Az új Google Maps / ARCHIVÁLÁS /

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
15 éves Google Maps


A Google melynek első része a program ikonjának megváltoztatása. A felhasználók ezen kívül a navigációs sávot érintő komoly dizájnváltással is számolhatnak: ez a rész a frissítés után ötgombos menüvé változik.
Más is változik,A "Contribute"-tal a helyeket amiket meglátogattál fotókkal és megjegyzésekkel lehet bővíteni ,segítve azokat akik éppen oda készülnek.
A hamburger menüt száműzték.




Lesz hőmérséklet jelzés és az adott terület mennyire megközelíthető például kerekesszékkel,kiterjesztett valóság is megjelenik a gyalogosokat segítve,elérhetővé válik a teljes lefedettségben és országokban







Powered by HI

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
A hálózatba kapcsolt gépek már erősebbek mint a Summit.
A Summit ami hosszú távon a 149 petaflopsot tudja tartani.
A hálózatba kapcsolt gépek 470 petaflopsnyi számítási kapacitással rendelkeznek, jelenleg,de folyamatosan növekszik a további csatlakozások miatt,így már erősebb mint a világ hét legerősebb szuperszámítógépe összesen
Ez a gép szintén beszállt a küzdelembe, és már talált is 77 olyan gyógyszerkeveréket, ami hasznos lehet a vírus ellen. A bámulatosan erős hálózat már ért is el sikereket, a segítségével sikerült modellezni az új koronavírus sejtekbe való behatolásra használt fehérjéjét működés közben.

Folding@Home keresztül Te is a rendszerbe állíthatod a gépedet,így hozzájárulhatsz a kutatáshoz,segítséget nyújtva egyénileg a vírus megfékezéséhez.

A cím:


https://foldingathome.org/

Bowman leading international supercomputing project




Powered by HI
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Hatékonyak lehetnek a jelenlegi vagy a későbbiekben megjelenő egyéb más fenyegetésekkel szemben is.
A szerkezetek segíthetnek a megelőzésben és az ellátásban.
A területek nagyságát még nem lehet felmérni,de az emberi élet kockáztatása nélkül vagy éppen a megsegítésére alkalmasnak látszanak.
Viszont van más is...de azt remélem az nem következik be...ismeritek a mondást:



..de inkább lássuk most hol tartunk..







Powered by HI
 
Csatlakozott
Jan 22, 2020
Téma
287
Üzenetek
355
Reakció pont
315
Pontok
63
Díjak
3
  • FeatAward
  • Szép Téma
  • BronzeMedal
A Mindfactory adatai alapján tízszer annyi AMD lapkakészletű alaplapot vesznek az emberek, mint amenn inteles terméket.
A Mincfactory Németország legnagyobb kereskedőjeként mindig érdekes trendekre világít rá a PC-s piacon. Az utóbbi idők eladási statisztikái alapján processzorok terén tarol az AMD, és videokártyák terén is egyre fentebb jön. Most pedig úgy néz ki, hogy a cégnél tízszer annyi AMD lapkakészletű alaplap talál gazdára, mint amennyi Intel technológiás terméket elvisznek.



Ez egy hétre vetítve 3130 AMD és tizedannyi Intel lapkakészletű alaplapot jelent. Ugyanezen időszak alatt eladtak 3810 AMD és 485 Intel processzort, valamint 1570 NVIDIA és 1190 AMD videokártyát.

Bár a számok nem jelzésértékűek a globális piacra vonatkozóan, abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy az AMD Ryzen processzorok teljességgel felforgatták a CPU-k mezőnyét. Az AMD menetelése a koronavírusjárvány hatásai ellenére sem valószínű, hogy megszakadna.


Forrás: https://www.origo.hu/
 
Csatlakozott
Jan 22, 2020
Téma
287
Üzenetek
355
Reakció pont
315
Pontok
63
Díjak
3
  • FeatAward
  • Szép Téma
  • BronzeMedal



Amikor megjelent az AMD Radeon RX 5600 XT, és előkerültek a tuningolt BIOS-ok, a legtöbb kártyánál ezek egyszerre emeltek a GPU és a VRAM órajelén. Pár cég, így például az ASUS azonban nem így tett, náluk például a három piacra dobott Radeon RX 5600 XT-s modellből csak a különleges TOP verzió kapta meg a 14 Gbps-es memóriasebességet lehetővé tévő vBIOS-t, a szélesebb körben elérhető ROG Strix OC Gaming és TUF X3 OC Evo esetében maradt a 12 Gbps-on.

Ennek okát hivatalosan eddig nem igazán magyarázták, a hasonló módon eljáró MSI azonban elárulta, hogy hiába az elvileg 14 Gbps-re képes memóriamodulok sora, ezek valójában nem mindig bírják garantáltan ezt, és a nyomtatott áramköri lapra szerelt többi komponenst sem hitelesítették az emelt órajelre, előbb tehát tesztelni kell a dizájnt. Hogy ez volt-e a helyzet az ASUS-nál is, azt nem tudni biztosra, mindenesetre mostanra úgy tűnik, hogy megérett az idő a további gyorsításra, a cég ugyanis új vBIOS verziókat adott ki, amelyek telepítése az említett két kártyán is 14 Gbps-mal dolgoznak majd a GDDR6-os memóriák.


Forrás: PROHARDVER!
 
Csatlakozott
Jan 22, 2020
Téma
287
Üzenetek
355
Reakció pont
315
Pontok
63
Díjak
3
  • FeatAward
  • Szép Téma
  • BronzeMedal
Egy kicsit még várni kell a Windows következő nagy verziójára, de az Insiderek akár már ma hozzájuthatnak.


Lassan befejezi a Microsoft a Windows 10 2020 májusi frissítésének munkálatait, így rövidesen elindul a felhasználók gépére a Windows 10 20H1, vagy másik nevén a 2004-es verzió. Első körben az Insiderek kapják meg a Release Preview csoportban az óriási frissítést. Azt továbbra sem tudni, hogy a felhasználók többségéhez mikor futhat be a stabil, végleges változat, bár mivel maga a redmondi cég is May Update néven emlegeti, májusnál tovább biztos nem szeretnék húzni a dolgot. Addig pedig további hibajavításokra lehet számítani, mert tovább csiszolják a használati élményt.
A Microsoft nagyon óvatos egyébként a következő nagyobb Windows 10 ráncfelvarrással, ugyanis az új funkciók beépítését már tavaly novemberben leállította. Azóta a hibajavításokra koncentrálnak, ami érthető, hiszen korábban sok baj volt az ilyen csomagokkal, néha még felhasználói adatok is eltűntek a telepítéskor. Emellett pedig a koronavírusjárvány is lassítja a fejlesztéseket.





Döbbenetes változásokra egyébként nem kell számítani, hiszen a frissülő Windows alrendszer a Linuxhoz opcionális elem, a Csatolt telefon pedig már egy ideje elérhető, de továbbra is korlátozott támogatást nyújt. A DirectX 12 Ultimate-hez megfelelő hardver és játék is kell majd, de a további részleteket a stabil frissítés megjelenése előtt közli a Microsoft. A korábbi kommunikáció alapján arra lehet számítani, hogy néhány jól látható ráncfelvarrás mellett inkább a belső stabilitás áll majd az idei nagy frissítőcsomag középpontjában. Úgy legyen...


Forrás: https://pcworld.hu


Ez már saját írásom,kíváncsi leszek megint mit kurn@k el nem kicsit nagyon! :LOL::ROFLMAO:;)
 
Csatlakozott
Jan 22, 2020
Téma
287
Üzenetek
355
Reakció pont
315
Pontok
63
Díjak
3
  • FeatAward
  • Szép Téma
  • BronzeMedal
Úgy tűnik, hogy közel két év után újabb folytatást kaphat a legendás Crysis franchise, amit egykoron a gépek erősségének fokmérőjének is használtak. A napokban ugyanis több évnyi hallgatás után feléledt a játék hivatalos Twitter csatornája, és hivatalos honlapja is lecserélésre került.

Ugyanakkor mindkét esetben egy egyelőre igencsak rejtélyes üzenetről van szó: a minden előzmény nélkül felbukkant Twitter üzenetben ugyanis csak a "RECEIVING DATA" (ADATOK FOGADÁSA) szópáros olvasható, a hivatalos Crysis honlapon pedig mindössze csak a jól ismert nanoruhába öltözött katonát láthatjuk egy vibráló háttér előtt.

Mindez nyilván nem a véletlen műve, és gyakorlatilag már most biztosra vehető, hogy egy új Crysis játék bejelentésének készíti elő vele a terepet a Crytek. (Erre utal egyébként az is, hogy a hivatalos Xbox és NVidia GeForce fiókok is reagáltak a kriptikus tweetre - és ők nyilván sok olyan dologról is már évekre, de legalábbis hónapokra előre tudnak, amiket a szélesebb nyilvánosság csak most ismerhet majd meg.)
Azt ugyanakkor, hogy pontosan milyen játékról van szó, egyelőre nem lehet tudni. Korábban már felmerült annak lehetősége, hogy a Crytek kiadja az első Crysis egy felújított, a modern hardverekhez és elvásárokhoz igazított, immár sugárkövetéssel is kibővített változatát - ugyanakkor lehet, hogy végül inkább egy teljesen új játék kiadása mellett döntöttek. Az ügyben nyilván újabb tweetek vagy hivatalos bejelentés hozhat majd érdemi információkat. Forrás:https://pcforum.hu/
 
Csatlakozott
Jan 22, 2020
Téma
287
Üzenetek
355
Reakció pont
315
Pontok
63
Díjak
3
  • FeatAward
  • Szép Téma
  • BronzeMedal
Megvannak a HDD-piac első negyedéves eladási számai, két számjegyű százalékot zuhant a forgalom. Még nem kell búcsúzni a merevlemezektől, de a folyamat már nemigen fordul vissza.

Már tavaly is érezhetően visszaesett a hagyományos merevlemezek értékesítése, azóta pedig tovább folytatódott a negatív tendencia. A Trendfocus elemzése szerint az idei első negyedévben 67 millió darabot szállítottak a gyártók, ami 13 százalékos csökkenést jelent 2019 első három hónapjának 77 milliójához képest. Persze, a koronavírus is szerepet játszik a dologban, de nem lehet csak erre fogni.

A járvány azért érezhető, főleg a konzumer szegmensbe szánt 2,5 hüvelykes, laptopokba szánt modelljei és a 3,5 hüvelykes desktop egységek kapcsán. A jelenlegi piacvezető a Seagate 27,9 millió darabbal, ezzel a teljes HDD piac 42 százaléka az övék. Az ezüstérmes a WDC 24,6 milliós darabszámmal, azaz a HDD-torta 37 százalékával, míg harmadik helyen a Toshiba áll 14 millió darabbal és 20,9 százalékos részesedéssel.
Az elemzők szerint a koronavírus miatti ellátási nehézségek ráadásul még nem is annyira az első negyedévet sújtották, az áprilissal induló második negyedévben még komolyabb fennakadásokra lehet számítani. Emellett viszont sok tényező amúgy is a merevlemezek hosszabb távú lejtmenetét jelzi. Egyrészt ár / kapacitás szempontjából egyre jobban megéri SSD-t vásárolni, és a frissen megjelenő laptopokban is sorra állnak át erre a tárolási formára a gyártók. Emellett pedig más területekről is kiszorulnak a merevlemezek, hiszen mind az Xbox Series X, mind pedig a PlayStation 5 elhagyja ezt a szegmenst.
A jelenlegi vélemények szerint a HDD fajlagos ára tovább csökken majd, ahogy a kereslet is lassan alábbhagy, de arra azért nem kell számítani, hogy a közeljövőben teljesen eltűnnének a HDD-k. Sőt, a jelenlegi elemzések egy ponton a visszaesés leállását és egy jóval lejjebbi ponton stagnálást várnak, mivel jó ideig még megfizethető és elérhető opció egy merevlemez, főleg a nagy adatmennyiség tárolására. Forrás:https://pcworld.hu/
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0


Mindkét chipben közös, hogy AM4 foglalatba illeszkednek, valamint hogy négy fizikai mag található bennük.
Nyolc különböző szálon dolgozhatnak,18 Mb gyorsítótár aminek 65 W az energia szükséglete.Ryzen 3 3100 "csak" 3.6 GHz-en pörög alapból és maximum 3.9 GHz-es sebességre tud gyorsulni, addig nagyobb testvére, a Ryzen 3 3300X már alapból 3.8 GHz-en dolgozik, de órajelét akár 4.3 GHz-re is fel tudja tornázni.
Kedvező az áruk Ryzen 3100 99 $ a Ryzen 3300X 120 $.
Új lapkészlet is érkezik B550 -ös ami támogatni fogja PCI Express 4.0 szabványt is.


https://www.amd.com/en/products/cpu/amd-ryzen-3-3300x



Powered by HI





 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
A Google MI-laborja fél évszázados problémán lendítette át a biológia tudományát.
A fehérje az élet alapja és aminosavakból áll. A 22 fehérjét alkotó aminosav legókockákként különböző sorrendben állnak össze és alkotnak bonyolult gombolyagokat, amelyek különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, például enzimként kémiai műveleteket végeznek, lebontanak vagy fotoszintetizálnak, és mindent működtetnek a vírusoktól az idegrendszerig.
Az élet egyik titka tehát a fehérjék emberi szemnek gubancos, de amúgy nagyon is célszerű struktúrájában rejlik. Ezek megfejtése azonban, a fehérjehajtogatás-probléma volt az a mágikus elem, ami a biológia tudományán kifogott az elmúlt fél évszázadban.


Észbontás
Ezt a problémát oldja meg forradalmi módon a DeepMind, amely 2014 óta a Google mesterséges intelligencia cégeként ismert. Legújabb, AlphaFold nevű fejlesztésük fő működése a fehérjék struktúrájának felfedezése.
Cyrus Levinthal 1969-es számításai szerint egy több száz aminosavból álló fehérje szerkezetének tíz a háromszázadikon (10^300) konfigurációja lehetséges, az összeset kiszámolni több időbe telne, mint amilyen idős az univerzum.
A problémát modern eszközökkel, nukleáris mágneses rezonanciával, röntgenkrisztallográfiával, folyékony nitrogénben lehűtve kriogén elektronmikroszkóppal sikerült megoldani, de ezek így is hosszadalmas és – nevük furcsaságából kikövetkeztethetően – drága eljárások.
Mindenkinél közelebb jut
John Moult és Krzysztof Fidelis professzorok 1994-ben indították el a CASP nevű kísérletet. A CASP név a fehérjestruktúrák előrejelzésének kritikus értékelését takarja, lényegében arról szól, hogy a szakterület művelői kétévente összehasonlítják fehérjestruktúra-elemző módszereiket.
A CASP-teszt eredménye globális távolság, vagy GDT. Ennek alapja egy fizikailag is megismert fehérjestruktúra, amelyet összevetnek az elméleti modell eredményével. A GDT-skála nullától százig tart, a száz a teljes egyezést jelenti, vagyis azt, hogy a modell által jósolt struktúra megegyezik a valóságban is található szerkezettel. Moult professzor szerint 90 GDT tekinthető elfogadható és versenyképes eredménynek.

Az AlphaFold 2 ezen a teszten nagyon jól szerepelt. Míg a korábbi években 40 GDT-s eredmények születtek, a mesterséges intelligencia átlagosan 92,4 GDT-t hajtogatott és a legnehezebb feladványokon is kiemelkedő, 87 GDT-s eredményt ért el.

Ez a számítástechnikai eredmény hatalmas előrelépést jelent a fehérjehajtogatás-problémában, ami 50 éve a legnagyobb kihívás a biológiában. Évtizedekkel megelőzte a korábbi jóslatokat. Izgalmas lesz látni, milyen alapvető változásokat okoz majd a biológiai kutatásban
– mutatott rá Venki Ramakrishnan professzor, a Royal Society Nobel-díjas elnöke.
A közösség is fejleszti
Az MI korai változata a 2018-as megmérettetésen vett részt először, és már akkor is lelépett minden korábbi indulót. A működését bemutató Nature-ben megjelent cikket követően a kutatói közösségben elkezdődött az AlphaFold nyílt forráskódú változatainak fejlesztése is.

Az AlphaFold megdöbbentően pontos modelljei lehetővé tették, hogy megismerjük egy olyan fehérje szerkezetét, amivel egy évtizede elakadtunk. Most újraindíthatjuk a kutatásunkat, ami a sejtmembránokon történő jelátvitelt próbálja megérteni.
– magyarázta Andrej Lupas professzor, a Max Planck Fejlődésbiológiai Intézet igazgatója.
Ez csak az egyik példa arra, hogy a mesterséges intelligenciák megjelenése milyen tudományos áttörésekhez vezethet.
Az AlphaGo-csapat az év eleje óta a SARS-CoV-2-vírus eddig ismeretlen fehérjestruktúráinak felderítésével igyekezik segíteni a járvány elleni globális küzdelmet.















F:i



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
9
Üzenetek
212
Reakció pont
7
Pontok
28
Díjak
0
Legyen szó gyárak automatizálásáról, ipar 4.0-ról, autonóm járművekről, okosvárosokról, nagy felbontású videómegfigyelő rendszerekről vagy egészségügyi monitoring rendszerekről, mindnek 5G-re van szüksége a szünetmentes és valós idejű működéshez. De mi az 5G, azon túl, hogy nagysebességű mobilhálózat? Kisokosunkban az 5G-vel kapcsolatos fogalmakat, eszközöket gyűjtöttük össze, korántsem a teljesség igényével.


Az 5G-hálózat jellemzői
  • Gyorsaság – az 5G hússzor gyorsabb, mint a 4G
  • Adatfeldolgozó kapacitása akár 10 Gbps is lehet
  • Rendkívül alacsony hálózati késleltetés – a 4G-nél megszokott 50 milliszekundum helyett mindössze 1 milliszekundum
  • Robusztus gépi kommunikáció, adatintenzív alkalmazások támogatása
  • Energiahatékonyság – alacsony energiafelhasználás mellett tömeges IoT-kapcsolatok lehetősége
1G: A mobilhálózati technológia első generációja, biztosítja az analóg hangszolgáltatást.
2G: Második generációs mobilhálózati technológia, biztosítja a digitális hang és alacsony sebességű adatszolgáltatást.
3G: A mobilhálózati technológia harmadik generációja, biztosítja a szélessávú adatszolgáltatást.
4G: A mobilhálózati technológia negyedik generációja, stabilabban biztosítja a nagy felbontású digitális hang- és jobb adatátviteli sebességteljesítményt, mint a 3G.
5G: A mobilhálózat ötödik generációja hússzorosan meghaladja a 4G hozzáférési sebességét, valós idejű rendelkezésre állást biztosít az IoT-eszközök között.

Az 5G rádiós interfész frekvenciasávjai (EU harmonizáció 2020 végéig)
  • Low band: 700 MHz (694–790 MHz)
  • Mid band: 3.6 GHz (3.4–3.8 GHz)
  • High band: 26 GHz (24.25–27.5 GHz), másnéven mmWave
5G NR: A mobilhálózatok területén a fejlődést az 5G-NR (New Radio) hozza el, tovább növelve az LTE-Advanced esetén megismert átviteli kapacitásokat, valamint csökkentve a hálózat késleltetését. Ezek olyan új megoldások elterjedéséhez szükségesek, mint az önvezető autók, valamint a kiterjesztett és virtuális valóságon alapuló technológiák.
5G teljes duplex: Míg a jelenlegi cellás mobilrendszerek vagy különböző frekvenciákat vagy különböző időréseket használnak a teljes duplex (egyidejű kétirányú) működéshez, addig az 5G teljes duplex sémája lehetővé teszi az egyidejű adást és vételt ugyanazon a csatornán. Ez a megoldás megkétszerezi a spektrális hatékonyságot és feleslegessé teszi az FDD-módnál használt duplex szűrőket. Az 5G teljes duplex sémája elektromos kiegyenlítő elválasztással és belső interferenciaelnyomással valósítható meg.
A Next Generation Mobile Networks Alliance meghatározása szerint az 5G-standardnak a következő előírásoknak kell megfelelnie:
  • az adatsűrűségnek több tízezer felhasználónál is el kell érnie a több tíz megabit másodpercenkénti nagyságrendet,
  • nagyvárosi környezetben 100 megabites másodpercenkénti forgalmat kell biztosítania,
  • az egy irodai szinten tevékenykedő dolgozók között legalább 1 gigabites adatátvitelnek kell elérhetőnek lennie,
  • vezeték nélküli szenzoros hálózatok több százezer kapcsolatot is lehetővé kell tenniük,
  • nagyobb lefedettség,
  • jelentős spektrális hatékonyságnövekedés,
  • energiahatékonyság,
  • az LTE-hez képest jelentősen csökkenő késleltetés.
Mindezek eléréséhez olyan, ma már a vezeték nélküli technológiában elérhető megoldások szükségesek, mint a kiscellás hálózatok, amelyek sűrűn telepített MIMO (multiple in-multiple out) antennákkal dolgoznak, a sugárformázásnak nevezett, az interferencia kihasználására épülő jelfeldolgozó rendszer, valamint a teljes duplex kommunikáció.
5G-architektúra építő elemei
  • 5GC/NC: Core hálózat
  • NG: Interfész a RAN és Core között
  • gNB/NR: 5G-bázisállomás/New Radio
  • gNB-CU: Central Unit
  • gNB-DU: Distributed Unit
  • F1: Interfész a CU és DU között
  • Xn: Interfész a szomszédos gNB-k között
3GPP: A Harmadik Generációs Partnerségi Projekt (3GPP) 1998. december 4-én jött létre 5 regionális távközlési szabványosító szervezet (ARIB, T1, TTC, ETSI és TTA) együttműködése révén, ami globális szintre emelte a mobil rendszerek műszaki specifikációinak a kifejlesztését. A partnerek egyetértettek, hogy globálisan alkalmazható műszaki specifikációkat és műszaki jelentéseket fognak létrehozni, amelyek a továbbfejlesztett GSM-maghálózaton és a harmadik generációs UTRA FDD és TDD-rádiós hozzáférési technológián alapulnak.
A 3GPP nem jogi személy, projektalapon működik, tagjai a Szervezeti Partnerek (Organizational Partners), a Piac Képviseleti Partnerek (Market Representation Partners) és az egyéni tagok. A 3GPP később túllépett az eredeti tárgykörén, gondozza és fejleszti az összes „mainstream” mobil technológiát: GSM, GPRS, EDGE, W-CDMA, TD-CDMA, LTE, LTE-A, LTE-A Pro és jelenleg az 5G műszaki specifikációk kifejlesztésén dolgozik. Napjainkban már hét Szervezeti Partnert (regionális távközlési szabványosító szervezetet) foglal magában: ARIB, ATIS, CCSA, ETSI, TSDSI, TTA és TTC. A 3GPP belső struktúrája egy projektkoordinációs csoportot (Project Coordination Group) és négy műszaki specifikációs csoportot (Technical Specification Group) tartalmaz: a rádiós hozzáférési hálózatra (RAN), a maghálózatra és végberendezésekre (CT), a szolgáltatás- és rendszer-aspektusokra (SA) és a GSM/EDGE rádiós hozzáférési hálózatra (GERAN) vonatkozóan. A 3GPP által kifejlesztett műszaki specifikációkat a regionális szabványosítási szervezetek (Európában az ETSI) transzponálják át műszaki szabványokká.
AAS: Az Aktív Antenna Rendszer a 3GPP által meghatározott rendszer, amely kombinálja az antennarendszert egy aktív adó-vevő egységgel. A bázisállomás és antennarendszer olyan együttese, amelyben az amplitúdó és/vagy az antennaelemek közötti fázis folyamatosan állítható, ami a rádiós környezet rövid idejű változásainak megfelelően változó antennakarakterisztikát eredményez.
AF (Application Function): alkalmazásokat biztosító elemek. Az AF kommunikál a PCRF-fel, ami az a szoftvercsomópont, amelyet valós időben jelöltek ki az egységes szabályok meghatározására a multimédia-hálózatban.
A PCRF (Policy and Charging Rules Function) a hálózati architektúra azon része, amely valós időben összesíti a hálózatról, a működési támogató rendszerekről és más forrásokról (például portálokról) érkező információkat és támogatja a különböző, de egységes szabályok létrehozását, amelyek alapján automatikusan döntéseket hoz minden egyes felhasználó számára. A PCRF funkció a PCC architektúra részeként működik, amely szintén a házirend- és töltésvégrehajtási funkciót (PCEF) és a proxy hívás-munkamenet-vezérlő funkciót (P-CSCF) foglalja magában.
AMF (hozzáférési és mobilitási funkció): UE-alapú hitelesítést (felhasználói berendezésenként), engedélyezést, regisztrációt, kapcsolatfelvételt, mobilitás menedzsmentet és kapcsolatkezelési funkciókat kezel.
AN (Access Network): az 5G-rendszer három fő összetevőjének egyike, amely meghatározza a 5G hálózati infrastruktúrát.
AUSF (Authentication Server Function): adatokat tárol az UE-hitelesítésére. Mivel az 5G új szolgáltatást és üzletet tesz lehetővé (gyakorlatilag egy platform), így sokféle biztonsági alkalmazást igénylő modell. Az AUSF lehetővé teszi az UE számára a hitelesítést.
BBU (Base Band Unit): olyan telekommunikációs rendszerek egysége, amely feldolgozza az alapsávú jeleket. A BBU-kat fel lehet osztani (D-RAN) vagy központilag (C-RAN) vezérelni.
Sugárformálás: a sugárformálás olyan technológia, amellyel irányított nyaláb képződik a vezeték nélküli jelet vevő eszköz felé. TX sugárformálásnak, azaz "sugárzás koncentrációnak" is nevezik.
CPRI (Common Public Radio Interface): A közös nyilvános rádióinterfész-szabvány meghatározza az interfészt a rádióberendezések vezérlése (REC) és a rádióberendezések (RE) között. Gyakran CPRI linkeket használnak adatok továbbítására a cellák és a bázisállomások között.
mmWave: A milliméteres hullám egy 30 GHz és 300 GHz közötti rádióspektrum-sáv, amely nagysebességű, szélessávú kapcsolatot biztosít az adatátvitelhez. Ezen a spektrumon működik az 5G. A milliméteres hullámspektrum nagy frekvenciákon halad rövid, közvetlen hullámhosszokon, amit látóvonal-haladásnak nevezünk. A milliméteres hullám jellege miatt a légköri változások − például a megnövekedett páratartalom − és a falak befolyásolhatják a teljesítményt, valamint a jelerősséget.
Hálózati szeletelés: olyan architektúra, amely a virtuális hálózatokat külön partíciókra vagy szeletekre választja szét, amelyek különböző szolgáltatásokat és alkalmazásokat támogatnak, amelyek mind ugyanazon a hardveren találhatók. Minden szeletnek megvan a maga architektúrája, menedzsmentje és biztonsága. Ez az architektúra megosztja a felhasználói síkot és a vezérlő síkot, így a felhasználói síkok közelebb kerülnek a hálózati élhez. A hálózati szeletelés az 5G fő jellemzője.
RAN: rádió-hozzáférési hálózat. RAN néven is ismert, ez a technológia rádió kapcsolatokon keresztül csatlakoztatja az eszközöket a hálózatok különböző részeihez. A legújabb RAN evolúció a felhasználói síkot és a vezérlősíkot külön elemekre osztja fel, ami lehetővé teszi a különböző 5G-funkciók, például a hálózati szeletelés és a MIMO megfelelő működését.
Az 5G RAN architektúra építőelemei:
  • 5GC/NC: Core hálózat
  • NG: Interfész a RAN és Core között
  • gNB/NR: 5G bázisállomás / New Radio
  • gNB-CU: Central Unit
  • gNB-DU: Distributed Unit
  • F1: Interfész a CU és DU között
  • Xn: Interfész a szomszédos gNB-k között
A leggyakoribb 5G rövidítések (angolul)
AF: Application Function
AKA: Authentication and Key Agreement
A-RACF: Access-Resource and Admission Control Function
ASP: Application Service Provider
BGF: Border Gateway Function
BGS: Border Gateway Services
C-BGF: Core Border Gateway Function
CCI: Charging Correlation Information
CLF: Connectivity session Location and repository Function
CPE: Customer Premises
CSCF: Call Session Control Function
DiffServ: Differentiated Services
DHCP: Dynamic Host Configuration Protocol
DSCP: Differentiated Service Code Point
EAP: Extensible Authentication Protocol
FR: Frame Relay
I-BCF: Interconnection Border Control Function
I-BGF: Interconnection Board Gateway Function
IETF: Internet Engineering Task Force
IMS: IP Multimedia Subsystem
L2TF Layer 2 Termination Function
LSP: Label Switched Path
MPLS: Multi Protocol Label Switching
NA(P)T: Network Address and optional Port Translation
NASS: Network Attachment Sub-system
NAT: Network Address Translation
PDF: Policy Decision Function
PPP: Point to Point Protocol
RACS: Resource and Admission Control Subsystem
RCEF: Resource Control Enforcement Function
RTCP Real Time Control Protocol
RTP: Real Time Protocol
SBP: Service Based Policy control
SDP: Session Description Protocol
SIM: Subscriber Identification Module
SIP: Session Initiation Protocol
SPDF: Service-based Policy Decision Function
TCP: Transmission Control Protocol
TISPAN: Telecommunications and Internet converged Services and Protocols for Advanced Networking
UDP: User Datagram Protocol
UE: User Equipment
UNI: User-to-Network Interface
USIM: UMTS Subscriber Identification Module



 
Top