Koronavírus terjedésének modellezése

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Lengyelországban elérte az idei legmagasabb számot a koronavírus okozta halálozások száma, az esetszámok pedig a brit vírusvariáció miatt folyamatosan emelkednek.

Az országban az egészségügyi ellátás és a kórházak egyre kevésbé bírják a terhelést, több régióban hamarosan hiány lesz a lélegeztetőgépekből. Az lengyel egészségügyi minisztérium szerint hétfőn a 4,5 millió lakosú Sziléziában összesen egy lélegeztetőgép állt a kórházak rendelkezésére.
Adam Niedzielski egészségügyi miniszter elmondta, hogy Sziléziából 150–170 koronavírus-fertőzött beteget visznek át más régiókba a hét végéig, a nap 24 órájában készenléti állapotban lévő orvosi repülőgépekkel. Szintén a hét végéig pedig országosan 3000-4000 plusz ágyat is beüzemelnek a kórházakban. Az egészségügyben dolgozók hiányát orvostanhallgatókkal pótolják.
Lengyelországban szerdán 653 haláleset volt, ami 2021-ben eddig a legmagasabb, és összesen 32 874 új esetről számoltak be. Magyarországon ehhez képest szerdán 6700 új esetet regisztráltak, és 302 koronavírusos beteg halt meg, ami lakosságarányosan még mindig több, mint Lengyelországban. Niedzielski szerint Lengyelországban ezen a héten, vagy jövő héten fog legkésőbb tetőzni a harmadik hullám.
Waldemar Kraska egészségügyi miniszterhelyettes azzal próbálta megnyugtatni a lengyeleket, hogy az egészségügy meg tud birkózni a jelenlegi járványhelyzettel, és bár a helyzet súlyos, ellenőrzés alatt tartják.
A 38 millió fős Lengyelországban eddig 2 321 717 koronavírusos esetet regisztráltak és 53 045 halálesetet jelentettek. Az oltás mindkét adagját eddig több mint 2 millió lengyel kapta meg.




Svédország legalább május 3-ig elhalasztja a koronavírus miatti korlátozások tervezett lazítását a járvány súlyosnak bizonyuló harmadik hulláma miatt,mondta Stefan Löfven svéd miniszterelnök .

Új szigorításokat nem rendelt el a kormányfő, de azt mondta,
„A helyzet komoly. Nagyon magas szinten van a fertőzés terjedése”
A svéd egészségügyi hatóság kedden azt javasolta a kormánynak, hogy halassza el az egyes korlátozások tervezett feloldását. A kormány többek között azt fontolgatta, hogy nagyobb látogatói számot engedélyez a vidámparkokban, a koncerteken és a labdarúgó mérkőzéseken.
Svédország viszonylag lazább korlátozásokkal és lakossági felhívásokkal különutas, egyben vitatott megoldást választott a járvány elleni küzdelemben. Az ország vezetése a tilalmak helyett végig inkább az ajánlásokra és az egyéni felelősségre helyezte a hangsúlyt.
Az utóbbi egy napban a skandináv országból 8441 fertőzöttet és 35 Covid-19 halálesetet jelentettek.
Johan Carlson svéd tiszti főorvos figyelmeztetett, hogy jelentéseket kaptak arról, hogy az ország egészségügyi ellátórendszere túl van terhelve és a járvány számos régióban drámai gyorsasággal terjed.
A tízmillió lakosú országban 804 886 fertőzöttje és 13 465 halálos áldozata van a koronavírusnak a Johns Hopkins baltimore-i egyetem legfrissebb adatai szerint.




A székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház udvarán olvasóink szerint már hetek óta állt egy halotthűtő konténer, március 30-án, kedden pedig egy újabb érkezett, amit – hasonlóan a másikhoz – a kórház Patológiai Osztályához közel helyeztek el.​
A járványügyi adatok napok óta szomorú rekordokat döntenek, a brit vírusmutáns agresszívan terjed, egy hét alatt 13 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma, a kórházak és az intenzív osztályok is rendkívül leterheltek, a legrosszabb becslések szerint a harmadik hullám pedig még mindig csak napok múlva tetőzhet.
Az, hogy valójában mekkora harc és milyen munka folyik a kórházakban, csak megtippelni lehet, a kormánytól független sajtót egyáltalán nem engedik be az intézményekbe, több más szerkesztőség mellett szerdán ezért is kértük a kormánytól és az operatív törzstől, hogy engedjék a magyar sajtót, így a magyar nyilvánosságot tájékozódni arról, mi történik a járvány közepette a magyarországi kórházakban. A kórházigazgatóktól, orvosoktól hivatalosan ugyanis lehetetlen információt kicsikarni, mert a kommunikációs lánc vége mindig az Országos Kórházi Főigazgatóság, majd az Emmi, az Emmi pedig nem nagyon áll szóba a sajtóval, ha azok kényelmetlen kérdésekkel zaklatják. Ilyen kényelmetlen kérdésnek számít az is, hogy miért áll országszerte egyre több halotthűtő konténer a kórházak területén. A konkrét esetben tájékoztatást kértünk a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház igazgatóságától, de választ nem kaptunk.
Hűtőkonténerek a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház udvarán
Ez így normális? Igen
Pedig abban, hogy a kórházak hűtőkonténereket bérelnek semmi megbotránkoztató nincs, sőt, mondta a Telexnek Palkovics Katalin a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke.
„Ezekkel a konténerekkel most kisegítik a kórházak hűtőkapacitását. Pontosan azért használják azokat, hogy az elhunyt személyek méltó módon legyenek tárolva”
- fogalmazott az elnök.
Ő úgy tudja, Magyarországon minden kórház más hűtőkapacitással rendelkezik, a második hullám alatt viszont egyre több intézménynél tapasztalták, hogy hűtőkonténerek jelentek meg. Ezt támasztja alá az is, hogy tavaly decemberben a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház udvarára érkeztek konténerek, egy olvasónk pedig egy másik kelet-magyarországi kórház területén fotózott le egy ilyet. „Tavaly október-november környékén a kormányhivatalok egyébként felmérték a kórházak, a temetőüzemeltetők és a temetkezési szolgáltató cégek hűtőkapacitását, amit a mai napig ellenőriznek”, mondta Palkovics Katalin.
Intézményenként változó az is, hogy a kórház patológiai osztálya vagy a halottszállító cég intézi a hivatalos iratokat. Az pedig, hogy a holttest mikor kerül ki a kórház hűtőházából, attól is függ, hogy a temettető mikor jelentkezik, magyarázta az elnök. „Most hogy ilyen megnövekedett halálozási számok vannak, a cél az, hogy minél hamarabb kikerüljenek a halottak a kórházból”.
Hűtőkonténer egy kelet-magyarországi kórház területén
Palkovicsék cége Dunaújvárosban egyébként általában két napon belül el tudja szállítani a holttesteket, köszönhetően annak, hogy a kórház rendkívül együttműködő, ez viszont egyáltalán nem jellemző mindenhol.
Szigorúbb szabályok a temetkezésnél is
A szakegyesület elnöke szerint nem csak a kórházi dolgozók vannak elképesztő módon leterhelve, az elmúlt egy év a temetkezési vállalkozások alkalmazottait is próbára tette. „Azt látom a kollégákon is, hogy leterheltek, nehezen győzik, mégis mindenki azon van, hogy a lehető legméltóságteljesebben tudjuk tartani azt, amit vállaltunk”. Lelkileg is nehezebb időszakon mennek keresztül, mondja Palkovics, hiszen „az ember nem feltétlenül osztja meg mindenkivel azt, amit lát, mi diszkrécióra is felesküdtünk. Haza ezt az ember nem viheti, ezért inkább egymással beszéljük meg. Ugyanakkor muszáj egy falat is felhúzni, mert nem halhatunk meg mindegyik esettel mi is”. Az elmúlt egy évben ráadásul a halottszállító cégek dolgozóinál is kiesett az, ami egy kis „feloldást” adhatna nekik, „ahogy más sem, mi sem tudunk társasági életet élni, nem tudunk lazítani”, tette hozzá az elnök.
A járvány miatt tavaly április 6-tól egyébként nekik is szigorúbb eljárásrend szerint kell dolgozniuk. Azoknak a holttestét, akik az otthonukban haltak bele a koronavírus okozta szövődményekbe dupla nejlonzsákba kell helyezniük, és a zsákot kívülről egy százalékos hipóval át is kell törölniük, mindezt persze védőfelszerelésben. Ezután a halottas zsákot fel kell címkézni, amin a fertőzésveszélyt is fel kell tüntetni. A holttest szállítása után pedig azonnal fertőtleníteni kell a kocsit, amiről naplót is vezetniük kell.




A gépi lélegeztetés egyes kórházakban eredménytelen, a halálozás magas, ami felülvizsgálatra szorul – írja a Magyar Orvosi Kamara a Pintér Sándor belügyminiszternek készített összefoglalóban. A MOK szerint hatalmas a fizikai és a lelki terhelés, miközben sok orvos máig nem tudja, mennyi pénzért dolgozik, és teljesen széttagolt az adminisztráció. Javasolják a sportcsarnokok és színházak megnyitását az oltásra, fogorvosok, gyermekorvosok, magánegészségügyben dolgozó bevonását a vakcinálásba és a Covid-ellátásban kimerült egészségügyi dolgozók legalább egyhetes rekreációját.
Kedden Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke Pintér Sándor belügyminiszterrel tárgyalt. Pintér az orvosok véleményéről is érdeklődött, és a kamara a megyei szervezetek vezetőinek segítségével össze is gyűjtötte ezeket, elkészítve a hazai Covid-ellátás problématérképét. A megkérdezett orvosok nemcsak a problémákat sorolták fel, de javaslatokat is tettek. Részletek következnek a MOK gyűjtéséből:

Problémák
Hatalmas a fizikai, lelki terhelés az orvosokon, de még működik az orvosi eskü, ha összeszorított foggal és nehéz feltételek mellett vagy azok nélkül is, de csinálják, teszik a dolgukat.
A gépi lélegeztetést igénylő betegek halálozása rendkívül magas, akár 95 százalékot is eléri egyes helyeken.
Sokakat frusztrál, hogy máig nem tudják, mennyiért dolgoznak, mert általában rendezetlen az önként vállalt többletmunka díjazása, és több helyen még az ügyeleti díj mértéke sem tisztázott minden részletében.
Hatalmas többletterhet okoz a háziorvosoknak az oltások beadása. Jelenleg az ezzel kapcsolatos problémák adják az alapellátás legnyomasztóbb terhét. Egy háziorvost idézve ezt írják: „inkorrekt, igazságtalan és demotiváló”, hogy a háziorvosok alig kaptak segítséget az oltások lebonyolításához. A MOK Kásler Miklósnak írt levelet, mert máig nem tisztázott, hogy a háziorvosok hogyan jutnak hozzá a hétvégi oltásért járó 80 ezer forinthoz.
Elképesztően széttagolt az adminisztráció. A Covid-betegek jelentése a Nemzeti Népegészségügyi Központ rendszerén keresztül történik, a mintavételezést az OMSZ webes felületén lehet megkérni, az oltásokat az ágazati portálra kell felvinni, de az orvosok többsége rögzíti azt a saját medikai szoftverébe is a későbbi könnyebb visszakereshetőség miatt. A háziorvosoknak emellett használniuk kell a praxisközösségi együttműködést regisztráló iCardio felületet, a nemrégiben bevezetett elektronikus halottvizsgálati jelentés felületét, illetve a gépjármű vezetői engedélyeket is egy külön rendszerben kell rögzíteniük. „Nem csoda, hogy elfogy a kollégák türelme” – olvasható a problématérképben.
A média szerepe – „Fontos lenne a kórházi helyzet és a problémák részletesebb és reálisabb bemutatása a kormánymédiákban is. A kormányközeli médiák ezt elmulasztják, az ellenzékiek pedig a szélsőséges eseteket felnagyítva tálalják, így a lakosságnak nincs reális képe a helyzetről.”
Javaslatok
A lélegeztetőgépek használatának ellenőrzése – Mérjék a gépi lélegeztetést, intubálást igénylő betegek halálozását. Hasznos volna egy tanácsadó körbeküldése az országban, aki ellenőrizné, hogy mindenhol megfelelően végzik-e a noninvazív lélegeztetést, mert ezen a téren, úgy tűnik, „hatalmasak az egyenetlenségek, és sok irracionális vagy minőségileg elfogadhatatlan megoldás van”.
A hazai körülmények között esélytelen betegeket ne lélegeztessék invazív módon, erre a szakmával egyeztetve dolgozzanak ki eljárási rendet. Ezáltal kapacitás szabadulna fel, és több életet lehetne megmenteni a csökkenő terhelés miatt.
Nagy légterű sportlétesítményekben, színházakban, iskolákban kellene oltópontokat berendezni a háziorvosi rendelők helyett. Így kisebb lenne a fertőzésveszély.
Be lehet vonni az oltásba az alapellátó fogorvosokat, házi gyermekorvosokat, magánegészségügyben dolgozó vagy működési nyilvántartásban nem szereplő, de szakképzett önkéntes kollégákat.
Legyen egy hét rekreációs ideje a Covid-osztályokon, intenzív osztályokon dolgozóknak. Erre a rendkívüli terhelés miatt a válsághelyzetben is szükség lenne.
Érdemes lenne a helyi viszonyok szerinti döntési lehetőségeket kiterjeszteni, mert a kiélezett helyzeteket nem lehet mindig központi döntésekkel, egyenmegoldásokkal kezelni, szükség van a helyi kreativitás támogatására.
Inkább a beteget szállítsák, mint hogy távolra vezényeljenek orvosokat, így egyenlítsék ki a kapacitásokat,
Meg kell szervezni a nem halasztható ellátást igénylő, nem covidos betegek ellátását.
Méltó halált a menthetetlen betegeknek – A nagyon rossz prognózisú, haldokló betegek emberhez méltó halálát szervezzék meg úgy, hogy utolsó napjaikban, óráikban legyen mellettük hozzátartozó vagy karitatív személy, szerzetes, apáca, önkéntes segítő.




A vizsgálatok továbbra sem azonosítottak kockázati tényezőket sem életkorral, sem pedig a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka eseteivel kapcsolatban az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga esetében, Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdai közlése .

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség közleményében kiemelte, a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga, valamint a nagyon kisszámú, véralvadással kapcsolatos esetek közötti összefüggés továbbra sem bizonyított. Mivel azonban lehetséges, a vakcina esetleges mellékhatásainak elemzése folytatódik.
Kiemelték, az AstraZeneca vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait, erről márciusban a WHO is hasonlóan nyilatkozott. Legutóbb szerdán közölte a WHO Genfben, hogy a brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által a Covid-19 ellen kifejlesztett védőoltás előny-kockázat profilja „hangsúlyosan a használata mellett szól”.
Alejandro Cravioto, a WHO Immunizációs Stratégiai Tanácsadó Szakértői Csoportjának (SAGE) vezetője a sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a testület biztonságosnak tartja a vakcina használatát, mivel számos felhasználó ország jelzőrendszereket állított fel, és nem érkeztek jelentések problémákról.
Az EMA illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) jövő hétre tervezett havi ülése után naprakész információkat tesz közzé az AstraZeneca oltóanyagának vizsgálatának állásáról.
A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű növekedését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az EMA korábbi tájékoztatása szerint az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 17 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között pár tucat vérrögképződéses esetről számoltak be.
Az uniós gyógyszerügynökség vizsgálatot folytat a vérrögképződéses esetek, illetve az ez idáig uniós használatra engedélyezett valamennyi vakcina, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére.
Az EMA azért végez rendkívüli vizsgálatot, mert március elején és azóta is több ország bejelentette, elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A korlátozást egyes országok azóta feloldották, mások megerősítették, Németországban például a legújabb rendelkezések szerint csak a 60 éven felülieket oltják az AstraZenecaval.




 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Az immunrendszerünk működését mutatja be közérthető formában az az animációs film, amelyet a Semmelweis Egyetem tett közzé. Az alig 7 perces filmből kiderül, hogyan védi magát a szervezetünk a kórokozóktól, mi az az immunmemória, hogyan segítenek a védőoltások a küzdelemben, és mit tehetünk az immunrendszerünk erősítésért.
A filmet a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóságának filmes csapata készítette. Az animáció Gál Bettina munkája, a szakmai lektor Falus András immunológus volt.



Szerdán tartott kormányülést az olasz parlament, ahol amellett, hogy a szigorú korlátozásokat április végéig hatályban hagyják, arról is rendeletet hoztak, hogy az egészségügyben dolgozóknak kötelezővé teszik az oltás beadatását. Ezt azzal indokoltak, hogy így megvédenék a betegeket és megpróbálnák visszaszorítani az oltásellenes hangokat az országban, írja a Reuters.

Olaszországban erős oltásellenesség van, több olyan csoport is létrejött a kórházakban, akik nem hajlandók koronavírus elleni oltást beadatni maguknak, miután az egészségügyi dolgozók is megtagadták azt. Ez országszerte nagy felháborodást váltott ki, ugyanis Olaszországban már 109 000 halálos áldozata van a járványnak.
Mario Draghi miniszterelnök kabinetje szerdán fogadta el a rendeletet, ami szerint az egészségügyi dolgozóknak, köztük a gyógyszerészeknek is be kell oltatniuk magukat, és ha ezt nem teszik, az év hátralevő részére felfüggesztik őket a munkavégzés alól és fizetést sem kapnak.
A kormánykritikus hangok szerint megkérdőjelezhető, hogy a kormány csak bizonyos munkavállalói kategóriához tartozókat kényszerít az oltásra.
A rendelet emellett jogi védelmet is biztosít azoknak, akik beoltatják magukat. Ezt az intézkedést az orvosok és az ápolónők követelték, miután egy orvos ellen nyomozást indítottak emberölés vádjával Szicíliában, aki meghalt, miután megkapta az oltását.
Olaszország, ahol az oltási kampányt az Európai Unió más országait is érintő ellátási problémák akadályozzák, ígéretet tett arra, hogy áprilisban a jelenlegi 230 000-ről el fogja érni a napi 500 000 beoltottat.
A 60 millió fős országban december vége óta eddig körülbelül 10 millió oltást adtak be, ebből 3,1 millióan már mindkét adagot megkapták. A fertőzések és halálesetek száma az elmúlt hónapban ugrott meg, ekkor az olasz kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be, narancssárga illetve vörös zónákra osztotta az országot, és szabályozta például a húsvéti hosszúhétvégén a családlátogatást.
A szerdai rendelet szerint mindenhol a szigorúbb, vörös vagy narancssárga zónák maradnak április 30-ig. Ez azt jelenti, hogy az éttermek, bárok és edzőtermek továbbra is zárva maradnak, és a regionális utazások nagy részét továbbra is tiltják.





Ultraibolya fénnyel felfegyverzett robotokat tesztelnek svájci repülőkön. A fény célja a vírus elpusztítása, ezzel együtt pedig az utasok bizalmának visszanyerése a járvány ellenére, írja a Reuters.

Az UVeya nevű svájci start-up reményei szerint a robottisztítók csökkenteni tudják majd az emberek repüléstől való félelmét a járvány alatt is.

A start-up társalapítója, Jodoc Elmiger szerint egyelőre azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az UV-fény milyen hatással lehet a belső kárpitozásra, „amely a sok fertőtlenítés hatására kikophat”.
„Egy egy bevált technológia, több mint 50 éve használják kórházakban és laboratóriumokban. Hatékony és nem hagy nyomot.”
-tette hozzá. Egy robot átlag 13 perc alatt fertőtlenít egy repülőgépet. Elmiger becslései szerint egy robot kb. 15 000 svájci frankba (kb. 4,5 millió forint) fog kerülni.



A Covid–19 betegséggel brit kórházakban kezeltek mintegy egyharmada további kórházi kezelésre szorult hazaengedése után négy hónapon belül, és minden nyolcadik beteg meghalt ugyanezen időszakban a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
A londoni Univerity College, a Leicesteri Egyetem és a Nemzeti Statisztikai Hivatal kutatói egybevetették mintegy 48 ezer, a Covid–19 miatt kórházi kezelésre szorult és 2020. augusztus 31-ig hazaengedett beteg orvosi adatlapjait egy általános lakossági kontrollcsoportéval. Az orvosi adatok tartalmazták az újabb kórházi kezelés szükségességének, az elhalálozásnak az arányát és a légzőszervi, szív-, vese-, máj- és anyagcserebetegségek, köztük a cukorbetegség súlyosságát.

Megállapították, hogy az elemzésbe bevont 47 780 betegből 14 060-an szorultak újabb kórházi kezelésre mintegy 140 napon belül, és 5875 meghalt ugyanezen időszakban.
A Covid–19 miatt kórházban kezelteknél magasabb lehet a szervkárosodás (többszervi diszfunkció) aránya a kontrollcsoporthoz képest – állapították meg a kutatók.
„A kockázat növekedése nem korlátozódik az idősekre, és nem egyforma az etnikumokat illetően. A diagnózis, a kezelés és a poszt-Covid-szindróma megelőzése integrált és nem szervi vagy betegségspecifikus megközelítést igényel, és sürgős kutatások szükségesek a kockázati tényezők feltárására. Eredményeink azt jelzik, hogy a Covid–19 hosszú távú terhe jelentős lehet a kórházakra és az egészségügyi rendszerre”


Karneváli hangulatban tüntettek az újranyitásért


Az Egészségügyi Világszervezet európai vezetője, Hans Kluge bírálta az európai oltóprogramokat, szerinte arányaiban még mindig nagyon kevés ember kapott koronavírus-vakcinát.
A WHO közleményében megjegyzi, hogy fel kéne gyorsítani a vakcinaprogramokat, mert szinte minden európai országban nőnek a fertőzésszámok, amelyek a húsvéti ünnepekkel járó nagyobb mozgással még inkább megugorhatnak.

Kluge azt írta, hogy a járványt az oltásokkal lehet megfékezni, mert nemcsak védenek, hanem a fertőzések kialakulását is csökkentik. „Ezeknek a vakcináknak a bevezetése azonban elfogadhatatlanul lassú. Amíg az átoltottság alacsony, ugyanazokat a közegészségügyi és társadalmi intézkedéseket kell alkalmaznunk, mint a múltban, hogy valahogy kompenzáljuk a megkésett oltási rendet. Hadd fogalmazzak világosan, fel kell élénkítenünk a folyamatot a gyártás felgyorsításával, csökkenteni kell a vakcinák beadásának korlátait, és minden egyes fiolát fel kell használnunk, amely készleten van.”
A WHO azt írta, hogy március 31-ig az európai régió teljes lakosságának csak 10 százaléka kapta meg valamelyik vakcina első dózisát, ez körülbelül 90 millió ember, és csak négy százalék kapott már két dózist.
Magyarország az európai átlag dupláját teljesítette, a népesség több mint 20 százaléka már kapott legalább egy dózist koronavírus-vakcinából, és ezzel az Európai Unión belül a legjobb a mutatója, az unión kívül Szerbia is 20 százalék felett van, de az Egyesült Királyság minden európai államot leköröz, már a népesség 45 százalékát beoltotta. Emiatt van is némi feszültség a britek és az EU között, mert az Egyesült Királyság számos európai kapacitást is lekötött.
A regionális igazgató felszólította a tehetősebb államokat, hogy a szegényebb országoknak is juttassanak vakcinát, hogy ott is minél előbb beolthassák az egészségügyi dolgozókat és a veszélyeztetett kategóriába tartozó embereket.
Kluge szerint egyéni döntéseken múlik, hogy a következő hetekben hány ember fertőződik meg és kerül kórházba, de korlátozó intézkedések betartásával mérsékelhető a járvány terjedése, ezért a regionális igazgató azt üzeni a régió kormányainak, hogy nincs itt az ideje a lazításnak.





A koronavírus új mutációját azonosították Afrikában – közölte csütörtökön az Afrikai Unió betegségmegelőzési központjának igazgatója. Az új vírustörzset Tanzániából Angolába utazók szervezetében mutatták ki. Ez a variáció a korábbi változatokhoz képest mintegy negyven mutációval rendelkezik.

„Ez minden bizonnyal olyan variáns, amely aggodalomra ad okot”
– mondta John Nkengasong.
A kelet-afrikai Tanzánia tavaly nyár óta nem közölt járványügyi adatokat. A CDC szerint jelenleg sincsenek információk a fertőzöttek és halálesetek pontos számáról. A nemrég elhunyt John Magufuli tanzániai elnök túl későn és viszonylag enyhe korlátozásokat vezetett be országában. A 61 éves korában elhunyt politikus március 17-én halt meg Dar es Salaamban, a hivatalos közlés szerint szívprobléma miatt, amelyet azonban nem kizárt, hogy koronavírus-fertőzés okozott.
Nkengasong most hangsúlyozta, hogy egyelőre nem tudják, milyen hatással lesznek az újabb mutációra a rendelkezésre álló oltóanyagok. Mint mondta, a Tanzániával szomszédos országokban megfigyelőrendszert építettek ki, az új vírustörzset pedig dél-afrikai laborokba küldték elemzésre.
A CDC közlése szerint az afrikai kontinens 18 országában jelent meg a korábbinál fertőzőbb brit, B.1.1.7 jelű vírusvariáns és 18 országban a dél-afrikai, B.1.3.5.1. jelű mutáció. Nkengasong felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinens a járvány harmadik hulláma felé halad, ami szerinte várható volt. Mint mondta, a fertőzöttek száma különösen a kontinens központi, keleti és északi részein fekvő országokban kezdett el emelkedni. Az afrikai CDC igazgatója egyben üdvözölte, hogy a jövőben már a kontinensen is előállítanak oltóanyagot.
Ennek alapját az AU és a Johnson & Johnson gyógyszeripari vállalat megállapodása adja 400 millió adag vakcinára leadott megrendeléssel. Ezen mennyiség nagy részét Dél-Afrikában állítanák elő.
A járvány kitörése óta Afrikában mintegy 4,2 millió fertőzöttet regisztráltak, a globális esetek 3,3 százalékát. A fertőzöttek 89 százaléka meggyógyult. A kór eddig 112 ezer halálos áldozatot követelt a kontinensen. A legsúlyosabban érintett ország Dél-Afrika több mint másfél millió fertőzöttel. Szakértők szerint az 1,3 milliárd lakosú kontinensen mindemellett nagyon magas lehet a nem azonosított fertőzöttek száma.


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Lényegében a teljes diplomáciai kar elhagyta az észak-koreai fővárost orosz források szerint, Phenjanban a járvány miatt brutális lezárások, gyógyszer-, élelmiszerhiány és éhínség van, miközben hivatalosan egyetlen koronavírusos eset sincs.
Súlyos gyógyszerhiányról, hozzáférhetetlen létszükségleti cikkekről és az elviselhetetlenhez közeli körülményekről számolnak be orosz diplomáciai források Észak-Koreából. A phenjani orosz követség munkatársai egy nyilvánosságra került levélben arról írnak, hogy a Phenjanban állomásozó külföldi diplomaták tömegével menekülnek el.

Szinte senki nem tudja elviselni a soha nem látott totális korlátozásokat, az alapvető cikkekből, többek között orvosságokból való súlyos hiányt, azt, hogy semmilyen lehetőség nincs az egészségügyi kezelésre
– írják a levélben, melyről a Guardian számol be.
Észak-Koreában mindössze 290 külföldi diplomata dolgozik normálisabb időkben is, a legnagyobb az orosz jelenlét. Mostanra azonban szinte mindenkit evakuáltak a küldő országok, múlt héten az ENSZ is bejelentette, hogy nem maradt külföldi állampolgárságú emberük a világtól elzárkózó országban.
Februárban az orosz diplomatáknak és családtagjaiknak hajtányon, kézi hajtású vasúti kiskocsin kellett a csomagjaikkal együtt elhagyniuk Észak-Koreát a járvány miatt, mert a határ előtti utolsó kilométereken nem volt más közlekedési mód. Észak-Korea teljesen lezárta határait a járvány miatt. Hivatalosan egyetlen fertőzést sem ismernek el az országon belül, de közben Kim Dzsongun rezsimje a járványügyi intézkedésekkel a korábbiaknál is totálisabb módon kontrollálja a mindennapokat, a kevés átjutó beszámoló szerint úgy, mint a kilencvenes évekbeli nagy éhínségek idején.
Emberi jogi szervezetek szerint súlyos hiány van alapvető élelmiszerekből, de higiéniás szerekből és gyógyszerből is. Korábban Kína volt Phenjan fő kereskedelmi partnere, a koronavírus megjelenése után azonban felfüggesztették a két ország közötti kereskedelmet, mert attól tartottak, hogy az árukkal a vírus is megérkezik. Megfigyelők szerint azonban a vírus így is megjelent a hadseregben és észak-koreai határvárosokban is, melyeket karantén alá is helyeztek.



„Az emberek úgy hullanak, mint a legyek” – mondja Horváth Aladár roma polgárjogi vezető a cigányok között arató koronavírusról. A Reuters riportja szerint a cigányok között brutálisan pusztít a járvány, oltásra viszont csak nagyon kevesen regisztráltak.
A magyarországi roma közösség segítségért könyörög a koronavírus válsághelyzetben – állítja a Reuters riportja. A nemzetközi hírügynökség szerint sok cigány családban egymás után szedi áldozatait a járvány, az emberek pedig nem bíznak a hatóságokban. Mint az anyag is kiemeli, adatok nem igazán állnak rendelkezésre, ezért személyes beszámolókra hagyatkoztak, tucatnyi romával készítettek interjúkat.

A nevesítettek között van Horváth Aladár, a rendszerváltás óta meghatározó roma polgárjogi vezető, a magyarországi Roma Parlament elnöke. A Reuters beszámol róla, hogy Horváth a telefonos interjú során könnyekben tört ki, mert alig egy órával korábban tudta meg, hogy meghalt a járványban a 35 éves unokaöccse. „Az embereink úgy hullanak, mint a legyek” – mondta a roma aktivista.
A Narancs is megkérdezte Horváth Aladárt, aki a lapnak arról beszélt, hogy a szegénygettókban nincs pénz gyógyszerre, de még tisztálkodási lehetőségeik sincsenek. A hozzá eljutó hírek alapján a roma közösségen belül a kisvárosokban, a fővárosban és a gettótelepüléseken is végigsöpört a vírus – hangsúlyozta.
„Lemondott a világ a gettók népéről. A legszegényebbekről, ami emberiségellenes bűncselekmény”
A Roma Parlament néhány másik roma szervezettel együtt még tavaly javaslatokat tett a megelőző intézkedésekre. Horváth politikai okoknak tulajdonítja, hogy ezek a megbeszélések megszakadtak a kormány képviselőivel: szerinte ez annak köszönhető, hogy bírálta Orbán Viktort.
Ideiglenesen kihelyezett víztartály a miskolci Lyukó-völgyben.
A Reutersnek Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a roma közösségeknek maguknak is kezdeményezőnek kell lenniük, de az átoltottságot növelni fogja, ha a fiatalabb korosztályokhoz is elér a tömeges oltás (a cigány népesség átlagéletkora jóval alacsonyabb az országoshoz képest). A vakcinációt azonban súlyosan akadályozhatja, hogy bizalmatlanság, információhiány, orvosok hiányában csak kevesen regisztráltak az oltásokra. Erről sincsenek igazán friss adatok: a Reuters a Pécsi Tudományegyetem cigány származású biológusprofesszorát, Kiss Zsuzsannát idézi, akinek a januári kérdőíves felmérése szerint a cigányság alig 9 százaléka akarta beoltatni magát.



Az európai uniós tagországok zöme megegyezett csütörtökön abban, hogy a lélekszámarányosan járó Pfizer/BioNTech-vakcinákból közel hárommillió adagot szolidaritásból szétoszt a koronavírus-járvány miatt „leginkább rászoruló” országok között; három tagállam – Ausztria, Csehország és Szlovénia – elutasította az egyezséget.

Az Európai Unió által lekötött vakcinákat mindig lélekszámarányosan osztják szét a 27 tagország között. Az unió 19 tagállamának nagykövetei azonban megállapodtak abban, hogy módosítják a kvótarendszert az év második negyedévében érkező, tízmillió adag Pfizer/BioNTech-vakcina esetében, amelyet a harmadik negyedévre lekötött százmilliós szállítmányból előre kap meg az Európai Unió.
A tízmillióból 2,85 millió úgynevezett „szolidaritási vakcinát” elosztják az öt ország – Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország és Szlovákia – között, amelyeknek legnagyobb szükségük van az oltóanyagra. Emellett ezek az országok megkapják a lélekszámarányosan is járó részt.
Az újraelosztási mechanizmusban részt vevő országok – Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Litvánia, Luxembourg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország – így kevesebb, 6,66 millió adagot kapnak. A legnépesebb uniós tagország, Németország például 1,8 millió helyett 1,3 milliót.
Három uniós ország, Ausztria, Csehország és Szlovénia elutasította a megállapodást, ezért számukra a lélekszámarányosan járó mennyiség nem változik. Ausztria Csehország iránti szolidaritásból utasította el az egyezséget, szerinte a cseheknek is több oltóanyagra van szüksége, hogy megbirkózzon a súlyos járvánnyal.
A horvát miniszterelnök közleményében azt írta, ezzel Horvátország 747 ezer dózist kap pótlólagosan. Az észt miniszterelnök szerint ők pedig 62 ezer extra adagot kapnak a Pfizer/BioNTech-vakcinákból.
Ahogy egyre többféle koronavírus elleni vakcina kap engedélyt Magyarországon, az oltásra jelentkezők is egyre több különböző gyártmányból választhatnak. A kínálat bővülésével azonban egyre nehezebb követni, hogy mi a különbség a vakcinák között. Ebben a cikkben röviden, tömören összegyűjtöttünk mindent, amit tudni kell az itthon felhasználható vakcinákról.



„Hisszük, hogy a polgárok alapvető döntéseinek (oltás, korlátozó intézkedések fegyelmezett betartása) meghozatalát elősegítené, ha szembesülnének a valós helyzettel, azzal, amit az egészségügyi dolgozók nap mint nap átélnek”
írta a Magyar Orvosi Kamara az Alfahírnek, miután a lap megkérdezte, mit gondolnak arról, hogy 28 szerkesztőség, köztük a Telex is nyílt levélben fordult a kormányhoz és az operatív törzshöz, hogy engedjék a magyar sajtót, így a magyar nyilvánosságot tájékozódni arról, mi történik a járvány közepette a magyarországi kórházakban.
Ebben a levélben a szerkesztőségek a többi közt azt kérték, engedjék be az újságírókat és forgatócsoportokat a magyarországi kórházak Covid-osztályaira és az oltópontokra, és tegyék lehetővé, hogy az egészségügyi dolgozók szabadon nyilatkozzanak.
Minderre a kormány részéről előbb Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár reagált úgy, hogy „a kórházakban gyógyítani kell, nem kamerázni”. Orbán Viktor pedig annyit mondott, „nem most kell bemenni a kórházakba kamuvideókat és álhíreket gyártani”. A levelet aláíró szerkesztőségeknek semmi ilyesmi célja nem volt, a felvetés arra irányult, hogy a kórházak, orvosok munkáját semmiben sem hátráltatva, korrekten számoljunk be a világjárvány első vonaláról, az egészségügyről.
Most minderre a MOK úgy reagált, az elnökségük „messzemenőkig elkötelezett a transzparencia mellett, a járvánnyal kapcsolatos kérdésekben számtalan alkalommal kértük a kormányzatot ennek megvalósítására”. Hozzátették ugyanakkor, hogy ellenzik a tájékoztatás mindennemű politikai felhasználását, vonatkozik ez mind a politikusokra, mind pedig a sajtó képviselőire.
A Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke, Tóth Judit Mária pedig azt mondta a lapnak:
„Nagyon fontos lenne, hogy a sajtó munkatársai bejuthassanak az egészségügyi intézményekbe, és objektíven bemutathassák azt, hogy milyen heroikus küzdelem zajlik a kórházakban.”
Azt is mondta, hogy nyilván itt nem a szenzációhajhász képsorokra kell gondolni, és szerinte a sajtó is objektív tájékoztatásra törekedne, a személyiségi jogok figyelembevételével, a betegek arcának kitakarásával, és azzal a kikötéssel, hogy csak azok az egészségügyi dolgozók jelenhetnének meg a tudósításokban, akik ehhez hozzájárultak. Mint mondta:
„Nem gondoljuk, hogy ezzel akadályoznák az a kórházban zajló munkát, sőt, azzal, ha a tudósítások következtében az emberek komolyabban vennék a járványügyi szabályokat, csak segítenék az egészségügyi dolgozókat abban, hogy csökkenjen rajtuk a jelenlegi nyomás. Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy a járványnak minél hamarabb vége legyen.”
A szakszervezeti alelnök szerint ahogy más országokban (például Olaszországban, az Egyesült Államokban, Romániában, Szlovákiában) tudósítottak a kórházakból, ez Magyarországon is alapvetően fontos lenne, mert így a társadalom jobban megértené, elfogadná, és betartaná a járvány lassítása érdekében meghozott korlátozásokat, a MOSZ szerint a hiteles információk hiánya miatt nem érzik át sokan a saját felelősségüket.



Március 10-ig összesen 6906 rendőr kapta el a koronavírust – írja a rendőrség közlése alapján a 168.hu. Közülük március 1-én 5676-an már meggyógyultak, 1218-an voltak épp betegek és 12 haltak bele a vírus szövődményeibe.

A lap azt is megtudta, hogy azok a rendőrök, akik regisztráltak oltásra és elfogadták a felajánlott vakcinát, már túl is vannak az oltáson.
Arról, hogy a megyékben hogyan oszlott el a rendőrök fertőzöttsége, valamint arról, hogy a hadseregre milyen hatása volt a vírusnak sem az ORFK, sem a Honvédelmi Minisztérium nem adott tájékoztatást.



Hollandia pénteken úgy döntött, hogy felfüggeszti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájának használatát a 60 évesnél fiatalabbak körében.

A döntést azután hozták meg, hogy öt újabb vérrögképződéses esetet találtak 25 és 65 éves kor közötti nőknél. Az oltás felfüggesztése a 60 év alattiaknál legalább jövő szerdáig tart a holland egészségügyi miniszter elmondása szerint. Ekkorra várható, hogy az Európai Gyógyszerügynökség lezárja az újabb vizsgálatát, ami arra irányul, hogy vizsgálja az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződések kapcsolatát.
Hollandia korábban több országhoz hasonlóan március közepén egyszer már néhány napra a teljes lakosság körében leállította az oltást az AstraZeneca-vakcinákkal, ugyanúgy a vérrögképződéses gyanú miatt. Akkor öt nap után visszatértek az oltás használatához.
Néhány nappal ezelőtt Németországban is hasonló döntést hoztak, vagyis korlátozzák az oltást a 60 évnél fiatalabbak körében az agyi vénás trombózis ritka előfordulása miatt, amiről Angela Merkel a döntés indoklásakor azt mondta, hogy valóban nagyon kevés esetben fordul elő, viszont olyan súlyos mellékhatás, amit mindenképpen ki kell vizsgálni.










 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Kinyithatnak hétfőtől az éttermek és kávézók kerthelyiségei Szerbiában, erről döntött a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb. A péntek esti ülés után azt is közölték, hogy az üzletek ismét akár este 10 óráig is nyitva tarthatnak, a bevásárlóközpontok újranyitásáról pedig a jövő héten döntenek.

A döntést azt követően hozta meg a válságstáb, hogy az újonnan regisztrált fertőzöttek száma stagnálni kezdett. A napi halottak száma január eleje óta nem ment 50 fölé a hétmilliós országban. A mostani, negyedik hullám csúcsán átlagosan 30-40 halottat regisztráltak naponta.
Déli szomszédunk azonban a vakcinációt tekintve még jobban áll. Az Egyesült Királyság után Szerbiában adták be ugyanis a legtöbb vakcinadózist a népességarányosan Európában. Ez többek között annak köszönhető, hogy Szerbia már a kezdetektől a keleti vakcinákra hagyatkozott annak tudatában, hogy a nyugati vakcinákat el fogják happolni előlük az EU-s országok.
A kontinensen itt vetették be először a kínai Sinopharm vakcinát, és Szerbia az elsők között volt a Szputnyik V alkalmazásával is. Szerbiában a legfrissebb adatok szerint 37 beadott dózis jut 100 emberre (Magyarország sincs nagyon lemaradva, nálunk ez a szám 31). A lakosság 21 százaléka kapott már legalább egy dózist, 15 százalék pedig már teljesen be van oltva.
A válságstáb ülését megelőzően Ana Brnabić kormányfő egy tévéinterjúban kijelentette, hogy április végéig a lakosság 40 százalékát tervezik beoltani, legalább a védőoltás első adagjával, írja a Magyar Szó.
A szerbek olyan jól állnak az oltásokkal, hogy a múlt héten elkezdtek külföldi állampolgároknak is oltást kínálni, aminek következtében berobbant a vakcinaturizmus az országban.



A brit variáció miatt nem elég a 50-65 százalékos átoltottság, legalább 85-90 százalékot kell elérni, igaz ebbe a fertőzésen átesettek is beleszámítanak – mondja Erdei Anna immunológus.
Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus, az MTA főtitkárhelyettese interjújában vázolta a szerinte lehetséges grádicsokat:



Az idén még nem tervezhetünk felszabadultan nyaralást. A tavalyi állapotokon alapuló számítások szerint a nyájimmunitás eléréséhez nagyjából a lakosság 60-65 százalékát kellene beoltani. Sajnos azonban az újonnan felbukkanó mutánsok – így elsősorban a gyorsan terjedő brit variáció – miatt viszont ennél jóval nagyobb védettségi arányt, legalább 85-90 százalékot kell elérni, amibe persze beletartoznak a fertőzés útján védetté váltak is.
Az immunológus szerint ez sem kivételes helyzet a kanyaró ennél is jobban fertőz, az ellen csak a majdnem 100 százalékos átoltottság jelent biztonságot, különben kitör a járvány. Ez történt nemrég Ukrajnában és Romániában.
Versenyfutás van tehát a népesség számára védelmet biztosító, kellő szintű átoltottság elérése és a vírus terjedésének sebessége között.
Ha májusban kezdődik a fiatalok beoltása – számol Erdei Anna, akkor a második oltásuk után az ő védettségük leghamarabb a nyár közepére alakul ki.
Véleményem szerint tehát hosszabb távú védelemre kell berendezkednünk, vagyis várhatóan az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni.
Ugyanakkor az interjúban az immunológus felvillantja egy praktikus spray reményét is. Mint mondja, ha sikerül kifejleszteni egy hatékony vírus-ellenes sprayt, elképzelhető, hogy az önmagában is elegendő lesz. Ugyanis, ha megakadályozzuk, hogy a vírus elszaporodjon a felső légutakban és onnan lejjebb jusson és megfertőzze a tüdőt, akkor nincs szükség további védelemre.




Póta György XXI. kerületi gyermekorvos beszélt arról, hogy Izraelben már 12 éves kortól elkezdték beoltani a gyerekeket a Pfizer oltóanyagával. Az eddig vizsgálatok szerint az ő körükben 100 százalékos az oltás hatásossága. „Én nem csodálkozom ezen, hiszen azt tudjuk, hogy a gyerekek immunválasza mindig is jobb az oltásokra, mint a felnőtteké” – mondta.



Póta szerint ameddig a gyerekeknél nem alakul ki a nyájimmunitás, addig nem fogjuk tudni elengedni ezt a járványt.
Ezért úgy véli, hogy amint a gyermekgyógyász szakma megfelelő bizonyítékokat kap arról, hogy a gyerekek veszélytelenül olthatók, akkor minél előbb el kell kezdeni az ő oltásukat is. Jelenleg a Pfizer oltóanyaga az, ami már több mint kísérletei stádiumban van ebből a szempontból, a többi vakcinagyártó pedig folyamatosan vizsgálja, hogy az oltóanyaguk milyen hatással van a gyerekekre.
Palesztin fiú oltása 2021. március 17-én, Kelet-Jeruzsálemben
A gyermekorvos azt is mondta, hogy egy statisztika szerint a megfertőződött gyerekek nagyjából hét százalékának súlyos az állapota. Póta szerint a súlyos állapotba került gyerekek száma márciusban, a harmadik hullám idején egyértelműen nőtt. Szerint főként a krónikus beteg gyerekek vannak veszélyben a vírus miatt.
A Pfizer csütörtökön adott ki arról közleményt, hogy a gyerekeken végzett kísérleteik alapján a vakcinájuk még hatásosabb, mint a felnőtteknél. A Covid-19 és a gyerekek kapcsolatáról ebben a cikkben írtunk részletesen. A különböző vakcinákról elérhető legfontosabb információkat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.




Rusvai Miklós víruskutató szerint jó eséllyel túl vagyunk a koronavírus-járvány harmadik hullámának csúcsán, erre engednek következtetni az Operatív Törzs által közölt javuló járványügyi adatok. Eszerint az elmúlt 24 órában csökkent az új fertőzöttek, a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen lévő betegek és az elhunytak száma is.



Rusvai azt mondta, arra számít, hogy az adatok lassan, de folyamatosan javulni fognak. Szerinte ez csak átmenetileg torpanhat meg a húsvéti ünnepek illetve az iskolák megnyitása miatt. „Folyamatosan csökkeni fog valamennyi kedvezőtlen statisztikai adat, talán a halottak száma a leglassabban és legalacsonyabb mértékben, de ezzel együtt is kedvező tendenciára számítok” – mondta a víruskutató.
Nagypénteken egy nap alatt több mint 100 ezer adag oltást adtak be a járványról tájékoztató központi oldal szombati közlése alapján. A 8637 új regisztrált fertőzött és a 242 áldozat mellett jelentősen csökkent a kórházban ápoltak száma, és szintén csökkent a lélegeztetőgépen levő betegek száma is.
Rusvai múlt vasárnap azt mondta, hogy a szennyvízadatok alapján harmadik hullám csúcsán, vagy annak közelében járunk, ezért a tetőzését április első hetére várta. Mint beszámoltunk róla, a Nemzeti Népegészségügyi Központ közlése szerint a 11. heti adatok alapján a szennyvízben mért koronavírus koncentráció növekedése megállt.





A szombati adatok alapján héthavi mélypontra csökkent a koronavírus-fertőzés miatt elhunytak napi száma Nagy-Britanniában, ahol a felnőtt lakosság már tíz százaléka megkapta a vírus elleni oltás mindkét dózisát. Az első oltáson a 18 évnél idősebbek már több mint 60 százaléka van túl.

Az elmúlt 24 órában tízen haltak meg a Covid-19 miatt Nagy-Britanniában. Szeptember 14. óta nem mértek ilyen alacsony napi halálozási számot.
A járvány januári tetőzésekor voltak olyan napok, amikor 1300-nál is többen haltak meg a vírus miatt. Az elmúlt hét napban viszont „csak” 254 fertőzött halt meg, 197-tel, 43,7 százalékkal kevesebben, mint a múlt szombaton zárult előző egyhetes időszakban. Jelentősen csökken az új koronavírus-fertőződéses esetek száma is.
Az új esetek száma azzal együtt is folyamatosan lassul, hogy éppen egy hónapja újraindult az oktatás az angliai általános és középiskolákban. Az egészségügyi minisztérium szombati adatai szerint ötmilliónál is többen kapták meg a második oltást, ez a teljes brit felnőtt lakosság csaknem 10 százaléka. Az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt meghaladja a 36,6 milliót Nagy-Britanniában.
A koronavírus-járvány áldozatainak emlékfala 2021. március 30-án, Londonban
A brit kormány célja, hogy április 15-ig az 50 év feletti korosztály mindegyik tagja, július végére a teljes brit felnőtt lakosság – hozzávetőleg 52,7 millió ember – részesüljön a koronavírus elleni oltásnak legalább az első adagjából. A beoltottak fele az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport közös fejlesztésű vakcináját kapta meg. Az utóbbi időszakban több európai országban korlátozták ennek az oltóanyagnak a használatát, miután felmerültek olyan aggályok, hogy ez a vakcina megnövelheti a vérrögképződés kockázatát.
A brit gyógyszerfelügyelet (MHRA) legújabb vizsgálatában ugyanakkor kimutatta, hogy az AstraZeneca-vakcinából eddig több mint 18 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában és az ezzel oltottak közül harminc főnél fordult elő vérrögképződés, az esetek zömében az agyi trombózis egy ritka formája, közülük heten haltak meg. A hatóság kiemelte: továbbra sincs bizonyíték arra, hogy okozati összefüggés lenne az AstraZeneca-vakcina alkalmazása és a vérrögképződéses esetek között.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Ahogy mindennap, ma is kiszámoltuk, hogy az elmúlt napok átlagos oltási sebességével mikor lehet meg a 2,5 millió beoltott. Ugyanis ezután kezdődhet el a nyitás, amikor minden bolt újból kinyithat a március 8. előtti feltételekkel.
A tegnapi, illetve az elmúlt 3 és az elmúlt 7 nap átlagos oltási sebességével szinte biztos, hogy jövő héten elérhet az ország a 2,5 millióig. Tegnap is sok, 76 770 első adagos oltást adtak be, második dózist 14 115-en kaptak.
Orbán Viktor hajnalban maga vezette kisbuszát a kőbányai raktárhoz, hogy a dokumentumok átnyálazása után személyesen győződjön meg róla, a szállítmányok rendben elindulnak. A kórházi oltópontok és a háziorvosi rendelők mellett a szakrendelőket is bevonják az oltási programba, így ha a húsvéti hétvége további napjain is ilyen mennyiségű oltást adnának be,
szerdára érhetnénk el a 2,5 milliót,
vagyis csütörtük este már fél 10-ig is vásárolhatnánk, mielőtt 10-re hazaérünk. A 3 napos átlagolással ugyanez a helyzet, a hétnapossal péntekre esne a nyitás bűvös napja.
Mi lesz, ha elérjük a 2,5 milliót?
Ha meglesz a várt szám, akkor másnap:
  • a kijárási tilalom este tíz órára módosul, este 10-től hajnali ötig tart;
  • az üzletek hajnali öttől fél tízig lehetnek majd nyitva;
  • valamennyi bolt kinyithat, de az üzletekben és boltokban biztosítani kell, hogy tíz négyzetméterenként csak egy vásárló tartózkodhat (itt írtunk arról, hogy ez a gyakorlatban mit jelent);
  • a szolgáltatásoknál a március 8-i szigorítások előtti szabályokra térnek vissza;
  • az iskolák a jelenlegi tervek szerint április 19-én nyithatnak meg, ekkorra szeretnék az óvodákat, általános iskolákat, gimnáziumokat is visszaállítani a hagyományos rendbe.




Néhány hónappal azután, hogy egyszer már beoltották, ismét pozitív lett Alberto Fernández argentin elnök koronavírus tesztje, ezt maga az elnök jelentette be.

Fernández elmondta, hogy enyhe láza van, ugyanakkor jól érzi magát, közérzetével semmi gond, de most karanténba vonul. Hivatali teendőit onnan látja el.
A 62 éves elnököt az év elején oltották be az orosz vakcinával. Fernádeznek április 2-én volt a születésnapja, és mint mondta jobban örült volna, ha nem ezzel a hírrel végződik az ünneplés, de ez legyen a legnagyobb baj.
A Szputnyikot fejlesztő orosz Gamaleja Intézet az esetre reagálva azt közölte, hogy a vakcina 91,6 százalékos hatékonysággal véd a fertőzés és 100 százalékkal a súlyos koronavírusos megbetegedéssel szemben. Azaz ilyen esetek ritkán, de előfordulhatnak. Az oltásnak köszönhetően azonban súlyos tünetek nélküli, gyors gyógyulással számolhatnak.




Átoltottság tekintetében a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára szerint is egyre jobban állunk, Boldogkői Zsolt szerint két dolog mellett azonban mégsem lenne szabad elmenni.

Szerinte nem lenne szabad megnyitni az iskolákat áprilisban, „mert a gyermekeket még nem lehet oltani, a tanárok oltása pedig nem fog elegendő immunitást produkálni addigra”, olvasható Facebook-oldalán.

Komoly gondot okozhat az is, hogy hamarosan elérkezhetünk arra a pontra, hogy „az oltásellenesség miatt nem nő tovább az átoltottság, és ezért nem tudunk megszabadulni a vírustól”.
„Le kell törni az oltásellenességet! Hatásos motivációs rendszert kellene kidolgozni az oltakozási hajlandóság kialakítására, melynek fő eszközeként az oltásigazolványnak igen erős jogosítványokat kellene adni. A vírusszkeptikus és oltásellenes vezérekre pedig alkalmazni kellene a hatályos jogszabályokat”
- írta Boldogkői.
A kormány kommunikációja szerint ahhoz, hogy nyitás legyen Magyarországon, legalább 2,5 millió embert kell beoltani, így legkorábban április 12-én vagy 19-én lehet kinyitni az iskolákat, óvodákat, mert előtte kell egy hét a felkészüléshez, mondta március 25-én Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és korábban ugyanerről beszélt Orbán Viktor is.





A júliusban tervezett nyári olimpia előtt Japán a fertőzések új hullámával és a mutációkkal küzd.
Márciusban egy tokiói kórházban tesztelt koronavírusos betegek mintegy 70 százalékánál az E484K koronavírus-mutációt azonosították, amely ismerten csökkenti az oltás nyújtotta védelmet.

Az E484K-mutációt, amelyet néhány tudós becenevén „EEK” nevez, 14-ből 10 olyan személynél mutatták ki, akiknek márciusban lett pozitív a koronavírus-teszteredménye a tokiói orvosi és fogorvosi egyetemi kórházban. Az év első két hónapjában még 36 covidos beteg közül csak 12 hordozta Japánban ezt a mutációt. Azonos az érintett betegek között, hogy egyikük sem utazott külföldre az elmúlt időszakban, sőt nem számolt be arról, hogy találkozott volna az országon kívülről érkezett személyekkel.
Az eddigi vizsgálatok alapján a ma ismert oltóanyagok nyomán kialakuló antitestek 10-60-szor kevésbé hatékonyak az E484K mutációt hordozó vírus semlegesítésében. Szakértők szerint a variáns elterjedése veszélyeztetheti a vakcinaprogramok hatékonyságát, mivel olyan génjei vannak, amelyek segítenek az emberi test immunválaszát elkerülni.
Japán egy ilyen mutáns változat nélkül is komolyan küzd a vírussal, főként a nyári olimpiai tervek miatt. Noha pénteken már csak 446 új fertőzésről számoltak be Tokióban, ami jóval a januári 2500 feletti csúcs alatt van, Oszakában eközben is rekordszámú, 666 esetet jelentettek. Egészségügyi szakértők aggodalmukat fejezték ki a brit mutáns törzs elterjedése miatt is, ugyanakkor az NHK forrásai szerint különösen aggasztó, hogy a tokiói kórház egyik betegében sem volt brit törzs. Mindezek nyomán a forrás megjegyzi, a júliusban tervezett nyári olimpia előtt Japán a fertőzések új hullámával küzd.




A szlovén kormány járványhelyzettel foglalkozó szakbizottsága azt javasolta a kabinetnek, hogy a 60 évnél fiatalabb korosztály körében függesszék fel az AstraZeneca oltóanyagának használatát az országban.

Az új ajánlás szerint felmerült a gyanú, hogy a vakcina a 60 éven aluliak körében vérrögképződést idézhet elő, ezért amíg a kérdés nem tisztázódik, Szlovéniának – Németországhoz és Hollandiához hasonlóan – a 60 éven felüliekre kellene korlátoznia a brit-svéd gyógyszercég vakcináját.
A szlovén közegészségügyi intézet (NIJZ) javaslatára – a korlátozott vakcinamennyiség és a logisztikai problémák miatt – a 60 és 64 év közötti korosztályt az AstraZeneca vakcinájával, míg az idősebbeket a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagával oltják be az országban.
Ahogy korábban a Telex is beszámolt róla, Angela Merkel német kancellár kedden jelentette be, hogy Németországban a 60 éven felüliekre korlátozzák az AstraZeneca oltóanyagának használatát, Hollandia pedig pénteken döntött úgy, hogy felfüggeszti a gyógyszercég vakcinájának használatát a 60 évesnél fiatalabbak körében.
Szlovéniában húsvét első napjára felfüggesztették a lakhelyelhagyási tilalmat, az éjszakai kijárási tilalom azonban hatályban maradt. Vasárnap engedélyezik a családi összejöveteleket legfeljebb öt felnőttig, a hozzájuk tartozó gyerekekkel. A teljes húsvéti időszakra vonatkozó országos zárlat április 11-ig lesz érvényben.




Nemet mondott a kormányzat három történelmi keresztény-keresztyén egyház – a római katolikus, a református és az evangélikus – közös kezdeményezésére, hogy a lelkészeket soron kívül oltsák be. A három egyház szombaton fordult ezzel a kéréssel Pintér Sándor belügyminiszterhez.

Rákérdezteka Kásler Miklós vezette Emminél, hogy teljesítik-e a kérést, ahonnan azt a választ kapta, hogy
az oltások az oltási rend szerint zajlanak, jelenleg is a regisztrált idősek oltása az első, közöttük természetesen, ha van lelkész, az ő oltásuk is zajlik.
Erdő Péter bíboros korábban egy rádióinterjúban azt mondta, hogy a papok hivatása hasonló a pedagógusokéhoz, mivel sok emberrel találkoznak. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szombaton az MTI-nek ehhez hasonlóan nyilatkozva azt mondta: a lelkészek heroikus küzdelmet folytatnak, és az életüket kockáztatják, amikor elmennek a betegekhez vagy amikor temetnek.


150 ezer szívvel emlékeznek a koronavírus áldozataira Londonban








 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Hetente kétszer ingyen lehet Angliában igényelni olyan antigén gyorstesztet, amivel 30 perc alatt kimutatható, hogy valaki fertőzött-e a koronavírussal, írja a BBC.

A program péntektől indul. A teszteket gyógyszertárakban, tesztelésre használt helyszíneken lehet megkapni, vagy postán is meg lehet rendelni.
Az angol egészségügyi minisztérium ezzel a döntéssel szeretné kordában tartani a fertőzések számát akkor, amikor az ország hamarosan elkezd fokozatosan kinyitni. A BBC szerint a döntésnek vannak kritikusai is, arra hivatkozva, hogy botrányosan sokba fog ez kerülni az államnak.
Ezek az antigén gyorstesztek már ingyen elérhetőek az iskolás gyerekeknek és családjaiknak, valamint azoknak, akiknek el kell hagyniuk az otthonaikat a munkához. Március 18. és 24. között 4,2 millió ilyen gyorstesztet használtak, ezek összesen 4502 pozitív esetet mutattak ki.
Angliában várhatóan nemsokára enyhíteni fognak a szigorításokon, a tervek szerint április 12-től megnyílhatnának a kocsmák és éttermek is, a boltok nagy részéről nem is beszélve. Boris Johnson miniszterelnök várhatóan azt is bejelenti majd nemsokára, hogy milyen országokba milyen feltételekkel utazhatnak ki és be az angolok.




Ahogy mindennap, ma is kiszámoltuk, hogy az elmúlt napok átlagos oltási sebességével mikor lehet meg a 2,5 millió beoltott. Ugyanis ezután kezdődhet el a nyitás, amikor minden bolt újból kinyithat a március 8. előtti feltételekkel.
Az alábbi grafikonon azt láthatják, hogy a tegnapi, illetve az elmúlt 3 és az elmúlt 7 nap átlagos oltási sebességével szinte biztos, hogy jövő héten elérhet az ország a 2,5 millióig. Tegnap az eddigi húsvétiaknál kevesebb, 50 338 első adagos oltást adtak be, második dózist 7895-en kaptak.
Orbán Viktor, miután vasárnap hajnalban maga vezette kisbuszát a kőbányai raktárhoz, hogy a dokumentumok átnyálazása után személyesen győződjön meg róla, a szállítmányok rendben elindulnak, a húsvét utáni első, második napra tette a rendeletbe foglalt szám elérését. A kórházi oltópontok és a háziorvosi rendelők mellett a szakrendelőket is bevonták az oltási programba, így ha a következő napokban is annyi oltást adnának be, mint tegnap,
csütörtökre érhetnénk el a 2,5 milliót,
vagyis péntek este már fél 10-ig is vásárolhatnánk, mielőtt 10-re hazaérünk. A hétnapos átlagolással ugyanezt az eredményt kapjuk, ám ha az elmúlt 3 nap átlagát nézzük, egy nappal előbbre, csütörtökre esne a nyitás bűvös napja.
Mi lesz, ha elérjük a 2,5 milliót?
Ha meglesz a várt szám, akkor másnap:
  • a kijárási tilalom este tíz órára módosul, este 10-től hajnali ötig tart;
  • az üzletek hajnali öttől fél tízig lehetnek majd nyitva;
  • valamennyi bolt kinyithat, de az üzletekben és boltokban biztosítani kell, hogy tíz négyzetméterenként csak egy vásárló tartózkodhat (itt írtunk arról, hogy ez a gyakorlatban mit jelent);
  • a szolgáltatásoknál a március 8-i szigorítások előtti szabályokra térnek vissza;
  • az iskolák a jelenlegi tervek szerint április 19-én nyithatnak meg, ekkorra szeretnék az óvodákat, általános iskolákat, gimnáziumokat is visszaállítani a hagyományos rendbe.




Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a közmédiában elmondta, hogy két és fél millió ember beoltását követően lehet arra számítani, hogy „a beoltott tömeg” valamennyire megváltoztatja a koronavírus-járvány lefolyását – írja az MTI.

Szlávik János kiemelte:
„ahhoz, hogy hátradőljünk, sokkal-sokkal több oltást kell beadni”.
A főorvos szerint az új vírusmutánsok megjelenésével 70-80 százalékos átoltottságra is szükség lehet ahhoz, hogy a járványt megállítsák, a járvány elején előrejelzett 60-70 százalékhoz képest.
Szlávik azt tapasztalja, hogy egyre többen szeretnék beoltatni magukat, miután egyre többen látják a betegség súlyos következményeit. Szerinte talán nyárra sok mindent vissza lehet hozni a normális életből.

A főorvos szerint talán ezen a héten kiderül, hogy a harmadik hullámnak ez a „platófázisa-e”, vagy esetleg tovább emelkednek a számok.
Szlávik János kitért arra is, hogy a poszt-covid szindrómára már korábban is felfigyeltek. Sok gyógyult betegnél maradnak hosszú távú tünetek, mint például köhögés, hőemelkedés, fejfájás, memóriazavar. Felhívta a figyelmet arra, hogy eleinte ezeket a betegek 10-15 százalékánál észlelték, az újabb tapasztalatok szerint viszont ez az arány már 30 százalék körüli.




Florin Citu miniszterelnök szerint Románia június elsején lazít a járványügyi korlátozásokon, és megteszi az első lépést a normalitás felé.

Hétfői sajtótájékoztatóján a miniszterelnök elmondta, olyan tárcaközi bizottságot hoz létre, amelyben valamennyi minisztérium képviselője jelen lesz, és mérlegelik, hogy a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőit is meghívják. Ez a miniszterelnök által vezetett testület fogja kidolgozni a lazítás szabályait.
A miniszterelnök szerint az üzletek hétvégi nyitvatartására és az esti kijárásra vonatkozó múlt héttől bevezetett korlátozások eredményesek voltak.
„Láthatták, hogy ilyen körülmények között is meg lehet ünnepelni a húsvétot, két vallásfelekezetnek ez már sikerült, és biztos vagyok abban, hogy így lesz a következő időszakban is”
- utalt a miniszterelnök a katolikusok és protestánsok mostani ünnepére és az ortodoxok május eleji húsvétjára.
A miniszterelnök szerint azért lehet a lazításon gondolkozni, mert az adatok azt jelzik, hogy Romániában egy hete tetőzött a járvány harmadik hulláma. Bukarestben stabilizálódott helyzet, Temesváron és Temes megyében csökkenni kezdett a fertőzöttek napi száma. Türelmet kért és az érvényes szabályok betartását, hogy a jelenlegi irányt sikerüljön megtartani.
Florin Citu arra is kitért, hogy a legpesszimistább forgatókönyv esetén is május végéig ötmillió személy (a beoltandó lakosság 35 százaléka) kaphatja meg a védőoltást. Jó esetben azonban a beoltottak száma akár a 6,3 milliót is elérheti. Ez azáltal válik lehetővé, hogy április és május hónapban az ütemterv szerint 8-8,3 millió adag oltás érkezik az országba, mondta.
Szerinte július végére már tízmillió romániai beoltására lesz elegendő oltóanyag.
A miniszterelnök arra buzdította a politikusokat, közéleti személyiségeket, egyházi vezetőket, hogy népszerűsítsék az oltási kampányt, és értessék meg az emberekkel, hogy ez vezeti ki az országot a járványból.
Romániában múlt hét szerdától csökken a napi új esetek kéthetes átlaga. A hétfőn kora délután közzétett hivatalos adatok szerint a korábbi 24 órában 3611 új fertőzést jegyeztek, ami csak 65 százaléka a korábbi két hét átlagának. A hétfői statisztika azonban amiatt torzít, hogy a vasárnapi adatokat foglalja össze, amikor is kevesebb mint harmad annyi tesztet végeztek, mint a múlt hét hétköznapjain.
A hivatalos adatok azt jelzik, hogy a kórházakban még egyáltalán nem érzékelhető a járvány tetőzése. Hétfőre először emelkedett 14 ezer fölé a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma (14 165), és az 1400-at is meghaladja (1478) az intenzív terápiás osztályokon kezelt betegek száma. A hétfőn közzétett adatok szerint a járvány az elmúlt 24 órában 120 ember halálát okozta. A halottak száma enyhén elmarad a napi halálesetek kéthetes átlagától (133).


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A koronavírus brit változata a gyermekekre is veszélyesebb, mint a korábbiak, erről az MTI szerint egy vasárnapi tévéinterjúban beszélt a Minnesotai Egyetem Fertőző Betegségek Kutatási Központjának igazgatója, Michael Osterholm.​

A járványügyi szakember szerint a minnesotai tapasztalatok alapján a B.1.1.7 változat (azaz a brit variáns) nagyon könnyen megfertőzi a gyerekeket. Az elmúlt két hétben ebben az államban majdnem 750 iskola jelentette, hogy ezzel a variánssal fertőződtek meg gyerekek az intézményben.
„Egyike voltam azoknak az embereknek, akik nagyon határozottan támogatták az iskolák újranyitását. De a B.1.1.7 változat ezt a véleményemet teljesen megváltoztatta”
-mondta Osterholm, arra utalva, hogy a brit mutáció megjelenése előtt nem tapasztalták azt, hogy a legfiatalabbak is megfertőződnének, ahogyan azt sem, hogy súlyosan megbetegítené őket a vírus, sőt úgy tűnt, nem nagyon fertőzték meg egymást sem.
Osterholm szerint a brit mutáció 50-100 százalékkal fertőzőbb, mint a korábbi változatok és az esetek 55 százalékában súlyos megbetegedést okozhat. Azt mondja, szerinte nem kerülhető el a negyedik hullám az Egyesült Államokban.
Ezzel a véleménnyel azonban nem minden szakember ért egyet. Scott Gottlieb, az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) volt vezetője vasárnap a CBS amerikai televíziónak azt mondta: az oltásoknak köszönhetően lesz mgefelelő immunitás és nem valószínű, hogy egy negyedik hullám elindulna az országban.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államok teljes népességének csaknem 19 százaléka megkapta az összes szükséges oltást, 32 százalékának pedig beadtak legalább egy adag koronavírus elleni vakcinát.




Nem szállította le a Pfizer a vasárnapra esedékes 700 ezer adag vakcinát Izrael számára, miután az ország már 2,5 millió adag vakcina árával tartozik a cégnek, írja a Reuters. A cikk a Jerusalem Postra hivatkozva azt írja, hogy a vasárnapra ígért szállítmány addig nem is érkezik meg, amíg Izrael nem rendezi a tartozását.

Az ügyben a Pfizer csak annyit közölt a Reutersszel, hogy eddig probléma nélkül teljesítettek minden szállítást a novemberben aláírt szerződés szerint, és jelenleg azon dolgoznak az izraeli kormánnyal, hogy további szállítmányok érdekében kiterjesszék a szerződést, és amíg ez tart, addig előfordulhat változás a szállítás ütemezésében. A háttérben viszont a miniszterelnök Benjamin Netanjahu és a védelmi miniszter Beni Ganc ellentéte állhat, akik a bírói kinevezéseken vitatkoztak össze.
Izraelben keddig 5,72 millió 16 éven felüli kapott már meg legalább egy oltást, mindkét oltásán pedig 4,84 millió lakos van túl – előbbi a lakosság 60,87, utóbbi a lakosság 55,92 százaléka, amivel Izrael a második helyen áll világviszonylatban Gibraltár mögött.
Az ország eddig 785 millió dollárért vett vakcinát a Pfizertől, és további több mint 1 milliárd dollárért újabb 36 millió adagot szeretnének vásárolni az amerikai cégtől.





Összefüggés van az AstraZeneca brit–svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között – jelentette ki Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy kedden megjelent olasz lapinterjúban, amit az MTI szemlézett.
Később az EMA közleményt adott ki arról, hogy az AstraZeneca-vakcina és a vérrögképződés közötti lehetséges összefüggést jelenleg is vizsgálják, így még nem lehet biztos kijelentést tenni a kérdésben. Pierpaolo Sileri olasz egészségügyi államtitkár ezután azt nyilatkozta, hogy az EMA-nak kell döntenie arról, javasolják-e az AstraZeneca használatát, vagy sem. Emiatt Olaszországban nem függesztik fel a vakcina használatát, legfeljebb csak módosítják, hogy milyen korcsoportnak adják be az oltást.

Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője az Il Messaggero című lapnak adott interjúban úgy fogalmazott: „véleménye szerint most már ki lehet mondani, hogy világos, hogy van összefüggés” a vakcina és az utóbbi hetekben tapasztalt vérrögképződéses esetek között, de azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat.
„A beoltott emberek között nagyobb arányban lépett fel agyi trombózis a fiatalok körében, mint ahogy vártuk. Ezt ki kell mondanunk”
- mondta Cavaleri, hozzátéve, hogy igyekeznek pontos képet kapni arról, hogy mi történik, hogy pontosan lássák, hogyan váltja ki ezt a reakciót az oltóanyag. Utalt arra, hogy az EMA várhatóan órákon belül hivatalosan is megerősíti ennek az összefüggésnek a fennállását.
Az EMA már adott ki állásfoglalást a vakcinával kapcsolatban. Mint írtuk, március végén még azt közölték, hogy a vizsgálatok nem azonosítottak kockázati tényezőket sem életkorral, sem pedig a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka eseteivel kapcsolatban az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga esetében.
Kiemelték, az AstraZeneca-vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait, erről márciusban a WHO is hasonlóan nyilatkozott. Legutóbb szerdán közölte a WHO Genfben, hogy a brit–svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által a Covid–19 ellen kifejlesztett védőoltás előny-kockázat profilja „hangsúlyosan a használata mellett szól”.
A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű növekedését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az EMA korábbi tájékoztatása szerint az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 17 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között pár tucat vérrögképződéses esetről számoltak be.
A vakcina használatát ennek ellenére már több országban felfüggesztették. Legutóbb a szlovén kormány járványhelyzettel foglalkozó szakbizottsága javasolta, hogy a 60 évnél fiatalabb korosztály körében függesszék fel az AstraZeneca oltóanyagának használatát az országban.
Ahogy korábban a Telex is beszámolt róla, Angela Merkel német kancellár kedden jelentette be, hogy Németországban a 60 éven felüliekre korlátozzák az AstraZeneca oltóanyagának használatát, Hollandia pedig pénteken döntött úgy, hogy felfüggeszti a gyógyszercég vakcinájának használatát a 60 évesnél fiatalabbak körében.
Az EMA a saját tisztségviselőjét cáfolja
Frissítés:
Kedden az Európai Gyógyszerügynökség ismét közleményt adott ki az AstraZeneca-vakcinákról. Ebben az EMA azt írja, hogy még nem jutottak meghatározó következtetésre az oltóanyag mellékhatásaival kapcsolatban, a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek vizsgálatának részeredményeiről az ügynökség szerdán, vagy csütörtökön ad majd tájékoztatást – írja az MTI.
Az EMA legutóbb múlt szerdán közölte, hogy az AstraZeneca oltóanyag, valamint a nagyon kisszámú, véralvadással kapcsolatos esetek közötti összefüggés továbbra sem bizonyított. A vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. A gyógyszerügynökség vizsgálatot folytat a vérrögképződéses esetek, illetve az ez idáig uniós használatra engedélyezett vakcinák, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére is.
Az EMA azért végez rendkívüli vizsgálatot, mert március elején és azóta több ország bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A korlátozást egyes országok azóta feloldották, mások megerősítették.
Mindeddig egyetlen ország illetékes hatósága sem mondta ki, hogy okozati összefüggés lenne az AstraZeneca-vakcina alkalmazása és a vérrögképződéses esetek között.
Olaszországban nem függesztik fel az AstraZeneca használatát
Frissítés2:
Az Európai Gyógyszerügynökségnek kell dönteni az AstraZeneca használatáról Pierpaolo Sileri olasz egészségügyi államtitkár szerint, aki egy keddi interjúban kijelentette, nem függesztik fel a vakcina alkalmazását, legfeljebb módosítják a védőoltásban részesülők életkorát – írja az MTI.
Olaszországban kedden is folytatták az AstraZenecával való oltást. Pierpaolo Sileri orvos, egészségügyi államtitkár a SkyTG24 hírtelevíziónak adott interjúban, kijelentette, hogy nem az olasz hatóságok, hanem az EMA hatáskörébe tartozik, hogy „központi” döntés szülessen az AstraZeneca használatáról. Sileri szerint többféle döntést hozhatnak: „vagy tovább használjuk az AstraZenecát, vagy felfüggesztik az alkalmazását, vagy – és ez a legvalószínűbb – korlátozzák a beoltandók életkorát”. Hozzátette, hogy a korlátozás elsősorban a fiatalabb nőkre vonatkozhat, mivel az ő esetükben tapasztalható „nagyon ritka rendellenesség” előfordulása.
Szerinte káros, ha minden ország más és más utat követ, és az egyik használja, a másik felfüggeszti az AstraZeneca alkalmazását. „Az AstraZeneca biztonságos, több előnye van a beadásának, mint hátránya” – mondta Sileri, aki úgy vélte, hogy „mivel nincsen elegendő oltóanyag, és védelmet kell nyújtani az időseknek, jelenleg az előnyöket kell szem előtt tartani”.
Olaszországba az év eleje óta több mint 4 millió dózis AstraZeneca érkezett. Többek között azzal oltották be a 73 éves Mario Draghi miniszterelnököt is. Március 15-én néhány napra felfüggesztették az AstraZeneca használatát, majd újraindították. Kedd estig 11,3 millió olaszt oltottak be, közülük 3,5 millióan kaptak második dózist is.



Romániában az előjegyzettek 28 százaléka – mintegy 99 ezer személy – lemondta az AstraZeneca-oltást – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az oltási kampányt koordináló Valeriu Gheorghita katonaorvos.

Gheorghita hozzátette: a lemondások zömét márciusban jegyezték, azt követően, hogy megjelentek a hírek az oltóanyag mellékhatásairól. A katonaorvos érthetőnek nevezte, hogy az emberek haboznak beadatni az AstraZeneca-oltást. Hozzátette: mindenki, még a döntéshozók is több hivatalos információt várnak az Európai Gyógyszerügynökségtől.
A koordinátor szerint Romániában egyetlen olyan trombózisos esetet sem jegyeztek fel, mely az oltással lenne összefüggésbe hozható.
Mint arról beszámoltunk, összefüggés van az AstraZeneca brit–svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina és a vérrögképződéses esetek között Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője szerint.
„A beoltott emberek között nagyobb arányban lépett fel agyi trombózis a fiatalok körében, mint ahogy vártuk. Ezt ki kell mondanunk”
– mondta Cavaleri, hozzátéve, hogy igyekeznek pontos képet kapni arról, hogy mi történik, hogy pontosan lássák, hogyan váltja ki ezt a reakciót az oltóanyag.
Kiemelték, az AstraZeneca-vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait, erről márciusban a WHO is hasonlóan nyilatkozott. Legutóbb szerdán közölte a WHO Genfben, hogy a brit–svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által a Covid–19 ellen kifejlesztett védőoltás előny-kockázat profilja „hangsúlyosan a használata mellett szól”.
A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű növekedését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az EMA korábbi tájékoztatása szerint az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 17 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között pár tucat vérrögképződéses esetről számoltak be.





Belgiumban keddtől lehetett jelentkezni a fel nem használt, illetve a fiolákban a nap végén maradt koronavírus elleni oltóanyagokra, a várólistára néhány órán belül több mint 400 ezren regisztráltak országszerte-

A beszámoló szerint a qvax.be internetes felületet azért hozták létre, hogy a nap végén megmaradt koronavírus elleni oltóanyagokat mihamarabb felhasználják az oltásra várók között. Az oldalon néhány óra alatt több mint 400 ezren regisztráltak. A reggel nyolc óta elérhető honlap kezdetben nagyon leterhelt volt, akiknek sikerült a regisztráció, azokat telefonon, sms-ben vagy emailben értesítik, hogy mikor és melyik oltóponton várják oltásra. Ha valaki fél órán belül nem reagál a hívásra vagy értesítésre, akkor az oltás lehetőségét másvalakinek adják át.
A Qvax internetes felületen az ország egész területén, Flandriában és Vallóniában található oltópontokon megmaradt oltóanyagokra jelentkezhetnek a 18 éven felüliek. A brüsszeli régió saját internetes program létrehozásán dolgozik, a várólista tíz nap múlva lesz elérhető. „A rendszer nem a regisztráció sorrendje szerint működik. Az elosztás sorrendje a hatóságok által bevezetett szabályokat követi: mégpedig az életkor csökkenő sorrendjében” – magyarázta Frank Robben, az oltási kampány egyik vezetője.
A belga közegészségügyi intézet keddi tájékoztatása szerint az új fertőzöttek napi átlagos számát leszámítva minden más adat emelkedik Belgiumban, ütemük azonban csökkenést mutat. Az újonnan megfertőzöttek napi átlagos száma 4436, ami 6 százalékkal marad el az egy hete feljegyzett adatoktól.
A fertőzés szövődményeiben átlagosan 29,3 ember hal meg naponta, ami 4,4 százalékos emelkedést jelent heti viszonylatban. Jelenleg 2921 embert ápolnak kórházakban, intenzív ellátásban 832 beteg részesül. Lélegeztetőgépet 478 beteg esetében kell alkalmazni. A járvány kitörése óta 23 202-en haltak meg a Covid-19 betegség szövődményeiben Belgiumban.















 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Brazíliában meghaladta a négyezret koronavírus-járvány egyetlen nap alatt regisztrált halálos áldozatainak a száma.
4195 halottat jelentettek be és további 86 979 igazolt fertőzést. A keddi adatokkal együtt a járvány regisztrált halálos áldozatainak a száma 336 947, a fertőzötteké pedig 13 100 580.
A pandémia az Egyesült Államok után Brazíliát sújtja a legjobban, és a 212 milliós latin-amerikai országban hetek óta dőlnek a fertőzöttségi és halálozási rekordok.
Maria Van Kerkhove, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szakértője csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Brazília rendkívül súlyos járványügyi helyzetnek néz elébe. Több brazil államban válságos a járványhelyzet, és a kórházak túlterheltek. Van Kerkhove szerint több egészségügyi intézmény telítettsége már meghaladja a 90 százalékot.
Jair Bolsonaro elnök, aki eleinte elbagatellizálta a válságot, a múlt héten rendeletet írt alá egy a koronavírus elleni harcra szánt 5,3 milliárd reálos (284 milliárd forintos) hitelcsomagról. A kölcsönt a brazil egészségügyi rendszer megerősítésére szánják. Az egészségügyi minisztérium azt mondta, a forrásokból 2600 klinikát támogatnának, és több kórházi ágyat biztosítanának a fertőzöttek kezelésére. Bolsonaro korábban egy tévés beszédben védte meg kormányának járványkezelő intézkedéseit, és az oltási kampány felgyorsítását ígérte, ezt azonban országszerte edényzörgetős tiltakozásokkal fogadták.


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Január 20-i hivatalba lépése óta már 150 millió koronavírus elleni oltást adtak be az Egyesült Államokban, mondta Joe Biden amerikai elnököt.

„Mi vagyunk az első olyan ország, amelyben 150 millió oltást adtak be, és az első ország, ahol több mint 62 millió ember az összes szükséges oltását megkapta” – mondta az elnök. Közölte: hivatalba lépésének századik napjára el kell érniük a 200 milliós határt.
Az elnök arról is beszélt, hogy az oltóanyagkészletek biztosításával, az oltás beadására alkalmas emberek mozgósításával és oltóközpontok létrehozásával sikerült elérniük, hogy naponta átlagosan 3 millió amerikait oltanak be. „Hetente több mint 20 millió oltás. Csak szombaton több mint 4 millió vakcinát adtak be” – tette hozzá.
Bejelentette azt is, hogy két héttel az eredetileg kitűzött május elsejei határidő előtt, már április 19-ére elérhetővé teszik az oltást minden felnőtt számára az Egyesült Államokban. Ez azt jelenti, hogy kivétel nélkül minden felnőtt jogosulttá válik arra, hogy regisztráljon és megkapja az oltását. „Nincs több zavaros szabály. Nincs több zavaros korlátozás” – fogalmazott Biden.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az oltások terén elért eredmények ellenére az új fertőzések és a kórházban kezeltek száma továbbra is nő. „A vírus azért terjed, mert túl sok olyan ember van, akik azt gondolják, hogy már a célnál vagyunk” – fogalmazott az elnök, aki szerint sok munkát kell még elvégezni, hogy a célhoz érjenek.
„Jelenleg élet-halál harcot vívunk a vírus ellen. Amíg több embert be nem oltunk, arra van szükség, hogy mindenki mossa a kezét, tartsa az előírt szociális távolságot és viseljen maszkot”
– hangsúlyozta.
Az elnök arra is emlékeztette az embereket, hogy az esetek nagy részében kétdózisú oltást kapnak és a teljes védettség nem alakul ki az első adag vakcina beadása után. „Hetek telhetnek el az első után a második oltás megszerzéséig, amely teljes védelmet nyújt” – mondta Biden.
Arra kérte a fiatalokat, hogy segítsenek az idősebbeknek a regisztrációban és abban, hogy könnyebben eljussanak az oltási pontokra. „Ha ismernek olyan 65 év feletti embert, aki még nem kapta meg ezt az életmentő oltást, akkor hívják fel őket most és segítsenek nekik!” – tette hozzá.


Nő a mentális és neurológiai problémák kialakulásának esélye azoknál, akiknél súlyos tüneteket váltott ki a koronavírus-fertőzés – írja a Guardian. A Lancetben jelent meg erről tanulmány. A kutatók hat hónapon keresztül 236 379 túlélő elektronikus egészségügyi adatait figyelték meg (leginkább az USA-ból), és azt látták, hogy közel 34 százalékuknál alakultak ki mentális és neurológiai problémák. A szorongás volt a leggyakoribb, ez a betegek 17 százalékánál jelentkezett.

A neurológiai szövődmények ritkábbak voltak, de előfordultak azoknál, akiknél súlyos lefolyású volt a betegség. Azok közül, akik sürgősségire kerültek a koronavírussal, 7 százaléknak volt sztrókja, és 2 százalékot diagnosztizáltak demenciával. A hosszú Covidról eben a cikkben írtunk részletesebben.
A szerzők kutatása alapján ez a megnövekedett veszély jellemzőbb volt azokra, akik a Covid–19-ből gyógyultak meg, mint azokra, akik influenzából vagy más légúti megbetegedésből épültek fel.
Más faktorokat (például kor, nem, alapbetegségek) is figyelembe véve arra jutottak, hogy a Covid–19 fertőzés után 44 százalékkal nagyobb az esély a neurológiai és mentális betegségek kialakulására, mint az influenza után.
„Bár egyenként nem nagy a zavarok kialakulásának esélye, a járvány elterjedtsége miatt a teljes népesség szempontjából komoly hatással lehet az egészségügyi és szociális ellátórendszerre”
– mondta dr. Paul Harrison, a kutatás vezetője.
Ugyanez a kutatócsoport már korábban is vizsgálta a betegség hosszú távú hatásait, bár ez az eddigi legnagyobb ilyen kutatásuk. Korábban azt figyelték meg, hogy a vírus után sokak hangulati zavarokat és szorongásos tüneteket produkáltak. Az utóbbi volt a leggyakoribb (a betegek 17 százalékánál figyelték meg), ezt követte a hangulati zavar (14 százalék), a szerfüggőség kialakulása (7 százalék) és a kóros álmatlanság (5 százalék). Az utóbbiról mi is írtunk.
Agyvérzést korábban a betegek 0,6 százaléknál tapasztaltak, demenciát pedig 0,7 százaléknál.
A kutatási eredményeket árnyalja, hogy mivel nagyon sok fertőzöttről nem tudni, a tudósok csak a súlyosabb, kórházi eseteket tudták vizsgálni. A céljuk az, hogy megnézzék, hogyan alakul a betegek állapota hat hónap után.


Nagyjából 250 ezer Pfizer–BioNTech-vakcina érkezett szerdán Magyarországra, ez a mennyiség mintegy 50 százalékos növekedést jelent a március utolsó hetében beérkezett adagok számához viszonyítva – közölte a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.

A közlemény szerint ez a 16. magyarországi szállítmány a két vállalat által fejlesztett, Comirnaty nevű oltóanyagból.
Az április 7-i adagokkal a vállalat által Magyarországra szállított vakcinadózisok mennyisége megközelíti az 1,7 millió adagot
– írták.
A két vállalat 2021 elején kiemelt figyelmet fordított gyártási kapacitásainak megerősítésére és bővítésére, mivel a cél, hogy a növekvő globális igénynek megfelelve idén több mint 2 milliárd koronavírus-vakcinát gyártsanak és szállítsanak világszerte – írták.
Magyarországra az első negyedévre vállalt teljes vakcinamennyiséget a Pfizer leszállította,
2021 második negyedévétől – azaz áprilistól – pedig jelentősen növeli az országba szállított vakcinadózisok számát – csak áprilisban csaknem 1 millió adag Pfizer–BioNTech-vakcina érkezhet Magyarországra.
Megemlítették, hogy a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett Comirnaty az első feltételes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező Covid–19 elleni oltóanyag volt az Európai Unióban, amelyet a 16 éves vagy annál idősebb lakosság immunizálására, a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 fertőzés megelőzésére használhatnak az országok.




Leállítják ideiglenesen az AstraZeneca-vakcina tesztelését a 18 év alatti tinédzsereken és gyerekeken, írja az Oxfordi Egyetem közleménye alapján a Reuters. Egyelőre ugyanis inkább megvárják, amíg több adatot kapnak azokról a vérrögképződéses esetekről, amelyek a vakcinával beoltott felnőtteknél léptek fel több országban.

Még februárban számolt be arról az Oxfordi Egyetem, hogy 300 önkéntesen tesztelik, milyen immunválaszt adnak a 6 és 17 év közötti gyerekek a vakcinára. A kísérletben 240 gyermeknek tervezték beadni az AstraZeneca vakcináját, míg a többi 60 tesztalany (a kontrollcsoport) agyhártyagyulladás elleni oltást kapott volna. Egyelőre nem tudni arról, hogy a kísérlet keretében hányan kapták meg valójában a brit–svéd oltóanyagot.
Mint arról már korábban beszámoltunk, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője kedden arról beszélt, összefüggés van az AstraZeneca brit–svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett koronavírus-vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Később az EMA közleményt adott ki arról, hogy a vakcina és a vérrögképződés közötti lehetséges összefüggést még vizsgálják, így nem lehet biztosat mondani a kérdésben.
Már az EMA bejelentése előtt is több ország felfüggesztette ideiglenesen az AstraZeneca-oltások beadását: Angela Merkel német kancellár múlt héten bejelentette, hogy Németországban a 60 éven felüliekre korlátozzák az oltóanyag használatát, Hollandia pedig szintén úgy döntött, hogy felfüggeszti a brit–svéd vakcina beadását a 60 évnél fiatalabbak körében.


Az eddigi öt-hat helyett akár hétdózisnyi oltóanyagot is ki lehet szedni a Pfizer–BioNTech-vakcina egy-egy ampullájából, írja a Reuters. Egy finn nővér, Sari Roos módszerének köszönhetően így az eddigieknél is többen juthatnak hozzá a koronavírus elleni oltóanyaghoz.

Bár eredetileg a Pfizer csak ötdózisnyi oltóanyag felszívását javasolta egy-egy ampullából, az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyta, hogy egy speciális tű és fecskendő alkalmazásával akár hat adagot is kinyerjenek az üvegcsékből.
Roos „buboréktrükkjéhez” viszont a Reuters beszámolója szerint nincs szükség speciális felszívó eszközökre: a nővér az oltótűvel felszív némi folyadékot az ampullából, majd azt visszaengedi az üvegbe, hogy így megszabaduljon a fecskendőben lévő levegőtől. Ezután felvesz egy dózisnyi oltófolyadékot és egy kevés steril levegőt a vakcina üvegcséjéből.
Ennek köszönhetően egy-egy ampullából a lehető legtöbb oltóanyagot fel tudják használni. A módszert már több nővér is alkalmazza Finnországban, és Dániában is hasonló módszerrel próbálnak minél több oltóanyagot kinyerni az ampullákból.
A technika persze nem egyszerű, és nem is működik minden egyes esetben – azonban így akár más vakcinák ampulláiból is több dózis nyerhető majd ki. A tíz dózisra kimért Moderna- és AstraZeneca-ampullákból akár 12 adagnyi oltóanyagot is fel lehetne venni a technikával.
„Képzeld el, hogy te is azok közé tartozol, akiket ma beoltottak Helsinkiben – de a módszer nélkül még várniuk kellett volna. Ezek az extra dózisok életeket mentenek”
– mondta Roos



Miközben Magyarországon a 2,5 milliomodik beoltott után szerdától életbe léptek az első enyhítések ), addig Ausztria keleti régiójában, így Bécsben, Alsó-Ausztriában és Burgenlandban is meghosszabbítják egy héttel, április 18-ig az április elsejével bevezetett járványügyi korlátozásokat. Bécs Város Külképviseleti Irodájának közleménye szerint az osztrák kormány és az érintett tartományok vezetői közösen döntöttek így, azért, mert nem csökken az új fertőzöttek száma.

„A lakosság egészsége és biztonsága számomra mindenek felett áll. Biztosítanunk kell, hogy a kórházak intenzív osztályán megfelelő kapacitások álljanak rendelkezésre, hiszen ott nemcsak koronavírus-fertőzötteket ápolnak, hanem olyanokat is, akik egy baleset vagy szívinfarktus után küzdenek az életükért”
– indokolta Michael Ludwig, Bécs polgármestere a keddi döntést. Ennek megfelelően április 18-ig marad a szigorú kijárási korlátozás, a távoktatás, és nem nyithatnak ki azok az üzletek sem, amelyek nem az alapellátáshoz nélkülözhetetlen dolgokat árusítanak.
Bécsben kedden 233 koronavírusos beteget ápoltak intenzív osztályon. Az osztrák főváros kórházaiban jelenleg érvényben lévő legmagasabb, 8-as fokozatú terv szerint 310 intenzíves ágy áll rendelkezésre Covid-betegek ellátására, de a szakértők már egy ennél is magasabb, 9-es szint kritériumain dolgoznak, hogy szükség esetén további kapacitásokat tudjanak felszabadítani és a Covid-betegek ellátásába bevonni. A többi osztrák tartomány készen áll betegetek átvenni az érintett régióktól, ha szükséges.
Németországban eközben rövid, de szigorú korlátozásokra készülnek, és az intézkedést Angela Merkel német kancellár is támogatja. Az országban most már közel hárommillióan fertőződtek meg, több mint 2,6 millióan meggyógyultak, és 77 ezernél is többen meghaltak.
A Reuters cikke szerint a német tartományok vezetői közül egyre többen sürgetik a lezárást annak érdekében hogy megfogják az országban a harmadik hullámot, és az igény jogosnak is tűnik, nyilatkozta Ulrike Demmer, a német kormány helyettes szóvivője, hozzátéve, hogy túl magas a terjedési ráta, és egyre többen igényelnek intenzív osztályos kezelést is.
Németországban hétnapos átlagokat figyelnek, vagyis azt, hogy mennyi a megelőző hét napon regisztrált új fertőzött 100 000 lakosra vetített száma. A cél mindig az, hogy 100 alatt maradjanak, ám most már efölött, 110,1-nél tartanak. Merkelék várhatóan április közepén döntenek az intézkedésekről.



„A Magyar Orvosi Kamara elnökségének határozott álláspontja, hogy a korlátozások feloldásának jelenleg egészségügyi, járványügyi alapon nyugvó szakmai indoka nincs”
olvasható a MOK közleményében.

Korainak tartják a nyitást, és szerintük nem az oltottságot kéne alapul venni, hanem a járványadatok javulását. A rendelkezésre álló adatok alapján kedden ismét megdőlt a fertőzésben elhunytak száma, a lélegeztetőgépen lévők száma nem csökken, és egyre több a kórházba kerülő beteg. A kamara szerint még jó esetben is csak a harmadik hullám platóján vagyunk.
Kihangsúlyozzák, hogy a valós védettség a legtöbb vakcina esetében csak a 2. adag után több nappal alakul ki, viszont az eddig beoltottak nagy része csupán az első adagot kapta meg.
„Minden ennél korábbi időpontban csak részleges védettség áll fenn, ami lehetővé teszi a fertőzés terjedését és hamis biztonságérzetet nyújt”
Bár a boltok hosszabb nyitvatartását és a vásárlószám korlátozását jó iránynak tartják, a szolgáltatások és az iskolák nyitása szerintük még korai. Épp ezért arra kérik az embereket, hogy a lazítások ellenére ne változtassanak az eddigi szokásaikon, még ha most lehetőségük is nyílt rá.
„Továbbra is a lehető legszükségesebb esetben menjenek csak boltba, publikus helyekre, tartsák a távolságot, hordják a maszkot és ne látogassák ismerőseiket, rokonaikat. Fokozottan tartsa be mindenki a járványügyi előírásokat, mert a súlyos áldozatokat követelő harmadik hullámon még egyáltalán nem vagyunk túl!”

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pár hete egy előzetes vizsgálat nyomán jelentette be, hogy továbbra is biztonságosnak ítéli az AstraZeneca vakcináját, múlt szerdán pedig azt közölte, hogy továbbra sem találtak kockázati tényezőt az oltóanyagnál. A szervezet szerdán újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette a brit-svéd oltóanyaggal kapcsolatos vizsgálatának újabb eredményeit. Az ügynökség közlése szerint nagyon ritka mellékhatásként előfordulhat vérrögképződés és alacsony vérlemezkeszám az AstraZeneca oltásánál, így ezt fel kell tüntetni a mellékhatások között – olvasható az ügynökség közleményében.
Az EMA emlékeztette az orvosokat, és az oltást maguknak beadatókat, hogy tartsák észben ennek lehetőségét. Ugyan az eddigi esetek döntően 60 év alatti nőknél jelentkeztek, az ügynökség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem talált külön kockázati tényezőket. A szervezet kiemelte, hogy ha egy beoltott a vérrögökre, illetve alacsony vérlemezkeszámra utaló tüneteket észlel magán, akkor azonnal forduljon orvoshoz, és hozzátette azt is, hogy a vakcinának továbbra is több az előnye, mint a hátránya.
Emer Cooke, az EMA vezetője szerint az AstraZeneca ügye tökéletes példája a szervezet farmakovigilanciájának, vagyis a biztonságos gyógyszeralkalmazásra irányuló tevékenységének – az ilyen ritka, és szokatlan eseteket megvizsgálják, így pedig tudományos kutatásra alapuló javaslatokat tudnak adni, hogy a vakcinát a lehető leghatékonyabban és legbiztonságosabban lehessen alkalmazni.
Mi történt az elmúlt időszakban?
Március közepén számos országban leállították az oltást az AstraZeneca vakcinájával, miután felmerült annak a gyanúja, hogy fokozhatja a vérrögképződés kockázatát, a gyártó és a mérvadó egészségügyi szervezetek azonban folyamatosan azt kommunikákták, hogy elenyésző az esélye annak, hogy összefüggés van a két dolog között. Erről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen. A számok alapján valóban nem tűnt reális kockázatnak a vérrögképződés a brit-svéd oltóanyagnál, és ahogy azt a gyártó is közölte, más bejegyzett vakcináknál – így például a Pfizernél, vagy a Modernánál – is ugyanennyi vérrögképződéses esetet észleltek.

Azt persze hozzá kell tenni, hogy a németek főként a nagyon ritkának számító agyi vénás sinustrombózis (CVST) miatt függesztették fel az AstraZeneca használatát, ennek pedig volt is alapja, az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint ugyanis ez átlag feletti arányban jelentkezett az országban beoltottaknál. A mérvadó egészségügyi szervezetek ettől még elkezdtek vizsgálódni az ügyben, de
az első eredmények alapján is arra jutottak, hogy semmi sem indokolja az oltások beadásának leállítását.
A WHO március közepén önmagát ismételve megint azt nyilatkozta, hogy az AstraZeneca-vakcinának még mindig több az előnye, mint a hátránya, az EMA pedig az általuk indított vizsgálat alapján is biztonságosnak ítélte az oltóanyagot, majd múlt szerdán ismét azt közölte, hogy nem azonosítottak kockázati tényezőt a vakcinánál. Az ügynökség korábbi bejelentése nyomán több ország újra elkezdte használni az oltóanyagot, Norvégiában viszont március végén újabb három héttel meghosszabbították a felfüggesztést.
Az utóbbi napokban aztán több helyen ismét változás állt be az oltóanyag használatában, Németországban csak 60 év felett adják be, és Hollandia is ezt az elvet követi. Pont emiatt Müller Cecília is kitért erre az operatív törzs szerdai tájékoztatóján, mint mondta, „természetesen amennyiben ez nagy valószínűséggel még a mai napon, de legkésőbb holnap reggel megfogalmazódik, ezt a magyar hatóságok is figyelembe fogják venni, és ennek mentén fogunk állást foglalni abban, hogy a továbbiakban miként fogunk oltakozni az AstraZeneca-vakcinával, és hogyan járunk el.”
Valami lehet, de nem tudni, mi
Azt ugyanakkor az elmúlt időszakban az EMA is elismerte, hogy bár további vizsgálatokra van szükség, a németeknél több alkalommal is észlelt, nagyon ritkának számító CVST megjelenése tényleg aggályos, és azt javasolták, hogy a betegtájékoztatóban tüntessék fel ennek a ritka, főleg fiatalabb nőket érintő betegségnek a kockázatát. Német és norvég kutatók aztán később elő is álltak egy hipotézissel a vérrögképződés és az AstraZeneca oltóanyagának kapcsolatára, mely szerint az érintetteknél egy egyedi antitest idézhetett elő immunválaszt, melynek jelenlétére nincs más magyarázat, mint a vakcina. Más kutatók a fogamzásgátló tablettákkal való esetleges kapcsolatot vizsgálják, sok szakértő pedig úgy látja, hogy nincs elég bizonyíték a vérrögképződésre, és nem tudni, hogy miért, vagy hogyan okozhatna az AstraZeneca ilyen problémákat.
A korábban emlegetett hipotézisben felvetett reakciót egyébként gyógyszerrel lehet kezelni, ám ezt csak a vérrög kialakulása után lehet beadni, így az AstraZenecával oltottaknál erre külön oda kell figyelni. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) március 25-én a vakcina gyártójával, és az EMA-val együttműködve közzé is tett egy tájékoztatót, melyben részletezte, hogy mire kell odafigyelni az AstraZeneca-oltás után.
Az AstraZeneca vakcinájával oltanak egy nőt Belgrádban 2021. március 28-án
Kedden aztán váratlan fordulat következett a történetben, Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője egy kedden megjelent olasz lapinterjúban azt mondta, hogy egyértelműen összefüggés van az AstraZeneca és a vérrögképződés között. Az EMA oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egységének vezetője az Il Messaggero című lapnak azt mondta, hogy véleménye szerint most már ki lehet mondani, hogy világos, hogy van összefüggés, de azt még nem lehet tudni, hogy mi váltotta ki ezeket az eseteket.
„A beoltott emberek között nagyobb arányban lépett fel agyi trombózis a fiatalok körében, mint ahogy vártuk. Ezt ki kell mondanunk”
– fogalmazott Cavaleri.
Az EMA erre hamar reagált, melyben lényegében cáfolta a tisztviselő szavait, a szervezet azt írta, hogy egyelőre még mindig vizsgálják a vakcinát, így hivatalosan csak szerdán, vagy csütörtökön adnak tájékoztatást a kérdésben. Armando Genazzani, az ügynökség egy másik tisztviselője egyébként egy másik olasz lapnak adott interjúban ugyancsak úgy fogalmazott, hogy hihetőnek tűnik, hogy van kapcsolat a vérrögképződés és a vakcina között.






Az Egyesült Államoknak nincs szüksége az AstraZeneca brit–svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által fejlesztett koronavírus ellen vakcinára – mondta Anthony Fauci, Joe Biden amerikai elnök járványügyi főtanácsadója szerdán a CNN-nek.

„Három kiváló oltás áll rendelkezésünkre. Még ha az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) úgy ítéli is meg, hogy ez nagyon jó vakcina, nincs szükségünk még egy nagyon jó vakcinára” – mondta Fauci. Szerinte elegendő oltásra szerződtek a Moderna, a Pfizer és a Johnson & Johnson vállalatokkal ahhoz, hogy minden igényt kielégítsenek.
Anthony Fauci 2021. január 21-én, Washington D.C.-ben
Március eleje óta több ország bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A korlátozást egyes országok azóta feloldották, míg mások megerősítették. Az Európai Gyógyszerügynökség szerdán bejelentette az oltóanyaggal kapcsolatos vizsgálatának újabb eredményeit: eszerint nagyon ritka mellékhatásként előfordulhat vérrögképződés és alacsony vérlemezkeszám az AstraZeneca oltásánál, így ezt fel kell tüntetni a mellékhatások között.
Az eddigi vérrögképződéses esetek döntően a 60 év alatti nőknél jelentkeztek, az ügynökség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem talált külön kockázati tényezőket. A szervezet kiemelte, hogy ha egy beoltott a vérrögökre, illetve alacsony vérlemezkeszámra utaló tüneteket észlel magán, akkor azonnal forduljon orvoshoz, és hozzátette azt is, hogy a vakcinának továbbra is több az előnye, mint a hátránya.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint eddig a 18 év feletti amerikai lakosság 41,7 százaléka kapott legalább egy adag oltást. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország végzett volna a járvánnyal” – fogalmazott Slavitt, és hozzátette, hogy több mint 100 millió felnőtt van az országban, akit még nem oltottak be.
A CDC szerdán közzétett előrejelzése szerint május 1-ig akár 588 000 főre is nőhet a koronavírus okozta halálesetek száma az Egyesült Államokban. Ez a halálozási arány enyhe lassulását vetíti előre a következő három és fél hétben. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem által összeállított adatok szerint legalább 556 548-an haltak meg a Covid-19 betegség szövődményei miatt az Egyesült Államokban.


Bár szerdán jelentették be az osztrák hatóságok, hogy az ország keleti felén, így Bécsben, Alsó-Ausztriában és Burgenlandban meghosszabbítják egy héttel, azaz április 18-ig az április elsejével bevezetett járványügyi korlátozásokat, az osztrák orvosi kamara szerint ez nem elég, írja az ORF.

„Drámai helyzet alakult ki a kórházakban és az intenzív osztályokon. Nemcsak Bécsben és Ausztria keleti felén, de más tartományokban is ez lesz hamarosan” – Thomas Szekerest, az osztrák orvosi kamara elnöke – „Az egyetlen megoldás, ha egész Ausztriát két-három hétre karantén alá helyezik.”
Bár Szekeres reméli, hogy az Ausztria keleti részén bevezetett karanténintézkedések sikeresek lesznek, szerinte az emberek, különösen a közvetlen környezetükben nem tartják magukat eléggé az intézkedésekhez. Az orvosi kamara elnöke elismerte, hogy ez a hosszú karantén megterhelő és idővel kevésbé hatékony, de a mostani körülmények között nem lát más megoldást.
Szekeres emellett élesen bírálta azt, hogy nincs elég oltóanyag az országban, ezért szerinte „minél hamarabb minél több vakcinát kell beszerezni, ahonnan csak lehetséges”. Ausztriának „szükség esetén különutas megoldást kell választania, és megfeledkeznie az EU-val való egyébként is ingatag szolidaritásról”, mondta az orvosi kamara elnöke, a korábbinál fertőzőbb variánsok miatt pedig a kormánynak már most biztosítania kellene a mutációkhoz igazított vakcinákat őszre és télre:
„Zárjuk le egész Ausztriát, vegyünk oltóanyagot, és oltsunk, oltsunk, oltsunk.”

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A párizsi Pasteur Intézet szerint akkor lehetne minden korlátozást feloldani Franciaországban, ha legalább a felnőtt lakosság 90 százaléka megkapná a koronavírus elleni vakcinát szeptember 1-ig. Ez az arány eléggé eltér a legtöbbször emlegetett 60-70 százalékos átoltottságtól.
A kutatóintézet szakértőinek és a francia egészségügyi tárcának ezen újfajta modellezése abból a feltételezésből indul ki, hogy korlátozó intézkedések hiányában a reprodukciós ráta ősszel legalább 3 lesz, azaz minden fertőzött három embernek adja tovább a vírust, hasonlóan a tavalyi első hullámhoz, de valószínűbb, hogy inkább négynek, a fertőzőbb brit variáns térnyerése miatt.


A számítások szerint eddig a franciák 20 százaléka kaphatta el az új típusú koronavírust.
Hármas reprodukciós arány esetén szeptember 1-ig a 65 évnél idősebbeknek 90, a 18-64 év közöttieknek pedig 70, azaz a teljes lakosság 59 százalékát be kellene oltani ahhoz, hogy minden korlátozást fel lehessen oldani, illetve a kórházban ápolt fertőzöttek számát ezer alatt lehessen tartani 2021 szeptembere és 2022 áprilisa között.
Ha a reprodukciós ráta magasabb lesz a fertőzőbb variánsok miatt, egy ilyen szintű átoltottság is elégtelenek fog bizonyulni ahhoz, hogy ezernél kevesebben szoruljanak kórházi ellátásra – hívták fel a figyelmet a szakértők, akik ez utóbbi forgatókönyv miatt vélik úgy, hogy a felnőttek 90 százalékát be kell oltani ahhoz, hogy minden korlátozás feloldható legyen.
„Amennyiben ilyen szintű átoltottság nem elérhető el, a vírus terjedésének ellenőrzését meg kellene tartani, például szűrésekkel, védőintézkedésekkel (maszkviseléssel és fizikai távolságtartással)” – írták a kutatók.
Oltásra várakozók a rennes-i Robert Poirier Stadionnál létrehozott oltóponton
A felmérések szerint ilyen mértékű átoltottság a franciák oltási hajlandósága miatt sem lehetséges. Az egészségügyi tárca által március végén közzétett felmérés szerint míg a legalább 65 évesek 79 százaléka igényelte az oltást, a 18-24 év közöttiek körében csak 36 százalékos az oltási hajlandóság.
Szerdáig 9,8 millió francia (a lakosság 14,6 százaléka) kapta meg az első vakcinadózist, mindkét adagot mintegy 3,2 millióan (5 százalék).
Az egészségügyi tárca szerda esti adatai szerint a kórházakban ápolt 31 ezer fertőzött közül 5700-an vannak intenzív osztályon, a mutatók az országos lezárás ellenére még emelkednek, s várhatóan április végén érik el a tetőzést. A járvány kezdete óta több mint 97 ezren vesztették életüket, az elmúlt 24 órában 433-an.

A kormány április 19-ig meghosszabbította a hatályban lévő védelmi intézkedések érvényességét, derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Változatlanok maradnak a maszkviselésre vonatkozó szabályok, a települések belterületén, az utcán és a közterületen továbbra is mindenki köteles maszkot hordani, illetve közterületen és nyilvános helyen a 1,5 méteres távolságot tartani.

Szabadidős sporttevékenység – a kijárási tilalmon kívüli időszakban – továbbra is folytatható egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel, azzal a feltétellel, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani, írta a kormany.hu.
A vendéglátó üzletek továbbra sem nyithatnak ki normál üzemben, csak az ott dolgozók tartózkodhatnak ezekben az egységekben. Csak az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamig mehetnek be az éttermekbe a vendégek. A szállodák és fitnesztermek továbbra sem fogadhatnak vendégeket.
Ugyanígy április 19-ig meghosszabbodik a Magyarország valamennyi schengeni belső határszakaszára ideiglenesen bevezetett határellenőrzési és határőrizeti feladatok hatálya – írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A védelmi intézkedések megtartása mellett ugyanakkor április 7-étől egy sor enyhítést is bevezettek, mert 2,5 millióan már felvették az oltást. A kijárási korlátozás este 10 és reggel 5 óra közé esik csak, az üzletek is tovább tarthatnak nyitva, öttől este fél tízig, és több szolgáltatás is újraindulhatott.


Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szerint legkorábban nyáron lehet nagyobb lazításra számítani, addig is óva int mindenkit attól, hogy egy oltás után már azt gondolja, elmúlt a járvány – mondta.

Szlávik az oltások fontosságát hangsúlyozta a műsorban, mivel jelenleg ez az egyetlen bevált módszer a koronavírus ellen. „Az első oltás is elkezd az immunrendszerben dolgozni, két-három hét alatt elindul az ellenanyag-termelődés. Olyan magas szint is kialakulhat, amely védettséget ad, de a második védőoltás erősíti meg az immunválaszt, és akkor alakul ki a 90 százalék feletti hatékonyság” – mondta, és hozzátette, az oltások a súlyos megbetegedést 100 százalékos hatásossággal gátolják meg.
Szerinte az oltás után nem érdemes méretni az antitestszinteket, mert a komplex, háromkomponensű védekezésből csak az egyik az antitest, és álbiztonságot ad, ha túl magas a szintje, viszont ha alacsony, akkor is felesleges aggódni.
Amíg nincs nyájimmunitás, addig vigyázni kell. Ha valaki megkapja a védőoltást, akkor megfertőződhet, de alig-alig fertőz tovább. Ha sok ember lesz beoltva, akkor kevés beteg lesz, és kevesen fognak fertőzni, és vége lesz a járványnak. De ez még jó néhány hónap
– mondta Szlávik, aki szerint Izrael az élő példa arra, hogy mikor lehet szélesebb körben nyitni. Úgy gondolja, először a nyílt terekben való nagyobb mozgás jöhet majd szóba.
Példaként említette, hogy egy nyári focimeccsen a tömeg még veszélyes lehet, de a strandon talán majd nem kell maszkban napozni.
Szlávik arról is beszélt, hogy már Magyarországon is vannak poszt-Covid-ambulanciák, ahol a poszt-Covid-szindrómától szenvedőknek nyújtanak segítséget. A fertőzöttek akár 20-30 százaléka is csak nehezen tud visszatérni a régi életmódjához. „Gyenge, fáj a feje, ködös a tudatállapota, köhög, nincs erőnléte, ezek mind a poszt-Covid tünetei. (…) A felépülés hosszú hónapokig, akár egy évig is eltarthat” – mondta.
A koronavírus elleni gyógyszerek fejlesztéséről azt mondta, jelenleg is tartanak a különböző kutatások és fejlesztések. Van már olyan proteázgátló, amelyik 100 százalékban megállítja a vírus szaporodását, de az engedélyezéséhez még legalább másfél-két év kell. Hiszem azt, hogy idén lesz a kezünkben gyógyszer, amit beadok a betegnek, és meggyógyul anélkül, hogy kórházba kerülne” – mondta Szlávik, aki szerint ez akár egy orrspay vagy egy tabletta is lehet.




Korlátozott számban ugyan, de a tervek szerint április végétől a focistadionok, a Paradiso koncertterem, a Keukenhof virágoskert, az Efteling élménypark és a kaszinók is fogadhatnak látogatókat Hollandiában, a belépéskor viszont negatív koronavírustesztet kell felmutatni, írja a Dutch News.

Április végén így több száz színházi előadásra, múzeumba lehet már jegyet váltani, kinyitnak néhány uszodát, és újra megnyitják az állatkerteket is. Április 25-én pedig már az Ajax–AZ Alkmaar meccset is megnézhetik 7500-an.
A holland kormány annak ellenére felelős döntésnek tartja a részleges nyitást, hogy a járványhelyzet továbbra is bizonytalan. Hollandiában eddig a lakosság négy százaléka kapta meg a védőoltás második adagját is, a vírus terjedését viszont, úgy tűnik, sikerült visszaszorítani, emiatt napok óta csökken a halálozások száma.



Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés után nyolc hónappal tízből egy embernek volt olyan tartós problémája, amely elég súlyos volt ahhoz, hogy károsan befolyásolja társas kapcsolataiban, a munkában vagy otthon – közölte a Svéd Televízió (STV) egy kutatásra hivatkozva. A hírről az MTI számolt be.
Az említett kutatást a Danderydi Egyetemi Kórház és a Karolinska Intézet végezte, és részt vett benne a KTH Royal Institute of Technology, a SciLifeLab, az Uppsalai Egyetem és a Svéd Közegészségügyi Szolgálat. A tanulmányt a Journal of the American Medical Association című tudományos lapban mutatták be.

Az eredmények szerint a leggyakoribb tünetek az ízlelés és szaglás elvesztése, a hányinger és a légzési nehézségek, és négyből egy tünet több mint két hónapon át megmarad.
„Fontos, hogy az emberek tudják, hogy még az enyhe fertőzés is negatívan befolyásolhatja az életüket egy időre” – mondta Charlotte Thalin kutató szakorvos.
Ugyanakkor a svéd kórházak több mint 2000 alkalmazottjának bevonásával készült tanulmány nem talált az említetteken kívül olyan hosszú távú problémákat, amelyek szintén gyakoriak lennének.
„Szó esik szívdobogásérzetről, memóriazavarokról és hosszan tartó lázról enyhe Covid-19 esetén, de mi ilyet nem találtunk kutatásunk során” – mondta Thalin, hozzátéve, hogy az eltérés azzal is magyarázható, hogy a vizsgálatban részt vevők átlagéletkora viszonylag alacsony volt.





Bár a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarországon már tetőzött a harmadik hullám, az elmúlt napokban pedig már leszálló ágban van a járvány, hátradőlni még biztosan nem lehet, szerdán is rekordsok halálozást jelentettek a koronavírus miatt, igaz, Müller Cecília ezt később azzal magyarázta, hogy egyfajta adattorlódás történt.

A járvány legutóbbi felfutása az eddigi legsúlyosabb helyzethez vezetett nálunk, ami a napi esetszámokból és az elhunytak számának növekedéséből is jól látszott, ám ennél is szembetűnőbb adat, hogy
a harmadik hullámban nagyságrendekkel több olyan ember halt meg a koronavírus miatt, akinek nem volt alapbetegsége.
Ez már március végén is többeknek szemet szúrt, az RTL Híradója, illetve a Blikk is foglalkozott a problémával, előbbi a koronavirus.gov.hu-n elérhető számok alapján viszonylag részletesen taglalta a problémát. A március 25-i anyag szerint az első és a második hullámban egy százalék alatt volt az alapbetegség nélkül elhunytak aránya, míg a harmadik hullámban már akkor is 2,3 százalékon állt ez a mutató. Ennek nyomán mi is megvizsgáltuk a rendelkezésre álló adatokat, és azt találtuk, hogy március eleje óta tartó időszakban jelentősen megnőtt az alapbetegség nélkül elhunytak aránya.
2020. november 1-je és 2021. április 7-e közötti időszakot vizsgáltuk, ennek oka az volt, hogy ezt megelőzően ötven alatt volt a napi esetszám, így már egy-két alapbetegség nélküli haláleset is aránytalanul torzította a statisztikát. Az összehasonlításhoz a 10 napos mozgóátlagot használtuk fel, mert ezzel lehet legjobban bemutatni a trendeket. Jól látszik, hogy tavaly novembertől idén március elejéig voltak ugyan kilengések, de összességében 0,92 százalék volt az időszak átlaga, és sok olyan nap volt, amikor egyetlen alapbetegség nélküli beteg sem halt meg.
Március elején aztán látványosan beesett az alapbetegség nélkül elhunytak aránya, március 10-e után viszont valósággal kilőtt, és pár nap alatt feljebb kúszott, mint korábban bármikor. Március 21-e újabb vízválasztónak számított, a korábbi helyzettel ellentétben ugyanis azóta egyetlen olyan nap sem volt, amikor nulla lett volna az alapbetegség nélkül elhunytak száma. Az elmúlt napokban az arány csökkeni kezdett, de
ennek az időszaknak az átlaga így is 3,67 százalék, ami négyszerese az előző időszakban tapasztaltaknak.
Boldogkői Zsolt molekuláris biológus az RTL-nek korábban azt nyilatkozta, ennek hátterében egyértelműen a Magyarországon is terjedő brit variáns állhat, ami virulensebb, azaz könnyebben meg tudja fertőzni az embereket. A brit variáns emellett a gyerekekre is veszélyesebb lehet, ami felvethet kérdéseket az április 19-ére tervezett iskolanyitással kapcsolatban.
Magyarországon szerdán már megkezdődött a lazítás, miután Orbán Viktor miniszterelnök kedd délután bejelentette, hogy meglett a 2,5 millió beoltott.



Miért kezdenek el sokan aszpirint szedni az AstraZeneca vakcinájára? Miért hatástalan mégis az aszpirin ebben az esetben? Mit lehet akkor tenni az egyébként nagyon ritka trombózis megelőzésére az oltás után? És mi a helyzet, ha fájdalomcsillapítóként szednénk az aszpirint, hogy ne lázasodjunk be a vakcinától? Egyáltalán, kell-e félnünk az AstraZeneca oltóanyagától?
Az utóbbi hetekben egyre vérmesebb ellentét alakult ki két tábor között: akik szerint érdemes aszpirint szedni a koronavírus elleni oltás után, és akik szerint nem. Az aszpirin ismert arról, hogy segít a vérrögképződés megakadályozásában, márpedig az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban épp az merült fel mostanában, hogy fokozhatja a vérrögképződés kockázatát, úgyhogy elsőre még logikusnak is hangzik a dolog.

Szerdán az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) be is jelentette, hogy valóban lehet összefüggés az AstraZeneca-vakcina és az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződéses esetek között, és ezt mellékhatásként is fel kell tüntetni az oltóanyagnál. Azt is hozzátették azonban, hogy nagyon ritka jelenségről van szó, és a vakcina haszna továbbra is messze meghaladja az ezzel járó kockázatot.
A hetek óta tartó felzúdulás egyrészt ahhoz vezetett, hogy egyre nagyobb a bizalmatlanság e vakcina iránt. Hazai adat nincs erről, de Romániában például az előjegyzések 28 százalékát mondták le, több országban pedig felfüggesztették vagy korlátozták az oltóanyag használatát. Másrészt megugrott az érdeklődés az aszpirin iránt, amely a vakcinával járó kockázatot lenne hivatott ellensúlyozni.
Kollégáink és olvasóink tapasztalata alapján sok orvos – itthon és külföldön – is azt ajánlja a pácienseinek, hogy szedjenek az oltás után aszpirint.
Mindeközben azonban megjelentek olyan szakértői vélemények is, amelyek szerint ez nem jó tanács, mert az aszpirin jótékony hatása ebben az esetben nem bizonyított, mellékhatásai viszont lehetnek. Ez utóbbi álláspont egyik prominens képviselője Dobson Szabolcs gyógyszerész, gyógyszer-engedélyezési szakértő, aki legutóbb az Atv-ben beszélt arról, hogy szerinte nem érdemes az oltás miatt aszpirint szedni.
A Telexnek nyilatkozó szakértők szerint az utóbbi álláspont a helytálló: semmi nem indokolja az aszpirin ilyen célú alkalmazását.
Az ellen nem véd
A vérrögök kialakulása trombózishoz vezethet. Ennek két nagy csoportja van, a vénás és az artériás trombózis. Előbbit okozhatja például véralvadás, utóbbit a vérlemezkék összecsapódása. Az aszpirin – illetve hatóanyaga, az acetilszalicilsav – az utóbbit, azaz a vérlemezkék rögösödését gátolja, ezért bizonyos artériás trombózistípusok megelőzésében hatásos. A vénás vérrögképződést azonban egyáltalán nem képes megakadályozni – mondta a Telexnek Sarkadi Balázs biokémikus.
Márpedig az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatban nem általában a trombózis kockázatára derült fény, hanem bizonyos típusú vénás trombózisokéra – így az aszpirin eleve nem is jöhet szóba a kockázat csökkentésére.
Az oltóanyaggal összefüggésben kétféle ritka trombózisfajta előfordulását jelentették: az agyi vénás sinus trombózist (CVST) és a hasban jelentkező splanchnikus véna trombózist. Előbbiből 62, utóbbiból 24 esetről érkezett bejelentés az Európai Gazdasági Térség és az Egyesült Királyság területéről, amikor az EMA vizsgálódni kezdett, ezekből összesen 18 volt halálos. Ekkor ugyanitt 25 millióan kapták már meg ezt a vakcinát. Mostanáig összesen 222 hasonló esetet jelentettek a 34 millió beoltottból.
Egy háziorvos beolt egy nőt az AstraZeneca svéd–brit gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának második adagjával egy debreceni orvosi rendelőben 2021. március 23-án
Az esetek többsége az oltást követő két héten belül történt, a 60 év alatti nők körében, de ez valószínűleg csak annak köszönhető, hogy ez a csoport nagyobb arányban kapta már meg ezt a vakcinát, nem annak, hogy veszélyeztetettebbek lennének.
„Az aszpirinnek nem sok értelmét látom, mert az elsősorban a vérlemezkék összecsapzódását gátolja, és nem az alvadást. És persze ennek is lehet számos mellékhatása”
– erősítette meg a Telexnek Blaskó György klinikai farmakológus, véralvadási specialista is.
Érdemes óvatosan bánni vele
Amellett, hogy az aszpirin erre a konkrét problémára hatástalan, a szert ellenjavalló szakértők a huzamosabb idejű szedésekor esetleg fellépő mellékhatásaira is felhívják a figyelmet. Elsősorban arra, hogy kikezdheti a gyomornyálkahártyát, ami akár gyomorvérzés vagy gyomorfekély kialakulásához is vezethet.
„Az alacsony dózisú aszpirin széles körben alkalmazott az artériás trombózis megelőzésére, de arra is csak orvosi felügyelettel ajánlható, mert a szedése is okozhat problémát” – mondta Sarkadi Balázs is.
Erre az aszpirinkúra haszna mellett érvelők a szer védőbevonatos változatát említik, amely segíthet a gyomornyálkahártya megkímélésében. Ebben lehet is valami, bár mivel a vénás trombózis elleni haszna ettől függetlenül nincsen, csak emiatt hetekig szedni ezzel együtt sem ajánlott.
Az orvosi felügyelet azért is fontos, mert ha az illető szed valamilyen másik gyógyszert, amely kölcsönhatásba léphet az aszpirinnal, akkor a keresztreakciónak akár súlyos mellékhatásai is lehetnek.
Akkor mit lehet tenni a trombózis ellen?
Egyrészt az oltás utáni két hétben figyelni a trombózis tüneteire, és a jelentkezésükkor azonnal orvoshoz fordulni. Az EMA szerint ezek az intő jelek:
  • légszomj,
  • mellkasi fájdalom,
  • lábduzzanat,
  • tartós hastáji fájdalom,
  • idegrendszeri tünetek, mint az erős és tartós fejfájás vagy a homályos látás, illetve
  • apró vérpöttyök a bőr alatt (az oltás helyén túl).
Másrészt ha valaki ennél proaktívabban szeretne fellépni, élhet a vénás trombózis bevett megelőzési módjával. „Az aszpirin a vérlemezkék összecsapzódását gátolja meg, olcsó, de a vakcináció által esetleg okozott trombózistól nem véd meg. A leghelyesebb eljárás, ha az illető az oltás után 2 nappal végeztet egy úgynevezett D-dimer vizsgálatot” – mondta Blaskó György.
A D-dimer teszt azt mutatja ki, hogy a vérben beindult-e alvadási folyamat. „Ha az érték magas (0,55 ug/ml feletti), akkor kis molekulatömegű heparint (LMWH) adat magának naponta egyszer profilaktikus (megelőző) dózisban, amíg ez az értéke nem normalizálódik.”
„Azoknál a betegeknél, akiknek öröklött trombózishajlamuk van, ezt a vizsgálatot a többi vakcina esetében is érdemes megcsináltatni”
– tette hozzá.
Fájdalomcsillapítónak mehet?
Na és mi a helyzet akkor, ha valaki nem a trombózis ellen szedne aszpirint az oltás miatt, hanem hogy a szokásos oltási reakciókat, például a lázat és a fájdalmat elkerülje?
Ebben az esetben már kevésbé egyértelmű a helyzet, de kifejezetten azért ilyen célból sem ajánlott az aszpirin.
Az AP járt utána még februárban, hogy mi a helyzet a vakcinák és a fájdalomcsillapítók viszonyával, mert sokan már az oltás előtt elkezdtek ilyesmit szedni, hogy már előre felkészüljenek az ártalmatlan, de kétségtelenül kellemetlen reakciókra.
A hírügynökség konklúziója szerint, aki nem szed ilyen típusú gyógyszert más okból, az az oltás környékén inkább kerülje a fájdalomcsillapítók használatát. Mint megjegyzik, kevés a kézzel fogható bizonyíték, de egyes kísérletek szerint ezek a szerek épp a vakcina által kiváltott immunválaszba zavarhatnak bele.
Az oltás utáni tünetek ugyanis az immunrendszer természetes reakciói az oltásra, csak azt jelzik, hogy a vakcina működik. (Persze fordítva ez nem igaz: csak azért, mert nem dől ki egy napra a láztól, még ne ijedjen meg, hogy az oltás hatástalan volt.) Ezeknek a reakcióknak a része lehet a gyulladás is, a gyulladáscsökkentő hatással is bíró fájdalomcsillapítók azonban egérkísérletek szerint csökkenthetik az antitestek termelődését.
Ezért a nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofén vagy az aszpirin, kevésbé javasolt, biztos, ami biztos. Ha valaki szükségét érzi fájdalomcsillapítónak az oltás után, akkor inkább paracetamol hatóanyagú készítményt válasszon. Az amerikai járványügyi központ, a CDC nem zárja ki kategorikusan egyik hatóanyagot sem, de ők is megjegyzik, hogy megelőző jelleggel nem ajánlott a szedésük, mert nem ismert, hogy összeakadnak-e a vakcinák által beindított antitesttermeléssel.
Folynak egyébként olyan kísérletek, amelyekben maga a Covid ellen, a súlyos megbetegedés megelőzésére vetnek be kis dózisú aszpirint, ezeknek volt már ígéretes eredményük, de a kutatások még folynak, és itt más a hatásmechanizmus, mint a vakcinák esetében.
Kell-e félni az AstraZenecától?
Érdemes megjegyezni, hogy az AstraZeneca-vakcinával összefüggésbe hozott trombózisos esetek nagyon ritkák – sokkal ritkábbak, mint az, hogy valaki beoltatlanul elkapja a koronavírust, és súlyos betegség alakul ki nála. Fontos az is, hogy az ilyen trombózis kialakulása időben észrevehető és megelőzhető – még ha nem is aszpirinnel.
AstraZeneca koronavírus elleni vakcinával töltött fecskendők oltáshoz előkészítve egy oltóponton Szegeden 2021. március 31-én
Más vakcináknál nem azonosítottak a lakossági átlagon felüli számú trombózisos esetet, ez az uniós, brit és amerikai engedéllyel rendelkező vakcinák esetében azt jelentheti, hogy ettől nem kell tartani. Az AstraZenecáéhoz hasonló technológiával készült Szputnyik V-nél annyival bonyolultabb a helyzet, hogy nincs mögötte olyan kiterjedt farmakovigilanciai – azaz a használt gyógyszerek biztonságosságát nyomon követő – rendszer, de ennél sem tudunk ilyen kockázatról.
Azt is érdemes észben tartani, hogy mivel amúgy is nagy figyelem övezi most a koronavírus elleni vakcinákat, és alapvetően is újonnan kifejlesztett szerekről van szó, erős reflektorfény irányul minden potenciális mellékhatásra, akár kiderül, hogy valóban van összefüggés, akár nem.
Eközben azonban napi szinten használunk olyan szereket, amelyek ennél nagyobb trombóziskockázatot hordoznak, például a hormonális fogamzásgátlókat.
Az EMA szerint az eddigi adatok alapján az oltással járó trombóziskockázat nagyságrendileg 1 eset 100 ezer főre. Egy 2015-ös metaanalízis, amely a CVST különféle hormonális fogamzásgátlók használatával járó kockázatát elemezte, arra jutott, hogy egyes fogamzásgátlóknál 100 ezer nőre évi 1,6-2,7 eset is juthat. Ez az összehasonlítás persze csak korlátozottan hasznos, de az arányokat talán érzékelteti.
Mindez nem jelenti azt, hogy el szabadna bagatellizálni az AstraZeneca-vakcina esetében feltárt, nagyon ritka, de valóban súlyos mellékhatásokat, de érdemes ezek kockázatát ebben a tágabb kontextusban, a koronapániktól kicsit eltávolodva értékelni.



Szerződésszegés miatt Szlovákiának vissza kell szolgáltatnia a számára leszállított Szputnyik V vakcinát – közölte az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó és külföldi gyártását menedzselő Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) csütörtökön a Twitteren.

Az MTI beszámolója szerint a közleményben egész pontosan ez áll:
„Sajnálatos módon, a hatályos szerződést megsértve a (szlovák) Gyógyszerfelügyeleti Állami Intézet (SIDC) szabotázst követett el, szándékosan olyan laboratóriumba küldve tesztelésre a Szputnyik V-t, amely nem tartozik az EU gyógyszerfelügyeleti hálózatához, noha ilyen laboratóriumok hozzáférhetők voltak.”
A szlovák szakhatóság korábban kifogásolta, hogy az Oroszországból érkezett vakcina nem egyezik meg azokkal a mintákkal, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgál, és amelyet a The Lancet tudományos folyóirat is tanulmányozott. A Parameter.sk csütörtöki cikke idéz az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal közleményéből, eszerint a Szlovákiába érkezett vakcinákat nem lehet összehasonlítani a külföldön alkalmazottakkal, mert csak a nevük egyezik.
Az állásfoglalásban az áll, a Szputnyikot megközelítőleg 40 országban alkalmazzák, de ezeket a vakcinákat csak a nevük köti össze, ugyanis mindegyik államban más-más vakcinát használnak ezen a néven.
A szlovák fél állításait a RFPI hazugságnak minősítette, majd ellentámadásba lendült az orosz alap:
„Az SIDC dezinformációs kampányba kezdett a Szputnyik V ellen és újabb provokációkra készül. A SIDC azon állítása, miszerint a Szlovákiába eljuttatott Szputnyik V-szállítmány nem ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a The Lancet által leírt vakcina, hamis hír” – állította az RFPI a Kommerszant című lap beszámolója szerint.
Az orosz szuverén alap hangsúlyozta, hogy a vakcinaszállítmányokat a Gamaleja Intézet szigorú minőségellenőrzésnek veti alá, és annak minőségét 59 ország szabályozói megerősítették. Az RFPI azzal a kéréssel fordult a szlovák kormányhoz, hogy az EU által hitelesített laboratóriumba küldje tesztelésre a vakcinát, és április 6-án levelet küldött a vakcina visszaszolgáltatását kérve a sokszoros szerződésszegés miatt, mégpedig azért, hogy más országokban még fel lehessen használni. A szlovákok közben Magyarországtól próbálták elkérni az orosz vakcina adatait, de nem kapták meg, az OGYÉI állítólag a gyártóval kötött szerződése alapján nem adhatta ki a kért adatokat.
Szlovákia, amely az Európai Unióban Magyarország után másodikként hagyta jóvá a Szputnyik V felhasználását, március 1-jén kapta meg az első, 200 ezer adagos vakcinaszállítmányt, amelyet a felhasználás előtt a szlovák szakhatóságnak ellenőriznie kellett. A szerződés Pozsonyban komoly politikai ellenállásba ütközött, ami Igor Matovic szlovák miniszterelnök lemondásához vezetett.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Ő maga sem ígéri a betegeknek, mielőtt lélegeztetőgépre teszi őket, hogy biztosan meg fognak gyógyulni, mert ez felelőtlenség lenne, így hát felelőtlen ígéret volt az Orbán Viktor részéről is, hogy mindenki nyugodjon meg, meggyógyítják, aki megbetegszik. „Az számoljon el azzal a lassan 22 ezer halottal, aki Magyarországon belehalt ebbe a járványba” – mondta Zacher Gábor orvos-toxikológus a Szabad Európa Szelfi c. podcastjában.

Az interjú szombaton publikált első részében Zacher beszélt arról is, hogy már nem számolja, naponta hány embert tesz lélegeztetőre. Elmondta azt is, hogy mielőtt sor kerülne erre, ismerteti a betegekkel a CT-k, illetve laborok eredményét. Ilyenkor azonban már sokszor a betegek is érzik, hogy gond van, hiszen a maszk sem elég a stabil légzéshez. Azt nem ígéri, hogy meggyógyítja őket, de azt is, hogy mindent megtesz majd értük.
„Úgy szoktam csinálni, amikor adjuk az altatószert, hogy mondom a betegnek, hogy kezdjen el számolni. Egy, kettő, három, és akkor látjuk azt, hogy a tudatállapota mikor szűkül be az altatószertől, fájdalomcsillapítótól, aztán megkapja az izomlazítót”, majd ezután jön az intubálás. Leginkább az ezt megelőző utolsó mondatok maradnak meg neki, amikor betegek azt kérdezik, hogy ugye nem fognak meghalni vagy hogy ugye meg fogják menteni őket. „Van, akinek ez tényleg az utolsó mondata”, de persze nem mindeninek, hiszen ott van az is, akivel egyszer csak közlik, hogy jó reggel, eltelt két hét.
Arra a kérdésre, hogy van-e Bergamo-dilemma, vagyis kell-e dönteni arról, hogy ki maradjon életben, Zacher azt mondta, van, illetve most már volt egy-két alkalommal.
„Nem azt mondom, hogy rendszeresen előfordul, de volt olyan nálunk is egy-egy alkalommal, ahol én dolgozom Hatvanban, de más intézményekből hallottam kollégáimmal beszélve, hogy bizonyos kor fölött, ha nincsen szabad lélegeztetőgép vagy mondjuk több olyan beteg van, aki gépre kerülne – akkor azt mondjuk, ki az, akinek jobb esélye van.”
– fogalmazott az orvos, aki itt röviden megemlítette a Magyar Orvosi Kamara által kiadott etikai javaslatot.
Az ő kórházukban 120 ágyat biztosítanak a covidos betegek számára, amik most már nincsenek száz százalékon, hiszen mérséklődött a kórházban kezeltek száma. Az egészségyügyi dolgozók nagyon túlterheltek, fáradtak, ami negatívan hathat a teljesítményre, de nem tett jót nekik az új egészségügyi jogviszony március elsejei hatályba lépése sem.
Hogy mennyit dolgoznak, jól mutatja, hogy ő maga kb. 380 órát dolgozott márciusban, mert a kórházi munkája mellett mentőzik is. Utóbbi számára szerelem, mondta, '82 óta csinálja.
Szerinte nincs rendben, hogy az orvosok nem nyilatkozhatnak és a sajtót nem engedik be a kórházba, mert akkor láthatnák az emberek a valóságot, azt, hogy emberek meghalnak, hogy embereken nem tudnak segíteni, hogy gép van. És azt is, hogy az egészségügyisek „hihetelenül fáradtak.”
Beszélt arról is, hogy habár csak harmadjára vették fel az orvosira, akkor is csak azért, mert maximális pontot kapott, sosem volt számára kérdés, hogy orvos lesz, hiszen orvosdinasztiából származik – egyébként épp ezzel utasították az első alkalommal. Azt mondták: nincs szükség orvosdinasztiákra.



A szerdán, 2,5 millió beoltott után megkezdett nyitásnak nincsenek járványügyi alapjai, ez politikai döntés volt, és olyan értelemben mindenképp okos, hogy szükséges volt ahhoz, hogy a kormánypártok népszerűsége ne csökkenjen – mondta Duda Ernő virológus professzor .



Hogy jó lesz-e a nyitás? Nem, nem lesz, ugyanakkor elég volna a jelenlegi szabályokat betartatni ahhoz, hogy a helyzet kezelhető legyen. Duda úgy gondolja, a pedagógusok nem lesznek védettek az április 19-i nyitásra, mivel csak az szerez védettséget, ami már mindkét vakcinát megkapta (a meglévők esetében legalábbis), és már az utóbbitól is eltelt egy-két hét.
„Az 1,1 millió kétszer oltotton kívül még védettséget szerezhetett – becslésem szerint – az a másfél – kétmillió ember, aki átesett a betegségen. Így összesen két és fél-három millióan lehetnek védettek. De ez azt is jelenti, hogy hétmillióan meg nem” – fogalmazott a professzor.
Arra, hogy mikor lehet elérhető a gyerekek számára a vakcina, Duda azt mondta, a Pfizer már tavaly októberben elkezdte a 12-15 éves gyerekekkel a klinikai próbákat, ennek eredményeit nemrég közölték. „Jó hír, hogy az oltás 100 százalékosan hatékonynak bizonyult. Korábban felnőttek esetén 95 százalékos hatékonyságról számoltak be a második oltást követő 7. napot követően. Ezzel párhuzamosan a kínaiak a 3 és 17 év közöttieken vizsgálják a vakcináikat. Rövidesen a Pfizer/BioNTech és a Moderna is klinikai vizsgálatokat indít SARS-CoV-2 vakcináival már 6 hónapos csecsemőktől tizenévesekig egyaránt.”
A gyerekek klinikai vizsgálatai egyébként szigorúbbak, és ilyenkor főként azt nézik, hogy mekkora dózisra van szükség a védettség kialakulásához. „Annak idején egereken és nyulakon kísérleteztem: míg egy egér 30 gramm, a nyúl 3 kilós. A különbség százszoros, de ha immunizálni akarom, akkor nem százszoros a különbség az antigén mennyisége között, hanem kettő vagy ötszörös” – magyarázta, és hozzátette: ahhoz, hogy a járványnak vége legyen, szükséges, hogy mindenkit beoltsanak. A gyerekeket és az időseket is. A professzor szerint ha jól alakulnak a dolgok, Magyarországon is lehetne szó arról, hogy a középiskolások és az egyetemisták már oltva kezdjék az évet, az alsósok pedig nyugodtan mehetnek majd iskolába ősszel, ha a szülők és a tanárok oltva lesznek.
Arra a kérdésre, hogy vége lesz-e valaha a járványnak, Duda Ernő azt felelte:
„Ha a társadalom meg tudja védeni magát, és kikényszeríteni, hogy lehetőleg mindenki vegye fel az oltást, akkor igen. Ennek az érdeknek a kikényszerítésére szélsőséges esetben lehet drasztikus eszközt használni, azt például, hogy kötelezővé teszik az oltást. Egy demokratikus országban lehet abban bízni, az értelmes emberek fölismerik, érdekük, hogy be legyenek oltva. Ha valaki nem képes erre, akkor azt kényszeríteni kell.”
A kényszerítés lehet persze fizikai is, és akár egy védettségi igazolvány is, ami nélkül semmit sem lehet igénybe venni. „(…) előbb-utóbb választaniuk kell: elmennek az erdőbe remetének, kihalnak, vagy beoltatják magukat.”




245 beteg halt meg, ezzel 23 ezer fölé emelkedett Magyarországon a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma. Bár ez elmarad az előző napi adattól (285) és a szerdán feljegyzett, negatív rekordot jelentő 311 halálos áldozattól is, a járványhelyzet európai viszonylatban is súlyos idehaza. Március végén még sajnos azt is elmondhattuk, hogy világviszonylatban nálunk halnak meg lakosságarányosan a legtöbben a harmadik hullámban.
Most grafikonra tettük, hogyan alakult az európai országokban január 1. és április 9. között a koronavírusos halálesetek hétnapos csúszóátlaga egymillió főre vetítve. Azért a hétnapos csúszóátlagot nézzük, mert az jobban megmutatja a járvány alaptrendjét.
Ebből az összevetésből az látszik, hogy Európában, a második hullám végét és a harmadik hullámot nézve Magyarországon halnak meg legtöbben (25 fő), utánunk Bosznia-Hercegovina (23 fő) és Észak-Macedónia (20 fő) következik.




Számos kelet-közép-európai országban (köztük Magyarország) még javában tombol a járvány, addig a halálesetek száma alapján több nyugat-európai országban gyengülőben van a harmadik hullám (például Portugália, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország), Szlovákiában és Csehországban pedig nem volt éles átmenet a második és a harmadik hullám között. Ezért is érdekes azt megnézni, hogy hol, milyen intézkedéseket hoztak az országok, azaz szigorítottak vagy enyhítettek. Természetesen az egyes intézkedések meghozatalánál más szempontok is szerepet játszhatnak, és nyilvánvalóan nem kizárólag a halálozási számok alapján döntenek a kormányok az intézkedésekről.
Nemcsak a halálozási adatoktól függ az enyhítés vagy a szigorítás
Nálunk például a beoltottak számához kötötte a miniszterelnök: szerdától enyhítettek is a korlátozásokon, miután Orbán Viktor előző nap bejelentette, hogy elértük a 2,5 millió beoltottat. Módosult a kijárási tilalom, már csak este 10-től hajnali ötig tart; a boltok nyitvatartási ideje is meghosszabbodott; a szolgáltatások (fodrászok, kozmetikusok) pedig a március 8-i szigorítások előtti szabályokra tértek vissza.
Hasonló utat jár Bulgária, jövő héten nyithatnak az iskolák, mozik, éttermek. Észak-Macedónia viszont, ahol szintén rossz a helyzet a halálozási statisztika alapján, a hét közepén jelentett be újabb korlátozásokat: meghosszabbították a kijárási tilalmat, és két hétre bezárták az éttermeket, az edzőtermeket és sportcsarnokokat.
Ausztriában az elmúlt napokban három halálos áldozata volt a járványnak a csúszóátlagot nézve (egymillió főre vetítve tehát), ezzel a jobb helyzetben lévő országok közé tartozik. Ehhez képest még egészen április 18-ig az érvényben vannak a korábban meghozott korlátozások, májusra tervezik a nyitást. Németországban hasonló a helyzet, mégis Angela Merkel német kancellár egy újabb rövid, de szigorú zárlatról beszélt a héten, tehát a nyitás egyelőre nincs terítéken.
Nagy-Britanniában jövő héttől fokozatosan elkezdik feloldani a korlátozásokat: kinyithatnak az edzőtermek, a fodrászatok, az állatkertek, a könyvtársak, és a belső turizmus is újraindulhat. Portugália február elején még rosszabb számokat produkált, mint most mi, azóta azonban annyit javult a helyzet náluk, hogy hétfőtől tovább lazítanak a szabályokon: bizonyos feltételek mellett kinyithatnak a kávézók, kocsmák, éttermek, múzeumok, edzőtermek.






Ha a védőoltásokat sikerül megfelelő ütemben beadni, és az emberek minél nagyobb számban kérik is azt, akkor talán nyárra elérhető a tömeges immunitás – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton a közmédiában.



Szlávik a magyar lakosság 60-80%-át jelölte meg, ennyi embert kell beoltani ahhoz, hogy szabadabb legyen a nyár. Hozzátette, hogy a már most beoltott több mint 2,5 millió embernek is van hatása a járványra, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az új fertőzöttségi esetszámok drámaian csökkennének, de valamelyest javulnak majd az adatok.
Az oltási tempó tartása szempontjából kiemelten fontos az oltási hajlandóság fenntartása, Szlávik szerint ugyanis más országok példája azt mutatja, hogy ez idővel lanyhulni kezd, ezt pedig csak oltásra buzdító kampányokkal lehet ellensúlyozni.
Beszélt az AstraZeneca-oltás helyzetéről is, elmondva, hogy az Európai Gyógyszerügynökség valóban kapcsolatba hozta a vérrögképződést az oltással, de ezek ritka esetek voltak a beadott oltások számához viszonyítva, és hogy az oltás előnyei jócskán meghaladják hátrányait. Az AstraZeneca-oltás ügyében felmerült kételyeket ebben a cikkünkben igyekeztünk eloszlatni.


Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban jelentette be, hogy a középiskolások esetében elhalasztották a tantermi oktatásra való átállást május 10-ére. Arról is döntött az operatív törzs, hogy ahogyan tavaly, úgy idén is csak írásbeli érettségi lesz. Az általános iskolákban, óvodákban és bölcsődékben viszont maradt az eredetileg kitűzött április 19-ei nyitás dátuma. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében eredményként értékelte a középiskolák megnyitásának elhalasztását, de továbbra is azt követeli, hogy valamennyi köznevelési intézmény maradjon zárva.
Pénteken derült ki az is, hogy egyelőre nem érkezik a kínai CanSino- és az indiai Covishield vakcinából Magyarországra. Szijjártó arról is beszélt, hogy hány adag érkezett eddig, és érkezik majd később az orosz Szputnyik V-ből, arról viszont nem , hogy nemcsak a keleti vakcinákból, de az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltóanyagokból is érkezik bőven Magyarországra:
  • szerdán nagyjából 250 ezer Pfizer–BioNTech-vakcinát szállítottak le,
  • áprilisban pedig összesen csaknem 1 millió dózisnyi érkezhet a Karikó Katalinék által fejlesztett mRNS-vakcinából,
  • és az amerikai Johnson & Johnson egydózisú Janssen-vakcinájából is érkezik majd Magyarországra várhatóan 28 ezer adag.
Pénteken háziorvosokat kerestünk meg, hogy megtudjuk, melyik vakcináknak milyen a fogadtatása. Elmondásuk szerint a rendkívül alacsony kockázatok ellenére a vérrögképződéssel kapcsolatos hírek megszaporodása óta népszerűtlenebbé vált az AstraZeneca-oltás, a keleti vakcinákat pedig sokan azért utasítják el, mert attól tartanak, hogy az EU-s országok nem fogják beengedni az ezekkel oltottakat. Toronymagasan a Pfizer oltóanyagának a legjobb a reputációja. Éppen ezért összeszedtük, miért nem érdemes félni az AstraZeneca vakcinájától.
Arról is írtunk, hogy a vakcinakoktél jelentheti-e majd az igazi kiutat a koronavírus-járványból. Januárban elég nagy megrökönyödést okozott egészségügyi körökben, amikor Nagy-Britannia bejelentette, hogy adott esetben keverné is a vakcinákat. Amikor a britek ezt közölték, maximum egy erős tippjük volt arra, hogy a dolog működhet, mára viszont több klinikai vizsgálat is zajlik, hogy kiderítsék, mely vakcinatípusok és milyen sorrendben javíthatják az immunválaszt.Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője szombaton a közmédiában arról beszélt, hogy nyárra elérhető lehet a nyájimmunitás, vagyis a 60-80 százalékos átoltottság. Ebben a kormány is erősen bízik, ugyanis pontosan erre alapozva ígértek telt házas meccseket a nyári foci-Eb-re. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ugyancsak szombaton úgy fogalmazott, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer a jelen pillanatig sem omlott össze, és minden valószínűség szerint ebben a rendkívüli helyzeteben is tartani tudja a megfelelő szakmai kondíciókat



Ukrajnában vasárnapra mintegy 12 ezer, a megelőző napihoz képest csaknem 5400-zal kevesebb új beteget jegyeztek fel, írja az MTI. Az átmeneti csökkenésnek azonban általában az az oka, hogy hétvégenként kevesebben fordulnak orvoshoz és kevesebb tesztet is végeznek; az elhunytak napi száma is kevesebb volt a korábbi napokénál, a járvány tavaly márciusi kitörése óta velük együtt a halálos áldozatok száma mostanra meghaladta a 37 ezret.

A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 12 112 új esettel 1 853 249-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 235-tel 37 014-re nőtt. A héten a halálos áldozatok száma többször négyszáz fölötti volt. Eddig 1 410 860-an gyógyultak meg, az aktív betegek száma viszont csaknem hétezerrel 405 375-re emelkedett. Kórházba az elmúlt napban is sok, 4694 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, számuk a héten többször haladta meg az ötezret.
Vasárnap az egészségügyi minisztérium pontosította a régiók járványhelyzet szerinti besorolását, eszerint a főváros és már 12 megye, köztük Kárpátalja van a legsúlyosabb, „vörös” kategóriában. Ez az ország felét teszi ki. Március közepén Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter azt mondta, hogy az egész országra kiterjesztik a szigorú korlátozásokat, amennyiben a megyék 50-70 százaléka „vörös” besorolásba kerül – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.
A térség szomszédos államai közül Ukrajna vezeti a szomorú listát a koronavírus-áldozatok rangsorában a 37014 elhunyttal, második a sorban Románia 25135 elhunyttal,
Magyarország pedig 23417 elhunyttal a harmadik helyen áll. Szlovákia 10565, Ausztria 9662, Horvátország 6308, Szerbia 5700, Szlovénia pedig 4119 áldozatot gyászolhat.
Ha népességarányosan számoljuk, sajnos Magyarország még előbb rukkol a listán:

Mint arról beszámoltunk, míg számos kelet-közép-európai országban (köztük Magyarország) még javában tombol a járvány, addig a halálesetek száma alapján több nyugat-európai országban gyengülőben van a harmadik hullám (például Portugália, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország), Szlovákiában és Csehországban pedig nem volt éles átmenet a második és a harmadik hullám között. Ezért is érdekes azt megnézni, hogy hol, milyen intézkedéseket hoztak az országok, azaz szigorítottak vagy enyhítettek.
Nálunk például a beoltottak számához kötötte a miniszterelnök: szerdától enyhítettek is a korlátozásokon, miután Orbán Viktor előző nap bejelentette, hogy elértük a 2,5 millió beoltottat. Módosult a kijárási tilalom, már csak este 10-től hajnali ötig tart; a boltok nyitvatartási ideje is meghosszabbodott; a szolgáltatások (fodrászok, kozmetikusok) pedig a március 8-i szigorítások előtti szabályokra tértek vissza.
Hasonló utat jár Bulgária, jövő héten nyithatnak az iskolák, mozik, éttermek. Észak-Macedónia viszont, ahol szintén rossz a helyzet a halálozási statisztika alapján, a hét közepén jelentett be újabb korlátozásokat: meghosszabbították a kijárási tilalmat, és két hétre bezárták az éttermeket, az edzőtermeket és sportcsarnokokat.
Ausztriában az elmúlt napokban három halálos áldozata volt a járványnak a csúszóátlagot nézve (egymillió főre vetítve tehát), ezzel a jobb helyzetben lévő országok közé tartozik. Ehhez képest még egészen április 18-ig az érvényben vannak a korábban meghozott korlátozások, májusra tervezik a nyitást. Németországban hasonló a helyzet, mégis Angela Merkel német kancellár egy újabb rövid, de szigorú zárlatról beszélt a héten, tehát a nyitás egyelőre nincs terítéken.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0


Nem nyújtanak nagyon magas fokú védettséget a kínai vakcinák, mondta ki az AP hírügynökség szerint a Kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ igazgatója, Gao Fu szombaton egy konferencián, amelyet Csengtu városában, az ország délnyugati részén rendeztek. Gao Fu az inaktivált víruson alapuló kínai vakcinákról beszélt, ilyenből kettő van: a Sinovacé, illetve a Sinopharmé, amelyet Magyarországon is használnak.

A járványügyi vezető az mRNS-alapú vakcinákkal összehasonlítva mondta azt, hogy ezek kevésbé hatásosak.
Megoldásként felvetette, hogy lehetne módosítani az adagoláson, az oltások közti idő hosszán, vagy emelhetnék az ismétlő oltások számát. A másik lehetőség a vakcinák keverése, ez hivatalos mérlegelés alatt van jelenleg Gao szerint. A vakcinakoktélokról mint lehetséges kiútról itt írtunk részletesen.
Az AP felidézi, hogy Brazíliában a Sinovac Biotech nevű kínai gyártó koronavírus elleni vakcinája a tesztelés harmadik fázisában mindössze 50,38 százalékos hatásosságúnak bizonyult. Ugyanennek a vakcinának a hatásosságát Kína 80-90 százalékosra tette.
A pekingi vezetés egyelőre nem engedélyezte külföldi vakcinák használatát Kínában. Gao decemberben még arról beszélt, hogy bejött a döntésük, hogy inaktivált vakcinákat fejlesztenek, és hogy a nyugaton fejlesztett mRNS-vakcináknál nem lehet kizárni a mellékhatások kockázatát, mert ezeket egészséges embereken korábban még nem alkalmazták.
A szombati konferencián azonban már elismerően beszélt az mRNS-alapú vakcinákról, és azt mondta, hogy nem szabad csak azért nem foglalkozni velük, mert már van többféle vakcinájuk. (A két inaktivált víruson alapuló mellett egy vektorvakcinát is engedélyeztek Kínában, ezt a CanSino fejlesztette, és Magyarországon is engedélyt kapott, bár egyelőre lekerült a napirendről a beszerzése.)

A kínai járványügyi központ vezetője nem úgy értette, hogy nem olyan hatásosak a kínai vakcinák


Gao Fu, a Kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ igazgatója a kínai diktatúra angol nyelvű pártlapjának, a Global Timesnak vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „teljes félreértés”, hogy beismerte volna azt, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák. A szakember állítása szerint csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát.
Vasárnap számoltunk be arról, hogy a szakember szombaton egy konferencián arról beszélt, hogy nem nyújtanak nagyon magas fokú védettséget az inaktivált víruson alapuló kínai vakcinák (ilyen a Sinovac, valamint a Magyarországon is bevetett Sinopharm-vakcina).

A járványügyi vezető egészen pontosan az mRNS-alapú vakcinákkal (ilyen például a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája) összehasonlítva mondta azt, hogy az inaktivált víruson alapuló vakcinák kevésbé hatásosak.
A kínaiak szerint a Sinopharm-vakcina (melyből az Európai Járványügyi Központ adatai szerint már csaknem egymillió dózist adtak be Magyarországon) 79 százalékos hatékonyságú, azonban a klinikai kutatások harmadik fázisának eredményeit máig nem tették közzé.
A Sinovac-vakcina hatékonyságát a gyártó hasonlóan magasra, 80-90 százalékosra tette, azonban Brazíliában is tesztelték a vakcinát, miután az ország kormánya 100 millió dózist rendelt belőle, és az oltás a tesztelés harmadik fázisában mindössze 50,38 százalékos hatásosságúnak bizonyult.
Gao Fu szerint nem meglepő, hogy akadnak kisebb problémák a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatban, hiszen a történelem során még sosem használták őket, és rekord idő alatt, mindössze néhány hónapon belül sikerült a vakcinákat kifejleszteni.
Így aztán természetes, hogy kisebb módosításokat kell eszközölni a hatásosság javítása érdekében. A szakember szerint megoldás lehet egy harmadik dózis beadása, az oltások közti idő hosszának módosítása, vagy különböző a vakcinák keverése is.


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Japánban hétfőn kezdték el beoltani a 65 évnél idősebbeket a Pfizer koronavírus elleni vakcinájával. Az Európából importált oltóanyag mennyisége egyelőre olyan csekély, hogy szakértők szerint a mostani oltási ütem mellett nem valószínű, hogy sikerül elkerülni a koronavírus-járvány negyedik hullámának kialakulását az országban – írja a Reuters.

Országszerte mintegy 120 oltóponton zajlik a 65 év felettiek oltása. Tokióban várhatóan mindössze 2810-en juthatnak vakcinához a következő napokban, míg a legtöbb régióban legfeljebb csak 1000 adag Pfizer-vakcina jut az egészségügyi minisztérium ütemterve szerint. Japánban 126 millióan élnek, és a népesség rohamosan öregszik.
A kormány főtitkára, Kato Kacunobu hétfőn megismételte a kormány azon előrejelzését, miszerint június végéig elegendő oltóanyagot tudnak majd biztosítani 36 millió 65 év feletti lakosnak. „Ha az EU-ból érkező import zökkenőmentesen zajlik, akkor az országban várhatóan minden idős embernek jut oltóanyag” – mondta Kato.
Oltás Vakajama prefektúrában 2021. április 12-én, Japánban
Eközben Tokióban hétfőn egy egy hónapos vészhelyzeti intézkedéssorozat is elkezdődött, hogy megelőzzék a mutánsok által kiváltott negyedik fertőzési hullámot. Ez azért is nagyon fontos, mert a nyári olimpia július 28-i megnyitójáig alig több mint 100 nap van hátra. A szervezők a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal összhangban úgy döntöttek, hogy csak japán szurkolók vehetnek részt nézőként a játékokon, a sportolókat pedig várhatóan naponta fogják tesztelni. Az olimpia előkészületeiről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A gazdaságilag fejlett országok közül utoljára Japánban kezdték el az oltási kampányt február közepén. Kono Taro, az oltóanyagokért felelős miniszter megvédte az oltási program tempóját, mondván, hogy a helyi önkormányzatoknak időre volt szükségük az előkészületekhez. „Holnap után tájékoztatjuk a prefektúrákat, hogy mennyit tudunk kiosztani, és ők döntenek arról, hogy az egyes településeknek mennyit osztanak ki” – mondta Kono az NHK közszolgálati csatorna vasárnapi adásában.
Japán teljes mértékben a Pfizer vakcinájától függ, mivel ez az egyetlen oltás, amelyet a japán szabályozó hatóságok jóváhagytak. Az oltások üteme májusban valószínűleg felgyorsul, mivel ekkor a vállalat európai gyáraiból nagyobb mennyiségű import érkezik majd. Az országban eddig körülbelül 1,1 millióan, főként az egészségügyben dolgozók kapták meg legalább az első adag oltást. Szuga Josihide miniszterelnök egyike annak a mintegy 90 japán hivatalnoknak, akiket már beoltottak a Joe Biden amerikai elnökkel ebben a hónapban tartandó találkozó előtt.
Szakamoto Haruka, a tokiói Keio Egyetem orvosa és kutatója szerint az oltás a lakosság számára valószínűleg csak a nyár végén, rosszabb esetben csak még később lesz elérhető. Ez szerinte túl késő ahhoz, hogy megelőzze egy újabb járványhullám kialakulását, ami a jelek szerint a 30-as és 40-es éveikben járókat érinti majd leginkább.
„A jelenleg rendelkezésre álló védőoltás nem tudja megakadályozni a világjárvány negyedik hullámát” – mondta Szakamoto. „Úgy gondolom, hogy a fiatalabb generáció nagyobb mértékben lesz érintett az előző hullámokhoz képest”. Márciusban egy tokiói kórházban tesztelt koronavírusos betegek mintegy 70 százalékánál az E484K koronavírus-mutációt azonosították, amely ismerten csökkenti az oltás nyújtotta védelmet.
A Worldometers adatai szerint Japánban eddig 9382 ember halálát okozta a koronavírus, az aktív fertőzöttek száma pedig 30 296. Az elmúlt 24 órában 3610 új fertőzöttet diagnosztizáltak, az elmúlt hetekben nőtt az új fertőzöttek száma.

A Qubit készített látványos anyagot az elérhető statisztikai adatokból arról, „hogyan viszonyul a térség országaiban a kormányzati intézkedések és a lakosság mobilitási rátája az adott országból jelentett halálozási adatokhoz – vagyis hogy a koronavírus jelentette veszélyt kellő szigorral kezelik-e az adott országok, illetve hogy ezeket az intézkedéseket kellő fegyelemmel betartja-e a lakosság”.

És mint kiderült, egyrészt a tavalyihoz képest a jelenlegi járványügyi intézkedések, lezárások enyhébbek, ráadásul az emberek sem tartják be azokat akkora fegyelemmel. Azt is hozzáteszik, a közép- és kelet-európai térség a lezárások finomabb alkalmazásában nagyjából együtt mozog.
A mobilitással kapcsolatban azt írják az Institute for Health Metrics and Evaluation egyik Magyarországról szóló jelentése nyomán – ami a Google, Facebook és Apple aggregált adatai alapján készült –, hogy: „2021. március 29-én az aznap jelentett, kórházban kezelt, igazolt koronavírusos betegek száma (12 291) és a 244 haláleset ellenére a lakosság a 2020. januári alapszinthez képest mindössze legfeljebb 10 százalékkal csökkentette a mobilitását. Ez a régió többi országához képest kiugróan alacsony érték”.
Nyugati országokkal összehasonlítva még inkább látszik, mennyire nem maradtak otthon az emberek Magyarországon, írják, és Portugália példáját hozzák fel: „míg Portugáliában, amelyet január végén tarolt le a brit vírusvariáns, és legrosszabb időszakában a magyarhoz hasonló, 300 fő körüli napi halálozási számokat produkált, a magyarokéhoz képest mintegy kétszer akkora volt a lakóhelyen töltött idő mértéke”. További részletek és ábrák a Qubit cikkében.





Az Európai Unióban és Magyarországon eddig engedélyezett nyolc koronavírus elleni vakcinából öt vektorvakcina. Ez egy modern technológia számos előnnyel, van azonban egy potenciális hátránya is: a vakcinában felhasználnak egy ártalmatlan adenovírust, és ha valakinek a szervezete korábban találkozott már ezzel a vírussal, akkor az ő esetében csökkenhet a vakcina hatékonysága.
Szerencsére viszonylag ritka problémáról van szó, de hogy pontosan hány embert érinthet Magyarországon, azt nem lehet tudni.
Ahogy azt sem, hogy mekkora gondot okozhat a vakcinákba épített adenovírus ellen kiépülő immunitás, ha a koronavírus ellen egy éven belül mindenkit újra kell oltani.

Vírusba csomagolt információ
A koronavírusnak a tüskefehérje az a része, amely a szervezetünkben kiváltja az immunválaszt, ezért a vakcinák is ezt juttatják be biztonságos módon, hogy megtanítsák az immunrendszerünket a vírus elleni védekezésre. A különféle vakcinatípusok azonban ezt más-más módon kivitelezik.
A vektorvakcinák nem magát a tüskefehérjét, hanem csak az azt kódoló gént juttatják be a szervezetbe, méghozzá egy vektorba építve. A vektor itt egy másik fajta vírus: egy adenovírus, amit szaporodásra képtelenné tettek, így teljesen ártalmatlan. Ez szállítja be az utasításokat, amelyek alapján már maga a beoltott szervezet állítja elő a tüskefehérjét.
A vektorvakcinákban többféle adenovírust szoktak használni. Hogy pontosan milyet, az azért fontos, mert ennek a vakcinatípusnak az a hátránya, hogy maga a vektorvírus ellen is elkezdhet védekezni a szervezet, ami csökkentheti az oltás hatékonyságát. Ezért olyan adenovírus-típusokat szokás alkalmazni, amelyekkel a népesség viszonylag ritkán találkozik élesben, így alacsony arányú velük szemben a lakosság immunitása.
A vektorvírus elleni védelem kiépülésének kockázatát többféleképpen igyekeznek kivédeni a gyártók. A Magyarországon már használt vagy engedélyezett vektorvakcinák az alábbi adenovírusokat használják:
  • A brit–svéd AstraZeneca vakcinája – illetve az azzal megegyező, licenc alapján gyártott indiai Covishield – mindkét adagban egy ChAdOx1 nevű csimpánz-adenovírust használ, mert ezzel elenyésző mértékben találkozott csak az emberek szervezete.
  • Az orosz Szputnyik V két különféle adenovírust használ a két adagban, hogy csökkentse a hozzászokás esélyét. Az elsőben az adenovírus 26-ot (Ad26), a másodikban az adenovírus 5-öt (Ad5).
  • Az amerikai Johnson & Johnsonhoz tartozó belga Janssen vakcinájából egy adag is elég, abba Ad26 került.
  • A kínai CanSino vakcinája szintén egyadagos, de Ad5-öt használ (ez az a vakcina, amelynek a beszerzése a Covishielddel együtt egyelőre lekerült a napirendről)
Nincsenek magyar immunitási adatok
Az adenovírusokat évtizedek óta kutató Rusvai Miklós virológus szerint valós kockázat a vektorvírusok elleni esetleges védettség: „Az adenovírusok nagyon jó antigének, ezért ellenük, a hordozóvírus ellen is alakul ki immunitás. Az, hogy milyen arányú, az országonként és korcsoportonként eltérő a különböző adenovírusok esetében.”
Minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy átesett már adenovírus-fertőzésen, ami a legtöbbször teljesen tünetmentes, néha enyhe légzőszervi tüneteket, kötőhártya-gyulladást okozhat, de legtöbbször az ember észre sem veszi, tehát nem is tudhatja, hogy valójában immunis-e. Kimutatható az adenovírus-ellenanyag a vérből, de nagyon kevés helyen végeznek ilyen teszteket, Magyarországon elsősorban a Nemzeti Népegészségügyi Központban – tette hozzá.
Arról azonban nincsenek adatok, hogy Magyarországon mekkora lehet az adenovírusok elleni immunitási arány, mert Rusvai szerint ilyen irányú vizsgálatot az utóbbi harminc évben nem végeztek itthon.
Európában általában 5–15 százalék közé tehető az Ad5 elleni immunitás, míg az Ad26 elleni 5 százalék alatti – mondta.
Az AstraZeneca vakcinájával oltanak egy oltóponton Szendehelyen 2021. március 30-án
Csökkenhet a hatásfok, de nem hatástalan
Rusvai Miklós szerint a hordozóvírus elleni immunitás valamelyest csökkentheti a vektorvakcinák hatékonyságát, de ebben azt is figyelembe kell venni, hogy ezeknek a vektorvírusoknak egy része azért célba ér akkor is, ha egy jelentős részét inaktiválják az ellenanyagok a vérben. Egy részük bejut a sejtekbe, és ott termeli a tüskefehérjét, csak kisebb mértékben.
„Nem azt mondom, hogy hatástalan ilyenkor a vakcina, csak csökkent hatékonyságú. Viszont ez főleg ismétlő oltásnál már elegendő lehet ahhoz, hogy a tüskefehérje által generált ellenanyagok megfelelő szintet érjenek el.”
A Janssenél például vizsgálták is, hogyan hat az egydózisú vakcinájuk hatásosságára az Ad26 hordozóvírus elleni immunitás. A brazíliai klinikai tesztek során az adenovírus ellen kimutatható mennyiségű antitesttel rendelkező résztvevők 85,2 százalékánál kiváltotta a megfelelő immunválaszt a vakcina.
Már a fiókban volt
Egyáltalán miért használják az Ad5-öt is, ha az ellen kiterjedtebb az immunitás? Rusvai szerint azért, mert ezt a legkönnyebb szaporítani, és mert ezt már jól ismerjük, mert a kezdeti időkben nem figyeltek annyira arra, hogy a vektorvírus elleni immunitás mennyire befolyásolja a vakcina széles körű alkalmazhatóságát.
A vektorvakcinák fejlesztésekor a vektorként használt vírust is külön le kell tesztelni, hogy biztonságos-e. Ezek a most használt típusok azok, amelyek vakcinakísérletekben a legszélesebb körben szerepeltek, tehát megrövidíthették a vektorvakcina előállításához szükséges időt.
„Az Ad5 már más vakcinákban is szerepelt vektorként, tehát nem kellett újrakezdeni mindent elölről egy még ritkább típussal. Ha egy másik szerotípussal kezdtek volna vacakolni, akkor még most sem lenne vektorvakcina. Az Ad5, hogy úgy mondjam, már a fiókban volt.”
Ideális esetben tehát, ha nem épp egy világjárvány közepén lennénk, más, még ritkábban előforduló adenovírusokkal is lehetne kísérletezni, mert kevésbé szorítana az idő.
Egy adagnál kevésbé gond
A Janssen egydózisos vakcinájában a valamivel ritkább Ad26-ot használják. A CanSino, amely végül mégsem érkezik Magyarországra, ezzel szemben Ad5-öt használ. Rusvai Miklós szerint azonban ez a kínai vakcina esetében is kevésbé gond, mert ebből is elég egy adag.
„Ha egy korábbi fertőzés miatt memóriasejtek vannak jelen a szervezetben az adenovírus ellen, ezeknek a felébredéséhez kell 3-5 nap, amíg elkezdik kifejteni a hatásukat. Ez akkor okoz problémát, ha valaki az előző fél-egy évben esett át adenovírus-fertőzésen, ebben az esetben azonnal inaktiválhatja a vektorvírust az ellenanyag, ami a vérükben még jelen van. De ennek annyira kicsi az esélye, hogy ezt a vakcinagyártók bevállalhatták.”
Problémásabb lehet szerinte, ha két adag kell a vektorvakcinából, mert akkor adott esetben az első adag után is kialakulhat olyan immunitás, amely csökkenti a második adag hatását.
Váltogatás és csimpánzvírus
Ezt a problémát az orosz Szputnyik V-nél az hivatott megoldani, hogy két különböző adenovírust használnak vektorként, tehát ha valaki az egyik ellen immunis lenne, akkor a másik ellen nagy valószínűséggel nem az, és az első adag után az adenovírus ellen esetleg kialakuló immunitás sem zavarhat be a második adagnál.
„Ezért veszik ők előre a viszonylag ritkán előforduló Ad26-ot az első dózisba, mert az ellen jóval kisebb az immunitás az európai lakosságban, mint az Ad5 ellen, ami ismétlő oltásként tulajdonképpen megfelel, és így mindkét szerotípust csak egyszer használják”
– magyarázta Rusvai. Az AstraZeneca vakcinája szerinte jobb abból a szempontból, hogy a csimpánz-adenovírus elleni immunitás Európában tizedszázalékokban mérhető. „A csimpánz-adenovírus is képes fertőzni az embert, de elsősorban Afrikában gyakori az ez elleni pozitivitás, ezért van az, hogy ott ennek a vakcinának a hatékonysága valamivel alacsonyabb.”
Szputnyik V koronavírus elleni vakcinák a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban 2021. április 7-én

Az AstraZenecánál viszont mindkét adagban ugyanolyan adenovírus-típust használnak, ami Rusvai szerint már okozhat problémát. Ezért különösen fontos, hogy mikor adják be a második adagot. „A mi adenovírus-vakcinákkal állatokon végzett vizsgálataink szerint az adenovírusok ellen az ellenanyagok szintje az első immunizálás után a 24–28. napon éri el a csúcsát. Tehát ilyenkor van a legtöbb ellenanyag a vérben, ami képes semlegesíteni az adenovírust. Az első immunizálás után három héttel még kicsivel alacsonyabb, utána 12 héttel nagyjából a 12-14. nap közötti szintnek felel meg.”
„A második oltás kitolása tehát valóban hatásos lehet az adenovírus elleni immunitás kijátszása szempontjából. Tulajdonképpen a három-négy héttel az első oltás után adott második adag szinte beletrafál az első oltás által kiváltott ellenanyagválasz csúcsába. Akár előbb, akár később sokkal jobb hatásfok érhető el. Ezt ismerhették fel az AstraZenecánál is, ezért változtattak az oltási protokollon.”
„Mi a saját kísérleteinkben a járvány idején, »tűzben oltás« esetén a 10 napos intervallumot találtuk a legelőnyösebbnek, ez adta járványhelyzetben rövid időn belül (a második oltás után 10 nappal, tehát az első utáni 20. napon) a legmagasabb immunválaszt. Igaz, hogy így csak 6-8 hónapig tartott a védőhatás, de a vírus terjedése gyorsan megállítható volt. A hosszabb időközzel adott vakcinák egy éven túli immunitást adtak, viszont az ellenanyagszint a második oltás után 2 héttel volt a legmagasabb, vagyis »tűzben oltásra«, járványelfojtásra kevésbé tartottuk alkalmasnak ezt a protokollt” – számolt be Rusvai az állatoknak adenovírusok ellen fejlesztett vakcináik tapasztalatairól.
A Szputnyik V-t fejlesztő Gamaleja Intézet és az AstraZeneca még decemberben bejelentették, hogy közös kutatást indítanak az oltóanyagaik kombinálására, ennek is többek között épp az lehet a haszna, hogy a különféle adenovírusok használatával növeljék a hatékonyságot.
Később okozhat gondot
Ha valaki fertőződött már meg valamelyik érintett adenovírussal, a vizsgálat korlátozott hazai elérhetősége miatt jó eséllyel maga sem tud róla. De ha mégis, akkor vajon érdemes lehet-e másik oltást kérni?
Rusvai Miklós szerint ha ez a fertőzés egy éven belül történt, akkor igen, de ilyenkor sem általában a vektorvakcinákat kell kizárni, hanem csak az adott adenovírus-típust használót, mert keresztimmunitás nincs a különféle típusok között.
Az viszont többeket érintő probléma lehet, hogy ha valaki beoltatja magát most egy vektorvakcinával, az egy éven belül nem oltathatja újra magát ugyanolyan típussal, mert az adenovírus-ellenanyagok még a vérében lehetnek, és kiüthetik a vektorvírust, potenciálisan csökkentve a vakcina hatékonyságát.





Az izraeli Channel 12 tévéadónak nyilatkozott szombaton Eran Szegal, a Weizmann Tudományos Intézet informatikus-biológus professzora, aki szerint lehetséges, hogy az országban már kialakulhatott valamiféle nyájimmunitás, így a kormány biztonságosan lazíthat tovább .
Izraelben januárban tetőzött a járvány harmadik hulláma, amelyben több mint 95 százalékban a brit változatot azonosították, de mostanra 97 százalékban csökkent a naponta azonosított új esetek száma. Csaknem 5 millió izraelit már kétszer beoltottak, a pészahi és húsvéti családi és közösségi összejövetelek sem okozták az új fertőzések számának emelkedését, és ezért az egészségügyi minisztérium illetékesei a korlátozások további enyhítését tervezik, többek közt a szabad téri maszkviselés elhagyását.
Ha bebizonyosodik, hogy Izraelben valóban elérték ezt a küszöböt, akkor a közel-keleti ország lehet az első, ahol ki lehet pipálni ezt a célkitűzést.
Az egészségügyi minisztérium honlapja szerint jelenleg csak egy súlyosan fertőzött „piros” település van (egy beduin törzs falva a Negev-sivatagban), egy „narancssárga” hely (a Lakia nevű beduin város szintén a Negev-sivatagban), és csak húsz kissé fertőzött „sárga” települést tartanak nyilván a 258 „zöld” város és falu mellett, ahol alig, vagy egyáltalán nincsenek koronavírus-hordozók.

A gazdaságot, a kereskedelmet már teljes egészében megnyitották, de korlátozások azért még vannak. Kültéren százan, míg zárt helyen csak húszan lehetnek együtt, és az oktatásban is vannak olyan korcsoportok, melyek kis csoportokban, csak a hét bizonyos napjain járhatnak iskolába, egyébként távoktatásban vesznek részt. Bonyolult szabályozásokkal működnek a bevásárlóközpontok, az előadótermek, a sportcsarnokok és a vendéglátóhelyek, korlátozzák a beléptethető emberek számát, a pultok és az asztalok távolságát egymástól, és sok intézményben tiltják a nyilvános étkezést.
A december 20-án kezdődött izraeli oltási kampányban eddig 5 320 077-en kapták meg az első, és 4 936 635-en a második dózis védőoltást is a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával, előbbi szám az ország lakosságának 57,21 százalékát jelenti. A vasárnap elvégzett 37 889 teszt során 137 vírushordozót azonosítottak, ami 0,4 százalékos arányt jelent. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 3484 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, a pandémia megjelenése óta 836 072 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6299-en haltak meg Izraelben.


Akár június közepéig is eltarthat a koronavírus miatti következő járványügyi zárlat Németországban. A Der Tagesspiegel értesülései szerint Helge Braun kancelláriaminiszter vasárnap a tartományi kormányok képviselőinek arról beszélt, hogy a szövetségi kormány becslései alapján legkorábban hat-nyolc hét múlva enyhülhet a járvány – írja az MTI.

A korlátozásokat a német kancelláriaminiszter szerint az átoltottság nem befolyásolja, csak és kizárólag az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság alapján lehet működtetni.
A hétnapi fertőzésgyakoriság az adott napot megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma. Amennyiben ez a mutató egymás után három nap 100 fölött van a közigazgatás mintegy 400 alapegységének – járás, város, nagyvárosi kerület – valamelyikében, be kell vezetni a járványügyi zárlatot előíró vészfékrendszert.
A távolságtartás fontosságára emlékeztető tábla Halléban 2021. április 12-én.
A „vészfékrendszer” azt jelenti, hogy visszaállítják a 2020 tavaszi első járványhullám idején elrendelt korlátozásokat, azaz
  • csak a létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltok tarthatnak nyitva,
  • nem lehet családi, baráti összejöveteleket tartani,
  • illetve újabb szigorításokat, többek között kijárási korlátozásokat is bevezetnek.
A szövetségi kormány várhatóan kedden, egy rendkívüli ülésen fogadja el és terjeszti a törvényhozás elé a rendszert leíró jogszabályjavaslatát. A hétnapi fertőzésgyakoriság nagyjából minden második közigazgatási egységben 100 felett van, és az ország legtöbb térségében gyorsan emelkedik. A vészfékrendszer szabályairól már márciusban megállapodtak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői, de a korlátozásokat nem mindenütt állították vissza és szigorították meg, ami politikai vitákat okozott.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint Németországban az elmúlt 24 órában 13 245 új fertőzöttet regisztráltak, ez jelentős növekedés az egy héttel korábbi 8497-hez képest. Az egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 90-re emelkedett az egy héttel korábbi 50-ről. Németországban eddig összesen 78 452 koronavírus-fertőzött vesztette életét a járvány kezdete óta.


Túlzás, hogy a lélegeztetőgépre kerülő betegek 95 százaléka meghal – így reagált az Országos Kórházi Főigazgatósáság (OKF) főigazgató-helyettese, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) két héttel ezelőtti közleményére. (Egyébként a MOK nem azt mondta, hogy ez az országos átlag, hanem azt, hogy vannak olyan intézmények, ahol ennyire magas.) Azt ugyanakkor Takács Péter is elismerte a tévéműsorban, hogy
az Országos Kórházi Főigazgatósáság adatai szerint az intubált, lélegeztetett betegek több mint 80 százalékának nem tudják megmenteni az életét.
A halálozási arány pedig a Covid-osztályokon négyszer több, mint egy normál intenzív osztály esetében.

Az OKF főigazgató-helyettese azt mondta, az utóbbi napokban valamelyest csökkent az intenzív osztályok terhelése, de a legnehezebb időszakban 1500 körül volt a lélegeztetőgépen ápoltak száma.
Takács emellett arról is beszélt, hogy akár már kedden is meglehet a hárommillió beoltott, így újabb könnyítésekről dönthet a kormány. A főigazgató-helyettes szerint ugyanakkor így sem lehet fellélegezni, mert ennek a hárommillió embernek a többsége még csak részleges védettséggel rendelkezik.
A járvány továbbra is dinamikusan terjed, és egyre több gyerek van kórházban Takács szerint.
Ahogy arról a Telex korábban beszámolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) március végén hívta fel a figyelmet arra, hogy a gépi lélegeztetés egyes kórházakban eredménytelen, a halálozás magas, ami felülvizsgálatra szorul. A kamara akkor konkrét javaslatokkal is előállt, amelyekkel szerintük javítani lehetne a helyzeten. Takács azt mondta, hogy a magas halálozási arány nem a magyar szakemberek tudásának a hiányából fakad, hanem a betegség jellegéből.
Tavaly októberben a Szent László Kórházban lélegeztetőgépre kerülőknél még 50 százalékos volt a túlélési arány, ezt maga az országos tisztifőorvos jelentette be az operatív törzs egyik akkori tájékoztatóján. Müller Cecília szerint ez az arány akkor nemzetközi szinten jónak számított.

A Regeneron nevű amerikai gyógyszercég bőr alá adható antitestkészítménye a klinikai tesztek során 81 százalékos hatásossággal csökkentette a koronavírusos megbetegedés kockázatát – írja az AFP.

A REGEN-COV egy antitestkoktél, amely két antitestkészítményből, az asirivimabból és az imdevimabból áll. Leginkább onnan lehet ismerős, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnököt is ezzel kezelték – többek között –, miután elkapta a fertőzést. A koktélt Németországban már januártól alkalmazzák.
A szer klinikai vizsgálatába 1505 olyan embert vontak be, akik igazolt fertőzöttek éltek egy háztartásban, de ők maguk a teszt indulásakor még negatívak voltak. A résztvevők fele antitesteket, a másik felük placebót kapott. 29 nappal később a kezelésben részesültek 1,5 százalékánál jelentkezett tünetes betegség, míg a kontrollcsoportban 7,8 százaléknál. Ebből a két számból jött ki a 81 százalékos kockázatcsökkenés. Azok közül, akik antitesteket kaptak, egyetlen ember sem került kórházba, míg a placebót kapók közül négyen.
A REGEN-COV az eredmények alapján jó kiegészítője lehet az oltási stratégiáknak – mondta Myron Cohen, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója, aki az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézeteknél (NIH) a Covid elleni antitestkezelésekkel kapcsolatos kutatásokat vezeti. A kezelés a laborkísérletek alapján az ismert variánsok elleni is hatásos maradt.
Az antitestterápiák egyik hátránya, hogy elég macerásak, mert hagyományosan intravénásan csepegtetve kell alkalmazni őket. A REGEN-COV előnye lehet, hogy ezt négy darab, bőr alá adható injekcióval váltja ki.
Az antitestalapú koronavírus-terápiákról korábban részletesen is írtunk. Azóta több készítményről is biztató eredmények érkeztek. A szintén amerikai Lilly is egy antitestkoktéllal próbálkozott, ők a bamlanivimab és az etesevimab együttes használatát tesztelték, és a március közepén közzétett eredmény szerint a kezelés 87 százalékkal mérsékelte a kórházba kerülés és a a halálozás kockázatát. A bamlanivimabot február végétől már magyar kórházakban is alkalmazzák.




 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Az utóbbi hetekben elég sok szó esett a koronavírus brit variánsáról, mely a jelek szerint jóval virulensebb, vagyis könnyebben meg tudja fertőzni az embereket. Emellett az is többször felmerült, hogy nagyobb eséllyel okozhat súlyosabb megbetegedést, ám több, frissen megjelent kutatás is arra utal, hogy ez nincs így.

A The Lancet szaklapban megjelent tanulmányban a kutatók összesen 496 olyan pácienst vizsgáltak meg, akik tavaly november és december között kerültek kórházba, hogy össze tudják hasonlítani a brit variánssal, illetve más változatokkal megfertőződött emberek adatait. A kutatók a vizsgálataik során nem találtak különbségeket a súlyos betegség, illetve a halálozás vonatkozásában a különféle variánsok között. Mint írták,
az eredmények arra utalnak, hogy a brit variánssal kórházba kerülteknél nem volt súlyosabb a betegség lefolyása, mint másoknál.
Egy másik, ugyancsak a The Lancetben megjelent kutatás arra is rámutatott, hogy a vakcinák valószínűleg hatásosak lehetnek a brit variáns ellen is – azok körében, akik korábban már átestek a betegségen, alacsony volt az újrafertőződés aránya. Azt ugyanakkor ezek a kutatások is bizonyították, hogy a brit variáns fertőzőképesebb, brit kutatók szerint durván 40 és 70 százalékkal virulensebb lehet, mint a társai.
A brit variáns jelenleg számos országban a domináns változatnak számít, többek közt az Egyesült Államokban és Magyarországon is elég elterjedt. A magyar nyitás hátterében is ott van ennek a variánsnak a jelenléte, a kormány álláspontja ugyanis jelenleg az, hogy a brit variáns ellen már nem a korlátozásokkal, hanem a vakcinákkal lehet eredményesen harcolni.



A miniszterelnök már múlt pénteken jelezte, hogy ma lesz az a nap, amikor Magyarország eléri a 3 millió oltottat, ám az operatív törzs csak azt jelentette be: újabb körben oltják hétvégén soron kívül a pedagógusokat, és most már az aktív korú 1,3 millió regisztráltat is bármikor hívhatják oltakozni. Arra sem az operatív törzs, sem a Miniszterelnökség nem válaszol, milyen lazításokat tervez a kormány a 3 milliós oltottságot követően, amely éppen a tájékoztató után lett meg.
Az eddigi magyarországi átoltottság kiemelkedő Európában – mondta az operatív törzs napi online tájékoztatóján György István. Az oltási program végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetője szerint kétszer annyi magyar élvez immár védettséget, mint az EU legtöbb országában.
Eddig 4 millió 110 ezer fő regisztrált, és a regisztráltak 64 százaléka már megkapta legalább az első adagot a védőoltásból.
György István szerint eddig több mint 800 ezer aktív korú kapta meg az oltóanyagot, de miután több mint 2,5 millióan regisztráltak, jelenleg is 1,3 millió aktív korú vár az oltásra. A pedagógusoknak újabb rendkívüli, soron kívüli oltási programot szerveznek a hétvégén Pfizer-vakcinával.
György István felel az oltási program végrehajtásáért
György István azt is ismertette, milyen vakcinák érkeznek kedden és a héten, és hogyan osztják el ezeket. Az államtitkár összegzése szerint a következő napokban 150 ezer adag Pfizer- és 28 800 adag Astra Zeneca-vakcina áll majd rendelkezésre az oltópontokon és a háziorvosoknál, a hétvégén pedig mintegy 30 ezer óvodai és iskolai dolgozó soron kívüli oltására jut legalább első adag vakcina.
Megérkezett ma a Johnson & Johnson Janssen nevű vakcinája is, méghozzá 28 ezer adagban Magyarországra, ehhez is az aktív korúak juthatnak majd hozzá, elsősorban a jövő héten újra lakossági munkába álló honvédségi oltóbuszokon. Ma Magyarországra ér a Szputnyik második adagos vakcinaverziója is, ám ezt egyelőre még nem kezdik el beadni, mert hátravan a hatósági-engedélyeztetési vizsgálat, mondta.
„Fontos, hogy a fertőzési folyamatban a fertőzési módban és a fogékony szervezetek hármasában képezzünk védvonalat” – mondta a tájékoztatón Müller Cecília. Az országos tisztifőorvos szerint a nagyarányú átoltottságnak és a korlátozó intézkedéseknek elsősorban ez a céljuk. Hosszan beszélt a védőoltások nyújtotta hatásokról, és arról: a vakcinák azt teszik lehetővé, hogy sokkal kevesebb súlyos eset legyen még akkor is, ha a kór nyilvánvalóan terjed.
„Ezért is örömteli, hogy immár hatféle vakcinával védekezhetünk Magyarországon a fertőzés ellen.”
Müller Cecília szerint az egyadagos Janssen-vakcinát várandósoknak nem ajánlják, de egyébként lényegében bármely 18 éven felüli megkaphatja a védőoltást, amelynek mellékhatásai és esetleges szövődményei lényegesen nem térnek el a többi oltóanyagétól.
Az országos tisztifőorvos türelmet kért az állampolgároktól mind az oltásra várva, mind pedig az oltópontokon. Müller Cecília, ismertetve a napi járványügyi adatokat, melyekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben, azt mondta:
„Már biztosan kijelenthetjük, hogy tetőzik a harmadik hullám.”
A tisztifőorvos szerint a brit mutáns nyomán, a kiváló magyar orvosi ellátás ellenére nagyon sokan, köztük fiatalok is súlyosan megbetegednek és kórházi kezelésre szorulnak. Müller ismét szólt az álhírek és összeesküvés-elméletek káros hatásairól, valamint arról, hogy a vírus rosszindulatú és alattomos, nagyon gyorsan, nagyon súlyos megbetegedést okoz, és még az egészséges, fiatal szervezetre is végzetes kimenetellel járhat. Kiemelte, hogy a sok-sok veszteség, tragikus haláleset mérséklésére a járványban a vakcina, a higiénés szabályok és a járványügyi intézkedések együttes betartása szükséges.
„Kérem, hogy legyünk figyelemmel egymásra, tartsuk be a szabályokat, és ha kapunk időpontot, oltassuk be magunkat”
– zárta mondandóját.
Az úgynevezett kérdésekre válaszolva Müller Cecília eloszlatta a félelemeket, hogy akinek nem fáj a karja, és egyéb tünete sincs az oltóanyag megkapását követően, azoknál is kialakul a védelem.
Müller Cecília türelmet kért
Ha valaki az első adag vakcina megkapását követően igazoltan megfertőződik a koronavírussal, az majd csak akkor kapja meg a második adagot, amikor legalább 3 nap eltelt a gyógyulását követően.
Magyarország a második az uniós oltási ranglistán. A magyar lakosság 30 százaléka már kapott oltást, szemben az uniós 15 százalékos átlaggal – írta már reggel a központi koronavírus-oldalon közzétett legfrissebb tájékoztatásban.



A múlt csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy az újraindítással kapcsolatos intézkedések az oltottak számától függnek. Szerinte a 2,5 millió beoltottnál hozott döntések „valójában érdemi enyhítést nem jelentettek, legalább annyi az enyhítés, mint a szigorítás, hiszen az üzletekben igyekeztünk az eddig tapasztalt tömeget mérsékelni”. Azt mondta, hogy az este 10-re kitolt kijárási korlátozás a tavaszi időszak miatt is indokolt volt, másrészt a boltokban hosszabb nyitvatartásra van szükség, hiszen kevesebben lehetnek bent egyszerre.
Az újraindítás következő lépéseiről a kormány akkor dönt, amikor elérjük a 3 millió beoltottat
– jelentette ki múlt csütörtökön Gulyás. Ahogy másban, úgy ebben a kérdésben is ellent mondott azonban kancelláriaminiszterének Orbán Viktor, aki egy nappal később a Kossuth rádióban már arról beszélt:
Április 13-a lehet az a nap, amikor meghaladjuk a 3 millió oltással rendelkezők számát, és ha elérjük a 3-3,5 millió beoltottat, jön a következő lépés, de arról majd egy hét múlva pénteken tájékoztat.
Vélhetően csakis ez lehet az oka, milyen lazító, nyitó intézkedések, döntések kerülnek napirendre a 3 milliós határkőhöz közeledve. Pontosabban azt szerettük volna tudni:
  • Konkrétan milyen „lazítási”, további nyitási intézkedéseket a 3 millió oltott elérését követően?
  • A vendéglátóiparban várható bármilyen nyitás 3 millió oltott esetén? Megnyithatnak adott esetben a teraszok?
  • Milyen más lazítás merülhet fel, milyen javaslatokat tett a kormánynak az operatív törzs?
  • Ha már kedden elérjük a 3 millió oltottat, akkor szerdától jöhetnek a nyitási intézkedések – ahogyan pl. a szolgáltató szektor kinyithatott –, vagy csak a szerdai kormányülésen tárgyalnak, és döntenek ilyenekről, és legelőbb csütörtöktől kell számítani, készülni?
Orbán tájékoztatása szerint egyébként ha elérjük a 3-3,5 millió beoltottat, akkor
„adhatunk könnyítést azoknak, akiknek van védettségi kártyája: ki lehet nyitni számukra a szállodákat, a kulturális életet”, de erről majd akkor kell beszélni.
Ha pedig az eddig nem regisztráltak azt fogják látni, hogy valakik ilyen könnyítést kapnak, akkor kedvet kapnak a regisztrálásra. Erre számít a következő hetekben Orbán. Az ugyanakkor biztos, hogy a további nyitási terveket nagyban befolyásolják a továbbra is tragikus járványügyi adatok, a magas halálozási arány, és a kórházban ápoltak növekvő száma. Az operatív törzs hétfői tájékoztatóján is elhangzott, hogy magasan tetőzik a harmadik hullám Magyarországon, a szennyvízből vett minták alapján is azt látják, hogy
stagnálnak a számok.
Hogy a vendéglátó szektor mikor nyithat, vagy éppen az edzőtermek és más közösségi terek milyen feltételek mellett tervezhetnek, szintén bizonytalan. A kormány egyelőre még arról sem döntött, hogy milyen engedményekkel járhat az oltási igazolvány, ezt majd akkor tárgyalja, amikor 3,5-4 millió között lesz a beoltottak száma.




Káoszhoz vezetett a 70-80 évesek regisztráció nélküli oltásának elindítása Olaszországban, miután a kormány korosztályok szerint programozta át a koronavírus elleni vakcinázást, elsőbbséget adva az időseknek.

A lombardiai Milánóban az esős idő ellenére valóban több órán át az utcán álltak hosszú sorban a hetvenöt év felettiek, akik a Baggio katonai kórházban kaptak védőoltást. Ott naponta 1200 oltást tudnak beadni reggel nyolc órától este nyolcig, és az oltóközpont hétvégén is dolgozik. Az egymilliós városban eredetileg márciusra tervezték az idősek beoltását, ez aztán a vakcinahiány miatt késett.
A dél-olaszországi Basilicata tartományban pedig, Matera és Potenza városában csütörtökig tart a 60 és 79 év közöttiek regisztráció nélküli oltása. A lehetőséggel sokan élnének, az idősek AstraZeneca-oltásban részesülnek, az oltópontot egy Katar ajándékozott oltósátorban alakították ki. Az oltásra érkezők közül többen beszéltek arról, hogy amint hallottak a lehetőségről, rohantak az oltási állomásra, mivel a tartományban működtetett regisztrációs rendszer még el sem érte az ő korosztályukat.
A rendkívüli járványbiztos, Francesco Paolo Figliuolo hétfőtől rendelte el az oltási korosztályok szerinti átütemezését, mely szerint a listák élére a nyolcvan év felettieket kell tenni, őket a hetvenes éveiben járó korosztály követi, utánuk pedig a hatvan év felettieket lehet beoltani. December vége óta 13,2 millió olaszt oltottak be, és közülük 3,9 millióan kaptak már második dózist.
Magyarországon is kialakultak időnként hosszú sorok az oltópontokon, legutóbb épp tegnap állt többórás sor állt a városmajori oltópontnál és voltak káosz az sms-es behívás és a kismamák hirtelen bejelentett oltása körül is




Szűk egy hónappal azután, hogy a WHO kutatócsoportja kínai látogatása nyomán megállapította, hogy a dél-kínai vadállattenyésztő telepeken ugorhatott először emberre a koronavírus, új iránymutatást adott ki hétfőn a WHO az élőállat-piacokkal kapcsolatban, mely szerint minden országnak meg kellene fontolnia az élő vadállatok árusításának felfüggesztését .

A WHO szerint az állatok, különösen a vadállatok lehetnek felelősek az emberre is átterjedő fertőző betegségek 70 százalékáért, és ezek nagy része ráadásul új típusú, vagyis korábban még nem találkoztunk vele. A vadon élő emlősök különös kockázattal bírnak a szervezet szerint, ezeket ugyanis bármiféle ellenőrzés nélkül szállítják be az élőállat-piacokra, így az sem derül ki, hogy van-e bennük potenciálisan veszélyes vírus.
Mint írták, így megvan annak a kockázata, hogy emberek a nyál, vér, vizelet, ürülék vagy egyéb testnedvek révén közvetlen kapcsolatba kerüljenek a vírussal, de akár közvetetten, az állatoknak otthont adó helyszíneken is megfertőződhetnek. Az olyan felületek és tárgyak is kockázatot jelentenek, melyekkel az állatok érintkezhettek. A WHO kiemelte, hogy az élőállat-piacok rengeteg ember számára jelentenek megélhetést, ám
az élő vadállatok árusításával a vásárlók mellett a piacokon dolgozók egészségét is meg lehetne védeni.
A legutóbbi információk szerint a járvány legvalószínűbb kiindulópontja egy dél-kínai vadállattenyésztő gazdaság lehetett – ezeket a telepeket Kína be is záratta tavaly februárban, vagyis láthatóan ők is problémának érezték a dolgot. A WHO már több érdekes információt is feltárt, mióta beengedték a kutatóit Kínába idén év elején. Például kiderült, hogy a járvány terjedése gyorsabb volt eleinte, mint eddig hittük, és hogy valószínűtlen, hogy laborból szabadult el a vírus.
A WHO véleménye az utóbbi évben többször változott az élőállat-piacokkal kapcsolatban. Első körben úgy vélekedtek, hogy nem lenne szabad engedélyezni az élő vadállatok árusítását ezeken a piacokon, később azonban Peter Ben Embarek, a WHO élelmiszer-biztonsági és állatbetegségekkel foglalkozó tudósa azt mondta, hogy a hatóságoknak inkább az állapotok javításán kellene dolgoznia, és nem azon, hogy teljesen betiltsák ezeket a helyeket. Ennek nyomán aztán többen fel is szólították a szervezetet, hogy térjen vissza a korábbi álláspontjához.



„Minden uniós állampolgárnak joga van uniós zöldigazolványhoz, senkit sem lehet megfosztani tőle még akkor sem, ha olyan vakcinával oltották be, amelyet a saját tagállam engedélyezett sürgősségi eljárásban, és nem az Európai Gyógyszerügynökség”
– mondta Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) vitáján az uniós védettségi igazolások készülő rendszeréről .

Az uniós biztos szerint ez különösen fontos szempont az orosz Szputnyik V vakcinával kapcsolatban, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jelenleg is vizsgál, és elképzelhető, hogy azután fog engedélyezni, hogy az uniós védettségi igazolványok rendszere már elkezdett működni. Reynders ugyanakkor arra is kitért, hogy azoknak a tagállamoknak a hozzáállása is érthető, amelyek csak az EMA által jóváhagyott oltásokban bíznak.
Az Európai Bizottság tervezetében egy olyan középutat választottak, hogy a tagállamoknak csak az EMA által engedélyezett vakcinákat kell kötelezően elfogadniuk, de lehetőségük van arra, hogy a többit is elfogadják.
A biztos azt is kiemelte, hogy az uniós védettségi igazolás nem vakcinaútlevél. Vagyis a tervezet értelmében a tagállamoknak ugyanazokat a jogokat kell biztosítaniuk mindenkinek, akit az EMA által engedélyezett vakcinával oltottak be, negatív PCR-tesztje vagy igazolása van arról, hogy átesett a betegségen.
Mint arról beszámoltunk, Thierry Breton, az uniós oltási stratégiáért felelős francia politikus korábban arról beszélt , hogy az uniós oltási igazolvány, az úgynevezett „zöld tanúsítvány” június 15-től lesz érvényes a 27 tagállamban. A dokumentumot utazáshoz, nagyobb rendezvényen való részvételhez, illetve nyilvános helyre való belépéshez lehet majd használni, de nem lesz kötelező.




Az AstraZeneca után a Johnson & Johnson alá tartozó Janssen vakcinája is össztűz alá került vérrögképződéses, azon belül is az agyi vénás sinustrombózis (CVST) esetek miatt. Pár napja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejelentette, hogy vizsgálja, lehet-e összefüggés a vakcina és az esetek között, kedden pedig az Egyesült Államok szövetségi egészségügyi szervezetei kérték az oltóanyag használatának azonnali leállítását.

A gyártó az amerikai aggályokra válaszul bejelentette, hogy bár az európai egészségügyi szervekkel már eddig is együtt dolgozott az ehhez hasonló esetek felderítésén, úgy döntöttek, hogy Európába a tervezettnél később hozzák majd be a vakcinájukat. A vakcinából eredetileg április 19-ére ígérték az első szállítmányokat az Európai Unióba, azonban az operatív törzs pénteken arról számolt be, hogy már a héten érkezhet 28 ezer dózisnyi oltóanyag belőle – ez kedden meg is érkezett, a bejelentés nyomán azonban egy darabig biztosan nem követi majd újabb szállítmány.
Az Egyesült Államokban hat olyan esetről számoltak be, ahol alacsony vérlemezkeszám mellett vérrögök alakultak ki a pácienseknél az oltás beadásától számított két hétben. Az érintettek 18 és 48 év közötti nők voltak, egyikük életét is vesztette, egy másikat pedig kritikus állapotban vittek kórházba. Az országban eddig közel hétmillió embert oltottak be a Johnson & Johnson vakcinájával, és az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) adatai alapján ezen felül még kilencmillió dózist küldtek már az Egyesült Államokba.
A CDC és az Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) közös kiállása szerint óvatosságból javasolják a vakcina használatának felfüggesztését, és hangsúlyozták, hogy jelenleg ezek az esetek rendkívül ritkák. A két szervezet kutatói közösen fogják majd megvizsgálni a lehetséges kapcsolatot a vakcina és a vérrögképződés között, és ennek alapján állapítják majd meg, hogy a jövőben is engedélyezik-e az oltóanyag használatát. Ahogy az a nagy vakcinahatározónkból is kiderült, a Johnson & Johnson vakcinájának legnagyobb előnye, hogy csak egy adagot kell beadni belőle, ám a vérrögképződéses probléma alaposan megtépázhatja a renoméját.
A helyzet kísértetiesen hasonlít az AstraZeneca vakcinájának európai vesszőfutására, már csak azért is, mert itt is a CVST-s esetek száma nőtt meg. Az AstraZeneca körüli problémák legfrissebb fejleményeiről ebben a cikkben írtunk részletesen, ez alapján bár az EMA szerint rendkívül ritka mellékhatásként jelentkezhet vérrögképződés, de a vakcinának még így is több az előnye, mint a hátránya. Ennek ellenére több EU-s tagállamban csak a 60 év felettieket oltják az AstraZeneca vakcinájával.A két vakcinát az is összeköti, hogy mindkettő vektorvakcina, vagyis szaporodásra képtelenné tett, teljesen ártalmatlan adenovírusok segítségével szállítják be azokat az utasításokat, melyekkel a szervezetünk maga képes előállítani a koronavírus tüskefehérjéjét. A vérlemezkékhez köthető problémák ugyanakkor nem kizárólag a vektor alapú vakcinákra jellemzőek, az mRNS-alapúakkal történő oltás után is előfordult már, hogy extrém esetben vérrögképződést is előidéző autoimmun betegség alakult ki a beoltottaknál. Ezt egy februárban megjelent tanulmányban vizsgálták is, és arra jutottak, hogy ezek az oltások nagyon ritkán ugyan, de előidézhetik a betegséget.

A koronavírus ellen Magyarországon is használt Sinopharm-vakcina hatásosságának átfogóbb vizsgálatát sürgeti Sarkadi Balázs akadémikus, orvos-biológus, hogy pontos képet kapjunk arról, mennyire hatásos az oltás, és mennyi idő után milyen védettséget ad az ezzel beoltottaknak.

Erről az egyik hetilap írt egy Sarkadi által a kutató kollégáinak címzett levél alapján – ezt a levelet korábban a Telex is megkapta, ám Sarkadi engedélye nélkül nem akartuk közölni annak tartalmát.
Sarkadi azért szorgalmazza az átfogó vizsgálatot, hogy valódi képet kaphassunk a Sinopharm vakcinája által kialakított védettségről, az oltás hatásosságát ugyanis sem a magyar, sem az európai hatóságok nem vizsgálták, a magyar engedélyeztetés is rendelet alapján történt.
Mivel a hatásosságról csak a gyártó közlése érhető el – a Sinopharm szerint az eredeti vírusváltozat ellen 70-78%-os, a brit variáns ellen 60%-os védettséget nyújt –, minden egyéb ellenőrizetlen.
„A hazai adatok egyelőre anekdotikusak, hiszen nem történt lényegi, szélesebb körű vizsgálat. A klinikákon történt vizsgálatok szerint azonban több Sinopharm-vakcinával oltott páciensnél három hét után sem volt mérhető ellenanyag (kvantitatív vizsgálatok), ráadásul ebből négy esetben a páciens több hét után megfertőződött a CoV-2 vírussal, és klinikai kezelésre szorul”
– áll Sarkadi levelében. Az MTA rendes tagja felveti azt is, hogy a Sinopharm vakcinájának elsősorban antitestválaszt kellene kiváltania, „ugyanakkor egyre több hazai adat van arra vonatkozóan, hogy a CoV-2 ellenes antitest több hét után sem jelenik meg az evvel a vakcinával oltottak szérumában.”
Sarkadi tehát nem vonja kétségbe a kínai vakcina hasznosságát, pusztán arra világít rá, hogy mindenki szerint az volna a legjobb eset, ha az aggodalom feleslegesnek bizonyulna, és kiderülne, hogy a Sinopharm-vakcina „igen magas százalékban pozitív antitesteredményt és megfelelő klinikai védettséget ad.” Ehhez viszont szükséges a vizsgálat, ami Sarkadi szerint alacsony költséggel elvégezhető lenne.
Kedden egyébként Rusvai Miklós virológus is arról beszélt, fontos lenne tisztán látni a Sinopharm-oltás ügyében, és szerinte ezt egy önkénteseken végzett reprezentatív vizsgálattal gyorsan el is lehetne intézni.
Vannak nemzetközi árulkodó jelek
Elsőként az Egyesült Arab Emírségekben merült fel, hogy bizonyos, ritka esetekben szükség lehet egy harmadik adagra is a Sinopharm-oltás esetében, majd Szerbiában, sőt, Kínában is előkerült ugyanez a kérdés, igaz, a kínai járványügyi központ később erősen árnyalta a korábbi nyilatkozatot. Erre reagálva a Sinopharm annyit közölt, hogy megvizsgálja, szükség van-e harmadik emlékeztető oltásra is a hatásosabb védettség érdekében.
Ami a magyarországi helyzetet illeti, Müller Cecília országos tisztifőorvos április 12-én azt mondta, „nincs ok változtatni a Sinopharm-vakcina alkalmazásán”, de ha hivatalos adat jön a gyártótól vagy valamilyen hatóságtól, akkor megteszik a szükséges lépéseket, ahogy azt egyébként bármilyen más vakcina esetében is tennék.






Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) arról tájékoztatta a Reuterst, hogy szerintük nincs arra bizonyíték, hogy összefüggés lenne a Johnson & Johnson-leányvállalat, a Janssen koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, ami miatt az Egyesült Államok szövetségi egészségügyi szervezetei kérték az oltóanyag használatának azonnali leállítását.

Az EMA még előző hét péntekén kezdte el vizsgálni az oltást a potenciális vérrögképződés miatt.
Hat embernél néhány nappal az oltás után vérrögképződéses rendellenességek léptek fel. Az EU-ba hétfőn érkeztek meg az első Johnson & Johnson-vakcinaszállítmányok, azonban a vállalat az amerikai javaslatot követően bejelentette: úgy döntött, hogy késlelteti a vakcinák leszállítását Európába. A vakcinából eredetileg április 19-ére ígérték az első szállítmányokat az Európai Unióba, azonban az operatív törzs pénteken arról számolt be, hogy már a héten érkezhet 28 ezer dózisnyi oltóanyag belőle – ez kedden meg is érkezett Magyarországra, a bejelentés nyomán azonban egy darabig biztosan nem követi majd újabb szállítmány.
Sajtóinformációk szerint az Egyesült Államok döntését követően Belgium és Hollandia is úgy határozott, egyelőre nem kezdi meg a Johnson & Johnson vakcinájának alkalmazását. Hugo de Jonge holland egészségügyi miniszter hágai sajtótájékoztatóján azt közölte, országa fontolóra veszi, hogy a hét folyamán megkezdi-e a vakcina bevezetését. Arra számít, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szerdán tájékoztatást ad vizsgálatának eredményéről – mondta. Az EMA keddi nyilatkozatában megerősítette, hogy a Jansen-vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.
Ideiglenesen felfüggesztette a vakcina beadását a Dél-afrikai Köztársaság is. Zweli Mkhize, az ország egészségügyi minisztere kijelentette: önkéntesen felfüggesztik a további oltásokat mindaddig, amíg nem vizsgálják meg a megfelelő alapossággal, van-e okozati összefüggés a vérrögképződés és a Johnson and Johnson-vakcina között.



Egyre inkább a 40 évesnél fiatalabbakat támadja meg Brazíliában a koronavírus helyileg kialakult variánsa, a Brazil Intenzív Terápiás Orvosok szövetségének jelentése szerint.

A brazil kórházak intenzív részlegein már 52 százalékos a 40 év alatti betegek aránya, ami 16,5 százalékos emelkedés decemberhez és februárhoz képest. A jelenségre csak találgatják a magyarázatot a szakértők. Az egyik feltételezett ok a vuhani alapvírustól eltérő, helyileg Manaus városában azonosított vírusvariáns lehet, amely úgy tűnik, hevesebben támadja a fiatalokat. További magyarázatul szolgálhat, hogy az idősebbek körében növekszik a beoltottság, és az, hogy a fiatalok kevésbé szigetelik el magukat, nem tartanak kellően a járványtól.
Zsúfolt Covid-osztály a brazíliai Porto Alegre egyik kórházában
Jelenleg Brazília a világjárvány globális góca. Már egy hete naponta több mint négyezren halnak meg, a halálos áldozatok száma meghaladja a 350 ezret a 212 milliós dél-amerikai országban. A kórházakban nincs elég intenzív kezelést biztosító hely.
Kedden a koronavírus fertőzőbb brazil variánsától tartva a francia kormány felfüggesztette a légi közlekedést Brazíliával.
Jair Bolsonaro elnök, aki eleinte elbagatellizálta a válságot, a hónap elején rendeletet írt alá egy a koronavírus elleni harcra szánt 5,3 milliárd reálos (284 milliárd forintos) hitelcsomagról. A kölcsönt a brazil egészségügyi rendszer megerősítésére szánják. Az egészségügyi minisztérium azt mondta, a forrásokból 2600 klinikát támogatnának, és több kórházi ágyat biztosítanának a fertőzöttek kezelésére. Bolsonaro korábban egy tévés beszédben védte meg kormányának járványkezelő intézkedéseit, és az oltási kampány felgyorsítását ígérte, ezt azonban országszerte edényzörgetős tiltakozásokkal fogadták.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Az argentin egészségügyi miniszter megvédte a kínai vakcinát, Izrael a tizenévesek oltásán gondolkodik, a Pfizer növelte oltóanyag-termelését. Fontos vakcinahírek egy helyen.
A védettségi igazolvány megléte önmagában még nem jogosít fel a hatósági házi karantén elhagyására – derült ki az operatív törzs mai tájékoztatójából. Elmondták, egyre többen kérik a rendőröket a határokon, hogy fogadjanak el különböző igazolásokat mentességként, ezért fontos rögzíteni, hogy továbbra is két negatív eredményű PCR-tesztre van szükség, a koronavírus elleni védettségi igazolvány megléte tehát önmagában még nem jogosít a karanténkötelezettség alóli mentesítésre. Szerdán sms-ben kapnak behívót azok a pedagógusok, óvodai, bölcsődei dolgozók, akik eddig valamiért nem tudtak elmenni az oltásra. Az elmúlt heti járványadatokkal kapcsolatban pedig azt tudtuk meg, hogy az új esetek 14%-át Budapesten diagnosztizálták, 13%-át pedig Pest megyében. Az új fertőzöttek számának csökkenése Komárom-Esztergom megyében volt a legnagyobb (45%), majd Budapesten (37%), Tolna megyében (36%) illetve Pest megyében (35%).
Németországban második adagként sem adnak AstraZeneca-oltást hatvan év alattiaknak. Az úgynevezett hírvivő RNS-re (mRNS) alapuló vakcinák közül kell választani második oltást azoknál a 60 alattiaknál, akik első adagként AstraZeneca-féle oltást kaptak. Ez azt jelenti, hogy ebben a korcsoportban egyelőre vagy a Pfizer–BioNTech-, vagy a Moderna-féle készítmény alkalmazható az AstraZeneca-vakcina utáni második oltásként. Az új szabállyal rövidesen kiegészítik az oltási kampányról szóló szövetségi szintű kormányrendeletet.

Sarkadi Balázs orvos-biológus szerintmielőbb meg kellene vizsgálni a kínai vakcina hatásosságát. Nem vonja kétségbe a kínai vakcina hasznosságát, pusztán arra világít rá, hogy mindenki szerint az volna a legjobb eset, ha az aggodalom feleslegesnek bizonyulna, és kiderülne, hogy a Sinopharm-vakcina „igen magas százalékban pozitív antitesteredményt és megfelelő klinikai védettséget ad”.

Argentínában az egészségügyi miniszter méltatta a Sinopharm hatásosságát, ami szerinte 80 százalékos. Carla Vizotti elmondta: a Sinopharm hasonló arányban nyújt védettséget, mint a brit–svéd fejlesztésű AstraZeneca-oltóanyag vagy „sok másik”. Hozzátette, hogy a kínai vakcina fertőzés esetén mérsékli a megbetegedés súlyosságát, és nincsenek komoly mellékhatásai.
Az izraeli gyermekorvosok javasolják a 12–15 év közöttiek beoltását koronavírus ellen. Érvként azt említették, hogy a gyerekeknek növekvő szerepük van a vírusok terjesztésében, és sok, korábban a betegségen átesett gyermek szenved későbbi tünetektől: gyengeségtől, fejfájástól, koncentrálóképessége hanyatlásától. A szövetség kitért arra is, hogy az oltástól védett gyerekek kiszabadulhatnak a bezártságból, amely jelentős pszichoszociális károkat okoz nekik.
A Pfizer növelte oltóanyag-termelését, aminek révén 10 százalékkal több vakcinával képes szolgálni május végéig az Egyesült Államoknak, és a vártnál két héttel korábban leszállítja teljes vállalását, a 300 millió adagot. A vállalat korábbi ígérete szerint 100 millió vakcinát március végéig, további 100 milliót pedig május végéig, majd újabb 100 milliót július végéig bocsát az Egyesült Államok kormányzatának rendelkezésére.
A Moderna közölte, hogy vakcinája fél évvel a második oltás után is jól véd az összes koronavírus-variáns ellen, a hányados legalább 90 százalékos, a súlyos megbetegedéseket pedig minimum 95 százalékban akadályozza meg. Az amerikai cég bejelentette azt is, hogy megkezdte vakcinája egy új változatának tesztelését, amelynek célja a legelőször Dél-Afrikában azonosított vírusváltozattal (B.1.351.) szembeni védelem. A Moderna oltóanyaga már több mint 40 országban megkapta a használati engedélyt.



Az Európai Bizottság nem fogja meghosszabbítani az AstraZeneca és a Johnson & Johnson szerződését jövőre, tehát nem vásárolnak tőlük koronavírus elleni vakcinát, írja a Reuters olasz forrásokra hivatkozva.
Az olasz La Stampának azt nyilatkozta az olasz egészségügyi minisztérium munkatársa, hogy az Európai Bizottság számos más uniós ország vezetőjével egyetértésben úgy döntött, hogy azokkal a cégekkel nem hosszabbítják meg a szerződéseket, amelyek vírusvektor-alapú vakcinákat állítanak elő. Ezek közé tartozik az AstraZeneca, a Johnson & Jonhson és a Janssen oltóanyaga is. (

Az olasz forrás azt is állította, hogy az EB még inkább olyan mRNS-alapú vakcinákra fog koncentrálni, mint a Pfizer vagy a Moderna.
A döntés hátterében az állhat, hogy az AstraZeneca és a J&J sem tudta időre teljesíteni a szállításai határidőket az Európai Unió felé, az AstraZenecát az EB vezetője, Ursula von der Leyen még exporttilalommal is megfenyegette.





Június végéig 50 millióval több adaggal érkezik EU-ba a Pfizer–BioNTech vakcinájából – jelentette be szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke . Az Európai Bizottság megállapodást kötött az amerikai–német gyógyszergyártó vállalatokkal az oltóanyagok szállításának gyorsításáról.
Ez azt jelenti, hogy a gyógyszergyártó vállalat április és június között összesen 250 millió vakcinát szállít az uniónak.
A Hvg.hu cikke szerint az 50 millió extra adagot népességarányosan fogják elosztani az uniós országok között, és az oltóanyagok már a második negyedévben a tagállamok rendelkezésére állnak majd.

Az Európai Bizottság egy új szerződésről is tárgyalni kezd a gyógyszergyártóval arról, hogy 1,8 milliárd adag vakcinát vásároljanak 2022-re és 2023-ra. Von der Leyen azt is mondta, ezeket az oltásokat már kizárólag az EU területén fogják gyártani.
Az Euronews azt írja, a Pfizer korábban azt ígérte, hogy 500 millió adag vakcinát szállít le az uniónak az év végéig, míg a Moderna várhatóan 360 millió, a Johnson & Johnson pedig 200 millió adagot teljesít.



Noha sem az Európai Gyógyszerügynökség, sem a WHO nem látta indokoltnak az AstraZeneca alkalmazásának felfüggesztését a trombózisos esetek mérsékelt száma miatt, Dániában az egészségügyi minisztérium végül úgy döntött: tartósan leállítja az oltást az AstraZeneca vakcinájával a fenti okok miat. A Reuters cikke szerint az ország oltási programja emiatt négy héttel is csúszhat.

Közben számos országban szabályozták már a vakcina alkalmazását, Franciaországban és Németországban például csak bizonyos kor, 50 vagy 60 év felett alkalmazzák az oltóanyagot – feltehetően azért, mert a trombózisos esetek főként 55 év alatti nőknél fordultak elő.
Olasz források szerint emellett az Európai Bizottságban döntés született arról, hogy az Európai Bizottság nem fogja meghosszabbítani az AstraZeneca és a Johnson & Johnson szerződését jövőre, mivel azok vektorvakcinák. Ennek értelmében tehát nem vásárolnak tőlük koronavírus elleni vakcinát, helyette még inkább az olyan mRNS-alapú vakcinákra fog koncentrálni, mint a Pfizer vagy a Moderna.





Még mindig nagyon magas a SARS-CoV-2 vírus koncentrációja a magyar szennyvízben, de az elmúlt öt hét tendenciája alapján úgy tűnik, hogy lassan csökken – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) honlapján.

Egerben, Salgótarjánban, Szombathelyen, Veszprémben és kisebb mértékben Pécs esetében emelkedő a tendencia, de Békéscsabán, Győrben, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, és kisebb mértékben Kecskeméten csökkenő koncentrációt mértek. Emellett több városban is stagnál a koncentráció mértéke.





Svédország mégsem kezd el oltani a Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcinájával, miután hasonló, ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, mint az AstraZeneca készítménye esetében .

„Várjuk az EMA felülvizsgálatának eredményeit, illetve további információkat az Egyesült Államokból, mielőtt Svédországra vonatkozóan javaslatot tennénk. Addig is azt tanácsoljuk, hogy ne használják a vakcinát”
– mondta Anders Tegnell, a svéd közegészségügyi intézet járványügyi főszakértője.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) folytatja a J&J csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek közötti esetleges összefüggés vizsgálatát.
Svédországba eddig 31 ezer adag érkezett a készítményből, de ezeket még nem használták fel.
Az amerikai egészségügyi hatóságok, miután hat embernél néhány nappal az oltás után ritka, vérrögképződéses rendellenességek léptek fel, a J&J egydózisú vakcinája alkalmazásának felfüggesztését javasolták kedden. A bejelentést követően nem sokkal a J&J közölte, hogy elhalasztja az oltóanyag kiszállítását Európába.
Franciaország egyébként szerdán jelentette be, hogy a J&J vakcináját ugyanolyan feltételek mellett fogják forgalmazni és alkalmazni, mint jelenleg az AstraZeneca oltóanyagát, azaz csak a legalább 55 évesek kaphatják.
Közel 200 ezer adag J&J vakcina érkezett Franciaországba, és jelenleg folyik a szétosztása a háziorvosoknak, az oltópontként is működő rendelőintézetnek és a gyógyszertáraknak. A vakcina alkalmazása az előzetes terveknek megfelelően hétfőn megkezdődik.
„Természetesen ugyanolyan feltételek mellett forgalmazzuk és alkalmazzuk, mint az AstraZeneca-vakcinát, azaz a legalább 55 évesek kaphatják”
– mondta Gabriel Attal kormányszóvivő. Hozzátette, hogy a francia hatóságok továbbra is bizalmat szavaznak a brit–svéd oltóanyagnak.
Az életkori korlátozást a francia kormány korábban azzal indokolta, hogy a vérrögképződési problémák, amelyek miatt az oltást több európai ország korábban rövid időre felfüggesztette, kizárólag 55 évnél fiatalabbaknál jelentkeztek.
Franciaországban a járványban elhunytak száma a következő napokban eléri a 100 ezret, a közeljövőben nemzeti megemlékezést szervez tiszteletükre a kormány, de annak pontos dátumát még nem tudta megmondani.
A kórházakban csaknem 32 ezer fertőzöttet ápolnak, és az intenzív osztályok rendelkezésre álló 8 ezer ágyán csaknem 6 ezer súlyos beteg fekszik. Az ő számuk a hónap végéig még várhatóan emelkedik. Franciaországban egy éve volt utoljára ilyen sok, súlyos állapotban lévő fertőzött.





Mivel több olyan eset is ismert, amikor a kínai Sinopharm vakcinájával beoltott magyaroknál nem alakult ki kellő védelem, és néhányan meg is betegedtek, sürgősen meg kéne vizsgálni a vakcina hatékonyságát, és ha szükséges, az érintetteket másik vakcinával újraoltani – írta Sarkadi Balázs akadémikus orvos-biológus abban a levélben, amelyről a Hvg.hu számolt be kedd este.

Az, hogy a Sinopharm vakcinája egyes esetekben nem nyújt elegendő védelmet a második adag után sem, máshol is kiderült már. Elsőként a vakcinát széles körben használó Egyesült Arab Emírségekben merült fel, hogy bizonyos esetekben a harmadik adag beadásával próbálkoznak, majd nem sokkal később a magyarországi, rendeleti úton kiadatott engedély jogi alapját adó Szerbiából is hasonló hírek érkeztek.
„A hazai adatok egyelőre anekdotikusak, hiszen nem történt lényegi, szélesebb körű vizsgálat. A klinikákon történt vizsgálatok szerint azonban több Sinopharm-vakcinával oltott páciensnél három hét után sem volt mérhető ellenanyag [...], ráadásul ebből négy esetben a páciens több hét után megfertőződött a CoV-2 vírussal, és klinikai kezelésre szorul. [...] Egyre több hazai adat van arra vonatkozóan, hogy a CoV-2-ellenes antitest több hét után sem jelenik meg az evvel a vakcinával oltottak szérumában.”
„Mindezek alapján az a javaslatom, hogy Magyarországon sürgősséggel el kellene indítani egy kutatást a Sinopharm vakcinával oltott páciensek antitest-alapú és celluláris immunitásának vizsgálatára. [...] Ilyen projektet csak az a szervezet tud elindítani, amely a megfelelő oltási adatok birtokában van, és a vizsgálatokra vissza tudja hívni a pácienseket” – írta Sarkadi Balázs a levélben, amelyben konkrét, alacsony költségű vizsgálatokra is javaslatot tett.
Megkérdeztük az akadémikust, miért állt a nyilvánosság elé, mekkora lehet a probléma, illetve miért és pontosan milyen vizsgálatokat sürget.
Vizsgálni kellene
Sarkadi Balázs a Telexnek azt mondta, a vizsgálatra felhívó levelet először a Magyar Tudományos Akadémián belül, az Elnöki Bizottság az Egészségért tagjainak küldte. Ennek a bizottságnak a járvány elején még ő maga is a tagja volt. „Akadémiai ajánlásokat tettünk, hogy hogyan kéne a járványt kezelni, amiből nem sok valósult meg” – mondta. Először a bizottságnak javasolta, hogy fel kellene vetni a vakcina vizsgálatát, később más szakembereknek is elküldte a levelet, akiknek közvetlenebb szerepük van a járványkezelésben, de érdemi pozitív választ nem kapott, ezért döntött úgy, hogy szélesebb körben is megosztja az aggályait.
„Nem vagyok az »oltásellenes baloldal« része, azért jelentkeztem, mert ennek a kínai vakcinának még nem volt meg a rendes kivizsgálása, nem állnak tudományos adatok a rendelkezésre, hogy milyen hatékonysággal működik, és ezt fel kéne mérni Magyarországon.”
„Mivel egyelőre Magyarország az egyedüli EU-s ország, ahol ezzel a vakcinával oltanak, itt kéne megcsinálni ezt a vizsgálatot, ami nem egy nagy feladat, néhány hét alatt elvégezhető lenne. Tisztességesen ki lehetne mutatni, hogy milyen védettséget ad, és megnyugtatni azokat az embereket, akik most elkezdenek aggódni, hogy ők védettek-e, vagy nem. Nem a magánegészségügyre kellene bízni, hogy tíz-húszezer forintért megvizsgálják az embereket, pláne, hogy egy mérés még nem ad világos választ” – tette hozzá.
Sarkadi két irányban indítana vizsgálatot:
  • Egyrészt fel kéne mérni szerinte, hogy a kínai vakcinával beoltottak milyen arányban betegszenek meg akkor, amikor elvileg már védettnek kellene lenniük.
  • Másrészt egy háromféle tesztből álló vizsgálatsorozattal igazolni kéne, hogy a kínai vakcinát kapók szervezetében kialakul-e a védettséghez szükséges antitestszint és sejtes immunválasz.
Meg kell nézni, hányan betegedtek meg
Az első és legfontosabb lépés Sarkadi szerint az oltás utáni megbetegedések felmérése lenne.
„Most már több százezer embert beoltottak itthon ezzel a vakcinával, a második adaggal is. Azt kéne megnézni, hogy a második oltás után néhány héttel – amikorra már ki kellene alakulnia a védettségnek – lettek-e betegek emberek, bekerültek-e a kórházban súlyos Covid-betegséggel. Ez a betegadatokból és az oltási adatokból, tajszám alapján megállapítható. Ugyanezt a Pfizer vakcinájával is fel lehetne mérni az összehasonlíthatóság kedvéért.”
„Ez egy pár napos munka lenne annak, aki hozzáfér az adatokhoz” – mondta, hozzátéve, hogy az természetes, hogy ilyen adatokat nem tesznek nyilvánossá, de a kormányzati munkát segítő járványügyi szakembereknek ehhez hozzá kellene férniük. Ennek híján csak anekdotikus adatok vannak erről. Azok viszont vannak, ami jelentős bizalmatlanságot kelthet a vakcina iránt, épp ezért lenne Sarkadi szerint mindannyiunk érdeke egy ilyen vizsgálat, mert ha ez megállapítaná, hogy szórványos esetekről van csak szó, akkor segíthetne megnyugtati a kedélyeket.
„Úgy tudom, hogy a Pfizer- és a Moderna-vakcináról az oltások első időszakában készült ilyen egyetemi felmérés. Tudomásom szerint ezek esetében gyakorlatilag nem volt súlyos betegség, a kínait viszont nem tudjuk, mert azt senki nem mérte.”
Az antitestek árulkodók lehetnek
A másik irány, amerre el kellene indulni Sarkadi szerint, a beoltottak védettségének tesztelése. „Ez már valamivel bonyolultabb, meg kéne tervezni a vizsgálatot, de ez is néhány hét alatt lezavarható lenne. Most már százezreket beoltottak, akár önkéntesen, akár felkérésre ki lehetne válogatni az alanyokat.”
Három, egymásra épülő lépésben vizsgálná az érintetteket:
  • Egy antitestgyorsteszttel felmérné az ellenanyag szintjét.
  • Akinél ez negatív (azaz nem mutatja ki antitestek jelenlétét), annál komolyabb, laboratóriumi antitestvizsgálatot végeztetne.
  • Akinél ez sem talál antitesteket, annál egy harmadik teszttel a sejtes immunitást is felmérné.
Mint mondta, látott olyan, egyes emberekre vonatkozó vizsgálati eredményeket, amelyek alapján nem termelődtek antitestek a második adag kínai vakcina után néhány héttel sem. Nekünk is több olvasó számolt be hasonlóról, de ez mind egyedi eset, ezek alapján nem tudható, hogy rendszerszintű, sokakat érintő problémáról van-e szó.
Egy háziorvos előkészíti a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcináját az oltás napján szolnoki rendelőjében 2021. április 5-én
„Néhány száz esetet végig kéne vizsgálni, akik kaptak Sinopharm- vagy Pfizer-vakcinát, a kettőt össze kéne hasonlítani, és megnézni, hogy keletkezett-e védő antitest, és akiknél nem, azoknál meg kéne nézni, hogy kialakult-e sejtes immunitás” – mondta.
A klinikai hatásosság egyébként egy relatív mérőszám, a 95 százalékos hatásosság például nem azt jelenti, hogy 100-ból 95 embert véd meg, hanem hogy ennyivel csökkenti a megbetegedés kockázatát a be nem oltottakhoz képest. (Erről itt írtunk részletesebben.) A hatásosságot tehát hagyományosan a megbetegedés viszonylatában mérik, és még nem tudjuk pontosan, hogy az antitestek szintje, illetve az immunrendszer másik fő pillére, a sejtes immunválasz, hogyan viszonyul ehhez. Ezért egyes szakértők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a vírus ellen a szervezetben termelődő antitestek szintje alapján beszéljünk védettségről.
Sarkadi Balázs szerint azonban ezen a téren történt már szakmai előrelépés.
„Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy az antitestszintek valóban mutatják, hogy mennyire hatékony egy vakcina. Az elég biztonságosnak látszik, hogy ha megjelennek a tüskefehérje ellen védő antitestek, azok elég jó védettséget adnak”
– mondta, idézve egy márciusi, még lektorálás előtt álló tanulmányt is.
Mivel a jelenlegi helyzetben az új vakcinák placebokontrollos klinikai hatásossági vizsgálatára kevés az idő, a tanulmány szerzői olyan tényezőt kerestek, amely gyorsíthatja a vakcinák hatásosságának értékelését. Ezért fogtak hét olyan vakcinát, amelyről elérhető elég adat, és összevetették a klinikai hatásosságukat az általuk laboratóriumi körülmények között generált antitestszinttel, hogy kiderüljön, ez az utóbbi érték önmagában elég pontosan utal-e a hatásosságukra. Arra jutottak, hogy erős összefüggés mutatható ki a klinikai hatásosság és a neutralizáló, illetve a kötő antitestek szintje között, minden gyártási, földrajzi, populációs különbség és az egyes variánsok befolyásoló hatása ellenére is. A szerzők szerint ezért az antitestszint megfelelő lehet a hatásosság értékelésére.
A hét vizsgált vakcina között egyébként nem szerepelt a Sinopharmé, mert arról nincs elég adat, de a hasonló elven készült – bár alacsonyabb hatásosságú – kínai vakcina, a Sinovac oltóanyaga igen. (A másik hat a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Janssen, a Novavax vakcinája, illetve a Szputnyik V.)
A sejtes immunitást is mérni kell
Arról, hogy a gyorstesztekkel miért nem érdemes házilag ellenőrizni a vakcina hatékonyságát, ebben a cikkben írtunk részletesen. A lényeg, hogy ez csak az immunválasz egyik részét méri, és azt sem megbízhatóan, nemcsak a tesztek érzékenységével kapcsolatos esetleges korlátok miatt, hanem azért is, mert többféle teszt érhető el, és nem mindegy, hogy melyikkel próbálkozunk.
Sarkadi Balázs sem állítja, hogy a gyorsteszt önmagában bármire elég lenne, de első lépésként jó szűrőnek tartja, mert olcsó, és ha ez pozitív lesz, akkor nem is érdemes az illető vizsgálatával továbbmenni. De mint mondta, ehhez is a megfelelő gyorstesztet kell használni, mert valóban vannak olyanok is, amelyek akár a Pfizer vakcinája után sem mutattak egyáltalán antitestet, mert rosszat mértek.
A klinikai vizsgálathoz ezért ki kéne választani a megfelelő gyorstesztet, amely tényleg azt nézi, amit kell (ahogy a vizsgálat pontos időzítését is meg kell határozni a második oltáshoz képest). Sarkadi a vírus tüskefehérjéje ellen termelődő antitestet mérő Cellex tesztet javasolja.
Aki ebben pozitivitást mutat, azt biztosan rendben van, nem kell tovább vizsgálni. De akinek ez a megfelelően kiválasztott gyorsteszt negatív lesz, annál sem jelenti ez azt, hogy probléma van, csak azt, hogy érdemes komolyabban is megvizsgálni. „A következő lépés már egy kvantitatív, megbízható, laboratóriumi antitestteszt. Akinél ez is negatív, ott érdemes még a sejtes immunválaszt is megnézni, hátha az megvan, és akkor nem kell aggódni” – mondta.
Bár az antitestszintet könnyebb mérni, a sejtes immunitás mérésére is van már elérhető módszer: a Quantiferon teszt, noha ez drágább és bonyolultabb, mint az antitestteszt – tette hozzá.
„Több kórházban mérik a sejtes immunválaszt is, de tudtommal senki nem csinált olyan célú vizsgálatot, hogy valójában a kínai vakcina után mennyire hatékony a sejtes immunválasz.”
Aki nem védett, be kell oltani mással
Ha a három teszt, illetve a beoltottak megbetegedésének összesítése alapján bebizonyosodna, hogy ez egy valós probléma, azaz nemcsak szórványosan fordul elő, hanem nagyobb arányban (hangsúlyozzuk: egyelőre nem tudni, hogy ez-e a helyzet), akkor a következő kérdés, hogy mi lenne a megoldás.
Akinél igazoltan nem alakult ki semmilyen védettség hetekkel a második oltás utánig, azt Sarkadi szerint be kellene oltani mRNS-alapú vakcinával, azaz a Pfizerével vagy a Modernáéval.
Felmerül, hogy ez járhat-e bármilyen kockázattal, hiszen ahogy mi is írtunk róla, a különféle vakcinák keverését, bár ígéretes irány, egyelőre még javában vizsgálják. (Noha Németország épp szerdán jelentette be, hogy az AstraZeneca-vakcinánál megállapított, nagyon ritka trómbóziskockázat miatt az első körben ilyen oltást kapott 60 év alattiakat másodikra másféle vakcinával oltják be, és Franciaországban is felmerült hasonló).
A Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya járványügyi szakügyintézője az újonnan érkezett AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagokat veszi át Kaposváron, a főosztály raktárában 2021. március 30-án
Sarkadi szerint azonban ebben az esetben nem merül fel ilyen kockázat, mert itt nem a vakcinák keveréséről van szó, hanem arról az esetről, ha a kínai vakcina nem vált ki immunválaszt. Márpedig ha ilyen előfordul, akkor az érintettek szerinte nyugodtan kaphatnak bármilyen másik vakcinát.
Megoldási lehetőségként felmerült még egy harmadik adag beadása is ugyanebből a kínai vakcinából, hogy ezzel erősítsék a kiváltott immunválaszt. Ezzel próbálkoznak a már említett emírségekbeli és szerbiai esetekben is. A napokban a kínai járványügyi központ vezetője is beszélt arról, hogy az inaktivált víruson alapuló kínai vakcinák – ilyen a Sinopharm és a Sinovac oltóanyaga is – kevésbé hatásosak, mint az mRNS-alapú vakcinák. Az egyik lehetséges válaszlépésként ő is egy harmadik adagról beszélt – bár másnap jelentősen finomította a nyilatkozatát –, és maga a Sinopharm is jelezte korábban, hogy kísérletezik egy harmadik adaggal a hatás fokozása érdekében.
Müller Cecília országos tisztifőorvos április 12-én azt mondta, „nincs ok változtatni a Sinopharm-vakcina alkalmazásán”, de ha hivatalos adat jön a gyártótól vagy valamilyen hatóságtól, akkor megteszik a szükséges lépéseket, ahogy azt egyébként bármilyen más vakcina esetében is tennék.
„Ez egy járványügyi kérdés, döntsék el az ehhez jobban értő szakemberek, de ha két adag egyáltalán nem volt hatékony, akkor valószínűleg a harmadik sem lesz az. Mivel Magyarországon rendelkezésre állnak az mRNS-vakcinák, én azt mondanám, hogy ezekkel érdemes újraoltani ilyen esetekben”
– mondta erről Sarkadi.
A Sinopharm-vakcina variánsok elleni hatásosságáról egyébként nincs biztos adat. A Magyarországon is domináns brit variáns ellen a jelek szerint az alaptörzs ellenihez hasonló mértékben véd, míg más vakcinák adatai alapján végzett becslések szerint a dél-afrikai és a brazil variáns ellen 56 százalék körüli hatásossággal előzheti meg a megbetegedést.
Nagyobb baj lenne, ha utólag derülne ki
Bár Sarkadi Balázs állt először a nyilvánosság elé a vizsgálat sürgetésével, nincs ezzel egyedül szakmai körökben. Rusvai Miklós virológus például futólag szintén arról beszélt kedden a Népszavának, hogy egy önkéntes alapú, reprezentatív vizsgálattal, laboratóriumi tesztek segítségével gyorsan tisztázható lenne, hogy a kínai vakcina kellő antitesttermelődést vált-e ki, és ha nem, akkor arra reagálni kell.
„Kutya kötelessége lenne ennek az országnak, hogy ha egyszer tömegesen ezzel a vakcinával oltunk, és nincsenek megfelelő szakmai adatok, akkor megvizsgáljuk ennek a hatékonyságát”
– mondta Sarkadi.
„Éppen az erősíti az oltásellenességet, ha bizonytalanság alakul ki. Márpedig itt bizonytalanság alakult ki, és nemcsak a magyar eredmények, hanem a nemzetköziek alapján is. Ezt lenne jó eloszlatni, vagy ha megalapozott, akkor rendbe tenni, hogy az emberek megkapják a megfelelő védettséget. Sokkal nagyobb baj lenne abból, ha utólag derülne ki” – tette hozzá.
Megkérdeztük az operatív törzstől, hogy terveznek-e vizsgálatot indítani a Sinopharm-vakcina hatékonyságáról, illetve az ezzel beoltottak védettségéről, és ha igen, mikor, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Ha érdemben reagálnak, beszámolunk róla.





Az antitesteket hatékonyabban elkerülő formában mutálódhat a koronavírus Brazíliában felfedezett variánsa. A Fiocruz, a latin-amerikai ország közegészségügyi intézete által végzett kutatás során a vírus tüskeszerű fehérjéjének mutációira bukkantak, ezeket használja a vírus a sejtekbe való behatolásra és a sejt megfertőzésére – írta az MTI.

A szakértők szerint ezek a változások ellenállóbbá teszik a vírust a vakcinákkal szemben, amelyek a tüskefehérjét célozzák meg. Ez jelentősen súlyosbíthatja a brazíliai járványt.
„Úgy véljük, ez egy újabb elkerülő mechanizmus, amelyet a vírus az antitestek válaszának elkerülésére hozott létre” – mondta Felipe Naveca, a tanulmány egyik szerzője, a Fiocruz munkatársa.
Naveca elmondása szerint a változások hasonlónak tűnnek, mint amelyeket a még agresszívabb dél-afrikai variáns esetében láttak. Utóbbival szemben egyes tanulmányok szerint bizonyos vakcinák kevésbé hatásosak.
„Ez különösen aggasztó, mert a vírus evolúciója folyamatosan gyorsul” – tette hozzá a szakértő. Vizsgálatok szerint a P1-variáns 2,5-szer fertőzőbb, mint az eredeti koronavírus, és ellenállóbb az antitesteknek.
Franciaország kedden felfüggesztette az összes Brazíliába tartó vagy onnan érkező járatát, hogy megakadályozza a variáns terjedését. Latin-Amerika legnépesebb országa egyre jobban elszigetelődik.
A variáns, mely hamar dominánssá vált Brazíliában, valószínűleg jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a járvány második hulláma ennyire súlyossá vált. A koronavírus-fertőzés következtében elhunytak száma 350 ezer fölé emelkedett Brazíliában – ez az Egyesült Államok mögött a második legtöbb.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A magyarok többsége továbbra is óvatos, és teljes nyitást csak augusztusig bezárólag vár. Folytatódott a bizonytalanok és oltásellenesek lakosságon belüli arányának csökkenése, és egyértelműen az oltást vállalók irányába billent a mérleg. A teljes felnőtt lakosságot jellemző regisztrációs arány duplájára nőtt két hónap alatt, de a fiatalok körében továbbra is alacsonynak számít – olvasható az Ipsos legfrissebb felmérésében.

A kutatási számok alapján a lakosság egyre jobban nyit a védőoltások irányába. Az idén áprilisban mért vakcinációs hajlandóság minden korábbinál magasabb, ezzel szemben az ellenzők és bizonytalanok tábora egyaránt csökkent. Az Ipsos mérése szerint jelenleg 58%-os réteg oltáspárti, szemben a körülbelül egyharmadnyi ellenzővel.
Az oltási kedv javulásával párhuzamosan a regisztrációs hajlandóság is fokozatosan növekedett az elmúlt két hónapban, a pozitív trend azonban nem minden lakossági szegmensben azonos dinamikájú – írják.
Az 1992 után született lakosság 42%-a kéri a vakcinát (ez 7 százalékpontos növekedés februárhoz képest), de 52%-os többség továbbra is ellenzi azt (1 százalékpontos növekedés). A bizonytalanok aránya a többi korcsoport átlagának megfelelő.
A 18–39 éves felnőttek mindössze negyede regisztrált oltásra (24%), és a fiatal oltáspártiak körében is csak 57% volt hajlandó megadni az adatait az online regisztrációs felületen (szemben a 75%-os teljes lakossági átlaggal). Ezzel szemben a 60 év felettiek 72%-a szeretne oltást kapni (vagy már kapott legalább egyet), és körükben 87% jelezte is ilyen szándékát a hivatalos weboldalon.
A legkisebb bizonytalanság és a legmagasabb oltási szándék az átoltottságban vezető fővárosban mérhető (77%, szemben a 21% elutasítóval), és a legmagasabb regisztrációs hajlandóságot is Budapest lakossága mutatja (66% az oltáspártiakon belül, 51% a teljes budapesti lakossági szegmensben). Az ország régiói közül Észak-Magyarország lakossága a legszkeptikusabb (46% oltáspártival szemben 45% ellenző), ami a regisztrációs számokban is érzékelhető (39%).
A magyar lakosság 57%-a úgy véli, hogy augusztusig véget érnek a korlátozások Magyarországon, és minden visszatér a korábbi rendbe, míg májusi nyitásra mindössze 21% számít. A kérdés megosztónak bizonyult, körülbelül egyötödnyi tábor (18%) nem tudta megtippelni a nyitás dátumát, 8% szerint pedig soha nem áll vissza a korábbi állapot, maradnak bizonyos szintű korlátozások. A lakossági várakozásokat összegezve a teljes nyitás legvalószínűbb dátumának a június tűnik honfitársaink számára.


„Beszélnünk kell a negyedik hullámról, ugyanis egyáltalán nem zárható ki, hogy be fog következni” – olvasható Kemenesi Gábor biológus, víruskutató megjelent írásában.

A kutató szerint a vírus szezonalitása egyre biztosabb, a globális vakcinációs program pedig aligha éri el addigra a kívánt hatást. „Nem mindegy azonban, hogy miként várjuk majd! Így nem tehetünk mást, mint felkészülünk a rosszabb esetben határainkon belül fellángoló járványra, de jobb esetben is egy határon kívül kialakuló hullámra, amelyet hatékonyan kint kell majd tartanunk” – írta.
A vakcinák „minden rendelkezésre álló tudományos adat szerint” működnek a járvány súlyos hatásainak enyhítése érdekében. „Némelyik esetében már az is bebizonyosodott, hogy a fertőzés terjedését is lassítják, miután az oltottak körében 90 százalékos teljes védettséget, tehát a fertőződéstől való védelmet is leírták.”
Mint írta, alapvető törvényszerűség, hogy hosszú távon a járvány terjedése a vakcinák ellen dolgozik, „hiszen egyre több és több variáns megjelenésének enged teret és az emberek vírusnak való kitettségét is növeli”.
„A terjedést minden bizonnyal segíteni fogja az a hamis biztonságérzet is, amely nyáron ránk telepszik majd, pontosan úgy, mint tavaly. Emellett számításba kell vennünk, hogy a vakcinálási hajlandóságnak is van egy plafonja, nem fog mindenki élni ezzel a lehetőséggel, ráadásul ahogy a járvány nyomása is csökken, a hezitálók közül is többen pártolhatnak el a vakcináktól”
– hangsúlyozta.
Tehát Kemenesi szerint a nyári nyitások és felszabadultság után őszre lesz egy nem teljesen átoltott populáció, „nyáron takaréklángon fennmaradt terjedési láncolatokkal, amelyek fő motorja ezúttal a nem oltottak körében súlypontozódik”.
Fontosnak tartja az óvatosságot, „a határokon túlnyúló végrehajtói szemléletet és a diagnosztikai, járványügyi, kórházi kapacitások hosszú távú növelését”. Majd hozzátette: „A gazdaság számára kevésbé egyértelmű előnyökkel járó, több ezer fős tömegrendezvényeket mindenképp hanyagolnám.”




Az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatainak április 19-i nyitása előtt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár elmondta, mit tehetnek azok a szülők, akik a járvány miatt még nem akarják iskolába engedni a gyereküket.
A politikus szerint
  • az intézményvezetők engedélyezhetik a távollétet, erre megvan a felhatalmazásuk;
  • a tanulók nagyobb része részt fog venni a jelenléti oktatásban, de elfogadják, hogy a járványhelyzet miatt távol maradók is lesznek;
  • dupla munka nem várható el a tanároktól, nem lesz olyan, hogy a jelenléti oktatás után egy pedagógus megtartja majd online is az órát;
  • a tanárok a tanulmányi rendszerben kiadják majd a feladatokat, amiket a szülők segítségével otthon feldolgozhatnak a távol maradó gyerekek;
  • aki a tanév során 250 óránál többet hiányzik, év végén osztályozó vizsgával zárhatja eredményesen a tanévet;
  • az a szülő, aki nem engedi még iskolába a gyerekét a járvány miatt, a hiányzást igazolt hiányzásként kérje elismertetni, a kormány ebből nem csinál politikai ügyet.
A témáról korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Maruzsa szerint az oktatási intézmények nyitását üdvözölte a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Pedagógusok Szakszervezete. Szerda esti cikkünkben azt írtuk: a PSZ és a PDSZ éppen hogy aggasztónak tartja, hogy azokat a korosztályokat küldik iskolába, amelyeknél a legkevésbé lehet távolságot tartani.
Maruzsa azt mondta, hogy az alsósoknál alacsonyabb volt a fertőzési ráta, mint az idősebbeknél, egyébként pedig a korábbi protokollhoz térnek majd vissza az intézményekben, azaz kötelező lesz a hőmérséklet-mérés, a fertőtlenítés és a távolságtartás. Arról is beszélt, hogy az osztályokat nem lehet megfelezni, ehhez kétszer annyi pedagógusra lenne szükség.
A politikus az operatív törzs csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a bölcsődéktől a gimnáziumokig 200 ezer oktatási dolgozót oltottak be eddig. Arra kérte a pedagógusokat, bízzanak a kormányban: amikor veszélynek voltak kitéve, hazaküldték őket, most azonban a lassú és óvatos nyitásnak van itt az ideje.
A tájékoztatón Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője elmondta, hogy az idősek több mint 90 százaléka megkapta már az oltást. Az aktív korúak, azaz a 18–59 év közöttiek közel fele be van oltva, ugyanakkor a fiatalokat külön is megkérte a regisztrációra. Hozzátette: nincs változás az oltási programban, a hatóságok csak biztonságos és hatásos vakcinákat engedélyeznek.


A koronavírus-fertőzés tüneteinek elmúltával, valamint a védőoltás után sem szükséges késleltetni a gyermekvállalást, bármikor vállalható várandósság – írja legújabb (szám szerint: ötödik) hírlevelében az MTA Orvosi Tudományok Osztálya.

A hírlevél három szövegrésze közül az első a koronavírus-megbetegedés és a gyermekvállalás kapcsolatáról szól. „A várandósság önmagában nem jelent nagyobb veszélyt a koronavírus által történő megfertőződésre. (…) A várandósság alatt elszenvedett COVID-19 nem okoz magzati károsodást vagy vetélést” – jelenti ki a szövegrészt jegyző dr. Toldi Gergely neonatológus, immunológus (University of Birmingham), a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja.
„A témában megjelent eddigi tudományos közlemények arról tájékoztatnak, hogy a védőoltást követően várandósokban is megjelennek a vírus ellen védő antitestek, sőt ezek a méhlepényen keresztül a fejlődő magzatba, a megszülető újszülöttbe is átjutnak, őt is védik. Az oltást követő súlyos szövődményről, biztonsági kockázatot jelentő tényezőről nem számoltak be. Mindezt figyelembe véve az illetékes egészségügyi szakmai szervezetek a cikk írásakor az mRNS-alapú vakcinák (Pfizer és Moderna) alkalmazását ajánlják várandósság esetén, de várható, hogy a használható vakcinák köre később még bővülni fog”
– írja Toldi Gergely.
A szöveg arra is kitér, hogy az első védőoltás a második vagy harmadik trimeszter idején (azaz a várandósság 12. hetét követően) vehető fel, míg a második oltást a baba megszületése után ajánlják. A szakember szerint az oltás különösen azoknak a várandósoknak javasolt, akiknek egyéb rizikófaktoruk, alapbetegségük van, vagy a munkájuk miatt nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Az orvosi hírlevél szerint a szoptató édesanyák bármikor felvehetik az első oltást, majd 5 héttel később az ismétlő vakcinát, mindez pedig indokolt is, hiszen az anyában termelődő antitestek a csecsemőbe is átjutnak az anyatejjel, őt is védeni fogják. A szoptatás folytatása egyébként – maszkviselés és rendszeres kézmosás mellett – aktív koronavírus-betegség esetén is ajánlott: a termelődő antitestek ilyenkor is átjutnak az újszülöttbe, ez azonban nem jelent veszélyt a csecsemőre.
„Az újszülöttek, csecsemők COVID-fertőzése az esetek döntő többségében tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlik. E korosztály oltása jelenleg nem javasolt” – jelenti ki a szövegében Toldi. A szakember azt is aláhúzza: az, hogy a gyermek természetes úton vagy császármetszéssel jön világra, nem befolyásolja az újszülött fertőződésének kockázatát. Nem javasolt továbbá az újszülött elválasztása a fertőzött édesanyától, amennyiben elkülönítésük a kórházi tartózkodás alatt megoldható.
A teljes szöveg két további írással együtt (dr. Jakab Ferenc, az MTA doktora a variánsok és a vakcinák kapcsolatáról értekezett, dr. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézetének adjunktusa pedig a mutációs változásokat vizsgálta az immunitás tükrében) az MTA Orvosi Tudományok Osztályának hírlevelében olvasható. A hírlevél szerkesztője Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője.




Zuzana Čaputová szlovák államfő szerint a volt szlovák miniszterelnök, Igor Matovič nem mondott igazat arról, hogy az orosz fél miért kérte vissza a Szlovákiába küldött Szputnyik V vakcinákat.

Matovič korábban azt állította, az oroszok azért kérték vissza a vakcinákat, mert az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (ŠÚKL) egy olyan laboratóriumban vizsgálta az oltóanyagokat, ami nem tagja az EU gyógyszerellenőrző laboratóriumhálózatának. A Szputynik V fejlesztését finanszírozó és külföldi gyártását menedzselő Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap ugyanezt említette a közleményében.
„Mindkét áttanulmányozott dokumentum alapján megállapítottam, hogy ez az állítás nem igaz, tehát a visszaszolgáltatás iránti kérelem oka más volt” – jelentette ki Čaputová, aki szerint a szerződés közzététele jobban rávilágítana az ügy részleteire. Az államfő pozitívan értékelte, hogy az egészségügyi minisztérium átvette a Szputnyik ügyét, és azt, hogy meg akarják oldani a szerződés körül kialakult problémát.
Zuzana Čaputová szlovák államfő 2020. szeptember 24-én, Pozsonyban
Mária Kolíková igazságügyi miniszter szintén azt állítja, Matovič nem mondott igazat. „Ez az információ nem igaz” – mondta Kolíková a Denník N-nek a volt miniszterelnök állításáról. Szerinte az orosz fél által küldött levélből más tényeket lehet leszűrni. „Ezekről a tényekről, úgy gondolom, leginkább az egészségügyi miniszter kompetens tájékoztatni” – mondta.
Szlovákia, amely az Európai Unióban Magyarország után másodikként hagyta jóvá a Szputnyik V felhasználását, március 1-jén kapta meg az első, 200 ezer adagos vakcinaszállítmányt, amelyet a felhasználás előtt a szlovák szakhatóságnak ellenőriznie kellett. A szerződés Pozsonyban komoly politikai ellenállásba ütközött, ami Igor Matovič szlovák miniszterelnök lemondásához vezetett. A szlovák belpolitikai helyzetről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A szlovák szakhatóság korábban kifogásolta, hogy a Szputnyik V nem egyezik meg azokkal a mintákkal, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgál, és amelyet a The Lancet tudományos folyóirat is tanulmányozott. Az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal közleményt adott ki arról, hogy a Szlovákiába érkezett vakcinákat nem lehet összehasonlítani a külföldön alkalmazottakkal, mert csak a nevük egyezik meg.
Matovič csütörtök este arról beszélt, hogy szerinte durva hazugság és tudatos károkozás volt a gyógyszerhatóság részéről, hogy „csak a név közös” a 40 országba szállított orosz vakcinában. „Emiatt, hogy a SÚKL főnöke egy ilyen durva hazugságot engedett ki a világba, emiatt lesz szükséges, hogy a vakcina tesztelésének eredményeit a magyarországi laboratóriumban is megerősítsék” – jelentette ki a volt miniszterelnök. Matovič szerint 14 tesztből a tizennegyedikben is jelesre vizsgázott a vakcina – jelentette ki Matovič. Állítása szerint, ha a szlovák állami gyógyszerfelügyelet nem vonta volna kétségbe a vakcina reputációját, akkor azzal akár már holnap meg lehetett volna kezdeni az oltást.
Szlovákia már május elején elkezdhetné az oltást a Szputnyik V vakcinával, amennyiben a magyarországi laboratóriumi vizsgálatok megfelelőnek találják azt erre a célra, jelentette ki Eduard Heger szlovák kormányfő Prágában, akinek új tisztségében ez volt az első külföldi útja.



A nemzetközi média jelentős részéhez hasonlóan mi is beszámoltunk arról a két nappal ezelőtti hírről, hogy egy új tanulmány szerint a koronavírus gyorsabban terjedő, brit variánsa mégsem tűnik halálosabbnak, mint az eredeti vírustörzs. Ez ellentmondott más, közelmúltbeli eredményeknek, és jó hírnek tűnt, hiszen mára Magyarországon is ez a variáns vált dominánssá.

A helyzet azonban az, hogy az új eredmények ilyen értelmezése hibásnak bizonyult. Nem maga a rangos Lancet folyóiratban megjelent tanulmány, azzal önmagában nincs gond. Az abból levont következtetés ment félre.
Valójában ez az új eredmény is alátámasztja, hogy a brit variáns gyakrabban vezet halálos kimenetelű megbetegedéshez.
A hibás értelmezésre Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa és a kormány járványügyi döntéseit segítő munkacsoport matematikai modellező csoportjának vezetője hívta fel a figyelmet a KOVIDők Facebook-oldalon megjelent gyorselemzésében.
A kórházba kerülést is figyelni kell
Röst Gergely hangsúlyozza, hogy egy vírus halálosságának a megállapításához érdemes két részre bontani a megfertőződéstől a halálozásig – vagy jobb esetben a gyógyulásig – terjedő folyamatot:
  • Ha valaki elkapja a fertőzést, akkor vagy kórházba kerül, vagy nem.
  • Ha kórházba kerül, akkor vagy meghal, vagy nem.
Az, hogy a vírus, illetve a különféle variánsai mennyire súlyos betegséget okoznak, mindkét szakaszban megnyilvánulhat, ezért ezeket együttesen kell vizsgálni ahhoz, hogy kiderüljön, valójában mennyivel halálosabb egy mutáció. A híradásokban szereplő tanulmány azonban csak a másodikra koncentrált.
Védőfelszerelést viselő ápolók a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Két vegytiszta eset képzelhető el. Az első szerint a variáns csak az első szakaszban súlyosabb, azaz a variáns miatt a fertőzöttek nagyobb, mondjuk, kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba, de ott már ugyanakkora az esélye annak, hogy meghalnak-e.
A másik eshetőség, hogy a súlyosbító hatás a második szakaszban jelentkezik, azaz a variáns miatt nem kerülnek nagyobb eséllyel kórházba a fertőzöttek, de akik mégis, azok kétszer akkora eséllyel halnak bele a betegségbe.
A végeredmény mindkét esetben ugyanaz: a fertőzöttek körében így is, úgy is kétszer olyan halálosnak minősül a variáns, mint az eredeti törzs.
A gyakorlatban persze nem vegytisztán egyik vagy másik eset állhat fent, hanem ezek valamilyen arányú kombinációja. (Arról az egyszerűség kedvéért most nem is beszélve, hogy adott esetben akár kórházba kerülés nélkül is meg lehet halni.)
Ezért statisztikailag úgy lehet kiszámolni, hogy a vizsgált variáns mennyivel halálosabb, hogy a két érték szorzatát vesszük. Ha például a variánssal fertőzöttek közül 36 százalékkal többen kerülnek kórházba, a kórházi kezelésre szorulók közül pedig 25 százalékkal többen halnak meg, akkor a variáns 1,25*1,36=1,70, azaz 70 százalékkal bizonyul halálosabbnak – magyarázza a laikusoknak is érthető szintre egyszerűsítve Röst Gergely.
A teljes kép borúsabb
A félreértés ott csúszott be a történetbe, hogy a Lancetben közzétett tanulmány csak kórházban ápolt betegeket vizsgált, így arról egyáltalán nem szólt, hogy a brit variáns miatt mennyivel többen kerülhetnek kórházba, ami pedig végső soron szintén hozzájárul a magasabb halálozáshoz.
A brit variáns és a súlyosabb megbetegedés, halálozás kapcsolatát vizsgáló eddigi kutatásokat egy brit kormányzati tanácsadó testület, a NERVTAG egy külön dokumentumban foglalta össze. Ebből Nick Davies, a London School of Hygiene & Tropical Medicine epidemiológusa készített egy táblázatot is.
A táblázatból látszik, hogy az új tanulmány a zölddel jelölt esetekről, azaz a kórházban kezeltek körében tapasztalt halálozásról szólt. Ez valóban hasonló arányt mutatott, mint az eredeti vírustörzs esetében, önmagában azonban nem ad teljes képet a halálozási kockázatról.
A képlet másik fele, a kórházba kerülési arány a korábbi tanulmányok sötétkékkel jelölt eredményeiből rajzolódik ki. Ezek a becslések pedig továbbra is azt mutatják – hiszen ezekhez nem is tett hozzá semmit az új vizsgálat –, hogy a brit variáns nagyjából 60 százalékkal növeli a kórházba kerülés esélyét.
A korábbi és az új eredmény között még csak áttételesen sincs ellentmondás. A táblázatban pirossal jelölték azokat az eredményeket, amelyek más módszerrel, közvetlenül a fertőzöttek körében mérték a halálozási arányt. Ezeknél is 60 százalék körüli többlet jött ki, és ezt a számot az előző kettő – azaz a kórházban ápoltaknál lévő azonos, illetve a kórházba kerülésre vonatkozó 60 százalékkal magasabb halálozási arány – együttesen ki is adja.
Az új eredmény tehát nem cáfolja, hanem megerősíti azt a jelenlegi konszenzust, hogy a brit variáns által okozott megbetegedés körülbelül 60 százalékkal nagyobb eséllyel végződik halállal.
Maga a gyorsabb terjedés is több halálhoz vezet
A félreértést egyébként a tanulmányt megjelentető Lancet sajtóosztálya által kiadott hivatalos közlemény generálta, amely már a címében is hirdeti, hogy a brit variáns „nem növeli a súlyosságot”, majd az első mondatban úgy folytatja, hogy a kórházban ápoltak körében végzett megfigyeléses vizsgálat arra utal, hogy „nincs összefüggésben a súlyosabb betegséggel és a halállal”. Arra viszont sehol nem utal, hogy a kizárólag a már kórházban ápoltak vizsgálata nem ad teljes képet erről. A közleményben idéznek a tanulmánytól független szakértőket is, akik ki is emelik, hogy „ez az eredmény ellentmond három korábbi tanulmánynak, amelyek a B.1.1.7.-tel [a brit variánssal] összefüggő magasabb halálozást jelentették”.
Röst Gergely egyébként korábban a Telexnek nyilatkozva egy első hallásra meglepő tényre is felhívta a figyelmet, amikor még csak az volt biztosra vehető, hogy a brit variáns gyorsabban terjed, de az nem, hogy súlyosabb megbetegedést is okoz:
„Könnyen lehet, hogy a gyorsabb terjedés a súlyosság szempontjából még rosszabb is. Ha egy variáns kétszer halálosabbá válik, akkor kétszer annyi halálozásunk lesz minden időpontban. De ha kétszer fertőzőképesebbé válik ugyanolyan halálozási arány mellett, akkor egy fertőzési generációval később a kétszer annyi fertőzöttből ugyanúgy kétszer annyi halálozás lesz.”
„Egy újabb fertőzési generáció múlva pedig már négyszer annyi fertőzöttünk lesz, így négyszer annyi, az előzőnél kétszer több halálozással, és így tovább. Márpedig két fertőzési generáció ennél a betegségnél mindössze 10 nap” – mondta.





Miután a gyanús esetek miatti trombózispánikban több országban is leállították az AstraZeneca-oltást, és ugyanez fenyegeti a Janssen új vakcináját is, Oxfordban egy új kutatás alapján bejelentették: sokkal nagyobb eséllyel alakul ki vérrögképződés maga a Covid miatt, mint bármelyik oltástól.
A ritka vérrögképződés nyolcszor nagyobb eséllyel alakul ki koronavírus-fertőzés miatt, mint az AstraZeneca vakcinájától. Ez derül ki oxfordi kutatók csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből, melyben a vérrögképződés adatait hasonlították össze egészséges, beoltatlan, különböző vakcinákkal beoltott és koronavírusos fertőzöttek között. Az eredmény szerint még a legtöbb trombózisos esettel összefüggésbe hozható vakcina is sokkal jobb, mint elkapni a fertőzést.

Március közepén több országban is felfüggesztették az AstraZeneca vakcinájának használatát, miután vérrögképződéses eseteket jelentettek. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálata szerint is előfordulhat a vérrögképződés ritkább, alacsony vérlemezkeszámmal jellemezhető fajtája az AstraZeneca oltásánál, ezért azt fel kell tüntetni a mellékhatások között. Az EMA ezzel együtt azt hangsúlyozza, hogy ez egy nagyon ritka mellékhatás, az oltásnak pedig több az előnye, mint a hátránya. Sem az EMA, sem a WHO nem tartja indokoltnak a vakcina felfüggesztését. Több ország ezzel együtt is korlátozta a használatát, Dánia pedig teljesen felhagy vele, kivonja az Astrát a vakcinaprogramjából. A vérrögtől való félelmek miatt több országban máshol is sokan utasítják vissza az Astrát, és hasonló nehézségek várnak a Janssen új oltására, melyet a vérrögképződés miatt az Egyesült Államokban egyelőre fel is függesztettek.
A mostani oxfordi kutatás ezekre a félelmekre válaszul számszerűsíti a trombózis esélyét. A kutatók adataiból lényegében az következik, hogy ha valaki emiatt utasítja vissza az oltást, akkor elég irracionálisan jár el: a koronavírus-fertőzés ugyanis maga is növeli a trombózis kockázatát, méghozzá sokkal inkább, mint a vakcina.
Félmillió koronavírusos eset adatai alapján az oxfordi kutatók (az Astrát szintén Oxfordban fejlesztették, de a mostani kutatásban nem jeleztek összeférhetetlenséget) szerint Covid után a vérrögképződés esélye kb. százszorosa a fertőzésmentes normál állapothoz képest. Számszerűsítve: egymillió Covid-fertőzöttből 39-nél jelentkezik ez a ritka trombózisos eset. Az AstraZeneca-oltás után 5 az egymillióból ugyanez az arányszám, vagyis megfertőződve nyolcszor akkora az esély trombózisra, mint az AstraZeneca után.
A kutatás szerint a Pfizer és a Moderna esetében csak egy kicsivel kevesebb a vérrögképződés, mint az Astránál: 4/1000000. Ez azért kevésbé biztos adat: az oxfordi kutatók hangsúlyozták, hogy a kutatás célja nem a vakcinák összehasonlítása, hanem hogy az összes vakcina kockázatáról kapjanak adatokat a fertőzés jelentette kockázathoz képest. Az oxfordi kutatás nyilvánosságra kerülése után a Pfizer jelezte, hogy a saját átfogó adataik alapján nincs arra utaló jel, hogy a trombózisos esetek a vakcinájukkal összeköthető kockázatok lennének, és szerintük az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) sem állapított meg ilyet.




 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Miután a gyanús esetek miatti trombózispánikban több országban is leállították az AstraZeneca-oltást, és ugyanez fenyegeti a Janssen új vakcináját is, Oxfordban egy új kutatás alapján bejelentették: sokkal nagyobb eséllyel alakul ki vérrögképződés maga a Covid miatt, mint bármelyik oltástól.
A ritka vérrögképződés nyolcszor nagyobb eséllyel alakul ki koronavírus-fertőzés miatt, mint az AstraZeneca vakcinájától. Ez derül ki oxfordi kutatók csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből, melyben a vérrögképződés adatait hasonlították össze egészséges, beoltatlan, különböző vakcinákkal beoltott és koronavírusos fertőzöttek között. Az eredmény szerint még a legtöbb trombózisos esettel összefüggésbe hozható vakcina is sokkal jobb, mint elkapni a fertőzést.

Március közepén több országban is felfüggesztették az AstraZeneca vakcinájának használatát, miután vérrögképződéses eseteket jelentettek. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálata szerint is előfordulhat a vérrögképződés ritkább, alacsony vérlemezkeszámmal jellemezhető fajtája az AstraZeneca oltásánál, ezért azt fel kell tüntetni a mellékhatások között. Az EMA ezzel együtt azt hangsúlyozza, hogy ez egy nagyon ritka mellékhatás, az oltásnak pedig több az előnye, mint a hátránya. Sem az EMA, sem a WHO nem tartja indokoltnak a vakcina felfüggesztését. Több ország ezzel együtt is korlátozta a használatát, Dánia pedig teljesen felhagy vele, kivonja az Astrát a vakcinaprogramjából. A vérrögtől való félelmek miatt több országban máshol is sokan utasítják vissza az Astrát, és hasonló nehézségek várnak a Janssen új oltására, melyet a vérrögképződés miatt az Egyesült Államokban egyelőre fel is függesztettek.
A mostani oxfordi kutatás ezekre a félelmekre válaszul számszerűsíti a trombózis esélyét. A kutatók adataiból lényegében az következik, hogy ha valaki emiatt utasítja vissza az oltást, akkor elég irracionálisan jár el: a koronavírus-fertőzés ugyanis maga is növeli a trombózis kockázatát, méghozzá sokkal inkább, mint a vakcina.
Félmillió koronavírusos eset adatai alapján az oxfordi kutatók (az Astrát szintén Oxfordban fejlesztették, de a mostani kutatásban nem jeleztek összeférhetetlenséget) szerint Covid után a vérrögképződés esélye kb. százszorosa a fertőzésmentes normál állapothoz képest. Számszerűsítve: egymillió Covid-fertőzöttből 39-nél jelentkezik ez a ritka trombózisos eset. Az AstraZeneca-oltás után 5 az egymillióból ugyanez az arányszám, vagyis megfertőződve nyolcszor akkora az esély trombózisra, mint az AstraZeneca után.
A kutatás szerint a Pfizer és a Moderna esetében csak egy kicsivel kevesebb a vérrögképződés, mint az Astránál: 4/1000000. Ez azért kevésbé biztos adat: az oxfordi kutatók hangsúlyozták, hogy a kutatás célja nem a vakcinák összehasonlítása, hanem hogy az összes vakcina kockázatáról kapjanak adatokat a fertőzés jelentette kockázathoz képest. Az oxfordi kutatás nyilvánosságra kerülése után a Pfizer jelezte, hogy a saját átfogó adataik alapján nincs arra utaló jel, hogy a trombózisos esetek a vakcinájukkal összeköthető kockázatok lennének, és szerintük az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) sem állapított meg ilyet.






Valószínűleg szükség lesz egy harmadik oltásra is a Pfizer koronavírus-vakcinájából a védettség kialakulásához, hosszabb távon pedig lehet, hogy évente kell majd oltatni – ezeket a megállapításokat a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla tette április elsején egy online beszélgetésben, de a beszélgetés részleteit csak most csütörtökön közölte a CNBC. A pontos idézet így hangzott:

„Egy valószínű forgatókönyv, hogy kelleni fog egy harmadik adag vakcina nagyjából 6-12 hónap között, és onnantól kezdve évente kell újraoltatni, de mindez még megerősítésre vár.”

Albert Bourla 2019-ben egy konferencián
Hosszabb távú kutatási eredmények híján ma még nem tudni, hogy a védettség kialakulásától számítva mennyi ideig tekinthető védettnek egy Covid-vakcinával beoltott személy. Az influenzavakcinához hasonlatos, az aktuális variánsokhoz igazított évenkénti oltás lehetősége mindenesetre nem először merül fel, februárban például a Johnson & Johnson vezetője, Alex Gorsky is beszélt erről a CNBC-nek.
Bourla szerint a vírus mutálódása, újabb variánsok esetleges megjelenése kulcsszerepet játszik a jövőben, és nagyon fontos lenne, hogy a vírusra érzékeny emberek számát vakcinákkal hamar alacsonyra szorítsák. A Pfizer pár hete azt publikálta, hogy a cég Covid-19 elleni vakcinája 91 százalékos hatásossággal véd a koronavírus ellen, és több mint 95 százalékban hatásos a második adag oltás után. Februárban a vállalat azt közölte, hogy elkezdtek harmadik adaggal kísérletezni, hogy jobban megértsék az új vírusvariánsokkal szembeni immunreakciókat.





A kormányhivatalok figyelmét még a múlt héten hívta fel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) arra a 2019. január 10-én kiadott tájékoztatóra, amelyben többek között előírják, hogy
  • minden olyan elhalálozást be kell jelenteni, amely az oltást követő 1 hónapon belül történt; és
  • az oltást követő 1 hónapon belüli elhalálozás esetén a halottvizsgálatot végző orvosnak kezdeményeznie szükséges a kórboncolást, valamint az Oltást Követő Nem Kívánatos Esemény (OKNE) bejelentését.

Ez viszont – halottszállítással foglalkozó forrásunk szerint – újabb pluszterhet róhat az amúgy is a határaikat feszegető egészségügyi intézményekre és dolgozóikra. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis a múlt heti rádióinterjújában jelentette be, hogy a regisztrált 65 év felettiek 90 százaléka már megkapta az első koronavírus elleni védőoltást.
Az NNK tájékoztatása alapján ez azt is jelenti, hogy mindenkin, aki elmúlt 65 éves, és az oltás követő egy hónapon belül meghalt, kötelező elvégezni a boncolást.
„A mindennapi gyakorlatban ráadásul az látszik, hogy a halottvizsgálatot végző orvoshoz – aki eldönti, hogy kér-e boncolást vagy sem – még nem is jutott el az információ, hogy a járvány alatt is ezt az irányelvet kell követni”, állítja forrásunk. Ez pedig azért kelthet zavart, mert „a hamvasztásra kizárólag a kormányhivatalok adhatnak engedélyt. Ha pedig nincs engedély, a holttest boncolásra visszakerül a kórházba, azt hűteni és tárolni kell. Ha pedig mindenkit beküldenek boncolásra, a kórházi kapacitás végleg kifullad”, magyarázta forrásunk. Szerinte plusz nehezítő körülmény az is, hogy a kormányhivatalok munkatársai nem férnek hozzá az elhunytak betegútját mutató elektronikus rendszerhez. Így azt sem látják, hogy az illető kapott-e az elmúlt egy hónapban bármilyen – akár koronavírus elleni – védőoltást.
A teljes levél
Kérdéseinkkel kerestük az NNK-t és az Országos Kórházi Főigazgatóságot. Arról érdeklődtünk, hogy az NNK utasítása mekkora újabb terhet ró a kórházakra, és rákérdeztünk arra is, jelenleg hány intézményben tudnak boncolást végezni, de egyelőre nem kaptunk választ.
Forrásunk egyébként a budapesti kórházak helyzetét ismeri. Azt mondja, a mostani túlterheltség miatt már nem is mindenhol végeznek boncolást, csupán néhány kórház maradt, ahol azt megteszik, de számtalanszor találkozik olyan esettel, hogy az orvosok úgynevezett boncolásmellőzési engedélyeket adnak ki, mert annyira le vannak terhelve.
„Nyilván tudományos szempontból jelentősége van annak, hogy mindenkit, aki az oltás után hunyt el, boncolni szeretnének, de ez a gyakorlatban garantáltan nem így lesz”
– vélte forrásunk.
Arról, hogy a holttestek tárolását országszerte már hűtőkonténerekben oldják meg, ebben a cikkben írtunk. Olvasónk március végén videót is készített arról, ahogy a székesfehérvári kórházba már a második halotthűtő konténert szállították.


16 ezer adag lejárt szavatossági idejű AstraZeneca-vakcinát semmisít meg Malawi kormánya, hogy megnyugtassa a lakosságot az oltások biztonságosságával kapcsolatban

Az afrikai országban eleinte népszerű volt az oltási program, de az utóbbi időben a tapasztalatok szerint nő a bizalmatlanság, sokan tartanak a vakcinától, különösen mióta szárnyra kaptak az AstraZeneca és a vérrögképződés kapcsolatáról szóló hírek. (Arról, hogy miért nem érdemes félni ettől az oltástól sem, itt írtunk.)
Malawi kormánya 102 ezer adag AZ-oltást kapott a múlt hónapban az Afrikai Uniótól, és további több mint 400 ezret a szegényebb országokat célzó Covax-programon keresztül, valamint Indiától. A most megsemmisítendő 16 ezer dózis az Afrikai Uniós szállítmány része volt, és mikor megakapták, már csak pár hét volt hátra a szavatossági időből. Azért döntöttek a megsemmisítés mellett, mert észlelték, hogy a lejárt vakcináról szóló pletykák tovább erősítik az oltási szkepticizmust a lakosságban. Sokan attól féltek, hogy ha beoltatják magukat, ebből kapnak, és ez káros lehet az egészségükre.
George Jobe, a Malawi Egészségügyi Méltányosság Hálózat vezetője úgy nyilatkozott az ügyről: amikor a vakcinaadományokat küldik a fejlettebb országok, figyelembe kellene venniük, hogy a célország és annak népessége mennyire van felkészülve a fogadásra. Nem szabadna, hogy a vakcinaszállítmányba néhány héten belül lejáró adagok kerüljenek, mert ugyanez fog történni" – tette hozzá. Az AZ-vakcina egyébként a gyártástól számított fél éven belül használható fel a gyártás szerint, ha megfelelő körülmények között tárolják.
Malawiban eddig 230 ezer adag oltást adtak be, ezzel a lakosság mintegy 1 százaléka vált védetté a koronavírus súlyos szövődményeivel szemben.


Noha még lektorálás előtt áll, már elérhető a Preprints with Lancet oldalon az az angliai tanulmány, amely a Pfizer–BioNTech- és az AstraZeneca-vakcinák által kiváltott ellenanyag-termelődést és sejtes immunválaszt hasonlítja össze az időseknél – írja Dobson Szabolcs gyógyszerész, engedélyezési szakértő a vakcinációval foglalkozó Facebook-csoportjában.

A tanulmányban, írja Dobson, 80–96 éves embereknél (összesen 165 főnél) hasonlították össze a két oltás első adagját követő öt héttel vett minták alapján az ún. adaptív immunválasz mutatóit. A szakértő megjegyzi, hogy a vakcinák között fontos különbség, hogy míg az egyik mRNS-alapú, addig az AstraZeneca-vektorvakcina.
Az eredmények azt mutatták, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcina tüskefehérje elleni antitestválaszt az oltottak 93 százalékában, míg az AstraZeneca vakcina esetén 87 százalékban mutatták ki. Ugyanakkor „a tüskefehérje-specifikus T immunsejt választ a Pfizer/BioNTech vakcinával oltottak 12%-ánál, míg az AstraZeneca-val oltottak 31%-ánál észlelték, és az AstraZeneca vakcina esetében a válasz medián értéke háromszorosan haladta meg az Pfizer/BioNTech vakcinánál megfigyeltet. Korábbi fertőzés esetén az immunválaszok jelentősen erősebbek voltak” – írta Dobson a tanulmány alapján.
Fontos ugyanakkor kiemelni: még nem tudni, hogy a fenti eredmények a gyakorlatban pontosan milyen védelmet jelentettek az érintettek esetén.
Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk: az immunrendszerünk két módon támadja a vírust. A B-sejt nevű immunsejtek termelik a vérben keringő és a vírust megkötő, deaktiváló antitesteket, illetve jegyzik meg ezek gyártási sémáját a későbbi elhárításhoz. A T-sejtek a megfertőzött sejteket pusztítják, gyulladási szabályozó fehérjéket termelnek, és segítik a B-sejtek munkáját.





Megkapta a koronavírus elleni védőoltás első adagját pénteken Berlinben Angela Merkel, a német kancellárnak az AstraZeneca-vakcinát adták be.

A 66 éves kereszténydemokrata (CDU) politikus a berlini tartományi kormány által szervezett helyi oltási kampány ütemtervének megfelelően kapott lehetőséget az ingyenes és önkéntes védőoltásra. A fővárosi kampányban a napokban kezdték el a 60 feletti korosztály oltását, az előírások szerint valamennyien az AstraZeneca svéd gyógyszeripari óriáscég és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagából kapnak. Ezt a vakcinát egy nagyon ritka, de nagyon súlyos mellékhatás, az agyi trombózis miatt csak 60 felettiek kaphatják Németországban.
Steffen Seibert kormányszóvivő közleménye szerint Angela Merkel az oltás alkalmából tett nyilatkozatában köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vesz a kampányban, és azoknak is, akik beoltatják magukat. Kiemelte, hogy „az oltás a megoldás” a járványra.
Szintén pénteken kapta meg az első adagot Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter. A 62 éves szociáldemokrata (SPD) politikusnak szintén AstraZeneca-vakcinát adtak be. A szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag) választásra készülő SPD kancellárjelöltje az ebből az alkalomból írt Twitter-bejegyzésében kiemelte:
„minden egyes oltással közelebb vagyunk ahhoz az időponthoz, amikor elmondhatjuk, hogy legyőztük a koronavírus-járványt”.
Németországban egyelőre az AstraZeneca-, a Pfizer/BioNTech- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a koronavírussal szembeni közösségi immunitást. Naponta 500-700 ezer oltást adnak be. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint csütörtökig a lakosság 6,4 százaléka – 5 350 247 ember – kapta meg mindkét adagot valamelyik oltóanyagból. Legalább egy adagot 15 393 858 ember, a lakosság 18,5 százaléka kapott.



Egy hónap sem kellett hozzá és eljutott Indiából az Egyesült Királyságba a koronavírusnak az a variációja, amely kettős mutációjával a virológusok szerint újabb veszélyt rejthet magában. Márciusban 35 ezer, a napokban már ötször ennyi fertőzést regisztrálnak naponta az 1,3 milliárdos országban, ami a lakosság méretéhez képest nem sok, a növekedés viszont aggasztó, különösen annak ismeretében, hogy az indiai egészségügyi infrastruktúra ismeretében sok fertőzés be sem került a statisztikába, amely hivatalosan 14,5 millió fertőzésről és 175 ezer halálos áldozatról tud, naponta több mint 900 halálesettel.

A gyanú szerint a vírusnak ez, a hivatalos nevén B.1.617-es mutációja lehet felelős azért, hogy a járvány terjedése jelentősen felgyorsult Indiában.
Márciusban még kevés indiai mintában volt tetten érhető a vírusvariáns, amelyben a mutáció a koronavírus tüskéjét alkotó fehérjénél található – ennek segítségével kapaszkodik meg a vírus a sejten –, szakemberek szerint „ez növelheti az immunrendszerrel szembeni ellenállóképességét a vírusnak, amely így fertőzőbb is lehet” – nyilatkozta még korábban a BBC-nek Sahid Dzsamil virológus.
A tény, hogy az Egyesült Királyságban 77 esetben már szintén erre a variánsra bukkantak, jelzi, hogy a mutáció messzire jutott és széles körben terjedhet. Négy esetet Skóciában találtak, tehát országszerte jelen van a vírus, még ha egyelőre kis esetszámban is.
A tüskefehérjén lévő újabb mutáció ugyanazon a részen található, ahol a koronavírus más esetben is mutálódott, ez az újabb módosulás – hivatalos jelölése szerint E484Q – eddig ismeretlen volt, és a gyanú szerint képes hatékonyabban megkapaszkodni, és elkerülni az antitesteket is, így hatékonyabban fertőz és nehezebben gyógyítható.
Az indiai mutáció megjelenése jelzi a koronavírus miatti utazási korlátozások rendszerében lévő hiányosságokat is. Az Egyesült Királyságba Indiából nem a legszigorúbb korlátozások szerint lehet belépni – amikor is szállodai karantént írnak elő –, csupán két covid teszttel és tíz napos otthoni karanténnal kell számolni, ám ez nem feltétlenül jelent teljes elzárkózást a külvilágtól, így a fertőzés veszélye fennáll. A dél-afrikai variáns is úgy jutott be a szigetországba, hogy hasonlóan csak közepes erősségű szabályozás volt érvényben az afrikai kontinens felől. Az országban jelenleg 600, a vírus dél-afrikai mutációjával fertőzött emberről tudnak, de számuk egy hét alatt 56 fővel nőtt.





Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pénteken bejelentette, hogy jövő kedden ad tájékoztatást a Johnson and Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek közötti esetleges összefüggéssel kapcsolatban.

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami ügynökség múlt pénteken kezdte meg a Janssen által kifejlesztett oltóanyaggal az oltást, ezután alacsony vérlemezkeszámmal társuló vérrögképződéses eseteket vizsgáltak ki, ugyanis az Egyesült Államokban addig hat erre utaló esetet jelentettek.
Az oltóanyag használatát ezek után felfüggesztették az amerikai egészségügyi hatóságok. A vakcinával már mintegy hét millió embert oltottak be az Egyesült Államokban.
Csütörtökön az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ szakértői tanácsadó testülete elhalasztotta a Johnson and Johnson cég oltóanyagával kapcsolatos döntéshozatalt arra hivatkozva, hogy több információra van szüksége ahhoz, hogy javaslatot tudjon tenni a további teendők terén.



Már több mint egy éve közhely, hogy a koronavírus-járvány teljesen hazavágta a turizmust, nemcsak Magyarországon, de globálisan. Ezért a kifejezetten turizmusból élő országok gyakorlatilag bármit megtesznek azért, hogy újra fel tudják lendíteni a bevételeik fontos lábát képező iparágat.

Ilyen ország például a Maldív-szigetek a Indiai óceán közepén, ahova szívesen utazik bárki, aki szereti az egzotikus úti célok, a gyönyörű tengerpartok és a kizárólag a turisták szórakoztatására létrejött vadabbnál vadabb, de Instagramon nagyon mutatós épületek és all inclusive szolgáltatások közös metszetét.
A szigetországban már tavaly nyáron viszonylag laza szabályokat hoztak annak érdekében, hogy ne álljon a földbe a turizmus. Az országba bárki beutazhat, ha van 96 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztje, valamint vállalja, hogy amíg az ország területén van, használja a nemzeti kontaktkutató applikációt

Maldív-szigeteki látkép
A mostani hírek szerint hamarosan bejelentik, hogy oltással bárki korlátozások nélkül beutazhat az országba, de ez még nem elég, kitalálták a 3V fantázianevű turisztikai programot, miszerint „visit, vaccinate, vacation”, vagyis a vakcinaturizmust.
Ennek a lényege, hogy aki elutazik az országba, és még nincs beoltva, akkor kérheti, hogy a koktélja mellé egy oltást is kapjon. Egyelőre nincsenek pontos információk arról, hogy a program mikor indul.
Az országban egyébként éppen lefele ágba fordul a járvány harmadik hulláma, a lakosság nagyjából 18 százaléka van beoltva, de a turizmusban dolgozók közel 90 százaléka kapott már védőoltást, az 500 ezer lakosú országban mostanában naponta átlagosan 90 körüli új megbetegedést regisztrálnak


 
Szerző Hasonló Témák Fórum Válaszok Dátum
hasznosimre Techonlógia 2
Top