88 egészségügyi dolgozóból 37 átmenetileg munkaképtelenné vált, miután a dolgozók múlt hét csütörtökön megkapták az AstraZeneca oltóanyagát. Ezért az Alsó-Szászországban található, braunschweigi Herzogin-Elisabeth Kórházban ideiglenesen felfüggesztették az oltást a vakcinával, mivel attól tartottak, hogy ha még többen kiesnek, az a kórház működésében fennakadásokat okozhat – közölte a
Braunschweiger Zeitung. Átmenetileg az Emden Klinikán is szüneteltették az oltást hasonló okokból, ám kedden engedélyezték a vakcináció folytatását.
A történtekről értesítették az oltóanyag biztonságáért felelős Paul Erlich Intézetet, melynek szóvivője a Braunschweiger Zeitungnak azt mondta, vizsgálják, hogy az oltási reakciók különböznek-e a klinikai tesztek során tapasztaltaktól. A gyártó szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra, úgy tudják, az eddigi oltási reakciók nem térnek el az eddig ismertektől.
Közben a szerdai hírek szerint az Európai Unió még az idén megkapja azt a plusz 200 millió adagnyi Pfizer-oltóanyagot, amire további százmilliónyi dózist biztosító opcióval együtt
szerződött le a BioNTech–Pfizer vakcinagyártóval. A
Spiegel cikke szerint a 100 millió ember oltására elegendő 200 millió adag oltóanyagból 75 millió dózis érkezése a második negyedévben várható. Az Európai Unió ezzel a szerződéssel 300 millióról 600 millióra növelte a Pfizer–BioNTechhel már lekötött vakcinaadag mennyiségét. A duplázással lefoglalt 600 millió adag 300 millió ember, vagyis a teljes uniós lakosság kétharmadának beoltására elegendő, de a többi gyártóval kötött megállapodások értelmében az EU sokszorosan túlbiztosította magát, és eddig 2 milliárd adagra kötött szerződést.
Az AstraZeneca oltóanyagával Magyarországon a 18 és 60 év közötti krónikus betegek oltása kezdődött meg.
Magyarországon is javában zajlik már a koronavírus elleni oltások beadása, azt azonban egyelőre szinte lehetetlen megmondani, hogy a regisztráltak közül ki mikor kerülhet majd sorra – pláne úgy, hogy a napokban
egy csomó olyan ember is kapott értesítőt az oltásról, akinek ránézésre nem kellett volna. Ezt a káoszt próbálja némileg rendbe szedni az interneten egyre jobban terjedő, magyar fejlesztésű
Covid-19 Oltási Sorrend Kalkulátor, de hiába lett szépen megcsinálva,
igazából nem sok értelme van az egésznek.
Elszomorító számok
A Veronai Egyetem PhD-hallgatója, Pál Tibor által megalkotott kalkulátor nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy a segítségével az ember megtudhatja, hogy Magyarországon a COVID-19 vakcina beoltására várakozók közül körülbelül mikor kerül rá a sor. Ehhez a magyar kormány által nyilvánosságra hozott prioritási sorrendet, a Központi Statisztikai Hivatal hetente frissülő
oltási hajlandóság felmérését és a már beoltottak számának alakulását veszi alapul. Ha valaki például 25 éves, és minden kérdésre nemmel válaszol a kalkulátorban, az
azt a meglehetősen lesújtó választ kapja a kérdésére, hogy legalább 2 589 967 ember van még előtte a sorban, és várhatóan 2023. február 4. és 2023. május 5. között kaphatja meg az oltást.
A kalkulátor ezt úgy számolja ki, hogy fogja az újonnan beoltottak hétnapos mozgóátlagát (ami jelenleg 50 561), majd hozzáveszi ehhez a biztos oltásfelvevők arányát (ami most éppen 38 százalék). Ebből már feltűnhet az embernek, hogy van az egészben valami különös, a jelenlegi trendekből kiindulni ugyanis nagyjából olyan, mintha egy focimeccs tizedik percében tapasztalt 1-1-es állás alapján azt jósolnánk, hogy 9-9 lesz a végeredmény.
A kalkulátor paramétereit persze folyamatosan frissítik a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de egy adott időpontban ettől még aligha lehet belőle akár megközelítőleg pontos becsléseket kiolvasni arra vonatkozóan, hogy mikor fognak beoltani bennünket.
Jól működik, de nincs sok értelme
A Telex Ferenci Tamás biostatisztikust, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai munkacsoport tagját is megkérdezte az ügyben, aki szerint a kalkulátor önmagában ugyan teljesen rendben van, de sajnos nem sok értelme van az egésznek. Mint mondta, amennyire kívülről meg tudja ítélni, minden fontos információt beleraktak, és kulturáltan meg van csinálva az oldal, de hiába szöszmötölünk azzal, hogy hány éves valaki, milyen típusú átlagot használunk, mennyi az oltási hajlandóság,
végső soron az az egy dolog számít meghatározó módon, hogy mennyi vakcina van, illetve lesz.
Ehhez a kalkulátor a historikus adatokat veszi alapul, de ez nagyon rossz kiindulási pont, hiszen még a nyugati vakcináknál is tudjuk, hogy a kapacitás fel fog kúszni, tehát ez biztosan csak nőni fog. Ezen túl ráadásul ott van még az orosz és a kínai vakcina is, ahol pláne nem lehet tudni, hogy mikor mennyi jön belőlük. Azt pedig az oldal semmilyen eljárással nem tudja előre jelezni, hogy mondjuk érkezik-e egy szállítmányban ötszázezer kínai vakcina, amit rögtön be lehet adni. Mint Ferenci mondta, emiatt értelmes előrejelzést nem lehet tenni, olyan pontosságút pedig, hogy 2023. február 4. (nem 3. vagy 5.) után fogja valaki megkapni, végképp nem.
„Azt mindenesetre szépen mutatja az oldal, hogy a különböző érkezési ütemek és oltási hajlandóságok mellett mennyi időt vesz igénybe az egyes csoportok immunizációja, ami a közvélemény számára is fontos információ, és mindenképp dicséretes, hogy valaki ingyen, hobbiból fejleszt egy erről tájékoztató oldalt, amit a hatóságoknak már rég meg kellett volna tenniük”
– tette hozzá Ferenci.
Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan milyen ütemben érkeznek majd a vakcinák Magyarországra. Az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa, Sztella Kiriakídisz a hétvégén például arról beszélt, hogy szeptember végére legalább 700 millió, mindkét dózist magába foglaló vakcina lesz elérhető az Európai Unióban, amely több mint elegendő ahhoz, hogy beoltsák az uniós népesség 70 százalékát.
Kiriakídisz korábbi becslése szerint június végére 300 millió adag vakcina állhat majd rendelkezésre, de azzal, hogy kedden kiderült, hogy
március közepétől a Johnson & Johnson vakcináját is engedélyezhetik az EU-ban, ez a szám valószínűleg még feljebb kúszik majd. Az Európai Unió októberben
400 millió adagot kötött le a Johnson & Johnson-vakcinából, Magyarország ebből 4,36 milliót. Az uniós oltási programról és arról, indokolt-e az Európai Bizottságot hibáztatni a vakcinák érkezési sebességéért,
itt írtunk bővebben.
Az Európai Bizottság további 300 millió adag Moderna-vakcinára kötött megállapodást a gyártócéggel, jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.
Az Európai Bizottság november elején hagyta jóvá a Moderna vállalattal kötött oltóanyag-beszerzéséről szóló első szerződést, amely összesen 160 millió adag, koronavírus elleni oltóanyag megvásárlását teszi lehetővé az unió számára.
Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint a Modernával kötött
második szerződés értelmében a brüsszeli testület 2021-ben és 2022-ben további 150-150 millió adag oltóanyagot vásárolhat a tagállamok nevében. Az új szerződés lehetőséget biztosít arra is, hogy az unió az oltást alacsonyabb és közepes jövedelmű országoknak adományozza, vagy átirányítsa más európai országokba, mondták.
A Modernával kötött újabb szerződés kiegészíti az uniós oltóanyag-portfóliót, amelybe a Moderna (összesen 460 millió adag) mellett a Pfizer–BioNTech (600 millió adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a Sanofi–GSK (300 millió adag), a Johnson and Johnson (400 millió adag) és a CureVac (405 millió adag) vállalatokkal aláírt vakcinabeszerzések szerepelnek.
Emellett az uniós bizottság december közepén lezárta az amerikai Novavax vállalattal folytatott megbeszéléseket is a koronavírus elleni lehetséges oltóanyaga beszerzéséről, a tervezett szerződés 100 millió adag, illetve akár további 100 millió adag oltóanyag megvásárlását tenné lehetővé az Európai Unió számára.
„Az uniós oltóanyag-portfólió legalább 2,6 milliárd adag vakcinához biztosít hozzáférést Európának, illetve lehetővé teszi, hogy vakcinákat tudjon juttatni a szomszédjainak és partnereinek is” – fogalmazott Von der Leyen.
Az Európai Bizottság a BioNTech és a Pfizer által kifejlesztett vakcina számára december 21-én, a Moderna oltóanyagának január 6-án, az AstraZeneca vakcinájának január 29-én adott feltételes uniós forgalomba hozatali engedélyt.
Von der Leyen azt is megkérdőjelezte, hogy Oroszország miért árulja úgy a Szputnyik vakcináját milliós tételekben, hogy még a saját lakosságát is be kellene vele oltania. Erre a bizottsági elnök várja a választ.
Ausztria segítséget ajánlott Szlovákiának a koronavírus-járvány leküzdésére, ennek keretében orvosokat és ápolószemélyzetet küldenének az osztrák hadsereg állományából – közölte az osztrák védelmi minisztérium szerdán.
A tájékoztatás szerint egyelőre az igények és a küldendő kontingens nagyságának felmérése zajlik. „Az európai szolidaritás követelménye, hogy gyorsan és bürokráciamentesen segítsünk. Ezért is vettünk át már korábban is intenzívosztályokon kezelt pácienseket Franciaországból, Olaszországból és Montenegróból. Az osztrák hadsereg (Bundesheer) most személyzettel fogja támogatni Szlovákiát” – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár.
Szlovákia jelenleg a koronavírus-járvány rendkívül erős második hullámával szembesül, és az összlakosságra számított halálos áldozatok számában az első helyre került a világon.
A szlovák kórházak egyre inkább súlyos orvos- és nővérhiánnyal küzdenek. Szakértők az ellátórendszer összeomlásának veszélyére figyelmeztetnek, miközben a vírus korábbinál jóval fertőzőbb, B.1.1.7 jelű brit variánsa adja a fertőzöttek többségét. Emiatt Szlovákia orvosokat és nővéreket kért a többi európai uniós országtól. Legalább egy hónapra tíz orvost és 25 nővért szeretnének kapni. A kérést szerdán jóváhagyta Igor Matovic miniszterelnök, aki ezzel aktiválta az Európai Unió civil védelmi rendszerét – jelentette a TASR szlovák hírügynökség.
Szerdától kezdve kötelezően karanténba kell vonulnia mindenkinek, aki külföldről érkezik az országba, az intézkedés a szlovák állampolgárokra is vonatkoznak. Kivételt csak azok képeznek, akik a határ mentén élnek, és naponta átjárnak Szlovákiába dolgozni. Nekik hét napnál nem régebbi negatív tesztet kell felmutatniuk, kivételt a kamionosok jelentenek. Akikre nem vonatkoznak a kivételek, a határ átlépése előtt kötelezően egy elektronikus űrlapot kell kitölteniük, majd 14 napos karanténba kell vonulniuk. Ezt legkorábban a 8. napon elvégzett negatív koronavírusteszttel lehet lerövidíteni. A cseh közszolgálati hírtelevízió úgy értesült, hogy a szlovák határátkelők többségén mobil tesztelő állomásokat állítottak fel azon külföldiek számára, akik Szlovákiában dolgoznak, de nem laknak a határ menti övezetben. Ők a negatív koronavírusteszt alapján szintén elkerülhetik a karantént.
Február elején Matovic azt írta a Facebook-oldalán, hogy
a szlovákiai fertőződések több mint 70 százalékát a brit vírusmutáció okozza. A kassai kórházban a koronavírusos betegek kezelésére szolgáló ágyak 90 százaléka már foglalt volt. „Nehéz időszak előtt állunk. Úgy tűnik, Nagy-Britanniát is beleértve, egész Európában nálunk a legrosszabb a helyzet” – mondta akkor Pavel Jarčuška infektológus, a kórház főorvosa.
A miniszterelnök kedden bejelentette, hogy
Szlovákia is vásárolna az orosz Szputnyik V-vakcinából. „Eljött az ideje, hogy a kormány elkezdje a tárgyalásokat az orosz féllel a Szputnyik V szállításáról. Én támogatom. Ez nagyszerű védőoltás nagy hatékonysággal. Eddig az EU-ban csak Magyarországon használják, és nem látom az okát, hogy mi miért ne tennénk ezt” – írta egy Facebook-bejegyzésben. Eddig több mint 246 ezren kapták meg a vírus elleni védőoltást az országban.
Kedden mintegy hétezer új fertőzést mutattak ki az elvégzett szűrések, a járvány halálos áldozatainak száma 105-tel 6168-ra emelkedett – derül ki a korona.gov.sk weboldalon közölt hivatalos kimutatásból. A kórházakban kezelt betegek száma meghaladta a 3800-at. A járvány kitörése óta összesen 282 864 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak.
Kedd reggel megérkezett az első szállítmány a kínai Sinopharm vakcinájából Magyarországra. Bár néhány vizsgálat még hátravan, az oltóanyagot minden bizonnyal hamarosan elkezdik itthon is beadni annak, aki kéri. Összeszedtünk egy cikkbe mindent, amit tudni kell róla.
Milyen vakcina ez, veszélyes-e, hány adag kell belőle?
A
Sinopharm vakcinája úgynevezett inaktivált vagy elölt víruson alapuló oltóanyag. Ez azt jelenti, hogy a teljes koronavírus belekerül, de úgy, hogy egy kémiai eljárással hatástalanítják. Így megbetegíteni nem tud, viszont segít megismertetni az immunrendszert a vírussal, hogy ha élesben találkoznak, már tudjon védekezni ellene.
Ez egy régi, első generációs
vakcinatechnológia, és vannak bizonyos hátrányai, például hogy nehézkesebb a gyártása. Maga az oltóanyag ettől még lehet nagyon jó – ma is használunk Magyarországon ilyen módon készülő, jól bevált vakcinákat. Januárban felmerült a hír, hogy hosszú távon az inaktivált vírus is okozhat autoimmun betegséget, de ez a félelem a szakértők túnyomó többsége szerint alaptalan.
Korábban felmerült, hogy hátránya lenne ennek a vakcinának, hogy három adag kell belőle – de ez nem igaz, ebből is ugyanúgy kettőt kell beadni fejenként, mint a többi, eddig engedélyezett vakcinából. A két adag beadása között 21 napnak kell eltelnie.
Jelenleg többféle vakcinát használnak Magyarországon, és ezeket más-más csoportok kaphatják más-más módon. A kínai vakcinát a
háziorvosok fogják beadni a rendelőikben.
Miért kapott sok kritikát?
Mert – az orosz Szputnyik V vakcinához hasonlóan – úgy kezdték el tavaly más országokban széles körben alkalmazni, hogy még nem folytak le a harmadik fázisú klinikai vizsgálatai. Ezek azért kulcsfontosságúak, mert ebben a szakaszban próbálják ki az oltóanyagot több tízezer tesztalany bevonásával. Ez az engedélyezés előtti utolsó fázis, ekkor dőlhet el, hogy egy vakcina nagy mintán is biztonságosnak és hatásosnak bizonyul-e.
Az orosz vakcináról is csak a magyar engedély megadása után
jelent meg a harmadik vizsgálati fázis (szerencsére kifejezetten pozitív) eredménye, a kínai vakcináról azonban továbbra sincs nyilvánosan elérhető adat ebből a kritikus fontosságú tesztelési fázisból.
A vakcina maga lehet jó, de erről független, ellenőrizhető, bizonyító erejű adat nem látott még napvilágot.
Amit már közzétettek, az az első és a második fázis
eredménye, amelyekben aránylag kevés alanyon vizsgálják a vakcina biztonságosságát és immunogenitását (azaz hogy kivált-e megfelelő immunválaszt), illetve a különféle adagolásokat. Ezek alapján a 18-59 és a 60-80 éves korcsoportban is biztonságos és jól tolerálható (kevés és nem súlyos a nem kívánatos reakció) az oltóanyag, és megfelelő immunválaszt is kiváltott.
A biztonságosságáról egyelőre épp a legtöbbet kritizált mozzanat, a klinikai vizsgálatok előtt megkezdett széles körű alkalmazás szolgál a legtöbb információval. Már novemberben túl volt az egymillió főn az ezzel beoltottak száma Kínában és a Közel-Kelet több országában is; mostanra már több, mint 30 milliónál többen kapták meg. Súlyos reakciókról, komoly mellékhatásról nem érkezett hír.
De végül is hatásos vagy nem?
A vakcina hatásosságáról transzparens, publikált eredmény nem érhető el, csak az egyes országok által közölt vizsgálati eredmények. A kínai hatóságok vizsgálata szerint
79 százalékos hatásosságú, a készítményt szintén vizsgáló és helyben elő is állító Egyesült Arab Emírségek szerint pedig
86 százalékos – mindkét eredmény jónak számít. A gyártó szerint a
koronavírus újabb variánsai ellen is hatásos a vakcina.
Adható-e 60 év felett?
Ez továbbra sem teljesen tiszta, az egyes országokból eltérő információk jönnek róla. A hivatalos magyar járványügyi tájékoztató honlap
megfogalmazása szerint: „A Sinopharm oltóanyaga december 30-án kapta meg a feltételes piaci engedélyt Kínában, amely alapján a 18 és 59 év közötti korcsoportba tartozók körében alkalmazzák az országban.” Szijjártó Péter
szerint ez csak azt jelenti, hogy Kínában a 18-59 évesek élveznek elsőbbséget az oltási rendben, de a 60 év felettieknek is engedélyezték az oltást. Ezt támasztotta alá a Sinopharm elnöke, Liu Csing-csen is, amikor egy interjúban azt mondta, hogy a vakcina az alkalmazási előirata szerint 18 év felett adható.
Bár magyar alkalmazási előirat a vakcina engedélyezése ellenére nincs még (erre majd visszatérünk), Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyezési szakértőnek köszönhetően három országból is elérhető ilyen dokumentum magyar nyelven. Sokkal tisztábban mondjuk ezek alapján sem látni.
- A seychelle-szigeteki alkalmazási előirat szerint a vakcina 18-60 éves életkor között adható.
- A peruiban viszont nincs ilyen kitétel.
- A szerbiai [pdf] pedig kifejezetten azt írja, 18 év felett mindenkinek adható.
Ezek a különbségek önmagukban nem meglepőek, hiszen például az AstraZeneca vakcinája esetében is hasonlót láthatunk: míg az Egyesült Királyságban minden korosztálynak adják, és az Európai Gyógyszerügynökség is korlátozás nélkül engedélyezte, több országban, így Magyarországon is csak a 60 év alattiakat oltják vele egyelőre. Nem azért, mert az idősebbekre nézve veszélyes vagy hatástalan lenne, hanem mert a helyi hatóságok megítélése szerint nincs még erről elég adat.
Pakisztán esete is ezt támasztja alá: a Sinopharm vakcináját egyelőre
csak 60 év alattiaknak engedélyezték, de a hivatalos kommunikáció szerint ez további adatok érkezésekor változhat.
Meglátjuk, hogy Magyarország a kínai vakcinával is annyira elővigyázatos lesz-e, mint az AstraZenecáéval.
Hogy kapott engedélyt, ha ilyen keveset tudni róla?
Kalandosan. A magyar kormány
már november óta tárgyalt az orosz mellett kínai vakcinák beszerzéséről is. Már az orosz vakcina engedélyezése
sem ment zökkenőmentesen, és a kínai vakcina hatósági vizsgálatát már
előre sürgette Orbán Viktor és más kormánytagok is.
Végül a kormány nem is várta ki a vizsgálat eredményét, hanem egyszerűen kiüresítette az engedélyezést:
rendeletben mondták ki, hogy minden olyan vakcina vizsgálat nélkül engedélyezhető Magyarországon, amelyet
- legalább három államban alkalmaznak már, ha ebből a háromból legalább az egyik európai uniós tagállam vagy tagjelölt; illetve
- az adott gyógyszert már legalább egymillió ember megkapta.
Ezek a feltételek hogy, hogy nem, épp a Sinopharm vakcinájára illenek: már több mint 30 millióan megkapták a világban, és a tagjelölt Szerbia már engedélyezte. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) végül egy nappal a rendelet megjelenése után,
január 29-én meg is adta az ekkor már csak formálisan szükséges engedélyt a kínai vakcinának.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként
eddigre már több mint két hete bejelentette, hogy megvan a megállapodás a kínai gyártóval.
Kié a felelősség?
Magyarországnak a világjárvány miatt joga van uniós tagállamként saját hatáskörben vészhelyzeti engedélyt adni olyan vakcináknak, amelyeket az EU egyébként nem engedélyezett. Fontos gyakorlati különbség azonban, hogy ha az EU-tól kap egy vakcina feltételes forgalomba hozatali engedélyt, akkor minden felelősség a gyártót terheli, míg a tagállami vészhelyzeti engedélynél magát az engedélyező országot – azaz az orosz és a kínai vakcina esetén
Magyarországé a felelősség.
Mennyit veszünk belőle? És mennyi érkezett már?
Ötmillió adagról állapodott meg a kormány, ami 2,5 millió ember beoltására elég. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán
azt mondta, ezeknek négy ütemben, május végéig kell megérkezniük. Mint mondta, a kormány ennél többet egyelőre nem is tervez vásárolni sem a kínai, sem az orosz vakcinából (utóbbiból kétmillió adagot vettünk). A kínai vakcina első szállítmánya
550 ezer adagot tartalmaz, ezek kedden érkeztek meg Magyarországra.
Bár a magyar kormány
rendszeresen támadja – részben jogosan – az Európai Uniót a vakcinabeszerzés lassúsága miatt, az első nagyobb szállítmány az orosz vakcinából is
jóval kisebb, harmadakkora volt, mint amit előzetesen bejelentettek.
Hasonlóan alakult a helyzet a kínai vakcinával is: bár Szijjártó Péter szerint az 550 ezer adag több a vártnál, Orbán Viktor egy hónapja még több mint egymillió adag érkezéséről beszélt.
Mennyibe kerül?
Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón azt mondta, a kínai vakcina ára darabonként
tízezer forint felett van. Ahogy ő is megjegyezte, az ár ebben az esetben másodlagos az egészségügyi haszonhoz képest. Ez az ár ugyanakkor elég magasnak számít más vakcinákéhoz képest.
A Szputnyik V-ről maga Gulyás mondta, hogy 5700 forint adagja. A nyugati vakcinák uniós ára nem nyilvános, de
korábbi lapértesülések szerint a Pfizer-BioNTech vakcinájának darabja 5500 forint körül mozog, egy
másik kiszivárgott információ pedig 4300 forint körüli darabárról szólt. Utóbbi szerint még a legdrágább uniós beszerzésű vakcinának számító Moderna-oltóanyag is hatezer forint alatt jön ki. A legolcsóbb az AstraZeneca vakcinája, ennek az ára ezer forint alatt marad. (Az AstraZeneca már korábban közölte, hogy a világjárvány ideje alatt nonprofit alapon adja a vakcináit.) Némileg magasabb árakat, de hasonló arányokat becsült egy nemrég megjelent
tanulmány is.
Egy
novemberi kormányinfón elhangzott egy konkrét összeg a nyugati vakcinákra is: az akkori állás szerint a kormány összesen 15,3 millió adagot kötött le a Pfizer, az AstraZeneca és a Janssen vakcinájából, amelyekért összesen 36 milliárd forintot fizet. Gyártókra lebontott ár ebből sem derül ki, de a három gyártó vakcináinak átlagára durván 2350 forint.
A kínai vakcina magas árának üzleti megfontolások mellett
gyártástechnikai okai is lehetnek: ahogy fentebb is írtuk, az inaktivált víruson alapuló
vakcinák gyártása erőforrásigényesebb, mint az újabb típusúaké. Emellett egy sor más tényező is befolyásolhatja az árképzést, például az államtól és a magánszektorból érkezett fejlesztési támogatások aránya.
Mekkorát lendít a magyar oltási programon?
Várhatóan hatalmasat, hiszen minden szállítási csúszás ellenére ötmillió adagról van szó egy már engedélyezett vakcinából.
Gulyás Gergely
szerint három-négymillió embert terveznek beoltani májusig, ebből kétmillió ember a tervek szerint meglesz márciusban. Orbán Viktor pedig
azt mondta, ha a kínai vakcinával is elkezdünk oltani, akkor minden olyan embert, aki eddig regisztrált, húsvétig be tudnak oltani – ez 2,4 millió ember –, és júniusra már hatmillió fő is beoltható.
A rendelkezésre álló mennyiség persze csak a képlet egyik oldala. A másik, hogy hányan kérnek a kínai vakcinából. Az általános oltási hajlandóság tavaly óta biztatóan emelkedett, de a felmérések szerint
következetesen a kínai vakcina magyarországi elfogadottsága a
legalacsonyabb. Ha ezt nem sikerül feljebb tornászni, akkor az elvileg garantált szabad vakcinaválasztás – ami a gyakorlatban egyelőre inkább szabad vakcinaelutasítás – értelmében sokan dönthetnek úgy, hogy inkább várnak.
Az orosz és a kínai vakcina elfogadottságának az engedélyezés körüli visszásságok mellett az sem tett jót, hogy hiába
kérte a Magyar Orvosi Kamara is, az OGYÉI sokáig nem adta ki a használathoz elengedhetetlen alkalmazási előiratot. Ez merőben szokatlan volt, ezért a kamara is jelezte, hogy ennek hiányában nem fogják tudni jó szívvel ajánlani ezeknek a vakcináknak a használatát az orvosoknak.
A Szputnyik V-hez az OGYÉI végül az
utolsó utáni pillanatban kiadott egy dokumentumot, amelyet alkalmazási előírásnak nevez az oldalán, bár magának a dokumentumnak rögtön az elején az olvasható, hogy ez „nem hivatalos és vizsgálatokon alapuló (európai szabályoknak megfelelő) alkalmazási előírás, hanem az alkalmazáshoz iránymutatást adó leírás”, és egyébként az orosz termékismertető fordítása. A kínai vakcinához egyelőre még ilyen sincs.
Mikor lehet elkezdeni használni?
Az OGYÉI kormányrendelettel meggyorsított engedélye ehhez még nem elég. Előbb a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)
megvizsgálja magát az oltóanyagot, és csak akkor kezdődhet meg a gyakorlati alkalmazás, ha ők is rábólintanak. Ez a vizsgálat még jelenleg is folyik, Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs szerdai tájékoztatóján
türelmet kért.
Közben a
Népszava azt írta, hogy ezt a vizsgálatot információik szerint hátráltathatja, hogy még nem is érkezett meg a vakcina dokumentációja Kínából. Ezt azonban Müller Cecília
határozottan cáfolta. Mint mondta, a vakcinák és a dokumentációjuk is megérkezett, a szakemberek mindkettőt tanulmányozzák.
Az orosz vakcina január 20-án
kapott OGYÉI-engedélyt, az NNK pedig február 7-én
hagyta jóvá a használatát, ami két és fél hetes különbség. Ez az idő a kínai vakcina esetében nagyjából a napokban telik le, tehát ha valóban minden a terv szerint halad, az NNK vizsgálódásának eredményére már nem sokat kell várni. Ha ők is zöld utat adnak, ezzel is elkezdődhet az oltás Magyarországon.