília az Operatív Törzs keddi tájékoztatóján röviden reagált a WHO értékelésére. Müller azt hangsúlyozta, hogy a WHO egyelőre csak a szakirodalmi adatokat foglalta össze, és ennek birtokában a hétvégére várják a WHO ajánlását a Sinopharm vakcinával kapcsolatban. Ha a szervezet az általa ajánlott koronavírus-vakcinák listájára fel fogja venni azt, akkor ez lesz majd az első keleti vakcina, amelynek a használatát nemzetközileg is támogatni fogják. „Meglátjuk, milyen döntést hoz a WHO” – fogalmazott Müller.








Az azonosított koronavírusos esetek száma Indiában átlépte a húszmilliót – jelentette be az ország egészségügyi minisztériuma. Kedden 3449-en haltak bele a járványba, a halálesetek száma így már több mint 22 ezer .

A Sky News eközben idézi a hivatalos kormányzati közlést, mely szerint a fertőzések aránya csökken, de a szakértők úgy vélik, hogy a fertőzöttek és a halálesetek valódi száma jóval magasabb. A hivatalos adatközlés szerint az elmúlt 24 órában 357 229 új esetet azonosítottak.
Múlt héten arról is beszámoltunk, hogy nem csupán súlyos kórházi oxigénhiány sújtja az országot, de India több államából jelentették pénteken, hogy kifogytak a koronavírus elleni oltóanyagból, így az országban elmaradt a hét végére tervezett nagyszabású oltási kampány.
A vakcinahiány elsősorban India nyugati partvidékét és a déli államokat sújtja. Itt a legfontosabb tartomány, az India második legnépesebb államának számító (112 millió fős) Mahárástra. Ennek fővárosa a több mint 13 milliós Mumbai, ahol pénteken három napra bezártak az oltópontok.

Az indiai vírusvariáns gyorsabban terjed, mint bárhol másutt a világon, így szakértők szerint a világ második legnagyobb országában az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll. Ennek ellenére az indiai kormány nem hajlandó elrendelni az ország teljes lezárását, és noha immáron legalább 11 régió rendelte el a kijárási korlátozásokat a fertőzések visszaszorítására, Narendra Modi miniszterelnök továbbra is a negatív gazdasági hatások miatt aggódik.
Az indiai vírusmutáció már számos országban megjelent, a WHO szerint több tucat országban jelen van már, éppen ezért számos ország korlátozta az Indiából való beutazást.
Indiában az elmúlt hetekben mindennap meghaladta a napi 300 ezret a beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma, a járvány tavalyi kitörése óta sehol a világon nem regisztráltak ilyen rövid idő alatt ennyi új megbetegedést.

********************************************

Módosította a kormány a védettségi igazolásról szóló szabályozást egy hétfő este, a Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján, megjegyezve, hogy így teremtik meg az alapját annak, hogy tajszám nélkül is lehessen oltani a magyar állampolgárokat és itt élő külföldieket. A rendeletben azt is megszabták, milyen adatokra van szükség a védettségi igazolvány kiadásához és kézbesítéséhez.


Eszerint a külföldieknek elég a tartózkodási engedélyük számát megadni a védettségi igazolványhoz. A védettségi igazolás május 13-tól a Magyarország területén történt védőoltást bizonyítja.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megkezdte a kínai Sinovac Life Sciences biotechnológiai vállalat által a koronavírus ellen kifejlesztett, inaktivált vírust tartalmazó vakcina folyamatos felülvizsgálatát, az ún. rolling review-t – közölte az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű uniós ügynökség kedden.

Az uniós ügynökség közölte, hogy döntésük a szakvizsgálat megkezdéséről a laboratóriumi kutatások és a klinikai vizsgálatok előzetes, kedvezőnek mutatkozó eredményein alapul. A tanulmányok azt sugallják, hogy az inaktivált vírust tartalmazó vakcina olyan antitestek termelését váltja ki, amelyek a SARS-CoV-2-t, azaz a Covid–19-et okozó vírust támadják meg, és elősegíthetik a betegség elleni védekezést.
Az EMA Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) eljárása során értékelni fogja a vakcina hatásosságára és biztonságosságára, valamint minőségére vonatkozó adatokat, hogy megbizonyosodjanak róla: az oltóanyag előnyei felülmúlják-e az esetleges kockázatokat. A folyamatos felülvizsgálat addig folytatódik, amíg elegendő bizonyíték nem áll rendelkezésre a forgalomba hozatali engedély hivatalos kérelmének beadásához.
Az EMA közölni fogja a vakcináról kialakított véleményét, illetve azt is, ha a gyártó benyújtja az oltóanyag forgalomba hozatali engedély iránti kérelmét – közölték. Az EMA tájékoztatása szerint az oltóanyag elősegíti, hogy a védőoltás után az emberi szervezet immunrendszere az inaktivált vírust idegen anyagként azonosítsa, és természetes védekezésként antitesteket termeljen ellene. Ha az oltott személy később kapcsolatba kerül a koronavírussal, immunrendszere felismeri a vírust, és készen áll arra, hogy védelmet nyújtson a koronavírus ellen. Az inaktivált vírus nem okozhat betegséget – közölték.
Ez az első kínai vakcina, melynek felülvizsgálatához hozzáláttak, a Magyarországon alkalmazott Sinopharmmal még nem végeztek ilyet. Jelenleg az amerikai Novavax cég, a Magyarországon is használt orosz Szputnyik V és CureVac AG. oltóanyagát vizsgálják a Sinovac vakcinája mellett.
A Sinovac-vakcina hatékonyságát a gyártó magasra, 80-90 százalékosra tette, azonban Brazíliában is tesztelték a vakcinát, miután az ország kormánya 100 millió dózist rendelt belőle, és az oltás a tesztelés harmadik fázisában mindössze 50,38 százalékos hatásosságúnak bizonyult.

**********************************************************

A Pfizer beszámolója szerint 2021 első negyedévében 3,5 milliárd dollár bevételük származott a koronavírus elleni vakcinából, ami a cég teljes bevételnek közel a negyedét teszi ki. Azt nem hozta nyilvánosságra az amerikai gyógyszeripari vállalat, hogy mennyi profitja keletkezett a vakcinák értékesítéséből, de a New York Times úgy számol, hogy körülbelül 900 millió dollárt, azaz átszámítva több mint 269 milliárd forintot kerestek az oltásokon. Összehasonlításképpen: 2020-ban, tehát még a vakcina kifejlesztése előtt 9,6 milliárd profitot ért a cég. A cég előszeretettel hivatkozik arra, hogy a vakcina kifejlesztéséhez nem vett igénybe kormányzati támogatást az Egyesült Államokban, viszont német partnere, a BioNTech jelentős anyagi segítséget kapott a német kormánytól.

A Pfizer igyekszik titokban tartani, hogy pontosan mennyi profitja keletkezik a vakcinákon. Amit lehet tudni, hogy az Egyesült Államok 19,5 dollárt fizet egy-egy adagért, míg Izrael a hírek szerint 30 dollárt. Hogy az Európai Unió mennyiért szerződött le a mintegy 1,8 milliárd dózisnyi vakcinára a céggel, azt nem hozták nyilvánosságra.
Április közepéig 700 millió dózisnyi vakcinát szállított a Pfizer a világ különböző országainak, ám ennek döntő része a jóléti államokhoz került, a szegényebb országok csupán a vakcinák 0,2 százalékát kapták meg. A COVAX nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezés keretében 40 millió Pfizer–BioNtech-vakcinát kapnak majd a rosszabb gazdasági helyzetben lévő országok, ami még mindig elenyésző mennyiség ahhoz képest, hogy 2021 végéig 2,5 milliárd dózis vakcinát tervez legyártani a cég és német partnere.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Pfizer–BioNTech magyarországi képviseletének ügyvezető igazgatójával kedden jelentette be, hogy a második negyedévben további 4,6 millió adag vakcina érkezik Magyarországra.








Chile is élen jár a vakcinálásban: már a lakosság 42 százaléka kapott legalább egy oltást, 34 százalékuk mindkét dózison túl van, az ország április elején mégis újabb szigorításokra kényszerült, miután a fertőzésszámok nem csökkentek. Sok chileiben már az első oltás után hamis biztonságérzet alakult ki, és sokan nem tartották be a korlátozó intézkedéseket. A dél-amerikai országban az emberek 90 százaléka ráadásul kínai CoronaVac vakcinát kapott, amelyből az első dózis kimutatottan jóval gyengébb védelmet nyújt, mint a Pfizer, a Moderna vagy az AstraZeneca.
Sok ország csak álmodozhat arról, ahol jelenleg Chile tart a lakosság átoltottságában. A chileiek 42,4 százaléka (8 millió ember) már legalább egy oltást megkapott, 34 százalékuknak (6,4 millió embernek) pedig mindkét dózist beadták. A dél-amerikai ország így a világon jelenleg az Egyesült Államokkal fej fej mellett a 3-4. helyen áll az első dózisok alapján nyilvántartott tömeges vakcinációban Izrael (62 százalék) és az Egyesült Királyság (50 százalék) után, míg Magyarország 42,16 százalékkal következik.

Chilében február elején indult be igazán az oltási program, március elejétől azonban meredeken emelkedni kezdett az új fertőzöttek száma, és a korábbinál is nagyobb napi esetszámokat hozó járványhullám alakult ki. A fertőzésszámok április közepén kezdtek csak el trendszerűen csökkenni, de még most is napi 7 ezer körül van az új fertőzöttek száma, ami lakosságarányosan nézve kb. a másfélszerese a magyarországi adatnak. Az aktív esetek száma is stagnál, és a halálozások is napi 100-120 körül maradtak.
Hiába tehát a sikeres oltási program, Chilében egyelőre nem lehet felmutatni olyan látványos eredményeket, mint Izraelben vagy az Egyesült Királyságban. Izraelben december közepétől január közepéig zajlott le a súlyos harmadik hullám, majd a gyors oltási programnak, a lezárásoknak és az óvatos nyitásnak köszönhetően mostanra 96 százalékkal csökkent a fertőzöttek száma, 90 százalékkal a súlyos állapotban lévő betegeké, és 85 százalékkal a haláleseteké.
Tegyünk egy gyors összehasonlítást, mert Chilében valamiért tényleg máshogy alakult a helyzet, mint a tömeges vakcinációban élen járó országokban. Egy hónappal az oltási program megkezdése után (február elején) Izraelben már csökkenőben volt az új fertőzöttek száma, még inkább igaz volt ez az Egyesült Királyságra.
Nézzük meg azt is, mit mutattak a fertőzési grafikonok 42 százalékos átoltottságnál ebben a két országban. Izrael február 11-én érte el ezt a szintet, akkor már a járvány egyértelmű lefelé ívelő szakaszában jártak, és nem alakult ki újabb járványhullám. Az Egyesült Királyság március 20-ra oltotta be a lakosság 42 százalékát legalább egy dózissal, és ekkorra már rég túl voltak a súlyos harmadik hullámon. Ezen a ponton azonban még mindkét országban érvényben voltak a korábban bevezetett lezárások, amiken azóta a járványadatok további javulásával enyhítettek (Izraelben február 21-től, az Egyesült Királyságban pedig április 12-től).
Ki kellene várni a védettséget
Chile, Izrael vagy az Egyesült Királyság eredményei sok szempontból nem hasonlíthatók össze, figyelmeztetnek szakértők. Például eltérő a lakosság demográfiai összetétele, más vírusváltozatok terjedtek el, különböző szigorító intézkedéseket hoztak a kormányok, és ezeket eltérő időpontban tették. Ezen tényezők mellett azonban van még egy fontos különbség az országok között: Izraelben kizárólag csak a Pfizer–BioNTech vakcináját használják, az Egyesült Királyságban AstraZenecával, Pfizerrel és Modernával oltottak,
Chilében viszont a lakosság 90 százaléka kínai oltóanyagot, CoronaVacot kap, emellett csak jóval kisebb mértékben használnak Pfizert.
A 19 milliós Chilében már 8 millióan kaptak a Sinovac által gyártott kínai oltásból. Az Európai Gyógyszerüngyökség (EMA) kedden kezdte meg a Sinovac-vakcina vizsgálatát, ez az első oltóanyag, melynek megkezdték a felülvizsgálatát, a Magyarországon alkalmazott Sinopharmmal még nem végeztek ilyet.
A fertőzési számok emelkedésének egyik okát kutatók abban látják, hogy a chileiek nagy része túlbecsülte az oltás hatását, és azt gondolta: az első dózis már megfelelő védettséget ad. Emiatt egyre kevesebben tartották be a különböző távolságtartási és kijárási korlátozásokat.
„Jól tudjuk, hogy az első dózis csak nagyon gyenge védelmet ad” – mondta Claudia Cortés, a santiagói Santa Maria Klinika fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója a Wall Street Journalnak. A kutató szerint nem magyarázták el elég világosan az embereknek, hogy a védettséghez két dózisra van szükség, és ki kell várni azt az időt, amíg kialakul az immunitás.
Egy chilei vizsgálat azt mutatta ki, hogy a hagyományos technológiával készült, elölt vírust tartalmazó CoronaVac hatásossága a tünetes megbetegedést nézve a második dózis beadása után 67 százalékos. Ez jócskán elmarad a negyedik generációs, mRNS-alapú vakcinák, a Pfizer–BioNTech és a Moderna 90 százalék feletti eredményétől, vagy a vírusvektor-alapú AstraZenecáétól, ami 82 százalékos védettséget nyújt.
Az első dózis nagyon gyenge védelmet ad
Sokkal nagyobb azonban a különbség, ha csak az első dózisok hatását figyeljük meg. Egy Chilében végzett vizsgálat szerint a kínai oltóanyag első adagja csak 16 százalékban véd a Covid-19 megbetegedés tünetei ellen, míg egy izraeli vizsgálat a Pfizer–BioNTechnél az oltás beadása után eltelt 15-28. nap között már 85 százalékos védelmet mutatott ki. Az oltóanyag ráadásul az esetek 75 százalékában a fertőzés továbbadását is megakadályozza. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint is 80 százalékos védettséget ad a Pfizer és a Moderna első dózisa.
A hajléktalanok oltási kampányának keretében oltási igazolást tart a kezében egy férfi, aki megkapta a CoronaVac koronavírus elleni vakcinát Santiagóban 2021. március 26-án
Enrique Paris chilei egészségügyi miniszter azt mondta: az adatok elemzése alapján mindenkit megnyugtathat a CoronaVac hatásosságát illetően. Két dózis beadása után ugyanis az oltóanyag 80 százalékos védelmet nyújt a Covid-19 halálos szövődményei ellen. Ezek az értékek egy olyan adatelemzésen alapulnak, amelyeket Chilében végeztek el február és március között 10,5 millió első és második dózisú oltás adatai alapján.
Az eredmények szerint a vakcina 85-89 százalékban véd a kórházi kezelést vagy intenzív osztályos ellátást igénylő, súlyos tünetek ellen. Alátámasztja ezt a kínai oltóanyagról Brazíliában végzett nagymintás adatelemzés is, amely szerint ugyan a vakcina 50 százalékos hatékonyságú, de 80 százalékban véd a súlyos tünetek, és 100 százalékban a halálos kimenetelű szövődmények ellen. Ezt a vakcinát Kínán kívül többek között Törökországban, Indonéziában és Ukrajnában használják.
A chilei példa
Az elölt vírust használó kínai oltóanyagok alacsonyabb hatékonyságáról már korábban jelentek meg hírek, és maguk a kínai gyógyszergyártók is ígérték, hogy felülvizsgálják ezeket a problémákat. Előfordult például, hogy egy nyilatkozatában Gao Fu, a kínai Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ vezetője elismerte ezeket a problémákat, később azonban visszavonta ezt, mondván, félreértésről volt szó. Szerinte csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát. Többször felmerült, hogy a megfelelő védettség kialakításához a kínai vakcinából esetleg egy harmadik dózisra is szükség lehet. Mindez időben eltolhatná a nyájimmunitás kialakulását Chilében június-júliusra.
Érdemes összevetni ezt a brit helyzettel: az Egyesült Királyság stratégiája az volt, hogy minél több ember, minél gyorsabban kapjon legalább egy oltást az AstraZenecából, ami legalább részleges védelmet nyújt a súlyos szövődményekkel szemben (a vakcina második adagjának beadását 12 hétre tolták el). A britek az elmúlt hetekig ezt a stratégiát folytatták, most azonban már itt az ideje a második dózisok beadásának, jelenleg a napi beadott oltások 75 százaléka második dózis. Emiatt nem is emelkednek most jelentősen a brit átoltottsági arányok.
A chilei kormány célja, hogy a nyájimmunitás kialakulásához a lakosság 80 százalékát, 15 millió embert oltsanak be. A Reuters szerint azonban a chilei oltási program az utóbbi napokban lelassult: a kórházak most csak átlagosan napi 153 ezer adag vakcinát adnak be, ami messze elmarad a márciusi napi 430 ezres szinttől. Mostanában többször előfordult, hogy az oltásra érkező embereknek nem tudtak vakcinát adni, mert kifogytak a készletekből. A kormány azt ígéri, hogy hamarosan újabb Pfizer-szállítmány érkezik, kapnak 800 ezer AstraZeneca-oltást, és más gyártókkal is tárgyalnak.
Chile példája arra int, hogy egy sikeres oltási program után óvatosan érdemes csak belekezdeni a nyitásba. A vakcinák nem adnak teljes védelmet, és az elhamarkodott lépések újabb szigorításokat tehetnek szükségessé, ha az emberek nem tartják be továbbra is az óvintézkedéseket.

*********************************************
Világszerte dübörög a vakcinaturizmus, pedig nem is biztos, hogy legális. Van, ahol forintban átszámolva milliókat kell fizetni az oltásért, máshol ingyen adják a külföldieknek is.

A leggazdagabbak luxuskörülmények között kaphatják meg az adagjukat: operaháztól a nagyáruházakig egészen extrém oltópontok is vannak a világban.




Minden ötven év feletti lakost ősszel harmadszorra is beoltanak a koronavírus ellen Nagy-Britanniában.

Ehhez kétféle megoldáson dolgoznak: az egyikben olyan vakcinát használnának, amit közvetlenül a variánsok ellen fejlesztettek ki, a másikban pedig a már eleve használt vakcinákból adnának be egy harmadik dózist. Ezek a briteknél a Pfizer–BioNTech, az AstraZeneca és a Moderna.
A kormány 510 millió adag oltóanyagot rendelt meg összesen, nyolc különböző vakcinafajtából, amelyből néhány még fejlesztés alatt áll.
Nagy-Britannia lakossága 67 millió, ebből már 34,6 millió ember megkapta legalább az első oltását.
Nagy-Britannia eddig összesen 100 millió dózis Pfizer-vakcinát rendelt. Ebből 60 milliót múlt héten, amikor az egészségügyi miniszter bejelentette, hogy ezeket az első két adag hatását erősítő harmadik vakcinadózisként adják majd be a lakosságnak. A miniszteri bejelentésre az után került sor, hogy az angol népegészségügyi szolgálat, a Public Health England új adatai szerint egy újabb oltás akár a felére is csökkentheti a vírus terjedésének valószínűségét.
Míg az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió eddig szinte kizárólag saját lakosságának átoltásával volt elfoglalva, Kína, Oroszország és India világszerte terjeszti saját oltóanyagait.


************************************************​
Mario Draghi miniszterelnök kedden jelentette be, hogy arra számít, május közepén már újraindulhat a turizmus Olaszországban, miután megnyílik a régiók közötti utazás is, írja a Reuters.

Draghi hozzátette, a várhatóan június közepén életbe lépő EU-s védettségi dokumentum bevezetésére várnak, de addig is
„van egy zöldkártyánk, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy a régiók között utazzanak”,
illetve hozzátette, a zöldkártyával az olasz mellett a külföldi turisták is szabadon, karanténkötelezettség nélkül mozoghatnak majd.
„Május közepén a turisták is megkaphatják az olasz kártyát, tehát itt az ideje, hogy lefoglaljuk az olaszországi nyaralásunkat”
– mondta.
Olaszországban 14,7 millióan kapták már meg az első adag oltást, ez a lakosság 24,5%-át teszi ki. Az országban április vége óta több régióban is enyhítenek, mostanra egyedül az északi Valle d'Aosta van zárlat alatt.
Április 26-tól Olaszországban szinte mindenhol feloldották a korlátozásokat, ami elsősorban a szabadtéri vendéglátás újraindítását jelenti, vagyis a bárok, éttermek teraszainak megnyitását.
Bár addig is voltak helyek, ahol addig is zavartalanul folyt az oktatás, máshol viszont csak április végén indult újra a tantermi oktatás is: az általános iskolások visszatértek az iskolákba, a 14 év feletti diákok legalább fele személyesen vehetett részt a tanórákon. A fennmaradó korlátozások között szerepelt az éjszakai kijárási tilalom este tíz órától reggel ötig. Utóbbira Draghi jelezte, az országban a járványkorlátozások fokozatos enyhítésének ellenére továbbra is tartják a kijárási tilalmat, legalább júniusig biztosan.


*****************************************************

Bár New York állam május közepére tervezi a legtöbb szolgáltatás újraindítását, július elsejére pedig a járvány előtti időkhöz való teljes visszatérést tervezik, a híres színházi negyed, a Broadway előadásai csak szeptember közepén indulnak újra. Andrew M. Cuomo kormányzó azt jelentette be, hogy a jegyárusítás már a héten elkezdődik, de az első színházi előadásokat várhatóan szeptember 14-én rendezik csak meg.​

A Broadway New York egyik legfontosabb turistacélpontja, a 41 színházban a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 14,6 millió néző fordult meg, akik 1,8 milliárd dollárt (több mint 500 milliárd forint) költöttek jegyre.
A négy hónapos késésre egyrészt azért van szükség, mert a társulatokat újra össze kell hozni, a darabokat újrapróbálni, hiszen több mint egy éve nem játszották őket (tavaly március 12-én zártak be a színházhak). De a fő indok az, hogy a színházi vezetőségekben nem igazán tudják elképzelni, hogy hirtelen visszatérjen a régi világ, és zsúfolt nézőterekkel fussanak az előadások. Márpedig a Broadway show-k csak telt ház mellett képesek nyereséget termelni, távolságtartás mellett biztosan csak veszteséggel tudnának üzemelni.
„Óriási a bizonytalanság, ilyet még sosem csináltunk. Amikor a színházi világ legutóbb egy járvány miatti teljes bezárás után kinyitott, még élt Shakespeare”
- mondta egy jegyiroda vezetője a lapnak.
A jelenlegi tervek szerint nagyjából 30 előadás tér vissza műsorra idén a Broadway-n, ennek nagyjából a fele szeptemberben, a nyitáskor. A három legnagyobb bestseller musical, a Hamilton, az Oroszlánkirály, és az Óz sztoriját feldolgozó Wicked biztosan a szeptemberi visszatérők között lesz, ahogy a Broadway legrégebben futó slágerdarabja, az 1988 óta műsoron levő Operaház fantomja is.
A színháznyitás részletei egyelőre nem ismertek, például az, hogy kötelező lesz-e a maszk a nézőtéren, csak beoltottakat engednek-e be, illetve megmarad-e az a szokás, hogy a fellépők autogramokat osztogatnak előadás után.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
A kormány beoltottsági számokhoz kötötte a könnyítéseket. 3,5 milliónál nyithattak a teraszok, 4 milliótól a védettségi kártyával sok, rég el nem érhető szolgáltatás vehető ismét igénybe, majd május végére, 6-7 millió oltás körül leszünk kinn a vízből.

Ezt a folyamatot követjük az alábbi, napi frissítésű grafikonjainkon. Az egyiken az oltási terv épp aktuális ütemét vetjük össze az aznap közölt adatokkal, a másikon pedig a június elejéig tartó teljes időszakon láthatják a terv és a valóság találkozását.
Múlt szombaton kezdődött az oltási terv nehezebb része, cél az 5, majd a 6 millió. Ehhez 2 héten át napi 150 ezer első dózist kell eloltani, ami nem tűnik egyszerű feladatnak, hiszen ennyi vakcinát még nem adtak be soha egy nap alatt.
Május 1-jén Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „vakcina van, beoltani képesek mindenkit, a siker csak azon múlik, hogy jelentkeznek-e az emberek”. Ha ez valóban így van, akkor az azt jelenti, hogy bizony kevesebb az oltandó ember, mint amennyivel eredetileg számoltak. A második szakaszból eddig eltelt 5 nap alatt ugyanis nemhogy naponta, de összesen nem adtak be 150 ezer új oltást, sőt még 130 ezret sem.
A május 6-án közölt adatok szerint
szerdán (tegnap) 29 341 első dózist adtak be, így egyre inkább olyan jelentős elmaradásba kerül a terv, ahonnan nem lesz könnyű visszahozni.
A miniszterelnök 2021. április 9-i reggeli rádiós beszédében ismertette az oltási ütemet, aminek a végén a bűvös 7 milliós szám áll, ami a lakosság (legalább az első adag oltással való) átoltottságának 70 százalékát jelenti. Eszerint
  • május elején 4 millió beoltott lesz (ez meg is lett);✓
  • május elejétől 7-10 nap alatt felmegy 5 millióra (ez tart most);
  • május közepén 6 milliónál fogunk tartani;
  • június elejére pedig „képesek leszünk” 7 millió embert beoltani.
Orbán azt mondta, hogy attól tart, nem lesz annyi regisztrált, mint amennyi vakcina. A kedden közölt adatok szerint 4 725 000 a regisztráltak száma, vagyis még lenne kit oltani. Ez alig több mint százezerrel haladja meg a múlt péntekit – igaz, egy új korosztály regisztrációjának megnyitása ezt az ütemet ismét felpörgetheti.
Május 7-ig regisztrálhatnak ugyanis a 16–18 évesek, akiket jövő hét második felében már olthatnak is. Előállhat az a helyzet is, hogy a nyitások miatt, a járvány nyomásának csökkenésével egyre kevesebben érzik majd szükségét az oltakozásnak, így lassulhat a folyamat. De a sikert más tényezők is befolyásolhatják, például hiába érkezik elég vakcina, ha abból a fajtából pont nem kérnek az oltandók.
kirajzolódik a stratégia:
  • májusig 60 ezer oltás naponta,✓
  • utána 2 hétig napi 150 ezer,
  • majd a fennmaradó időben ismét napi 60 ezer első adag beadása.
Természetesen a kitűzött célokat nem kell a grafikonon ábrázolt napi átlaggal teljesíteni, az csak megmutatja, éppen hogy állunk.

*******************************************************
Újabb korlátozásokat vezetnek be a Seychelle-szigeteken, hiába oltották már be a 100 ezres népesség 60 százalékát – írja a BBC. A beoltottak 60 százaléka a Magyarországon is használt kínai Sinopharm-vakcinát kapta, amit az Egyesült Arab Emírségektől kapott az ország, a többieket pedig Indiában gyártott AstraZeneca-vakcinával.



A május elsejét megelőző három napban közel 500 új fertőzöttet regisztráltak, jelenleg több mint 1000 aktív beteg van a szigeten. Több mint négyötödük helyi, a maradék pedig külföldi állampolgár.
A BBC szerint az aktív fertőzöttek egyharmada már két adagot is kapott, míg a többiek csak egy adagot, vagy egyet sem.
Bezárták az iskolákat, és a sporteseményeket is két hétre felfüggesztették. A vendéglátóhelyeknek korábban be kell zárniuk, és a nagyobb összejöveteleket sem engedélyezik.
Kínai és emírségi vizsgálatok alapján a Sinopharm vakcinája 79 és 86 százalékos hatékonyságúnak bizonyult. A WHO is vizsgálja az oltóanyagot, a héten dönthetnek az engedélyezéséről.




„A Magyarország területén élő külföldiek oltása szervezetten most kezdődik meg, regisztrálni már regisztrálhatnak, sajnos egy technikai hiba miatt időpontot még nem foglalhatnak, ezen az informatikai fejlesztők már dolgoznak, tehát eddig ez a probléma nem nagyon állhatott elő, ha valaki nem jogellenesen kapott oltást. Magyarország területén a külföldiek oltása majd most kezdődik meg.”
Így válaszolt Gulyás a csütörtöki kormányinfón , miszerint több külföldi állampolgárságú olvasónk jelezte az elmúlt hetekben, hogy bár évek óta Magyarországon élnek, letelepedtek, itt dolgoznak, tajszámmal, lakcímkártyával rendelkeznek, az oltás után nem kaptak védettségi igazolványt. Ezzel pedig minimum augusztusig elvágták őket azoktól a lehetőségektől, amiket a négymillió beoltott után a védettségi igazolvánnyal rendelkező lakosok élvezhetnek (vendéglátóhelyek belterei, mozik, színházak, fürdők, sportesemények, könyvtárak látogatása stb.) Ezzel kapcsolatban azt kérdeztük a kormánytól, hogy:
  • A Magyarországon élő, dolgozó, tajszámmal rendelkező külföldi állampolgárok miért nem kaphatnak védettségi igazolványt az oltás után? A rendszer nem tudja kezelni a nem magyar személyi igazolványokat? Ha így van, mit tesznek ennek kiküszöbölésére, és mikorra várható ennek a megoldása és az eddig elmaradt védettségi igazolványok kiküldése?



Gulyás válasza több ponton is érdekes:
  • Az elmúlt hetekben, hónapokban a hivatalos kormányzati regisztrációs oldal egyáltalán nem gátolta meg a külföldi állampolgárságú lakosokat, hogy regisztráljanak az oltásra, hiszen tajszámmal ugyanúgy rendelkeznek.
  • Az oldal és a kormány sem jelezte sehol, hogy a Magyarországon élő külföldi állampolgárok nem regisztrálhatnak az oltásra addig, amíg a magyar kormány azt meg nem engedi.
  • A Magyar Közlöny sem említi egyszer sem, hogy nem magyar állampolgárok nem regisztrálhatnak, ahogy azt sem, hogy ha mégis megteszik, és megkapják az oltást, akkor azt jogellenesen teszik.
  • A háziorvosok és az oltópontok is beoltották a behívott, oltásra beregisztrált külföldi állampolgárokat, erről tanúskodik a több olvasói panasz is.
  • Sőt, a járvány alatt a kormány többször elmondta, hogy a magyar állampolgárokkal egyenértékű elbírálás alá esnek azok a lakosok, akik uniós ország állampolgárai, de van magyar lakcímkártyájuk, például a határátlépésnél.
  • És nem utolsósorban, olyan külföldi állampolgárságú, évek óta Magyarországon élő olvasónk sem kapott védettségi igazolványt, aki hivatalosan átesett a koronavíruson.



Eddig az igazolványszám hiánya okozhatta a fennakadást
Az elmúlt pár napban több, oltást kapó külföldi állampolgárságú olvasónk is próbálta megoldani, hogy kapjon védettségi igazolványt.


Egy olvasónk azt írta, lengyel felesége ügyét próbálta elintézni, így bement a kormányablakba. „Kiderült, hogy a hasonló ügyek »sikertelen azonosítás«️ miatt állnak a rendszerben, mert az oltás regisztrálásakor az EESZT-ben nem pipálták ki a Külföldi állampolgár jelölőnégyzetet, amit követően rögzíthették volna az útlevélszámot, a személyiigazolvány-számot és újra a postázási címet. A kormányablakban nem tudtak belenyúlni a rendszerbe, oltópontra irányítottak. Az oltóponton elmondták, hogy sajnos akkor (ápr. 14.) nem tudtak arról, hogy ilyet kell, viszont az első oltást követően ők sem tudják módosítani az EESZT ezen részét, tehát jelenleg megoldhatatlan a probléma. Az üzemeltető dolgozik az update-en, amit követően módosítani lehet majd az első oltáskor felvitt adatokat, ez várhatóan jövő hétre lesz kész, akkor kell újra próbálkozni a kéréssel” – írta olvasónk.

Tippet is adott az oltásra igyekvő külföldieknek: „Addig fontos infó lehet, hogy a külföldiek vigyék magukkal első oltásra az útlevelüket, és ragaszkodjanak hozzá, hogy külföldi állampolgárként regisztrálják őket. A pórul jártak pedig az oltás helyén kérjenek majd adatmódosítást jövő héten, ezt követően automatikusan készül majd az igazolványuk.”
Egy másik olvasónk korábbi cikkünk megjelenése után szintén ezt írta: „azért nem kapták meg a védettségi igazolványt az itthon élő, tajszámmal rendelkező külföldiek, mert nincs az útlevélszám hozzárendelve a tajszámhoz, úgy, mint a magyaroknak, ahol minden információ kötődik egymáshoz. Ezt elfelejtették anno. A mostani, nem tajos külföldieknél ezt már pótolták, és meg kell adni az útlevélszámot is.”
Egy harmadik olvasónk szintén a személyiigazolvány-szám hiányában látta a problémát: „Napokig tartott kideríteni: egy szoftverhiba okozta, hogy nem kaptam védettségi igazolványt. Az EESZT rendszerben nálam mindkét oltásról készült hibátlan dokumentum tajszámmal. Az igazolványt készítő szoftver ekkor automatikusan elindul. Külföldi állampolgárnál hiányzik az igazolványszám, az igazolvány készítése leáll. A rendszer hibás, de ez csak akkor derül ki, ha a külföldi állampolgár hiába vár a védettségi igazolványra. Nincsen hibajelentés arról, hogy az igazolvány készítése elakadt. Az adatrögzítésnél a háziorvos segítője tajszámmal indul. A képernyőn minden rendben, semmi figyelmeztetés, hogy a külföldinek hiányzik az igazolvány száma.”
Gulyás csütörtöki válaszából egyelőre úgy tűnik, azok a Magyarországon élő, letelepedett, tajszámmal rendelkező külföldi állampolgárok, akik ide adóznak, annak ellenére sem voltak jogosultak eddig az oltásra, hogy itt fizetik az egészségbiztosításukat. Így egyelőre kérdés, lesz-e bármilyen megoldása az ügynek, a miniszter válasza nyomán újabb kérdéseket küldtünk az operatív törzsnek és a kormánynak is.


**********************************************
Oroszország bejegyezte a Szputnyik Light névre keresztelt oltást, amely az orosz Szputnyik V vakcina egyadagos változata, azaz egy darab oltásra van szükség, hogy kialakuljon a védettség. Az orosz vakcinákat finanszírozó RDIF nevű befektetési alap szerint a Szputnyik Light hatásossága 79 százalék.
Széles körben azonban csak később vethető be, a tervek szerint erre legkésőbb 2022 januárjától kerül sor. Addigra a tervek szerint a gyártást felfuttatják havi 30 millió adagra – írta az RT.



Az RDIF szerint az egyadagos oltást ugyanúgy kell tárolni és szállítani, mint a kétadagosat.
A Szputnyik Lighttal jelenleg harmadik fázisú klinikai tesztek zajlanak többek között Oroszországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Ghánában is, összesen hétezer ember részvételével. Az első két fázis során semmilyen komoly mellékhatás vagy káros hatás nem alakult ki azoknál, akik megkapták.
A Szputnyik Light egy adagja 10 dollárba, azaz nagyjából 3000 forintba kerül, körülbelül ugyanannyiba, amennyibe a Szputnyik V.
Az RDIF szerint továbbra is a kétadagos változat lesz az első számú védekezés a vírus ellen Oroszországban.
A két adagból álló Szputnyik V hatásossága 91,6 százalék, és Magyarországgal együtt összesen 55 országban használják. A két adag beadása között 21 nap telhet el, a második után 14 nappal alakul ki a védettség.
Külföldre szánják
A Szputnyik Light lénygében a Szputnyik V első adagjának felel meg – közölte az orosz kormányfő helyettese, Tatyjana Golikova. (A Szputynik V vektorvakcina első és második adagja két különböző adenovírust használ ahhoz, hogy a szervezettel megismertesse a koronavírus tüskefehérjéjét és így felkészítse a védekezésre a fertőzés ellen.) A Szputnyik Light a vakcinát kidolgozó Gamaleja Intézet vezetője, Alekszandr Ginzburg szerint 3-4 hónapra biztosít védelmet, amely az oltás tizedik napjától alakul ki. A szert 18-60 év közöttiek esetében alkalmazzák, olyanoknál, akik egyszer már átestek a fertőzésen, de nincs a szervezetükben elegendő antitest.
Az RDIF-et vezető Kirill Dmitrijev szerint ezzel a vakcinával – amely fagyasztott állapotban egy évig, folyékony állapotban két hónapig őrizhető – nehéz járványhelyzetben lévő országokat céloznak meg.
A szer első két vizsgálati fázisa 2021 januárjától márciusáig tartott – ezután kérték a szer hatósági bejegyzését, amely másfél hónapot vett igénybe. Ugyanakkor még folyamatban van a harmadik fázist jelentő klinikai vizsgálat, amely hétezer ember bevonásával Oroszország mellett „az Egyesült Arab Emírségekben, Ghánában és más országokban” folyik – írta a Ria Novosztyi. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei május folyamán lesznek ismertek.






Az Egyesült Államok helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy kész támogatni a Covid-19 vírus elleni védőoltásokhoz kapcsolódó szabadalmi jogok felfüggesztését.


Az Egyesült Államok ez idáig – Nagy-Britannia és az EU mellett – ellenezte a lépést. Az USA mögé azonban gyorsan beállt Franciaország, és csütörtökön már Ursula von der Leyen bizottsági elnök is kifejezte hajlandóságát a kezdeményezés megtárgyalására (ez uniós virágnyelven egy óvatos igen-t jelent).
Katherine Tai, a Biden-kormányzat kereskedelmi minisztere a lépést azzal indokolta, hogy bár az oltási programban a világ élvonalába tartozó Egyesült Államok kellő mennyiségű koronavírus-vakcinát halmozott fel, a több nagy országban is akadozó vakcinaellátás kisegítésére szükség van a vakcinagyártás felpörgetésére, amihez a Fehér Ház szerint hozzájárulhat a vakcinákhoz kapcsolódó szabadalmi jogok felfüggesztése is.
Ahogy azt a vakcinagyártók profitjáról szóló cikkünkben írtuk, egyetlen, piaci alapon működő gyógyszeripari szereplőknek sem áll érdekében, hogy kiadja a kezéből a nagy befektetéssel szabadalmaztatott vakcinalicenceket. Azonban miközben februárban még csak elméleti lehetőségként merült fel az, hogy az államok kvázi hadiüzemmódra kapcsolva törvényileg rendelik el a licencek közkinccsé tételét annak érdekében, hogy a konkurens gyárakban is elkezdhessék termelni az oltóanyagot, addig a különféle, egyre izmosabb vírusvariánsok felbukkanására, a Brazíliában vagy Indiában tapasztalható oltóanyag-hiányra a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) május első napjaiban már arra szólította fel tagjait, hogy dolgozzák ki a konkrét megvalósítás feltételrendszerét.
Tai hiába szögezte le, hogy a Biden-kormányzat amúgy elkötelezett a szellemi tulajdonjogok védelme mellett, az amerikai gyógyszergyártók érdekvédelmi szervezete szerint a lépés „aláássa a járvány elleni globális védekezést, és veszélyezteti a vakcinák sztenderd minőségét és biztonságát”. A gyógyszergyártók régóta berzenkednek az ötlettől, érveik szerint a jövőben eltántoríthatná a gyógyszercégeket a sokmilliárd dolláros befektetést igénylő fejlesztésektől, ha azt tapasztalnák, hogy adott esetben elvehetik tőlük szellemi tulajdonukat. A Bloombergnek egy iparági szereplő arra is rámutatott, hogy a különféle vírusvariánsok megjelenésével a költséges kutatási fázist sem lehet lezártnak tekinteni, és a szabadalmi jogok felfüggesztése ezekre a folyamatokra is káros hatással lehet.
A vakcinafejlesztésben- és előállításban érdekelt nagy cégek részvényei az amerikai bejelentést követően azonnal esésbe kezdtek – annak ellenére, hogy sajtóhírek szerint Tai az iparági képviselőkkel is egyeztetett a bejelentés előtt, és az USA a gyártóknak ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújt az alapanyag-beszerzési, illetve az elosztási problémák megoldásában.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke, Tedros Adhanom Ghebreyesus azonban méltatta az Egyesült Államok „erkölcsi példamutatását”, és a döntést a járvány elleni harc „kulcsfontosságú mozzanatá”-nak nevezte. Azonban ahhoz, hogy a WTO általános kivételként fogadhassa el a Covid-vakcinák szabadalmi jogának felfüggesztését, mind a 164 tagállamnak rá kell bólintania az elképzelésre, azaz nem várható azonnal áttörés.
Az áttörés egyébként a szabadalmi jogok felfüggesztésével sem garantált, ugyanis ahogy azt a fent idézett cikkünkben is írtuk, a Titkos Recept birtokában, állami és piaci összefogással sem lehet egyik pillanatról a másikra több milliárd dózis vakcinát előteremteni. Ugyanis:
  • egy vakcinákat előállító üzem felépítése több évet vesz igénybe
  • a gyártáshoz nagyon speciálisan képzett munkaerőre van szükség
  • biztosítani kell a szintén különleges alapanyagokat
  • és azt, hogy a licenszben gyártott vakcina valóban 100 százalékig megegyezzen az eredetivel


*********************************************************


A Szputnyik vakcina „olyan hatásos, mint a Kalasnyikov-gépkarabély”. Ez Vlagyimir Putyin orosz elnök szájából hangzott el egy csütörtöki videókonferencián, melyen Tatjána Golikova miniszterelnök-helyettes is részt vett, írja a BBC.

A BBC emlékeztet, hogy nem Putyin az első, aki a szovjetek hírhedt gépkarabélyához hasonlítja az orosz vakcinát. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ szerint februárban Florian Thalhammer, a bécsi orvosi egyetem vezető járványügyi specialistája egy interjúban beszélt arról, hogy
„a Szputnyik olyan, mint egy Kalasnyikov-gépkarabély, egyszerű, megbízható és hatásos”.
Oroszországban tegnap jegyezték be az egyadagos Szputnyik oltást, a Szputnyik Light-ot. Az orosz vakcinákat finanszírozó RDIF nevű befektetési alap szerint a Szputnyik Light hatásossága 79 százalék. A harmadik fázisú klinikai tesztek jelenleg is zajlanak, többek között Oroszországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Ghánában, összesen hétezer ember részvételével.






Javult a százezer lakosra vetített fertőzöttek száma, és nagyban csökkent a kórházi ellátásra szoruló koronavírus-fertőzöttek száma, ezért a város polgármestere, Michael Ludwig bejelentette, hogy 2021. május 19-től kinyithatnak az éttermek, a szállodák, a kulturális, szabadidős és sportlétesítmények is. Bécs Város Külképviseleti Irodája a közleményben azt írja, hogy mivel azonban a javulás még törékeny, még többet fognak tesztelni, mint eddig, és fokozottan ellenőrzik majd a járványügyi szabályok betartását.

Azok is könnyen elérhetik majd az ingyenes PCR-teszteket, akiknek nincs mobiltelefonjuk: ehhez tíz tesztállomást alakítanak ki. A bécsi iskolákban a május 17-től jelenléti oktatásban tanulók pedig rövidesen hetente többször is ingyenesen teszteltethetik majd magukat. Ehhez gargalizálós PCR-tesztet kapnak, amit internetes azonosítás után, a számítógép vagy mobiltelefon kamerája előtt kell elvégezni. A mintát városszerte 770 különböző üzletben lehet leadni, ahonnan futár viszi a külön erre a célra kialakított, akár napi 250 ezer teszt kiértékelésére képes penzingi laborba. A hivatalos PCR-teszteredményt elektronikusan kapják meg a résztvevők.

Azokat a fiatalokat, akik már nem járnak iskolába, szociális munkások keresik meg a kedvelt találkozóhelyeiken, hogy elmagyarázzák nekik, miért fontos a tesztelés. A fiatalok ingyenes gargalizálós PCR-tesztet is kapnak. A kibővített tesztkínálat mellett fokozott ellenőrzésekkel is készül az osztrák főváros a május 19-i nyitásra. A szállodákat, éttermeket, kulturális intézményeket, valamint szabadidős és sportlétesítményeket előzetes értesítés nélkül, szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd, hogy betartják-e a járványügyi intézkedéseket. A járványügyi korlátozások miatt a bécsi kereskedelemnek eddig átlagosan heti 250 millió eurós kiesést kellett elkönyvelnie.
Bécsben egyébként május 3-án oldották fel az egy hónapig tartó teljes zárlatot, ekkortól újra kinyithattak az üzletek és szolgáltatók, ám mindenütt kötelező az FFP2-es maszk viselése, sőt, a fodrászatokban, kozmetikákban, masszázsszalonokban kell a negatív koronavírusteszt is.


**********************************************************

4,7 millió ember beoltása után, bő két hónap adatai alapján 95,3 százalékos hatékonysággal nyújtott védelmet a Pfizer-BioNTech vakcinája – derült ki az oltottak arányát tekintve élen járó Izrael oltási programjának adataiból. A 9,1 milliós országban Január 24. és április 3. között beoltották az ország 16 év feletti lakosságának 71 százalékát.

Ezalatt az idő alatt a járvánnyal összefüggésben 1113 ember halt meg – a hét százalékkal népesebb Magyarországon ugyanezen idő alatt 9500 -, 232 ezren fertőződtek meg, 7694 ember került kórházba, 4481 volt kritikus állapotban.
A teljes védettséget a második oltás utáni hetedik naptól számították a vizsgálatban. A védelem a 95,3 százalékos összesítes mellett a legfontosabb mutatóban még hatékonyabbnak bizonyult:
a halálos kimenetetű fertőzés ellen 96,7 százalékos biztonságot nyújtott, a teljes, 16 év feletti lakosság körében, beleértve a legidősebb, 85 év feletti korosztályt is.
A tünetmentes fertőzéssel szembeni védelem 91,5 százalékos az április eleji adatok alapján, a tünettel járó fertőzéssel szemben 97 százalékos, a súlyos tünetek megelőzésében 97,5 százalékos hatékonyságot mutatott a vakcina.
Az átoltottság növekedése szoros összefüggést mutatott a fertőzések csökkenésével, minden korcsoportban.
Az összesített adatok megerősítik a korábbi, márciusi kimutatásban mérteket, amelyek hasonló védettséget jeleztek a Pfizer-BioNTech oltásával.


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Több mint ötvenszázalékos a fertőzöttségi arány az indiai Goa államban azoknak a körében, akiket teszteltek – közölte a CNN a legfrissebb adatok alapján. A fertőzöttségi ráta péntekre lett 51,4 százalékos, itt a legmagasabb az összes állam közül Indiában, ráadásul a valós számok akár még ennél is magasabbak lehetnének, ha többeket is letesztelnének. A 1,5 milliós lakosú Goában mostanáig 690 360 tesztet végeztek.

„Eljött a cselekvés órája” – mondta az állam egészségügyi minisztere, Vishwajit Pratapsingh Rane, és megjegyezte, hogy akár egy teljes lezárásra is szükség lehet a vírus terjedésének meggátolása érdekében, ezért „már komolyan megfontolják” a lezárást.
Nem bírja a terhelést az állam egészségügyi rendszere, nehézségekbe ütköznek az oxigénellátással is, és mérsékelni kellene a fertőzöttségi arányt is. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, fokoztuk a tesztelési kapacitásainkat is, így már nem csak azokat tudjuk tesztelni, akiknek tünetei vannak” – mondta Rane.Goában egyébként május 3-ig már tartottak egy négynapos lezárást, május 10-ig pedig korlátozták a nagy létszámú gyülekezéseket, de az üzletek, például az éttermek továbbra is nyitva tarthatnak 50 százalékos kapacitással .


***********************************

Amíg a fertőzési ráta és a rendelkezésre álló vakcinaválaszték lehetővé teszi, a negyven év alattiaknak inkább másik vakcinát ajánlanak az AstraZeneca helyett az Egyesült Királyságban az oltással összefüggésbe hozott ritkán előforduló vérrögösödések miatt – hozta meg a döntést a Védőoltási és Immunizációs Bizottság azután, hogy áttekintették az oltási terv alakulását és a rendelkezésre álló vakcinákat.

Márpedig az oltási terv jól halad az Egyesült Királyságban, a BBC cikke alapján járványügyi adatok kedvezően alakulnak, így még inkább megválogathatják, kinek milyen vakcinát ajánlanak, és noha alapvetően alacsony a vérrögösödéshez köthető halálozás esélye a negyven év alattiak körében (míg a negyvenesek körében egymillió beoltottból két embert érinthet, addig a harmincasoknál ez a szám négyre emelkedik egymillió beoltott esetén), az érték nem nulla.
Azt, hogy a vérrögösödés gyakrabban fordul elő a 30–39 évesek körében, jól mutatja, hogy míg a negyvenes körében százezer beoltott közül egynél alakulhat ki vérrög, addig a harmincasoknál minden hatvanezerből egynél fordulhat elő. A 30–39 éveseknek ezért inkább a Pfizer vagy a Moderna vakcináját ajánlják, ahol rendelkezésre áll majd.






Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Gebrejeszusz péntek délután bejelentette, hogy engedélyezik a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina használatát a 18 év felettieknek.

A sajtótájékoztatón a WHO főigazgatója elmondta, hogy a Sinopharmmal együtt már hat oltóanyagnak adták meg a vészhelyzeti engedélyt. Az állásfoglalás annak elismerését jelenti, hogy a vakcina hatásos a koronavírus elleni védekezésben. Ezzel a kínai oltóanyag bekerülhet a COVAX-programba, amely révén a szegényebb országok jutnak szervezett módon koronavírus elleni oltáshoz.
Az oltóanyagok elosztása egyre egyenetlenebb, ezt a szabadalmi jogok is erősítik, épp ezért az Egyesült Államok a héten jelezte, hogy a koronavírus vakcinák szabadalmainak ideiglenes feloldására volna szükség. A WHO egy héttel korábban a Moderna által fejlesztett koronavírus elleni vakcina vészhelyzeti alkalmazását hagyta jóvá.
Magyarországon a tömeges oltási programba február 24-én kapcsolódhatott be a Sinopharm, amelyet a magyar hatóságok jóváhagytak, míg az Európai Unió gyógyszerügynöksége, az EMA egyelőre nem. A kínai vakcina várható jóváhagyásáról Müller Cecília is említést tett az operatív törzs – ezúttal is kérdések nélkül lebonyolított – sajtótájékoztatóján.
A héten a WHO szakértői csoportja már elkészítette állásfoglalását a Sinopharmról: eszerint a szer hatékony lehet a 18-59 évesek körében, ám abban már kevésbé bizonyosak, hogy körükben alacsony a súlyos mellékhatások kockázata. Ez a kockázat az állásfoglalás szerint még magasabb a Sinopharmmal oltottak esetében a 60 év feletti korcsoportban – írta összegzésében Dobson Szabolcs gyógyszerész, megjegyezve, hogy Magyarországon az idősebbek körében is alkalmazzák a kínai oltóanyagot. A kevés adatt miatt a WHO egyelőre nem látja kellőképpen bizonyítottnak a Sinopharm hatásosságát a 60 év felettiek korcsoportjában.
Bár a WHO felső korhatár nélkül engedélyezte a Sinopharm vakcináját, a közleményükben is kitérnek arra, hogy mivel a klinikai vizsgálatoknak kevés 60 év feletti résztvevőjük volt, az ő körükben a hatásosság nem becsülhető meg. Ugyanakkor megjegyzik, hogy az előzetes adatok és az immunogenitási mutatók alapján valószínűsíthető, hogy az időseknél is jelentkezik megfelelő védőhatás, és arra sem utal semmi, hogy kevésbé lenne biztonságos rájuk nézve a vakcina.
A WHO azt javasolja, hogy azok az országok, amelyekben idősebbek körében is alkalmazzák a Sinopharm-vakcinát, végezzenek biztonságossági és hatékonysági monitorozást, hogy ezeknek az vizsgálatoknak az eredménye alapján erősebb lehessen az ajánlás az idősekre nézve.
Frissítés: A WHO engedélyével „nemzetközi szinten is beigazolódott a magyar kormány álláspontja, ami szerint hazánk oltási programját a politikai, gazdasági érdekek helyett kizárólag az egészségügyi szempontok határozzák meg” – írta az ember erőforrások minisztere a Facebook-oldalán. Kásler Miklós arra nem tért ki, hogy a WHO vizsgálatait miért nem várta meg a magyar kormány, csak arról írt, hogy a magyar oltási program sikerét jelzi, hogy az egészségügyi kormányzat javaslata nyomán beszerzett kínai vakcinákból eddig több mint egymillió ember kétszeri oltásához elegendő mennyiség érkezett Magyarországra.
Mindeközben a másik kínai vakcináról, a Sinovacról a WHO a jövő héten dönt – közölte a Reuters szerint a szervezet szóvivője, Christian Lindmeier.



617 ezer embert oltottak be egyetlen nap alatt Franciaországban



Franciaországban egymás utáni második nap rekordot döntött a koronavírus ellen beoltottak száma, pénteken több mint 617 ezer dózist oltottak el az előző napi 600 ezer után. Pénteken 362 ezren kapták meg az első, és több mint 255 ezren a második vakcinadózist.

Az oltási kampány januári kezdete óta 25,1 millió adagot oltottak el az országban, az első dózist 17,5 millióan, a felnőtt lakosság harmada, a második dózist 7,6 millióan kapták meg.
A kormány célja, hogy május 15-ig legalább 20 millióan, június 15-ig pedig 30 millióan felvegyék legalább az első adagot.
A kormány mellett működő tudományos tanács pénteken közzétett ajánlásában ugyanakkor óvatosságra kérte a hatóságokat a járványügyi korlátozások május 19-től tervezett fokozatos feloldásakor „egy esetleges negyedik hullám elkerülésére”.
A testület szerint legalább 35 millió első beoltott esetén, azaz a tervek szerint június végén érdemes szélesebb körben feloldani a korlátozásokat.
A kormány eközben a tíznapos hatósági karantén-kötelezettséget kiterjesztette szombat éjféltől hét újabb országból beutazókra. Az intézkedés eddig Brazíliát, Argentínát, Indiát, Chilét és Dél-Afrikát érintette, mostantól a Törökországból, Bangladesből, Srí Lankából, Pakisztánból, Nepálból, az Egyesült Arab Emírségekből és a Katarból beutazókra is vonatkozik.





Montenegró ingyenes koronavírus-kezelést és tesztelést ígér a turistáknak, írta meg az MTI szerint a helyi sajtó szombaton. Az egészségügyi minisztérium rendeletei között szerepel, hogy azok a turisták, akik Montenegróban fertőződnek meg, ingyen kezelést kapnak a kórházakban, lehetőségük lesz ingyenes PCR-tesztek elvégzésére, és a hotelek a szálláskapacitásaik tíz százalékát a Covid-esetekre különítik el.

Montenegró jó nyári idegenforgalmi szezonra számít, melynek alapja az ország vezetése szerint az átoltottság lesz. A 620 ezres Adria-parti országban kedden kezdődtek meg a tömeges oltások, miután több vakcinaszállítmány is érkezett, csütörtökig 57 ezren kapták meg az első dózisokat.
A tömeges oltás első napja Podgoricában
Az országnak azért is fontosak lennének a turizmusból származó bevételek, mert mint részletesen is megírtuk, Kínának segít, Montenegrónak viszont őrült terhet jelent az ország első autópályája. Az Európai Unió előre szólt, ezért most nem akar segíteni a törlesztésben, de a kínai hódítás, az adósságcsapda után várható kikötőfoglalás sincs Brüsszel ínyére.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Montenegróban szombaton százzal 98 142-re nőtt. Egy nap alatt hét áldozatot regisztráltak, összesen 1533-an haltak meg a koronavírus-fertőzés következtében.





Az Európai Bizottság jóváhagyta a korábban már bejelentett, 1,8 milliárd adag Pfizer-BioNTech-vakcina beszerzéséről szóló szerződést, derült ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének Twitter-posztjából.

Az AP azt írja, hogy 900 millió adagot garantáltan lekötött az EU, míg további 900 millió adag beszerzése opcionális 2022-ben és 2023-ban. A szerződést egyhangúlag támogatták a tagállamok. Von der Leyen azt mondta, hogy a Pfizer-BioNTech megbízhatóan teljesíti a szállításait. Azt is jelezte, hogy más vakcinagyártókkal is várhatók további szerződések.
Korábbi tájékoztatása szerint az új szerződés szerint nemcsak a vakcinák gyártása zajlik majd az Európai Unióban, hanem az azok elkészítéséhez szükséges valamennyi lényeges összetevő is az unióban készül majd, írja az MTI. Von der Leyen szerint a további vakcinaadagok a koronavírus új változataival szembeni védettség biztosítása mellett lehetővé teszik gyermekek és fiatalok beoltását is.
Ursulra von der Leyen az európai vezetők portói találkozóján 2021. május 8-án

A Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat és a BioNTech német biotechnológiai cég közös fejlesztésű oltóanyagából 300 millió adag beszerzéséről november végén kötött szerződést az Európai Bizottság, és december 21-én engedélyezte a koronavírus elleni vakcina alkalmazását az EU tagállamaiban. Az uniós bizottság január 8-án további 300 millió adag oltóanyag beszerzéséről egyezett meg a vállalatokkal.
A Pfizer-BioNTech 2021 első negyedévében 67 millió adag vakcinát juttatott az uniós tagországoknak, a második negyedévben további, összesen 250 millió adagot tervez szállítani. Az év második felében legkevesebb további 280 millió adag koronavírus elleni oltóanyag szállítását tervezi.
Az Európai Bizottság eddig a Pfizer-BioNTech (600 millió + 1,8 milliárd adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a Moderna (460 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalatokkal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről. Az utóbbi két cég oltóanyaga egyelőre nem érhető még el.
Korábban olasz források arról beszéltek, hogy az Európai Unió jövőre állítólag nem akarja meghosszabbítani az AstraZenecával és a Johnson & Johnsonnal kötött szerződését. Az olasz forrás azt is állította, hogy az EB még inkább olyan mRNS-alapú vakcinákra fog koncentrálni, mint a Pfizer vagy a Moderna.
A döntés hátterében az állhat, hogy a Bizottság szerint az AstraZeneca és a J&J sem tudta időre teljesíteni a szállítási határidőket az Európai Unió felé. Az EU április 26-án be is perelte az AstraZenecát a kevés leszállított vakcina miatt. Az AstraZeneca szerint maradéktalanul eleget tettek az Európai Bizottsággal kötött előzetes adásvételi szerződésnek.


****************************************************************
Szombaton Portóban véget ért az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója. Az eseményen az EU és India viszonya volt az egyik fő téma, emellett az EU járványkezelési stratégiájáról, illetve a járvány utáni szociális intézkedések összehangolásáról tárgyaltak sokat. Mint az Eurologus írja, a csúcson négy dokumentumot fogadtak el: egy szociális kötelezettségvállalást, egy politikai irányelveket tartalmazó Portói Nyilatkozatot, egy EU-India vezetői nyilatkozatot, valamint az EU és India közötti hálózati összekapcsoltsági partnerségről szóló dokumentumot.

EU és a járvány
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke záróbeszédében azt mondta, hogy az oltások, az oltóanyaggyártás felgyorsítása, a vakcinák exportjának engedélyezése és az oltóanyagok méltányos szétosztása jelenthet gyors kiutat a járványból – írja az MTI. Az elnök szerint az Uniónak nyitottnak kell maradnia az oltóanyagok szabadalmának felfüggesztéséről tervezett tárgyalásokra is.
Az EU-s oltási tanúsítvány rendszerének elfogadásáról azt mondta, jól halad, és júniusig megvalósulhat teljeskörű európai működése. „Azt szeretnénk, ha az európaiak nyara biztonságos és pihentető lehetne” – fogalmazott, de hozzátette, hogy a korlátozások feloldásának óvatosan és összehangoltan kell történnie. Eddig közel 160 millió európainak adták be legalább az első adag oltóanyagot, ami megvalósíthatóvá teszi, hogy az európai felnőtt lakosság 70 százaléka júliusig be legyen oltva.
Ursula von der Leyen a csúcs egyik sajtótájékoztatóján

EU és a szociális stratégia
A csúcstalálkozó keretében zajlott szociális konferencián a járvány utáni helyzetről is szó volt. Ursula von der Leyen elmondta, amint Európa kilábal a koronavírus-járványból, a jövőbeli járványokra történő felkészülés mellett nem a munkahelyek védelme, hanem a munkahelyteremtés és a munkahelyek minőségének javítása lesz majd a fő cél. Az elnök szerint ez több beruházást igényel majd az oktatásba, a szakképzésbe. Továbbá rendkívül fontos szerep hárul majd a kis- és középvállalkozásokra is (beleértve a szociális vállalkozásokat) – idézi az Eurologus a kapcsolódó záródokumentumot.
A dokumentumban az EU vezetői elkötelezték magukat az egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése mellett, illetve a kiszolgáltatott társadalmi csoportok, például a tartósan munkanélküliek, az idősek, fogyatékossággal élők és hajléktalanok megsegítése mellett. Fokozni fogják a hátrányos megkülönböztetés leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, és kiemelten foglalkoznak majd a foglalkoztatás, a bérek és a nyugdíjak terén jelentkező, nemek szerinti különbségek megszüntetésével is. Ez utóbbival kapcsolatban az Eurologus megemlíti, hogy bár Orbán Viktor pénteken határozottan küzdött az ellen, hogy a nemek közötti egyenlőségről szó legyen az uniós dokumentumokban, a szociális vállalások között és a politikai nyilatkozatban is helyet kapott ez a szempont.
A tanácskozás szombati napján a tanácskozás alatt több ezren tiltakoztak Portóban éppen a megfelelő szociális intézkedések hiányát kifogásolva, a munkanélküliség, a nélkülözés és a privatizációk ellen. A rendőrség adatai szerint a megmozduláson mintegy háromezer ember vett részt.
EU és India
Az EB elnöke Narendra Modi indiai miniszterelnökkel videókapcsolaton keresztül beszélt, és utána úgy nyilatkozott, hogy az EU és India megállapodott abban, hogy folytatja a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló, 2013-ban felfüggesztett tárgyalásokat – írja az MTI. Ursula von der Leyen a klímaváltozást is megemlítette mondván, Indiának nagyratörő célkitűzései vannak a megújuló energiaforrásokkal, de el kell köteleznie magát az éghajlatváltozást befolyásoló karbonsemlegesség mellett, és fokozatosan fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón azt közölte, hogy az EU és India, a „világ két legnagyobb demokráciája” új fejezetet nyitott kapcsolataiban. Előremutatónak nevezte, hogy az Unió és a dél-ázsiai ország között nyolc év elteltével ismét kezdetét vette az emberi jogokat érintő párbeszéd. Michel a fenntartható hálózati összekapcsoltságról elmondta, hogy a partnerség Indiával a digitális, az energetikai és a közlekedési ágazatra, valamint az emberek közötti együttműködésre terjed ki. Ez az együttműködés mindenekelőtt a kettős digitális és zöld átállás támogatására, a nemzetközi szabványok betartására és fejlesztésére, a közös társadalmi, környezetvédelmi, gazdasági és költségvetési fenntarthatósági normákra és értékekre, valamint az egyenlő versenyfeltételekre épül . Hasonló együttműködést eddig csak Japánnal kötött az Európai Unió.




Hullazsákokkal tiltakoztak a brazil kormány járványkezelése ellen







 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Montenegró ingyenes koronavírus-kezelést és tesztelést ígér a turistáknak, írta meg az MTI szerint a helyi sajtó szombaton. Az egészségügyi minisztérium rendeletei között szerepel, hogy azok a turisták, akik Montenegróban fertőződnek meg, ingyen kezelést kapnak a kórházakban, lehetőségük lesz ingyenes PCR-tesztek elvégzésére, és a hotelek a szálláskapacitásaik tíz százalékát a Covid-esetekre különítik el.

Montenegró jó nyári idegenforgalmi szezonra számít, melynek alapja az ország vezetése szerint az átoltottság lesz. A 620 ezres Adria-parti országban kedden kezdődtek meg a tömeges oltások, miután több vakcinaszállítmány is érkezett, csütörtökig 57 ezren kapták meg az első dózisokat.
A tömeges oltás első napja Podgoricában
Az országnak azért is fontosak lennének a turizmusból származó bevételek, mert mint részletesen is megírtuk, Kínának segít, Montenegrónak viszont őrült terhet jelent az ország első autópályája. Az Európai Unió előre szólt, ezért most nem akar segíteni a törlesztésben, de a kínai hódítás, az adósságcsapda után várható kikötőfoglalás sincs Brüsszel ínyére.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Montenegróban szombaton százzal 98 142-re nőtt. Egy nap alatt hét áldozatot regisztráltak, összesen 1533-an haltak meg a koronavírus-fertőzés következtében.

************************************************​
Az Európai Bizottság jóváhagyta a korábban már bejelentett, 1,8 milliárd adag Pfizer-BioNTech-vakcina beszerzéséről szóló szerződést, derült ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének Twitter-posztjából.



Az AP azt írja, hogy 900 millió adagot garantáltan lekötött az EU, míg további 900 millió adag beszerzése opcionális 2022-ben és 2023-ban. A szerződést egyhangúlag támogatták a tagállamok. Von der Leyen azt mondta, hogy a Pfizer-BioNTech megbízhatóan teljesíti a szállításait. Azt is jelezte, hogy más vakcinagyártókkal is várhatók további szerződések.
Korábbi tájékoztatása szerint az új szerződés szerint nemcsak a vakcinák gyártása zajlik majd az Európai Unióban, hanem az azok elkészítéséhez szükséges valamennyi lényeges összetevő is az unióban készül majd, írja az MTI. Von der Leyen szerint a további vakcinaadagok a koronavírus új változataival szembeni védettség biztosítása mellett lehetővé teszik gyermekek és fiatalok beoltását is.
Ursulra von der Leyen az európai vezetők portói találkozóján 2021. május 8-án
A Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat és a BioNTech német biotechnológiai cég közös fejlesztésű oltóanyagából 300 millió adag beszerzéséről november végén kötött szerződést az Európai Bizottság, és december 21-én engedélyezte a koronavírus elleni vakcina alkalmazását az EU tagállamaiban. Az uniós bizottság január 8-án további 300 millió adag oltóanyag beszerzéséről egyezett meg a vállalatokkal.
A Pfizer-BioNTech 2021 első negyedévében 67 millió adag vakcinát juttatott az uniós tagországoknak, a második negyedévben további, összesen 250 millió adagot tervez szállítani. Az év második felében legkevesebb további 280 millió adag koronavírus elleni oltóanyag szállítását tervezi.
Az Európai Bizottság eddig a Pfizer-BioNTech (600 millió + 1,8 milliárd adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a Moderna (460 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalatokkal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről. Az utóbbi két cég oltóanyaga egyelőre nem érhető még el.
Korábban olasz források arról beszéltek, hogy az Európai Unió jövőre állítólag nem akarja meghosszabbítani az AstraZenecával és a Johnson & Johnsonnal kötött szerződését. Az olasz forrás azt is állította, hogy az EB még inkább olyan mRNS-alapú vakcinákra fog koncentrálni, mint a Pfizer vagy a Moderna.
A döntés hátterében az állhat, hogy a Bizottság szerint az AstraZeneca és a J&J sem tudta időre teljesíteni a szállítási határidőket az Európai Unió felé. Az EU április 26-án be is perelte az AstraZenecát a kevés leszállított vakcina miatt. Az AstraZeneca szerint maradéktalanul eleget tettek az Európai Bizottsággal kötött előzetes adásvételi szerződésnek.












Az Egészségügyi Világszervezet péntek este bejelentette, hogy megadja az engedélyt a kínai Sinopharm vakcina vészhelyzeti alkalmazására. Bár ez senkire nézve nem kötelező érvényű, a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Pfizer, az AstraZeneca, a Johnson&Johnson és a Moderna oltóanyagai után a kínai vakcina is a „világszerte elfogadott” skatulyába kerül. Ez akkor is fontos, ha Sinopharmmal a WHO bólintása előtt is oltottak már a világ több országában, többek között Magyarországon is.



Itthon azért is van különös jelentősége a WHO listájára való felkerülésnek, mert a kínai vakcina körül alakult ki mostanában a hazai politika egyik legkomolyabb kommunikációs csatája, sőt, úgy néz ki, a kormány a brüsszelezés-sorosozás-migránsozás szintjére próbálja felhozni, és hosszú távra központi kampánytémává tenni az „oltásellenes baloldal” toposzát. Ennek a hátterével bővebben itt foglalkoztunk, röviden annyi a történet, hogy:
  • az ellenzék sokat kritizálta a keleti vakcinák beszerzését és alkalmazását, mondván, az előbbi elég átláthatatlan, utóbbiba pedig akkor kezdett bele a kormány, amikor még nem voltak bizonyítékok azok hatásosságára és biztonságosságára
  • a kormány ezt azóta is úgy kommunikálja nagy erőkkel, hogy a baloldal általában véve oltásellenes kampányt folytat, és emberéletek száradnak a lelkükön
A WHO mostani bejelentésével a kormány kapott ebben a kommunikációs csatában hatalmas muníciót, hiszen azt mondhatja, na ugye, a WHO is támogatja, jó a kínai vakcina, ti meg ellene voltatok, ergo oltásellenesek vagytok. És nem is csak mondhatja, mondja is:
  • Szijjártó Péter percekkel a WHO bejelentése után adott ki közleményt arról, hogy „Rendkívül felelőtlen és az emberek életét veszélyeztető politikát folytatott és folytat az ellenzék, most azonban ez az álláspontjuk végleg megbukott”.
  • Aztán jött Kásler Miklós azzal, hogy „a WHO döntésével nemzetközi szinten is beigazolódott a magyar kormány álláspontja”
  • Majd Varga Judit következett: „Mosolyogni ér! A vakcina biztonságos és hatásos. Ezt mi, magyarok régóta tudjuk.”
  • Végül Hidvéghi Balázs fideszes kommunikációs igazgató zárta a sor azzal, hogy „hatalmas pofára esés az oltásellenes baloldalnak, hogy a WHO engedélyezte a Sinopharm-vakcinát.”
És ez csak a bejelentés utáni első pár óra termése, elég valószínű, hogy a következő hetekben a csapból is ez fog folyni. A kommunikáció iránya egyértelmű, az oltásellenes vádak mellett erős üzenetként jelenik meg az, hogy a WHO, a nemzetközi szakértők, és úgy általában a világ a magyar kormány mögött kullog. Mi már rég megléptük azt, amit ők csak most, mi már akkor is tudtuk, amikor ők még nem is sejtették. És valóban, az események láncolata pontosan erre utal. Persze felmerül azért néhány kérdés. Ha a kormány már akkor tudta, vajon mire alapozta ezt a tudást? És miért nem osztotta meg ezt sem a közvéleménnyel, sem a WHO-val?
Hogy jobban megértsük a helyzetet, vegyük végig a kínai vakcina magyarországi történetének fontosabb állomásait.
Az előző részek tartalmából
Novemberben jelentették be, hogy a kormány kínai és orosz vakcinák beszerzéséről tárgyal. Az ellenzék rögtön tiltakozásba kezdett, mondván, ez nagy felelőtlenség, hiszen ezekről az oltóanyagokról nem állnak rendelkezése olyan részletes dokumentációk, teszteredmények, mint a nyugatiakról. Az európai gyógyszerhivatal se vizsgálta őket, nincs is európai engedélyük. A kormány decemberben robbantotta rá erre az „oltásellenes baloldal” kommunikációs atombombáját. Hamarosan már Orbán Viktor is arról beszélt, hogy az oltásellenes kampány bűn, és emberek halnak meg a baloldal miatt; a DK pedig még petíciót is indított a kínai vakcina ellen.
Mindezek ellenére februárban elkezdődött az oltás a Sinopharm vakcinával. A magyarországi engedély elég kalandosan lett meg. A kormány már azelőtt bejelentette, hogy milliós nagyságrendben fog vásárolni belőle, hogy az OGYÉI megvizsgálta volna, aztán egy rendelettel ki is üresítették a szakmai hatóság engedélyét (a rendelet után ezt az OGYÉI ugyan megadta, de ez akkor már csak formaság volt).
Márciusban a kormány nyilvánosságra hozta az orosz és kínai vakcinabeszerzések szerződéseit. Volt is bennük elég sok furcsaság, a Sinopharm oltóanyagot például egy roppant zűrös közvetítőcégen keresztül vettük, elég drágán. A mai napig nem tudjuk, mi szükség volt erre a cégre, mi alapján választották ki, mennyi profitot vágott le a milliárdos bizniszből, ki áll valójában a cég mögött, és miért nem lehetett ezt egy állami céggel, átlátható módon intézni.
Április végén, amikor már régóta oltottak a kínai vakcinával, a kormány kiadott egy elég fura táblázatot az egyes oltások hatékonyságáról. Az adatokból a laikus szem könnyen azt a következtetést vonhatta le, hogy a kínai (és az orosz) vakcina sokkal jobb, mint a nyugatiak. A szakemberek darabokra szedték a táblázatot, mondván, az félrevezető, és szakmailag teljesen értelmezhetetlen. A kormány ennek ellenére gőzerővel tolta tovább a táblázatot, sokmilliós facebookos hirdetési kampányt is épített rá, a kritikákat pedig annyival intézte el, hogy „a szakértők csak ne riogassanak”.
Május elején a WHO új értékelést tett közzé a Sinopharm vakcináról, amiben összegezte az összes addig elérhető vizsgálat tanulságait. Ebben azt állapították meg, hogy elég gyengék a bizonyítékok arra, hogy a 60 év felettieknél hatásos lenne a vakcina. Ez nem azt jelenti, hogy hatástalan lenne, hanem azt, hogy egyszerűen nincs elég adatunk még ahhoz, hogy kijelentsük, hogy biztosan jó. Ez azért különösen kellemetlen, mert Magyarországon elsősorban pont ezt a korosztályt oltották Sinopharmmal. Miközben nem tudjuk, náluk mennyire hatásos a vakcina, a kormány olyan, elég felelőtlennek tűnő üzeneteket küld, hogy „aki be van oltva, arról lepattan a vírus”. Eddigre a kormánymédiában a kommunikáció markáns eleme lett az is, hogy az engedélyek késlekedése mögött a nyugati gyógyszergyártó óriáscégek lobbiérdekeit kell sejteni, akik féltik a piacaikat és a profitjukat a keleti vakcináktól.
És ezen a ponton érkezett a WHO újabb bejelentése: a Sinopharm hatásos és biztonságos, 60 év felett is.
Itt azért tettek annyi megjegyzést, hogy ebben a korcsoportban csak közvetett bizonyítékok vannak erre, nincs elég adat, ezért minden országot biztonsági és hatásossági monitorozásra biztatnak. Ugyanezt kérték a kormánytól egyébként jó pár hete magyar kutatók is, ez először le lett söpörve az asztalról, hangos oltásellenesbaloldalazás közepette, éppen az ominózus táblázat közzétételével. Később kiderült, hogy mégis csak indult ilyen vizsgálat.
Az mindenesetre már ennyiből is jól látszik, hogy a WHO még mindig nem biztos abban, amiről a magyar kormány azt mondja, már fél éve is tudta. Erre a tudásra azóta sem láttunk semmilyen bizonyítékot – amit igen, az meg pont az ellenkezőjét támogatta. A tudtuk helyett tehát a bíztunk, vagy hittünk benne lenne a korrekt kifejezés. De vajon számít ez bármit is a végeredmény ismeretében?
Miért csak most?
A Sinopharm engedélyezése elsősorban azért húzódott ilyen sokáig, mert a kínaiak nem igazán osztották meg a világgal a tesztelési eredményeiket. Sokkal kevesebb adatból dolgozhattak a független, külső szakértők, mint a nyugati gyártóknál, ahol még olyan dolgok is kibuktak, mint például az AstraZeneca kb. egy az egymillióhoz eséllyel előforduló végzetes vérrögképződéses esetei. Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy a kínaiaknak titkolnivalójuk lett volna. Szerepet játszhatnak olyan tényezők is, mint hogy Kínában a hagyományos, karanténra és tesztelésre építő módszerrel elég jól kordában van tartva a járvány, és ebben a helyzetben elsősorban a munkaképes korosztályt oltják, hogy a gazdaság pöröghessen. Tehát egyszerűen nincs elég tesztalany a gyenge járványhelyzet alatt egy átfogó, placebókontrollos, nagy méretű vizsgálatra, pláne az idősebb korosztályban – bármennyire is furán hangzik ez a világ legnépesebb országában.
A WHO-t, meg úgy általában a világot azonban szorítja az idő, a vakcinák eloszlása a szegény és gazdag országok között egyre egyenlőtlenebb, ráadásul éppen most alakul egy egészen súlyosnak tűnő járványgóc Indiában. Ez egyrészt nagyon sok embert érint gyenge egészségügyi ellátás mellett, másrészt lefoglalja az ország vakcinagyártó kapacitását is (Indiában az AstraZeneca licensze alapján gyártanak vakcinákat, amiknek az exportját pár hete leállították, minden szállítmányt a belső igények kielégítésére átirányítva).
A kínai vakcina engedélyezése – akár olyan áron, hogy továbbra is csak közvetett és elméleti bizonyítékok vannak az idősebb korosztályban a hatásosságára – enyhít ezen a nyomáson. Nagy valószínűséggel ez a kisebbik rossz, mint tovább várni a kutatási eredményekre.
És ugyanez lehetett a magyar kormány döntése mögötti mechanizmus is néhány hónapja, csak persze sokkal kevesebb információ alapján, sokkal inkább az ismeretlenbe ugorva. Másképp fogalmazva: több éles tölténnyel a revolverben, amivel belevágtunk az orosz rulettbe.
Ma már látjuk, hogy a kockázatos lépés bejött. Azt nagyon nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy ha nem vetjük be az európai és WHO engedély nélküli keleti vakcinákat, több ember betegedett és halt volna meg (hiszen kevesebb ember lenne beoltva). Így is tragikusak a halálozási mutatók, belegondolni is rossz, mi lett volna ezek nélkül. Az eredmény tehát pozitív, a kérdés az, hogy az ehhez vezető döntés bátor kockázatvállalás volt-e, vagy felelőtlen hazárdjáték emberéletekkel. A háborús metaforákhoz már-már természetellenes mértékben vonzódó kormánykommunikáció egyébként valószínűleg az előbbire is tökéletes sikerpropaganda-hadjáratot tudna felhúzni.
Ehelyett úgy tűnik, a „mi már akkor tudtuk, okosabbak voltunk mindenkinél” lesz most a fő csapásirány, ez nagyjából a szimpatikus tudós szerepe a katasztrófafilmekben, akinek az első 15 percben senki se hisz, aztán mégis neki lesz igaza, és végül jól megmenti a világot. Ez egyébként meglepő új póz lenne a régóta a vagány utcai harcos / hős forradalmár / hadvezér karakterében feszítő Orbán Viktor számára, nem is biztos, hogy annyira hiteles lenne benne. Az „oltásellenes baloldal” szólamot viszont valószínűleg ezzel együtt is sokáig halljuk még, de a WHO engedélyével valójában egy milliméterrel sem változott a csúsztatás mérete, amire ez épül.

*********************************************************
A kormány beoltottsági számokhoz kötötte a könnyítéseket: 3,5 milliónál nyithattak a teraszok, 4 milliótól a védettségi kártyával sok, rég el nem érhető szolgáltatás vehető ismét igénybe, és Orbán Viktor ígérete szerint május végére, 6-7 millió oltás körül leszünk kinn a vízből.



Ezt a folyamatot követjük az alábbi, napi frissítésű grafikonjainkon. Az egyiken az oltási terv aktuális ütemét vetjük össze az aznap közölt adatokkal, a másikon pedig a június elejéig tartó teljes időszakon láthatják a terv és a valóság találkozását.
Május 1-én kezdődött az oltási terv nehezebb része, cél az 5, majd a 6 millió. Ehhez 2 héten át napi átlagban 150 ezer első dózist kell eloltani, ami nem tűnik egyszerű feladatnak, hiszen ennyi vakcinát még nem adtak be soha egy nap alatt.
Május 1-jén Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „vakcina van, beoltani képesek vagyunk mindenkit, a siker csak azon múlik, hogy jelentkeznek-e az emberek”. Ha ez valóban így van, az azt jelenti, hogy bizony jóval kevesebb az oltandó ember, mint amennyivel eredetileg számoltak. A második szakaszból eddig eltelt 8 nap alatt a napi 150 ezer új oltás helyett annak alig több, mint ötödét, átlag 33 ezret adtak be.
A május 9-én közölt adatok szerint
szombaton (tegnap) 26 819 első dózist adtak be, így lassan kétségessé válik, meglesz-e a 6 millió beoltott május közepére.
A miniszterelnök 2021. április 9-i reggeli rádiós beszédében ismertette az oltási ütemet, aminek a végén a bűvös 7 milliós szám áll, ami a lakosság (legalább az első adag oltással való) átoltottságának 70 százalékát jelenti. Eszerint
  • május elején 4 millió beoltott lesz (ez meg is lett) ✓ ;
  • május elejétől 7-10 nap alatt felmegy 5 millióra (ez tart most);
  • május közepén 6 milliónál fogunk tartani;
  • június elejére pedig „képesek leszünk” 7 millió embert beoltani.
Orbán azt mondta, hogy attól tart, nem lesz annyi regisztrált, mint amennyi vakcina. A pénteken közöltek szerint 4 813 000 a regisztráltak száma, vagyis még lenne kit oltani, és egy új korosztály regisztrációjának megnyitása ezt az ütemet ismét felpörgetheti. Péntek éjfélig több mint 84 ezer 16–18 év közötti fiatal regisztrált, őket a jövő hét második felében oltják majd.
Előállhat az a helyzet is, hogy a nyitások miatt, a járvány nyomásának csökkenésével egyre kevesebben érzik majd szükségét az oltakozásnak, így lassulhat a folyamat. De a sikert más tényezők is befolyásolhatják, például hiába érkezik elég vakcina, ha abból a fajtából pont nem kérnek az oltandók.
Április közepén érkezett meg Magyarországra az első Janssen-szállítmány – ez az a vakcina, amiből csak egy dózisra van szükség a védettség kialakulásához. Eddig (a héten legalábbis) oltóbuszokon alkalmazták a vakcinát, jövő héttől azonban már a háziorvosi praxisok is olthatnak vele. A hirado.hu azt írja, a budapesti háziorvosok is most kapnak először a Janssen vakcinájából. Idézték Sára Botondot, Budapest Főváros kormánymegbízottját, aki azt mondta minden olyan háziorvos, aki területi ellátási szerződéssel rendelkezik, az fog ebből a vakcinából kapni, ez szinte az összes háziorvost jelenti.



A Janssen egyébként egy vektorvakcina, azaz nem magát a koronavírust vagy az immunválaszt kiváltó tüskefehérjéjét, hanem csak az azt kódoló gént juttatja be a szervezetbe, méghozzá egy vektorba építve. A vállalat január 29-én jelentette be a harmadik fázisú klinikai vizsgálatai első eredményeit, eszerint a vakcina 66 százalékos hatásossággal véd a megbetegedéstől. Az EMA közleménye 67 százalékos hatásosságról ír. Ez alacsonyabb, mint a már engedélyezett vakcináké, de az is fontos, hogy a súlyos betegség kialakulása ellen 85 százalékban véd, míg a halálozás ellen 100 százalékos védelmet nyújt a klinikai vizsgálatok alapján. A Janssen vakcinájáról részletesen itt írtunk.
A vakcinát az AstraZenecáéhoz hasonlóan vizsgálni kezdte az Európai Gyógyszerügynökség a vérrögképződéssel összefüggésben, és arra jutottak, hogy csak nagyon ritka esetekben van összefüggés a vakcina és a vérrögképződés között.
A lényeg hivatalos terminusban, hogy az oltóanyag előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait, azaz alkalmazható tovább. Hasonló eredményre jutottak egyébként az AstraZenecával is, itt írtunk bővebben arról, miért nem kell félni a vakcinától. Arról is van egyébként kutatás, hogy maga a Covid is jóval többször okoz rögösödést.

***************************
Bár számos járványügyi adat kedvezően alakul, fokozatosan mérséklődik az új napi fertőzöttek száma és a kórházban kezeltek száma is (napi adatok itt), az oltási tempó jelentősen belassult, így nem május közepére lesz meg a 6 millió beoltott, hanem júliusra. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt arról, hogy a lecsengő járvány nem jelenti azt, hogy a pandémia elmúlt, a harmadik hullám leszálló ágában is vannak figyelmeztető jelek. Példaként említette, hogy naponta nagyjából százan halnak meg a vírusfertőzés következtében .

Hangsúlyozta, sokan kivárnak az oltás beadatásával, ami további megbetegedésekkel jár. Így Merkely mindenkinek javasolta: használja ki a lehetőséget, és igényeljen egyet a rendelkezésre álló vakcinák közül, mivel meglátása szerint mindegyik ugyanolyan hatást vált ki.

Merkely Béla megismételte, ötmillió beoltott elérése után nem fordulhat rossz irányba a koronavírus-járvány.
A rektor dicsérte a kormány döntését a Sinopharm-vakcina beszerzését illetően: szerinte sokat tett hozzá ahhoz, hogy újrainduljon az élet Magyarországon. Hangsúlyozta, ő biztos volt benne, hogy a WHO veszélyhelyzeti ajánlását is megkapja a vakcina. Merkely Béla egyébként a minap azt mondta:
„A Sinopharm-vakcinák beadását követően kialakuló ellenanyagszint mértéke akár a több százszorosa is lehet annak, mint amit egy átfertőzöttséggel megszerezhetünk, ezért a híresztelésekkel ellentétben jelenleg nincs szükség a kínai oltóanyag harmadik dózisának felvételére”.
Március végén a kínai Sinopharm-vakcina gyártója közölte: megvizsgálják, szükség van-e harmadik, emlékeztető oltásra is a hatásosabb védettség érdekében.
Néhány nappal később Albert Bourla, a Pfizer vezetője egy háttérbeszélgetésen szintén a harmadik oltást pedzegette. „Egy valószínű forgatókönyv, hogy kelleni fog egy harmadik adag vakcina nagyjából 6–12 hónap között, és onnantól kezdve évente kell újraoltatni, de mindez még megerősítésre vár.”
A rektor kitért arra is, hogy csaknem hatezer koronavírusos esetet kezeltek, és egyszer-egyszer olyat is tapasztaltak, hogy valakinek két vakcinát követően kórházi ellátást igénylő megbetegedése lett, és ebben nem volt különbség az alkalmazott oltóanyagok között.



Nem újította meg az Európai Unió az AstraZeneca gyógyszercéggel kötött szerződését a koronavírus elleni vakcinákra, és egyelőre nem biztos, hogy rendelni fog a jövőben a cég oltóanyagából, írja a France24. Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos vasárnap arról beszélt, hogy a vakcina leszállításáról szóló szerződést egyelőre nem újították meg június utánra.

„Hogy ez így is marad, azt még meglátjuk” – mondta Breton, de azért hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy mostantól egyáltalán nem fognak rendelni a brit-svéd cég oltóanyagából: „Még nincs vége. Várjunk, és majd meglátjuk.”
Nem lenne meglepő, ha végül az Unió tényleg végképp leállna az AstraZeneca-vakcinák rendelésével. A lassú szállítás miatt az ígértnél jóval kevesebb oltóanyagot szállított eddig a gyógyszercég: az eddig rendelt 300 millió dózisnak csak a harmadát tudja leszállítani az AstraZeneca júniusra.
Az EU-n belül gyártott vakcinákat ráadásul külföldre is exportálja a cég, amiből több esetben diplomáciai botrány lett: Olaszország március elején fordított vissza egy Ausztráliába tartó Astra-szállítmányt, március végén pedig maga Breton jelentette be, hogy az Európai Unió nem engedi ki a területéről az oltóanyag-szállítmányokat addig, amíg a cég nem kezdi el a korábban ígért, a szerződésekben szereplő tempóban szállítani a vakcinákat.
A leszállítási gondok mellett az európai közbizalom is jelentősen csökkent a trombózisos esetek hírei miatt. Bár a gyógyszercég és az Európai Gyógyszerügynökség szerint is a nagyon ritkán fellépő vérrögképződés kockázata eltörpül a vakcina hatékonysága mellett, több tagállamban is korlátozták a használatát.
Sőt, korábban már írtunk arról, hogy az Európai Bizottság a vírusvektor-alapú vakcinák helyett az mRNS-alapú oltóanyagokból rendelne a jövőben – és míg az AstraZeneca oltóanyaga vektoralapú, a Pfizer–BioNTech vakcinája mRNS-t használ. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szombaton be is jelentette, hogy az EU 1,8 milliárd adagot szerez be a Pfizer védőoltásából, hogy 2022-re és 2023-ra is legyen elég oltóanyag az Unióban. Az egy évre jutó 900 millió dózis egyébként bőven elegendő lenne arra, hogy az Európai Unió közel 450 millió fős lakosságát be tudják oltani a Pfizer-vakcina mindkét dózisával.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0


Sokan váratlan humanitárius lépésnek tartják, hogy az Egyesült Államok szerdán bejelentette: felfüggeszti a koronavírus-vakcinák szellemi tulajdonjogát. A lépés talán új lendületet adhat a vakcinagyártásnak, és ez főleg az oltáshoz alig jutó szegényebb országoknak lehet létfontosságú. Az amerikai döntés azonban egyelőre inkább szimbolikus, a tényleges felfüggesztéshez nemzetközi konszenzus kellene, és erős az ellentábor is. Az ügy azonban így is olyan folyamatokat generálhat, amelyek kihathatnak a globális oltási tempóra – csak kérdés, melyik irányba.
A szabadalmi jogok felfüggesztése szokatlan, a gyógyszeripart meglehetősen morózussá tevő fejlemény, ami ellen a gyártók hevesen tiltakoznak is. Az amerikai kormányzat a bejelentésnél maga is a lépés rendkívüliségét hangsúlyozta, tagadva, hogy precedenst szeretnének csinálni: amúgy nagyon erősen hisznek a szellemi tulajdonjogokban, de a járvány rendkívüli körülményei rendkívüli intézkedéseket követelnek. A felfüggesztés a terv szerint a járványidőszak végéig lesz érvényes.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO néha túlzott Kína-barátsággal vádolt etióp vezetője az amerikai döntést történelmi pillanatnak nevezte, szerinte az egyenesen a Fehér Ház erkölcsi vezető szerepét mutatja a járvány elleni küzdelemben. A tőzsdék kevésbé jókedvűen reagáltak a szabadalmak felfüggesztéséére, a nagy vakcinagyártók részvényárfolyama esni kezdett, igaz, estére nagyjából már vissza is kapaszkodtak.
Lárifári
A gyógyszergyártók amerikai iparági szervezete, az AstraZenecát, a Pfizert és a Johnson & Johnsont is tömörítő Pharmaceutical Research and Manufacturers of America azért gyorsan jelezte, hogy mennyire ellenükre van a lépés: szerintük a szabadalmi jogok felfüggesztése zavart és a globális ellátási lánc akadozását és hamis vakcinák elterjedését okozhatja. Márpedig az övék a harmadik legnagyobb, legtöbbet költő lobbiszervezet Washingtonban. A szervezet elnöke, Stephen J. Ubl nem is spórolt az erős szavakkal: Bidenék lépését üres ígéretnek nevezte, aminek semmi köze a valódi problémákhoz – amelyek szerinte most elsősorban ezek: a vakcinagyártás felgyorsításához szükséges nyersanyagok hiánya, illetve az ellátási lánc vége, vagyis a vakcina oltópontokhoz, orvosokhoz eljuttatása.
Hogy ténylegesen milyen hatása lesz az amerikai lépésnek, még kérdéses. Egyelőre inkább a szimbolikus értéke jelentős, az, hogy a világ vezető piaci hatalma kivenné a játékból a verseny ellentmondásosan megítélt, de mégiscsak egyik alapkövét, a szellemi tulajdonjogi szabadalmat.
A mostani döntés azonban még nem jelent hatályosságot. A nemzetközi szabadalom a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO illetékességi körébe tartozik, felfüggesztése pedig konszenzusos döntést igényel, ami közismerten kényes, lassú és sokszor igen reménytelen műfaj.
És az akadályok már tornyosulnak is. Washingtont idáig explicit módon csak Új-Zéland követte, igaz, az Európai Unió is finomított a korábbi elutasító álláspontján, Ursula von der Leyen jelezte, hogy hajlandók tárgyalni a kérdésről. Németország azonban máris jelezte, hogy nem támogatja a döntést. Berlin arra hivatkozik, hogy szerintük idáig sem a szabadalmak korlátozták a gyorsabb oltási tempót, hanem például a szűkös kapacitások és a magas minőségi, biztonsági elvárások.
A szabadalmak tényleges felfüggesztéséhez még hosszas tárgyalásokra van szükség. Az első kommentárok szerint az talán novemberre történhet meg, vagyis ebben az évben még biztosan nem fognak ezek alapján új vakcinákat gyártani. Az amerikai döntésnek mégis lehetnek közvetlenebb hatásai, de abban nincs közmegegyezés, hogy milyenek: a gyártók szerint a szabadalom felfüggesztése kifejezetten a verseny ellen hat, márpedig az eddigi gyors vakcinafejlesztés nem utolsósorban éppen a piaci verseny eredménye – mint a brit miniszterelnök Boris Johnson mondta: az oltás az önzés (vagyis a kapitalizmus) sikere.
A BioNTech marburgi koronavírus elleni vakcinát előállító üzeme 2021 áprilisában
A Big Pharmának sem könnyű
Mások szerint a washingtoni bejelentésnek éppen hogy pozitív hatásai lehetnek: a szabadalmak bizonytalan sorsa arra kényszerítheti a gyártókat, hogy felgyorsítsák a termelést, esetleg lejjebb vigyék az árakat. A Biden-kormányzat lépése tehát áttételesen többféle módon is segítheti a szegényebb országok vakcinaellátását – és ronthatja a mostani gyártók pozícióit.
A koronavírus-oltás néhány gyógyszerfejlesztőnek kétségkívül jövedelmező lehet: a Pfizer éppen a héten jelentette be, hogy az idei első negyedévben csak a Covid-vakcinájuknak köszönhetően 3,5 milliárd dolláros bevétel mellett kb. 900 millió dolláros profitot realizált. A Pfizer-vakcina profitrátája tehát valahol 20 és 30 százalék között van, ami sok más iparágban rendkívül csábítónak számítana. Teljes évre a Pfizer a vakcinákból 15 milliárdra számít.
Az oltás azonban nem mindenkinek akkora üzlet, mint azt általában feltételezni szokták. Mint ebben a cikkben mélyebben is taglaltuk, a vakcinafejlesztés nem a legkedveltebb szegmense a gyógyszeripari fejlesztéseknek: rendkívül drága, normál helyzetben tíz évig is eltarthat, és igen kockázatos: extrém magas biztonsági elvárások, szigorú szabályozási környezet, a globális egészségügy kiszámíthatatlansági tényezői: Covid nélkül nem a vakcinafejlesztés lenne a gyógyszeripar legprofitábilisabb üzletága.
A koronavírus-helyzet ezen változtatott, de a minél hatékonyabb, gyorsabb és gyorsabban engedélyezett oltásért zajló versenyfutásban csak néhány gyártó nyerhetett. Ők most természetesen nem akarnak lemondani a piaci előnyükről és nyereségükről, aminek a vakcinafejlesztés szabadalmi jogai jelentik a garanciáját. Igaz, nem mindenki akar közvetlen piaci hasznot az oltásból. A Pfizerrel vagy a Modernával szemben az AstraZeneca és a Johnson & Johnson úgy döntött, hogy a globális vészhelyzetre tekintettel lemond a vakcinákból származó közvetlen anyagi haszonról (ezt sikeres fejlesztések esetén azért a brandérték növekedése, a globális ismertség, későbbi megrendelések kompenzálhatja), különben is, állami forrásokat használtak a vakcinafejlesztéshez.
A vakcinák piaci árazása sokak szemében már csak ezért is visszás, hiszen a gyártók állami pénzeket is kaptak a fejlesztésekhez. A járvány előtt kis biotech cégnek számító Moderna szinte teljes egészében állami támogatásokból csinálta meg az RNS-alapú vakcináját. Bár a Pfizer, mint azt szívesen kommunikálják is, nem vette igénybe az „Operation Warp Speed” programban megnyíló amerikai szövetségi forrásokat, de német állami támogatásokat azért ők is kaptak. Ők a vakcinafejlesztés durván 80 százalékát így is a piacról finanszírozták, vagyis saját tőkéjüket, illetve a részvényeseik pénzét tették kockára – és bejött. A gyógyszeripar képviselői a szabadalom kérdésében most részben éppen azt hangsúlyozzák, hogy a piaci verseny miatt lehetett sikeres a gyors fejlesztés, a győzteseknek érdemes volt kockáztatniuk, erre most el akarják venni tőlük a nagy befektetésekkel szabadalmaztatott vakcinalicenceket.
A vakcinaszabadalmak törvényi védelme ellen tüntetnek Brüsszelben 2021 áprilisában
A szegény ember Bill Gatese
Miközben a koronavírus elleni küzdelem a globális összefogás retorikáját használja, fél évvel az oltások megkezdése után azt láthatjuk, hogy a vakcinálás döntően piaci alapon működik. A fejlett országok sokkal jobban állnak az átoltottságban, a világ szegényebbik fele pedig életveszélyesen le van maradva. Az Európai Unióban az oltási program minden problémájával együtt 35 százalék kapta meg idáig legalább az első oltását, az USA-ban 45 – miközben Latin-Amerika 18, Ázsia 12, Afrika pedig 1,4 százalékon áll.
Április közepéig a globálisan legkeresettebb Pfizer 700 millió leszállított vakcinájának 87 százalékát a fejlett országok kapták, míg a szegényeknek a WHO adatai szerint ezekből csak 0,2 százalék jutott. Létezik ugyan egy, a szegényebb országok vakcinaellátására szervezett COVAX Program, és ebbe a Pfizer is ígért 40 millió vakcinát, ebből azonban idáig még egymilliót sem szállítottak le. A teljes mennyiség is csak két százalékot tenne ki az összes szállításukból, vagyis a piaci disztribúciót kiegészítő, de az összképen mérsékelten segítő segélypolitikáról van inkább csak szó.
A WHO által felkarolt COVAX-ot lényegében Bill Gates hozta tető alá. A filantróp milliárdos, a világ negyedik leggazdagabb embere a gyógyszergyárak adományozásának felgyorsításával éppen a szabadalmi jogok felfüggesztésének is alternatíváját kívánta nyújtani, és azóta is harcos védelmezője a szellemi tulajdonjognak. Érvei nagyjából megegyeznek a gyógyszerfejlesztőkéivel: ezek szerint idáig sem a szabadalmak korlátozták érdemben a globális vakcinaellátást, hanem a gyártói kapacitások hiánya, a nyersanyagszűkösség és a hatalmas kereslet.
„Itt azért nem egy aszpirint csinálunk, ez egy nagyon összetett folyamat”
mondta Karikó Katalin, az RNS-alapú oltástechnológia magyar fejlesztője, a BioNTech alelnöke a héten a Telexnek, jelezve, hogy a gyártás nem helyezhető át csak úgy, még ha a szabadalom vagy licenc rendelkezésre áll is. Mint a már idézett cikkben írtuk: a vakcinaágazatban az alapanyag és a képzett munkaerő is szűk keresztmetszetet jelent, az ellátási láncok és maguk az üzemek is rendkívül bonyolultak, és az engedélyeztetés is hosszú és körülményes. „Egy oltóanyagnál kivételesen fontos, hogy az azonos néven forgalomba kerülő termék tényleg 100 százalékban megegyezzen az eredetivel, nem lehetnek minőségi különbségek.”
A Covid–19-hez kapcsolódó szabadalmak felfüggesztését India és Dél-Afrika kezdeményezte tavaly decemberben, ehhez azóta már száz ország csatlakozott. Eredetileg azonban szélesebb körben szerették volna ezt elérni: az orvosi eszközökre, terápiás készülékekre, tesztekre is például. Ehhez képest most csak a vakcinaszabadalmakról van szó, ezért az amerikai döntést a szellemi tulajdonjogok ellenzői túl kompromisszumosnak is látják.
COVAX vakcinaszállítmány Szudánban 2021 márciusában
Geopolitika vagy szolidaritás?
De nem csak ők és – ellenkező okokból – a gyógyszergyárak kritikusak. Az Európai Unió ugyan a korábbiakhoz képest kevésbé nyíltan elutasító, de Angela Merkel csütörtökön már jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel, szerinte a terv súlyos komplikációkat hozna a vakcinaelőállításba – többek között félő, hogy a jövőbeli esetleges mutációk ellen szükséges oltásokba szabadalmi védettség nélkül már nem annyira akarnának befektetni a gyártók.
Berlinben és Brüsszelben amúgy sem a szabadalmakban látják az alapvető problémát, hanem – magyarul a 444 írt most erről – például az exportban, amit az Egyesült Államok a közelmúltig még a fel nem használt vakcinákra, sőt a vakcina-előállítás alapanyagaira is tiltott. Az amerikai exporttilalommal szemben az-EU vakcinadiplomácia éppen az exportra épült. Von der Leyen szívesen hangoztatja, hogy az unió a világ legnagyobb vakcinaexportőre – idáig 144 millió adag kiviteléről született megállapodás, de ennél jóval nagyobb volumenről zajlanak jelenleg is az egyeztetések. A legnagyobb uniós vakcinafelvevő Japán, de az említett COVAX-programba is az EU ad a legtöbbet.
A most bejelentett amerikai szabadalmi nyitást a kommentátorok általában 180 fokos fordulatként értékelik, de azért puszta humanitárius szempontokon és altruizmuson túl ezt geopolitikai érdekek is jócskán befolyásolják. A saját vakcináival világszerte aktív Kínával szemben Biden a lépéssel megpróbálhatja visszavenni a kezdeményező szerepet, erősítve a Trumpot ellenpontozó, kooperációs készségre épülő imázsát.
Az sem feltétlenül véletlen, hogy Amerika éppen a vakcinák szabadalmát akarja felfüggeszteni, míg más, a Covid elleni küzdelemben kulcsfontosságú eszközökét meghagyná. A globális átoltottság felgyorsítása a fejlett világnak is érdeke, hiszen félő, hogy az újabb variánsok idővel hozzájuk is átterjednek, és így a nyájimmunitást valójában soha nem lehet majd elérni. Profánul fogalmazva: a már megfertőződöttek hatékony kezelése ehhez képest másodlagos, de legalábbis lokális probléma marad – pedig a jelzések szerint Indiának vakcinák mellett tesztekre, gyógyszerekre, gépekre, sőt már oxigénre is nagy szüksége lenne.
Az ördög persze a szabadalmakkal kapcsolatban is a részletekben rejlik, azok pedig a várható hosszas tárgyalásokon fognak eldőlni. A szellemi tulajdonjogok felfüggesztése abban biztosan segítene, hogy a fejlesztők a világ többi részén bátrabban kísérletezzenek új eljárásokkal, hiszen így kevésbé kellene tartaniuk attól, hogy menet közben megsértenek néhány szabadalmat. Az is elképzelhető, hogy a globális nyomás miatt a vezető gyártók is engednek idővel valamennyit a vakcinák árából, de az azért sejthető, hogy ez önmagában nem fogja megoldani a vakcinahiányt. Ahhoz a fejlett országoknak is jóval többet kellene tenniük és költeniük, miközben még az ő lakosságuk sincs beoltva. A politikai realitásokat és a vakcinanacionalizmust számításba véve ezért nem kizárt, hogy a szegényebb országokban az oltások tempója legalább annyira a fejlettebb régiók átoltottsági adataitól függ, mint a szabadalmak felszabadításától.




A szlovák egészségügyi minisztérium szóvivője, Zuzana Eliašová vasárnap azt közölte, hogy egy magyar laboratórium megerősítette számukra, hogy a Szlovákiába küldött orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina tartalma kielégítő volt, és a szlovák kormány megvitatja Oroszországgal a további lépéseket.

A vizsgálatokat Magyarországon végezték el, miután Oroszország további vizsgálatokat kért egy uniós minősítésű laboratóriumban, mondván, hogy a szlovákok nem ilyen létesítményben vizsgálták a vakcinájukat. Sőt, még azt is belengették, hogy visszarendelik a Szlovákiába küldött vakcinaszállítmányt. Eliašová azt mondta, hogy Szlovákia most további vizsgálati eredményekre vár Oroszországból, amelyek várhatóan május végén érkeznek meg.
A szóvivő arról nem közölt részleteket, hogy milyen vizsgálatokat végeztek Magyarországon, és arról sem, hogy ezek az eredmények hogyan orvosolhatják a szlovák gyógyszerfelügyelet (ŠÚKL) által felvetett esetleges adathiányt.
Szijjártó Péter külügyminiszter április elején jelentette be, hogy Magyarország segít megvizsgálni a Szlovákiába érkezett orosz Szputnyik V vakcinákat. Vladimír Lengvarský szlovák egészségügyi miniszter pénteken azt mondta, hogy ezek a vizsgálatok kielégítőek voltak. „Tegnap emailben megkaptuk a magyar féltől a vizsgálatok eredményeit, amelyek negatívak, rendben vannak” – válaszolta újságírói kérdésre Lengvarský. „A következő körben a szakértőinkkel és főleg az orosz féllel fogunk kommunikálni a kérdés további fejleményeiről” – tette hozzá.
Szputnyik V vakcina 2021. május 6-án, Srí Lankán
Az orosz vakcina mindeddig nem kapta meg az uniós szabályozó hatóság, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását. Eddig Magyarország az egyetlen uniós ország, amely az EMA jóváhagyása nélkül kezdte el használni az oltóanyagot.
A The Lancet orvosi folyóiratban februárban közzétett, szakmailag lektorált vizsgálati eredmények szerint a Szputnyik V csaknem 92 százalékban hatékony a koronavírus ellen. Az orosz RDIF szuverén vagyonalap, amely külföldön forgalmazza a vakcinát, azt állítja, hogy az oltás biztonságosságát és hatékonyságát 61 ország szabályozó hatóságai értékelték.
Szlovákiába márciusban 200 ezer adag Szputnyik V vakcina érkezett, ami kormányválságot okozott. Az akkori szlovák miniszterelnök, Igor Matovič a magyar kormány segítségével titokban tárgyalásokat folytatott orosz Szputnyik V vakcinák megvásárlásáról. A koalíciós kormánya többi tagja ezen megsértődött, és távozásra bírta a kormányfőt.
A szlovák egészségügyi minisztérium márciusban engedélyezte az orosz vakcinát, de felkérte a nemzeti gyógyszerügynökséget, hogy értékeljék az oltóanyagot, mielőtt elkezdenék használni. A ŠÚKL arra a következtetésre jutott, hogy a Moszkva által szolgáltatott adatok hiányosságai miatt nem tudták meghatározni a Szputnyik V előnyeit és kockázatait, de egy áprilisi véleményében azt állították, hogy a Szputnyik V megfelelt a sterilitás, a tisztaság, a szín, a kóros toxicitás és más mérések tesztjein is.
Angela Merkel német kancellár a múlt hónapban azt mondta, hogy az EMA még nem kapott elegendő információt az orosz vakcináról ahhoz, hogy jóváhagyja azt, de ha a jóváhagyás hamarosan megtörténik, akkor Németország is fog vásárolni belőle.



**********************************************


asárnap 366 161 koronavírus-fertőzöttet és a fertőzéssel összefüggésben több mint 3700 halálesetet regisztráltak, ami azonban biztató, mert kevesebb, mint az elmúlt időszakban naponta feljegyzett több mint 400 ezer fertőzött és több mint négyezer haláleset . Már második napja csökkennek a számok, ugyanakkor ahhoz, hogy tényleges csökkenésről lehessen beszélni, legalább hétnapos átlagot kell figyelembe venni.
Az indiai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az országban 22,6 millió koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig, ezzel India továbbra is a koronavírus-járvány által leginkább sújtott ország a világon az Egyesült Államok után. A fertőzéshez köthető halálesetek száma két nap után több mint négyezerről 3754-re csökkent. A halálozások tekintetében India 246 116 halálesettel a harmadik leginkább sújtott ország a világon az Egyesült Államok és Brazília után.
A mostani hullám gócának számító Mahárástra államban alig csökken az újabb fertőzöttek száma: az elmúlt 24 órában több mint 48 ezer újabb koronavírusos esetet és 572 újabb halálesetet jelentettek. Ezzel szemben a fővárosban, Újdelhiben tovább mérséklődtek a mutatók: az elmúlt nap során 13 336 újabb koronavírusos megbetegedést és a fertőzéshez köthető 273 halálesetet jelentettek itt. A több mint 20 milliós lakosú fővárosban már egy hónapja tart a járvány megfékezését célzó vesztegzár.
Az orvosi felszerelések hiányával küzdő Indiába eközben továbbra is érkeznek a nemzetközi segélyszállítmányok. A kormány közlése szerint vasárnapig 6608 oxigénkoncentrátor, 3856 oxigénpalack, 14 oxigén-előállító gép és 4330 lélegeztetőgép és a légzést segítő egyéb készülék érkezett az országba a segélyszállítmányokkal. A dél-ázsiai országba a tervek szerint hétfőn Spanyolországból újabb segélyszállítmány érkezik.
Az oltási kampány meglehetősen lassan halad. A dél-ázsiai országban január óta 170 millió embert oltottak be koronavírus ellen, a folyamat azonban így is távol van attól a korábban kitűzött céltól, miszerint júliusra 300 millió embert terveznek immunizálni. Indiában három védőoltást használnak a koronavírus ellen: az AstraZeneca helyben előállított oltóanyagát, a Covishieldet, a Covaxin helyi és a Szputnyik V oltást.
Az indiai helyzetről készített képösszeállításunkat itt láthatja, ebben a cikkünkben pedig arról írtunk, hogyan lett néhány hét alatt igazán tragikus a koronavírus-járvány második hulláma Indiában.







Május 1-jén kezdődött az oltási terv újabb fázisa, mégpedig a nehezebb része, cél az 5, majd a 6 millió. Ehhez 2 héten át napi átlagban 150 ezer első dózist kell eloltani, ami nem tűnik egyszerű feladatnak, és eddig egyszer sem sikerült.
Május 1-jén Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „vakcina van, beoltani képesek vagyunk mindenkit, a siker csak azon múlik, hogy jelentkeznek-e az emberek”. Ha ez valóban így van, az azt jelenti, hogy bizony jóval kevesebb az oltandó ember, mint amennyivel eredetileg számoltak. A második szakaszból eddig eltelt 8 nap alatt a napi 150 ezer új oltás helyett annak alig több, mint ötödét, átlag 33 ezret adtak be.
A május 10-én közölt adatok szerint
vasárnap (tegnap) 17 134 első dózist adtak be, így egyre kétségesebbé válik, meglesz-e a 6 millió beoltott május közepére.
Mivel az április 30-án bejelentett 4 millió óta eltelt 10 nap alatt összesen még 300 ezer embert sem oltottak be (282 638), így a tervezettel szemben a beoltottak száma
nem ment fel 7-10 nap alatt 5 millióra, a tervnek ez a szakasza nem teljesült.
Kérdéseket küldtünk az operatív törzsnek, felülvizsgálják-e az oltási tervet, és mikorra hány beoltottal számolnak.
A miniszterelnök 2021. április 9-i reggeli rádiós beszédében ismertette az oltási ütemet, aminek a végén a bűvös 7 milliós szám áll, ami a lakosság (legalább az első adag oltással való) átoltottságának 70 százalékát jelenti. Eszerint
  • május elején 4 millió beoltott lesz (ez meg is lett) ✓ ;
  • május elejétől 7-10 nap alatt felmegy 5 millióra (ez tart most) ✖ ;
  • május közepén 6 milliónál fogunk tartani;
  • június elejére pedig „képesek leszünk” 7 millió embert beoltani.
Orbán azt mondta, hogy attól tart, nem lesz annyi regisztrált, mint amennyi vakcina. Pontos számot ugyan nem árultak el, de vasárnapig több mint 4,8 millióan regisztráltak, vagyis még lenne kit oltani, és egy új korosztály regisztrációjának megnyitása ezt az ütemet ismét felpörgetheti. Péntek éjfélig több mint 84 ezer 16–18 év közötti fiatal regisztrált, őket a hét második felében oltják majd.
Előállhat az a helyzet is, hogy a nyitások miatt, a javuló járványügyi adatok hatására egyre kevesebben érzik majd szükségét az oltakozásnak, így lassulhat a folyamat, nem véletlenül hívta fel a figyelmet Merkely Béla is, hogy nem szabad elveszteni az oltakozási kedvet. De a sikert más tényezők is befolyásolhatják, például hiába érkezik elég vakcina, ha abból a fajtából pont nem kérnek az oltandók.Amint az rögtön észrevehető, az oltási terv jóval egyszerűbbnek hat, mint amit elsőre várna az ember.



*****************************************************






Több mint egymilliárd euró adózás utáni nyereséget ért el az idei első negyedévben a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, amely a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel kifejlesztette az Európai Unióban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen, írja az MTI. A Pfizer hasonló időszakon belül nagyjából 900 millió dollárt, vagyis 269 milliárd forintnyi összeget kereshetett a vakcinákon.

A 2008-ban, startupként indított BioNTech hétfőn kiadott beszámolója szerint 1,128 milliárd euró (406 milliárd forint) adózás utáni nyereséget ért el a január–márciusi időszakban, az egy évvel korábbi 53,4 millió eurós veszteség után.
Az árbevételük 2,048 milliárd eurót tett ki, az előző évi 27,7 millió euró bő hetvenszeresét.
A növekedés természetesen a koronavírus elleni – Comirnaty márkanévvel forgalmazott – oltóanyag iránti keresletnek tulajdonítható.
A Pfizerrel közösen kifejlesztett koronavírus-oltóanyag a BioNTech első piacra kerülő terméke. Az idén május elejéig mintegy 450 millió adagot szállítottak ki a megrendelőknek. Az év végéig 1,8 milliárd adagra van biztos megrendelés, így a BioNTech 12,4 milliárd euró bevételhez juthat. További megrendelésekre is számítanak, és azzal számolnak, hogy az idén hárommilliárd, jövőre pedig már annál is több adagot gyártanak.
Az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szolgáló szerek fejlesztésére szakosodott BioNTech a története első 12 évében jelentős részben kockázati tőkéből működött, és rendre veszteséget termelt, ami megszokott a biotech startup ágazatban. Fő tulajdonosa – nagyjából 50 százalékos tulajdonrésszel – az alapítók közé tartozó Thomas és Andreas Strüngmann. A világ leggazdagabb emberei között számon tartott német testvérpár a Hexal nevű gyógyszergyártó cégük sikerével került a dollármilliárdosok közé.
A Covid-19 elleni vakcina révén világhírűvé vált magyar kutató, Karikó Katalin 2013-ban csatlakozott a nagyjából 1500 embert foglalkoztató céghez. Karikóval épp egy hete, május 3-án beszélgettünk, az interjút itt olvashatja el.
Ugur Sahin társalapító, a BioNTech vezérigazgatója a napokban egy sajtóbeszélgetésen kiemelte, hogy tavaly értek el először nyereséget – az adózás utáni profit 15,2 millió volt a 2019-es 180 millió euró veszteség után, ezt azonban nem veszik ki a cégből, hanem mind fejlesztésekre, kutatásokra fordítják.



****************************************************


A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a koronavírus-járvány miatt a japánok kétharmada nem szeretné, ha idén nyáron megrendeznék a tavalyról elhalasztott tokiói olimpiát, ez több lap felméréséből is látszik:
  • a Jomiuri Sinbun napilap kutatása szerint a válaszadók 59 százaléka szeretné, hogy töröljék az ötkarikás játékokat, 39 százalékuk viszont úgy vélekedett, hogy idén meg kellene tartani – a lap nem kérdezte a válaszadókat a halasztás lehetőségéről,
  • a TBS News felmérésében a válaszadók 65 százaléka mondta, hogy töröljék, vagy ismét halasszák el az olimpiát.
  • Eközben már több mint 300 ezren írták alá azt a múlt héten indított petíciót, ami az idei olimpia eltörléséről szól.
  • Februárban a japán cégek több mint fele, 56%-a vélte úgy, hogy a kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt az idén nyárra tervezett tokiói olimpiát el kell halasztani, vagy törölni kell.

Ennek oka részben az, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakosság beoltottságának aránya, és hogy a múlt héten hosszabbították meg május végéig a rendkívüli állapotot Tokióban és három másik prefektúrában. Az már korábban eldőlt, hogy sem külföldi nézők, sem külföldi önkéntesek nem utazhatnak az olimpiára, de ezek az intézkedések sem enyhítették a játékok megrendezése miatti aggodalmat országszerte.
Az ellenzéki parlamenti képviselők hétfőn órákig faggatták Szuga Josihide miniszterelnököt, aki kijelentette: soha nem állította, hogy az olimpia megrendezése az első helyen áll a fontossági sorrendjében. „Számomra a japán lakosság életének és egészségének védelme a prioritás. Először meg kell akadályoznunk a vírus terjedését” – mondta, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) mondja ki a végső szót az olimpia megtartásáról, a kormány feladata az, hogy lépéseket tegyen a biztonságos rendezés érdekében.
John Coates, a NOB koordinációs testületének elnöke szombaton kijelentette, hogy az olimpiarendezés-ellenes közhangulat aggodalomra ad okot. A teniszező Oszaka Naomi vasárnap úgy fogalmazott, egész életében arra várt, hogy részt vegyen hazájában az olimpián, de a tokiói rendezés kockázatait alaposan meg kell vitatni.
Az olimpia július 23-án kezdődik és augusztus 8-ig tart.






Legalább negyven holttestet sodort partra a Gangesz Észak-Indiában, Bihar és Uttar Pradesh államok között, írta meg a BBC, amely arról számolt be, hogy egyes helyi beszámolók szerint akár száz testet is találhattak a folyó partján. A helyiek úgy vélik, hogy koronavírusba belehalt áldozatokról van szó.

A BBC helyi beszámolók alapján arról ír, hogy a holttestek több napja a folyóban lehettek, a rajtuk látható égésnyomok ugyanakkor arra utalnak, hogy a hamvasztás megkezdése után kerülhettek a folyóba. A koronavírus-járvány által súlyosan érintett Indiában a napi több ezer halott egy részét az utcákon emelt máglyákon égetik el, a krematóriumok ugyanis nem bírják a terhelést.
Az AFP értesülése szerint a most megtalált holttestek vagy azért kerülhettek a folyóba, mert nem volt elég kapacitás az elhamvasztásukra, vagy a családjuknak nem volt elég pénzük a hamvasztás kifizetésére. Az áldozatok India legnépesebb, egyben egyik legszegényebb államából, Uttar Pradeshből kerülhettek a folyóba.



****************************************************
Engedélyezte a Pfizer–BioNTech-vakcina 12-15 éves korosztályban való használatát az egyesült államokbeli Élelmiszer és Gyógyszerfelügyelet (FDA) – írta meg a New York Times.

Az FDA engedélye még nem jelenti azt, hogy azonnal szabad az út a gyerekek oltását illetően. Várhatóan rövidesen összeül a járványügyi hivatal (CDC) tanácsadó bizottsága, amely áttekinti az adatokat, és ajánlásokat fogalmaz meg az oltóanyag 12-15 éves korban történő alkalmazására. Ha a bizottság a várakozásoknak megfelelően jóváhagyja az adott korosztály oltását, elméletileg azonnal megkezdődhet az oltás.
A klinikai vizsgálat 2260 12 és 15 éves életkorú résztvevővel zajlott, akiknek két dózis oltóanyagot vagy placebót adtak három hét eltéréssel. A kutatók 18 tünetes koronavírus-fertőzést regisztrálták a placebo csoportban, és az oltást kapó gyermekek közül egyet sem, ami azt jelenti, hogy a Pfizer–BioNTech vakcinája ebben a korosztályban is hatékony.
A vakcina mellékhatásai náluk is hasonlóak a 16-25 éves kísérleti résztvevőknél tapasztaltakhoz. A láz kissé gyakoribb volt az oltott 12-15 évesek körében: körülbelül 20 százalékuknak volt láza, szemben az idősebb korosztály 17 százalékával.
A fiatalabb korúak lázra való hajlama összhangban volt a vizsgálatok megfigyeléseivel – mondta ezzel kapcsolatban Dr. Bill Gruber gyermekorvos, a Pfizer vezető alelnöke.








 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
A 18. héten a szennyvízminták többségét mérsékelt, az előző héthez képest enyhén csökkenő koronavírus-koncentráció jellemzi, adta közre a legfrissebb adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

A legtöbb vizsgált település szennyvize stagnáló tendenciát mutat, emelkedés csak az öt Budapest környéki település (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta) közös mintájában mérhető, négy városban pedig csökkenés tapasztalható (Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya).
A múlt héten nőtt a koronavírus örökítőanyaga a szennyvízben néhány nagyvárosban: akkor szintén emelkedő tendenciát mutattak ki Budapest északi és déli szennyvíztisztító ellátási területén, valamint Debrecenben és Szolnokon.


******************************************************
„Fáj a fejem, nagyon fáradt vagyok, és nagyon megijedtem” – mondta az a 23 éves olasz nő a Corriere Della Sera lapnak, akinek vasárnap reggel véletlenül hatadagnyi négyadagnyi Pfizer-vakcinát adtak be. Egy ápoló ugyanis a vakcina teljes fioláját, ami hat adagot tartalmaz, beadta az egyetemistának.



Virginia az esetről azt mondta, vasárnap délelőtt tíz környékén bement a kórházba, hogy megkapja az oltását, jött is a nővér az injekcióval, de ő nem nézett oda, mert fél a tűktől. Állítja, az oltás beadása után azonnal észrevette, hogy valami nincs rendben.
„A nővér nagyon megijedt, és beszélt az orvossal. Ezután egy pillanatra kiküldtek. Majd elmagyarázták, mi történt, és mondták, hogy huszonnégy órára benntartanak megfigyelésre a kórházban. Azt gondoltam, álmodom. Persze, megijedtem. Rögtön felhívtam az anyámat, aki előbb ideges lett, de miután beszélt az orvossal, kicsit lenyugodott” – mondta a nő a lapnak.
Ezután betették egy kórházi szobába megfigyelésre, és elő is jöttek a különféle mellékhatások, fejfájás, kimerültség, hidegrázás. Azóta is fáradtnak érzi magát, és fáj a karja az oltás helyén.
Azt is mondta, nem fog feljelentést tenni az ügyben, mert szerinte „az ilyen dolgok megtörténhetnek”, de ha hosszú távú következményei lesznek, akkor már „valakinek felelnie kell ezért”, mondta.
Frissítés: Keddre kiderült, hogy hat helyett csak négy adag vakcinát kapott a 23 éves nő, írja az olasz Corriere Della Sera nyomán a hvg.hu. Észrevették ugyanis, hogy a 0,45 milliliteres, hat dózist tartalmazó üvegben maradt még az oltóanyagból, a beadott mennyiség pedig négy adagnak felelhetett meg. Az érintett kórház közlése szerint
ez fontos különbség, négy adagot ugyanis már adtak be véletlenül másnak is korábban komolyabb szövődmény nélkül, hatra nem volt még példa korábban.




A kormány beoltottsági számokhoz kötötte a könnyítéseket: 3,5 milliónál nyithattak a teraszok, 4 milliótól a védettségi kártyával sok, rég el nem érhető szolgáltatás vehető ismét igénybe, és Orbán Viktor ígérete szerint május végére, 6-7 millió oltás körül leszünk kinn a vízből.



Ezt a folyamatot követjük az alábbi, napi frissítésű grafikonjainkon. Az egyiken az oltási terv aktuális ütemét vetjük össze az aznap közölt adatokkal, a másikon pedig a június elejéig tartó teljes időszakon láthatják a terv és a valóság találkozását.
Május 1-jén kezdődött az oltási terv újabb fázisa, mégpedig a nehezebb része, cél az 5, majd a 6 millió. Ehhez 2 héten át napi átlagban 150 ezer első dózist kell eloltani, ami nem tűnik egyszerű feladatnak, és eddig egyszer sem sikerült.
Május 1-jén Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „vakcina van, beoltani képesek vagyunk mindenkit, a siker csak azon múlik, hogy jelentkeznek-e az emberek”. Ha ez valóban így van, az azt jelenti, hogy bizony jóval kevesebb az oltandó ember, mint amennyivel eredetileg számoltak. Müller Cecília hétfőn elismerte, hogy lassabban haladt az elmúlt héten az oltások beadása, de ahogy ő mondta: a héten új lendületet veszünk. Arra nem tért ki, hogy Orbán állításai ellenére miért esett napi 30 ezer körülire az oltások száma.
A május 11-én közölt adatok szerint
hétfőn (tegnap) 40 214 első dózist adtak be, így egyre kétségesebbé válik, meglesz-e a 6 millió beoltott május közepére.
Az április 30-án bejelentett 4 millió óta összesen 323 ezer embert oltottak be, így a tervezettel szemben a beoltottak száma nem ment fel 7-10 nap alatt 5 millióra, a tervnek ez a szakasza nem teljesült.
Kérdéseket küldtünk az operatív törzsnek, felülvizsgálják-e az oltási tervet, és mikorra hány beoltottal számolnak, sajnos nem válaszoltak.
A miniszterelnök 2021. április 9-i reggeli rádiós beszédében ismertette az oltási ütemet, aminek a végén a bűvös 7 milliós szám áll, ami a lakosság (legalább az első adag oltással való) átoltottságának 70 százalékát jelenti. Eszerint
  • május elején 4 millió beoltott lesz (ez meg is lett) ✓ ;
  • május elejétől 7-10 nap alatt felmegy 5 millióra (ez tart most) ✖ ;
  • május közepén 6 milliónál fogunk tartani;
  • június elejére pedig „képesek leszünk” 7 millió embert beoltani.
Orbán azt mondta, hogy attól tart, nem lesz annyi regisztrált, mint amennyi vakcina. Pontos számot ugyan nem árultak el, de a legutolsó közlés szerint 4,9 millióan regisztráltak, vagyis még lenne kit oltani. Egy új korosztály regisztrációjának megnyitása ezt az ütemet ismét felpörgetheti, a 84 ezer 16–18 év közötti fiatal regisztráltat a hét második felében oltják majd.
Előállhat az a helyzet is, hogy a nyitások miatt, a javuló járványügyi adatok hatására egyre kevesebben érzik majd szükségét az oltakozásnak, így lassulhat a folyamat, nem véletlenül hívta fel a figyelmet Merkely Béla is, hogy nem szabad elveszteni az oltakozási kedvet. De a sikert más tényezők is befolyásolhatják, például hiába érkezik elég vakcina, ha abból a fajtából pont nem kérnek az oltandók.
Amint az rögtön észrevehető, az oltási terv jóval egyszerűbbnek hat, mint amit elsőre várna az ember. A miniszterelnök által említett számokat grafikonra helyezve kirajzolódik a stratégia:
  • májusig 60 ezer oltás naponta,✓
  • utána 2 hétig napi 150 ezer,
  • majd a fennmaradó időben ismét napi 60 ezer első adag beadása.


************************************************
Az Európai Bizottság további 90 millió adag koronavírus elleni vakcina június vége előtti leszállítását akarja jogi eszközökkel kikényszeríteni a brit-svéd AstraZeneca gyógyszercégnél – közölte az Stefan Keersmaecker, a brüsszeli testület illetékes szóvivője, a bizottság keddi sajtótájékoztatóján.



A szóvivő arról tájékoztatott, hogy a bizottság két jogi eljárást indított a nagyvállalat ellen, mindkettő célja az, hogy az AstraZeneca teljesítse az EU-val kötött előzetes oltóanyag-felvásárlásról szóló szerződésekben foglaltakat, és leszállítsa a megfelelő mennyiségű oltóanyagot az uniós tagállamokba. Mint mondta, az első eljárás elindítása azért volt szükséges, hogy a bíróság elismerje, hogy a vállalat vészhelyzet idején késedelmesen szállította le a vakcinákat az első negyedévben, míg a második esetben a testület a szerződés megsértésének megállapítását várja el a bíróságtól.
„Nem az a célunk hogy pénzügyi kárpótlást kapjunk az AstraZenecától, hanem az, hogy a bíróság jogi eszközökkel kikényszerítse a szerződésben foglaltak betartását, és késedelem nélkül leszállítsa ki a szükséges mennyiségű oltóanyagot”
- mondta Keersmaecker. Hozzátette: a bíróság ennek érdekében büntetőintézkedéseket is elrendelhet a cég ellen.
Az Európai Bizottság az AstraZeneca között köttetett szerződés értelmében az cégnek összesen 120 millió dózis oltóanyagot kellett volna szállítani az unió tagállamaiba, azonban eddig csak lényegesen kevesebb, 30 millió adag érkezett meg az EU-ba.
Mint arról nemrég beszámoltunk, ezért nem újította meg az Európai Unió az AstraZeneca gyógyszercéggel kötött szerződését a koronavírus elleni vakcinákra, és egyelőre nem biztos, hogy rendelni fog a jövőben a cég oltóanyagából







Pénteken a WHO kiadta a Sinopharm vakcináját vizsgáló kutatásának eredményeit, amiben arra jutottak, hogy hatásos a koronavírus ellen. Menczer Tamás ezt kedden a Facebookon is bejelentette, és kiemelte, hogy a WHO a jelenlegi információk alapján kifejezetten ajánlja az oltóanyagot a 60 év felettiek számára.​
A jelentésben (amit PDF-ben itt olvashat el) azonban a WHO ennél egy kicsit finomabban fogalmaz. Azt írják, hogy nincs arra bizonyíték, hogy az időseknél máshogy működne a szer, mint a fiataloknál, és valószínűleg hasonló hatásos védelmet nyújt a különböző korcsoportoknak.
Viszont kiemelik, hogy a kutatások során olyan kevesen vettek részt a 60+-os korosztályból, hogy nincs kifejezetten sok adat a vakcina biztonságosságáról ennél a csoportnál.
Ahogy írják, elméletileg semmi oka nincs annak, hogy azt gondoljuk, az idősebbeknél máshogy fog működni, de több vizsgálatot szorgalmaznak. Azt ajánlják, hogy amelyik ország az időseket is be akarja oltani a Sinopharm oltóanyagával, az folyamatosan ellenőrizze a páciensek biztonságát.
Tehát az a mondat az államtitkártól, hogy „a WHO kimondta, hogy a kínai Sinopharm-vakcina az időseket is védi” alapvetően nem téves, de kimaradnak belőle olyan háttérinformációk, amikre szükség van, hogy kontextusban tudjuk értelmezni a kutatás eredményeit.
A tanulmányban azt is kiemelik, hogy 3-as fázisú vizsgálatok eredményeiből nem derül ki, hogy a vakcina hatásos-e társbetegségekben szenvedő, terhes vagy 60 év feletti súlyos betegeknél, és a nők alulreprezentáltak voltak.


************************************************


A kormány beoltottsági számokhoz kötötte a könnyítéseket: 3,5 milliónál nyithattak a teraszok, 4 milliótól a védettségi kártyával sok, rég el nem érhető szolgáltatás vehető ismét igénybe, és Orbán Viktor ígérete szerint május végére, 6-7 millió oltás körül leszünk kinn a vízből.

Ezt a folyamatot követjük az alábbi, napi frissítésű grafikonjainkon. Az egyiken az oltási terv aktuális ütemét vetjük össze az aznap közölt adatokkal, a másikon pedig a június elejéig tartó teljes időszakon láthatják a terv és a valóság találkozását.
Május 1-jén kezdődött az oltási terv második fázisa, mégpedig a nehezebb része, cél az 5, majd a 6 millió. Ehhez 2 héten át napi átlagban 150 ezer első dózist kell eloltani, ami nem tűnik egyszerű feladatnak, és eddig egyszer sem sikerült.
Május 1-jén Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „vakcina van, beoltani képesek vagyunk mindenkit, a siker csak azon múlik, hogy jelentkeznek-e az emberek”. Ha ez valóban így van, az azt jelenti, hogy bizony jóval kevesebb az oltandó ember, mint amennyivel eredetileg számoltak. Müller Cecília hétfőn elismerte, hogy lassabban haladt az elmúlt héten az oltások beadása, de ahogy ő mondta: a héten új lendületet veszünk. Arra nem tért ki, hogy Orbán állításai ellenére miért esett napi 33 ezer körülire az oltások száma.
A május 12-én közölt adatok szerint
kedden (tegnap) 45 705 első dózist adtak be, így lassan ideje új oltási tervet készíteni.
Az április 30-án bejelentett 4 millió óta összesen 370 ezer embert oltottak be, így a tervezettel szemben a beoltottak száma nem ment fel 7-10 nap alatt 5 millióra, a tervnek ez a szakasza nem teljesült. Az eredeti elképzelések szerint május közepére már 6 milliónál tartanánk, de ehhez lassan a mostani tízszeresére,
napi 400-500 ezerre kéne felpörgetni az oltások számát, vagy pedig újragondolni az oltási tervet,
illetve az eredetileg 5 millióhoz kötött nyitási könnyítéseket, például az esküvők, lagzik tartásának lehetőségét.
Kérdéseket küldtünk az operatív törzsnek, felülvizsgálják-e az oltási tervet, és mikorra hány beoltottal számolnak, sajnos nem válaszoltak, így ma újra elküldtük. Ezen a grafikonon követheti, hogyan áll a beoltottság a terv 5, illetve 6 millióhoz vezető, második ütemében:

A miniszterelnök 2021. április 9-i reggeli rádiós beszédében ismertette az oltási ütemet, aminek a végén a bűvös 7 milliós szám áll, ami a lakosság (legalább az első adag oltással való) átoltottságának 70 százalékát jelenti. Eszerint
  • május elején 4 millió beoltott lesz (ez meg is lett) ✓ ;
  • május elejétől 7-10 nap alatt felmegy 5 millióra (ez tart most) ✖ ;
  • május közepén 6 milliónál fogunk tartani;
  • június elejére pedig „képesek leszünk” 7 millió embert beoltani.
Orbán azt mondta, hogy attól tart, nem lesz annyi regisztrált, mint amennyi vakcina. Pontos számot ugyan nem árultak el, de a legutolsó közlés szerint 4,9 millióan regisztráltak, vagyis még lenne kit oltani. Egy új korosztály regisztrációjának megnyitása ezt az ütemet ismét felpörgetheti, a 84 ezer 16–18 év közötti fiatal regisztráltat csütörtöktől jövő keddig oltják majd.
Elképzelhető, hogy a nyitások miatt, a javuló járványügyi adatok hatására egyre kevesebben érzik szükségét az oltakozásnak, emiatt lassult le a folyamat, nem véletlenül hívta fel a figyelmet Merkely Béla is, hogy nem szabad elveszteni az oltakozási kedvet. De az is lehet, hogy hiába érkezett elég vakcina, ha abból a fajtából pont nem kérnek az oltandók.






Felfüggesztik az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár koronavírus ellen kifejlesztett vakcinájának használatát Szlovákiában – jelentette be kedden a szlovák egészségügyi minisztérium. A szlovák állami gyógyszerfelügyelet múlt héten közölte, hogy egy 47 éves nő halála összefüggésben állhat a vakcinával.

A szlovák egészségügyi tárca szerint egyelőre beadják az oltóanyagot azoknak, akik a második dózisukra várnak ebből, de mostantól első adagként felfüggesztik a használatát. A további lépésekről később döntenek.
A Paraméter azt írja, hogy az Astrazenecával való oltás felfüggesztésének csak egyik oka volt a 47 éves nő halála, a döntésnél többet nyomott a latban az, hogy kevés van ebből a vakcinából. A szlovák kormány szerdai ülése előtt Vladimír Lengvarský miniszter azt mondta, hogy az újabb szállítmányok megérkezése után lehet majd választani az oltóanyagok között, beleértve a nem regisztrált vakcinákat is, utalva ezzel a Szputnyik V-re.
A miniszter szerint a rendszer kidolgozása 2-3 hetet vesz igénybe, így az június elsejétől indulhat majd. Addig Pfizert kapnak első adagként azok, akik az AstraZenecára kaptak időpontot.
Több európai ország is felfüggesztette az AstraZeneca használatát, miután kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy bizonyos, nagyon ritka esetekben az oltóanyag vérrögöt okozhat. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint azonban a vakcina előnyei jelentősen meghaladják az esetleges mellékhatások kockázatát. Az Európai Unió nem újította meg az AstraZeneca gyógyszercéggel kötött szerződését, és egyelőre nem biztos, hogy rendelni fog a jövőben a cég oltóanyagából. Szlovákiában 45 év alattiakat oltottak AstraZenecával..


**********************************************
A világ 44 országában azonosították eddig a koronavírus Indiában felfedezett, B.1.617 elnevezésű változatát – közölte szerdán a WHO. Ezt a vírusvariáns India után a legnagyobb számban Nagy-Britanniában mutatták ki.

A rendelkezésre álló információk szerint az indiai változat fertőzőbb, mint a korábban ismert variánsok. A kutatások első eredménye szerint az emberi immunrendszer kevésbé képes reagálni erre a mutációra, amelyet a WHO aggasztónak nevezett a napokban.
Az új változat az egyik olyan ok, amely megmagyarázza a járvány felgyorsulását Indiában, ahol a Reuters szerint a koronavírus halálos áldozatainak száma szerdára meghaladta a negyedmilliót. Az indiai egészségügyi minisztérium adatai szerint a koronavírusos halálesetek száma szerdán 4205-tel emelkedett, míg az előző 24 órában regisztrált új fertőzötteké 348 421 volt. Indiában így a koronavírus-fertőzöttek száma már meghaladta a 23 milliót. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a tényleges számok ezeknek az adatoknak az ötszörösei is lehetnek.
Hétfőn legalább negyven holttestet sodort partra a Gangesz Észak-Indiában, melyek azért kerülhettek a folyóba, mert nem volt elég kapacitás az elhamvasztásukra, vagy azért, mert a családjuknak nem volt elég pénzük a hamvasztás kifizetésére.
Indiában néhány hét alatt lett igazán tragikus a koronavírus-járvány második hulláma, mostanra pedig az ország egészségügyi rendszere és kórházai az összeomlás szélére sodródtak. Ellátásra szoruló betegek tömegesen kényszerülnek a kórházakon kívülre, a helyzetet pedig az országban uralkodó súlyos oxigénhiány is súlyosbítja. Az egyre súlyosabb indiai járványhelyzetről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.








Egy egészségügyi dolgozó beadja a Pfizer– Egy egészségügyi dolgozó beadja a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcina egyik adagját egy Nagano prefektúrában élő idős nőnek

A Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett oltóanyaga hatékony védelmet nyújt a koronavírus Japánban eddig kimutatott variánsai ellen, állapítja meg a Jokohamai Egyetem szerdán közzétett tanulmánya.

A japán kutatásban 105, a vakcina mindkét adagjával beoltott, a víruson korábban át nem esett embernél vizsgálták hét vírusvariáns elleni antitestek jelenlétét. A kutatásban részt vevők
  • 90-94 százalékánál lehetett kimutatni antitesteket a Covid–19 brit, dél-afrikai és brazil mutánsa,
  • 97 százalékuknál az indiai variáns ellen,
  • a vírus Japánban a járvány kezdetétől kimutatható variánsa ellen pedig 99 százalékuknál indult meg az antitestek termelése.
A világszinten már 44 országban kimutatott indiai variáns elleni védelem világviszonylatban is fontos kérdés, ugyanis azt néhány napja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „globális aggodalomra okot adó változatnak” minősítette.
Japánban, ahol a járvány negyedik hullámára készülnek, egyelőre csak a Pfizer–BioNTech oltóanyagát hagyták jóvá, az oltási kampány pedig egyelőre lassan halad. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az ország lakosságának kétharmada nem akarja, hogy Japán megrendezze a tavalyról elhalasztott, a tervek szerint július 23. és augusztus 8. között lebonyolítandó tokiói olimpiát.














 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Szlovéniában is azonosították a koronavírus Indiában felfedezett, B.1.617 elnevezésű változatát.​

Az indiai variánst a ljubljanai orvostudományi egyetem Mikrobiológiai és Immunológiai Intézete (IMI) mutatta ki egy április 20-án vett mintából, és töltötte fel a globális adatbázisba.
Miroslav Petrovec, az IMI igazgatója nem nyilatkozott az ügyben a helyi médiának. Várhatóan a válságkabinet csütörtöki sajtótájékoztatóján számol be róla, amikor az új vírusvariánsok szlovéniai terjedéséről ad tájékoztatást, melyek között a legelterjedtebb a brit változat – írták a lapok.
A rendelkezésre álló információk szerint az indiai változat fertőzőbb, mint a korábban ismert variánsok. A kutatások első eredménye szerint az emberi immunrendszer kevésbé képes reagálni erre a mutációra, amit a WHO aggasztónak nevezett a napokban.
Müller Cecília országos tisztifőorvos azt mondta kedden, hogy az indiai mutáns ugyan még nincs jelen Magyarországon, ám a kórokozó nem ismer határokat.


***************************************************
ndia északi részén hálót feszítettek ki a Gangesz folyóban, miután több tucat sodródó holttestet fedeztek fel a vízben.
Az északkelet-indiai Bihar állam vízgazdálkodási minisztere közölte: a hálót Uttar Prades állam határánál helyezték el a folyóban, továbbá a hatósági járőrözést is megerősítették a környéken.
Bihar államban 71, a szomszédos Uttar Prades államban pedig 25 holttestre bukkantak a folyóban, ami azt jelezheti, hogy a koronavírus-járvány már India vidéki területein is erőteljesen pusztít. A holttestek négy-öt napja lehettek a vízben.
A hatóságok szerint a folyóban sodródó holttestek a járvány olyan áldozatai lehetnek, akiknek hozzátartozói nem engedhették meg maguknak a hagyományos hamvasztás költségeit, és ezért szeretteiket a folyó vizébe engedték.
Rekordokat dönt a járvány Indiában
Közben szerdán a járvány halálos áldozatainak száma meghaladta a 250 ezret Indiában. A 24 óra alatt regisztrált halálesetek és az új fertőzöttek száma is rekordot döntött: szerdára 4205 ember halt meg, az új esetek száma pedig meghaladta a 348 ezret.

Az indiai államok vezetői ezalatt azt követelik, hogy az ország vezetése fokozza a vakcinagyártást, és állítsa le az oltóanyagok exportját. Az AstraZeneca Indiában is gyárt vakcinát, de az 1,3 milliárd lakosú országban eddig a népesség alig 2,5 százalékát oltották be.
Az Európai Bizottság korlátozásokat javasol
Eközben az Európai Bizottság azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy tegyenek összehangolt intézkedéseket az Indiából Európába történő, nem feltétlenül szükséges utazások ideiglenes korlátozására a koronavírus indiai változata terjedésének visszaszorítása érdekében.
A brüsszeli testület közleményében fontosnak nevezte, hogy az uniós tagországok szigorú intézkedésekkel a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák az Indából Európába történő utazásokat. Azt ajánlotta, hogy a dél-ázsiai országból érkezők esetében a tagországok tesztelési és szigorúan ellenőrzött karanténkötelezettséget írjanak elő.
Hozzátették, a korlátozások nem érinthetik azokat, akik kényszerű okokból, vagy munkavégzés miatt utaznak Európa és India között. Az uniós állampolgároknak és az Európában tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, valamint családtagjaiknak továbbra is lehetővé kell tenni, hogy szigorú tesztelési és karanténkötelezettség mellett hazautazhassanak.




Megelőzhető lett volna, hogy az új típusú koronavírus világjárványt okozzon, ha a világ hamarabb kapcsolt volna. Ez a fő megállapítása annak a független szakértői vizsgálatnak, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felkéréséből készült – írja a Guardian.

A The Independent Panel nevű szervezetet a volt új-zélandi elnök, Helen Clark, valamint a Nobel-békedíjas, volt libériai elnök, Ellen Johnson Sirleaf vezetik. A vizsgálat során arra jutottak, hogy nem egy gyenge láncszem vezetett a globális járványhoz, hanem minden láncszemmel voltak problémák.
Röviden:
  • lassú és gyenge volt az értesítési rendszer,
  • nem voltak egységesek az előkészületek, és nem is voltak megfelelően finanszírozva,
  • a WHO nem tudott elég erősen fellépni.
„Voltak, akik addig nem is cselekedtek, amíg nem kezdtek el megtelni a sürgősségi ágyak. De ekkor már túl késő volt figyelmeztetni a világjárvány hatásaira” – mondta Clark.
„Meg lehetett volna előzni azt a helyzetet, amiben ma vagyunk. Egy új kórokozó, a Sars CoV-2 megjelenése katasztrofális világjárványhoz vezetett, ami már több mint 3,2 millió embert ölt meg világszerte, és továbbra is világszerte veszélyezteti az embereket. A felkészülésben és reakcióban mutatott rengeteg hiba, hiányosság, tétovázás miatt. Ez részben amiatt történt, mert nem tudtunk tanulni a múltból” – tette hozzá Sirleaf.
A koronavírus-járvány globális megfékezésére három javaslatot fogalmazott meg a vizsgálat.
  • A tehetősebb országok mostantól 2021 szeptemberéig biztosítsanak összesen egymilliárd adag vakcinát a világ 92 legszegényebb országának.
  • A legnagyobb vakcinagyártók és -fejlesztők dolgozzanak össze egymással, hogy a szabadalmak megosztásával megteremtsék a szabad gyártás lehetőségét.
  • A G7 országai gyűljenek össze, és biztosítsák a járvány globális legyőzéséhez szükséges 19 milliárd dollár 60 százalékát.
Arra is tettek megállapításokat, hogy mit kellene tenni azért, hogy a jövőben ne tudjon ennyire könnyen világjárvány kialakulni. A lista a teljesség igénye nélkül:
  • Létre kell hozni egy, az egészségügyi veszélyeket figyelő nemzetközi tanácsot.
  • Egy új, teljes átláthatóságon alapuló nemzetközi megfigyelőrendszert kell létrehozni.
  • Már most meg kell kezdeni a nemzeti szintű felkészülést.
  • Több hatalmat és jobb finanszírozást kell biztosítani a WHO-nak.
  • Nemzetközi finanszírozási tervet kell létrehozni világjárványok esetére.

******************************************************


Néhány hete a magyar nyilvánosságig is elért annak a román orvosnak a híre, aki szerint az elhibázott kórházi protokoll az oka annak, hogy olyan magas a lélegeztetőgépre kötött covidos betegek halálozási aránya. Utánajártunk, mennyi alapja van az állításainak – cikkünk második felében pedig a szintén magas hazai halálozási arány lehetséges okairól kérdeztük a szakértőket. A szakmát frusztrálja, hogy a közvélemény őket hibáztatja, és az orvosi kamara állásfoglalása sem tett jót a kedélyeknek.
Az utóbbi hónapokban Magyarországon is forró téma volt a lélegeztetőgépre szoruló covidos betegek magas halálozási aránya. Bár pontos adat nem érhető el, a hírek tragikus, olykor 80–95 százalékos mutatóról szóltak. Ezért nem meglepő, hogy hazai oldalakig is eljutott annak a román doktornőnek az esete, aki szerint épp az elhibázott lélegeztetési protokoll okolható a magas halálozásért.

Először röviden összefoglaljuk, hogy pontosan mit is állít a román orvos, majd magyar szakértőket kérdezünk ezeknek az állításoknak a szakmai megítéléséről, illetve a magyarországi helyzetről.
A román csodadoktor receptje
Flavia Groșan neve még márciusban kapott nagy nyilvánosságot. A nagyváradi tüdőgyógyász akkor egy interjúban azt mondta, a kórházakban nagy arányban meghaló covidos betegeket valójában az elhibázott kezelési protokoll öli meg, és mivel ő más módon kezeli ezeket a pácienseket a magánklinikáján, a túlélési arány nála szinte 100 százalékos.
„A világjárvány kimondásának kezdetétől az volt a célom, hogy egyetlen beteg ne jusson odáig, hogy intubálják, mert ez végzetes”
– mondta.
A román orvos állításai a magyar médiát is bejárták, és mi is több levelet kaptunk, amelyekben olvasóink a magyarországi protokoll felülvizsgálatát sürgették. Groșan szerint a covidos megbetegedés szövődményeit atípusos tüdőgyulladásként kell kezelni, és ehhez három konkrét javaslatot is megfogalmazott:
  • a klaritromicin nevű antibiotikum használatát,
  • a kodein nevű köhögéscsillapító hatóanyag mellőzését, illetve
  • a túl sok oxigén adásának elkerülését.
Ezekre az állításokra mindjárt részletesebben is kitérünk, de érdemes már az elején árnyalni a kontextusukat. Groșan ugyanis azt mondta, „betegei szinte 100 százalékban felgyógyulnak minden kórházi kezelés nélkül”. A kijelentései miatt etikai vizsgálatot – tehát a közhiedelemmel ellentétben nem fegyelmi eljárást – indító orvosi kamara megyei vezetője azonban máshogy tudja:
„A valóság az, hogy számos páciens, miután Groşan doktornőhöz fordult a magánrendelőjében, súlyos állapotban került kórházba. Hogyan állíthatod azt, hogy száz százalékban meggyógyítottál ezernyi embert, miközben tudod, hogy a betegeid súlyos állapotban kerültek kórházba?”
Az etikai vizsgálat után ugyanő azt mondta, a tüdőgyógyász továbbra is az eddigi módon gyógyítja a hozzá fordulókat, de a súlyos eseteket kórházba irányítja.
A folyamatos eltérés a norma
A román orvos állításairól magyar intenzív terápiás szakorvosokat kérdeztünk, akik a téma érzékenysége miatt névtelenséget kértek. Általános véleményük szerint a fenti állítások mindegyike erősen problémás, túl általánosító, vagy teljesen alaptalan. Groșan például azt mondta, atípusos tüdőgyulladásként kezeli a covidos betegeket.
„Azért, mert ez egy atípusos tüdőgyulladás. Az a baj, hogy az ilyen nagyon általánosító dumákkal olyan sok mindent el lehet maszatolni, hogy hihetetlen. Szeretnek az emberek nagyokat mondani, és nem biztos, hogy megvan mögötte a bizonyíték” – mondta egy covidos betegeket is ellátó, vidéki intenzív osztályos vezető a Telexnek.
„Én ezt a protokolldolgot sem értem, mert ez egy olyan betegség, amit nem lehet protokollizálni, itt mindegyik beteg más.”
„Van olyan fiatalember, aki bejön a saját lábán, mondjuk neki, hogy baromi nagy tüdőérintettsége van, légzéstámogatást kellene kapnia, és mint a papírkutya, összezuhan, miközben leveszi a cipőjét. Vannak javaslatok, hogy miket kell adni, de az, hogy kit hogyan lélegeztetünk meg mivel kezdünk, mennyivel, ez a vérgáztól, a tüdőérintettségtől és sok egyéb szemponttól függ” – mondta.
Egyébként sem egyetlen magyar protokoll létezik, hanem kórházanként kiadott protokollok, de az ezekben foglaltak csak irányadók a kezelés során. „Szinte nincs olyan ember, akinél egy protokollt végig tudnánk vinni, mindenkinél valamennyit finomítani kell rajta.” A protokolltól való eltérés tehát valójában nem egy szabadságharcos gesztus, hanem a mindennapi gyakorlat.
Antibiotikummal a vírusfertőzés ellen?
Groșan szerint a klaritromicin használatát az erős gyulladáscsökkentő hatása indokolja: „A makrolid osztályban csak három antibiotikum van, az eritromicin, amelyet mindenki ismer, az azitromicin és a klaritromicin. Nem szeretem az azitromicint, mert ez a klaritromicin gyengébb másolata. Nagyon érdekes klinikai vizsgálatokban dolgoztam tüdőgyulladásos esetekben, és ott megismertem a klaritromicin vírusos tropizmusát, és láttam a klaritromicin gyulladáscsökkentő hatását, amely egyetlen más antibiotikumnak sincs.”
A klaritromicin általános alkalmazásában nincs semmi különösebben rendhagyó, a Covid elleni haszna viszont kérdéses.
„Adják a klaritromicint a hazai tüdőgyógyászok is, nem a Covidban, hanem krónikus tüdőbetegségeknek a gyulladásaiban. A nemzetközi ajánlások alapján antibiotikum rutinszerű alkalmazása a covidos betegeknél nem indokolt, hiszen az a bakteriális fertőzések kezelésére szolgál, és amikor ezek a betegek bemennek a kórházba, még nincs bakteriális fertőzésük” – mondta a vidéki intenzíves vezető.
„A két antibiotikum azonos csoportba tartozik, és nagyon hasonló a kettő spektruma és hatásmechanizmusa, csak az azitromicin egy korszerűbb és jobban tolerálható készítmény. Semmivel sem jobb a klaritromicin” – tette hozzá a kérdésünkre egy másik intenzív terápiás szakorvos, aki egy fővárosi klinikán kezel covidos betegeket is.
Több kutatás is vizsgálta egyébként a makrolid antibiotikumok alkalmazási lehetőségét a Covid–19 elleni terápiában, kifejezetten a gyulladáscsökkentő tulajdonságuk miatt. Született például egy tanulmány, amely áttekintette a klinikai eredményeket mindhárom makrolid használatáról többféle vírusos fertőzés ellen. A szerzők megállapították, hogy bár érdemes lehet tovább vizsgálni a kérdést, egyelőre nincs szignifikáns bizonyíték egyik antibiotikum közvetlen antivirális hatásáról sem.
Az Egyesült Királyságban az Oxfordi Egyetem folytat egy PRINCIPLE nevű országos vizsgálatsorozatot a korai fázisú covidos betegek otthoni kezelésében használható terápiákról, ennek részeként az azitromicint is vizsgálták egy másik típusú antibiotikum mellett. A január végén közzétett megállapítások szerint egyiknek sincs számottevő hatása sem a kórházi kezelés megelőzésében, sem a gyorsabb felépülésben.
Védőfelszerelést viselő orvos egy fővárosi kórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én
Fullasztó köhögéscsillapító?
A román orvos szerint a köhögéscsillapító hatású fájdalomcsillapító, a kodein csak súlyosbítja a covidos betegek állapotát: „A kodein alkalmazásakor a beteg nem tudja felköhögni a váladékot a tüdőből, s ez fojtja meg, nem a vérrögök, hanem maga a felgyűlt váladék. Ilyenkor a betegek érthetően pánikba esnek, mert nem tudnak lélegezni, ezért benyugtatózzák őket és lélegeztetőre teszik, s ezután isten irgalmazzon nekik!”
„Ez nagyon leegyszerűsíti a köhögéscsillapítók működését. Eleve köhögéscsillapítót az ember száraz köhögésnél fog felírni, ingerköhögés esetén. Az atípusos és a vírusos tüdőgyulladás jobb esetben nem váladékképződéssel jár, váladék később jelenik meg, ha ne adj' isten van egy bakteriális felülfertőződés, és abban az esetben valóban inkább köptetőt kell felírni. De az, hogy megfojtok vele bárkit is, nagyon merész kijelentés” – mondta erről a fővárosi klinikán dolgozó orvos.
A magyar kórházi protokollokban egyébként nem is szerepel a kodein használata.
Túladagolt oxigén?
Groșan harmadik terápiás figyelmeztetése szerint a kórházakban beadott oxigén túladagolása agyi ödémát okozhat, ami szerinte a betegek halálának egyik fő oka: „80 százalék feletti oxigéntelítettség esetén nagyon kicsi oxigénadagokat adok a betegnek, percenként 2-3 litert, és naponta rövid időszakra, csak 4-5 órára. Az oxigénfelesleg ugyanis gátolja az agyat [...] Itt egyáltalán nem értettem egyet a kiadott Covid-protokollal, az általuk beadott nagyon magas oxigéndózisokkal, 20 literrel acidózisba, agyödémába tették a betegeket.”
A Telexnek nyilatkozó intenzíves vezető szerint annak, hogy az oxigén agyödémát okozna, nincsen élettani alapja, a betegnek adott oxigénmennyiség pedig esetenként eltér. „Végzünk egy vérgázvizsgálatot, meghatározzuk az artériás vér oxigéntartalmát, ez alapján dől el egyedileg, a betegágy mellett, hogy ki mennyi oxigént kap, épp ezért ez nincs is protokollizálva.” Az sem mindegy szerinte, hogy milyen stádiumú betegekről beszél a román orvos.
„Olyanokról van szó, akik elkezdenek köhögni, bemennek még a saját lábukon, és ambulánsan kezelik őket? Vagy azokról, akik már az utolsó jártányi erejükből jutnak el hozzánk az intenzív osztályra? Utóbbiaknak hiába adogatnánk a kétliteres oxigént, mert ők már könyörögni fognak az oxigénért.”
„Az oxigén nem egy gyógyszer, amit napi háromszor beveszünk két órán át, és akkor jó lesz. Azt vagy adjuk, vagy nem adjuk, és ha a beteg fullad, de nem adjuk, attól lesz agyödémája, hogy fullad, és oxigénhiányos károsodásuk lesz a sejteknek” – tette hozzá a fővárosi intenzív terápiás orvos.
„Húsz litert nem is tudunk a reduktorból kinyerni, legfeljebb 15 literes áramlást tudunk egy átlagos fali reduktornál elérni, bizonyos palackokon pedig csak 10 litert tudunk beállítani. Afölött úgynevezett magas áramlású oxigént kell adnunk, amit a lélegeztetőgépnek egy speciális üzemmódjával adunk, az megint teljesen más. De két-három liter egy olyan embernek, akinek a tüdőgyulladás a tüdejének a 65 százalékát megette, pont semmire nem elég.”
Tényleg magas a halálozás
A román orvos állításai tehát szakmailag minimum erősen vitathatók. Az azonban ettől függetlenül tény, hogy Magyarországon is magas a lélegeztetőgépre került covidos betegek halálozási aránya.
Tavaly októberben a Szent László Kórházban lélegeztetőgépre kerülőknél még 50 százalékos volt a túlélési arány, ezt az országos tisztifőorvos jelentette be az operatív törzs egyik akkori tájékoztatóján. Müller Cecília szerint ez az arány akkor nemzetközi szinten jónak számított. De már az év végén is felmerült, hogy az addig széles körben ismertnél magasabb lehet a halálozási arány. „Két nagy (nem budapesti) intenzív osztályról kaptam megbízható, nem publikált adatokat: mindkét helyen a koronavírus miatt intubált, gépi (invazív) lélegeztetésre szoruló páciensek 92–95 százaléka meghalt” – írta akkor Novák Hunor gyerekorvos.
Március végén aztán a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Pintér Sándor belügyminiszternek címzett összefoglalójában [pdf] szerepelt az a megállapítás, hogy „a gépi lélegeztetést, intubálást igénylő betegek halálozása rendkívül magas, akár a 95 százalékot is eléri egyes helyeken”.
Április közepén Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatósáság (OKFŐ) főigazgató-helyettese azt mondta, az ő adataik szerint ennél valamelyest alacsonyabb, de valóban magas ez az arány, ő több mint 80 százalékról beszélt. Április végén pedig Bucsi László, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója közölte, hogy náluk a lélegeztetőgépre került betegek 84 százaléka halt meg. Bár segítené a pontosabb helyzetértékelést, az ilyen konkrét adatközlés nagyon ritka, Bucsi is jelezte, hogy a minisztériumi ajánlás ellenére beszélt konkrét számokról.
Mi állhat a magas arányok mögött?
Ez az intenzív nem az az intenzív
Szerencsére a kérdés már egy fokkal kevésbé égető, mint akár pár hete, mert a járványadatok csökkenő tendenciát mutatnak. A lélegeztetőgépen lévők száma a március végi csúcs (1529) után április második hetében kezdett érdemben csökkenni, és a cikk írásakor járt a második hullám lefutásakor (január eleje), illetve a harmadik hullám felfutásakor (február közepe) tapasztalható szinten, 350–400 között. (Összehasonlításképp: a november 11-én életbe lépett korlátozások idején volt 473.)
Becslések szerint a magyar egészségügyi kapacitások körülbelül 640 lélegeztetésre szoruló covidos beteget bírnak el, e fölött már nehezen garantálható, hogy minden beteg megkapja a szükséges színvonalú ellátást. Nem a gépekből van hiány, hiszen azokból még tavaly tavasszal úgy betárazott a kormány, hogy azóta sincs kihasználva a töredékük sem, és csak a felesleges gépek tárolása havi 90 millió forintba kerülhet. Gyakori vélemény, hogy inkább a szakképzett munkaerő lehet a szűk keresztmetszet.
„Kétfajta intenzív osztály van: az, amelyik mindig intenzív osztály volt, annak megfelelő infrastruktúrával; és az, amit most egy fekvőbetegosztályból átalakítunk a Covid miatt. Ez nemcsak nálunk van így értelemszerűen, hanem mindenhol a világon, ez egy nehéz helyzet. Egy ilyen, utólag átalakított intenzív osztály viszont össze se mérhető azzal, ami eredetileg is annak volt szánva, se felszereltségben, hiába van új lélegeztetőgép, se szaktudásban” – mondta a fővárosi intenzív terápiás orvos.
„Van összesen kétezer intenzív terápiás szakápoló és 2500 intenzív terápiás orvos, és minket szétosztanak az összes fekvőbetegegységre. Tehát egy orvos és egy nővér sokkal több intenzíves beteget visz, mint eddig, meg mint ami ajánlatos lenne. Ettől romolhat az ellátás minősége, mert megoszlik a figyelem.”
„Egy rögtönzött csapat intenzív osztályos munkája nyilván nem mérhető össze egy békeidőben is intenzíven dolgozó, összeszokott, szakképzett csapatéval. Emiatt eleve magasabb a mortalitás, és ez a betegség is különösen agresszív, szerintem nem is reális, hogy 70-80 százalék alá bemenjen.”
Túl későn mennek kórházba
A vidéki intenzíves vezető szerint is elképzelhető, hogy az átvezénylések és a kényszermegoldások miatt egyes intézményekben kialakulhatnak ilyen problémák, de ez nagyban ellátóhelyfüggő.
„Az a baj, hogy van néhány forradalmár, akik nagyon kemény dolgokat mondanak, megoldás kínálása nélkül. Én elfogadom azt, meg szerintem annak idején Olaszországban is elfogadták, hogy nem optimálisak a körülmények a Covid-betegek ellátására, mert nem ennyi és ilyen súlyosságú beteg ellátására áll készen a rendszer. Csak azt mondja meg, aki ezzel kapcsolatban folyamatosan kritikát fogalmaz meg, hogy mi lenne a megoldás. Behozzák a beteget, ott fuldoklik, és ne adjak neki lélegeztetést? Ne adjak neki oxigént, mondván, bocs, sajnos nem vagyunk elegen? Én morálisan közelítem meg ezt a kérdést. Elismerve, hogy lehet, hogy vannak hiányosságok, azt gondolom, hogy ezeken a betegeken valakinek csak segíteni kell” – mondta.
„Arról lenne érdemes beszélni, hogy a magas halálozási adatoknak az oka nem az, hogy a magyar intenzívesek rosszabbak, mint a külföldiek, hanem az, hogy nagyon későn jönnek a betegek kórházba. Most a fiatal betegek korát éljük, és az ilyen beteg, ameddig csak kis megfázásos tünetei vannak, azt mondja, hogy kihúzza. Mire már jön, megcsináljuk róla a CT-t, és kiderül, hogy van egy 40-50 százalékos tüdőérintettsége, egy zajló gyulladása, ami két nap múlva már 80 százalék lesz, abba már nagyon nehéz belenyúlni. És amikor az ember tüdejének a 80-90 százaléka odavan, az már tényleg magas halálozással jár” – mondta.
„Én ezért tartom mindig furcsának, hogy mindenki ezen a nagyon magas halálozási adaton rugózik. Azt kellene az embereknek belátni, hogy akinek tünete van, vagy tudja, hogy covidos beteggel érintkezett, jöjjön minél hamarabb, mert ha hamar megkapja az itteni gyógyszereket, akkor nagyon sokan nem fordulnak bele már a súlyos állapotba se. Ne akkor jöjjön amikor már fuldoklik, mert akkor már tényleg lehet, hogy késő.”
Egyre fontosabb a megelőzés
Márpedig az mára világosan látszik, hogy kulcsfontosságú idejében beavatkozni. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos még tavaly decemberben írt az Átlátszón arról, hogy a tavaly tavaszi első hullám óta az őszi második hullámra megváltozott az attitűd, és az intenzív ellátásban igyekeznek a megelőzés felé eltolni a kezelést:
„Tavaszhoz képest sok minden változott. Ma már az a meghatározó nemzetközi szemlélet, hogy a középsúlyos és súlyos Covid–19 tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél lehetőség szerint elkerüljük az intubációt, azaz hogy egy tubust vezessünk a légcsőbe, amin keresztül megkezdhető a gépi lélegeztetés. A nemzetközi adatokat figyelembe véve, sok esetben érdemes előtérbe helyezni az úgynevezett nem-invazív lélegeztetési technikákat, mellyel az intenzív osztályos kimenetel is javítható. Az adatokból jól kiolvasható, hogy minél kevesebb beteget intubáltak, annál kevesebb páciens halt meg.”
A brit covidos betegek intenzív osztályos ellátásáról bőséges adatmennyiség áll rendelkezésre, ebből látható, hogy míg őszig a betegek 72 százaléka került lélegeztetőgépre, utána már csak 41 százalékuk, és ezzel párhuzamosan az intenzív osztályos halálozás 40 százalék körüli szintről 30 százalék alá csökkent. (Ez tehát nem a lélegeztetőgépre került betegek halálozási aránya, hanem a teljes intenzív osztályos arány.) Mint Lovas megjegyzi, Magyarországon jóval kevesebb ilyen adat érhető el. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársainak egy előadása alapján a tavaly tavaszi első hullámban az intenzív osztályos ellátásban részesülők 60 százaléka halt meg, de későbbi adatot erről már nem tettek közzé, így azt sem tudni biztosan, volt-e elmozdulás bármilyen irányba. Lovas mindenesetre már decemberben is arról írt, hogy sok esetben a nem-invazív oxigénpótló technikák, például a hasra fordítással kombinált, magas áramlású oxigénes orrkanül-terápia is elegendő lehet.
Egy koronavírussal fertőzött beteg tüdejéről készült CT-képet vizsgálnak orvosok egy olaszországi kórházban 2020 júniusában
Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont (BEK) főigazgató-tulajdonosa is arról beszélt márciusban, hogy minden erejükkel a lélegeztetőgép szükségességét igyekeznek megelőzni, például azzal, hogy minden bekerülő betegnél rögtön megkezdik a légzőizmok tornáztatását. (A BEK az egyetlen magánintézmény, amely bekapcsolódott az állami járványügyi ellátásba.) Volt olyan betegük, aki hat hét után került le a gépről, de addig mindenki túlélte nálunk a gépi lélegeztetés időszakát. Egyébként az ő helyzetük kicsiben modellezi a teljes egészségügyre jellemző viszonyokat: összesen 60 lélegeztetésre alkalmas gépük van, de ebből maximum 30 egyidejű működtetéséhez van meg a gyakorlott személyzet, azaz nem az infrastruktúra, hanem a munkaerő jelenti a szűk keresztmetszetet.
„Ebben valóban történt változás. Ha idejében elkezdünk egy magas áramlású oxigénkezelést, akkor a betegeknek egy jelentős százaléka visszafordul, nem is kell invazívan lélegeztetni. De ehhez fel kell építeni egy rendszert.”
„Mi például úgy alakítottuk ki, hogy különböző osztályokon különböző súlyosságú betegeket látunk el. Van, aki maszkos oxigént kap, folyamatosan monitorozzuk, ahogy megbillen egy kicsit, magas áramlású oxigént adunk neki, ha ott megbillen, akkor maszkos vagy invazív lélegeztetést. Csak azokat tesszük invazívra, akik a nem invazív eszközökkel már nem kezelhetők. Mindenkit egyénileg kell kezelni” – mondta a vidéki intenzíves vezető.
„Ami még egyértelműen kiderült tavaly óta, hogy mindenképpen rutinszerűen adni kell ezeknek a betegeknek valamilyen alvadásgátlót, mert a véralvadási rendszer annyira fel van pörögve, hogy ha nem adunk, akkor a tüdő és az összes többi szerv szövődményei is nagyon gyorsan súlyosbodnak.”
Értetlenül fogadták a kamara levelét
Nagy visszhangot kapott a témában a Magyar Orvosi Kamara már említett állásfoglalása [pdf], amelyben az ominózus 95 százalékos mortalitás is felbukkant. Ebben a non-invanzív lélegeztetési technikák támogatása és a kiterjedtebb adatszolgáltatás szorgalmazása mellett szerepel egy ilyen rész is: „Hasznos volna, hogy egy tanácsadó/segítő körbejárna a kórházi Covid-intenzíveken, hogy a lélegeztetések megfelelően folynak-e mindenhol, mert nagyon magas a halálozási arány a lélegeztetettek esetében. Úgy tűnik, hatalmasak az egyenetlenségek, és sok irracionális vagy minőségileg elfogadhatatlan megoldás van.”
A MOK állásfoglalása nem aratott osztatlan sikert a szakmában, már csak azért sem, mert úgy tudják, a vonatkozó megállapításokat nem intenzív terápiás szakorvos írta.
„A szakmánk eléggé ki volt akadva, hogy miért támad bennünket a kamara ezzel, értetlenül álltak előtte, miért volt erre szükség. Nekem is van informálisan információm arról, hol megy jobban, hol megy rosszabbul, de ez nem feltétlenül az egész szakma sara, lehet rossz menedzsment, rossz szervezés. Az a baj, hogy itt generálisan szólnak ezek a nagy okosságok, és generálisan biztos nem így van” – mondta a vidéki intenzíves vezető.
„Ehhez most mindenki baromira ért. Mint a magyar fociban, mindenki tudja a győztes stratégiát, mi meg közben a periférián próbáljuk a betegeket megmenteni. Az ömlik a sajtóból, hogy mi milyen szarul dolgozunk, milyen szar az egészségügyi rendszer. Mindenkit az érdekel, hogy mennyi a halott. De arról nem beszélnek, hogy mennyi volt a maszktagadó, a vírustagadó.”
„Ha szombaton kimegyek a szabadba, mint a majálison, az emberek leszarják a szabályokat, de amikor később megérkeznek a kórházba, akkor már arról van szó, hogy miért nem tudjuk megmenteni őket. Ezt nagyon méltatlannak érzem, mert fél éve gyakorlatilag vért izzadunk”
– tette hozzá.
„Még igazak is lehetnek a kritikák. De akkor mondja már meg valaki, hogy hogyan kellene csinálni, és akkor úgy fogjuk csinálni. Mi a legjobb szándékunk szerint mindenkin próbálunk segíteni. Az orvosainknak, akik 12 órát beöltözve dolgoznak, majd kijönnek, bekapcsolják a tévét, és az ömlik rájuk, hogy szar, amit csinálnak, azért nagyon gáz ezt hallgatni. Épp egy kicsit fellélegeztünk, elengedhetem a munkatársaimat szabadságra, mert kicsit csökkent az esetszám. Ők mesélték, hogy ez milyen lehangoló, hogy az ember igyekszik, aztán mégis ezt kapja.”
A témában kerestük a Magyar Orvosi Kamara egy intenzív terápiás szakorvos képviselőjét is, de nem kíván nyilatkozni.





Nagy-Britanniában február óta kísérleteznek már a különféle vakcinák keverésével, és bár az ötlet elsőre nagyon bizarrnak tűnik, a jelek szerint lehet, hogy tényleg a vakcinakoktél jelentheti majd az igazi kiutat a járványból. Mint az Oxfordi Egyetem vezette kutatás előzetes eredményeiből kiderült, nagyobb valószínűséggel jelentkeznek mellékhatások azoknál, akik két különböző vakcinát kaptak, de más biztonsági kockázatot nem észleltek a kutatók .

Az Oxfordi Egyetemen még februárban indult el egy, a brit kormány által támogatott kísérlet, az ún. Com-Cov Study, melyben azt vizsgálták, hogy milyen hatásai vannak annak, ha valaki az első dózistól eltérő vakcinát kap másodjára. Például, hogy hosszabb ideig tart-e az immunitás, jobban véd-e ez a módszer az új variánsok ellen, vagy szimplán csak hogy alkalmazhatják-e a vakcinakoktélt az orvosok, ha a szükség úgy kívánja.
A kutatásba 850 önkéntest vontak be, valamennyien 50 év felettiek voltak. Azok közül, akik az AstraZeneca vakcinájából négy hét különbséggel egy-egy adagot kaptak, minden tizedik jelentett lázat a második adag oltás után. Ha azonban egy-egy AstraZeneca- és Pfizer-oltást kaptak, ez az arány 34 százalékra emelkedett. Ugyanez a valós különbség volt kimutatható más tünetek, mint a hidegrázás, fáradtság, fejfájás, izomfájdalom és rossz közérzet esetében. Matthew Snape professzort, az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének (Oxford Vaccine Group) tagja elmondta, hogy
az, hogy a mellékhatások esélyének növekedésén túl nem figyeltek meg más hatásokat, nagyon érdekes eredmény, és nem is feltétlenül olyasmi, amire előzetesen számítottak.
Áprilisban egyébként a tanulmányt kiterjesztették további 1050 önkéntesre, akiknél a Moderna- és a Novavax-oltás kombinálását vizsgálják az AstraZeneca és a Pfizer vakcinájával. A teljes eredményt várhatóan júniusban hozzák nyilvánosságra, az előzetes eredményeket a The Lancet című orvostudományi folyóiratban tették közzé.








Így néz ki a digitális védettségi igazolás az EESZT mobilalkalmazásában

A csütörtöki kormányinfón számos érdekesség hangzott el, többek közt például az is, hogy bárhogy is alakulnak az oltások, május 28-tól lehet lakodalmakat tartani, vagy az, hogy jön a védettségi app, csak még nem éles. A jelek szerint viszont most már éles az alkalmazás, a Google Playben és az App Store-ban is meg lehet már találni. Ha éppen az EESZT, meg maga az alkalmazás is úgy akarja, akkor a regisztrációt is le lehet zongorázni, ami után lényegében egy digitális védettségi igazolvány lesz a jutalmunk.

Mint azt Szentkirályi Alexandra részletesen taglalta délelőtt, „a mobiltelefonos applikációval lehet majd igazolni a védettségi oltás beadatását, az alkalmazás az oltott nevét, az érintett tajszámát, az oltás idejét, a fertőzéssel szembeni védettség tényét, vagy annak a hiányát is megjeleníti.” A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy az első használat előtt az EESZT-ben regisztrálni kell, hat jegyű PIN-kódot kell megadni, az appba pedig majd ezt a PIN-kódot kell beírni, hogy látszódjanak az adatok.
Az alkalmazást jelen pillanatban androidos telefonokon és iPhone-okon is meg lehet találni, jelenleg a Google Playben EESZT alkalmazás, az App Store-ban pedig EESZT Lakossagi néven fut, de az eeszt.gov.hu/hu/mobilalkalmazasok link alatt bárki elérheti őket keresgélés nélkül is, ha belépett az EESZT-be. Az oldalon egy elég részletes leírást is mellékeltek, hogy biztosan sikerüljön az alkalmazás letöltése és a regisztráció, de zanzásítva a biztonság kedvéért mi is összefoglaljuk a dolgot:
  • először is be kell lépni az EESZT felületére, és el kell látogatni a fentebb már linkelt, Mobilalkalmazások almenübe;
  • majd itt alul az EESZT Alkalmazás alatt rá kell kattintani az új regisztráció gombra – ha ez nem jelenik meg, hanem egy piros hibaüzenetet lát, akkor frissítsen rá párszor az oldalra, vagy esetleg lépjen be a telefonján az EESZT-be, utóbbi a szerkesztőségben többünknek is megoldotta a problémát;
  • a telefonunkra letöltött alkalmazásban meg kell adnunk a tajszámunkat, aztán be kell olvasnunk az EESZT-ben megjelenő QR-kódot, aztán a telefonon megjelenő kódot be kell írnunk az EESZT-ben megjelenő mezőbe;
  • meg kell adnunk egy hat számjegyű PIN-kódot, amivel azonosítani tudjuk magunkat;
  • innentől pedig nincs más hátra, mint belépni a telefonunkon, és élvezni a digitális védettségi igazolványunkat.
Ha egyelőre még nincs ilyenünk, az alkalmazás közli velünk, hogy a rendszerben a tajszámunkhoz még nem került rögzítésre védettséget biztosító oltás, ha pedig van, akkor egy nagy QR-kód alatt a tajszámunk, a nevünk, illetve az oltás dátuma szerepel majd, csakúgy, mint a plasztikkártyán. Az viszont ebben sincs benne, hogy milyen oltást kaptunk, illetve a személyi igazolványunk és az útlevelünk száma is kimaradt belőle. Emellett pedig fontos kiemelni, hogy ez az oltást igazolja, vagyis ha például azért kaptunk védettségi igazolványt, mert átestünk a betegségen, az az alkalmazásban nem fog majd feltűnni.
A regisztrációs folyamat persze könnyen az utunkat állhatja, nem is csak azért, mert nem mindig jelenik meg az új regisztráció feliratú gomb az EESZT-ben, hanem például azért is, mert tapasztalataink szerint hiába regisztrálunk, megtörténhet, hogy a PIN-kód beírásánál az alkalmazás figyelmeztet minket arra, hogy regisztráljunk. Emellett pedig olyanok is vannak, akik le sem tudják tölteni az alkalmazást, többen is jelezték már nekünk, hogy Androidon azzal szembesültek, hogy az alkalmazás nem kompatibilis az eszközükkel, vagy hogy az országukban nem elérhető.


***************************************************

Bizonyos kivételektől eltekintve nem kell maszkot viselniük vagy pedig a szociális távolságtartásra figyelniük sem zárt térben, sem szabadtéren az Egyesült Államokban azoknak, akik az előírt összes dózist megkapták a koronavírus elleni vakcinából, jelentette be a CNN szerint új ajánlásaikat Rochelle Walensky, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatója.

(Az Egyesült Államokban a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinájából két, a Janssenéből egy adag kell a teljes védettség kialakulásához.)
Azt is hangsúlyozta azonban, hogy az utazások során, a buszokon, vonatokon, repülőkön és a tömegközlekedésen továbbra is előírnák a maszkviselést. Az Axios szerint az egészségügyi intézmények, a börtönök és a hajléktalanszállók is kivételt jelentenek. Arra kérik azokat is, akik az oltás ellenére bármilyen tünetet észlelnek, hogy vegyék vissza a maszkot, és teszteltessék magukat.
Walensky a döntésük alátámasztására három tanulmányt is idézett, amik alapján a vakcinák működnek. Az egyik, egy izraeli vizsgálat szerint a Pfizer vakcinája 97 százalékban hatásos volt a tünetes Covid-19 ellen, és 86 százalékban előzte meg a tünetmentes fertőzést 5000 egészségügyi dolgozó között.
A CDC igazgatója is beszélt arról, hogy voltak kis létszámban olyanok, akik a második oltás ellenére is megfertőződtek az Egyesült Államokban, de szerinte ebben az esetben is rövidebb ideig tarthat a betegség, és kisebb lehet az esélye, hogy másoknak továbbadja valaki a vírust.
Walensky szerint az elmúlt év is megmutatta, hogy a koronavírus kiszámíthatatlan tud lenni, ezért ha újra rosszabbodik a helyzet az USA-ban, akkor felülvizsgálják az ajánlásaikat.
A 331 millió lakosú Egyesült Államokban a január eleji, közel 300 ezer új fertőzöttet mutató adatokhoz képest az elmúlt napokban 35 ezer új beteget jegyeztek fel. Szerdán 841 halálos áldozatot regisztráltak, míg január végén voltak napok, amikor 4 ezernél is többet.
Az Our World in Data adatai alapján eddig a lakosság 46 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább egy dózisát. 117 millióan pedig már teljesen be vannak oltva. A CDC szerdán adta meg az engedélyt arra, hogy a 12-15 éves gyerekek oltását is elkezdhessék a Pfizer-BioNTech vakcinájával.




 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Romániában szombattól kezdődően megszűnik a koronavírus-járvány miatt bevezetett éjszakai kijárási tilalom, az üzletek nyitvatartásának korlátozása, a kültéri maszkviselés pedig már csak a zsúfolt helyeken lesz kötelező, jelentette be Klaus Iohannis államfő, aki a korlátozások feloldásának fokozatos menetrendjéről beszélt.

Az első intézkedéseket május 15-től tervezik, miután az országban egy ezrelék alá csökkent az utóbbi kéthetes lakosságarányos fertőzési ráta, és Románia minden megyéje a legenyhébb „zöld” járványügyi besorolásba került. Május 15-től eltörlik a több mint öt hónapja bevezetett, két hónapja szigorított – jelenleg 22 és 5 óra között érvényes – éjszakai kijárási tilalmat, és ezzel együtt azt a rendelkezést is, amely megtiltotta az üzleteknek, hogy 21 óra után nyitva tartsanak, írja az MTI.
Nem lesz már kötelező a kültéri maszkviselés, a piacok, vásárok és a tömegközlekedési járművek megállói kivételével, részletezte az államfő.
A következő hétvégétől kezdődően visszatérhetnek a nézők a szabadtéri sportesemények lelátóira, de egyelőre a férőhelyek legfeljebb 25 százalékát foglalhatják el.
Iohannis szerint a további lazítások bevezetése a fertőzési ráta további csökkenésétől és az átoltottsági aránytól függ. A húszmilliós Romániában június elsejéig 5, július 1-ig 6, augusztus elsejéig 7 millió ember immunizálását tűzték ki célul. Az akkortól tervezett lazítások között lehetővé tennék a lakodalmak, keresztelők és más magánrendezvények megszervezését: szabadtéren legfeljebb 70, zárt teremben legfeljebb 50 résztvevővel. A későbbiekben a létszám korlátozását enyhítenék, illetve egyáltalán nem korlátoznák, amennyiben a szervező garantálja, hogy kizárólag beoltottak lesznek jelen.
Az elnök ismételten felhívta a figyelmet, hogy a járványnak csak az oltás vethet véget, és ezen a téren „sok még a teendő”. Romániában egy hete már bárki előjegyzés nélkül igényelheti – és jó eséllyel helyben, vagy egy-két napon belül megkaphatja – a koronavírus elleni vakcinát az ország bármely oltópontján. Eddig a felnőtt lakosság 23,5 százaléka (3,79 millió ember) kapta meg a koronavírus elleni oltás legalább egy, illetve 16,3 százaléka mindkét adagját. Oltópont nyílt a törcsvári Drakula-kastélyban is.
A stratégiai kommunikációs törzs által szerdán közölt 930 új fertőzést több mint 34 500 teszt kiértékelése alapján diagnosztizálták, ami 2,7 százalékos találati arányt jelent – március végén még 6000 felett volt a napi új fertőzöttek száma. Csökkent a nyomás az egészségügyi ellátórendszeren is, 6000 alá csökkent a kórházi ápolásra szoruló koronavírus-fertőzöttek száma. Az intenzív osztályokon még 874 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteget ápolnak. Szerdán újabb 98 halálesetet jelentettek.
Florin Cîțu miniszterelnök közben bejelentette, hogy Románia az uniós helyreállítási alapban rendelkezésére álló teljes összegre, 29,2 milliárd euróra (kb. 10 400 milliárd forintra) fogja benyújtani a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet (PNRR), amelyet a kormány előzőleg a bukaresti parlamentben is bemutat. A román kormány más államoktól eltérően nemcsak a vissza nem térítendő támogatást, hanem a kedvezményes hitel formájában álló rendelkezésére álló keretet is igénybe akarja venni.
Mint írtuk, a magyar kormány szerdán adta be az Európai Bizottsághoz az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kérjük, hivatalosan azért, mert nem akarunk eladósodni. A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány.

******************************************************

Egy brit tanulmány szerint a Pfizer COVID-19 vakcinája három és félszer nagyobb antitestválaszt vált ki az időseknél, ha a második adagot csak 12 héttel az első után adják be.



Míg Magyarországon öt héttel az első dózis után adják be a második adagot a Pfizer vakcinájából, addig az Egyesült Királyságban még januárban úgy döntöttek, hogy 12 hetes várakozási időt vezettek be, hogy minél többen megkaphassák az első dózist.
A Pfizer és a BioNTech a brit egészségügy döntésére reagálva januárban azt mondta, hogy nincsenek adatok, melyek alátámasztanák a lépést. A tavalyi klinikai tesztek során 3 hét telt el a két dózis beadása között.
A pénteken közzétett tanulmány az első, amely közvetlenül összehasonlítja a Pfizer oltás immunválaszait a klinikai vizsgálatokban tesztelt háromhetes adagolási intervallum és a meghosszabbított, 12 hetes intervallum között, amelyet a brit hatóságok azért ajánlanak, hogy a veszélyeztetettebb emberek gyorsan kapjanak legalább némi védelmet. A tanulmány igazolhatja a brit egészségügy döntését.
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a Pfizer második oltását követő csúcsantitest-válaszok jelentősen fokozódnak az időseknél, ha ezt 12 hétre késleltetik” – mondta Helen Parry, a Birminghami Egyetemen dolgozó tanulmány egyik szerzője.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a tanulmány szerint míg az antitest válasz azoknál volt nagyobb, akik 12 hét után kapták meg a második dózist, a sejtes immunválasz azoknál, akik három hét után.
Szintén kiemelendő, hogy a tanulmány, mely 175, 80 és 99 év közötti személyt vizsgált, még nem esett át lektoráláson.




Nem a gyerekeket kéne oltani a fejlett országokban a koronavírus ellen, hanem a szegényebb országokba kéne több vakcinát szállítani, ott ugyanis még az egészségügyi dolgozókat sem oltották be, mondta pénteken az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója.



Miközben az Egyesült Államokban már engedélyezték a 12-15 évesek beoltását a Pfizer-BioNTech vakcinájával, és Európában is már oltják a koronavírus ellen a 16 év feletti fiatalokat is, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a mostani helyzet egy „morális katasztrófa”:
„Rengeteg gazdag országban, amelyek felvásárolták a vakcinakészletek többségét, alacsony kockázatú csoportokat oltanak be. (…) Az alacsony és közepes jövedelmű országokba eljutott oltóanyag-szállítmányokkal még az egészségügyi dolgozókat sem sikerült immunizálni, miközben a kórházakat elárasztják a páciensek, akiknek sürgősen életmentő ellátásra van szükségük.”
Bár Tedrosz megérti, hogy a gazdagabb országok miért szeretnék beoltani a fiatalokat is minél hamarabb, arra kérte őket, gondolják át a helyzetet, és inkább adományozzanak oltóanyagokat a COVAX-nak.
A COVAX egy nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezés, aminek keretében a rosszabb gazdasági helyzetben lévő országok jutnak szervezett módon koronavírus elleni oltáshoz. A program viszont eddig nem túl sikeres: a Deutsche Welle az AFP alapján arról ír, hogy legalább 210 országba jutott el eddig 1,4 milliárd dózisnyi oltóanyag a koronavírus ellen,
  • azonban míg ezek 44 százaléka a Föld lakosságának 16 százalékát kitevő leggazdagabb országokba került,
  • addig a Föld lakosságának 9 százalékát jelentő legszegényebb országokba csak az összes oltóanyag 0,3 százaléka jutott el.
„Csak úgy tudjuk megmenteni az életeket és a megélhetést, ha egyszerre tartjuk fenn a közegészségügyi intézkedéseket és az oltási programokat – az egyik nem megy a másik nélkül” – mondta Tedrosz.
A WHO főigazgatója arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány második, idei éve halálosabb lehet, mint a tavalyi, Indiában ugyanis egyre aggasztóbb a járványhelyzet.



**************************************************

Szlovákiában szombaton vége a járvány miatti vészhelyzetnek. A szlovák kormány azonnali hatállyal szüntette meg a vészhelyzetet, ezzel nem lesz tovább kijárási tilalom és lehet gyülekezni is.
A vészhelyzetet még októberben, a második hullámban vezették be Szlovákiában, néhány héttel azelőtt, hogy Magyarország is újra kihirdette a veszélyhelyzetet. Szlovákiát január-februárban nagyon erősen sújtotta a Covid, március közepétől azonban már Magyarországon vált drámaibbá a helyzet, a járvány lecsengése most is előrébb tart náluk, most napi 30-40 koronavírusos halálesetet regisztrálnak, összesen azonban 12 135-en haltak meg hivatalosan a járványban.



Utoljára április végén hosszabbították meg a vészhelyzetet egy hónappal, most azonban a pozsonyi kabinet szombati hatállyal megszüntette azt. Ezzel egy időben véget ér a kijárási tilalom, és a megszűnnek a gyülekezési szabadságra vonatkozó korlátozások is – írja az MTI.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök.
A vészhelyzet megszűntetése mindenki győzelme – mondta az intézkedés bejelentését követően Eduard Heger szlovák kormányfő:
Megígértük, hogy a vészhelyzet egy perccel sem tart majd tovább, mint ahogy az szükséges lesz, ezt be is tartottuk.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0


Komoly problémákat vethet fel a koronavírus indiai variánsa a júniusra tervezett brit nyitással kapcsolatban, mondta Boris Johnson brit miniszterelnök a pénteki sajtótájékoztatóján.



Johnson szerint ha bebizonyosodik, hogy az indiai variáns jobban terjed az egyik korábbi változatnál, akkor nehezebb lesz jobban kinyitni júniusban az országot, és néhány nehéz döntésre is szükség lesz.
A miniszterelnök már most hozott egyet: az ötven évnél idősebbeknél és a veszélyeztetetteknél előrébb hozzák a második oltás időpontját. A második adagot 12 hét helyett 8 hét elteltével kapják majd az ezekbe a csoportokba tartozók. Johnson szerint egyelőre nincsen bizonyíték arra, hogy a vakcinák kevésbé lennének hatékonyak az indiai variáns esetén.
Brit szakértők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az indiai variáns ötven százalékkal fertőzőbb, mint a tavaly felfedezett brit változat.
Németország pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Királyságot mostantól rizikós területnek tekintik az indiai változat miatt. Az országban eddig négyen haltak meg bizonyítottan az új variánstól, és összesen 1313 esetet regisztráltak ezzel a változattal.


***************************************************

18 elismert kutató levelet tett közzé a Science folyóiratban, amelyben arra szólítottak fel, hogy vegyék komolyan a laboratóriumból szökött vírus teória kivizsgálását a koronavírus eredetének kutatása során.

A vuhani víruslaboratóriumban történt baleset hipotézise már a Covid-19 világjárvány kirobbanása óta kering, és ugyan a többség szerint nem tartozik legvalószínűbb forgatókönyvek közé, nem is nevezhető klasszikus összeesküvés-elméletnek. A Science című folyóiratban május 13-án, csütörtökön megjelent cikkben elismert tudósok szólítják fel arra a tudományos közösséget, hogy ezt a lehetőséget is vizsgálják meg ugyanúgy, mint azt, hogy természetes úton, zoonózissal terjedt át a kór emberekre az állatvilágból. A korábbi hasonló felvetéseket az MIT Technology Review cikke szerint nem vették ennyire komolyan, mert kevésbé neves szakemberekhez kötődtek. A mostani 18 fő között azonban olyan professzorok bukkannak fel, mint a Yale egyetem immunológusa vagy a Harvard epidemológusa.
A Le Monde cikke szerint néhány órával a Science-en megjelent felhívás publikálása előtt egy a nevét nyilvánosa nem vállaló állítólagos kutató Twitter-fiókja három, a Wuhan Institute of Virology intézetben az elmúlt években végzett tudományos munkát (egy doktori és két mesterdoktori dolgozatot) tett közzé. A kínai nyelven írt három, 2014-ben, 2017-ben és 2019-ben megvédett dolgozat korábban nem volt ismert. A Le Monde által megkérdezett szakemberek szerint ráadásul megkérdőjeleznek bizonyos, a nemzetközi tudományos közösség tudomására hozott adatokat a vuhani laborban őrzött koronavírusok számáról és jellegéről. Virginie Courtier molekuláris biológus, a Jacques-Monod Intézet (CNRS) kutatója szerint a vuhani intézet képviselőinek több korábbi nyilatkozata ellentmondani látszik annak, ami ezekben a dolgozatokban szerepel.
A Science-ben közölt levél ugyanakkor nem állítja, hogy az aláíró kutatók elkötelezték volna magukat a laborból szökött vírus teória mellett, pusztán amellett érvelnek, hogy ezt a lehetőséget is kimerítően vizsgálja meg az ügyön dolgozó WHO-csapat. Ők korábban, a témában írt 313 oldalas jelentésben azt közölték, hogy „kifejezetten kevéssé valószínű”, hogy a vuhani víruslabor volna a járvány eredete. Az egyik aláíró, Marc Lipsitch azt nyilatkozta, korábban azért sem foglalkozott a témával, mert a vírus eredeténél jobban érdekelték az olyan aktualitások, mint a járvány lefolyása, viszont ha a WHO ilyen „különös állítással” jön elő, akkor megéri felszólalni az ügyben.
Wuhan Institute of Virology vezető kutatója, Shi Zhengli így reagált a nyugati tudósok levelére: „Igazán szomorú olvasni ezt a levelet (…)A laboratóriumból szivárgás hipotézisének annyi az alapja, hogy az intézet régóta kutat denevér-koronavírusokat, amelyek filogenetikai szempontból rokonok a SARS-CoV-2-vel. Az ilyen állítások mindenképpen ártanak a tudósok hírnevének és lelkesedésének, akik elhivatottan dolgoznak olyan állati vírusok kutatásán, amelyek átterjedési kockázattal bírnak az emberi populációkra. Így végső soron gyengítik az emberiség képességét a következő világjárvány megelőzésére”.
Önmagában az, hogy a vuhani intézetben foglalkoznak a járványt kiváltóhoz hasonló vírusokkal, még nem furcsa: ez a fajta kutatómunka tényleg a járványok elleni felkészülés része, magyar tudósok is vizsgálnak ilyen vírusokat.






Még több fiatalnak kell beoltatnia magát, ha valaki csak az első oltásra megy el az igazolvány miatt, akkor valójában nem lesz védett – figyelmeztetett az infektológus.
Kedvező, hogy sok 16-18 éves fiatal is hajlandó beoltatni magát, de arra kér a fiatalokat, hogy még többen regisztráljanak, mert ezzel nem csak saját magukat védik, hanem a nagyobb veszélynek kitett rokonaikat is – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház vezető főorvosa a közmédiában.

Szlávik az MTI összefoglalója szerint arról is beszélt, hogy ugyan Magyarország igen jól áll az átoltottság szempontjából, de a 4,5 millió immunizált ember még nem elég ahhoz, hogy nyugodtan hátradőljünk. A harmadik hullámnak szerinte lassan vége lesz, de addig nem lehetünk biztosak abban, hogy nem romlik a helyzet, amíg 5-6 millió ember meg nem kapja a vakcinát – mondta a vezető infektológus.
Szlávik arra a jelenségre is reagált, hogy sokan kizárólag a védettségi igazolvány miatt mennek el az első oltásra, és miután azt ezzel meg is szerezték, a második oltást már kihagyják. „Sok nyári esemény csak védettségi igazolvánnyal látogatható. Sokan ezért oltatják be magukat, a teljes védettséghez azonban két adag vakcina kell, sőt az a második dózis beadása után két héttel alakul ki” – emlékeztetett.
Szlávik János jó hírnek nevezte, hogy már szinte valamennyi típusú vakcinából sok érkezett, és sok fog érkezni a „preferált vakcinákból” is. Jelezte, hogy egyesek jobbnak tartanak bizonyos gyártmányúakat a többinél, pedig mindegyik megvéd a súlyos fertőzéstől.
Jelenleg hat vakcinatípus közül lehet választani, orosz azonban hamarosan már nem fog érkezni – emelte ki.



***************************************************

Magyarország három szomszédja is jelentős lazításokba kezd szombattól, összefoglaljuk az osztrák, szlovákiai és romániai változásokat.
Szombat éjféltől feloldják az éjszakai kijárási korlátozást Ausztriában. A látványosan javuló járványügyi adatoknak köszönhetően az osztrák iskolák hétfőn állnak vissza a jelenléti oktatásra, míg az általános nyitás szerdától lép életbe. Szigorú feltételek mellett ugyan, de kinyitnak a hónapok óta zárva tartó éttermek külső és belső terei, a hotelek, és látogathatók lesznek a kulturális és sportrendezvények is. A nyitás alappillére a zöld útlevél lesz, amivel a beoltottak, a gyógyultak és a negatív teszttel rendelkezők mehetnek éttermekbe, hotelekbe, kulturális és sportrendezvényekre. Bécsben fokozott ellenőrzésekkel és tesztkínálattal készülnek a nyitásra. Ausztriában napok óta 1000 alatt van az új megbetegedések száma, pénteken 15-en haltak bele a Covid következményeibe.

Szombaton Szlovákiában is véget ért a kijárási tilalom, miután előző nap a kormány úgy döntött, hogy azonnali hatállyal megszünteti a járvány miatti vészhelyzetet. ez azt jelenti, hogy többek között a gyülekezési tilalomnak is vége, így akár politikai demonstrációkra is van mostantól lehetőség az északi szomszédunknál. Engedélyezik az egyéb tömegrendezvényeket is, de létszámkorláttal: az, hogy hányan vehetnek részt egyszerre egy eseményen, járásonként változik, a helyi járványügyi helyzetet tükrözőbesorolástól függ. A szlovákiai vendéglátóhelyek is eszerint működhetnek: a bordó, piros és rózsaszín járásokban továbbra is csak a teraszok lehetnek nyitva, a narancssárgákban viszont már beltéren is lehet fogyasztani, de egyszerre ezekben is maximum négy ember ülhet egy asztalnál. Szállásokon a fertőzöttebb területeken legfeljebb két, más háztartásban élő felnőtt tartózkodhat egy szobában, máshol nincs ilyen megszorítás – foglalta össze a szabályokat a pozsonyi Új Szó.
Romániában szombattól kezdődően megszűnik a koronavírus-járvány miatt bevezetett éjszakai kijárási tilalom, az üzletek nyitva tartásának korlátozása, a kültéri maszkviselés pedig már csak a zsúfolt helyeken, mint a piacokon és a buszokon lesz kötelező.












 
Szerző Hasonló Témák Fórum Válaszok Dátum
hasznosimre Techonlógia 2
Top