Koronavírus terjedésének modellezése

[hasznosimre]

Hétfőn ismertette jelentését a Pfizer–BioNTech-vakcina hatékonyságáról a legnagyobb izraeli egészségügyi szolgáltató, a Clalit. Azt találták, hogy:

• 94 százalékkal csökkent azok száma, akik a vakcina mindkét dózisának beadása után tünetetek produkáltak.
• 92 csökkent annak valószínűsége, hogy a beoltottaknál súlyos betegség alakuljon ki.

Az izraeli lakosság több mint felét ellátó szolgáltató 600 ezer, Pfizer-vakcinával beoltott ember esetét hasonlította össze egy olyan 600 ezres, hasonló kórtörténettel rendelkező csoporttal, amelynek tagjai nem kapták meg a vakcinát.

„Egyértelműen megállapítható, hogy a Pfizer koronavírus elleni vakcinája a gyakorlatban is rendkívül hatékony egy héttel a második dózis után, ahogy azt a klinikai vizsgálatokban is jelezték korábban”

– mondta Ran Balicer, a Clalit kutatási igazgatója, hozzátéve, hogy a vakcina hatékonysága még nagyobb a második dózis beadása után két, illetve három héttel később.
Az izraeli járványadatokból az látszik, hogy az oltásnak köszönhetően az 55 évnél idősebb lakosság körében látványosan csökken azoknak a száma, akik kórházi ellátásra szorulnak vagy súlyos tüneteket produkálnak. Ugyanakkor a fiatalabb korosztályokon belül továbbra is emelkedik a súlyos esetek és a kórházi ápolásra szorulók száma, mivel őket később kezdték el beoltani.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn sürgősségi engedélyt adott ki az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által közösen fejlesztett koronavírus elleni vakcina két változatának használatára, ezzel lehetővé téve a terjesztésüket a világ szegényebb országaiban is.



A WHO a közleménye azt írja, hogy zöld utat adtak az AstraZeneca-vakcina sürgősségi használatára, így a nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezésen, a COVAX-on keresztül is elkezdődhet a szer globális terjesztése. „Azok az országok, amelyeknek eddig nem volt hozzáférésük az oltásokhoz, végre megkezdhetik az egészségügyi dolgozóik és a veszélyeztetett lakosságuk beoltását” – mondta Dr. Mariangela Simão, a szervezet főigazgató-helyettese.
A WHO korábban négy héten át vizsgálta a vakcinát, ami során meggyőződtek a minőségéről, a biztonságosságáról és hatékonyságáról. Az AstraZeneca oltóanyaga egy vektorvakcina, ez ugyan nem a legújabb generációs vakcinatechnológia, mint a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcináinak alapját jelentő mRNS, de szintén modern eljárásnak számít. A vakcinákat Dél-Koreában és Indiában is gyártják.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) január végén adott zöld utat az AstraZeneca vakcinájának, így a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinája után ezzel is megkezdődhetett az oltás az Európai Unióban.

Az EMA szerint az AstraZeneca-vakcina hatásossága 60 százalék.

Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az orosz Szputnyik V vakcinával egyszerre adott neki magyar engedélyt, méghozzá úgy, hogy egyáltalán nem is vizsgálták ezt a vakcinát, hanem azon az alapon hagyták jóvá, hogy a brit hatóság rendben találta. Magyarország eddig 9,87 millió főnek elegendő vakcinát kötött le az uniós keretből, ennek harmadát, 3,27 millió főre valót (azaz 6,54 millió adagot) az AstraZeneca vakcinája teszi ki. Az első AstraZeneca-szállítmány február 6-án érkezett meg Magyarországra, ami 20 400 ember beoltására elegendő.

Ausztriában márciustól bárki ingyen juthat otthon elvégezhető koronavírusteszthez. Fejenként maximum ötöt lehet kérni havonta, a tesztekhez a gyógyszertárakban lehet hozzájutni. A korlátozások alól nem ad mentességet a negatív teszt, legfeljebb önellenőrzésre alkalmas.



Ausztriában országszerte 500 állomáson teszteltethetik magukat az emberek, ezenfelül 800 gyógyszertárban végeznek ingyenes antigéntesztet. Sebastian Kurz kancellár szerint egész Európában ők tesztelnek a legtöbbet: csak az elmúlt hét napban 1,5 millió PCR- és antigéntesztet végeztek az országban, és ehhez jön még az iskolákban elvégzett, további 2,2 millió teszt.

 

[hasznosimre]

Az Európai Unió tárgyalásokat folytat az amerikai Moderna gyógyszergyártóval további koronavírus elleni vakcinák vásárlásáról.



Az EU korábban célul tűzte ki, hogy Európa felnőtt lakosságának 70 százalékát nyár végéig beoltják, ennek érdekében pedig mintegy 2,3 milliárd adag vakcina beszerzéséről állapodtak meg előzetesen hat gyártóval. Uniós források szerint most az eddig lekötött mennyiség közel megduplázásáról tárgyalnak a Modernával – mondta két, a folyamatban érintett és névtelenséget kérő uniós tisztviselő a Reutersnek.
Szerintük az unió az eddig lekötött 160 millió adag Moderna-vakcina mellett még további 150 milliót vásárolna. Az egyik forrás szerint ezek júniusban érkezhetnek meg, a másik forrás viszont ennél óvatosabban fogalmazott az eddigi logisztikai fennakadásokból kiindulva. Eddig csupán 10 millió adag Moderna-vakcina érkezett az EU-ba.
Az Európai Bizottság és a Moderna sem erősítette meg, hogy tárgyalnának az újabb vásárlásról, de a gyógyszergyártó azt elismerte, hogy több ország szabályozó hatóságaival is tárgyalnak arról a lehetőségről, hogy az egyes üvegcsékben lévő, egy oltásra elegendő oltóanyag mennyiségét 10-ről 15-re növeljék.
A Reuters egyik forrása szerint az EU közel áll a Novavax gyógyszergyártóval a megegyezéshez, tőlük 200 millió adagot szerezhet be az EU. Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által gyártott vakcinák beszerzése miatt azonban az EU és Nagy-Britannia vakcinaháború felé sodródott, miután a brit-svéd gyártó közölte, hogy március végéig csak 25 millió adag szállítását tudják vállalni a korábban tett 100 milliós ígéretük helyett. Az AstraZeneca gyártási problémákra hivatkozott a belga gyárában, de Brüsszelben ezt vonakodtak elhinni: meg akarják vizsgálni, hogy valóban igazat mondott-e a cég, és azt is ki akarják deríteni, hogy a belga gyárból nem szállítottak-e vakcinákat az Egyesült Királyságba.
A források szerint az EU és az AstraZeneca képviselői most heti találkozókat tartanak, hogy megtalálják a termelés gyors fellendítésének módját. Az AstraZeneca vezetői múlt pénteken azt mondták az uniós tisztviselőknek, hogy a szállítás gyorsítása érdekében az Európán kívül gyártott vakcináikat biztosíthatják az EU-nak. A források szerint az indiai Szérum Intézet (SII) lehet az egyik ilyen beszállító, ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által létrehozott COVAX-program keretében az SII lenne a szegényebb országok egyik fő vakcinagyártója.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat valószínűleg csak húsvét körül lehet majd enyhíteni – jelentette be Sebastian Kurz osztrák kancellár szerda délután a szakértőkkel, az ellenzékkel és a tartományfőnökökkel tartott többórás tanácskozása után, írja az MTI.

Ez azt jelenti, hogy a tizenöt hete zárva tartó éttermek, szállodák, kulturális és szabadidős létesítmények továbbra is zárva maradnak. A vírus brit és dél-afrikai mutációjának gyorsabb terjedése óvatosságra inti a kormányt. „Hogy kontroll alatt tarthassuk a járványt, el kell halasztanunk az éttermek és hotelek várva várt nyitását” – indokolta a döntést a kancellár. Ezen túlmenően az egy hete életben lévő lazítások – feltételekkel, de kinyithattak az üzletek, a szolgáltatók és az iskolák – járványügyi következményei még nem ismertek, hiszen ilyen rövid idő nem elegendő ahhoz, hogy a napi esetszámok adataiból releváns következtetéseket lehessen levonni.
Amíg az idősek és a legnagyobb kockázatot viselő csoportok átoltottsága nem éri el a megfelelő mértéket, Ausztria a minél szélesebb körű tesztelésben látja a megoldást. Ezért is feltétele az iskolalátogatásnak és a közvetlen kontaktust igénylő szolgáltatások igénybe vételének a negatív koronavírusteszt felmutatása.

Országszerte bővítették a szűrési kapacitást, így már 600 tesztállomás és 800 gyógyszertár kínál ingyenes szűrési lehetőséget a lakosságnak, valamint 700 vállalat is csatlakozott a kampányhoz.

Március elsejétől lesz kapható a patikákban az ingyenes „házi gyorsteszt”, amelyből mindenki havi ötöt kaphat térítésmentesen. Ez azonban nem minősül hivatalos tesznek, csak tájékoztatásra és az emberek megnyugtatására szolgálhat. Aki fodrászhoz, kozmetikushoz, manikűröshöz vagy masszázsszalonba szeretne menni, az csak hivatalos, egészségügyi dolgozó által levett teszteredménnyel teheti ezt meg. Az FFP2-es maszkok viselése, a kétméteres távolságtartási szabály továbbra is érvényben marad, és az is, hogy egyidejűleg csak két háztartás tagjai találkozhatnak egymással.
Ausztriában az elmúlt 24 órában 1225 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 434 712 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma 1338. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon tízen haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 8221-re emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 412 457.

A nyájimmunitás kifejezés a koronavírussal együtt robbant be a köztudatba. Tavaly tavasszal még sokan azt gondolták, hogy akár hagyhatnánk is a vírust természetesen terjedni, úgysem olyan súlyos a betegség – ha elegen átesnek rajta, és immunissá válnának, nem kéne súlyos korlátozások között várni az oltást. Ez azonban a gyakorlatban egy több éves, rengeteg áldozattal járó folyamat lenne, és valójában azt sem tudni még mindig pontosan, hogy hány embernek kell elkapnia a SARS-CoV-2-t, hogy a társadalom védve legyen.
A nyájimmunitás alapvetően azt jelenti, hogy olyan sokan immunisak egy vírusra – akár az oltás, akár a már átvészelt betegség miatt -, hogy a fertőzési rátája (az R0-ja) kevesebb lesz, mint egy. Tehát egy fertőzöttől átlagosan kevesebb, mint egy ember kapja el a vírust, így lassul a terjedés. A Telex járványszimulátorán megnézheti, nagyjából hogy is néz ez ki. Az R0 mellett fontos még az Rt-szám, ami azt mutatja meg, hogy egy vírus egy adott időpontban mennyire fertőző. Az R0 általános, azt írja le, hogy egy gyanútlan, nem alkalmazkodó társadalomban hogyan terjed a vírus, az Rt pedig már figyelembe veszi például a szabályozásokat.
A nyájimmunitást nagy vonalakban két módon lehet elérni. Egy: valaki elkapja a vírust, amit ha a szervezete legyőz, akkor változó ideig és mértékben immunissá válik. Kettő: védőoltással. Az előbbi verzió ugyan kevesebb munkát ró az emberekre, viszont sokkal lassabb, és nagyon sok áldozattal járhat.
A járvány kezdetekor sokan Svédországot hozták fel iskolapéldaként: az amerikai, republikánus kötődésű PragerU híres videóban méltatta a svéd modellt, ami szerintük bizonyította, hogy nincs is szükség lezárásokra, mert a sok fertőzéssel a nyájimmunitás könnyebben kialakul.

A videó természetesen hamar népszerű lett, sok százezres megtekintésnél jár – annak ellenére, hogy független szakértők leellenőrizték és cáfolták a videóban elhangzottakat, és ma már a Facebook is figyelmezteti a nézőket, hogy legalább részben hamis információkról van szó. A Johns Hopkins Koronavírus Kutatóközpont összesítése alapján Svédországban decemberben 2,6 százalék volt a halálozási arány – szemben szomszédos országokban a norvég 0,9-cel, a finn 1,6-tal vagy a dán 1-gyel. Bár Dánia népessége feleakkora, mint a svédeké, de a népsűrűsége majdnem a szomszéd ötszöröse. Az összesítés szerint február 9-én Magyarországon 3,1 százalékos volt a halálozási arány.
A svéd vezetés eleinte abban bízott, hogy az emberek betartják majd a szükséges óvintézkedéseket (távolságtartás, kézmosás), ezért nem vezették be a kötelező maszkviselést, és nem zárták be az iskolákat, munkahelyeket. Bár nyáron javult a helyzet, és úgy tűnt, hogy az emberek valóban elővigyázatosak, novemberben már nap mint nap megdőlt a halálozási rekord. Az áldozatok főleg az idősotthonok lakói voltak.

November közepére már a svédek is elkezdtek távoldoni a svéd modelltől: a kormány betiltotta a nyolc fősnél nagyobb gyülekezéseket, az éttermek nem árulhattak alkoholt este 10 után.

Amikor az amerikai jobboldali politikusok elkezdték példaként felhozni Svédországot, a skandináv állam washingtoni nagykövete többször kihangsúlyozta, hogy a modell nem biztos, hogy máshol is működik, mert nem mindenhol bízik annyira a nép az állami intézményekben, mint Svédországban. A Worldometers adatai szerint Svédország most a 29. legfertőzötteb ország. A hasonló népességű Magyarország a 38. helyen áll.
Nem csak legenda
Na de akkor mi van a nyájimmunitással? Ha az emberek nem hordtak maszkot, és nem vonult mindenki önkéntes karanténba, hogy nem alakult még ki Svédországban? Ahogy február elején írtuk, ez nem megy olyan gyorsan. A jelenlegi tempóban akár hét évbe (!) is telhet, mire elérjük a világ népességének 75 százalékos átoltottságát – és lehet, hogy még az sem lesz elég. Sokáig a 60 százalék volt az áhított cél, de ahogy egyre több minden derül ki a vírusról, a szakértők úgy emelik egyre magasabbra ezt a számot.

Fontos kiemelni, hogy még nem tudjuk, hogy az oltás pontosan milyen védelmet nyújt. Az már szinte biztos, hogy elhárítja a súlyos tüneteket, de azt még nem tudni, hogy a fertőzést teljesen megakadályozza-e.

A hét év még így is csak egy pillanatnyi előrejelzés, és a teljes bolygóra vonatkozik. Az oltási programban élen járó Izraelben például lehet, hogy már két hónap múlva elég embert oltanak be, míg az USA-ban a tervek szerint az év végére érhetik el a kívánt átoltottságot. A tempó is változhat, ahogy nő vagy csökken az elérhető vakcinák száma.

Autós koronavírus elleni oltópont Kaliforniában 2021. február 2-án
Sok vírusnál már tudjuk, hogy hány embernek kell immunisnak lennie ahhoz, hogy azok is védve legyenek, akik még nem kapták el, vagy nem kaptak oltást. A kanyarónál például 95 százalékos nyájimmunitásra van szükség, a járványos gyermekbénulásnál 80 százalékra. Tavaly a 60 százalék lebegett sokak szeme előtt, amit el kell érni a Covid-fertőzés lassulásához. Az operatív törzs még decemberben is ezt a forgatókönyvet hangoztatta, pedig ekkor már sokan mondták, hogy ez nem ilyen egyszerű vagy egyértelmű.
A WHO tudományos vezetője, Dr. Soumya Swaminathan augusztusban 60-70 százalékot mondott. December végén már már nem voltak ilyen biztosak.

„Nem tudni, hogy a lakosság mekkora részét kell beoltani a Covid-19 ellen, hogy beinduljon a nyájimmunitás. Ez egy fontos kutatási terület, és valószínűleg függ majd a közösségektől, a vakcinától, a népesség először beoltott rétegeitől és más faktoroktól”

– írták december 31-én.
Hasonló váltáson ment át az amerikai vírusvédelem is. Anthony Fauci, az Egyesült Államok vezető járványügyi szakértője szintén 60 százalékkal kezdett, de december közepén már 85 százalékról beszélt. Azt mondta, két okból tolják ki fokozatosan a célvonalat: egyrészt a friss kutatási eredmények miatt, másrészt azért, mert az amerikaiak az elején nem nagyon lelkesedtek a vakcináért, és nem akarta letörni a meglévő lelkesedést.

„Szükségünk van egy kis alázatra. Igazából nem tudjuk, mi a valós szám. Szerintem valahol 70 és 90 százalék között lehet. De nem fogok 90 százalékot mondani”

– magyarázta.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) és a Pfizer, a WHO-hoz hasonlóan, nem is tippelnek, hanem azt írják, hogy nem tudjuk.
Nyáron volt, aki a brazíliai Manaust hozta másik példaként arra, hogy a nyájimmunitás működik. A várost súlyosan érintette az első, tavaszi hullám. Május első hetében négyszer annyian haltak meg, mint ugyanebben az időszakban egy évvel korábban. Vérminták alapján a lakosság 76 százaléka átesett a víruson, ami akár elég is lehetne a nyájimmunitáshoz. A járvány Manausban áprilisban tetőzött, és hét hónapig alacsony is volt az új kórházba kerülők és a vírus miatt elhalálozók napi száma. Novemberben aztán helyi választásokat tartottak, majd a hónap vége felé megnyitották a szórakozóhelyeket. Januárra az új esetek száma az első hullámban sem tapasztalt szintre emelkedett, most épp a második hullám zajlik Manausban.

A járványhelzet alakulása Manausban. A felső ábrán a piros vonal a kórházba kerülő betegek számát, a kék pedig a 2019-es halálesetek száma feletti „túlhalálozást” jeleníti meg. Az alsó ábrán a manausi Rt látható – Kép: Elsevier
Egy, a Lancetben megjelent tanulmány szerint erre legalább négy, egymást nem feltétlenül kizáró magyarázat lehet:

• az első, hogy az első hullám során nem kapták el annyian, amennyi a nyájimmunitáshoz szükséges. Ez azért lehet például, mert túlbecsülhették, hányan fertőződtek meg;
• a második, hogy decemberre már elkezdett csökkenni az immunitás;
• a harmadik, hogy lehet, hogy a helyiek védettek voltak a vírus egyik törzse ellen, míg egy másik altípus ellen nem;
• a negyedik pedig az, hogy a második hullámot okozó törzs fertőzőbb, mint az első hullám mögött álló.

Előfordulhat, hogy ezek közül egyik sem igaz, ahogy az is, egyszerre több is az. Felipe Naveca, a brazil egészségügyi kutatóintézet, a Fiocruz egyik kutatója szerint azt is figyelembe kell venni, hogy Manaus november közepi időjárása minden évben a légzőszervi vírusoknak kedvez.
Tehát a nyájimmunitáshoz egyelőre nincs egy mágikus szám, amit meg lehet célozni. Attól függően változik, hogy hányan élték már túl a vírust, hányan kaptak oltást, valamint például a népsűrűségen és a bevezetett korlátozásokon is. A kutatók azért tudnak néhány vírusnál konkrét számot mondani, mert azok már több évtizede, esetleg évszázada velünk vannak. Ahogy a koronavírus sok más jellegzetességéről, úgy a szükséges nyájimmunitásról is csak évek múlva tudnak majd 100 százalékos pontossággal beszélni a kutatók.

 

[hasznosimre]

Az amerikai Johnson & Johnson gyógyszeripari óriásvállalat engedélyt kért az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA), hogy a koronavírus elleni vakcinájukat már március közepétől használni lehessen az Európai Unióban – közölte az EMA.



Közleményében az EMA azt írja, kérelmet kaptak a vakcina feltételes forgalomba hozatali engedélyezéséhez (CMA). A szervezet Humán Gyógyszereket Értékelő Bizottsága (CHMP) gyorsított ütemterv alapján fogja értékelni a vakcinát, és várhatóan március közepén fognak véleményt mondani az oltóanyagról. Az EMA már december eleje óta vizsgálta a vakcina néhány adatát, emiatt lehetséges az, hogy pár héten belül dönthetnek az engedélyezéséről. Ha arra a következtetésre jutnak, hogy az oltás előnyei meghaladják a kockázatokat, akkor javasolni fogják a CMA megadását.
Ezután az Európai Bizottság napokon belül határozhat arról, hogy az összes EU- és EGT-tagállamra érvényes CMA-t ad-e ki a Johnson & Johnson vakcinájára. A világjárvány kitörése óta ez a negyedik CMA-kérelem, amit az EMA kapott koronavírus elleni védőoltásokra. Korábban a BioNTech-Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinák használatát engedélyezték az unióban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a Johnson & Johnson vakcinájáról szóló hírt, és kijelentette, hogy Brüsszel készen áll az engedély megadására, amint az EMA erre zöld jelzést ad.
A Johnson & Johnson január 29-én jelentette be, hogy befejeződött a vakcinájuk tesztelésének harmadik fázisa. Nyolc országban, több tízezer emberen végrehajtott tesztelése alapján a vakcina 66 százalékban volt eredményes a Covid-19 ellen, ezen belül 85 százalékos hatékonysággal akadályozta meg a súlyos fertőzéseket, és 100 százalékos eredményt ért el a halállal fenyegető súlyosságú fertőzések ellen. A vakcina az amerikai tesztalanyok 72 százalékánál biztosította a védettséget, de Dél-Afrikában, ahol a koronavírus egy különösen fertőző mutációja terjed, hatékonysága csak 57 százalékos volt.
Hasonló regionális eltéréseket mutatott egyébként a tesztelés harmadik fázisát szintén a héten lezáró amerikai Novavax vakcinája is. Ahogy az az eredményekből rögtön látszik, a Johnson & Johnson vakcinája nem olyan hatásos, mint a korában már engedélyezett, 90 százalék feletti eredményeket produkáló oltások, azonban megvannak a maga erényei: az immunizációhoz elég belőle egy adag és a tárolása is egyszerű, három hónapig eláll egy hűtőszekrényben.
Az Európai Unió októberben 400 millió adagot kötött le a Johnson & Johnson-vakcinából, Magyarország ebből 4,36 milliót. Az uniós oltási programról és arról, indokolt-e az Európai

Az új típusú koronavírus brit mutációja ellen is védelmet nyújt az orosz Szputnyik V és EpiVacCorona vakcina a novoszibirszki székhelyű Vektor Állami Virológiai és Biotechnológiai Intézet szerint, amely állítólag egy speciális összehasonlító vizsgálattal mutatta ki a hatékonyságot.



Az intézetet üzemeltető orosz fogyasztóvédelmi felügyelet azt közölte, hogy a két oltóanyagot hatékony a brit változattal szemben. Mint írták, a védőhatást a Szputnyik V és EpiVacCorona vakcinával beoltott személyektől származó, a SARS-CoV-2 vírus elleni antitesteket tartalmazó vérsavó felhasználásával elvégzett semlegesítésre való reagálásban mutatták ki.

A felügyelet közleménye szerint a két vakcinával beoltott emberek széruma hatékonyan semlegesítette a koronavírus brit és szokásos változatát is.

Vlagyimir Putyin elnök hétfőn rendelte el, hogy az orosz kormány vizsgáltassa meg a Covid-19 ellen kifejlesztett orosz vakcináknak a koronavírus új változataival szembeni hatékonyságát. A felülvizsgálatnak az utasítás értelmében ki kell terjednie arra is, hogy az oltóanyagokkal kapcsolatban szükség van-e további kutatásokra, és a bejegyzési okmány módosítására. Az erről szóló jelentést az elnöknek március 15-ig kell elkészíteni, majd félévente revíziót kell végezni.
Magyarországra két hete érkezett meg negyvenezer ampullányi Szputnyik V vakcina, múlt kedden pedig Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján elmondta, hogy is elkezdik oltani az időseket az oltópontokon. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy csak azok kapnak orosz vakcinát, akiknek nincs krónikus betegségük.

Szlovákia várhatóan megkezdi a tárgyalást a Szputynik V vásárlásáról, annak ellenére, hogy a koronavírus elleni orosz vakcinát még nem regisztrálta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) .
Az európai uniós tagállamok közül eddig csak Magyarország engedélyezte a Szputnyik V-t. A vakcina már az EMA radarján is szerepel, így a közeljövőben jó eséllyel az uniós engedélyt is megkaphatja – bár az EMA néhány napja cáfolta az orosz fél állítását, miszerint már az engedélykérelmet is megkapták volna.

„Eljött az ideje, hogy a kormány elkezdje a tárgyalásokat az orosz féllel a Szputnyik V szállításáról. Én támogatom. Ez nagyszerű védőoltás nagy hatékonysággal. Eddig az EU-ban csak Magyarországon használják, és nem látom az okát, hogy mi miért ne tennénk ezt”

– írta egy Facebook-bejegyzésben Igor Matovic szlovák miniszterelnök, aki közölte, hogy kormánya ezt csütörtök reggel fogja megvitatni. Marek Krajci egészségügyi miniszter a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a vakcinát akkor lehet használni, ha biztonságosnak találják.
Andrej Babis cseh kormányfő múlt héten azt mondta, hogy Magyarországhoz hasonlóan Csehország is engedélyezi a Szputnyik V-t, de később közölte, hogy Csehország megvárja az EMA engedélyét, azaz csak az uniós jóváhagyás esetén fogják alkalmazni az orosz vakcinát.
Oroszország sok nemzetközi és hazai kritikát kapott azért, hogy – Kínához hasonlóan – a vakcinájukat már azelőtt széles körben alkalmazni kezdték, hogy lefolytatták volna a sok résztvevővel zajló, harmadik fázisú klinikai vizsgálatot, amely alapján meg lehetett volna bizonyosodni a hatásosságáról és biztonságosságáról. Magának a vizsgálatnak a később, február elején közzétett eredménye kifejezetten pozitív, a vakcina biztonságosnak bizonyult, a hatásossága pedig 91,6 százalék. Orosz kutatók kedden azt is közölték, hogy az első vizsgálatok szerint a vakcina a brit vírusvariáns ellen is hatásos.
Különutas magyar engedély, sok ellentmondással
A Szputnyik V-t január 20-án engedélyezte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), mint később kiderült, annak ellenére, hogy a hatóság által felkért szakértők problémákat fogalmaztak meg a vakcinával szemben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter két nappal később Moszkvából be is jelentette, hogy aláírták a szerződést a vakcina beszerzéséről, a megállapodás értelmében kétmillió adag, azaz egymillió embernek elegendő oltás fog az országba érkezni a következő hónapokban. A vakcina engedélyezésig vezető kalandos magyarországi történetét ebben a cikkben foglaltuk össze. A Szputnyik V felhasználásához szükség volt még a Nemzeti Népegészségügyi Központ jóváhagyására is, ez a laborvizsgálatok elvégzése után, február 7-én érkezett meg.
Bár a magyar kormány rendszeresen támadja – részben jogosan – az Európai Uniót a vakcinabeszerzés lassúsága miatt, az első nagyobb szállítmány az orosz vakcinából is jóval kisebb, harmadakkora volt, mint amit előzetesen bejelentettek. Azóta meg is kezdődött a magyarországi oltás az orosz vakcinával, de mivel elővigyázatosságból csak azok az idősek kaphatják meg, akiknek nincs krónikus betegségük, a háziorvosoknak nagy logisztikai kihívást jelent a kellő számú ember összeszervezése.
A Szputnyik V iránti bizalomnak az engedélyezése körüli visszásságok mellett az sem tett jót, hogy hiába kérte a Magyar Orvosi Kamara is, az OGYÉI sokáig nem adta ki hozzá a használatához elengedhetetlen alkalmazási előírást. Ez merőben szokatlan volt, ezért a kamara is jelezte, hogy ennek hiányában nem fogják tudni jó szívvel ajánlani a vakcina használatát az orvosoknak. Az OGYÉI végül az utolsó utáni pillanatban kiadott egy dokumentumot, amelyet alkalmazási előírásnak nevez az oldalán, de magának a dokumentumnak rögtön az elején ez a szöveg olvasható:

„Az alábbi tájékoztató a gyógyszer orosz nyelvű termékismertetőjének magyar nyelvű adaptációja, tehát nem hivatalos és vizsgálatokon alapuló (európai szabályoknak megfelelő) alkalmazási előírás, hanem az alkalmazáshoz iránymutatást adó leírás.”

A magyar szöveg ráadásul az orosz termékismertető októberi változatán alapul, miközben az eredeti decemberben esett át egy jelentős frissítésen.

A koronavírus első hulláma óta számos esetben azonosították már a vírus új variánsait, ilyen többek között a dél-afrikai vagy az elsőként Nagy-Britanniában azonosított, már Magyarországon is terjedő változat is, ám most először találtak rekombináns változatot, vagyis olyan hibridet, ami két különböző variánsból állhatott össze. A NewScientist cikke szerint a rekombinációt egy kaliforniai mintában találták meg, és azonosították benne a brit variánsnak nevezett B.1.1.7 variánst, illetve a Kaliforniában felfedezett B.1.429 variánst, ami egy mutáció miatt bizonyos antitestekkel szemben rezisztensnek bizonyult. Utóbbiról azt feltételezik, hogy ez lehet a felelős a Los Angeles-i esetszámok legutóbbi emelkedéséért.

A rekombinációt az új-mexikói Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban azonosította Bette Korber, aki egy február másodikai megbeszélésen említette először ezt. A Covid-19 új mutációit (amikor egy-egy változás történik a vírusban), illetve variánsait (a vírus olyan változatait, amiben vannak mutációk) folyamatosan monitorozzák a kutatók, és előző év decemberében, illetve idén januárban két egymástól független kutatócsoport is még arról számolt be, hogy nem találtak rekombináns változatot, noha ennek megjelenése abszolút várható volt már hosszú ideje. A rekombináció jelen esetben nem jelent még semmit, különösen, hogy Kober mindössze egyetlen esetben azonosított ilyet, így azt sem tudni, hogy ez csak egy kivételes eset-e vagy ez már egy átvitt fertőzés eredménye.
Korber mindenesetre a hibridről azt mondta február elején, hogy a két variáns tulajdonságai alapján megeshet, hogy egy gyorsabban terjedő, ellenállóbb változat alakulhat ki.

 

[hasznosimre]

88 egészségügyi dolgozóból 37 átmenetileg munkaképtelenné vált, miután a dolgozók múlt hét csütörtökön megkapták az AstraZeneca oltóanyagát. Ezért az Alsó-Szászországban található, braunschweigi Herzogin-Elisabeth Kórházban ideiglenesen felfüggesztették az oltást a vakcinával, mivel attól tartottak, hogy ha még többen kiesnek, az a kórház működésében fennakadásokat okozhat – közölte a Braunschweiger Zeitung. Átmenetileg az Emden Klinikán is szüneteltették az oltást hasonló okokból, ám kedden engedélyezték a vakcináció folytatását.

A történtekről értesítették az oltóanyag biztonságáért felelős Paul Erlich Intézetet, melynek szóvivője a Braunschweiger Zeitungnak azt mondta, vizsgálják, hogy az oltási reakciók különböznek-e a klinikai tesztek során tapasztaltaktól. A gyártó szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, úgy tudják, az eddigi oltási reakciók nem térnek el az eddig ismertektől.
Közben a szerdai hírek szerint az Európai Unió még az idén megkapja azt a plusz 200 millió adagnyi Pfizer-oltóanyagot, amire további százmilliónyi dózist biztosító opcióval együtt szerződött le a BioNTech–Pfizer vakcinagyártóval. A Spiegel cikke szerint a 100 millió ember oltására elegendő 200 millió adag oltóanyagból 75 millió dózis érkezése a második negyedévben várható. Az Európai Unió ezzel a szerződéssel 300 millióról 600 millióra növelte a Pfizer–BioNTechhel már lekötött vakcinaadag mennyiségét. A duplázással lefoglalt 600 millió adag 300 millió ember, vagyis a teljes uniós lakosság kétharmadának beoltására elegendő, de a többi gyártóval kötött megállapodások értelmében az EU sokszorosan túlbiztosította magát, és eddig 2 milliárd adagra kötött szerződést.
Az AstraZeneca oltóanyagával Magyarországon a 18 és 60 év közötti krónikus betegek oltása kezdődött meg.

Magyarországon is javában zajlik már a koronavírus elleni oltások beadása, azt azonban egyelőre szinte lehetetlen megmondani, hogy a regisztráltak közül ki mikor kerülhet majd sorra – pláne úgy, hogy a napokban egy csomó olyan ember is kapott értesítőt az oltásról, akinek ránézésre nem kellett volna. Ezt a káoszt próbálja némileg rendbe szedni az interneten egyre jobban terjedő, magyar fejlesztésű Covid-19 Oltási Sorrend Kalkulátor, de hiába lett szépen megcsinálva,

igazából nem sok értelme van az egésznek.

Elszomorító számok
A Veronai Egyetem PhD-hallgatója, Pál Tibor által megalkotott kalkulátor nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a segítségével az ember megtudhatja, hogy Magyarországon a COVID-19 vakcina beoltására várakozók közül körülbelül mikor kerül rá a sor. Ehhez a magyar kormány által nyilvánosságra hozott prioritási sorrendet, a Központi Statisztikai Hivatal hetente frissülő oltási hajlandóság felmérését és a már beoltottak számának alakulását veszi alapul. Ha valaki például 25 éves, és minden kérdésre nemmel válaszol a kalkulátorban, az

azt a meglehetősen lesújtó választ kapja a kérdésére, hogy legalább 2 589 967 ember van még előtte a sorban, és várhatóan 2023. február 4. és 2023. május 5. között kaphatja meg az oltást.

A kalkulátor ezt úgy számolja ki, hogy fogja az újonnan beoltottak hétnapos mozgóátlagát (ami jelenleg 50 561), majd hozzáveszi ehhez a biztos oltásfelvevők arányát (ami most éppen 38 százalék). Ebből már feltűnhet az embernek, hogy van az egészben valami különös, a jelenlegi trendekből kiindulni ugyanis nagyjából olyan, mintha egy focimeccs tizedik percében tapasztalt 1-1-es állás alapján azt jósolnánk, hogy 9-9 lesz a végeredmény.
A kalkulátor paramétereit persze folyamatosan frissítik a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de egy adott időpontban ettől még aligha lehet belőle akár megközelítőleg pontos becsléseket kiolvasni arra vonatkozóan, hogy mikor fognak beoltani bennünket.
Jól működik, de nincs sok értelme
A Telex Ferenci Tamás biostatisztikust, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai munkacsoport tagját is megkérdezte az ügyben, aki szerint a kalkulátor önmagában ugyan teljesen rendben van, de sajnos nem sok értelme van az egésznek. Mint mondta, amennyire kívülről meg tudja ítélni, minden fontos információt beleraktak, és kulturáltan meg van csinálva az oldal, de hiába szöszmötölünk azzal, hogy hány éves valaki, milyen típusú átlagot használunk, mennyi az oltási hajlandóság,

végső soron az az egy dolog számít meghatározó módon, hogy mennyi vakcina van, illetve lesz.

Ehhez a kalkulátor a historikus adatokat veszi alapul, de ez nagyon rossz kiindulási pont, hiszen még a nyugati vakcináknál is tudjuk, hogy a kapacitás fel fog kúszni, tehát ez biztosan csak nőni fog. Ezen túl ráadásul ott van még az orosz és a kínai vakcina is, ahol pláne nem lehet tudni, hogy mikor mennyi jön belőlük. Azt pedig az oldal semmilyen eljárással nem tudja előre jelezni, hogy mondjuk érkezik-e egy szállítmányban ötszázezer kínai vakcina, amit rögtön be lehet adni. Mint Ferenci mondta, emiatt értelmes előrejelzést nem lehet tenni, olyan pontosságút pedig, hogy 2023. február 4. (nem 3. vagy 5.) után fogja valaki megkapni, végképp nem.

„Azt mindenesetre szépen mutatja az oldal, hogy a különböző érkezési ütemek és oltási hajlandóságok mellett mennyi időt vesz igénybe az egyes csoportok immunizációja, ami a közvélemény számára is fontos információ, és mindenképp dicséretes, hogy valaki ingyen, hobbiból fejleszt egy erről tájékoztató oldalt, amit a hatóságoknak már rég meg kellett volna tenniük”

– tette hozzá Ferenci.
Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan milyen ütemben érkeznek majd a vakcinák Magyarországra. Az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa, Sztella Kiriakídisz a hétvégén például arról beszélt, hogy szeptember végére legalább 700 millió, mindkét dózist magába foglaló vakcina lesz elérhető az Európai Unióban, amely több mint elegendő ahhoz, hogy beoltsák az uniós népesség 70 százalékát.
Kiriakídisz korábbi becslése szerint június végére 300 millió adag vakcina állhat majd rendelkezésre, de azzal, hogy kedden kiderült, hogy március közepétől a Johnson & Johnson vakcináját is engedélyezhetik az EU-ban, ez a szám valószínűleg még feljebb kúszik majd. Az Európai Unió októberben 400 millió adagot kötött le a Johnson & Johnson-vakcinából, Magyarország ebből 4,36 milliót. Az uniós oltási programról és arról, indokolt-e az Európai Bizottságot hibáztatni a vakcinák érkezési sebességéért, itt írtunk bővebben.

Az Európai Bizottság további 300 millió adag Moderna-vakcinára kötött megállapodást a gyártócéggel, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.

Az Európai Bizottság november elején hagyta jóvá a Moderna vállalattal kötött oltóanyag-beszerzéséről szóló első szerződést, amely összesen 160 millió adag, koronavírus elleni oltóanyag megvásárlását teszi lehetővé az unió számára.
Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint a Modernával kötött második szerződés értelmében a brüsszeli testület 2021-ben és 2022-ben további 150-150 millió adag oltóanyagot vásárolhat a tagállamok nevében. Az új szerződés lehetőséget biztosít arra is, hogy az unió az oltást alacsonyabb és közepes jövedelmű országoknak adományozza, vagy átirányítsa más európai országokba, mondták.
A Modernával kötött újabb szerződés kiegészíti az uniós oltóanyag-portfóliót, amelybe a Moderna (összesen 460 millió adag) mellett a Pfizer–BioNTech (600 millió adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi–GSK (300 millió adag), a Johnson and Johnson (400 millió adag) és a CureVac (405 millió adag) vállalatokkal aláírt vakcinabeszerzések szerepelnek.
Emellett az uniós bizottság december közepén lezárta az amerikai Novavax vállalattal folytatott megbeszéléseket is a koronavírus elleni lehetséges oltóanyaga beszerzéséről, a tervezett szerződés 100 millió adag, illetve akár további 100 millió adag oltóanyag megvásárlását tenné lehetővé az Európai Unió számára.
„Az uniós oltóanyag-portfólió legalább 2,6 milliárd adag vakcinához biztosít hozzáférést Európának, illetve lehetővé teszi, hogy vakcinákat tudjon juttatni a szomszédjainak és partnereinek is” – fogalmazott Von der Leyen.
Az Európai Bizottság a BioNTech és a Pfizer által kifejlesztett vakcina számára december 21-én, a Moderna oltóanyagának január 6-án, az AstraZeneca vakcinájának január 29-én adott feltételes uniós forgalomba hozatali engedélyt.
Von der Leyen azt is megkérdőjelezte, hogy Oroszország miért árulja úgy a Szputnyik vakcináját milliós tételekben, hogy még a saját lakosságát is be kellene vele oltania. Erre a bizottsági elnök várja a választ.

Ausztria segítséget ajánlott Szlovákiának a koronavírus-járvány leküzdésére, ennek keretében orvosokat és ápolószemélyzetet küldenének az osztrák hadsereg állományából – közölte az osztrák védelmi minisztérium szerdán.

A tájékoztatás szerint egyelőre az igények és a küldendő kontingens nagyságának felmérése zajlik. „Az európai szolidaritás követelménye, hogy gyorsan és bürokráciamentesen segítsünk. Ezért is vettünk át már korábban is intenzívosztályokon kezelt pácienseket Franciaországból, Olaszországból és Montenegróból. Az osztrák hadsereg (Bundesheer) most személyzettel fogja támogatni Szlovákiát” – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár.

Szlovákia jelenleg a koronavírus-járvány rendkívül erős második hullámával szembesül, és az összlakosságra számított halálos áldozatok számában az első helyre került a világon.

A szlovák kórházak egyre inkább súlyos orvos- és nővérhiánnyal küzdenek. Szakértők az ellátórendszer összeomlásának veszélyére figyelmeztetnek, miközben a vírus korábbinál jóval fertőzőbb, B.1.1.7 jelű brit variánsa adja a fertőzöttek többségét. Emiatt Szlovákia orvosokat és nővéreket kért a többi európai uniós országtól. Legalább egy hónapra tíz orvost és 25 nővért szeretnének kapni. A kérést szerdán jóváhagyta Igor Matovic miniszterelnök, aki ezzel aktiválta az Európai Unió civil védelmi rendszerét – jelentette a TASR szlovák hírügynökség.
Szerdától kezdve kötelezően karanténba kell vonulnia mindenkinek, aki külföldről érkezik az országba, az intézkedés a szlovák állampolgárokra is vonatkoznak. Kivételt csak azok képeznek, akik a határ mentén élnek, és naponta átjárnak Szlovákiába dolgozni. Nekik hét napnál nem régebbi negatív tesztet kell felmutatniuk, kivételt a kamionosok jelentenek. Akikre nem vonatkoznak a kivételek, a határ átlépése előtt kötelezően egy elektronikus űrlapot kell kitölteniük, majd 14 napos karanténba kell vonulniuk. Ezt legkorábban a 8. napon elvégzett negatív koronavírusteszttel lehet lerövidíteni. A cseh közszolgálati hírtelevízió úgy értesült, hogy a szlovák határátkelők többségén mobil tesztelő állomásokat állítottak fel azon külföldiek számára, akik Szlovákiában dolgoznak, de nem laknak a határ menti övezetben. Ők a negatív koronavírusteszt alapján szintén elkerülhetik a karantént.

Február elején Matovic azt írta a Facebook-oldalán, hogy a szlovákiai fertőződések több mint 70 százalékát a brit vírusmutáció okozza. A kassai kórházban a koronavírusos betegek kezelésére szolgáló ágyak 90 százaléka már foglalt volt. „Nehéz időszak előtt állunk. Úgy tűnik, Nagy-Britanniát is beleértve, egész Európában nálunk a legrosszabb a helyzet” – mondta akkor Pavel Jarčuška infektológus, a kórház főorvosa.
A miniszterelnök kedden bejelentette, hogy Szlovákia is vásárolna az orosz Szputnyik V-vakcinából. „Eljött az ideje, hogy a kormány elkezdje a tárgyalásokat az orosz féllel a Szputnyik V szállításáról. Én támogatom. Ez nagyszerű védőoltás nagy hatékonysággal. Eddig az EU-ban csak Magyarországon használják, és nem látom az okát, hogy mi miért ne tennénk ezt” – írta egy Facebook-bejegyzésben. Eddig több mint 246 ezren kapták meg a vírus elleni védőoltást az országban.
Kedden mintegy hétezer új fertőzést mutattak ki az elvégzett szűrések, a járvány halálos áldozatainak száma 105-tel 6168-ra emelkedett – derül ki a korona.gov.sk weboldalon közölt hivatalos kimutatásból. A kórházakban kezelt betegek száma meghaladta a 3800-at. A járvány kitörése óta összesen 282 864 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak.

Kedd reggel megérkezett az első szállítmány a kínai Sinopharm vakcinájából Magyarországra. Bár néhány vizsgálat még hátravan, az oltóanyagot minden bizonnyal hamarosan elkezdik itthon is beadni annak, aki kéri. Összeszedtünk egy cikkbe mindent, amit tudni kell róla.
Milyen vakcina ez, veszélyes-e, hány adag kell belőle?
A Sinopharm vakcinája úgynevezett inaktivált vagy elölt víruson alapuló oltóanyag. Ez azt jelenti, hogy a teljes koronavírus belekerül, de úgy, hogy egy kémiai eljárással hatástalanítják. Így megbetegíteni nem tud, viszont segít megismertetni az immunrendszert a vírussal, hogy ha élesben találkoznak, már tudjon védekezni ellene.
Ez egy régi, első generációs vakcinatechnológia, és vannak bizonyos hátrányai, például hogy nehézkesebb a gyártása. Maga az oltóanyag ettől még lehet nagyon jó – ma is használunk Magyarországon ilyen módon készülő, jól bevált vakcinákat. Januárban felmerült a hír, hogy hosszú távon az inaktivált vírus is okozhat autoimmun betegséget, de ez a félelem a szakértők túnyomó többsége szerint alaptalan.


Korábban felmerült, hogy hátránya lenne ennek a vakcinának, hogy három adag kell belőle – de ez nem igaz, ebből is ugyanúgy kettőt kell beadni fejenként, mint a többi, eddig engedélyezett vakcinából. A két adag beadása között 21 napnak kell eltelnie.
Jelenleg többféle vakcinát használnak Magyarországon, és ezeket más-más csoportok kaphatják más-más módon. A kínai vakcinát a háziorvosok fogják beadni a rendelőikben.
Miért kapott sok kritikát?
Mert – az orosz Szputnyik V vakcinához hasonlóan – úgy kezdték el tavaly más országokban széles körben alkalmazni, hogy még nem folytak le a harmadik fázisú klinikai vizsgálatai. Ezek azért kulcsfontosságúak, mert ebben a szakaszban próbálják ki az oltóanyagot több tízezer tesztalany bevonásával. Ez az engedélyezés előtti utolsó fázis, ekkor dőlhet el, hogy egy vakcina nagy mintán is biztonságosnak és hatásosnak bizonyul-e.

Az orosz vakcináról is csak a magyar engedély megadása után jelent meg a harmadik vizsgálati fázis (szerencsére kifejezetten pozitív) eredménye, a kínai vakcináról azonban továbbra sincs nyilvánosan elérhető adat ebből a kritikus fontosságú tesztelési fázisból.

A vakcina maga lehet jó, de erről független, ellenőrizhető, bizonyító erejű adat nem látott még napvilágot.

Amit már közzétettek, az az első és a második fázis eredménye, amelyekben aránylag kevés alanyon vizsgálják a vakcina biztonságosságát és immunogenitását (azaz hogy kivált-e megfelelő immunválaszt), illetve a különféle adagolásokat. Ezek alapján a 18-59 és a 60-80 éves korcsoportban is biztonságos és jól tolerálható (kevés és nem súlyos a nem kívánatos reakció) az oltóanyag, és megfelelő immunválaszt is kiváltott.
A biztonságosságáról egyelőre épp a legtöbbet kritizált mozzanat, a klinikai vizsgálatok előtt megkezdett széles körű alkalmazás szolgál a legtöbb információval. Már novemberben túl volt az egymillió főn az ezzel beoltottak száma Kínában és a Közel-Kelet több országában is; mostanra már több, mint 30 milliónál többen kapták meg. Súlyos reakciókról, komoly mellékhatásról nem érkezett hír.
De végül is hatásos vagy nem?
A vakcina hatásosságáról transzparens, publikált eredmény nem érhető el, csak az egyes országok által közölt vizsgálati eredmények. A kínai hatóságok vizsgálata szerint 79 százalékos hatásosságú, a készítményt szintén vizsgáló és helyben elő is állító Egyesült Arab Emírségek szerint pedig 86 százalékos – mindkét eredmény jónak számít. A gyártó szerint a koronavírus újabb variánsai ellen is hatásos a vakcina.
Adható-e 60 év felett?
Ez továbbra sem teljesen tiszta, az egyes országokból eltérő információk jönnek róla. A hivatalos magyar járványügyi tájékoztató honlap megfogalmazása szerint: „A Sinopharm oltóanyaga december 30-án kapta meg a feltételes piaci engedélyt Kínában, amely alapján a 18 és 59 év közötti korcsoportba tartozók körében alkalmazzák az országban.” Szijjártó Péter szerint ez csak azt jelenti, hogy Kínában a 18-59 évesek élveznek elsőbbséget az oltási rendben, de a 60 év felettieknek is engedélyezték az oltást. Ezt támasztotta alá a Sinopharm elnöke, Liu Csing-csen is, amikor egy interjúban azt mondta, hogy a vakcina az alkalmazási előirata szerint 18 év felett adható.
Bár magyar alkalmazási előirat a vakcina engedélyezése ellenére nincs még (erre majd visszatérünk), Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyezési szakértőnek köszönhetően három országból is elérhető ilyen dokumentum magyar nyelven. Sokkal tisztábban mondjuk ezek alapján sem látni.

• A seychelle-szigeteki alkalmazási előirat szerint a vakcina 18-60 éves életkor között adható.
• A peruiban viszont nincs ilyen kitétel.
• A szerbiai [pdf] pedig kifejezetten azt írja, 18 év felett mindenkinek adható.

Ezek a különbségek önmagukban nem meglepőek, hiszen például az AstraZeneca vakcinája esetében is hasonlót láthatunk: míg az Egyesült Királyságban minden korosztálynak adják, és az Európai Gyógyszerügynökség is korlátozás nélkül engedélyezte, több országban, így Magyarországon is csak a 60 év alattiakat oltják vele egyelőre. Nem azért, mert az idősebbekre nézve veszélyes vagy hatástalan lenne, hanem mert a helyi hatóságok megítélése szerint nincs még erről elég adat.
Pakisztán esete is ezt támasztja alá: a Sinopharm vakcináját egyelőre csak 60 év alattiaknak engedélyezték, de a hivatalos kommunikáció szerint ez további adatok érkezésekor változhat.

Meglátjuk, hogy Magyarország a kínai vakcinával is annyira elővigyázatos lesz-e, mint az AstraZenecáéval.

Hogy kapott engedélyt, ha ilyen keveset tudni róla?
Kalandosan. A magyar kormány már november óta tárgyalt az orosz mellett kínai vakcinák beszerzéséről is. Már az orosz vakcina engedélyezése sem ment zökkenőmentesen, és a kínai vakcina hatósági vizsgálatát már előre sürgette Orbán Viktor és más kormánytagok is.
Végül a kormány nem is várta ki a vizsgálat eredményét, hanem egyszerűen kiüresítette az engedélyezést: rendeletben mondták ki, hogy minden olyan vakcina vizsgálat nélkül engedélyezhető Magyarországon, amelyet

• legalább három államban alkalmaznak már, ha ebből a háromból legalább az egyik európai uniós tagállam vagy tagjelölt; illetve
• az adott gyógyszert már legalább egymillió ember megkapta.

Ezek a feltételek hogy, hogy nem, épp a Sinopharm vakcinájára illenek: már több mint 30 millióan megkapták a világban, és a tagjelölt Szerbia már engedélyezte. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) végül egy nappal a rendelet megjelenése után, január 29-én meg is adta az ekkor már csak formálisan szükséges engedélyt a kínai vakcinának.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként eddigre már több mint két hete bejelentette, hogy megvan a megállapodás a kínai gyártóval.
Kié a felelősség?
Magyarországnak a világjárvány miatt joga van uniós tagállamként saját hatáskörben vészhelyzeti engedélyt adni olyan vakcináknak, amelyeket az EU egyébként nem engedélyezett. Fontos gyakorlati különbség azonban, hogy ha az EU-tól kap egy vakcina feltételes forgalomba hozatali engedélyt, akkor minden felelősség a gyártót terheli, míg a tagállami vészhelyzeti engedélynél magát az engedélyező országot – azaz az orosz és a kínai vakcina esetén Magyarországé a felelősség.
Mennyit veszünk belőle? És mennyi érkezett már?
Ötmillió adagról állapodott meg a kormány, ami 2,5 millió ember beoltására elég. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán azt mondta, ezeknek négy ütemben, május végéig kell megérkezniük. Mint mondta, a kormány ennél többet egyelőre nem is tervez vásárolni sem a kínai, sem az orosz vakcinából (utóbbiból kétmillió adagot vettünk). A kínai vakcina első szállítmánya 550 ezer adagot tartalmaz, ezek kedden érkeztek meg Magyarországra.
Bár a magyar kormány rendszeresen támadja – részben jogosan – az Európai Uniót a vakcinabeszerzés lassúsága miatt, az első nagyobb szállítmány az orosz vakcinából is jóval kisebb, harmadakkora volt, mint amit előzetesen bejelentettek. Hasonlóan alakult a helyzet a kínai vakcinával is: bár Szijjártó Péter szerint az 550 ezer adag több a vártnál, Orbán Viktor egy hónapja még több mint egymillió adag érkezéséről beszélt.
Mennyibe kerül?
Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón azt mondta, a kínai vakcina ára darabonként tízezer forint felett van. Ahogy ő is megjegyezte, az ár ebben az esetben másodlagos az egészségügyi haszonhoz képest. Ez az ár ugyanakkor elég magasnak számít más vakcinákéhoz képest.
A Szputnyik V-ről maga Gulyás mondta, hogy 5700 forint adagja. A nyugati vakcinák uniós ára nem nyilvános, de korábbi lapértesülések szerint a Pfizer-BioNTech vakcinájának darabja 5500 forint körül mozog, egy másik kiszivárgott információ pedig 4300 forint körüli darabárról szólt. Utóbbi szerint még a legdrágább uniós beszerzésű vakcinának számító Moderna-oltóanyag is hatezer forint alatt jön ki. A legolcsóbb az AstraZeneca vakcinája, ennek az ára ezer forint alatt marad. (Az AstraZeneca már korábban közölte, hogy a világjárvány ideje alatt nonprofit alapon adja a vakcináit.) Némileg magasabb árakat, de hasonló arányokat becsült egy nemrég megjelent tanulmány is.
Egy novemberi kormányinfón elhangzott egy konkrét összeg a nyugati vakcinákra is: az akkori állás szerint a kormány összesen 15,3 millió adagot kötött le a Pfizer, az AstraZeneca és a Janssen vakcinájából, amelyekért összesen 36 milliárd forintot fizet. Gyártókra lebontott ár ebből sem derül ki, de a három gyártó vakcináinak átlagára durván 2350 forint.
A kínai vakcina magas árának üzleti megfontolások mellett gyártástechnikai okai is lehetnek: ahogy fentebb is írtuk, az inaktivált víruson alapuló vakcinák gyártása erőforrásigényesebb, mint az újabb típusúaké. Emellett egy sor más tényező is befolyásolhatja az árképzést, például az államtól és a magánszektorból érkezett fejlesztési támogatások aránya.
Mekkorát lendít a magyar oltási programon?

Várhatóan hatalmasat, hiszen minden szállítási csúszás ellenére ötmillió adagról van szó egy már engedélyezett vakcinából.

Gulyás Gergely szerint három-négymillió embert terveznek beoltani májusig, ebből kétmillió ember a tervek szerint meglesz márciusban. Orbán Viktor pedig azt mondta, ha a kínai vakcinával is elkezdünk oltani, akkor minden olyan embert, aki eddig regisztrált, húsvétig be tudnak oltani – ez 2,4 millió ember –, és júniusra már hatmillió fő is beoltható.
A rendelkezésre álló mennyiség persze csak a képlet egyik oldala. A másik, hogy hányan kérnek a kínai vakcinából. Az általános oltási hajlandóság tavaly óta biztatóan emelkedett, de a felmérések szerint következetesen a kínai vakcina magyarországi elfogadottsága a legalacsonyabb. Ha ezt nem sikerül feljebb tornászni, akkor az elvileg garantált szabad vakcinaválasztás – ami a gyakorlatban egyelőre inkább szabad vakcinaelutasítás – értelmében sokan dönthetnek úgy, hogy inkább várnak.
Az orosz és a kínai vakcina elfogadottságának az engedélyezés körüli visszásságok mellett az sem tett jót, hogy hiába kérte a Magyar Orvosi Kamara is, az OGYÉI sokáig nem adta ki a használathoz elengedhetetlen alkalmazási előiratot. Ez merőben szokatlan volt, ezért a kamara is jelezte, hogy ennek hiányában nem fogják tudni jó szívvel ajánlani ezeknek a vakcináknak a használatát az orvosoknak.
A Szputnyik V-hez az OGYÉI végül az utolsó utáni pillanatban kiadott egy dokumentumot, amelyet alkalmazási előírásnak nevez az oldalán, bár magának a dokumentumnak rögtön az elején az olvasható, hogy ez „nem hivatalos és vizsgálatokon alapuló (európai szabályoknak megfelelő) alkalmazási előírás, hanem az alkalmazáshoz iránymutatást adó leírás”, és egyébként az orosz termékismertető fordítása. A kínai vakcinához egyelőre még ilyen sincs.
Mikor lehet elkezdeni használni?
Az OGYÉI kormányrendelettel meggyorsított engedélye ehhez még nem elég. Előbb a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megvizsgálja magát az oltóanyagot, és csak akkor kezdődhet meg a gyakorlati alkalmazás, ha ők is rábólintanak. Ez a vizsgálat még jelenleg is folyik, Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs szerdai tájékoztatóján türelmet kért.
Közben a Népszava azt írta, hogy ezt a vizsgálatot információik szerint hátráltathatja, hogy még nem is érkezett meg a vakcina dokumentációja Kínából. Ezt azonban Müller Cecília határozottan cáfolta. Mint mondta, a vakcinák és a dokumentációjuk is megérkezett, a szakemberek mindkettőt tanulmányozzák.
Az orosz vakcina január 20-án kapott OGYÉI-engedélyt, az NNK pedig február 7-én hagyta jóvá a használatát, ami két és fél hetes különbség. Ez az idő a kínai vakcina esetében nagyjából a napokban telik le, tehát ha valóban minden a terv szerint halad, az NNK vizsgálódásának eredményére már nem sokat kell várni. Ha ők is zöld utat adnak, ezzel is elkezdődhet az oltás Magyarországon.

​

 

[hasznosimre]

koronavírus egy újabb mutációja jelent meg Norvégiában is, egyelőre nem tudni, hogy a B.1.525 jelű variáns fertőzőbb-e a korábbi változatoknál, jelentette be csütörtökön az NRK norvég közszolgálati tévé.

Az elmúlt egy napban tízen fertőződtek meg az új vírusvariánssal Norvégiában. Ezt a variáns eddig körülbelül harminc ember szervezetében mutatták ki az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Dániában. A norvég egészségügyi intézet vezetője azt mondta, egyelőre nem tudják, hogy a variáns fertőzőbb-e, de megfigyelik.
Szakértők szerint az újabb variáns hasonlóságot mutat az először Dél-Afrikában, illetve Nagy-Britanniában észlelt mutációkkal. A dél-afrikai és brit variánsokkal eddig több mint 700-an fertőződtek meg Norvégiában.
Az 5,4 millió lakosú Norvégiában eddig 67 498 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 607-en meghaltak.

Röviddel azután, hogy egy kanadai tanulmány szerzői az FDA (amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet) dokumentumait átnézve arra jutottak, a Pfizer–BioNTech oltóanyagából elég (átmenetileg) mindössze egy adagot beadni, mert úgy is 92,6 százalékban hatásos a koronavírussal szemben, a Sky News egy olyan, a Lancet orvosi szaklapban megjelent izraeli tanulmányról írt, ami azt mondja: a Pfizer–BioNTech oltóanyaga már az első dózis után is 85 százalékban hatásos.

A tanulmány a Sheba Medical Centerben tapasztalt eredményekre alapozza állítását. Ugyanis Izrael egyik legnagyobb kórházának kb. 7000 beoltott egészségügyi dolgozójánál úgy találták, hogy 85 százalékkal mérséklődtek a tünetes covidos esetek az oltást követően 15–28 nappal, miközben az összes fertőzésszámra vetítve (ideértve a tünetmentes fertőzéseket is) 75 százalékos visszaesést láttak. Hozzátartozik ugyanakkor, hogy a dolgozók többnyire fiatalok és egészségesek, 65 év felettiekről nem igazán van tapasztalat egyetlen oltással – írja a Reuters.
„Ez az áttörő felfedezés megerősíti a brit kormány döntését arról, hogy egyetlen oltóanyaggal kezdjék immunizálni a lakosságot” – idézte a Telegraph Arnon Afek professzort, a Sheba igazgatóhelyettesét. Az Egyesült Királyságban kitolnák a második dózisra meghatározott oltás időpontját, hogy minél több ember kaphassa meg az első dózist. A Pfizer–BioNTech a kanadai kutatók eredményére válaszul azt közölte, hogy nem vizsgálták még az alternatív adagolást, és erről a gyógyszerügynökségek döntenek. Az általuk javasolt adagolás a maximum 21 napos különbség a két dózis között.
Az eredmény egyébként épp azért különös, mert január végén izraeli kutatók épp azt közölték: a Pfizer koronavírus elleni vakcinájából az első dózis még nem nyújt olyan hatékony védelmet, mint remélték. A Pfizer szerint az oltóanyag első adagja körülbelül 52 százalékos védettséget ad, míg a második adag – megfelelő időben beadva – 95 százalék körüli immunitást eredményez. Az oltási program eredményeit vizsgáló izraeli kutatók szerint ugyanakkor az első dózis csak 33 százalék körüli védelmet jelent.

Oroszország 300 millió dózis Szputnyik V koronavírus elleni vakcinát ajánlott fel az Afrikai Uniónak (AU) – jelentette be a szervezet oltóanyag-beszerzésért felelős irodája pénteken.

A közlemény szerint Moszkva emellett finanszírozási csomagot is felajánlott azon tagországok számára, amelyek igényt tartanak a vakcinára. A bejelentés szerint Oroszország májustól számítva egy évig küldene vakcinát az AU-nak, amelynek jelenleg mind az 55 afrikai ország tagja.
Afrikában eddig csak néhány országban kezdődött el az oltási program, így a kontinens jelentős lemaradásban van ezen a téren Európához vagy Észak-Amerikához képest. „Hálásak vagyunk, hogy kaphatunk Szputynik V vakcinákat Oroszországtól. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ezeket felajánlhatjuk a tagországaink számára” – mondta John Nkengasong, az AU betegség-ellenőrző testületének igazgatóját. Az AU korábban azt közölte, hogy az AstraZeneca, a Pfizer és a Johnson & Johnson összesen 270 millió adag oltás szállítását vállalta számukra az idei évre, írja a Reuters.
Szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az orosz hatóságok valóban nem adták még be a Szputynik V engedélyezési kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez. Ezzel kapcsolatban azt is mondta: „Csodálkozunk azon, hogy Oroszország miért kínál elméletileg milliószámra vakcinát, miközben nem halad eléggé a saját népének beoltása terén” – írja a Portfolio.
A Szputnyik V az eddigi hírek szerint 92-95 százalékban hatásos a koronavírus-fertőzéssel szemben, és az első vizsgálatok szerint a brit vírusvariáns ellen is hatásos. Magyarországon január 20-án engedélyezte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), mint később kiderült, annak ellenére, hogy a hatóság által felkért szakértők problémákat fogalmaztak meg a vakcinával szemben. A vakcina engedélyezésig vezető kalandos magyarországi történetét ebben a cikkben foglaltuk össze.
Oroszországot korábban sok nemzetközi és hazai kritika érte, mert – Kínához hasonlóan – a vakcinájukat már azelőtt széles körben alkalmazni kezdték, hogy lefolytatták volna a sok résztvevővel zajló, harmadik fázisú klinikai vizsgálatot, amely alapján meg lehetett volna bizonyosodni a hatásosságáról és biztonságosságáról.

Különös helyzet alakult ki az elmúlt hetekben az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinája körül az Európai Unióban. Míg több tagállam vezetője a mielőbbi engedélyezését sürgette, és az uniós oltási program fellendülését várták tőle, német lapértesülések a döntés előtti napokban arról szóltak, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csak a 65 év alattiaknak fogja engedélyezni.
Ez végül nem így történt: az EMA január 29-én 18 év felett korhatári korlátozás nélkül engedélyezte a vakcinát. Egy nappal korábban azonban a németországi Robert Koch Intézet is kiadta a maga ajánlását, amelyben csak a 18 és 64 év közötti korosztálynak javasolják beadni. Az ő példájukat pedig később több másik tagállam, Olaszország, Franciaország, Lengyelország, Svédország, Spanyolország és Magyarország is követte. A legtöbb korlátozó országban 65 év a korhatár, de van, ahol 60 – mint nálunk is –, vagy akár 55.

Az EMA sem egymagában áll azonban a megengedőbb döntésével. A vakcinát elsőként engedélyező Egyesült Királyságban is minden felnőttet oltanak az AstraZeneca-vakcinával. Hétfőn pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is vészhelyzeti engedélyt adott neki, és az ő szakértőik sem látták indokoltnak az életkori korlátozást.

Mi történik itt, mi az ellentmondás magyarázata, és miért van mindenkinek igaza, vagy legalábbis miért nem téved senki?

Érthető óvatosság
A korosztályi korlátozások nem irracionálisak – ahogy az sem, hogy máshol nincsenek ilyen korlátozások. Nem arról van szó, hogy az AstraZeneca vakcinája egyes országok szerint veszélyes az idősekre, esetleg hatástalan a körükben, míg más országok szerint nem. Inkább az a helyzet, hogy elég kevés konkrét adat van még erről. Ennek az az oka, hogy az AstraZeneca harmadik fázisú klinikai vizsgálataiba, amelyek során több tízezer emberen tesztelik a vakcinákat, eleinte szokatlanul kevés idős embert vontak be.
A klinikai tesztek során több dolgot is vizsgálnak:

• egyrészt a biztonságosságot – ezen a téren jól teljesített a vakcina az idősek körében;
• másrészt a kiváltott immunválaszt – ez az idősekben is kellően erősnek bizonyult;
• harmadrészt a hatásosságot – na ez okozta a fennakadást, mert a perdöntő megítéléséhez nincs még elég adat.

A hatásossági vizsgálatok lényege, hogy a megbetegedett beoltottak számát vetik össze azokkal a betegekkel, akik előzetesen csak placebót kaptak. A kevés idős tesztalany közül azonban olyan kevés covidos beteg került ki, hogy nem lehetett statisztikailag releváns következtetést levonni arról, hogy a vakcina hogyan teljesít a megbetegedés ellen a korosztályban. Ezt egyébként a harmadik fázisú vizsgálatok első eredményeit bemutató tanulmány szerzői is elismerik.

Egy százéves lakót oltanak be az AstraZeneca vakcinájával egy angliai idősotthonban
Azt viszont fontos tisztázni, hogy arról soha nem volt szó, hogy a vakcina hatástalan lenne az idősek körében. Német lapok korábban arról írtak, hogy 65 év felett a vakcina hatásossága csak 8 százalék, de a forrásuk a jelek szerint egészen banális módon összekeverhette a számokat: az alanyok 8 százaléka volt 56 és 69 év közötti (és még kevesebb, 3-4 százalék volt 70 év feletti).
Azt egyébként az EMA közleménye is kiemelte, hogy az eredmények nagy része 55 év alattiakról szól, de az európai ügynökség szerint várhatóan náluk is kellően hatásosnak fog bizonyulni a vakcina, mert az idősebbeknél is jelentkezik megfelelő immunválasz, illetve más vakcinákkal kapcsolatos tapasztalatok is erre utalnak. És mivel a vakcina biztonságossága minden korosztályban bebizonyosodott, nem látták indokoltnak egyes korcsoportokra korlátozni az engedélyt.
Mindez egyáltalán nem kőbe vésett helyzet, az újabb vizsgálati eredmények alapján a jövőben változhatnak az ajánlások. Magyarul ha több idős emberen tesztelik a vakcinát, és továbbra is biztonságosnak és hatásosnak bizonyul, várhatóan az óvatosabb országokban is kaphatnak majd belőle az 55, 60 vagy 65 év felettiek. Ilyen jelentős adatforrás lesz például egy nagy amerikai klinikai vizsgálat, amelyről tavasszal érkezhetnek az első eredmények. De a már értékelt vizsgálatokba is bevontak később több idős alanyt, idővel az ő eredményeik is meg fognak érkezni.
Magyar helyzet
Magyarországon csak 59 éves korig oltanak az AstraZeneca vakcinájával, ami – mint láthattuk – önmagában se nem egyedi, se nem indokolatlan döntés. Az azonban érdekes, hogy milyen kacifántos úton jutottunk el idáig.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) egy váratlan húzással, bő egy héttel az uniós döntés előtt, saját hatáskörben vészhelyzeti engedélyt adott az AstraZeneca vakcinájának, méghozzá külön vizsgálat nélkül, egy olyan kormányrendelet alapján, amely lehetővé tette, hogy ha egy vakcina vagy gyógyszer brit engedélyt kapott, akkor automatikusan magyart is lehessen adni neki. (Mint azóta kiderült, ennek semmiféle gyakorlati jelentősége nem volt, hiszen ettől még nem jöhetett előbb az országba ez a vakcina. A lépés inkább főpróba lehetett arra, hogy egy héttel később, ugyanezt a rendeletet kibővítve, a kínai vakcina is vizsgálat nélkül kaphasson engedélyt.)
Minden arra utalt, hogy itthon nem lesz korosztályi korlátozás:

• A mintául szolgáló britek, akiknek az engedélyét „honosítottuk”, jelenleg is korlátozás nélkül oltanak az AstraZeneca vakcinájával.
• Alig több mint egy héttel később megszületett az EMA döntése, amely szintén nem szabott felső korhatárt a vakcina használatának.
• Egyetlen nappal az EMA döntése előtt pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még azt mondta, hogy az AstraZeneca megfelelő arra, hogy 65 év felettieket oltsanak vele.

Ezek után újabb egy héttel később, február elején mégis kiderült, hogy a 18–59 éves krónikus betegeket kezdik el oltani az AstraZeneca vakcinájával.
Talán ennek a váratlannak ható pálfordulásnak köszönhető a téma ellentmondásos kommunikációja is. Az első szállítmány február 6-án érkezett meg a vakcinából, és Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa már aznap azt nyilatkozta, hogy néhány más országhoz hasonlóan Magyarország is úgy döntött, hogy óvatosságból nem adják be 65 év felett ezt a vakcinát. (Az most mellékes, hogy valójában 60 év a határ itthon, de maga az indok már itt elhangzott.) A hivatalos állami járványkommunikáció arca, Müller Cecília országos tisztifőorvos ezzel szemben még február 9-én is csak annyit mondott, hogy azért oltják a 60 év alatti krónikus betegeket is, és nem csak az időseket, mert a krónikus betegek ugyanúgy veszélyeztetettek, mint az idősek.
Egyébként a hivatalos magyar nyelvű alkalmazási előírásban [pdf], amelyre az OGYÉI is hivatkozik, nincs nyoma a korlátozásnak, azt csak a kormányzati járványügyi információs oldalra feltöltött tájékoztató [pdf] tartalmazza.
(Ebben a cikkünkben összefoglaltuk, és grafikonon is megmutatjuk, mely csoportok melyik oltásból kaphatnak jelenleg.)

Oltásra várakozó idősek egy V, kerületi háziorvosi rendelőben
Az orosz vakcinával különösen óvatosan vagyunk
A magyar óvatosság egyébként nem csak az AstraZeneca vakcinájára terjed ki, az orosz Szputnyik V-t is korlátozottan használjuk itthon: ezt az oltóanyagot bármilyen korosztály megkaphatja, de egyelőre csak olyanok, akiknek nincs krónikus betegségük. Itt is elővigyázatosságról van szó, nem arról, hogy aki krónikus beteg, annak nem lenne jó az orosz vakcina.
Bár a Szputnyiknál annyi csavar azért van a történetben, hogy az OGYÉI abban az alkalmazási előiratban kötötte ki, hogy milyen krónikus betegségek esetén ellenjavalt a vakcina, amely az orosz termékismertető fordítása (és a hatóság saját bevallása szerint valójában nem is alkalmazási előirat).

Az orosz dokumentumban azonban a felsorolt krónikus betegséget valójában nem ellenjavallatok, csak óvatosság ajánlott az esetükben

– hívta fel a figyelmet Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyezési szakértő, aki szerint ez kettős mérce: a nyugati vakcináknál sincs még elég adat krónikus betegekről, még sincs az esetükben ilyen korlátozás. A magyar hatóság mintha az orosz vakcinával óvatosabb lenne – ami váratlan fordulat az ellentmondásokkal kísért, sietős engedélyezése után.
Kérdés, hogy a kínai vakcinával is óvatosak leszünk-e
Miután az AstraZeneca vakcinájával és a Szputnyik V-vel is biztonsági játékot játszik a hatóság, logikus feltételezés lenne, hogy a kínai Sinopharm oltóanyagával is hasonlóan fogunk bánni. Ennél is felmerült ugyanis, hogy csak a 60 év alatti alkalmazásához áll rendelkezésre elég adat, és több országban nem is adják idősebbeknek. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni, ezen a napon érkezett vakcináit veszik át a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat budapesti logisztikai központjában
A hivatalos magyar járványügyi tájékoztató oldal is azt írta január 16-án, hogy a Sinopharm vakcinája olyan engedélyt kapott Kínában, „amely alapján a 18 és 59 év közötti korcsoportba tartozók körében alkalmazzák az országban”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint azonban ez csak azt jelenti, hogy Kínában a 18–59 évesek élveznek elsőbbséget az oltási rendben, de a 60 év felettieknek is engedélyezték az oltást. Ez arra utal, hogy Magyarország sem tervezi a korosztályi korlátozását.
Itt is az alkalmazási előirat önthetne tiszta vizet a pohárba. De hiába adta ki az OGYÉI már január 29-én az engedélyt a vakcinára, alkalmazási előiratot még nem tettek közzé, hiába kérte a Magyar Orvosi Kamara is. Megkérdeztük az operatív törzset és az OGYÉI-t, hogy melyik korosztályok fogják megkapni a kínai vakcinát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A gyógyszerhatóságnál arról is érdeklődtünk, hogy mikor várható az alkalmazási előirat kiadása. Ha érkezik érdemi válasz, beszámolunk róla.
Az országba érkezett kínai oltóanyagot a Nemzeti Népegészségügyi Központ még vizsgálja; ha ők is zöld utat adnak, megkezdődhet ezzel is az oltás. Úgy tűnik, ekkor lehet majd csak biztosan tudni, hogy lesz-e az AstraZenecánál látott kommunikációs irányváltás, vagy valóban minden korosztályra nézve megfelelőnek ítélik a kínai vakcinát.

​

 

[hasznosimre]

A Magyarország által a nyugati és a keleti gyógyszercégeknél lekötött 26,7 millió adag vakcinából eddig 1,4 millió érkezett meg hozzánk, és ezekből 544 ezer adagot adtak be – derül ki a Telex összesítéséből.
Infografikánkon azt nézheti meg, hogy a Magyarország által megrendelt készletekből eddig mennyi érkezett meg a különböző gyártóktól, és ebből hány adagot adtak be. Mivel a teljes védettséghez a nálunk használt oltóanyagokból kettőt kell beadni, valóban beoltottnak csak az a 152 432 ember tekinthető, aki már megkapta a 2. dózist. (A megrendelt tételek közül egyedül a Johnson & Johnsonhoz tartozó Janssen vakcinája lesz egydózisú, de ez még nem kapta meg az engedélyt az EU-ban).

December 26-án tudták beadni Magyarországon az első koronavírus elleni oltást. Azóta közel 2 hónap telt el, de az oltás lassan halad, mint ahogy a szállítások is akadoznak. A lakosság immunizálását nézve nemzetközi összehasonlításban Magyarország az EU-s átlag alatt, de a világátlag fölött áll. Lakosságarányosan nézve több embert oltottak be nálunk Szerbiában, Szlovákiában, Romániában vagy Szlovéniában, de jobban állunk, mint Ausztria vagy Horvátország.
Kedden érkezett meg az első szállítmány a kínai Sinopharm vakcinából, így hamarosan már ötféle oltóanyagot tudnak használni a magyar lakosság immunizálására. A kínai vakcinát azonban egyelőre még nem adhatják be. Ugyan a gyógyszerészeti intézet (OGYÉI) engedélyét már megkapta, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak most még meg kell vizsgálnia a vakcinát. Ha az NNK is megadja az engedélyt, akkor a kínai vakcinát is a háziorvosok fogják beadni azoknak, akik regisztráltak az oltásra (az orosz vakcinánál két és fél hét telt el az OGYÉI-engedély és az NNK rábólintása között).
Magyarország az Európai Uniói tagjaként a közös uniós beszerzésből 19,7 millió adag vakcinára jogosult. Magyarország önállóan biztosan nem tudta volna lekötni azt a mennyiséget a világpiacon, ami a közös uniós keretből most lakosságarányosan jár neki. Más kérdés, hogy a megnövekedett kereslet miatt a gyártók csak akadozva tudnak szállítani. Nemcsak Magyarországon van ez így, hanem egész Európában és az egész világon.
A magyar kormánynak ez mindenesetre jó alkalom volt egy kiadós brüsszelezésre, és annak bizonygatására, hogy szükség esetén keletről is be tudunk szerezni vakcinát. A megállapodások szerint Ororszországból összesen 2 millió adag oltóanyagot kapunk, Kínából pedig 5 millió adag érkezik, de közben úgy néz ki, az orosz szállítással is gondok vannak.

Milyen vakcinákat használunk, és ezeket kik kapják Magyarországon?
1. Az amerikai-német Pfizer-Biontech vakcinája a legmodernebb mRNS-technológiát használja. Az oltóanyaggal csak egy hírvivő RNS-t (messenger RNS-t) juttatnak be a szervezetbe. Ez arra utasítja a sejtet, hogy kezdje meg a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéinek gyártását, majd pedig erre reagál az immunrendszer. A vakcinát jelenleg a legidősebbek kaphatják meg a kórházi oltópontokon. 40 ezer idős embert oltanak be így. Ezt kapták az egészségügyi dolgozók is.
2. Az amerikai Moderna szintén mRNS-alapú készítmény. Ezt most az idősotthonok lakói és dolgozói kapják több mint 5000-en.
3. A brit-svéd AstraZeneca-vakcina úgynevezett vektorvakcina: egy, a szervezet számára ártalmatlan, sokszorozódásra nem képes csimpánzvírusba klónozzák bele a megcélzott vírus genetikai állományának egy részét. Ez készteti aztán arra a szervezetet, hogy az antigént elkészítse, és ezzel immunválaszt váltson ki. Ezt az oltóanyagot a háziorvosok adják be a 18-60 év közötti krónikus betegeknek. A legutóbbi szállítmány 28 200 ember oltását teszi lehetővé, amit most 2280 háziorvos véget.
4. Az orosz Szputnyik V az AstraZenecához hasonló vektorvakcina. A kórházi oltópontokon adják be a 60 év feletti, de egészséges embereknek. Az alkalmazási előirat szerint ezt a vakcinát nem tanácsos 60 év feletti krónikus betegeknek adni. Ezt eddig csak a Budapesten élők kapták meg, de miután a magyar hatóság újabb 20 ezer adag orosz oltóanyag felhasználását engedélyezte, ezeket már ki is szállították a vidéki kórházi oltópontokra.
Az egyelőre Magyarországon még nem alkalmazható kínai Sinopharm vakcina nem tartozik ezek közé a harmadik- és negyedik generációs oltóanyagok közé. A legelső védőoltások klasszikus eljárását alkalmazza: az oltóanyag tartalmazza a teljes vírust elölt, inaktív formában. Betegséget nem tud okozni, de az immunrendszert ellenanyag termelődésére készteti. Kedden 550 ezer adag érkezett, ami majd 275 ezer ember oltására lesz elég. Ebben a cikkünkben szedtünk össze mindent, ami a kínai vakcináról tudható>>>
György István a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hétfőn azt mondta: a héten a kórházi oltópontokon 60 ezer idős embert olthatnak be, a háziorvosoknál csaknem 23 ezer krónikus beteg kaphat oltást, valamint több mint 5000, idősotthonban lakó és dolgozó kaphatja meg első oltását Moderna-vakcinával. Emellett a Pfizer oltóanyagával a második körös oltást több mint 70 ezer, szociális intézményben gondozott és dolgozó kaphatja meg. A kormányhivatalok a héten egy levélben azt tudakolták a háziorvosoktól, hogy az immunizálás felpörgetése érdekében vállalnák-e az oltások beadását a hétvégéken is.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) pénteken késő délután közzétette a kínai Sinopharm vakcinájának alkalmazási előírását, illetve a betegtájékoztatóját.

Az alkalmazási előírás a vakcina használatához elengedhetetlen dokumentum, ez segíti az oltást végző orvosok munkáját, illetve tartalmazza a vakcina jellemzőit és a lehetséges mellékhatásokat. A gyógyszerhatóság azonban sokáig még az engedélyezés után sem adta ki sem az orosz, sem a kínai vakcinához, hiába kérte a Magyar Orvosi Kamara is, jelezve, hogy ennek hiányában nem fogják tudni jó szívvel ajánlani ezeknek a vakcináknak a használatát az orvosoknak.
Az orosz Szputnyik V-hez az OGYÉI végül az utolsó utáni pillanatban kiadott egy dokumentumot, amelyet alkalmazási előírásnak nevez az oldalán, bár magának a dokumentumnak rögtön az elején az olvasható, hogy ez „nem hivatalos és vizsgálatokon alapuló (európai szabályoknak megfelelő) alkalmazási előírás, hanem az alkalmazáshoz iránymutatást adó leírás”, ráadásul nem is a legfrissebb orosz változaton alapul. A kínai vakcinához most közzétett alkalmazási előírás jóval alaposabb, és nem is szerepel benne ilyen kitétel.
Ahogy a kínai vakcinát bemutató cikkünkben is írtuk, az egyik nagy kérdés az volt, hogy oltani fognak-e vele 60 év felettieket Magyarországon, mivel egyes országok elővigyázatosságból, a idősekre vonatkozó, kellő mennyiségű vizsgálati adat hiányában egyelőre csak fiatalabbaknak adják. Magyarország az AstraZeneca és a Szputnyik V alkalmazásában is kifejezetten óvatosnak mutatkozott, de a jelek szerint a kínai vakcinánál nem láttak kockázatot a hatóságok (noha a biztonságosságot és a hatásosságot a magyar szervek nem értékelték, miután a kormány rendeleti úton gyorsította fel az engedélyezését.)
Azt már Müller Cecília országos tisztifőorvos elárulta az operatív törzs pénteki tájékoztatóján, hogy a Sinopharm vakcinájával itthon 60 év felettieket is oltani fognak, de ha krónikus betegek, akkor csak abban az esetben, ha a betegségük megfelelően kezelt. A döntést a most kiadott alkalmazási előirat is megerősíti:

„A vakcina a 60 éves és idősebb személyeknél is alkalmazható, a vakcina által biztosított védettség pontos mértékének tekintetében náluk egyelőre korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, a kutatások zajlanak. A vakcina alkalmazása előtt figyelembe kell venni a 60 éves és idősebb személyek egészségi állapotát és a vírusfertőzés súlyos szövődményének való kitettségük kockázatát.”

A Sinopharm vakcinájának az OGYÉI után a Nemzeti Népegészségügyi Központ is zöld utat adott, így a jövő héttől megkezdődhet az alkalmazása a háziorvosi rendelőkben.

Szlovákia mégiscsak vásárol a koronavírusos betegség elleni Szputnyik V orosz oltóanyagból – jelentette be pénteken Igor Matovic miniszterelnök, ellentmondva a kormány előző esti ülésén hozott döntésnek.
Sajtóértekezletén a miniszterelnök hozzátette, hogy megállapodott Oroszországgal kétmillió adag Szputnyik V vakcina június végéig történő szállításáról. Ez „egy kisebbfajta csoda” a világban jelenleg tapasztalható oltóanyagszűke közepette – magyarázta.

Mint arról beszámoltunk, csütörtök esti ülésén a koalíciós kormány még elutasította az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyásával nem rendelkező orosz vakcina beszerzését. A beszerzést Matovic és pártja, a koalíciót vezető OLaNO javasolta, de az ehhez szükséges határozatot megvétózta az egyik koalíciós partner, az Emberekért párt. Veronika Remisová miniszterelnök-helyettes, az Emberekért elnöke leszögezte: ragaszkodnak ahhoz, hogy Szlovákiában ne oltsanak olyan vakcinával, amelyet nem hagyott jóvá az EMA.
Pénteken azonban Remisová már úgy nyilatkozott, hogy az OLaNO-hoz tartozó egészségügyi miniszternek, Marek Krajcínak a jelenlegi törvényi helyzetben a kabinet jóváhagyása nélkül, saját hatáskörben is joga van oltóanyagok alkalmazásáról dönteni. Matovic kormányfő szintén arra bátorította miniszterét, hogy – amint azt más, még nem regisztrált gyógyszerekkel is megtették – engedélyezze a Szputnyik V alkalmazását. A beszerzést a szlovák közegészségügyi hivatal (UVZ) is támogatásáról biztosította.

Az oltási kampány kezdete Szlovákiában
A miniszterelnök bírálta az orosz vakcina előző napi elutasítását, rámutatva arra, hogy a Szputnyik V alkalmazását a szomszédos Magyarország mellett további 29 ország engedélyezte már.
Sőt, mint megírtuk, Magyarország nemcsak engedélyezte, hanem itthon Szputnyik V vakcinával oltották be Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát, a hazai, járvány elleni védekezés egyik fő alakját.
Az oltási kampány szlovákiai helyzetével kapcsolatban azt mondta, hogy az Európai Unió országai vesztésre állnak a koronavírus-járvánnyal szemben, az uniós beszerzésű oltóanyagok késedelmes szállítása miatt. Matovic kitért az AKO közvélemény-kutató intézet egyik felmérésére is, amely szerint növekszik a szlovákok hajlandósága, hogy beoltassák magukat a Covid-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus ellen.
Szlovákia jelenleg a koronavírus-járvány rendkívül erős második hullámával szembesül, s az összlakosságra számított halálos áldozatok számában az első helyre került a világon. A kórházak egyre inkább súlyos orvos- és nővérhiánnyal küzdenek. A kórházakban kezelt betegek száma szerdán 3900 körül volt, közülük több száznak az állapota súlyos, 328 személy lélegeztetőgépre szorul.
Csütörtökön Ausztria, Lengyelország és Magyarország is felajánlotta segítségét Szlovákiának a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

​

 

[hasznosimre]

A tervezett szeptember helyett már július végére beoltatna minden felnőttet a koronavírus elleni vakcinával a brit kormány – írta az MTI Boris Johnson vasárnapi bejelentése nyomán. A brit kormányfő szerint a december 8-án indult oltási program meggyorsításához jó alapot ad, hogy az első fázist is egy nappal a tervezett előtt egy nappal már sikerült teljesíteni:

Február 14-re 15 millióan kaptak már oltást a 66 milliós Egyesült Királyságban. Jelenleg ez a szám már 17 millió felett jár.

Ez azonban csak az első oltást jelenti, a teljes – vagy legalábbis a betegség súlyos szövődményeivel szemben – védelmet ígérő második oltást eddig csak a lakosság alig egy százaléka, 605 ezer ember kapta meg.

A tervek szerint április végéig minden 50 év feletti megkapja az oltást – ezután következik minden 18 év feletti lakos, az új tervek szerint tehát július végéig, így még hamarabb biztosítható a leginkább veszélyeztetettek védelme, és további lépéseket lehet tenni a járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítésére – közölte a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában a brit kormányfő, hozzátéve, hogy a jelenlegi járványügyi zárlatból kivezető úton csak óvatosan, fokozatos ütemben lehet elindulni. Ennek menetrendjét hétfőn közli a brit parlamentben.
Az ausztrál kormányfő kamerák előtt kapott oltást
A világ legnagyobb részéhez képest a járvány terjedését a korlátozásokkal egyelőre sikeresen visszatartó Ausztráliában csak most kezdődnek a tömeges oltások. Ez kamerák előtt egy sidney-i egészsőgügyi központban indult kamerák előtt, ahol az ausztrál miniszterelnök az elsők között vette fel az új koronavírus elleni védőoltást vasárnap, közvetlenül egy idősotthon 85 éves lakója után.
„El vagyok szánva rá, ahogy az egész ország” mondta Morrison, amikor az asszisztens megszólította, hogy van-e valami kérdése, mielőtt megkapja a Pfizer/BioNTech-vakcinát. „Azokkal kell kezdenünk, akik a leginkább veszélyeztetettek és a frontvonalban vannak” – közölte. Igaz, a kormányfőt ehhez képes soron kívül oltották be, amit az egészsgégügyi miniszter azzal indokolt, hogy az az oltás iránti bizalom megteremtéséhez szükséges. Ennek érdekében az ország tiszti főorvosa, főorvosa és több más egészségügyi dolgozó is az első, tizenkét tagú csoportban vette fel az amerikai-német gyártmányú oltást.
Az országos oltási kampányt Ausztráliában is a Pfizer/BioNTech-vakcinával kezdik, amelynek első, 142 ezer dózist tartalmazó szállítmánya a múlt héten érkezett meg. Március elejétől pedig AstraZeneca-oltóanyaggal folytatják a lakosság immunizálását.
Elsőként az időseket, az egészségügyi dolgozókat és a határőrizeti szervek tagjait oltják be.
A 25 milliós Ausztráliában a járvány kezdete óta csupán 28 700 koronavírusos esetet regisztráltak, ez jóval alacsonyabb a legtöbb fejlett ország fertőzési mutatójánál. Eddig 909 ausztrál halt meg, akinek szervezetében kimutatható volt a koronavírus.

​

Megnyíltak vasárnap a boltok, a bevásárlóközpontok és a piacok, valamint a kulturális- és sportintézmények, és újraindultak számos újabb településen az iskolák Izraelben, írja az MTI. A fokozatos nyitás második szakaszában, öt hónapos szünet után szigorú járványügyi korlátozásokkal ismét lehet menni uszodába és a konditerembe, múzeumba és könyvtárba is. A boltokba minden vevő beléphet maszkban és a kétméteres távolság megtartásával, de a kulturális és sportintézményekbe csak az egészségügyi minisztérium oltási igazolását felmutatókat vagy már nem fertőző volt vírushordozókat engednek be.

A mintegy 9,3 milliós Izraelben a 16 év fölötti lakosságból már 4,3 millió embert, köztük a hatvan év fölöttiek 89 százalékát már legalább egyszer beoltották a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal. Szombaton helyi mércével mérve igen kevés, mindössze 18 297 tesztből 1164 vírushordozót azonosítottak, ami 6,4 százalékos arányt jelent. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 44 752 aktív fertőzöttet tart nyilván az izraeli egészségügyi minisztérium és 847 súlyos beteget ápolnak a Covid-19 betegség okozta szövődményekkel a kórházakban. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben múlt év februárja óta 5542-en haltak meg Izraelben.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a négymilliomodik koronavírus elleni oltásban részesült személy mellett áll egy jeruzsálemi oltóközpontban
Izraelben vasárnap kezdődik a szombati munkaszüneti nap után a következő hét. Ez a vasárnapi hétkezdet több százezer, kevésbé fertőzött településeken élő újabb gyermek számára visszatérést jelentett az iskolapadokba. A 12-16 éves korosztály viszont továbbra is csak távoktatással tanulhat, és emiatt tiltakozó nagygyűléseket tartanak számos plázánál az érintett gyermekek és szüleik vasárnap délután.
A pénteken és szombaton azonosított új fertőzöttek háromnegyede 39 év alatti volt, és szombaton az új vírushordozóknak csak 7,2 százaléka, pénteken pedig mindössze 5,9 százaléka volt 60 év fölötti, amit az idősebbek jelentős beoltottságával magyaráznak a szakemberek. Az oltások nyomán változás történt a súlyos Covid-betegek kor szerinti összetételében: a múlt héten már csak 50 százalékuk volt 60 év fölötti, miközben 30 százalékuk 40 és 60 év közötti volt.
Egyre nagyobb arányban betegednek meg a fiatalok, és a súlyos esetek között több várandós nő is van. Elhunyt vasárnap hajnalban Jeruzsálemben egy négygyermekes 32 éves nő, ki a múlt héten súlyos légzési nehézségekkel, terhessége 30 hetében került kórházba. Gyermekét császármetszéssel világra segítették, de az újszülött sem maradt életben.

​

Ötpontos akciótervet dolgozott ki a húsvétig terjedő időszakra az osztrák egészségügyi tárca, hogy elkerüljék a rohamléptekkel terjedő vírusmutációk robbanásszerű elburjánzását, az osztrák védekezés a tesztelésre helyezi a fő hangsúlyt, amíg a lakosság átoltottsága nem éri el a megfelelő szintet.

Rudolf Anschober egészségügyi miniszter több fórumon is kockázatosnak nevezte a húsvétig tartó időszakot. Egyfelől, mivel a vírusmutációk egyik jellemzője, hogy sokkal fertőzőképesebbek, mint az eredeti vírustörzs, így sokkal több ember kaphatja el a betegséget, másfelől, mert Ausztriában mind a brit, mind a dél-afrikai variáns is jelen van már.
Az akcióterv legfontosabb elemei között van a vírusmutációk kontroll alatt tartása: minden egyes „mutációgyanús” pozitív PCR teszt további vizsgálata. A hatékonyabb FFP2-es maszkok használata, és a nagyobb, két méteres védőtávolság következetes betartása és betartatása. Még gyorsabb és hatékonyabb kontaktkutatás, a tesztstratégia átfogó megvalósítása, továbbá az oltások felgyorsítása, a mindenkori szállítási időpontok és a leszállított mennyiségek függvényében.

Az ország tesztkapacitása a felállított „tesztutcák” tekintetében jelenleg eléri a heti 1,9 milliót. Ehhez jön még a szintén ingyenes szűrést kínáló 895 gyógyszertár, illetve 1050 nagyvállalat kapacitása, és az iskolák heti rendszerességgel elvégzett szűrése.

Ausztriában az oltások száma hétvégén átlépi a félmilliót, közülük 200 ezren a második vakcinát is megkapták már. Február utolsó hetére 180 ezer adagot várnak, míg márciusban több, mint egymilliót.
Németországot is elérte a harmadik hullám
Az utóbbi napok lassuló ütemű javulása után a hét végén az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének több mutatója romlott Németországban, szakértők szerint a korábbiaknál fertőzőképesebb vírusváltozatok előretörése miatt.
A gazdasági és a társadalmi élet legtöbb területét befagyasztó országos zárlat bő két hónapja arra volt elég, hogy visszaszoruljon a SARS-CoV-2 „régi” meghatározó változata, de közben megjelentek az új mutációk és szétterjedtek az országban – nyilatkozott az egyik legtekintélyesebb német epidemiológus, Karl Lauterbach szociáldemokrata parlamenti képviselő. Az új adatok „arra utalnak, hogy egy harmadik hullám elején tartunk” – mondta.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása szerint a napi új regisztrált fertőzöttek száma – nagyjából egy hónapig tartó csökkenés után – a hét végén ismét emelkedésnek indult. Az intézet szombat reggel kiadott összesítésében 9164 új pénteki eset szerepelt, csaknem 10 százalékkal több az egy héttel korábbi 8354-nél. Az RKI vasárnap reggeli statisztikája szerint szombaton 7676 új fertőződést regisztráltak. Ez már jóval nagyobb, 25 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 6114-hez viszonyítva. Romlott a legfontosabb mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság is, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma. Ez a mutató pénteken 56,8 volt, majd szombatra 57,8-ra, vasárnapra 60,2-re emelkedett.
A járvány felerősödése főleg az először Nagy-Britanniában azonosított, B 1.1.7 jelzésű mutációnak tulajdonítható. Ez a vírusváltozat okozza az új fertőződések több mint 20 százalékát az RKI legutóbbi, február közepén végzett elemzése szerint. Az előző, január végén készített vizsgálat csupán 6 százalékos arányt mutatott ki.

​

Fővárosi forrásaink szerint a tesztelések durva fertőzöttségről árulkodnak, százalékos arányban 1,78 a fertőzöttek száma, ez az adat decemberben 0,62 százalék volt. Csütörtökön, pénteken és szombaton 2693 tesztet végeztek, ebből 132 lett érvénytelen, 48 pedig pozitív.

„Decemberben, az ünnepek előtt 7500 ingyenes gyorsteszt elvégzését ajánlotta fel a fővárosi önkormányzat a budapesti lakcímkártyával rendelkező 18 éven felülieknek.”

Ezt a tegnapi cikkünkben írtuk, ehhez képest most 10 000 darab tesztet ajánlottak fel.
A szűrésen 6523-an jelentek meg, 166 esetben ismételték meg a tesztelést, és 41 koronavírus-fertőzöttet találtak a vizsgáltak között. Ez 0,62 százalékos fertőzöttséget jelzett, noha – ahogy erről a teszt résztvevői is tájékoztatást kaptak – a negatív gyorsteszt esetén sem jelenthető ki százszázalékos biztonsággal, hogy az illető nem fertőzött.
A főpolgármester szerint szorít az idő, a vakcina jelentheti az egyetlen megoldást, amíg pedig abból nincs elegendő, a tesztelés a legjobb védekezés a vírus terjedésével szemben.

 

[hasznosimre]

​

Remek hírt közölt az izraeli egészségügyi minisztérium az országban zajló előrehaladott oltási program adatai alapján: az egyelőre szakértő kutatók által még nem ellenőrzött vizsgálat szerint a Pfizer-BioNTech vakcinája 89 százalékban hatásos volt bármilyen típusú Covid-fertőzés ellen, a tüneteket okozó fertőzés ellen pedig 94%-ban nyújtott védelmet.

Izrael jelenleg a miniállam Gibraltár mögött a második a beoltottság terén, 100 emberre nézve 85 beadott adagnyi vakcina jut (tehát nem 85 beoltott van 100 emberből), így valóban átfogó adatokat tudnak közölni arról, hogy milyen védelmet nyújt a védőoltás. Ez alapján most úgy tűnik, igazolódott a korábbi izraeli sejtés, miszerint a Pfizer-BioNTech vakcinája nem simán a megfertőződés, hanem a fertőzés továbbadása ellen is hatásos védelmet nyújt.
Az eredményeket a február 6-ig terjedő háromhetes időszak alapján közölték, ekkor csak a Pfizer-BioNTech oltása volt elérhető az országban, tehát nem volt másik vakcina, ami torzíthatta volna a vizsgálat eredményét. Az akkori állás szerint egyébként február 6-ra a felnőtt lakosság több mint negyede, 27%-a kapta meg az oltás mindkét adagját.
Az oltás ugyanakkor nem jelent tökéletes védelmet. A vizsgált időszakban súlyos állapotban kórházba kerülők 4,4%-a kapta meg korábban az oltás mindkét adagját, ahogy a koronavírus szövődményei miatt életüket vesztők 5,7%-a is be volt már oltva két adaggal, ugyanakkor a két adagot jelentő oltás 93%-os hatásossággal akadályozta meg a kórházba kerülést vagy a betegség halálos kimenetelét.
Az izraeli eredmények alapján az oltottság a koronavírus új variánsai ellen is megfelelő védelmet nyújt – január közepére Izraelben is csúcson voltak a napi járványadatok a második hullám alatt az új, például a B.1.1.7. jelű brit variáns miatt, az egyre nagyobb átoltottság miatt viszont drasztikusan csökkent a naponta újonnan regisztrált fertőzöttek száma.
Az izraeli vizsgálat viszont nem tér ki a dél-afrikai vírusváltozat elleni védelemre külön, ami azért fontos, mert egy múlt heti friss eredmény szerint a már forgalomban levő vakcinák nem annyira hatásosak ez ellen a variáns ellen.

Szlovákia kifejezetten nehéz helyzetbe került a koronavírus-járvány miatt, és a szigorú korlátozások ellenére is emelkedő járványügyi adatokat produkál. Az összlakosságra számított halálos áldozatok számában az első helyre került a világon. A kórházak egyre inkább súlyos orvos- és nővérhiánnyal küzdenek, a kórházakban kezelt betegek száma múlt hét szerdán már 3900 körül volt, és 328 személy lélegeztetőgépre szorult, ez most hétfőre csak emelkedett: „új rekord született a kórházban ápolt koronavírusos és fertőzésgyanús páciensek számában, vasárnap ez a szám jelentősen emelkedett és csaknem eléri már a 4000-et” .



Ahogy arról mi is beszámoltunk, múlt csütörtökön Ausztria, Lengyelország és Magyarország is felajánlotta segítségét Szlovákiának a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, miután a szlovák kormány a járvány leküzdésének érdekében egészségügyi személyzetet kért a többi európai uniós országtól.
A hétfői, legfrissebb adatok szerint a vizsgált tesztek 21,2%-a lett pozitív az országban, 72-en haltak meg az elmúlt 24 órában, a kórházban ápoltak száma 3 963-ra nőtt. A kórházban ápoltak száma 127-tel nőtt egy nap alatt. A beoltottak száma 367 632. A Parameter arról ír, a szlovákiai kórházak Covid-osztályai gyakorlatilag telítettek.

Az Egyesült Királyságban alkalmazott koronavírus elleni vakcináknak már az első adagja is jelentősen csökkentette annak az kockázatát, hogy egy beoltott kórházba kerüljön.



A skóciai közegészségügyi szolgálat (Public Health Scotland) és több skót egyetem kutatói által 1,14 millió fős lakossági mintán elvégzett vizsgálat előzetes eredményei azt mutatjákhogy azoknak a körében, akiket a Pfizer/BioNTech-vakcinával oltottak be, 85 százalékkal csökkent a Covid-19 miatt kórházi ellátásra szorulók száma. Az AstraZeneca oltóanyagának első dózisa pedig 94 százalékkal csökkentette a koronavírus miatt kórházba kerülők számát.

A skóciai kutatók szerint ezeket az adatokat kifejezetten biztatónak értékelték a járvány visszaszorításának szempontjából.

Borish Johnson hétfőn jelentette be, hogy március 8-án kezdődhet a koronavírus-járvány elleni korlátozások enyhítése, és utalt arra is, hogy a diákok a január eleje tartó digitális oktatás után visszatérhetnek az iskolákba. Vasárnap pedig arról beszélt , hogy a brit kormány új célkitűzése az, hogy július végére a teljes brit felnőtt lakosság megkapja a koronavírus elleni oltást.
Egyébként nemcsak Nagy-Britanniából érkeznek olyan bíztató hírek, amelyek alapján már elképzelhető, hogy előbb-utóbb újra normálisabb mederben folyhat az élet. A 9,3 milliós Izraelben, ahol a 16 év fölötti lakosságból már 4,3 millió embert, köztük a hatvan év fölöttiek 89 százalékát már legalább egyszer beoltották a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal, vasárnap megnyíltak a boltok, a bevásárlóközpontok és a piacok, valamint a kulturális- és sportintézmények, és újraindultak számos újabb településen az iskolák. A fokozatos nyitás második szakaszában, öt hónapos szünet után szigorú járványügyi korlátozásokkal ismét lehet menni uszodába és a konditerembe, múzeumba és könyvtárba is. A boltokba minden vevő beléphet maszkban és a kétméteres távolság megtartásával, de a kulturális és sportintézményekbe csak az egészségügyi minisztérium oltási igazolását felmutatókat vagy már nem fertőző volt vírushordozókat engednek be.

​

 

[hasznosimre]

Június 21-től az emberek közötti kapcsolattartás összes jogi korlátozását fel lehet oldani Angliában, ha a koronavírus-járvány megfékezését célzó célkitűzések és kritériumok maradéktalanul teljesülnek addig – közölte hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök.
Johnson a londoni alsóházban ismertette a gazdaság és a társadalmi élet újraindítására kidolgozott, négy nyitási szakaszból álló kormányzati tervet. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy

a tervezetben szereplő minden egyes enyhítési lépés előtt az ugyancsak négy pontot tartalmazó kritériumrendszer összes elemének teljesülnie kell, és az egyes nyitási szakaszok között legalább öt hétnek el kell telnie.

A nyitási terv első lépéseként,
március 8-án
megindulhat a tanítás az összes angliai iskolában, és szabadtéri iskolai rendezvényeket is lehet tartani. A középiskolás diákokat hetente kétszer koronavírus-szűrésnek kell alávetni.
A szabadtéri közösségi helyszíneken – például a parkokban – ugyancsak március 8-tól lehetővé válnak a szabadidős tevékenységek is, de ezeket akkor még csak két, nem egy háztartásban élő ember végezheti egymás társaságában. Zárt térben – például lakásokban – a külön háztartásokban élők ekkor még nem találkozhatnak.
Ugyancsak az első nyitási szakasz részeként
március 29-től
már hat, külön-külön háztartásokban élő ember, vagy két külön háztartás összes tagja tarthat összejöveteleket szabadtéren, és lehetővé válik szervezett sportrendezvények megtartása is gyerekek és felnőttek számára.
Április 12-től
indulna a második korlátozásenyhítési szakasz, amikor megnyithatnak a nem alapvető fontosságú cikkeket árusító boltok, a személyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – például a fodrászatok -, a zárt térben működő szabadidős létesítmények, köztük az edzőtermek, valamint a szabadtéri vendéglátóhelyek, az állatkertek, a szabadidőparkok és az autósmozik.
Emellett szabadtéren hat, nem egy háztartásban élő ember tartózkodhat egymás társaságában.
A harmadik nyitási szakasz
május 17-én
kezdődhet, amikor kinyithatnak a zárt térben működő szórakoztató és vendéglátó létesítmények, köztük a mozik, a pubok és az éttermek. Szabadtéri helyszíneken 30, zárt térben hat, nem egy háztartásban élő ember tartózkodhat egymás társaságában, lehetővé válik szabadtéri szórakoztató rendezvények, például koncertek megtartása.
Ugyancsak lehetővé válik a nagyszabású rendezvények, például labdarúgó-mérkőzések közönség előtti megrendezése, de a közönség létszámát ekkor még korlátozzák. Az ülőhelyekkel felszerelt, nyitott létesítményekben, például a stadionokban legfeljebb tízezer, illetve a teljes befogadóképesség legfeljebb 25 százalékának megfelelő számú néző foglalhat helyet, attól függően, hogy melyik jelenti a kisebb létszámot.



Az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság, a Premier League jelenlegi szezonjának utolsó fordulóját május 23-án tartják, így ezeket a mérkőzéseket – ha minden a tervek szerint alakul – nézőközönség jelenlétében tarthatják.
Az utazásokról szólva Boris Johnson elmondta: a kormány erre a célra létrehozott munkacsoportja április 12-ig megvizsgálja a turisztikai célú külföldi utazások újbóli engedélyezésének lehetőségét, ugyanezen a napon beterjeszti ajánlásait is, és kedvező javaslatok esetén
május 17-től
ismét lehetővé válhatnak a szabadidős célú nemzetközi utazások. A most érvényes korlátozások értelmében brit állampolgárok – nagyon kevés számú nyomós indoktól eltekintve – nem utazhatnak külföldre.
A hétfőn felvázolt tervek alapján a legkorábban
június 21-én
kezdődő negyedik nyitási szakaszban az emberek közötti kapcsolattartás minden jogi korlátozása megszűnhet, kinyithat az összes szabadidős létesítmény – köztük az éjszakai szórakozóhelyek –, lehetővé válik a turisztikai célú hazai és külföldi utazás, és megszűnnek a nagyszabású rendezvényeket érintő korlátozások.
Mindehhez a brit kormány négy pontból álló kritériumrendszert állított össze, és mind a négy feltételnek a korlátozások enyhítését célzó minden további lépés előtt teljesülnie kell. Ennek alapján a zárlat feloldásának folyamata akkor haladhat előre a meghatározott időpontokban, ha

az oltási program sikeresen folytatódik, ha a bizonyítékok azt mutatják, hogy a koronavírus elleni vakcinák csökkentik a kórházi kezelésre szorulók és a koronavírus okozta halálozások számát, ha az aktuális fertőződési ráták nem fenyegetnek a kórházi kezelésre szoruló betegek számának fenntarthatatlan mértékű megugrásával, illetve ha nincs olyan új vírusvariáns, amely alapvetően megváltoztatja a kockázatok megítélését.

Hétfői alsóházi tájékoztatóján Boris Johnson közölte: a kormány tudományos tanácsadói szerint a nyitás óhatatlanul a koronavírus-fertőzések számának növekedésével jár. Ez azonban mindenképpen megtörténik, függetlenül attól, hogy mikor oldják fel a zárlatot, márpedig nem lehet a végtelenségig érvényben tartani a gazdaságot, az emberek fizikai és mentális jólétét, a gyerekek életesélyeit ellehetetlenítő korlátozásokat. Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy a nyitás óvatos, de visszafordíthatatlan folyamat legyen – mondta a brit miniszterelnök.

A kínai vakcina nagyobb valószínűséggel véd a különböző vírusmutációk ellen Rusvai Miklós víruskutató szerint.



A szakember azt mondta, a különböző modellszámítások szerint a koronavírus dél-afrikai mutánsa esetében nagyjából 5-8 százalékot kell levonni a jelenleg ismert vakcinák hatékonyságából. A kínai vakcina pedig azért előnyösebb, mert az a vírus valamennyi fehérjéjét tartalmazza, így valószínűbb, hogy véd a különböző mutációk ellen.
Rusvai Miklós úgy látja, a koronavírusos esetek számának növekedését nem a szabályokat megszegők okozzák, hanem az új típusú vírusmutánciók. Azt is elmondta, hogy a koronavírus-fertőzés sokkal veszélyesebb, mint bármelyik vakcina, illetve elmondta, hogy azok is elkaphatják a vírust, akik már beoltatták magukat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az oltásnak köszönhetően fertőződés esetén sokkal kevesebb vírus termelődik a szervezetben, így az nem jár súlyos megbetegedéssel, halállal, ráadásul kevésbé valószínű a fertőzés továbbadása is.

​

Kiterjesztik a bamlanivimab nevű, koronavírus elleni gyógyszer alkalmazását a négy orvosegyetemre és a megyei kórházakra, miután befejeződött a szer kipróbálási szakasza a Dél-pesti Centrumkórházban és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben.

Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatóját, aki a Kossuth rádió reggeli műsorában azt mondta, hogy az intézmények honlapján megtalálhatók lesznek a gyógyszerrel kapcsolatos információk, például az alkalmazási előírás, valamint a kezeléshez hozzájáruló nyilatkozat is. Ezekből tájékozódhatnak a betegek és a háziorvosok is.
Kedden több mint kétezer adag gyógyszer érkezik Magyarországra, és folyamatos lesz a beszerzés, mivel a járvány harmadik hulláma miatt egyre több betegnek lesz szüksége a kezelésre.
A bamlanivimab egy már meggyógyult beteg vérplazmájából készített úgynevezett monoklonális antitest, amely az esetek háromnegyedében megakadályozza, hogy súlyosabb szövődmények alakuljanak ki, és emiatt a beteg kórházba kerüljön. A gyógyszert egyórás infúzió formájában adják be azoknak a betegeknek, akiknél enyhe vagy középsúlyos tünetek jelentkeznek.
A szerrel eddig kezelt tizenöt beteg közül egy került kórházba, de az ő állapota sem romlott, csak stagnált.
Kásler Miklós miniszter még december végén jelentette be, hogy Magyarország leszerződött az amerikai Eli Lilly gyógyszergyártóval több ezer adag antitestalapú, koronavírus elleni gyógyszerre. A vakcinákhoz hasonlóan a bamlanivimab is viszonylag gyors termékfejlesztés eredménye. A hatásosságáról korábban megoszlottak a szakmai vélemények, van olyan kutatás, ami azt állítja, hogy csak egy másik gyógyszerrel kombinálva lehet eredményes vele a gyógyítás.

​

Több mint 120 millió forintnak megfelelő kártérítést kapnak az államtól azok a japán családok, akiknél egy hozzátartozójuk meghal a koronavírus elleni oltás után. Ezen felül a temetkezési költségeket is állják, írja a Soranews24. A kártérítés megítélésekor még az sem számít, hogy a gyártó vagy az egészségügyi személyzet hanyagsága okozta-e a halált.

A fejlett országok közül Japán kezdte meg a legkésőbb a vakcinaforgalmazást. A lemaradást a lehető legnagyobb szervezettséggel próbálják behozni: első körben az egészségügyi dolgozókat oltják, majd az idősek következnek, aztán azok, akik valamilyen betegségben szenvednek.
Az AFP hírügynökség szombati összesítése szerint az oltások számát tekintve az Egyesült Államok áll az élen 59,6 millió adaggal. Őket Kína követi 40,5 millió oltással (február 9-i adat), majd az Egyesült Királyság (17,5 millió), India (10,7 millió) és Izrael (7,1 millió) következik a sorban.
A japán kormányfő korábban 2021 közepére ígérte a teljes népességnek elegendő vakcinamennyiség beszerzését. Összesen 314 millió egységnyit rendeltek a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcináiból.
A japán álláspont szerint a tavalyról elhalasztott olimpiát azért is kell megrendezni, mert ez a koronavírus legyőzésének bizonyítéka lehetne, de egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy ez össze is jön majd. A legfrissebb felmérés szerint a japán lakosság 80 százaléka úgy gondolja, hogy nem lenne szabad megtartani az olimpiát.

 

[hasznosimre]

Izrael bejelentette: ötezer adag Moderna-vakcinát ad Magyarországnak a diplomáciai támogatásáért cserébe. Összesen százezer adagot osztottak szét olyan országoknak, amelyek „Jeruzsálem segítségét kérték”.

A dolog érdekessége, hogy a Moderna része az európai uniós vakcinabeszerzési programnak, ezért a közös uniós keretből Magyarország lakosságarányosan vásárolhat a vakcinájából.

Számításaink szerint azonban az uniós keretből lekötött mennyiség a fele annak, amennyi Magyarországnak eredetileg lakosságarányosan rendelkezésére állt volna.

És negyede annak, amit egy újabb megállapodás alapján összesen leköthetnénk.
3,5 helyett 1,74 millió
Az amerikai Moderna vakcinája volt a Pfizer-BioNTech oltóanyaga után a második, amelyet engedélyeztek az Európai Unióban, és amellyel Magyarországon is megkezdődhetett az oltási kampány még január elején.
Az uniós vakcinabeszerzéseket a tagországok megbízásából koordináló Európai Bizottság november 25-én hagyta jóvá a szerződést a Modernával 80 millió adag lekötéséről, plusz további 80 millió opcionális megvásárlásáról. Ezt az opciót december 15-én le is hívták (a Pfizer-BioNTech 100 milliós opciójával együtt).
Első körben tehát december közepén 160 millió adag volt fixen megvásárolható a 447,7 millió lakosú EU-ban. Magyarország ebből a friss összesítés szerint 1,744 millió adagot vett, de

lakosságarányosan akár 3,5 milliót is lefoglalhattunk volna.

Minderről abban az egy hónappal ezelőtti cikkünkben is beszámoltunk, amelyben a kormány vakcinaügyi brüsszelezésében szálaztuk szét a jogos kritikákat és a politikai indíttatású kommunikációs csúsztatásokat.
Február 17-én újabb szerződést kötött a Bizottság a céggel: a már meglévő 160 millió adag mellé további 150 millió adagot foglaltak le még 2021-re, és másik 150 millióra opciót kötöttek, de ez utóbbi már 2022-re szól.
Először január 21-én kérdeztünk rá az operatív törzsnél, hogy jól számolunk-e, és ha igen, miért csak a lakosságarányosan elérhető mennyiség felét kötötte le Magyarország az elsők között engedélyezett vakcinából. Ezután február 18-án, az új uniós szerződés megkötése után újra megkérdeztük az operatív törzset és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is ugyanerről, illetve ekkor már arról is, hogy az új keretből tervez-e vásárolni a kormány. Választ azóta sem kaptunk egyik megkeresésünkre sem. A kérdéseket beküldtük az eheti kormányinfóra is, ha Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszol rá, beszámolunk róla.
Kelet, nyugat
Természetesen bármelyik kormány dönthet úgy, hogy nem vesz meg minden lehetséges adagot minden elérhető vakcinából. Az Izraeltől kapott ötezer adag pedig egyébként is elenyésző mennyiség akár csak a hetente érkező uniós szállítmányokhoz viszonyítva is.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a négymilliomodik koronavírus elleni oltásban részesülő ember mellett áll egy jeruzsálemi oltóközpontban
A dolognak mégis sajátos színezetet ad, hogy a magyar kormány hónapok óta arra építi a kommunikációját vakcinaügyben, hogy az uniós beszerzések lassúsága miatt kénytelen más források után nézni, azaz gyakorlatilag a brüsszeli bénázással legitimálja az orosz és a kínai vakcina ellentmondásos engedélyezését (előbbi a szakértők véleménye ellenére kapott engedélyt, utóbbinak gyógyszerhatósági vizsgálat helyett rendelettel csinált utat a kormány).

Az uniós kritikák egyáltalán nem alaptalanok, de az élüket tompítja, ha a kormány még az elérhető mennyiségre sem tartott igényt. Az meg pláne, ha utána Izraeltől kér segítséget, és kap ugyanabból a vakcinából.

Még a szerdai hír megjelenésekor megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, hogy valóban kértünk-e segítséget Izraeltől, és ha igen, akkor miért; milyen diplomáciai támogatást nyújtottunk Izraelnek, amit így hálálnak meg; továbbá ha megérkezik a vakcina Izraelből, kik részesülhetnek majd belőle.
Hogy állunk a többi uniós vakcinával?
Az uniós vakcinaportfólió számai eddig is részletesen átnézhetők voltak. A magyar beszerzésekről mostanáig elvétve hangzott el gyártókra lebontott információ, de hosszú várakozás után az operatív törzs a héten elkezdte ezt közzétenni.
A számok összevetéséből látszik, hogy a többi, már engedélyezett vagy hamarosan érkező vakcinánál nagy vonalakban kihasználjuk a rendelkezésre álló keretet. Azért írjuk, hogy nagy vonalakban, mert az uniós számok pontos értelmezése gyártónként változik:

• A Pfizer-BioNTech vakcinájából eredetileg 200+100 millió adagról volt megállapodás, de még decemberben lehívta a Bizottság a 100 milliós opciót is. Ebből a 300 millióból a teljes ránk eső részt le is hívta a kormány. Az más kérdés, hogy azóta már további 200+100 millió adagról is született megállapodás, így az összesen 600 milliónak csak a felére jelentkezett még be Magyarország.
• Az AstraZeneca vakcinájából 300+100 milliót kötött le a Bizottság, de a 100 milliós opciót még nem hívták le. A 300 millió lakosságarányos részét meg is vette Magyarország.
• Az uniós portfólióból most a Janssen vakcináját érdemes még figyelni, mert a gyártó már erre is beadta az engedélykérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez, így hamarosan használatba kerülhet. Ebből 200+200 milliót kötött le a Bizottság, lakosságarányosan a 200 biztos adag ránk eső részét le is hívta Magyarország. (A Janssennél érdekesség, hogy a kormány még a friss kimutatásban is úgy számol, hogy a 4,56 millió adag fele ennyi embernek lesz elég, holott ezt a vakcinát minden jel szerint úgy fogják engedélyezni, hogy egy adagot is elég beadni belőle fejenként.)

Egy nagymintás izraeli vizsgálat bizonyítja, hogy a Pfizer amerikai gyógyszercég koronavírus elleni vakcinája 94 százalékos hatékonyságú. A tanulmány eredményét szerdán mutatták be az Egyesült Államokban.



Izraelben már csaknem 600 ezer embernek adták be a Pfizer oltóanyagát, és ezzel bizonyítást nyert, hogy a vakcina – amelyet két lépcsőben kell beadni már az első adag után is 62 százalékos valószínűséggel védi meg az embert a súlyos megbetegedéstől, a második után pedig 94 százalékos valószínűséggel.

A haláltól pedig az első adag beadása után két-három héttel 72 százalékos biztonsággal védi meg az embert.

Ezek a hatékonysági adatok igazak mind a 70 éven felüliekre, mind a fiatalabbakra.
Két amerikai orvos, aki szintén vakcinakísérleteket végez, de az izraeli tanulmányban nem vett részt, az AP hírügynökségnek azt mondta: ezek az eredmények biztatók abból a szempontból is, hogy a második adag oltóanyag beadható akár később is, amint ezzel Nagy-Britanniában már kísérleteznek, nem pedig három hét után, ahogy a legtöbb országban csinálják. Valamint nagyobb a valószínűsége annak, hogy elég egy adag is azoknak, akik már átestek a betegségen, amint ezzel Franciaországban kísérleteznek.

Szerdán a kínai Sinopharm vakcinájával is megkezdődött az oltás Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos vitákról és bizonytalanságokról ebben a cikkben írtunk hosszabban, például hogy milyen alapon kaphatják 60 év felettiek is, és mi a helyzet a krónikus betegekkel. A kínai vakcina kérdése azonban úgy átpolitizálódott, hogy a szakmai kérdésekbe gyakran más megfontolások is keverednek.

A legutóbbi vitás kérdés, hogy jobb-e a kínai vakcina az új vírusvariánsok ellen.

All in
Ez a vakcina elölt vagy inaktivált víruson alapul, azaz a teljes koronavírus belekerül, nem csak a tüskefehérje nevű darabkája vagy az annak előállításához szükséges genetikai információ, mint más típusú oltóanyagoknál. Hétfőn két nyilatkozat is azt állította, hogy az inaktiváltvírus-alapú vakcinák hatásosabbak lehetnek a variánsok ellen, mert ha azok a tüskefehérjére irányuló védelmet kikerülik, még mindig ott a vírus többi része, amelyek alapján lehet védekezni.



Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs aznapi tájékoztatóján az alábbiakat mondta erről: „Tudjuk róla, hogy ez egy teljesvírus-elölt vakcina, és ezért is mondják a kutatók azt, hogy nagyon sok fehérjét, a vírus burkát, az örökítőanyagát és mindent tartalmaz tulajdonképpen elölt, inaktivált állapotban, tehát fertőzést, megbetegedést nem tud okozni, ugyanakkor ez a nagyon széles antigénpaletta sokkal jobban megmozdítja az immunrendszert, és abban bizakodnak, hogy egyébként tartósabb védelmet adhat, esetleg magasabb fokút, sőt egyesek szerint még hosszabb idejűt is. Természetesen ezt a jövő fogja eldönteni. Mindenesetre ennek a vakcinának az az előnye, hogy egy jelentős, erőteljes immunválaszt vált ki, és éppen ezért a magyar fejlesztésű vakcinát is ezzel a technológiával tervezzük.” Magyarországon egyébként kétféle koronavírus-vakcinán kezdtek el dolgozni, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ valóban inaktiváltvírus-alapút fejleszt, a Pécsi Tudományegyetem és a Cebina nevű osztrák cég együttműködésében viszont egy más típusú vakcina készül.
Rusvai Miklós virológus is hasonlóan nyilatkozott, ő azt mondta, a kínai vakcina azért előnyösebb, mert az a vírus valamennyi fehérjéjét tartalmazza, így valószínűbb, hogy véd a különböző mutációk ellen.
Nincs rá bizonyíték

„Az, hogy az inaktivált vírust tartalmazó vakcina jobb, mert több minden van benne, amit felismer az immunrendszer, egy munkahipotézis. Az eddigi eredmények alapján az tűnik valószínűnek, hogy ez a munkahipotézis kizárható. A jelenlegi adatok szerint a vírus többi része ellen képződő antitestek nem nyújtanak elégséges immunitást”

– mondta a Telexnek egy neve elhallgatását kérő virológus.
„Antitestből sokféle van. Van, ami csak úgy köti a vírust, de nem neutralizálja, tehát nem lassítja a fertőzést, és vannak az igazi neutralizálók, amik úgy kötik, hogy ne tudjon fertőzni. Na most ezeknek a döntő többsége a tüskefehérjének a különböző részei ellen termelődik. Amikor kísérletekben külön vizsgálták az egyéb fehérjékre tervezett antitesteket, ezek nem védték meg az állatokat a fertőzéstől. Ebből arra következtetünk, hogy ezek igazán nem játszanak szerepet az immunitásban. A tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy a védelem kialakítása szempontjából a tüskefehérje a mindenek felett álló immunogén. Nem véletlen, hogy szinte az összes vakcina azzal dolgozik, vagy maximum a mellé rak még oda mást is. Az már ismert volt a járvány előtt is, hogy ez a legjobb út a koronavírusoknál” – mondta a szakértő.

Oltásra előkészített kínai Sinopharm-vakcina az oltópontban, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban
Azt is hozzátette azonban, hogy nem zárható ki teljesen, hogy lehet eredményük az ilyen irányú próbálkozásoknak, mert ilyen a tudomány, „sokáig tart a nem tudjuk állapot”. De az biztos, hogy a jelenlegi ismereteink szerint a fenti kijelentések nagyon elhamarkodottak és leegyszerűsítők – mondta.
Nem csak a kínai vakcináról szól
Ez a kérdés egyébként a látszat ellenére nem a kínai vakcináról szól – már ha lefejtjük róla azt a politikai réteget, hogy az ilyen kijelentésekkel a Sinopharm oltóanyagának elfogadottságát igyekeznek növelni kormányzati szereplők vagy például a kormányközeli média.
Inaktivált vakcinát ugyanis nemcsak Kínában fejlesztenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszeresen frissített összesítése szerint a már használt vagy klinikai fázisban tartó hetven koronavírus-vakcinából tíz alapul teljes, inaktivált víruson. Ebből hat jár a fejlesztés utolsó szakaszának számító harmadik klinikai fázisban: négy kínai, illetve egy-egy indiai és kazahsztáni fejlesztés.
A francia központú Valneva is inaktivált vakcinán dolgozik, de az még csak a klinikai vizsgálatok összevont első-második fázisánál tart, és jövő tavasszal kerülhet bevethető állapotba. A cég vezérigazgatója, Thomas Lingelbach is arról beszélt a múlt héten, hogy reményeik szerint a vakcinájuk a teljes vírus felhasználása miatt szélesebb körű védelmet nyújthat majd. (Egyébként a Lingelbach szavait idéző Fortune-cikk is megszólaltat olyan szakértőket, akik szkeptikusak a cégvezér által mondottakkal, nagyjából ugyanazért, amit fentebb mi is írtunk.)
Mindez természetesen azt sem jelenti, hogy az inaktivált vakcinák ne lehetnének jók. Ezt a Sinopharm vakcinájáról sem állította senki (arról, hogy milyen kérdések merülnek fel ezzel a vakcinával kapcsolatban, legutóbb itt írtunk). A Valneva vakcinájából pedig az Egyesült Királyság már előrendelt 100 millió adagot, és az Európai Unió is előzetes tárgyalásokat folytatott 60 millió adag beszerzéséről. (Ebből is fejenként két adaggal kell számolni.)
A kínaiak szerint se jobb
A kínai vakcina variánsok elleni felsőbbrendűségéről szóló nyilatkozatok azért is különösek, mert január végén épp a kínai járványügyi és betegségmegelőzési központjának szakértője, Sao Ji-ming nyilatkozta azt, hogy az inaktivált víruson alapuló vakcinákat, ha szükséges, nagyjából két hónap alatt lehet hozzáigazítani a variánsokhoz. Azt is elmondta, hogy

a kínai gyártók és laborok vizsgálatai alapján a kínai vakcinák hatására termelt antitestek neutralizáló hatása gyengébbnek bizonyult a brit és a dél-afrikai variánssal szemben.

Ezek ellen is hatásosnak tűnnek ezek a vakcinák, csak valamivel kevésbé – mondta. Azaz pontosan ugyanazt állapította meg, mint amit egyelőre a többi, már használt vakcináról is megállapítottak az első vizsgálatok.
Sőt még azt is megjegyezte a kínai szakértő, hogy az inaktivált víruson alapuló vakcinák átszabása egy hónappal hosszabb időbe telhet, mint az mRNS-alapú vakcináké, mert utóbbiakhoz nincs szükség a vírus szaporítására és inaktiválására. (Mindezt egyébként a kínai állampárt által kiadott Global Timesban nyilatkozta, tehát nehéz lenne a cikket Kína-ellenes elfogultsággal vádolni.)
Ha egy mutáció szükségessé teszi, hogy változtassanak a vakcinán, Ugur Sahin, az első engedélyezett mRNS-vakcinát a Pfizerrel közösen kifejlesztő BioNTech vezérigazgatója szerint hat hét alatt előállítható az új oltóanyag. Bár a bevetése a kötelező tesztelések miatt valamivel hosszabb időbe telne. A virálisvektor-alapú AstraZeneca-vakcina új változatához azonban a cég szerint hat-kilenc hónap kellhet.
„Előbb-utóbb biztosan kell igazítani a vakcinákon, de az immunitás nagyon összetett dolog, az antitestes mellett van például sejtes immunitás is, tehát valamilyen szinten biztos, hogy védenek a jelenlegi vakcinák akármilyen variáns ellen is. Az is látszik már kísérletekben, hogy az a vakcina, amelyik hatására nagy mennyiségű antitest termelődik, jobban fog védeni a variáns ellen, még ha az egy részét el is kerüli. A nettó mennyiség is nagyon sokat számít, amit a vakcina produkál” – mondta a Telex által megkérdezett virológus.

A Sinopharm vakcinát előllító laboratóriuma Pekingben
Ez utóbbi támasztja alá például az is, hogy egy héttel ezelőtti eredmények szerint, míg a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinája is egyértelműen hatásos a brit variánssal szemben, a dél-afrikai ellen jóval kevesebb antitest termelődik a hatásukra. Azt azonban nem tudják még, hogy ez a hatásosságot is jelentősen rontja-e, mert még nem világos, hogy ehhez mennyi antitestre van szükség. De a Pfizer–BioNTech vakcináját vizsgáló kutatók azt valószínűsítik, hogy még ez a kisebb mennyiségű antitest is elég magas védelmet nyújt a vakcinával.
Tényleg halálosabbak az új variánsok?
A Telexnek nyilatkozó virológus egyébként azt is megjegyezte, hogy Müller Cecília egy másik vitatható kijelentést is tett ugyanazon a hétfői tájékoztatón. Ez arra vonatkozott, hogy a vírus gyorsabban terjedő új variánsai súlyosabb megbetegedést is okozhatnak: „Korábban azt a tényt írták le a szakértők és a megfigyelők, hogy az új variánsok sokkal fertőzőképesebbek – ez tény, ezt ma is így tartjuk –, ugyanakkor nem okoznak súlyosabb megbetegedést az általunk ismert új koronavírusnál. Ez a tézis is megdőlni látszik, hiszen látjuk azt, hogy arányaiban az új fertőzöttekhez képest egyre többen kerülnek kórházba, tehát ez azt jelenti, hogy kórházi kezelésre van szükségük, mert súlyosan zajlik náluk a betegség.”
A szakértő szerint azonban ez is olyan tudományos kérdés, amely továbbra sem dőlt el, ezért korai – és emiatt félrevezető – még arról beszélni, hogy a variánsok súlyosabb lefolyású betegséget okoznának. (Bár valóban vannak erre utaló jelek, egy dániai kutatásról például mi is beszámoltunk.)
Ugyanez történt az Egyesült Királyságban is, amikor Boris Johnson miniszterelnök egy hónappal ezelőtt azt mondta, a brit variáns a korábbi változatnál több halálesetet okozhat, majd a brit szakértők nem győzték ismételgetni, hogy ezt még egyáltalán nem tudjuk, az erre utaló adatok bizonytalanok, még további vizsgálatok szükségesek.
A járvány alatt nem ritka, hogy a tudományos és a politikai kommunikáció különbségeiből keletkezzen feszültség, mert a döntéshozók a bizonytalanságot nem szeretik, a tudósok meg az elhamarkodott és leegyszerűsítő kijelentéseket. További félreértésekre adhat okot, hogy ha egy-egy ilyen elhamarkodott kijelentés igaznak bizonyul, abban könnyű a határozottabb kommunikáció igazolását és a tudományos óvatoskodás fölöslegességét látni.

Pedig valójában a két dolog teljesen független egymástól.

Akár még be is bizonyosodhat, hogy az inaktivált vakcinák mégis jobban a variánsok ellen, ezek a variánsok pedig halálosabbak, mint az eredeti vírustörzs. De ettől még az ilyesmit felelőtlenség akkor kijelenteni, amikor ez tudományosan nem bizonyított.

Több millió dózis fel nem használt AstraZeneca vakcina áll jelenleg európai országokban, az oltóanyagot jóval alacsonyabb arányban adták be eddig a megérkezett mennyiséghez képest, mint például a Pfizert .



A lap a European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) ügynökség adataiból nyerte ki, melyik országba mennyi AstraZeneca-vakcinát szállítottak eddig, és ebből mennyit használtak már fel. Az arányok mindenhol megdöbbentően alacsonyak,

összességében pedig a 27 tagállam által kapott 6 134 707 dózisból 4 849 752-t még nem adták be.

Belgiumban 4 százalékot, Németországban 13 százalékot, Olaszországban 19 százalékot használtak el a leszállított mennyiségből eddig, és ennek nem az az oka, hogy az oltás túl gyorsan érkezik – a Pfizer/BioNTech vakcinája ezzel párhuzamosan sokkal jobban fogy. Ebből Belgiumban már a 81, Olaszországban 80, Németországban pedig 82 százalékot beadtak.
A jelenség hátterében az állhat, hogy megosztja az európai országok hatóságait, biztonsággal adható-e az AstraZeneca az időseknek, vagy náluk nem olyan hatékony. Hiába hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség a vakcinát minden korcsoport számára, Németország például úgy döntött, hogy 65 év fölött nem ajánlják az oltóanyagot. Angela Merkel kancellár is azt nyilatkozta nemrég egy interjúban, hogy mivel 66 éves, számára már nem lenne ajánlott beadatni, Emmanuel Macron francia elnök pedig egyenesen hatástalannak nevezte a 65 év feletti korcsoportban.

A bizonytalan megítéléssel összefüggésben az AstraZeneca sajtója sem volt túl jó, így az emberek (és nem csak az idősek) kevésbé bíznak benne:

Merkel a hivatkozott interjújában arról is beszélt, hogy az AstraZeneca jelenleg elfogadottsági kihívásokkal küzd az országban. A lakosság vakcinációját szervező hatóságok pedig mindenütt azon igyekeznek, hogy átirányítsák az AstraZeneca-adagokat az oltási sorban előrébb álló idősektől a fiatalabbak felé, de mint a fenti adatokból látszik, ez egyelőre nem megy gördülékenyen.