Koronavírus terjedésének modellezése

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Németország támogatást biztosít Oroszországnak az új típusú koronavírus ellen Oroszországban kifejlesztett Szputnyik V oltás európai uniós engedélyeztetéséhez – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben.



A kancellár rendkívüli nemzetközi sajtóértekezletén kérdésre válaszolva elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a témában folytatott megbeszélésén kiemelte: a világjárvány közepette a „pillanatnyilag nagy politikai nézeteltérések” mellett is van lehetőség a humanitárius együttműködésre.
A német kormány így a vakcinákért felelős szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (Paul Ehrlich Institut, Bundesinstitut für Impfstoffe und biomedizinische Arzneimittel – PEI) révén kész támogatást nyújtani ahhoz, hogy az orosz fél megszerezze az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét a Szputnyik V EU-s forgalmazására.
„Ha az EMA engedélyezi ezt az oltóanyagot, akkor a közös gyártásról vagy a vakcina használatáról is beszélhetünk”
– mondta Angela Merkel.
A kb. 92 vagy 95 százalékos hatékonyságú Szputnyik V-t és a durván 70 százalékos hatékonyságú AstraZeneca–Oxford-vakcinát már engedélyezték Magyarországon,
pontosabban az OGYÉI a vizsgálatok lezárultával szerdán ideiglenes, Magyarország területén érvényes használatbavételi engedélyt adott ki a magyar jogszabályok alapján. Ez az engedély hat hónapra szól, és további hat hónappal egyszer meghosszabbítható.
Az OGYÉI most a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakvéleményére vár, amely várhatóan néhány hét alatt állapítja meg, hogy a vakcina valóban megfelel-e annak, ami az arról szóló dokumentumokban szerepel. Az NNK minden egyes gyártási tételt újra és újra meg fog vizsgálni – írtuk tegnap.
Angela Merkel a rendkívüli sajtóértekezleten a brit vírustörzs általi fenyegetésről is beszélt: azt mondta, minden eszközzel lassítani kell a hatszor-nyolcszor fertőzőbb variáns terjedését. Ezért döntöttek Németországban a járványügyi korlátozások meghosszabbítása és szigorítása mellett. Hangsúlyozta, hogy az egész EU-ban szükség van egységes védekezésre, erről is beszélnek a csütörtöki, rendkívüli EU-csúcson. Merkel említette azt is, hogy az Angliában terjedő B.1.1.7. variáns miatt vélhetően továbbra is erősen korlátozni kell az EU és a közösségből kivált Egyesült Királyság közötti személyforgalmat.​
Hozzátette: amennyiben bármely szomszédos vagy más közeli ország vonatkozásában nagyon széttartó a védekezés – például minden üzlet nyitva tart, miközben Németországban minden zárva van –, legvégső esetben akár a határok lezárására is szükség lehet. Az oltási kampányukról azt mondta, az a céljuk, hogy Németországban idén véget érjen a járvány, ezért arra törekednek, hogy legkésőbb nyár végéig a bő 83 milliós lakosság minden tagjának felkínálhassák az oltás lehetőségét.

Újabb, és az eddigieknél sokkal pusztítóbb járványhullámmal fenyeget a koronavírus brit változata Németországban – mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben. A német kancellár rendkívüli nemzetközi sajtóértekezletén arról is beszélt, hogy a mutáció már megjelent Németországban, „és nem lehet eltüntetni”, ezért csak védekezni lehet ellene.
Mint mondta, minden eszközzel lassítani kell az eddigieknél hatszor-nyolcszor fertőzőképesebb vírusváltozat terjedését. Ezért hosszabbították és szigorították meg a járványügyi korlátozásokat, melyek az új fertőzések és az intenzív kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek számának csökkenése alapján eredményesek.
A kancellár hozzátette, hogy a mutáció súlyos veszélyt jelent és új helyzetet teremtett. Angela Merkel szerint az egész EU-ban egységesen kell védekezni és legvégső esetben akár a határok lezárására is szükség lehet.


Percenként kétszáz embert oltanak be az Egyesült Királyságban​
Az első dózist eddig közel 5 millióan kapták meg az országban.

Percenként kétszáz, koronavírus elleni vakcinát adnak be az Egyesült Királyságban, és közelít az ötmillióhoz azoknak a száma, akik már megkapták az oltóanyag első adagját – mondta csütörtökön a brit belügyminiszter. Priti Patel a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján közölte azt is, hogy a brit kormány a sokszorosára emeli a járvány megfékezését célzó előírások megsértőire kiróható pénzbírságot. A miniszter elmondta: a brit oltási kampány december 8-i kezdete óta csütörtök estig 4 973 248-an kapták meg a koronavírus elleni vakcina első dózisát.
Az egészségügyi minisztérium a sajtótájékoztatóval egy időben ismertetett napi összesítésében közölte, hogy a második dózisban 464 036-an részesültek. Így az eddig beadott oltások száma az első és a második dózissal együtt közelít az 5,5 millióhoz.
A szaktárca csütörtök esti ismertetése szerint az elmúlt 24 órában 37 892 új fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal országszerte. A korábbi hetekben szinte minden nap 60 ezret messze meghaladó, esetenként 70 ezerhez közeli napi új fertőzést szűrtek ki az Egyesült Királyságban. Csütörtök az ötödik olyan nap egymás után, amikor 40 ezernél kevesebb új koronavírus-fertőzést mutattak ki tesztekkel.
A szaktárca új adatai szerint a csütörtökön zárult egy hétben 283 392 koronavírus-fertőzést szűrtek ki. Ez 87 447-tel, 23,6 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi azonos időszakban kimutatott új fertőződések számánál. A brit kormány számítási módszertana szerint, amely a koronavírus-fertőzés megállapításától számított 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe, csütörtökön 1290 páciens haláláról érkezett jelentés. A csütörtöki adatsort is figyelembe véve eddig 94 580-an haltak meg az Egyesült Királyságban az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben. A világ országai közül csak az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Mexikóban van ennél több halálos áldozata a koronavírus-járványnak.
Ugyanakkor már valamelyest csökken a Covid-19 betegség miatt újonnan kórházi kezelésre szorulók száma, követve az új fertőzések számának csökkenését. Az egészségügyi minisztérium beszámolója szerint az e hét elején véget ért egyhetes időszakban 28 362 pácienst szállítottak kórházba, 320-szal, 1,1 százalékkal kevesebbet, mint egy héttel korábban.
Priti Patel belügyminiszter a csütörtöki sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az ország még nem jutott túl a bajon, és továbbra is elengedhetetlen a járvány megfékezését célzó intézkedések maradéktalan betartása. Ennek érdekében a kormány az eddigi 200 fontról 800 fontra (325 ezer forintra) emeli például az olyan házibulik rendezéséért kiszabható pénzbüntetést, amelyeken tizenötnél többen vesznek részt.
Ismétlődő kihágás esetén minden egyes alkalommal az előző bírság kétszeresét kell fizetni, egészen addig, amíg a büntetési összeg el nem éri a 6400 fontos (2,6 millió forint) kiszabható felső határt. Mindemellett érvényben marad az a rendelkezés, amelynek alapján 10 ezer fontig (több mint 4 millió forintig) terjedő pénzbírsággal sújthatók a 30 fősnél nagyobb illegális rendezvények szervezői.
Vin Diwakar, a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) londoni orvosigazgatója a csütörtök esti sajtóértekezleten a korlátozások megsértőit azokhoz hasonlította, akik a második világháború légitámadásainak idején elrendelt elsötétítések alatt lámpát gyújtottak. „Ők nemcsak saját magukat és házukat, de az egész utcát, az egész helyi közösséget veszélybe sodorták”, csakúgy, mint a mostani előírások megszegői – fogalmazott Diwakar professzor.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Két különböző amerikai cég mellett orosz kutatók is azon dolgoznak, hogy koronavírus elleni oltást fejlesszenek kifejezetten a nyércek számára.

Az egész európai nyérctenyésztésre a koronavírus-világjárvány hívta fel a figyelmet, amikor kiderült, ezek az állatok egyrészt képesek elkapni a fertőzést, másrészt annak mutálódott változatával is képesek visszafertőzni az embereket.
A második hullám alatt Dánia kapta a legtöbb figyelmet, de már tavasszal is karantén alá helyeztek két hollandiai nyércfarmot is miután kiderült, hogy az állatok koronavírussal fertőződtek meg. De a New York Times cikke szerint még az USA-ban is gondot okozhat a nyércek megfertőződése, különösen akkor, ha a farmokról a vadonba szökő állatok terjesztik a betegséget (ahogy az néhány dokumentált esetben már meg is történt).
]A tudósok most attól félnek, hogy ha nem sikerül a nyércek között terjedő járványt megfékezni, akkor a vadon élő populációkban is elterjedhet, és a mutálódott vírussal később is visszafertőzhetik az embereket
A két amerikai cég, a nagy állatgyógyszerekkel foglalkozó Zoetis és a mindössze 35 fős dél-dakotai vállalkozás, a Medgene is nyérceken teszteli már az oltóanyagát. Közben pedig várják, hogy megkapják az engedélyt amerikai mezőgazdasági minisztériumtól a nyérceknek szánt vakcinákra.

Tavaly ősszel Dániában nagyjából 17 millió nyérc elpusztításáról döntöttek korábban, miután kiderült, hogy állatok is elkaphatják és terjeszthetik a koronavírust. Az állatok leölése után viszont nem ért véget a történet, mert a Holstebro katonai bázison eltemetett, az oszlás közepette fejlődő gázok miatt felpuffadt állatok héliumos lufikként a földfelszínre lebegtek fel a laza talajban, ezért másodszor is el kellett őket temetni.
Korábban felmerült, hogy a nem elégetett, hanem eltemetett dögök megfertőzhetik az ivóvízbázist, ezért az ellenzék a temetek kiásását sürgette. Most végül úgy döntöttek, hogy fél év után biztonságos lesz az állatok kiásása, mert addigra már biztos elpusztul bennük a vírus, és így fertőzési kockázat nélkül szabadulhatnak meg a dögöktől.
A rendkívüli sietséggel intézett dániai nyércpusztítás komoly vitát váltott ki az országban. Az ügybe belebukott az ország mezőgazdasági minisztere, Mogens Jensen, és a miniszterelnök Mette Frederiksen is folyamatos védekezésre szorult a 15-17 millió állat halálát jelentő döntése miatt.


Két nappal azután, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) külön vizsgálat nélkül megadta az engedélyt az AstraZeneca-vakcina használatára, a cég a hírek szerint gyártási gondok miatt kevesebb anyagot fog az Európai Unióba szállítani.



A tervek szerint a szállítmány 60 százalékkal, 31 millió adagra fog csökkenni, a Reuters hírügynökség információi szerint. A brit AstraZeneca március végéig mintegy 80 millió adag védőoltást tervezett szállítani az EU 27 tagországának.
A cég a partnere, a Novasep által Belgiumban működtetett vakcinagyár gyártási gondjai miatt kellett, hogy csökkentse a szállításokat az illetékes szerint.
A szállítások csökkentését az AstraZeneca szóvivője is megerősítette az AFP francia hírügynökségnek.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) január 12-én jelentette be, hogy megkapta az engedélyezési kérelmet az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinára.
Az OGYÉI csütörtöki közleményében azt írta, hogy az angol hatóságok biztonságosnak és hatékonynak ítélték meg a készítményt, így nem volt szükség itthon további vizsgálatra.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a korai bizonyítékok arra utalnak, hogy a koronavírus Nagy-Britanniában megjelent változata halálosabb lehet az eredeti vírusnál. Az adatokat a brit kormány tanácsadó testületének (NERVTAG) kutatói vizsgálták, akik hozzátették, hogy az ezt bizonyító kutatás még kezdeti fázisban van.



A korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a Kelet-Angliában és Londonban azonosított mutáció könnyebben terjed, mint a vírus más variánsai. Azóta ez a változat vált dominánssá egész Nagy-Britanniában, és további ötven országban is megjelent.
Johnson a pénteki esti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a gyorsabb terjedés mellett most már arról is van néhány bizonyíték, hogy az új változat magasabb halálozással jár együtt. „Nagyrészt ez az új változat okozza, hogy az NHS-re ilyen nagy nyomás helyeződik” – mondta a miniszterelnök.
Patrick Vallance, a kormány tudományos főtanácsadója azzal egészítette ki Johnson szavait, hogy a magasabb halálozási arányra vonatkozó bizonyítékok még nem elég erősek. „Szeretném hangsúlyozni, hogy sok bizonytalanság van ezen számok körül, és további munkára van szükségünk, hogy pontos képet kapjunk a helyzetről, de nyilvánvalóan aggodalomra ad okot, hogy nő a halálozási arány”. A mostani számok alapján úgy tűnik, a vírus új változata 30 százalékkal lehet halálosabb.
Hozzátette, hogy ez a különbség akkor tapasztalható, ha az összesen igazoltan fertőzöttet vizsgálják, önmagában a kórházi adatok elemzése nem mutatja a halálozási arány növekedését. Vallance azt is mondta, hogy az országban eddig engedélyezett Pfizer- és AstraZeneca-vakcina is hatásos az új variánssal szemben, azonban még aggódnak amiatt, hogy a Dél-Afrikában és Brazíliában azonosított változatokkal szemben mennyire hatásos az oltás.
A Nature arról számolt be új kutatások eredményei alapján, hogy a koronavírus gyorsabban terjedő, Dél-Afrikában azonosított variánsa elkerülheti az immunválaszokat, ami aggodalmakat kelt a vakcinák hatékonyságával kapcsolatban.
„Az elmúlt 48 órában látott adatok egy része valóban ijesztő” – mondja Daniel Altmann, a londoni Imperial College immunológusa, aki attól tart, hogy egyes eredmények a vakcinák hatékonyságának csökkenését jelezhetik a vírus bizonyos variánsaival szemben.
Ugyanakkor Altmann és más tudósok is hangsúlyozzák, hogy eddig csak kevés mintát tudtak tanulmányozni, kevés olyan ember vérét vizsgálták meg, akik felépültek a fertőzésből vagy már megkapták a védőoltást. A laboratóriumi vizsgálatok során az antitesteknek csak azon képességét vizsgálták, hogy képesek-e „semlegesíteni” a vírusvariánsokat.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Ahogy emberek milliói, idővel százmilliói kapják meg a koronavírus elleni védőoltásukat, úgy kerülhetnek majd elő – pusztán a nagy számok törvénye alapján – ritka, keveseket érintő, de egyes esetekben súlyosabb mellékhatások. A beoltottak számának növekedésével viszont olyan véletlenszerű esetekről is egyre többet lehet hallani, ahol az oltás beadása, illetve egy váratlan egészségügyi panasz között valójában semmilyen kapcsolat nincs, de pusztán az újfajta vakcina beadása miatt mégis úgy tűnhet, hogy van összefüggés.



Tegyük fel, hogy az ember pénteken vesz egy új cipőt, szombaton pedig telitalálata lesz a lottón, amivel milliárdokat kaszál. Keres összefüggést a cipővásárlás és a szerencsésen kitöltött szelvény között? Aligha. A szívroham leggyakrabban reggel fordul elő, mégsem hibáztatja ezért senki a reggeli zabkása vagy a kakaskukorékolás intézményét. Ha viszont valaki egy újfajta vakcina beoltása után kap szívrohamot, egészen más a helyzet.
Ahány ország, annyiféle oltási sorrend és eljárás, összességében viszont annyi megállapítható, hogy a legtöbb helyen az oltóanyag elérhetővé válása után vagy az egészségügyi dolgozókat, vagy az idősebb, krónikus betegeket, vagy egyszerre ezt a két réteget kezdték beoltani. Az előbbi csoport tagjait többnyire nem viseli meg komolyabban a védőoltás – bár nem múlik el nyomtalanul náluk sem a vakcinálás –, utóbbiaknál viszont komolyabb egészségügyi panaszok nehezítik a tisztánlátást a vakcina mellékhatása ügyében. És mivel ezt a társadalmi csoportot a világ legtöbb helyén az elsők között kezdik beoltani, felhangosíthatják a megalapozatlan gyanúkat.
Elég csak a Pfizer–BioNTech vakcinájának norvégiai esetére gondolni. Ott január közepéig 42 ezer beoltott közül meghalt 33, 75 év feletti krónikus beteg. A hír bejárta a világsajtót, a norvég egészségügyi hatóságok pedig azonnali, gyors vizsgálatot tartottak, hogy kiderüljön, van-e összefüggés az oltás és a halálesetek között. Végül arra jutottak, hogy
„ezek a páciensek mind súlyos alapbetegségekben szenvedtek. Nem mondhatjuk, hogy belehaltak az oltásba. Azt azonban mondhatjuk, hogy ez a véletlen műve volt. Nehéz bebizonyítani, hogy közvetlenül a vakcina áll a halálesetek hátterében.”
A norvég gyógyszerügynökség orvosi vezetője, Steiner Madsen ugyanakkor hozzátette, hogy nem lehet kizárni annak az előfordulását, hogy az immunizálás mellékhatásai egyes esetekben felerősítik az alapbetegség súlyosabb tüneteit, ezért plusz mérlegelést javasoltak az idősebb, ismert betegséggel rendelkező emberek esetében.
Németországban is jegyeztek fel hasonló eseteket: ott több mint 800 ezer ember beoltása mellett vesztette életét hét, az oltást megkapó idős személy. Az ügyet kivizsgáló Paul Ehrlich Intézet arra jutott, hogy nem az oltás, hanem valamilyen, alapbetegség – veseelégtelenség, rák vagy Alzheimer-kór – okozta a beoltott személyek halálát.
Emellett több ország több millió adagot oltott be a lakosainak anélkül, hogy egyetlen, a vakcinálásra nézve gyanús halálesetet feljegyeztek volna.
Az allergiára oda kell figyelni
Az viszont ismert, hogy a koronavírus elleni vakcina – több más, hosszabb ideje biztonságban használt vakcinához hasonlóan – komolyabb allergiás rohamot okozhat azoknál, akiknél ismert az erre való hajlam. Nagy-Britanniában például, ahol az egészségügyi dolgozókat is elkezdték az elsők között beoltani, az oltás megkezdése utáni napon azt javasolták, a súlyos allergiával küzdő személyeket egyelőre ne vakcinálják.
Az ok egyszerű: anafilaktoid reakciót válthat ki az oltás – ez nem összekeverendő az akár halált is okozó anafilaxiás sokkal –, ami bőrirritációt, légzési nehézséget és néha alacsony vérnyomást okozhat.
A britek az oltás korai szakaszában 11 ilyen esettel találkoztak, minddel a Pfizer oltóanyagának használata után. Egy feljegyzés szerint egy kagyló- és rákfélékre allergiás bostoni orvos a Moderna vakcinája után tapasztalt heves allergiás reakciót.
A súlyosabb, akár halálhoz is vezető anafilaxiás sokk rendkívül ritka a vakcinák esetében – egy amerikai tanulmány szerint átlagosan 1,31 ilyen eset fordul elő minden egymillió beadott adag után az influenza elleni oltásnál, és az elmúlt években egy sem okozott halált. Súlyosabb esetekben epinefrin injekcióval, a könnyebbeknél antihisztaminnal lehet kezelni az allergiás reakciót. Más oltásoknál ez a szám 12-25 eset is lehet egymillió adagra vetítve, de ez még mindig nem kimagasló. Az amerikai járványügy december 23-i közlése szerint a Pfizer–BioNTech akkor millió adagonként 11,1 ilyen esetet produkált.
Nem mindegy az arány
Pont ezeket az előfordulási számokat, arányokat figyelik a vakcinák biztonságát menet közben is ellenőrző intézmények. Erre emlékeztet Steven Black, a Cincinnati Egyetem gyerekkórházának vakcinabiztonságra specializálódott professzora, aki egyben társigazgatója a Globális Vackinaadat Hálózatnak (GVDN):
„Ha tudjuk, hogy a [végtagzsibbadással és – bénulással járó] Guillain–Barré-szindróma százezer emberből egynél fordul elő, akkor egymillió oltásnál 10 esetre lehet számítani. Ha 30 fordul elő, akkor el lehet gondolkodni, hogy esetleg valami baj van.”
A koronavírus elleni vakcinák esetében nehezítő tényező, hogy gyors egymásutánban több, egymástól függetlenül kifejlesztett oltóanyag is használatba kerül, ezeket pedig nem lehet egy kalap alá venni. Ugyanakkor nagy általánosságban minden kiugró esetet a Covid-vakcinákhoz írnak majd, fajtától függetlenül.
Minél több ember kapja meg az oltást, annál jobban lehet majd látni, milyen és mekkora kockázatot jelentenek az egyes vakcinák a ritka, súlyosabb tüneteket nézve. Ezután az lesz a kutatók, orvosok, kormányok legfontosabb feladata, hogy ezt lefordítsák a lakosság számára. Ha csak annyit mondanak, hogy minden 500 ezer beoltottból egynél előfordulhat valamilyen súlyos mellékhatás, az könnyen lehet, hogy valakinek túl nagy kockázatot jelent. Ha viszont melléteszik, hogy egy adott területen eközben minden ezredik állampolgár belehalt a vírusba, már látszik, az oltás a kockázattal együtt is sokkal jobb, mint ha valaki nem oltatja be magát.
Nem tudni még, mi váltja ki
Két fő gyanúsítottja van annak, hogy a vakcinán belül mi váltja ki ezeket a reakciókat, de a tettest még nem sikerült pontosan azonosítani. Vagy az elég sok ételben, gyógyszerben és kozmetikumban is előforduló polietilén-glikol, vagy pedig azok a lipid nanorészecskék, amelyekbe ágyazva bejut a hírvivő RNS-molekula (mRNS) a sejtekbe. (A Pfizer és a Moderna vakcinája mRNS-alapú.)
Az mRns-vakcinában található „csepp” digitális illusztrációja. A legbelül találhatóak a hírvivő RNS-szálak, amelyeket körülvesz egy lipidburok (pirossal) azonkívül pedig egy polietilén-glikol bevonat (kék) –
A reakciót kiváltó komponens azonosítása azért fontos, mert ennek ismeretében a vakcinák későbbi verzióit még biztonságosabbá lehet tenni. Komponensből pedig van elég, a modern védőoltások ugyanis elég egzotikus összetevőből álló koktélok. Például csimpánzvírus vagy növényekből izolált nukleotidok is előfordulhatnak bennük – hogy ezek miért nem jelentenek veszélyt, azt Falus András immunológus kifejtette a Telexnek.
A második oltás a rosszabb
Falus azt is elmondta, hogy minden oltóanyagnak van kívánt mellékhatása, mégpedig az, hogy egy kis gyulladás bekövetkezzen, mert csak így indul be az immunválasz. Éppen ezért nem kell meglepődni, ha az első vagy második adag oltás után ilyen jellegű tünetet tapasztal az ember magán. Sőt, Falus szerint nagyon ritkán előfordulhat az is, hogy az elölt vírus a szervezet egy pontján hosszabb ideig megmarad, és ott krónikus gyulladást válthat ki. Akinek örökölt vagy környezeti hatásra kialakult hajlama van erre, annál esetleg autoimmun folyamatok is elindulhatnak, de ezek nem veszélyesek.
Ami a konkrét, gyakoribb tüneteket illeti, egy magyar egészségügyi dolgozókat tömörítő csoportban a legtöbben fejfájást, kisebb izom- vagy csontfájdalmat, esetleg nyirokcsomó-duzzanatot említettek azon felül, hogy némi fájdalmat éreztek az oltás helyén.
Ezek mind természetes, részben el is várt reakciók, ugyanezekről számolt be dr. Jakab Judit pszichiáter is, aki január 8-án kapta meg az oltás első adagját, és akit tíz napig kísértünk ezután.
Többen arról számoltak be, hogy míg az első oltás után lényegében semmiféle komolyabb reakciót nem vettek észre magukon, addig a másodiknál már erősebben jelentkezett a rossz közérzet, gyengeség, esetleg hidegrázás. Ezek egyébként az immunválasz beindulását jelzik mind.
Hasonló tapasztalatokról számolt be az a 24 éves férfi, aki a Moderna vakcinatesztjében vett részt. A CNN-nek nyilatkozó Yasir Batalvi elmondta, hogy az oltás nem sokban különbözött az influenzaoltástól, egy kis csípést érzett a karjában. Miután elhagyta a kórházat, a fájdalom némileg erősödött, nehezen tudta a vállánál magasabbra emelni a karját, de azért kibírható volt a dolog. Ezt leszámítva nem nagyon befolyásolta a közérzetét az oltás.
A második dózis ehhez képest teljesen más élmény volt. Ameddig a kórházban volt, jól érezte magát, de az este már durvább volt, mesélte.
Nagyon jól beazonosítható tünetei voltak: enyhe láz, fáradékonyság, hidegrázás. Másnap reggelre elmúltak a tünetek, kutya baja sem volt.
Orvosai viszont megnyugtatták, hogy nem kell aggódnia, teljesen normálisak ezek a reakciók, azt mutatják, hogy az oltóanyag úgy működik, ahogyan kell.


Éjszakába nyúlóan tanácskoztak az uniós állam- és kormányfők a csütörtöki, online csúcstalálkozójukon, amin Orbán Viktor is részt vett. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a tagállami vezetők szerint a vakcinákat a lélekszám arányában, azonos időben kell eljuttatni minden tagállamnak, és a rendelkezésre állás érdekében az oltóanyaggyártóknak tiszteletben kell tartaniuk a megállapodásokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után arról beszélt, az unióban koncentrálni kell az oltóanyagok gyorsabb kiszállítására és a már rendelkezésre álló készletek hatékony alkalmazására. Szerinte az unió eltökélt abban, hogy nagyobb kiszámíthatóságot biztosítson az oltóanyagok tagállamokba való szállítása és a dózisszám növelése terén. Von der Leyen azt is mondta, nemsokára elengedő mennyiségű vakcina érkezik az uniós tagállamokba ahhoz, hogy nyárra a lakosság hetven százalékát védetté tegye. Ez iszonyatosan nehéz feladat, de megugorható, és ehhez közösen kell dolgozni, mondta.
A bizottsági elnök szerint
pár hónapon belül Európában több vakcina lesz, mint amennyit fel tudnak használni. A BioNTech és a Moderna beérkező vakcináival az uniós lakosság több mint 85 százalékát be tudják oltani, ez 318 millió embert jelent.
Ezért Von der Leyen azt javasolta, hogy a vakcinából az unió adjon néhány alacsonyabb jövedelmű országnak is addig, amíg a Covax nemzetközi vakcinaelosztó nagyobb dózisokban is tud nekik adni. Az elnök szerint ugyanis az az unió érdeke is, hogy a világ többi része is részesüljön a vakcinából, és így gátoljuk a vírus terjedését.
Orbán Viktor miniszterelnök valószínűleg péntek kora reggel a Kossuth rádióban számol majd be a saját véleményéről, meglátásairól, hozzászólásairól.
Szigorítások is jöhetnek
Von der Leyen szerint a határok lezárása nem megfelelő eljárás a vírus megfékezésére, ezért célzott intézkedéseket javasolt, például a járványhelyzetet mutató térkép színkódjai között egy újabb – sötétvörössel jelölt – kockázati kategória bevezetését, ami azokat a térségeket jelezné, ahol kiugróan magas a fertőzöttek száma. Javaslatuk szerint kötelező teszt és karantén várna azokra, akik el akarnak hagyni egy ilyen területet. A tagállami határokat viszont nyitva tartanák a közös piac érdekében.
Von der Leyen bejelentette azt is, hogy vasárnaptól csak negatív teszttel lehet majd kívülről beutazni az unióba, ha nem létfontosságú utazásról van szó.
Franciaország az uniós állampolgárokat is csak 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel engedi be vasárnaptól, kivéve, ha kereskedelmi vagy üzleti céllal érkeznek.
Lesz majd oltási kiskönyv is, de ennek a részleteit ki kell még dolgozni.
Ment az adok-kapok

Alapvetően az oltóanyag-program és a közös oltási útlevél kérdése volt a két fő napirendi pontja a csütörtök este 18 órakor kezdődött EU-csúcsnak, azaz a tagállamok állam- és kormányfői által lebonyolóított videókonferenciának. Charles Michel, az Európai Tanács állandó elnöke a résztvevőknek megküldött szokásos meghívólevelében a tagállamok közötti jobb koordinálás elősegítését és a legsikeresebb tagállami megoldások cseréjét jelölte meg célként. Mint fogalmazott:
az oltások felgyorsítása az Európai Unióban abszolút prioritást élvez, és a csütörtöki tanácskozás is ennek hivatott újabb lendületet adni.
A csúcson tehát először az Európai Bizottság elnökétől vártak helyzetjelentést a gyártókkal folytatott megbeszélések állásáról, a vakcinakibocsátás eddigi összmennyiségéről, valamint a további kiszállítások várható ütemezéséről. Ezeket a terveket, és a folyamatok mostani állását ugyanis folyamatosan kritikák övezik annak ellenére, hogy az Európai Bizottság állítja: minden az előzetes megállapodások alapján kialakított uniós oltási stratégia szerint halad.
Gulyás Gergely is az uniós beszerzési, engedélyeztetési folyamatokat kritizálta például a csütörtöki kormányinfón, de nemcsak a magyar kormány fogalmaz meg bírálatokat, más tagállamokban is hasonlóan elégedetlenek. Domenico Arcuri, az olasz kormány járványügyi biztosa például egyenesen jogi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba a kimaradó szállítmányok miatt a Pfizer ellen, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig levélben fordult az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökeihez, határozott fellépésre szólítva fel őket a gyártókkal szemben.
Sebastian Kurz és további három uniós kormányfő – a dán Mette Frederiksen, a görög Kiriákosz Micotákisz és a cseh Andrej Babis – szintén levelet küldött Charles Michelnek, az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökének, mert szerintük a Tanácsnak határozott jelzést kell adnia az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felé annak biztosítása érdekében, hogy az oltóanyagok engedélyeztetési eljárása nemcsak az Oxford/AstraZeneca, hanem minden más, a jövőben bejelentkező gyógyszergyártó cég esetén olyan hatékonyan működjön, amennyire ez lehetséges.
A hangulat az Európában sok helyen már a harmadik hullám által sújtott helyzetben lévő tagállamokban, és a szigorú korlátozások között élő,más európai országokban is pattanásig feszült, főként amiért egyes, az EU-n kívül országokban zajló oltási kampányokhoz képest lassabb a kontinensen zajlóprogram. Mindezt fokozta az elmúlt napokban, hogy a BioNTech-Pfizer oltóanyagok szállítása bizonytalanságokkal közdött, hiszen a belga gyártó kapacitásbővítése miatt körülbelül két hétre az eddigiekhez képest is kibocsájtás-csökkentést jelentettek be.
Hasonlóképpen botrányos hangulatot idézett elő az információ, miszerint Németország állítólag több millió adag oltóanyagot közvetlenül is megrendelt az EU szinten leszerződött gyártóktól. Ha ez így van, az alapjaiban kérdőjelezheti meg a tagországok közötti szolidaritást és a lojális együttműködést – tette hozzáírta például nyílt levelében a lengyel kormányfő. Mateusz Morawiecki azonnali tájékoztatást és tisztázást követelt az ügyben, amellyel kapcsolatban ugyanakkor az uniós intézmények már egyértelművé tették:
még ha született is külön megállapodás Berlin és a gyártó között, az utóbbi csak akkor teljesítheti az addicionális német igényt, ha már a teljes EU-megrendelést kielégítették.
Összességében ugyanakkor világos, hogy szinte valamennyi tagállamban megrengett a bizalom abban, hogy nyárig az európai lakosság 70 százalékát valóban beoltsák, miként az a bizottság kedden bejelentett tervében szerepelt. Egyébként az Európai Bizottság még 2020. június 17-én előterjesztette a Covid19-oltóanyagokra vonatkozó uniós stratégiát. A tagállami vezetők akkor egyetértettek azzal, hogy a gyártókkal közösen kell tárgyalni az ígéretes, fejlesztés alatt lévő vakcinák beszerzéséről, valamint jóváhagyták, hogy a Bizottság a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből nyújtson előfinanszírozást a vállalatoknak, hogy fel tudják gyorsítani az oltóanyagok kifejlesztését és előállítását.
Ez az uniós forrásokbol nyújtott támogatás egyben csökkentette a tagállamok által a vakcinákért fizetendő összegeket is
– közölte a beszerzésekkel kapcsolatos tájékoztatójában a Bizottság. Ez az az uniós testület, amely a vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalásokat vezeti, azonban egy közös irányítóbizottság révén a tagállamok nemcsak folyamatos tájékoztatást kapnak, de részt is vesznek a tárgyalási irányelvek lefektetésében. Így többek között az eddig lekötött oltóanyag-mennyiségek meghatározásához is a tagállamok által jelzett igények szolgáltak alapul. A Bizottság immár hat vakcinagyártóval (AstraZeneca, Sanofi–GSK, Janssen, BioNtech–Pfizer, CureVac és Moderna) kötött összesen 2,3 milliárd adag oltóanyagról szóló megállapodásokat. Mivel nincs garancia arra, hogy minden előzetesen lekötött vakcina végül hatásosnak és biztonságosnak is bizonyul, mind a Bizottság, mind a tagállamok fontosnak tartották egy széles körű, különböző technológiákon alapuló oltóanyag-portfólió összeállítását.
Abban is egyetértés volt, hogy a közösen beszerzett oltóanyagokat azután fogják a tagállamokban bevetni, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a vakcinák biztonságosságának, hatásosságának és minőségének tudományos értékelése alapján a forgalombahozatali engedély megadását javasolja – ahogyan ez a BioNTech–Pfizer, valamint a Moderna oltóanyagaival már meg is történt.
Annak ellenére, hogy például a magyar – de több más európai – kormány ezt lassúnak, és nehézkesnek találja, a szokásos eljáráshoz képest az EMA és az Európai Bizottság is jelentősen felgyorsították a koronavírus-vakcinákra alkalmazott engedélyezési folyamatot. A teljesítendő követelményekből ugyanakkor nem engedtek, saját közlésük szerint annak érdekében, hogy garantált legyen az uniós szinten engedélyezett oltóanyagok megbízhatósága, és az európaiak nyugodt szívvel bízhassanak a vakcinákban. A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy éppenséggel
„a tagállamok ragaszkodtak a teljes körű uniós engedélyezési eljárás lefolytatásához a valamivel gyorsabb, de kevésbé átfogó vizsgálatokon alapuló ideiglenes vészhelyzeti engedélyezés lehetősége helyett.”
Az egyébként világos, hogy a nemzeti oltóprogramokat alapvetően nem uniós szervek irányítják. A gyártókkal kötött uniós szintű megállapodások alapján ugyanis a tagállamok egyénileg egyeztetik a cégekkel az olyan részleteket, mint hogy pontosan mikor, hova, mennyi vakcinát szállítsanak. A szállítmányok ütemezése kizárólag a vállalatok gyártókapacitásán múlik, de a folyamatban résztvevő minden szereplő azt állítja: a kiszállítások várhatóan felgyorsulnak a közeljövőben.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A Moderna által fejlesztett vakcina képes semlegesíteni a koronavírus azon mutációit is, amelyeket az Egyesült Királyságban és Dél-Afrikában azonosítottak először, írja a gyógyszergyártó közleménye. „A legújabb vizsgálati adatok arról győznek meg bennünket, hogy a Moderna vakcinája képes védelmet nyújtani az újonnan azonosított vírusváltozatokkal szemben is” – mondta Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója

Az ezzel a vakcinával oltott személyek vérszérumainak laboratóriumi körülmények között (in vitro) elvégzett vizsgálatai az igazolják, hogy a szer vírussemlegesítő hatású.
Aki megkapja mindkét előírt oltást a vakcinából, akkor a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint védettséget szerez a koronavírus ma ismert, újabb változataival szemben is
- írja a Moderna.
Kiemelik, hogy nem volt kimutatható jelentős különbség a semlegesítő hatás tekintetében a B.1.1.7 variánssal szemben, amelyet elsőként az Egyesült Királyságban azonosítottak. Ugyanakkor elővigyázatosságból klinikai programot indítanak az újonnan megjelenő vírusváltozatokkal szembeni védettség erősítése érdekében.
Moderna tanulmányozni fogja, hogy a vakcinájuk további emlékeztető oltásai miként fokozhatják az ellenanyagtermelést az új vírustörzsekkel szemben. Készek kifejleszteni egy olyan emlékeztető oltást (mRNA-1273.351), amely kifejezetten a B.1.351 változattal szemben fejtene ki még erőteljesebb hatást.
A Pasteur Intézet leáll a vakcinafejlesztéssel
A párizsi Pasteur Intézet hétfő bejelentette, hogy abbahagyja a koronavírus elleni legfőbb vakcinájának a fejlesztését, miután az első klinikai tesztek eredményei nem közelítik meg a reméltet.
Ebből az oltóanyagból sem a francia kormány, sem az Európai Bizottság nem rendelt, így a döntés nem hátráltatja az oltási programot, elsősorban tudományos kudarcot jelent. A koronavírus elleni vakcina alapjának a kanyaró elleni oltást használta a Pasteur Intézet. A forgalmazáshoz a francia kutatóintézet az MSD gyógyszeripari vállalattal kötött szerződést.
A kutatóközpont ugyanakkor jelezte, hogy folytatja a kutatásokat a többi koronavírus elleni vakcinájának a fejlesztéséhez, amelyek viszont még kezdeti stádiumban tartanak. Az egyiket, egy orron át beadhatót a TheraVectys biotechnológiai vállalattal fejleszt a Pasteur Intézet, egy másik pedig a már forgalomban lévő Pfizer-BioNtechéhez és Modernáéhoz hasonlóan hírvivő RNS (mRNS) molekulákon alapul.
Egy másik francia fejlesztés, a Sanofi francia gyógyszeripari vállalat és a brit GlaxoSmithKline (GSK) decemberben jelentette be, hogy a koronavírus ellen vakcinájuk csak 2021 végére lesz kész, miután az első klinikai tesztek eredményei szerint nem elég hatékony az oltóanyag.
Gócpont lett egy berlini kórház
Egy berlini kórházban járványgócpont alakult ki, miután többen is elkapták ott a koronavírus Nagy-Britanniában azonosított mutációját. A berlini Reinickendorf városrészben található Humboldt Klinikán szüneteltetik a betegfelvételt, írja a Süddeutsche Zeitung.
A kórház közel 1700 dolgozóját úgynevezett ingázási karantén alá vonták, vagyis ők csak az otthonuk és a klinika között, elkülönítve utazhatnak. A belgyógyászati és a kardiológia osztályon eddig 20 embernél, 14 betegnél és 6 kórházi dolgozónál mutatták ki, hogy elkapták a vírus fertőzőképesebb variánsát, ezt a klinika a hétvégén meg is erősítette.
A sürgősségi eseteket Berlin más kórházaiba szállítják, míg a Humboldt-Klinikán jelenleg is kezelt 400 fekvő fekvőbetegek ellátásra koncentrálnak. Dilek Kalayci (SPD), a város szenátusának egészségügyért felelős tagja azt mondta, hogy minden berlini laboratórium részt vesz a különféle vírusmutációk keresésében. „Még nem tudjuk, hogy ez a koronavírus új mutációjának kitörése, vagy már a terjedése” – mondta.
A Humboldt Klinika 2021. január 25-én, BerlinbenSzerbiában is megjelent az új mutáció
A közszolgálati RTS csatorna a hétfő reggeli híradójában jelentette be, hogy Londonból érkező utasoknál azonosították a vírus fertőzőbb változatát. A fertőzöttek száma hétfőre 1318-cal 383 603-ra nőzz Szerbiában, ahol a járvány kezdete óta eddig 3886-an haltak bele a fertőzésbe. A hétmilliós Szerbiában eddig több mint 217 ezren kapták meg a koronavírus elleni védőoltást, a vakcina iránt továbbra is nagy az érdeklődés.
A mexikói elnök elkapta a vírust, Putyinnal tárgyal a Szuptnyik V-ről
Andrés Manuel López Obrador bejelentette, hogy pozitív lett a koronavírustesztje. A 67 éves államfőnek enyhe tünetei vannak, a Twitterén beszámolt arról, hogy otthonából fog tovább dolgozni, hétfőn pedig egyeztet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Szputnyik V vakcina beszerzéséről. Obrador azt mondta, ebből 12 millió adagot próbálnak lekötni.
Mexikóban a járvány kezdete óta több mint 1,75 millió vírusos esetet regisztráltak, közülük 149 614-en haltak meg. Ez az egyik legmagasabb halálozási szám a világon, ennél többen csak az Egyesült Államokban, Brazíliában és Indiában haltak meg a vírus szövődményei miatt.
Törökországba több millió kínai vakcina érkezett
Újabb 6,5 millió adag kínai, CoronaVac nevű vakcina érkezett Törökországba. Ankara összesen 50 millió adagot rendelt a Sinovac Biotech kínai gyógyszergyártó gyengített víruson alapuló oltóanyagából. A török gyógyszerfelügyelet engedélyezte a CoronaVac vészhelyzeti alkalmazását, január 14-én pedig megkezdődött a lakosság tömeges beoltása.
A beoltottak száma múlt hét szerdán meghaladta az egymilliót, jelenleg pedig 1 millió 248 ezren áll a mutató. Eddig nagyrészt egészségügyi alkalmazottaknak, kisebb részt idősotthonokban élőknek és dolgozóknak, és 85 év felettieknek adták be az oltóanyagot. A kínai CoronaVac védőoltást két részletben, 28 nap eltéréssel kell a szervezetbe juttatni.



Nem kerülte el a Pfizer/Biontech vakcina második dózisának erősebb mellékhatásait az a magyar immunológus-belgyógyász sem, aki felvilágosító jelleggel naplót vezet a Facebookon arról, mi történik a szervezetében az oltás után, hogyan alakul ki az immunitás. Az erősebb mellékhatások az orvost is meglepték, de azt írta: amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan el is múltak.

A Szent László Kórházban belgyógyászként dolgozó Lőrincz M. Ákos január 1-én kapta meg a koronavírus elleni oltás első adagját, 21 nappal később pedig a másodikat. Nagy izgalommal várta, mennyivel okoz erősebb mellékhatásokat az emlékeztető oltás, erről ugyanis már több cikk is megjelent. Az orvos saját bevallása szerint nagy izgalommal várta, hogy mikor lesz gyengén. A következőket tapasztalta magán:
  • „Mértem a testhőmérsékletemet többször, de semmi.”
  • „A karom egyre jobban fájt, de egyéb bajom nem volt.”
  • „Annyira vártam a teljes szervezetre kiterjedő mellékhatást, hogy végül is hajnali 4-ig dolgoztam az egyik munkámon. És semmi, csak a karom fájt, kb. pont annyira, mint az első oltásnál.” A karja a második oltáskor nem fájt, utána 2 órával később kezdte érezni, és az oltást követő 18. órában volt a legrosszabb, aztán elkezdett csökkenni a fájdalom. Az orvos szerint ez így egy „steril” gyulladásos reakció volt.
Kiderült aztán, hogy az éjszakázás hiba volt. Minden gyerekes szülő ismeri, hogy ő hiába éjszakázik, a gyerekek ettől függetlenül a szokott időben (korán) kelnek, és aztán nincs megállás.
„Elgémberedett izmokkal pattantam talpra, kijelentve a feleségemnek, hogy természetesen jól vagyok, nincs itt semmi látnivaló, csak az éjszakázás miatt vagyok kicsit elnyűtt. Persze… Délelőtt 11-re már mindenem fájt, és elcsigázott voltam. Hőemelkedés nem volt, de mind fizikálisan, mind mentálisan a tipikus virózis élményét élhettem át. Fájó izmok és törzsízületek, gyengeség. Visszamásztam az ágyba, és próbáltam behozni az alváshiányt. Ez sikerült is, de azután is náthásnak éreztem magam, csak épp orrfolyás, szemtünetek és köhögés nélkül. Végül egy nem szteroid gyulladáscsökkentőt vettem be, javítandó a helyzeten, és aludtam még egyet.”
Az orvos délutánra már jobban érezte magát, visszatért az ereje, elmúlt az izomfájdalom is. „Amilyen hirtelen jöttek a tünetek, olyan gyorsan mentek. Délelőtt 9 és délután 4 között lezajlott az egész” – írta Facebook-naplójában az immunológus.
Felmerült még benne, hogy csak a gyulladáscsökkentő miatt lett jobban, és majd visszatér a gyengeség, ha kimegy a hatása, de most is jól érzi magát. A másik tényező az alváshiány lehetett. „Akkor kezdtem el javulni, amikorra beértem magam az alvással.”
Az orvos levonta a tanulságokat:
  • Várható volt, hogy a második oltás komolyabb reakciót vált ki a szervezetből. Ez megfelel annak, amit a vizsgálatban tapasztaltak. Lőrincz M. Ákos egy korábbi posztjában magyarázatot is ad erre: „Az immunrendszer már valamilyen fokú felkészültség után találkozik a 2. alkalommal megjelenő tüskefehérjékkel, és sokkal intenzívebb reakciót ad rá.”
  • Nem feltétlenül van láz/hőemelkedés. Valószínűleg mindenki egy kicsit máshogy reagál a tüskefehérjék második megjelenésére.
  • A kutatóorvos számára lenyűgöző, hogy az eddig részint a vírusoknak betudott izom- és ízületi fájdalom és levertség sokkal inkább az immunválasz számlájára írható.
  • Egy szokásos virózisnál sokkal gyorsabban zajlott le ez az eseménysor. Gyorsan jött és gyorsan ment.
  • Senki ne éjszakázzon rá egy oltásra. Pihenni kell.
Az orvos egy légiriadós hasonlattal foglalta össze a lényeget:
Kellemetlen a légiriadó alatt az óvóhelyre menni, de kell, hogy nagyobb védettségünk legyen. Ez most csak légiriadó-gyakorlat volt, ahol nem is bombáztak, de mégis kellemetlen volt levonulni a pincébe és ottmaradni. Persze inkább a pince, mint a bomba.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szólította fel telefonon az AstraZeneca oltóanyaggyártó vállalat vezérigazgatóját az unióval kötött szerződésekben foglaltak teljesítésére és a koronavírus elleni vakcina kiszállításának felgyorsítására.
Az Európai Bizottság elnöke emlékeztette a vállalat vezetőségét, hogy a testület már a feltételes forgalomba hozatali engedély elnyerése előtt jelentős beruházásokkal segítette a céget annak érdekében, hogy a hivatalos jóváhagyást követően biztosítható legyen a szükséges oltóanyag-mennyiség és a folyamatos szállítás.
Az oltóanyaggyártás összetett folyamat, gyártási problémák felmerülhetnek, de az EU elvárja, hogy a cég gyors megoldásokat találjon a kérdésre” – hangsúlyozta a testület szóvivője. Az Európai Bizottság augusztus végén kötött szerződést a céggel 300 millió adag oltóanyag beszerzéséről.
Ezzel egy időben sajnálkozását fejezte ki hétfőn a Világgazdasági Fórum első online davosi csúcstalálkozóján az AstraZeneca brit gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója, amiért a kormányok nem működnek együtt a világjárvány alatt, és bírálta egyes országok „önző” magatartását. Az oltás olyan örömünnep lehetne, mint az amerikai függetlenség ünnepe, de sajnos nem az, mert jelen van az „én előbb” magatartás is – jelentette ki a francia Pascal Soriot.




Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) múlt szerdán annak ellenére adott vészhelyzeti engedélyt a Szputnyik V nevű orosz koronavírus-vakcinának, hogy a hatóság által felkért szakértők problémákat fogalmaztak meg a vakcinával szemben – értesült a Telex.
Az orosz vakcina magyarországi engedélyezését és beszerzését már hónapok óta nagy figyelem övezi. A gyógyszerek és vakcinák engedélyezése alapvetően uniós hatáskör, de az Európai Unió szabályai minden tagállamnak megengedik, hogy vészhelyzetben saját hatáskörben adjon ideiglenes engedélyt bármilyen készítményre az országon belüli használatra. Ezzel élt az akkor még az EU-n belüli Egyesült Királyság is, amikor külön engedélyezték a Pfizer-BioNTech vakcináját, és Magyarország is ez alapján tervezte behozni az orosz és kínai vakcinákat. Ehhez azonban az OGYÉI engedélyére volt szükség.

Sok munkára kevés idő
Az orosz és a kínai vakcinákkal szembeni kritikák lényege nem az, hogy ezek feltétlenül rossz, veszélyes vagy hatástalan oltóanyagok lennének. Hanem hogy Kína, Oroszország és még néhány közel-keleti állam a tesztelés szempontjából kulcsfontosságú harmadik klinikai vizsgálati fázist – amelyben több tízezer alanyon tesztelik az oltást – beelőzve elkezdték széles körben alkalmazni ezeket a készítményeket. Ilyen a nyugati világban elképzelhetetlen lenne. Ehhez kapcsolódik a másik fő kritika, hogy az azóta, menet közben lefolytatott harmadik fázis eredményeit a mai napig nem tették közzé a gyártók – szemben a jóval transzparensebb nyugati gyártókkal –, így nincs mód a vakcinák független értékelésére.
Ettől még ezek a vakcinák lehetnek jók is, de hogy azok-e, azt szigorú és alapos vizsgálatnak kellene igazolnia.
Az ilyen vizsgálatok alapját képező dokumentációk nagyon részletes, ezeroldalas anyagok. Kerpel-Fronius Sándor, az OGYÉI elődszervezetének egykori igazgatója korábban azt írta „a kínai dokumentáció pontos, sokrétű, gyors elemzése jelentős számú, különböző képzettségű szakember együttműködésére épül. Noha kiváló szakembereink vannak, ezt a munkát gyorsan és magas színvonalon csak az EMA együttesen, a tagállamok szakértői gárdájára támaszkodva tudja biztosítani. Ez az együttes szakértő gárda képes csak a gyártás és a készítmény minőségének folyamatos ellenőrzésére is.”
Az EMA-nál a gyorsított eljárás is hetekig tart, úgy, hogy addigra már hónapokon át vizsgálták az adott vakcina eredményeit. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez képest azt mondta a kínai vakcinával kapcsolatban, hogy a magyar hatóság reményei szerint néhány napon belül döntést fog hozni. Ezt és a korábbi hasonló megnyilvánulásokat sokan politikai nyomásgyakorlásként értelmezték.
A főigazgató szerint szakmai döntés született
Szentiványi Mátyás, az OGYÉI főigazgatója a Magyar Hírlapnak az orosz vakcina engedélyezése után adott interjújában azt mondta, a gyógyszerhatóság szakmai szervezet, és bár az orosz vakcina miatt a politika célkeresztjébe kerültek, ők tudományos munkát végeznek, és kizárólag az alapján hoztak döntést, hogy mit tud a vakcina. Bár a rendelkezésre álló idő szokatlanul rövid volt, alapos munkát végeztek, bő két hónapon át, megfeszített tempóban vizsgálták a Szputnyik V-t – tette hozzá.
Szentiványi az interjúban azt mondta, csak olyan hiányosságokat tapasztaltak, amelyeket sikerült tisztázni, például hogy a harmadik fázisú klinikai vizsgálatnak hiányzott egy közbülső riportja, de ezt aztán pótolták, illetve minőségi kérdésük is felmerült, de az oroszok válasza megnyugtató volt.
Az OGYÉI múlt csütörtöki közleménye szerint az engedély feltételei között szerepel, hogy az oltóanyagnak meg kell felelnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatának is, alkalmazni csak ezután lehet majd. Az NNK ezen felül minden egyes gyártási tételt hasonló laboratóriumi vizsgálatnak vet majd alá, és csak ezután engedélyezi az oltóanyag magyar piaci felhasználását. Szentiványi szerint ez azt jelenti, hogy ha az NNK is rábólint az orosz vakcinára, akkor utána még befut egy adag vakcina, amelynek az NNK ellenőrei minden egyes gyártási tételéből mintát vesznek. Ez a munka két-három hétig tart, oltani csak ezután lehet majd.
Szentiványi Mátyás, az OGYÉI főigazgatója beszél a gyógyszerbiztonságot erősítő, szerializációnak nevezett gyógyszer-azonosítási módszer első évének tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón Budapesten, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben 2020. február 10-én. A Szputnyik V szövevényes magyarországi útja
A magyar kormány november óta szinte naponta beszámolt arról, hogy hamarosan orosz vakcina érkezhet Magyarországra, amellyel meg is kezdődhet az oltási program. Még az orosz fejlesztés hazai gyártása is felmerült, az akkori hírek szerint már a hazai gyártó is egyeztetett az orosz féllel. Aztán a téma fokozatosan elhalt, és több hónapos ígérgetés után Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter végül december 31-én az Atv-nek elmondta, hogy Oroszország nem győzi gyártókapacitással, így nem fog tőlük a tömeges oltáshoz szükséges mennyiség érkezni. Néhány nappal azelőtt jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hogy az addig Magyarországra érkezett, eleinte csak ízelítőnek szánt hatezer adaggal klinikai vizsgálatot fognak indítani, azaz mi is beszállunk a vakcina tesztelésébe.
Ekkor úgy tűnt, itt az orosz vakcina magyarországi történetének vége. Aztán három héttel később a vakcina megkapta a magyar hatóság engedélyét, egyébként a brit AstraZeneca vakcinájával együtt (utóbbit saját vizsgálat nélkül, a brit gyógyszerhatóság nyomán). Így pedig a magyarországi vizsgálat végül el sem indult, és a Népszava azt írta, az erre szánt hatezer adagot beforgatják majd az oltási programba.
Ezek a fordulatok arra utalnak, hogy az utolsó pillanatig a magyar kormány sem lehetett biztos abban, hogy Oroszország rendelkezésre fogja-e tudni bocsátani kellő mennyiségben a vakcinát,
különben nem sok értelme lett volna a klinikai teszt bejelentésének. A nagy sietségre utal az is, hogy az OGYÉI a Népszava kérdésére azt írta, hogy a magyar ellenőrök szerdán küldték meg Oroszországból a gyártási folyamat helyszíni ellenőrzéséről a jegyzőkönyvet, és már aznap meg is született az engedély.
Kínai helyett orosz vakcina
Az orosz vakcina hirtelen újbóli felmelegítése összefügghet azzal, hogy bár a kormány egy héttel korábban, január 14-én bejelentette, hogy bevásárolnának a kínai Sinopharm vakcinájából, és már csak az OGYÉI engedélyére várnak, úgy tudjuk, akkor még a kínai vakcina dokumentációját sem kapta meg a magyar hatóság. Így hiába mondta akkor Orbán Viktor, hogy reményei szerint néhány napon belül dönthet a hatóság, valójában még nem is volt mi alapján dönteni.
Az orosz vakcina dokumentációja azonban akkorra már Magyarországon volt, a felmerülő kérdésekre is válaszolt az orosz fél, így információink szerint inkább ennek az engedélyezését sürgették meg.
Két nappal az engedély megadása után meg is született a beszerzési megállapodás. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvából jelentette be, hogy Magyarország három ütemben vesz Oroszországtól kétmillió adag vakcinát, ami összesen egymillió ember beoltására elég: az első hónapban 300 ezer, a másodikban 500 ezer, a harmadikban pedig 200 ezer embernek elegendő mennyiség jön Magyarországra.
Az új koronavírus ellen oltanak be egy férfit a moszkvai GUM áruházban létesített oltóközpontban 2021. január 19-én. Az oltásokhoz jelenleg az orosz fejlesztésű Szputnyik V vakcinát alkalmazzák Oroszországban
Kérdés, hogy a nyugati gyártókhoz hasonlóan jelenleg is kapacitásproblémákkal birkózó orosz gyártó, amely egyelőre a belföldi piacot sem tudja rendesen ellátni, fogja-e tudni teljesíteni a vállalást. (Valószínűbb, hogy igen, mert az oroszoknak jó marketing, hogy egy uniós ország már jóváhagyta a vakcinájukat.) Az egyébként nem derült ki a bejelentésből, hogy a Szijjártó által is említett „első hónap” mit jelent pontosan – csak feltételezhető, hogy már a februárt. Kirill Dmitrijev, az oroszországi oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója azonban még csütörtökön, azaz egyetlen nappal a megállapodás előtt is azt nyilatkozta, hogy „kisebb tételek már februárban érkezhetnek” a vakcinából, ami nem úgy hangzik, minta februárban 600 ezer adag kiszállítását terveznék.)
A másik kérdés, hogy ha lesz elég orosz vakcina, akkor hajlandók lesznek-e az az iránt eddig meglehetősen bizalmatlan magyarok be is adatni maguknak. Ebből a szempontból különösen nagy jelentősége van az alapos és átlátható engedélyezésnek, illetve annak, hogy a kiadott engedély kellően alapos vizsgálaton alapszik-e.
Megkérdeztük az OGYÉI-t, hogy milyen jellegű problémákat jeleztek az általuk felkért szakértők, és a hatóság miért döntött ezek ellenére mégis az engedélyezés mellett. Cikkünk megjelenése után érkezett meg válaszuk, ami a következő volt:
„A kérdésében megfogalmazott állításokat nem tudjuk megerősíteni. Tájékoztatni szeretnénk, hogy az engedélyezési folyamat a nemzetközi normáknak megfelelően történt, hatóságunk ugyanakkor a szakértői bizottságokban folyó munka részleteit, a szigorú titoktartási előírások következtében nem oszthatja meg a nyilvánossággal. A Szputnyik V vakcinát jelenleg az NNK szakértői vizsgálják. Az OGYÉI – az NNK szakvéleményének függvényében – támogatja a Szputnyik V vakcina felhasználását.”
Az EU is vizsgálja
Az oroszok a magyar engedély kiadásával egy napon az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) is benyújtották az engedélyezési kérelmet, és Angela Merkel német kancellár is jelezte, hogy nyitottak az orosz vakcinára, ha az EMA rábólint.
Az uniós gyógyszerügynökség minden bizonnyal meg is adná az engedélyt, ha mindent rendben találna a vizsgálat során.
Az uniós vakcinabeszerzésre rálátó forrásunk korábban azt mondta, hogy az EMA-nál – az Európai Bizottsággal, mint politikai intézménnyel szemben – nincs politikai alapú mérlegelés, minden lehetséges vakcinát minél gyorsabban meg szeretnének vizsgálni, amelyre kérelmet nyújtanak be hozzájuk. Az oroszokkal is keresték a kapcsolatot, de eddig úgy tűnt, hogy őket nem érdekli az európai engedélyezés lehetősége. Ez a jelek szerint megváltozott.
Az EMA vizsgálata februárban indul, ha a magyarországi folyamatok a terv szerint haladnak, mire az orosz vakcinát az európai gyógyszerhatóság elbírálja, addigra Magyarországon már a tömeges oltási programban is használatban lehet.



A német szövetségi kormány szerint csak a 65 éven aluliak beoltására engedélyezi az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár együttműködésével kifejlesztett vakcinát – jelentették német lapok hétfő este.

A Bild és a Handelsblatt egybehangzó értesülése szerint az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő hivatal a napokban azzal a korlátozással ad majd ki forgalmazási engedélyt az új oltóanyagra,
hogy 65 éven felülieknél nem szabad használni.
Ez a német kormányzati aggodalmak szerint szétzilálhatja és tovább lassítja az oltási kampányt, amelynek egyik első célja éppen az idősek védelme.
Egészségügyi szakpolitikusok a Bildnek azzal magyarázták a korlátozást, hogy a szérumot főleg fiatalokon tesztelték. A Handelsblatt beszámolója szerint Oxford/AstraZeneca-vakcinával az a gond, hogy az engedélyeztetési eljáráshoz benyújtott dokumentáció alapján rendkívül alacsony, mindössze 8 százalékos a hatékonysága a 65 éven felülieknél.
A brit egyetem és a brit-svéd gyógyszergyártó társaság közös fejlesztésű terméke a harmadik lehet a SARS-CoV-2 elleni védőoltások sorában az EU-ban. Fő előnye, hogy nem kell nagyon alacsony hőmérsékletre hűtve tárolni, így el lehet kezdeni vele a kampány újabb szakaszát, amelyben háziorvosi rendelőkben is be lehet adni az oltást.
Jens Spahn német egészségügyi miniszter egy január 22-én tartott tájékoztatón azt mondta, hogy az EMA várhatóan január utolsó napjaiban adja ki a forgalmazási engedélyt. A miniszter kiemelte, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina megjelenése „érezhető változással”, az oltóanyag-ellátás számottevő javulásával jár majd.
Röviddel a tájékoztató után a gyártó, az AstraZeneca bejelentette, hogy termelési fennakadások miatt az első negyedévben a tervezettnél 60 százalékkal kevesebbet, 31 millió adagot szállít az EU-nak.
A német lapértesülések megjelenését követően az AstraZeneca közleményt adott ki, melyben azt írják, hogy az idősek körében alacsony hatékonyságról szóló információk teljesen tévesek és alaptalanok.


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Nincs elég vakcina, ezért a következő tíz napban felfüggesztik a koronavírus elleni védőoltás első dózisának beadását a madridi autonóm tartományban – jelentette be Ignacio Aguado, a regionális kormány elnökhelyettese szerdán .

Az oltás ugyanakkor nem áll le teljesen. Azok, akik három hete megkapták az első adagot, meg fogják kapni most a második dózist is. Ignacio Aguado szerint a jelenlegi oltási ritmus mellett nem teljesíthető az a cél, hogy a lakosság 70 százaléka be legyen oltva a nyárra.
Madrid mellett Katalónia is jelezte, hogy fogytán van a vakcina, ezért tízezer ember második oltását a tervezetthez képest halasztani kell.
Josep Maria Argimon, a katalán egészségügyi tárca közegészségügyért felelős vezetője szerint a csúszás a védőoltás hatását tekintve nem okoz problémát, mert a gyártó 21 és 42 nap közé teszi a második adag beadásának javasolt idejét.
Spanyolország a héten megkapta a szokásos heti mennyiséget a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett vakcinából. Február közepétől a gyártó növeli az oltóanyag-ellátást, így az első negyedév végére teljesíti a vállalt mennyiségek kiszállítását.
A spanyol egészségügyi minisztérium szerint a héten 423 ezer adag oltóanyag érkezett az európai engedéllyel rendelkező két gyógyszercégtől.
A 47 milliós Spanyolországban eddig 1,3 millióan kapták meg az oltás első adagját, a második dózist 173 ezer embernek adták be.
A fertőzések száma továbbra is erőteljesen növekszik az országban, az elmúlt 24 órában több mint 18 ezer új esetet diagnosztizáltak, a regisztrált esetszám mintegy 40 ezerrel emelkedett.

Nem az egész országra értendő, hogy 11 napja nem észleltek új fertőzést, csak az ország legnépesebb államára, Új-Dél-Walesre, derül ki a BBC cikkéből.
Új-Dél-Wales határait azért zárták le decemberben, mert Sydneyben megugrott a fertőzöttek száma, de miután a járvány terjedését sikerült feltartóztatni, Queensland miniszterelnöke bejelentette, hogy február 1-jétől átjárhatóvá teszik a határt Új-Dél-Wales irányából.
„Azt akarom, hogy a családok és a barátok újra együtt lehessenek”
- jelentette ki Annastacia Palaszczuk.
Az állammal szintén szomszédos Victoria péntektől lazíthat a határátlépési tilalmon. Ott 22 napja nem észleltek új fertőzöttet. Victoria vörös, narancs és zöld kategóriába sorolta az államhatáron kívüli területeket aszerint, hogy járványügyi szempontból mennyire kockázatosak.
„Abban reménykedem, hogy a nap végétől nem lesznek vörös zónák Új-Dél-Walesben, sokkal több lesz a zöld, és talán még néhány narancs marad”
- hangsúlyozta Daniel Andrews, Victoria miniszterelnöke.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A korábbiaknál fertőzőképesebb, Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában azonosított vírusváltozatokkal szemben is védelmet biztosít a Pfizer-BioNTech közös vakcinája .



Az amerikai gyógyszeripari nagyvállalat és a német biotechnológiai vállalkozás szerint szerdán New Yorkban és a németországi Mainzban kiadott közleménye szerint a vakcinával beoltott személyektől vett mintákkal végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az oltóanyag beindítja a Nagy-Britanniában és a Dél-Afrikában felbukkant vírusváltozatokat semlegesítő antitestek termelődését.
Az eredmények ugyan „bátorítók” és nem jelzik, hogy szükség lenne új vakcinára, mégis felkészülnek arra az eshetőségre, hogy megjelenik egy mutáció, amellyel szemben nem hatékony az oltás – áll a közleményben, amely szerint a BioNTech fejlesztési platformja kellően rugalmas új vakcinaváltozatok kidolgozásához.
Hozzátették, hogy a Texasi Egyetem egészségügyi karán (UTMB) végzett vizsgálatok eredményei szakmai ellenőrzés előtt állnak, így egyelőre egy úgynevezett preprint – szakmai lektorálást követő publikációra váró – biológiai tanulmányok közlésére szolgáló portálon, a biorxiv.org címen elérhető oldalon jelentek meg. Ennek a vizsgálatnak a legelső eredményeit már korábban kiadták, akkor még jóval bizonytalanabb volt a következtetés, de az eredmény hasonló volt, mint most.
A Pfizer és a BioNTech terméke az első oltás a SARS-CoV-2 ellen, amelyre forgalmazási engedélyt adtak ki az Európai Unióban. Tavaly december vége óta használják. A brit és a dél-afrikai vírusváltozatok január elején bukkantak fel.

Izraelben 92 százalékban bizonyult hatékonynak a Pfizer és a BioNTech koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyaga a klinikai tesztek utáni első, ellenőrzött eredmények alapján – jelentette The Times of Israelre hivatkozva.



A Makkabi nevű egészségbiztosítási pénztár adatai szerint az általuk beoltott 163 000 izraeli közül csak 31-en fertőződtek meg koronavírussal a teljes védettség első 10 napjában.
A teljes védelem elérését a második oltás után egy héttel ígéri a vakcina. Az adatot az egészségbiztosító vezető statisztikai elemzője, Anat Ekka Zohar közölte a lappal csütörtökön. Azt is bejelentette, hogy az azonos statisztikai jellemzőkkel bíró, de be nem oltottakból álló kontrollcsoportban 6437 embernél azonosították ezen időszak alatt a koronavírus-fertőzést.
A jóval csekélyebb számú emberrel lefolytatott klinikai vizsgálatokban a Pfizer 95 százalékos hatékonyságot ért el.
Világszerte jelentős érdeklődés övezi, hogy a jelenleg súlyosan átfertőzöttnek tekintett Izraelben milyen arányban válnak vírushordozóvá a már beoltottak „valós körülmények” között, és ez mennyiben felel meg a gyártó előzetes ígéreteinek.
„Ez nagyon magas szám, jóval a kísérletek alapján várható szóráson belül található” – nyilatkozott az eredményekről Éjal Lesem professzor, a Síba kórház fertőző betegségeinek szakembere. „Az embereknek örülniük kell a jelentős sikernek, és nem az eredetileg jósolt 95 százalékhoz képest a 3 százalékos hiánnyal kell foglalkozniuk” – tette hozzá.
Az összehasonlítás érdekében a Makkabi összeállított pácienseinek az adataiból egy kontrollcsoportot hasonló életkorú és egészségi állapotú emberekből, akik a vizsgált időszak elejéig nem kapták el a koronavírus-fertőzést, és oltást sem kaptak. Az oltás hatékonyságát tovább erősíti, hogy a mégis megfertőződött, vírushordozóvá vált beoltottak köréből senki sem került kórházba, csak fejfájásról és enyhe betegségérzetről panaszkodtak, és szinte teljesen lázmentesek voltak.
Izraelben az oltási kampány kezdete, december 20. óta 2 849 353-an – az ország lakosságának 30,91 százaléka – kapták meg az első, és 1 497 681-en a második dózis vakcinát.
Miért van ilyen sok vakcinája Izraelnek?
Izrael példája az oltáshoz való hozzáférésben, átoltottsági arányban nemzetközi viszonylatban kiugró. Bár sajtóhírek szerint ők jóval magasabb árat fizettek a Pfizer-BioNTech vakcináért, valójában nem ez a sikerük legfontosabb tényezője, hanem az, hogy ideális demóországnak bizonyulnak. Izrael kis területű, infrastrukturálisan jól lefedett, fejlett az egészségügyi ellátórendszere, és 5 millió dózist tud gond nélkül tárolni és szétosztani -70 Celsius-fokon. A legnagyobb értéke azonban az a gyártók szemében, hogy a teljes egészségügye digitalizált, így az oltási programról is rengeteg értékes adat keletkezik, amelyet a kitüntetett figyelemért cserébe oda is adnak a Pfizernek. Ez felér egy teljes populáción végzett klinikai vizsgálattal, és évekig fognak még az ebből származó értékes tapasztalatokkal szolgálni.

A Robert Koch Intézet oltási bizottságának ajánlása szerint az AstraZeneca készítményt csak 18 és 64 év közöttieknek szabad beadn.



A bizottság azzal indokolta értékelését, hogy „jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat” az oltások 65 év felettiekre vonatkozó hatékonyságáról. A lap azt írja, így valószínűleg a szintén prioritást élvező egészségügyi dolgozók kaphatnak majd az AstraZenecából.
Az AstraZeneca és az EU között nő a feszültség, mivel a gyár az EU-nak ígért vakcinamennyiséget nem szállította le korábban. Az Európai Bizottság felkérésére vizsgálják a belga gyógyszerhatóságok az AstraZeneca Seneffe-i vakcinagyárát Belgiumban, mivel a cég azt mondta, ottani hibák miatt nem tudták leszállítani a beígért vakcinákat.
Az AstraZeneca engedélyezéséről pénteken dönthet az EU, Magyarországon viszont egy rendelettel lehetővé tették már a vakcina használatát azon az alapon, hogy az Egyesült Királyság gyógyszerhatósága már megvizsgálta és jóváhagyta a vakcinát.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Lejárt a WHO kutatócsoportjának kéthetes karanténja, így megkezdhetik a nyomozást a koronavírus-járvány eredete után Vuhanban. Az AP tudósítása szerint a tudósok délután elhagyhatták végre szállodai szobáikat, és buszra szállva elindultak teljesíteni a küldetésüket.



Kína hosszú huzavona után engedte csak be a WHO csapatát az országba. A járvány eredete utáni nyomozást sokáig politikai feszültség lengte körül, mert a pártállam mindenképp el akarta kerülni, hogy az eredményekből esetleg olyasmi is kijöjjön, hogy eleinte nem tették meg a szükséges lépéseket a fertőzés megállítására.
Emiatt aztán nem is valószínű, hogy a kutatók egyhamar igazi áttörést jelentő felfedezést tesznek a helyszínen: Keiji Fukuda korábbi WHO-tisztségviselő arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy ne várjon senki gyors eredményt. Akár évekbe is telhet, mire elég bizonyíték összegyűlik a vírus eredetéről, mivel a járvány kirobbanása óta eltelt több mint egy év, és a fizikai bizonyítékok mostanra nagyrészt elveszhettek, miközben az emberek emlékei is halványulnak a kulcsidőszakról.
A vírust először a vuhani piacon kaphatták el emberek, az a hipotézis, hogy az ottani vadállatfelhozatalról ugorhatott át emberekre a kórokozó. A kutatók szerint a vírus eredete talán az 1600 kilométerrel odébb fekvő Yunnan tartomány lehet, itteni denevérekből származó korábbi mintákban ugyanis találtak a SARS-CoV-2-höz hasonló vírusokat. Szintén friss hír viszont, hogy teljesen máshol, Kambodzsában már 2010-ben vettek le olyan mintát denevérekből, amelyben szintén a világjárványt okozó koronavírussal majdnem egyező vírust mutattak ki.
A WHO kutatócsoportja pénteken először kínai tudósokkal találkozik átbeszélni a rendelkezésre álló információkat, aztán megkezdődik a terepmunka is. Az együttműködés nem tűnik teljesen zökkenőmentesnek: szerdán arról érkezett hír, hogy a kínai hatóságok nem igazán akarják megengedni, hogy a WHO kapcsolatba lépjen áldozatok hozzátartozóival.


Konfliktus éleződik az Európai Unió és a blokkból frissen távozott Egyesült Királyság között az uniós vakcinaellátás akadozása miatt. A Guardian friss cikke szerint az EU-országok akár több millió adag oltás kivitelét gátolhatják meg, miután Brüsszelben úgy döntöttek, reagálniuk kell az unióban kialakuló oltáshiányra.

Az Európai Bizottság csütörtökön jelentette be, hogy szerepel a tervei között, hogy jogosítványt adjon a tagországoknak a vakcinaexport blokkolására. A briteknek ez nagyon fájna, hiszen 40 millió dózist kötöttek le a Pfizer-BioNTech oltóanyagából, ami a cégek belga gyárából érkezne hozzájuk.
Az ügy közvetlen előzménye, hogy EU-ban rendkívüli frusztrációt okoz az oltási programok akadozása, amit tovább fokoz, hogy az AstraZeneca az eredetileg vállalt 100 millió adag helyett csak 25 milliót fog tudni leszállítani márciusig a vakcinájából.
Az angol-svéd cég gyártási problémákra hivatkozott a belga gyárában, de Brüsszelben ezt vonakodtak elhinni: meg akarják vizsgálni, hogy valóban igazat mondott-e a cég, és azt is ki akarják deríteni, hogy a belga gyárból nem szállítottak-e vakcinákat az Egyesült Királyságba. Ebből a célból már küldtek is szakértőket az AstraZeneca Seneffe-i üzemébe. Az unió nem akarja elfogadni, hogy a cég módosítsa az alkut, ragaszkodik ahhoz, hogy ha kell, az angliai gyárak segítségével pótolják a hiányzó 75 millió adagot.
A feszültség érthető, hiszen több országban már felül kellett vizsgálni az oltási program ütemezését, mivel egyszerűen nincs elég oltóanyag ahhoz, hogy az eredeti tervek szerint folyjon a vakcináció. A Guardiannak egy EU-hivatalnok azt nyilatkozta, a Bizottság által bizonyos körülmények között bevethetőnek ítélt exporttilalom ugyanakkor csak a végső opció lehet. Ha mégis ez történne, és az Egyesült Királyságnak hazai gyártási kapacitásokra hagyatkozva kellene elérnie a megfelelő átoltottsági szintet, akkor a nyájimmunitás elérése júliusról szeptemberre csúszhatna.
Az uniós oltási programról és arról, indokolt-e az Európai Bizottságot hibáztatni a vakcinák érkezési sebességéért, itt írtunk bővebben.
Egy brit elemzés szerint a Novavax vakcinája jól, közel 90%-os hatékonysággal működik, írja a The New York Times.

Az amerikai vakcina a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában – amikor már több tízezer emberen tesztelnek – 89,3%-os hatékonyságot mutat az Egyesült Királyságban. A Novavax Nagy-Britannia mellett Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és Mexikóban is folytat kísérleteket.
A cég csütörtöki közlése szerint a 15 ezer fős brit vizsgálat alapján a vakcina közel 90%-os, míg a második fázisú dél-afrikai vizsgálatok során ez az arány alig 50% volt. Stanley Erck, a cég vezetője kiemelte, hogy számítottak rá, hogy a koronavírus mutációi megváltoztathatják a próbák eredményeit, de „a változás ekkora mértéke mindenkinek meglepetést okozott”. A dél-afrikai kísérletben 4400-an vettek részt.
Az Európai Bizottság tavaly decemberben tárgyalt a Novavax-szal a koronavírus elleni lehetséges oltóanyaguk beszerzéséről folytatott megbeszéléseket, a tervezett szerződés lehetővé tenné az Európai Unió számára 100 millió adag, illetve további akár még 100 millió adag oltóanyag megvásárlását.


Az AstraZeneca a korábbi terveihez képest kilencmillió adaggal többet szállít az Európai Uniónak a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagából az első negyedévben, ezt vasárnap este jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az EB vezetője a ZDF német köztelevíziónak elmondta, hogy a brit-svéd gyógyszeripari cég vállalása 30 százalékos növekedést jelent az egy héttel korábban közölt terveihez képest. Az EU így 31 millió helyett 40 millió adaghoz jut a vakcinából. Az AstraZeneca azt is vállalta, hogy szállításait az eredeti menetrendhez képest egy héttel korábban elkezdi, és bővíti gyártókapacitását az EU-ban.
Von der Leyen szerint a következő hetek még nehezek lesznek, de március végére megoldják a szállítási gondokat, és jóval több oltóanyag áll majd az EU-tagországok rendelkezésére. Ezért továbbra is ki kell tartani az eredeti terv mellett, hogy a nyár végére az EU felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltják.
Az AstraZeneca vakcinája üzengetés és gyártási problémák után pénteken kapta meg az európai engedélyt, és az EU-ban a harmadik, engedélyezett koronavírus elleni vakcina az amerikai Pfizer és a német BioNTech közös fejlesztésű oltása, illetve az amerikai Moderna vakcinája után. Előnye, hogy alacsonyabb az előállítási költsége a rivális oltóanyagokhoz képest, és szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrényben, négy és nyolc Celsius-fok közötti hőmérsékleten tárolható.

A WHO szakértőkből, tudósokból álló kutatócsoportja vasárnap eljutott arra a vuhani piacra, ahonnan az első koronavírusos eseteket jelentették. A Huanan piac köré barikádokat vontak a látogatás idejére, a csoport nagyjából egy órát töltött bent, újságírói kérdésekre nem válaszolt a látogatás után.

Később a csapat egyik tagja, Peter Daszak azt írta a twitterén, hogy nagyon fontos volt a vasárnapi szemle, mert segíthet, hogy megértsék, megfejtsék, hogyan robbant ki a járvány 2019 végén. És mivel innen jelentették az első eseteket, ezért a helyszín fontos lehet a koronavírus eredetének felderítésében.
Barikádot emeltek a WHO szakembereinek látogatása alatt a piac környékén híres vuhani piacot 2019. december 31-én zárták be, miután négy rejtélyes tüdőgyulladásos esetet is ide vezettek vissza. Voltak olyan korábbi feltételezések, melyek szerint a piacon ugorhatott át a vadállatokról emberre a koronavírus. Nem egészen egy hónappal később, január végén Vuhan 76 napos vesztegzár alá került. Magát a piacot – ami a járvány előtt egy forgalmas hely volt, több száz standdal – amúgy járvány kitörése óta zárva tartják.
A WHO kutatócsoportjának érkezése nem volt zökkenőmentes, mert Kína hosszú huzavona után engedte csak be a szervezet szakértőit az országba, végül csütörtökön, a kéthetes karantén lejárta után kezdhették meg a nyomozást a koronavírus eredete után.
Gyors eredményekre nem igazán lehet számítani. Keiji Fukuda korábbi WHO-tisztségviselő nemrég arról beszélt, hogy ne várjon senki hamar válaszokat, és akár évekbe is telhet, mire elég bizonyíték összegyűlik a vírus eredetéről, mivel a járvány kirobbanása óta eltelt több mint egy év, és a fizikai bizonyítékok mostanra nagyrészt elveszhettek.


Az AstraZeneca után a BioNTech is az Európai Uniónak szánt oltóanyag-szállításainak növelésére készül.
Több európai ország is szenved a vakcinahiánytól, de szerencsére újabban a gyógyszercégek egymással versengve jelzik, hogy növelik a gyártásukat. Mint az MTI írja, Sierk Poetting, a német BioNTech pénzügyi és ügyvezető igazgatója is bejelentette, hogy befejezték a gyártási kapacitás növelését szolgáló átalakítást a Pfizer belgiumi üzemében, és a terveknek megfelelően halad az amerikai partnertől független, németországi, marburgi üzemük kialakítása.
Az új gyár beindításához szükséges engedélyeket már beszerezték, a termelés februárban elindulhat. A vállalat tovább dolgozik azért, hogy február közepétől ismét több oltóanyagot szállíthasson, és így maradéktalanul teljesítse az EU-nak az első negyedévre tett szerződéses vállalásait.
A kapacitás jelentős bővítése révén az év egészét tekintve a korábban ütemezett 1,3 milliárd helyett kétmilliárd adag oltóanyagot állíthatnak elő, és az április-júniusi időszakban a tervezettnél akár 75 millióval több adagot szállíthatnak le az EU-tagországoknak – áll a közleményben.

A Pfizer/BioNTech vakcina volt az első, amelyre forgalmazási engedélyt adtak ki az EU-ban. Az oltások beadása tavaly karácsonykor kezdődött. A beszerzéseket a tagországok megbízásából intéző Európai Bizottság tavaly novemberben 300 millió, január elején további 300 millió adag megvásárlásáról kötött szerződést a gyártókkal.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vasárnap bejelentette, hogy az AstraZeneca is több oltóanyagot biztosít a tagországoknak. Az amerikai gyógyszeripari cég a korábbi terveiben szereplő 31 millió helyett 40 millió adagot szállít az első negyedévben.
Az AstraZeneca terméke az EU-ban a harmadik a kínai koronavírus elleni oltóanyagok sorában a Pfizer/BioNTech és az amerikai Moderna vakcinája után. A brüsszeli bizottság 400 millió adag megvásárlásáról kötött szerződést a gyártóval, és pénteken adta ki a forgalmazási engedélyt.



Oroszország külföldi gyártással fedezné a koronavírus elleni Szputnyik V oltóanyagokra leadott külföldi igényeket. Azt egyelőre nem tudni, hogy a kétmillió adagra leszerződött Magyarország honnan kapja meg az orosz oltást.
„A magyar szakemberek megtekintették a vakcinát kidolgozó Gamalea Intézetet, megismerkedtek a klinikai kutatásokkal, részletesen megszemlélhették az előállítás gyakorlati feladatainak előírásszerűen megfelelő gyártósorokat” – idézte pénteken az orosz egészségügyi minisztérium hivatalos honlapja a tárcavezetőt, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában járt, hogy a koronavírus ellen kidolgozott orosz oltóanyagról tárgyaljon.
Mihail Murasko szavait azonban árnyalja, hogy a megtekintés nem abban az objektumban történt, ahol a Magyarországra szánt vakcinák készülnek.

Legalábbis az orosz híradások arról szólnak, hogy a külföldi piacokra készülő vakcinákat nem Oroszországban, hanem partnerországokban gyártják majd le.
Nem mind használja, aki gyártja?
Jelenleg India, Brazília, Dél-Korea és Kazahsztán jelentette be, hogy beindították a gyártást – áll a Szputnyik V vakcina hivatalos oldalán, azt azonban egyelőre nem tudni, valójában hol tartanak ezek a tavaly év végéig bejelentett gyártási megállapodások a gyakorlatban. Annyi tudható, hogy Kazahsztán a maga kétmillió vakcináját belföldön gyártaná le, Brazília a kért tízből nyolcmilliót szintén maga állítana elő, India pedig teljesen saját gyártásból fedezné a 100 millió adag Szputnyik V-re leadott igényét.
A vakcinát Kazahsztánban előállító gyógyszergyár
Kérdés az is, számol-e Dél-Korea belső használatra a Szputnyik V-vel: a novemberi megállapodást az RFPI és (Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap) a dél-koreai GL Raphával kötötték, a gyártást a hozzá tartozó Hankook Korus Pharm bonyolítja le. Évente 150 millió adag Szputnyik V legyártását vállalta a cég – ez jóval több, mint amennyi elméletben is szükséges lenne az 51 milliós országnak. Ehhez képest Mun Dzsein államfő január 11-én úgy nyilatkozott, hogy az országban februárban indul meg az oltás, amikor megérkeznek külföldről a megrendelt oltóanyagok.
Ez azt is jelenthetné, hogy a Szputnyik V gyártása még nem indult meg, ám nem így van: Yonhap koreai hírügynökség december végi beszámolója szerint az országban valóban legyártottak valamennyit a Szputynik V-ből, és azt még az év vége előtt Moszkvába szállították. A dél-koreai gyártású vakcinák Oroszországon keresztüli exportját januári indítással tervezték, nem tudni, hogy a kis számban eddig már külföldre leszállított orosz vakcina onnan származik-e.
Pénteken Törökországgal is született egy megállapodás a Szputnyik V helyi legyártásáról. Konkrét számokról nem, csupán milliós tételekről beszélnek, amely később bővíthető, ám már most is kimondott cél, hogy a törökországi igényeken túl fedezzék belőle a külföldi megrendeléseket is.
India is jóval igényei felett gyártana, a tervek szerint 300 millió adagot évente, jelentős részben tehát India is más országok – tehát helyi és nem orosz – igényeit elégítené ki.
1,2 milliárd nem jön le egy gyártósorról
A gyártók bevonása érthető, hiszen kétségtelen, hogy az orosz kapacitás nem lenne elegendő arra az 1,2 milliárd dózisra, amelyre az RFPI-nek 50 országból előjegyzése van. Egyelőre a hazai igények kielégítése is lassan megy. Igaz, az oroszok nincsenek egyedül az előállítás mennyiségi nehézségeivel: a Pfizer-BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca is kénytelen volt átütemezni a beígért szállításokat – erről is olvashat a vakcinák EU-s és Magyarországra vonatkozó beszerzéseiről szóló cikkünkben.
Szijjártó Péter eddigi nyilatkozataiból nem derült ki, hogy pontosan hol készülnek a Magyarországra szánt orosz vakcinák, így az sem, hogy láthatták-e magyar szakemberek azokat a helyszíneket. Hogy erre egyébként igényt tart-e a magyar kormány, az kérdés, különösen annak ismeretében, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) múlt szerdán annak ellenére adott vészhelyzeti engedélyt az orosz vakcinának, hogy a hatóság által felkért szakértők problémákat fogalmaztak meg a vakcinával szemben.
Oroszországból Argentínába érkező Szputnyik V vakcina szállítmány 2020 decemberében ImagesNem rossz, talán a németek is gyártani fogják
A kritikák lényege nem az, hogy a Szputynik V feltétlenül rossz, veszélyes vagy hatástalan oltóanyag lenne, hanem hogy a tesztelés szempontjából kulcsfontosságú harmadik klinikai vizsgálati fázist – amelyben több tízezer alanyon tesztelik az oltást – beelőzve elkezdték széles körben alkalmazni ezeket a készítményeket, illetve, hogy az azóta lefutott klinikai vizsgálatok eredményeit nem tették közzé. (Ez a kritika érvényes a kínai vakcinákra is.)
A Szputnyik V forgalmazásra hivatalos engedélyt eddig tíz ország adott: a volt Szovjetunióból Belarusz és Türkmenisztán, Dél-Amerikából Argentína, Bolívia, Paraguay és Venezuela, Afrikából Algéria, a Közel-Keleten a Palesztin Hatóság és az Egyesült Arab Emírségek, Európából Szerbia és az EU-n belül eddig egyetlenként Magyarország.
Azonban nem kizárt, hogy idővel az EU is zöld utat adhat az orosz vakcinának. Angela Merkel korábban elmondta, hogy kész támogatást nyújtani ahhoz, hogy az orosz fél megszerezze az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét a Szputnyik V EU-s forgalmazására.
„Ha az EMA engedélyezi ezt az oltóanyagot, akkor a közös gyártásról vagy a vakcina használatáról is beszélhetünk” – mondta a német kancellár.
Arról, hogy honnan érkeznek Magyarországra vakcinák a gyártásért felelős, és a magyar kormánnyal a beszerzésről szerződést aláíró Oroszországi Közvetlen Befektetési Alaphoz (RFPI) fordultunk, ahol kérdéseinkre későbbre ígértek választ.


A harmadik heti közléshez képest két magyarországi nagyvárosban, Debrecenben és Nyíregyházán emelkedett a szennyvízben mért koronavírus-koncentráció, tájékoztatott hétfőn a negyedik heti mutatókról a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldala, amely megjegyzi, hogy az előző hetek csökkenése után a 4. héten országos átlagban ismét emelkedik a szennyvízmintákban az új koronavírus örökítőanyagának koncentrációja.

Összességében viszont javult az országos helyzet, hiszen amíg Debrecen és Nyíregyháza is átkerült a mérsékelt kategóriába, a múlt hetihez képest így is eggyel több azon városok száma, amelyek az alacsony kategóriába tartoznak a koncentráció szempontjából. A szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését.

Szeptember 21-ig a gyerekeket nem számítva mindenkit be lehet oltani a 83 millió lakosú Németországban – mondta Angela Merkel kancellár Berlinben.

A német kancellár a december végén elkezdett oltási kampány első tapasztalatairól a tartományi kormányfőkkel, oltóanyagokat gyártó cégek vezetőivel és a vakcinabeszerzést az EU-tagországok képviseletében végző Európai Bizottság szakembereivel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatót. A tanácskozás alapján Merkel arról tájékoztatta a németeket, hogy:
  • Nem kell megváltoztatni az oltás ütemezését, vagyis nem kell a gyártók által ajánlottnál hosszabb ideig várni a második adag beadásával, hogy minél hamarabb, minél több ember megkaphassa legalább az első adagot.
  • Akkor is a tervek szerint fog haladni az oltási kampány és beoltható lesz szeptemberre minden német felnőtt, ha időközben nem kerül újabb oltóanyag a piacra, és csak a már EU-s engedéllyel rendelkező oltóanyagokkal – a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és az Oxford/AstraZeneca-vakcinával – lehet dolgozni.
  • Nem szükséges változtatni a társadalmi csoportok rászorultsága alapján összeállított fontossági rangsoron.
A német tartományi kormányok ugyanakkor megállapodtak egy úgynevezett nemzeti oltási terv felállításában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kifejlesztenek egy „közös platformot”, amely a vakcinaszállítmányok érkezésével és a szövetségi kormány által felügyelt szétosztásával kapcsolatos adatokat tartalmazza majd, és az oltás megszervezésében (például az oltási időpontok kiadásában) segíti a tartományokat.
Németországban hétfőig a lakosság nagyjából 2,8 százaléka, 2 467 918 ember kapott védőoltást, közülük 532 562 embernek az oltás mindkét adagját beadták már.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Noha korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, de az Egyesült Királyságban egyes mintákban olyan, új koronavírus-mutációt találtak, amelyek már ki tudják kerülni az antitestek által nyújtott védelmet. A CNN által idézett, eredetileg a Public Health England szaklapban megjelent tanulmány szerint a vírus mutálódása nyomán fennáll az a veszély, hogy

immunissá válhat a vakcinákra, és nagyobb valószínűséggel fertőzhet meg olyan embereket, akik már átestek a betegségen.
Szakértők szerint azt még túl korai megjósolni, hogy a mostani kutatási eredmények nagyban befolyásolják-e majd a Covid-19 pályáját az Egyesült Királyságban és a világ más tájain. Ugyanakkor kétségtelenül azt sugallják, hogy az E484K számon nyilvántartott brit mutáció kulcsfontosságú lehet, hiszen ez a mutálódás állhat annak hátterében, hogy bizonyos vakcinák miért kevésbé hatékonyak például Dél-Afrikában. Ettől függetlenül a vakcnina a szakértők szerint így is hatásos lesz, ám hatásossága csökkenhet.
Nem véletlen tehát, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus korábbinál sokkal fertőzőbb mutációinak gyors terjedése miatt a tervezettnél korábban ült össze, ám megoldást csupán a vakcináció felgyorsításában láttak. Az utóbbi hetekben a koronavírus két – jóval fertőzőbb – angol, továbbá dél-afrikai variánsa is elterjedt a világ legalább ötven országában. Emellett Japán vasárnap jelentette be, hogy vírus egy további mutációját azonosították, amely eredetileg a brazil Amazonas-őserdő vidékéről származhat. Egyelőre nem tudni, hogy mennyivel alacsonyabb vagy magasabb a fertőzőképessége az eddig ismert variánsoknál. Az operatív törzs bő két hete jelentette be, hogy Magyarországon is megjelent a brit vírusmutáció, miközben a dél-afrikai mutáns vírust már Németországban is kimutatták.
Boris Johnson brit miniszterelnök pedig bő egy hete jelentette be, hogy a korai bizonyítékok arra utalnak, hogy a koronavírus Nagy-Britanniában megjelent változata halálosabb lehet az eredeti vírusnál. Az adatokat a brit kormány tanácsadó testületének (NERVTAG) kutatói vizsgálták, akik hozzátették, hogy az ezt bizonyító kutatás még kezdeti fázisban van.

Hamarosan kezdődhet a katonák beoltása – jelentette be Benkő Tibor honvédelmi miniszter a tárca Facebook-oldalán. Mint mondta, az elérhető és engedélyezett vakcinákkal az egészségügyben és a szociális intézményekben dolgozók beoltását követően az operatív törzs által meghatározott oltási ütemterv szerint hamarosan megkezdődik a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium dolgozóinak beoltása is.



Elsőként az egészségügyben dolgozók kaphattak a vakcinából, köztük azok a katonák és egészségügyi alkalmazottak, akik a Honvédkórházban, a védelem-, illetve csapategészségügy területén látják el feladataikat. De a honvédelmi tárca a teljes személyi állományának biztosítja az immunizálást, beleértve az aktív szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákat is. Az oltást 22 oltóponton, 95 oltóhelyen rövid idő alatt tervezik elvégezni. Az oltáshoz előzetes regisztráció szükséges, ezért arra kért mindenkit, hogy minél előbb regisztráljanak.

Az oltási sorrend:
  • Először azok a katonák kaphatják meg az oltást, akik a közeljövőben kezdik meg külszolgálati vagy missziós feladataikat.
  • Utánuk a járványügyi védekezésben részt vevő és a kiemelt honvédelmi feladatokat, illetve az ország biztonságát garantáló készenléti szolgálatokat ellátó katonák beoltása következik.
  • A személyi állomány további tagjainak immunizációja az operatív törzs által jóváhagyott ütemterv szerint történik a Magyar Honvédség által működtett oltóhelyeken.
A miniszter azt is elmondta, hogy bár a bevezetett szigorú rendszabályokkal igyekezett mindent megtenni az állomány egészségének megóvásáért, több mint 4 ezren megfertőződtek. 97 százalékuk meggyógyult, de három munkatárs, egy önkéntes tartalékos katona és két honvédelmi alkalmazott, meghalt a koronavírus-fertőzés következtében.

A brit AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga biztonságos és hatékony a Covid-19-betegség megelőzésére – közölte a cég a Lancet című orvosi folyóiratban előzetesen publikált eredmények alapján. A főbb megállapítások:
  • A vakcina 100 százalékos védelmet nyújt a súlyos megbetegedés, a kórházi kezelés és a halálozással szemben a fázis III. vizsgálatok elsődleges elemzése szerint.
  • Az első dózis után a védelem 70 százalék feletti.
  • A hatékonyság növekszik a beadott dózisok közti időköz növelésével.
  • Az első eredmények szerint a vakcina 67 százalékban véd a betegség átadása ellen.



Az eredmények azt mutatják, hogy az első adag beadása után a vakcina hatékonysága 76 százalékos, a védelem a második dózis beadásáig pedig folyamatos. Az adagok közötti időtartam 12 hétre emelése esetén a vakcina hatékonysága 82 százalékos – olvasható az AstraZeneca közleményében.
Az elemzések azt mutatják, hogy a vakcina a vírus tünetmentes átadását is képes megelőzni. Ezek az eredmények az Egyesült Királyságban végzett vizsgálat önkénteseinek rendszeres heti teszteléséből származnak. Az adatok szerint a pozitív tesztek száma 67 százalékkal csökkent az első dózis után, míg a második dózis után a védelem 50 százalék.
Az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Dél-Afrikában végzett klinikai vizsgálatok során nem tapasztaltak súlyos vagy kórházi ápolást szükségessé tevő megbetegedést a vakcina első dózisának beadása utáni 22. napot követően.
Az elsődleges elemzés 17 177 résztvevő adatait tartalmazza, 332 tünetes esetet dolgoztak fel (ez 201-gyel több, mint az előző közleményben), melyet az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Dél-Afrikában végzett az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca.
Ez az elsődleges elemzés megerősíti, hogy a vakcinánk megelőzi a súlyos betegséget és azt, hogy a beoltott emberek kórházba kerüljenek. Ezen felül a dózisok közötti intervallum nyújtásával nem csak a vakcina hatékonysága emelhető, hanem lehetséges több ember beoltása az első adaggal – mondta Sir Mene Pangalos, az AstraZeneca BioPharmaceuticals kutatásért felelős alelnöke. A cég támogatja az Egyesült Királyság Vakcinációs Bizottságának azon döntését, hogy a dózisok közötti intervallumot 12 hétben állapították meg. Mindezzel optimális elérést tesznek lehetővé, s megerősítik, hogy a beoltott lakosság az első adag beadása utáni 22. nap után védettnek tekinthető.
Az új adatok alátámasztják azokat a köztes elemzés alapján átadott eredményeket, amelyek alapján az Egyesült Királyság és más országok hatóságai engedélyezték a vakcina vészhelyzeti alkalmazását, közölte Andrew Pollard professzor, az Oxfordi Egyetem vakcina vizsgálati munkacsoportjának vezetője.
Az eredmények további elemzése folyamatban van, ezeket a hatóságok számára rendszeresen elérhetővé teszik. Az AstraZeneca benyújtotta kérelmét a WHO (Egészségügyi Világszervezet) felé, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok esetén is engedélyezzék a vakcina vészhelyzeti használatát.
Az AstraZeneca vakcinája január 29-én kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét az oltóanyag használatára. Az AstraZeneca oltóanyaga egy vektorvakcina. Nem magát a koronavírust, hanem csak a tüskefehérjéjét kódoló gént juttatják be a szervezetbe, egy másik vírusba építve. Ez egy ártalmatlan és szaporodásra képtelen csimpánz adenovírus. Ez szállítja be a gént, amely alapján már maga a beoltott szervezet állítja elő a tüskefehérjét, hogy az kiváltsa az immunválaszt, és megtanítsa az immunrendszert a koronavírus elleni védekezésre.
A vakcinát normál hűtött körülmények (2-8 o C között) lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül, mely lehetővé teszi, hogy a szokványos betegellátási körülmények között is be tudják adni.
Az AstraZeneca február 15-től tervezi a szállításokat az EU-ba, de komoly vita alakult ki az Európai Bizottsággal, miután kiderült, hogy a cég belgiumi gyártópartnere, a Novasep gyártási problémái miatt jelentősen, 60 százalékkal kevesebb adagot fog tudni kiszállítani az EU-ba az első negyedévben, mint tervezte. A tárgyalások után azonban az a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az AstraZeneca a korábbi bejelentéshez képest mégis kilencmillió adaggal több vakcinát szállít az Európai Uniónak az első negyedévben. Ez a vállalás 30 százalékos növekedést jelent az egy héttel korábban közölt tervekhez képest. Az EU így 31 millió helyett 40 millió adaghoz jut a vakcinából ebben az időszakban. Az AstraZeneca azt is vállalta, hogy szállításait az eredeti menetrendhez képest egy héttel korábban elkezdi, és bővíti gyártókapacitását az EU-ban.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Franciaország, Lengyelország és Svédország szakhatóságai sem ajánlják az AstraZenaca-vakcinát a 65 év felettiek oltására, ennél a korosztálynál fiatalabbak számára azonban továbbra is megfelelőnek tartják, írja az Euronews.



A felsorolt országok ezzel csatlakoztak Németországhoz és Olaszországhoz, amelyek a múlt héten adtak ki ilyen ajánlásokat az oxfordi vakcinával kapcsolatban. Ezeket az állásfoglalásokat a klinikai vizsgálatok adatai alapján hozták, de a francia egészségügyi hatóság például közölte azt is, hogy ez változhat a jövőben, ha az újabb vizsgálatok alapján később esetleg más eredményre jutnak.
A svéd hatóság szerint ilyen jelentős későbbi adatforrás lesz például egy nagy amerikai harmadik fázisú klinikai vizsgálat, amelyről tavasszal érkezhetnek majd információk, ebben nagy számú 65 év feletti részvevő lesz. Nem arról van tehát szó, hogy az idősek számára ártalmas lehet az oxfordi vakcina, hanem hogy az eddigi állásfoglalások olyan vizsgálatokon alapulnak, amelyekben nem volt túl sok idős ember, ezért nem állítható teljes bizonyossággal, hogy a betegség súlyos lefolyásától hatásosan védi őket a vakcina.
Lengyelország egyébként nem is 65 évnél, hanem 60-nál húzta meg a határt, Olaszország pedig 55 évre rakta a küszöböt, ennél fiatalabbaknak ajánlják a készítményt. Az Europai Gyógyszerügynökség (EMA) január 29-én engedélyezte az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagának használatát, azzal a megjegyzéssel, hogy a engedély megadása olyan vizsgálatokon alapszik, melyek résztvevőinek többsége 18 és 55 év közötti volt.

Ausztria kötelezővé teszi a koronavírustesztet és regisztrációs kötelezettséget ír elő az ingázók számára – áll az osztrák szociális minisztérium szerdán délután közzétett beutazási rendeletében, írja az MTI.



Az Ausztriába beutazó többi személynek három napnál nem régebbi negatív tesztet kell bemutatnia, ha ez nincs, akkor az országba érkezés utáni 24 órán belül pótolhatják ezt. Csak azokat a teszteket ismerik el hivatalosnak, amelyeket szakképzett személyzet végzett. Az ingázóknak a többi beutazóhoz hasonlóan hetente egy alkalommal regisztrálniuk kell magukat, és egy hétnél nem régebbi, negatív PCR-teszttel is rendelkezniük kell.
Azok az ingázók, akik heti egy alkalomnál ritkábban járnak Ausztriában, még a beutazás előtt regisztrálniuk kell. Bár a regisztrációs lehetőséget február 7-től teszik lehetővé, a nyilvántartásba vétel csak február 10-től lesz kötelező. Brit állampolgárok az üzleti utakat kivételével addig nem utazhatnak be Ausztriába, amíg az Egyesült Királyság járványügyi szempontból a kockázatos országok listáján szerepel az osztrák hatóságoknál.
Az uniós tagállamok közül a karanténelőírások figyelmen kívül hagyásával jelenleg csak Görögországból és Finnországból lehet beutazni Ausztriába. További biztonságos országnak számít még Norvégia, Izland, a Vatikán, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea és Szingapúr. A járványügyi szempontból biztonságosnak ítélt országok listájáról a fertőzöttek számának megugrása miatt lekerült Japán.
Ausztriában február 8-tól kezdik el a korlátozások fokozatos lazítását: felhagynak az online oktatással, szigorú előírások betartása mellett újra kinyithatnak a fodrászatok, a tetováló- és masszázsszalonok és a kisebb boltok. Kinyitnak a múzeumok, könyvtárak és állatkertek is, ahol az FFP2-es maszkok viselése kötelező lesz. A kijárási tilalom este 8 és reggel 6 között marad érvényben, és napközben egyszerre két háztartás tagjai találkozhatnak csak összejövetel formájában.
A járvány kitörése óta eddig 418 283 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Ausztriában, akik közül 7902-en elhunytak el a fertőzés szövődményei miatt.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Mától az intézményekbe való belépéshez negatív PCR- vagy antigéntesztekre van szükség, amelyek nem régebbiek január 27-nél. Negatív teszttel lehet csak belépni az óvodákba, iskolákba és a munkahelyre is, írta meg a körkép.sk.
GettyImages-1230659585


A feltétel alól mentesülnek azok az alkalmazottak, akik igazolással tudják bizonyítani, hogy az elmúlt három hónapban átestek a fertőzésen.
A „jó” besorolású járásokban nem kell negatív teszt a munkába járáshoz, de a kijárási tilalom ott is érvényes, a háztartások nem látogathatják egymást.
Az élelmiszerüzletekbe, drogériákba és gyógyszertárakba való belépéshez sem kell negatív teszt, de kérhetik a tanúsítványt a benzinkutaknál, a postán, a bankokban, a biztosítónál, az újságosnál, a könyvtárban vagy az optikusnál. Kell teszt az egyéni sporthoz, mint például a kocogáshoz is.

Az idősebb korosztályban a súlyos pszichiátriai rendellenességekkel küzdő emberek körében négyszer nagyobb a Covid-19 miatti halálozás, mint az ebbe a korcsoportba tartozó, de mentálisan egészségesek körében – állapította meg egy szerdán publikált svéd tanulmány.
Az Umeai Egyetem és a Karolinska Intézet tudósai tanulmányukhoz a 20 éves vagy annál idősebb teljes svéd népesség – csaknem nyolcmillió felnőtt – tavaly március és június közötti adatait elemezték. Azok körében, akiknek nem volt súlyos mentális rendellenességük, a halálozási arány 0,06 százalékos volt. A súlyos mentális betegséggel – például skizofréniával vagy bipoláris rendellenességgel – diagnosztizáltak körében viszont 130 halálesetet regisztráltak, ami ebben a csoportban 0,1 százalékos halálozási arányt jelent.
A 60 és 79 év közötti mentális betegek körében a Covid-19-cel összefüggő halálozás kockázata még magasabb volt.



A Frontiers in Psychiatry című folyóiratban publikált tanulmány arra nem adott magyarázatot, hogy miért nagyobb a halálozási arány a súlyos mentális rendellenességben szenvedőknél. Feltehető, hogy a súlyos mentális rendellenességek korai biológiai öregedést idéznek elő, meggyengítik az egészségi állapotot és az immunrendszert. Ennek a csoportnak más rizikófaktorai is lehetnek, mint például az elhízottság – mondta Martin Maripuu egyetemi docens. Hozzátette: fontos az ilyen rendellenességekben szenvedők mentális és fizikai egészségi problémáinak együttes kezelése.
A kutató szerint a tanulmány eredményeit figyelembe kellene venni az oltási program végrehajtásában. Megfontolandó, hogy az idősebb és mentális betegséggel küzdő emberek csoportjának elsőbbséget adjanak az oltások szempontjából.
Svédországban a karácsonyi szünetben kezdődött el az oltási program, és jelenleg az ország felnőtt lakosságának 3,2 százaléka, 264 148 ember kapta meg legalább az első dózist a vakcinából, közülük 34 131 ember – a felnőtt népesség 0,42 százaléka – már két dózist kapott.

Egy német állatklinikán betanított kutyák az emberi nyálból vagy a légutak váladékából 94 százalékos pontossággal szagolják ki az új koronavírus, a SARS-CoV-2 okozta betegséget.

Egy tesztben koronavírusos emberek mintáit szagoltatták a kutyákkal, és az 1012 nyál- vagy légútiváladék-mintából 94 százalékos biztonsággal azonosították a fertőzöttséget. A vírus nem bocsát ki szagot, de megváltoztatja az érintett emberi sejtek anyagcseréjét, ami alapján a kutyák ki tudják szagolni a kóros eseteket, mondta a német fegyveres erők kutyáinak egyik állatorvosa.
Stephan Weilt, Alsó-Szászország miniszterelnökét meggyőzte a kutatás, és megvalósíthatósági tanulmányokat kért, mielőtt a kutyákat a mindennapi életben, például koncertek előtt is bevetnék. A politikus szerint néhány kiválasztott esemény előtt kell tesztelniük a dolgot, és ha ez beválna, akkor például kisebb rendezvények megtartását vagy az étteremlátogatást lehetne biztonságosabbá tenni, és a kutyákat be lehetne vetni a határátkelőhelyeken, repülőtereken is.
Finnországban a betanított kutyák szeptemberben kezdték próbaképpen Helsinki Vantaa repülőterén az utasok mintáinak szimatolását más szűrési módszerek mellett. Chilében a santiagói nemzetközi repülőtéren is igénybe veszik az állati segítséget.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Hét évbe is beletelhet, mire világszerte visszatérünk a normális életünkhöz – erre következtet a Bloomberg, ami a mostani oltási statisztikák alapján jelzi előre országokra lebontva, hol mikorra érheti el a lakosság oltottsága a nyájimmunitást jelentő 75 százalékot.



Persze a 75 százalék egy önkényesen meghúzott érték, de általában az egészségügyi szakemberek 70-85 százalékos oltottság esetén feltételezik azt, hogy visszatérhetünk teljes mértékben a koronavírus-járvány előtt megszokott életünkhöz. Míg Izrael akár két hónap múlva elérheti ezt az értéket, az Egyesült Államokban a jelenlegi tempóban az év végére érhetik el a nyájimmunitást a vakcinákkal.

Természetesen mivel az oltások tempója folyamatosan változik, így a Bloomberg statisztikája is csak egy pillanatnyi képet mutat. Kanadában például a felére csökkent az oltások száma az előző héthez képest, így a mostani adatok alapján még 10 évbe telne a 75 százalékos érték elérése. Ráadásul a világ országainak mindössze harmadában kezdték el terjeszteni a koronavírus elleni védőoltásokat, Indiában és Mexikóban pedig még csak most épül ki az infrastruktúra az oltóanyagok legyártásához.
Sőt, a Bloomberg statisztikája csak a beadott oltóanyagok alapján következtet a nyájimmunitás elérésére – a koronavírus-fertőzés után kialakult természetes immunitással számolva pedig több helyen előfordulhat, hogy kevesebb védőoltásra lesz szükség, mint a járvány által kevésbé sújtott területeken.
A statisztika alapján egyébként Magyarország az Európai Unió élmezőnyébe tartozik a lakosság átoltottsága tekintetében: míg a legtöbb európai országban 3-4 évet kell várni a mostani tempó szerint a 75 százalék eléréséhez, hazánkban ez 1,8 év múlva következne be. Persze ha a pénteken nyilvánosságra került oltási terv szerint napi félmillió embert is beoltanak majd a koronavírus ellen, akkor jóval hamarabb térhetünk vissza a normális életünkhöz 21 hónap 18 napnál.
Ebben a cikkünkben részletesebben is írtunk arról, hány embert kellene beoltani Magyarországon a nyájimmunitás eléréséhez, ebben a videóban pedig nyolcvan éven felüli nők és férfiak meséltek arról, milyen érzés volt megkapni a koronavírus elleni vakcinát.
Ausztria, Csehország, Dánia és Görögország vezetője közös levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy a testület biztosítsa a Janssen koronavírus elleni vakcinájának mielőbbi megérkezését az Európai Unióba.
A belgiumi központú, de az amerikai Johnson & Johnson gyógyszeripari óriáshoz tartozó Janssen vakcináját nagy várakozás övezi, mert ez lehet a következő, amely engedélyt kap, és az első az eddig engedélyezett és engedélyközelben járó vakcinák közül, amelyből egy adag beadása is elegendő lehet a betegség elleni védelem kialakulásához. További előnye a Pfizer-BioNTech és a Moderna már korábban engedélyezett vakcinájához képest, hogy a tárolása és a szállítása is egyszerűbb, mert sima hűtőben, 2-8 Celsius-fokon is sértetlen marad (hasonlóan a két azonos technológiájú, szintén vírusvektor-alapú oltóanyaghoz, a AstraZeneca vakcinájához és az orosz Szputnyik V-hez).



Nagy fellendülést hozhat
A Janssen január 29-én jelentette be a harmadik fázisú klinikai vizsgálatai első eredményeit, eszerint a vakcina 66 százalékos hatásossággal véd a megbetegedéstől. Ez alacsonyabb, mint a már engedélyezett vakcináké, de a könnyebb kezelhetőség és főleg az egydózisos adagolás miatt nagy ugrást jelenthet majd a vakcina az oltási programokban. Az is fontos, hogy a súlyos betegség kialakulása ellen 85 százalékban, míg a halálozás ellen 100 százalékos védelmet nyújt.
A levélben Sebastian Kurz, Andrej Babis, Mette Frederiksen és Kiriákosz Micotákisz azt írja, úgy értesültek, hogy bár az Janssen oltóanyagát az EU területén gyártják, az ampullákba töltéséhez és a csomagolásához az Egyesült Államokba kell szállítani. A négy vezető szerint ha ez azzal a kockázattal jár, hogy az EU tagországai később juthatnak hozzá a vakcinához, a Bizottságnak már most lépnie kellene, hogy a céggel közösen megoldást találjanak, és már előre elkerüljék a csúszásokat.
Magyarországra is több millió adag jöhet
A levélírók tehát a vakcinák gyakorlati beszerzésének gördülékennyé tételét kérik, nem azt, hogy a Bizottság kössön szerződést a céggel, hiszen ezt a testület már októberben megtette: az uniós vakcinaportfólióban 400 millió adag van lekötve a tagországok részére, ebből mindegyik ország lakosságarányosan vásárolhat. Magyarország is élt a lehetőséggel, és 4,36 millió adag vakcinára jelentkezett be a cégnél. Az eredeti tervek szerint ez feleennyi embernek lett volna elég, de mivel úgy néz ki, a vakcina egydózisis változata is működik, kétszer ennyi embernek lehet elég ez a mennyiség.
Ehhez már csak az engedélyre van szükség. A Janssen várhatóan februárban nyújtja be az engedélyezési kérelmét az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA), de az EMA már január 12-én megkezdte a cég vakcinájának a vizsgálatát és értékelését.
A másik vakcina, amely engedélyezés közelében jár, az amerikai Novavax kétadagos készítménye, erről január 28-án derült ki, hogy 89 százalékos hatásosságú, és február 3-án kezdte meg az EMA a vizsgálatát, várhatóan a közeljövőben a Novavax is benyújtja az engedélykérelmet. Velük még nincs leütött szerződése az EU-nak, de az előzetes megállapodás szerint 100+100 millió adagra szerződhetnek.
Szlovákiában a szerda óta elvégzett, pozitív eredményt adó 1360 PCR-vírusteszt 71 százalékánál azonosították a koronavírus nagy-britanniai változatát – írta Facebook-oldalán Igor Matovic miniszterelnök.



A kassai Louis Pasteur Egyetem klinikáján a brit változat aránya még ennél is magasabb, 91 százalék volt. A klinikán három héttel ezelőtt 50 mintából 30-ban azonosították a brit mutációt. „Amint a helyzete romlani kezdett, az infektológusok arra kértek bennünket, ellenőrizzük a kórházban kezelt betegeket. Február 1-jén kezdtük a mintavételt, eddig 119 eredmény van meg, a brit mutációt a minták 91 százalékában mutattuk ki. Összesen 300 mintát kell ellenőriznünk, a fertőzöttség biztosan nem lesz 90 százalék alatt, inkább fölötte” – mondta Monika Halánová, az epidemiológiai intézet vezetője, írja az Újszó.
Martin Paulo kórházigazgató szerint már karácsony előtt romlani kezdett a helyzet, azóta pedig kritikussá vált. Januárban 207 halálesetet regisztráltak a Covid-részlegen. A fertőzöttek számára kijelölt ágyak 90 százaléka foglalt, és naponta 20-30 új beteget vesznek fel, de már kénytelenek Kassa megye más kórházaiba is szállítani a betegeket.
„Nehéz időszak előtt állunk. Úgy tűnik, Nagy-Britanniát is beleértve, egész Európában nálunk a legrosszabb a helyzet”
– mondta Pavel Jarčuška infektológus, a kórház főorvosa. Jó hír azonban, hogy a vakcina hatékony a brit mutáció ellen is.
A koronavírus Nagy-Britanniában azonosított, B1.1.7 jelű mutációja 70 százalékkal fertőzőbb, mint a korábbi domináns vírustörzs, egyes tudósok szerint 30 százalékkal halálosabb is lehet. Magyarországon január 13-án jelentette be az operatív törzs, hogy nálunk is megjelent a vírus Nagy-Britanniában azonosított variánsa. Müller Cecília tisztifőorvos akkor azt mondta, hogy három beteg mintájában azonosították a brit vírusmutációt.
Az 5,5 milliós Szlovákiában a karanténintézkedések és a széles körű tesztelés ellenére terjed a járvány, a kórházakban 3560 koronavírusos beteget ápoltak csütörtökön. Matovic szerint így még korai az iskolák megnyitása. A járvány kezdete óta eddig 259 533-an fertőződtek meg az országban, a halálos áldozatok száma 5050 a baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése alapján.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Dániában júniusra már a lakosság majdnem kétharmadát beolthatják, és Franciaországban is bőven ötven százalék felett lehet addigra az átoltottság. Ez abból a táblázatból derült ki, amit Pascal Canfin francia EP-képviselő osztott meg Twitter-oldalán pénteken.

Az oltóanyag-szerződések átláthatóságának egyik élharcosaként emlegetett képviselő a nyilvános adatokból szedte össze, hogy az uniós tagállamokba saját közlésük alapján mennyi adag vakcina érkezik a következő hónapokban, és azzal a lakosság hány százalékát tudják majd beoltani.
Dánia, Franciaország és Svédország tette közzé a teljes oltási menetrendjét június végéig. A három ország közül lakosságarányosan a dánok állnak a legjobban:
a lakosság 64,2 százalékának beoltására elegendő vakcina érkezik júniusig.
Februárban ez az arány még csak 6,6 százalék. A franciák ebben februárban még csak a lakosság 6,1 százalékát tudják beoltani koronavírus ellen, júniusra azonban ez a szám már 58,4 százalékra nőhet, míg Svédországban a lakosság valamivel több mint a fele kaphatja meg nyár elejére a vakcinát (50,1 százalék). Ebbe Pascal beleszámolta a három engedélyezett vakcina (Pfizer, Moderna, AstraZeneca) mellett a Johnson & Johnson és a CureVac oltóanyagait is.



Az uniós tagállamok közül a táblázat alapján még Németország, Luxemburg és Lengyelország osztotta meg, hogy márciusig hány vakcinára kötöttek szerződést. Az EuroNews azt írja, azért se lehet tudni pontosan, hogy melyik országba mennyi vakcina érkezik, mert az Európai Bizottság csak keretszerződést kötött a gyógyszergyártókkal, és az egyes tagállamok külön-külön állapodtak meg a gyógyszergyártókkal a szállítmányokról.
Dániát Gulyás Gergely is példaként hozta fel a január 28-i kormányinfón. Tévedésből azonban nemcsak azt emelte ki, hogy az északi országban magas az oltási arány, hanem azt is mondta, hogy Dániában is használnak kínai vakcinát. Később aztán levélben jelezték, hogy Szerbiára gondolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az északi országban egyébként azért ilyen magas már most a beoltottak aránya, mert nem teszik félre a két adagos oltások második adagját azoknak, akik megkapják az elsőt, hanem inkább halasztják a második kört, hogy minél többen kaphassák meg az elsőt. Az izraeli adatok viszont azt mutatják, a Pfizer koronavírus elleni vakcinájából az első dózis még nem nyújt olyan hatékony védelmet, mint remélték, ezért nem biztos, hogy kifizetődő a dán stratégia.


Egy németországi idősotthon 14 beoltott lakója elkapta az először Nagy-Britanniában azonosított vírusmutációt, írja az MTI.

A Belmben működő otthon lakói megkapták a koronavírus elleni Pfizer-védőoltás mindkét adagját, a másodikat január 25-én. Február 2-án az egyik dolgozó gyorstesztje pozitív lett, ezért letesztelték az összes lakót és a teljes személyzetet, a tesztek alapján az otthon 14 lakója elkapta a vírusmutációt.
A fertőzöttek között egyelőre csak tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező betegek vannak, Burkhard Riepenhoff, a járási közigazgatási hivatal szóvivője szerint ez az oltás hatásának tulajdonítható. Ahogy arról korábban írtunk, a brit vírusmutációt eleinte az eredeti koronavírusnál sokkal gyorsabban terjedőnek és halálosabbnak hitték, több tudós is kiemelte azonban január végén, hogy utóbbit túl gyorsan jelentették ki.
A járvány második hulláma enyhülőben van Németországban a novemberben bevezetett és decemberben megszigorított országos zárlatnak köszönhetően. A zárlat február 14-ig érvényes, a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői február 10-én tanácskoznak arról, hogy miként folytassák a védekezést február 15-től. Egy közvélemény-kutatás szerint minden második német ellenzi a korlátozások lazítását.
Dél-Afrika leállította az AstraZeneca Covid-19-oltások hétfőn tervezett bevezetését, miután az adatok azt mutatták, hogy minimális védelmet nyújtott az országban jobban elterjedt variáns ellen.

A terv szerint a tömeges immunizálás pár nap múlva kezdődött volna egymillió adag vakcinával. A halasztásra azért is volt szükség, mert bár a világjárványt kiváltó eredeti vírusvariánssal szemben jó hatékonyságú az AstraZeneca vakcinája, a Dél-afrikai Köztársaságban az újabb fertőzéseknek már a 90 százalékát a helyi vírusváltozat okozza .
A Witwatersrandi Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az AstraZeneca vakcinája csak minimális védelmet nyújtott a fiatalok körében a dél-afrikai változat enyhe vagy mérsékelt fertőzése ellen. Az országban az AstraZeneca vakcinájának kezdeti tesztelését kétezer alanyon végezték, az átlagéletkor 31 év volt, a csoport fele placebót kapott. Az eredmények szerint a védőoltás csak 22 százalékban hatékony a betegség mérsékelt formáival szemben. Ezzel szemben a Johnson & Johnson-féle vakcina, illetve a Novavax sokkal jobban teljesített: az előbbi 57, az utóbbi pedig 50 százalékosan véd a dél-afrikai mutációval szemben. Itt érdemes megjegyezni, hogy az AstraZeneca és a Novavax kevesebb emberen végezte a tesztelést, mint a Johnson&Johnson, így kicsit bizonytalanabb is az eredményük.
„Ez a tanulmány megerősíti, hogy a várakozásoknak megfelelően a koronavírus járvány meg fogja találni a továbbterjedés módját az oltott populációkban” – mondta Andrew Pollard, az oxfordi vakcinakísérlet vezető kutatója.
A Dél-afrikai Köztársaság döntése azért is vészjósló, mert a Reuters szerint az AstraZeneca jelentette Afrika számára a nagy reményt, mivel olcsó, valamint könnyebben tárolható és szállítható, mint a Pfizer lövés. Ugyanakkor Shabir Madhi professzor, a dél-afrikai AstraZeneca-vizsgálat vezetője szerint még mindig van remény, hogy az vakcina más korcsoportok esetén jobban teljesít majd.
Zweli Mkhize, egészségügyi miniszter közölte, hogy a 1,5 millió adag AstraZeneca–Oxford-oltást mindaddig megőrzik, amíg a tudósok nem adnak világos útmutatást a készítmények felhasználásához. A már megérkezett 1 millió vakcina szavatossága áprilisban jár le.
„A következő négy hétben lesz Johnson & Johnson- és Pfizer-oltásunk is, és tárgyalunk más gyógyszergyárakkal, így az amerikai Modernával, valamint a Szputnyik V orosz oltás gyártójával” – mondta a miniszter. Korábban a dél-afrikai egészségügyi minisztérium azt közölte, hogy 20 millió adag Pfizer–BioNTech-vakcinát kötött le.
Az üggyel kapcsolatban megszólalt Nadhim Zahawi, a brit oltási program irányításáért felelős egészségügyi államtitkár . Zahawi cikkében leszögezte, hogy az AstraZeneca jól véd a Nagy-Britanniában leginkább elterjedt koronavírus-variánsokkal szemben, és hangsúlyozta: az országban nem honos koronavírus-változatok esetében is érvényes, hogy ha egy vakcina kevésbé hatékony az adott variáns ellen, akkor is elejét veheti a súlyos betegségek kialakulásának, a kórházi kezelés szükségességének vagy a betegség miatt bekövetkező halálozásnak. Emellett várhatóan még az idén, valószínűleg őszre elkészül a koronavírus elleni oltóanyag új generációja, amely az újonnan felbukkanó vírusvariánsok ellen még nagyobb hatékonysággal használható.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A világon 106 137 857 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 316 772, a gyógyultaké 59 155 709 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban az intézet 105 763 135 fertőzöttet, 2 309 350 halottat és 58 874 093 felgyógyultat tartott nyilván. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen.
Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid–19 nevű betegség
  • az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 27 004 716 fertőzött volt eddig a napig, és 463 437-en haltak meg.
  • Indiában 10 826 363 fertőzöttet, 154 996 halálos áldozatot és 10 522 601 gyógyultat jegyeztek fel.
  • Brazíliában 9 524 640 fertőzöttről, 231 534 halálos áldozatról és 8 467 982 gyógyultról tudni.
  • Az Egyesült Királyságban 3 957 177 a fertőzöttek száma, és 112 681-en haltak meg a betegségben.
  • Oroszországban 3 923 461-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 75 430-ra, a gyógyultaké pedig 3 418 329-re emelkedett.
  • Franciaországban 3 395 981 fertőzöttet és 79 111 halálos áldozatot regisztráltak.
  • Spanyolországban 2 941 990 fertőzöttről és 61 386 halálos áldozatról számoltak be.
  • Olaszországban 2 636 738 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 91 273, és 2 118 441-en gyógyultak fel a Covid–19-ből.
  • Törökországban 2 531 456 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 26 797.
  • Németországban 2 291 673 a fertőzöttek száma, 61 602 a halottaké, 2 052 656-an meggyógyultak.
  • Kolumbiában 2 157 216 fertőzöttet és 55 993 halálos áldozatot tartanak nyilván.
  • Argentínában 1 980 347 a fertőzöttek és 49 171 a halottak száma.
  • Mexikóban 1 932 145 az igazolt vírusbetegek és 166 200 a halottak száma.
  • Lengyelországban 1 550 255 a regisztrált fertőzöttek, 39 087 a halálos áldozatok és 1 307 161 a meggyógyultak száma.
  • A Dél-afrikai Köztársaságban 1 476 135 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 46 290-en meghaltak, 1 360 204-en pedig felgyógyultak.
  • Iránban 1 466 435 fertőzöttet, 58 469 halálesetet és 1 253 554 gyógyultat tartanak számon.
  • Ukrajnában 1 288 669 fertőzöttet jegyeztek fel, 24 828 a halottak száma és 1 110 927 a meggyógyultaké.
  • Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 100 389 fertőzéses esetet tartottak nyilván vasárnap reggel, valamint 4822 halálos áldozatot és 93 883 gyógyultat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Miközben Magyarországon immár négy másik vakcinát is engedélyeztek (Pfizer-BioNtech, Moderna, AstaZeneca, Szputnyik V), egyelőre úgy tűnik, a belátható időn belül véghezvitt, tényleg tömeges oltáshoz kikerülhetetlen lesz a kínai Sinopharm-vakcina, amelyből a kormány tájékoztatása szerint négy hónap alatt ötmillió adag érkezik az országba. (Összehasonlításul: Pfizerből és Modernából együttesen közel másfél hónap alatt érkezett félmillió adag, Oroszországból 1 millió ember oltására elég Szputnyik-vakcina várható 3 hónap alatt, AstraZeneca készítményéből pedig 6,5 millió adag a terv, de egyelőre csak 20 ezer adag érkezett).
Egyelőre az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a Sinopharmmal lehet érdemben felpörgetni a lakosság átoltását: Szerbia a kontinensen elsőként, január 18-án engedélyezte a kínai oltóanyagot, és mostanra az Egyesült Királyság után Európa legátoltottabb országává vált, miután két hét alatt a hétmilliós ország 450 ezer polgára kapta meg a vakcinát – jórészt a kínait.
Mivel azonban az itthon engedélyezett vakcinák közül a hiányos dokumentáció miatt jelenleg talán a Sinopharm termékével kapcsolatban a legnagyobb a bizonytalanság, érdemes odafigyelni rá, milyen visszajelzések érkeznek azokból az országokból, ahol már bevetették az oltóanyagot.
Pakisztánban az oltóanyag ugyanazon a napon kapta meg sürgősségi jóváhagyást, mint Szerbiában, a napokban azonban az egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy a szakértői bizottság ajánlása alapján 60 év felett egyelőre nem engedélyezik a használatát. Kínában (és a Seychelle-szigeteken) szintén csak a 18 és 60 éves kor közöttieknél alkalmazzák ezt a vakcinát, erről Szijjártó Péter azt mondta: ez stratégiai kérdés, Kínában úgy döntöttek, hogy a vírus terjesztésében nagyobb szerepet játszó fiatalok között kezdik az oltást, de a vakcinát 60 év felett is engedélyezték.
Korábban Orbán Viktor még arról beszélt, hogy a 60 év feletti krónikus betegségben szenvedőket lehetne beoltani a kínai vakcinával, ez az álláspont azonban még változhat, mint ahogy jelenleg a rendelkezésre álló AstraZeneca-vakcinákat is a 60 alatti krónikus betegeknek szánják.
Egyiptomban már január 3-án engedélyezték a Sinopharm-vakcina sürgősségi felhasználását, és el is kezdték beoltani vele az egészségügyi dolgozókat. Az ország egészségügyi minisztériuma a tapasztalatok alapján vasárnap tette közzé a vakcina lehetséges mellékhatásait, úgymint:
  1. fájdalom, bőrpír, merevség és viszketés az oltás területén;
  2. a testhőmérséklet emelkedése, fejfájás;
  3. fáradtság, hányinger és hányás;
  4. hasmenés, köhögés és allergiás reakciók;
  5. izomfájdalom;
  6. ízületi fájdalom és letargia;
  7. izomgörcsök.
A minisztérium hozzátette, hogy ezek a tünetek általában nem igényelnek semmilyen kezelést, és maguktól is elmúlnak. Egy influenzaoltásnál egyébként lényegében ugyanezek a nem kívánt oltási reakciók léphetnek fel.
A Fortune.com ugyancsak a hétvégén készített interjút egy Sanghajban élő amerikai tanárral, aki bár hezitált a fejlesztési folyamat átláthatatlansága miatt, végül élt a lehetőséggel, és beadatta magának a Sinopharm vakcináját, immár a második oltáson is túl van, mellékhatást nem tapasztalt. A 31 éves Will Henry elmondta, a kollégáival sokat beszélgettek az oltás kockázatairól, és meglepő volt számára, hogy a külföldi állampolgárok közül sokkal többen bevállalták, mint a munkahelyén dolgozó kínaiak. Amikor megkérdezte őket, miért, a kínai kollégák arra hivatkoztak, hogy az oltás szerintük még nem elég biztonságos, illetve túl gyorsan jött ki. Más kérdés, hogy a külföldiekkel szemben nekik biztosan nem kell elhagyniuk Kínát, ahol lényegében sikerült elfojtani a járványt, míg Henrynek elsősorban az lebegett a szeme előtt, hogy biztonságban hazautazhasson a családjához az Egyesült Államokba.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A koronavírus-járvány kitörési pontjának tartott Vuhanban vizsgálódó csoport szerint semmi jel nem mutat arra, hogy a vírus egy laborból került volna ki, továbbra is az a legvalószínűbb magyarázat, hogy egy állatfajról ugrott át az emberre.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatócsoportja már közel egy hónapja vizsgálódik Kínában, hogy tisztázzák a vírus eredetét. Pontos válaszuk még nincs, de a csoportot vezető Peter Ben Embarek egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta: a Covid-19 legvalószínűbb útja az volt, hogy egy közvetítő faj segítségével jelent meg az emberben. Egyelőre azonban még ezt is csak hipotézisnek tekinti a WHO, és a bizonyításhoz további tanulmányokra és célzott kutatásokra van szükség.

A WHO vizsgálatában részt vevő munkatársak az elmúlt hetekben végigjárták a vuhani kórházakat, laboratóriumokat és piacokat is, hogy minél többet megtudjanak a járvány kitöréséről. Annyit már most tudnak a kutatók, hogy december 19-e előtt nem volt nyoma Vuhanban az új koronavírusnak, viszont a huanani halpiacon már jelen lehetett a bizonyítékok szerint.
Peter Ben Embarek, a WHO kutatócsoportjának vezetője szerint nem laborból szökött ki a vírus
Arra nem feltétlenül lehet számítani, hogy pontosan tisztázzák a vírus eredetét, mert például a SARS-nál is tíz évbe telt a bizonyítás, míg az 1970-es években azonosított eboláról még mindig nem tudják, honnan származik.
„A laboratóriumi baleset hipotézise különösen valószínűtlen magyarázat lenne arra, hogyan jutott be a vírus az emberi populációba. Éppen ezért ez nem is olyan feltevést, amit további kutatásra javasolnánk” – mondta Embarek. Ezt a kijelentést sem alaptalanul tette, komoly szakmai vita és kutatások alapján jutott erre a csoportja. A múlt héten a magyar netet is körbejárta, hogy egy kutató statisztikai alapon bebizonyította, hogy egy laborból szökött vírus okozott járványt, de ezt például statisztikus és virológus is cáfolta.
A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság szóvivője azt mondta, most azt próbálják meg kideríteni, hogy az emberek előtt mely állatokban cirkulálhatott a vírus. Eddig a tobzoska és a denevér merült fel potenciális átadó fajként, de bennük eddig nem találtak olyan vírust, ami az emberekéhez hasonló lenne.
Akár egy harmadik hullám elején is lehetünk, anélkül hogy a másodiknak vége lenne, vagy a vírusmutációk is okozhatják azt, hogy az utóbbi két hétben romlottak a fertőzöttségi adatok, mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs szerdai tájékoztatóján. Az okokat vizsgálják. Európa több országában egyébként már javában a járvány harmadik hullámánál tartanak, erről itt olvashat.



  • 45 600 adag AstraZeneca-vakcina érkezik csütörtökön;
  • 21 600 adag Moderna-oltóanyag várható csütörtökön vagy pénteken.
Müller szerint már érzékelhető eredményük is van a védőoltásoknak: ha valaki megkapta mindkét adag oltást, azzal védetté válik, és ha kontaktba is kerül egy fertőzöttel, utána nem kell karanténba mennie.
Az oroszok benyújtották ellenőrzésre a Szputnyik V-t az Európai Gyógyszerügynökséghez, az operatív törzs abban reménykedik, hogy gyorsan jóváhagyják, csakúgy, mint a magyar hatóságok. Budapesten már el is kezdenek az orosz vakcinával oltani.
Ide kattintva a Telex járványszimulátorán megnézheti, hogyan terjed a koronavírus, és hogyan lehet gátat szabni neki, mennyit számít, ha kijárási korlátozásokat vezetnek be, és milyen hatékony fegyver tud lenni, ha minél több embert oltanak be.


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Olyan denevéreket találtak Thaiföld keleti részén, amik hordoznak egy, a SARS-CoV-2-höz nagyon hasonló koronavírust – írja a BBC. A kutatók szerint a rokon koronavírusok Ázsia-szerte megtalálhatók denevérpopulációkban. A Szingapúri Egyetem kutatói egy mesterséges barlangban találták meg a vírusos denevéreket. A változatot RacCS203-nak hívják, a génállománya 91,3 százalékban egyezik a SARS-CoV-2-vel.



Megvizsgálták a több denevérből és egy csempészett tobzoskából kinyert antitesteket, amik hatékonyan felléptek a járványt okozó vírus ellen. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a két vírus közeli rokonok.
Egy patkósdenevér egy németországi pajtában
A Nature Communicationsben megjelent tanulmány szerzői biztosak abban, hogy „a Sars-CoV-2-vel nagyfokú genetikai hasonlóságot mutató koronavírusok széles körben jelen vannak a denevérekben Ázsia számos országában és régiójában”.
Nem ez az első eset, hogy rokonvírusokra bukkantak. A legkorábbi eredetűt Kambodzsában találták 2010-ben, Shamel patkósdenevérektől vett mintákban, az 92,6 százalékban egyezett a napjainkban terjedő vírussal.
A kutatók már régóta sejtik a vírusról, hogy állati eredetű. Valószínű, hogy az eredeti hordozó egy denevér, és az emberhez egy közvetítő fajon keresztül terjedt át. A WHO szakértői egy hónapja vannak Kínában, próbálják felderíteni a vírus eredetét. A csoport vezetője szerint roppant kicsi az esélye, hogy a vírus egy kínai laborból szabadult volna el.

A németországi Marburgban található oltóanyaggyár beindításával növeli kapacitását a BioNTech biotechnológiai vállalkozás, amely a Pfizer amerikai gyógyszeripari céggel közösen fejlesztett ki koronavírus elleni oltást. A BioNTech a Novartistól vette át a marburgi üzemet.



A gyárban első lépésként a szérum hatóanyaga, az úgynevezett hírvivő ribonukleinsav (mRNS) előállításának folyamatát indították be, majd az első, 8 millió adag oltáshoz elengendő mennyiség után egy tisztítási és koncentrálási művelet következik, ami után az mRNS-t beburkoló úgynevezett lipid nanopartikula (LNP) előállítása következik. Egy újabb tisztítási művelet végeztével a készítményt elszállítják egy közreműködő partnerhez, amelynek üzemében palackozzák és csomagolják a terméket, a BNT162b2z néven forgalmazott, ampullás kiszerelésű oltóanyagot.
A termelés felfuttatásához meg kell szerezni az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét. A gyártási folyamatok értékeléséhez szükséges adatokat februárban és márciusban nyújtják be az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő szervezethez. A valamennyi engedéllyel rendelkező és hivatalosan üzembe állított marburgi gyárból származó első oltóanyagszállítmányok várhatóan április elején érkeznek meg az EU-s tagállamokba.
Ha viszont minden engedélyt megkapnak, a marburgi lesz az egyik legnagyobb üzem Európában az mRNS-alapú oltások piacán. Maximális kapacitáson működve így az év végéig 750 millió adaggal növelhetik a Pfizer-BioNTech termelését, ebből az év első felében 250 millió adag készülhet el. Ennek köszönhetően a korábban ütemezett 1,3 milliárd helyett kétmilliárd adagot állítanak elő a BNT162b2-ből 2021-ben. A növekedést nem csak a gyártás bővítése szolgálja, hanem a többi között az is, hogy egy-egy ampulla szérumból nem öt, hanem hat oltást adnak be – fejtették ki a közleményben.


Az Oxfordi Egyetem kutatóinak vizsgálata alapján jelentősen csökkentheti a kórházi kezelés szükségességét, illetve a felépülési időt a koronavírusos betegek esetén egy, az asztma kezelésére használt gyógyszer, amennyiben azt a tünetek megjelenése utáni héten belül alkalmazzák.



A szakemberek vizsgálatának középpontjában a budezonid nevű szteroid állt, amely az AstraZeneca svéd–brit gyógyszergyár egyik készítményének hatóanyaga. A budezonidot dohányosok tüdejének kezelésére is használják.
A kutatás során 146 beteget vizsgáltak 28 napon át, így jutottak arra, hogy a belélegzett budezonid a hagyományos kezeléshez képest 90 százalékkal csökkentette a Covid-19-ben szenvedő betegek sürgősségi ellátásra vagy kórházi ápolásra szorulásának kockázatát.
A kutatók szerint a vizsgálatukat az inspirálta, hogy a világjárvány korai szakaszában kórházi kezelésre szorult fertőzöttek között elenyésző volt a gyakran inhalációs szteroidokkal kezelt, krónikus légzőszervi betegséggel küzdő páciensek aránya. A publikálás előtt álló tanulmány előzetes eredményei szerint továbbá a budezoniddal kezelt páciensek láza is gyorsabban megszűnt, valamint kevesebb tartós tünettől szenvedtek.






 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A lázat, a száraz köhögést és a fáradtságot sorolja a leggyakoribb tünetek közé az Egészségügyi Világszervezet a koronavírus-fertőzés esetében, de a tünetek között szerepel még egyebek mellett a hasmenés, a szaglás és ízlelés elvesztése, az ujjak vagy lábujjak elszíneződése és a kiütés is. A Sky News most az Imperial College London REACT tanulmányára hivatkozva azt írja, hogy az egészen tavaly júniustól múlt hónapig tartó, több mint egymillió embert érintő tesztek és kikérdezések szerint a tünetek ugyan akár életkoronként is eltérhettek, de a hidegrázás például az összes korcsoportnál jellemző tünet volt (már akinek volt, a megkérdezettek 60 százaléka ugyanis tünetmentes volt.)

Meglepő lehet, de a fejfájásra leginkább az öt és tizenhét év közöttiek panaszkodtak, náluk ugyanakkor kevésbé jelentkeztek a klasszikus tünetek, így a köhögés vagy a láz is. Étvágytalanságot főként 18–54 év között, illetve 55 év felett, izomfájdalmat pedig 18–54 éves korcsoportban találtak leginkább. A kutatók szerint a Magyarországon is megjelent brit variáns kevésbé okozza az ízlelés vagy szaglás elvesztését, miközben emelkedett a tartós köhögést tapasztalók száma.

Bármilyen maszk csökkenti a koronavírus fertőzésének kockázatát, de igazi védelmet csak az arcra szorosan felhelyezett sebészi maszk, vagy egy sebészi maszk és a fölötte viselt szövetmaszk együttes használata jelent – közölte az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ (CDC).
A New York Times cikke szerint a CDC vizsgálata azt állapította meg, hogy a vírus átterjedése akár 96,5 százalékkal is csökkenthető, ha mind a fertőzött, mind a nem fertőzött személy megfelelően hordja a maszkot. Rochelle P. Walensky, a CDC. igazgatója a Fehér Ház szerdai koronavírusos tájékoztatóján azt ajánlotta az amerikaiaknak, hogy mindenképpen „jól illeszkedő maszkot” viseljenek az arcukon, amelynek két vagy több rétege van.

A New York Times azt írja: a maszkokról közismert, hogy nagyban lecsökkentik a fertőzött emberek által kilélegzett aeroszol mennyiségét, de a maszkok hatékonysága eléggé eltérő, miután a széleik körül gyakran szivárog a levegő. Az Egyesült Államokban is attól tartanak, hogy a koronavírus új, a korábbinál sokkal fertőzőképesebb variánsa ott is elterjed.
A CDC ezért a fokozottabb védelemre és a maszkok megfelelő használatára figyelmeztet azon új laboratóriumi kísérletek alapján, amelyeket Linsey Marr, a Virginia Egyetem aeroszol-transzmissziós szakértője és Monica Gandhi, a Kaliforniai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója végzett.
A kísérletek során arra jutottak, hogy a legjobb védelmet a sebészi maszk felett viselt szövetmaszk jelenti. A másik megoldás az, ha a sebészi maszkot az arcra szorosan illeszkedve helyezik fel. A CDC ehhez azt javasolja, hogy mindenki szorosan kösse meg a maszkot, vagy ha gumis kivitelről van szó, akkor szükség esetén a gumipántra kötött csomóval biztosítsa, hogy a maszk szélei mindenhol rendesen illeszkedjenek az arcra.
Több információt osztott meg Facebook-oldalán az Európai Unió által engedélyezett vakcinákról Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, aki részt vett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) konferenciáján. Kemenesi egyéb részletek mellett a következőket írta:
  • Az Európai Gyógyszerügynökség által végzett hatósági ellenőrzés lefedi a vakcinafejlesztés kezdeti lépéseitől kezdve a használatot követő időszakot is.
  • A klinikai vizsgálati fázisokba 10-40 ezer embert vontak be. Közülük a vakcináltakat további két évig részletesen meg is figyelik.
  • Egyelőre nem tudni, meddig nyújtanak védelmet a vakcinák. Erre legkorábban a klinikai hármas fázis során beoltott emberek megfigyelése adhat információt. Egyelőre 6-7 hónap a leghosszabb időtartam, amit láthatunk. Ezek nagyon jó értékeket mutatnak, így ennél hosszabb védelem várható.
  • Továbbra sem lehet tudni, hogy a már beoltott emberek képesek-e tünetmentes vagy nagyon enyhe fertőzöttként továbbadni a vírust, ezért nekik is ugyanúgy be kell tartaniuk a távolságtartási és védelmi szabályokat.
  • Terhesség esetén az állatkísérletek nem mutattak káros hatásokat. Minden esetben orvosi konzultáció dönt a vakcinálásról. Ez igaz egyéb esetekre is, például az immunrendszert gátló terápiákban részesülő betegeknél is. További információk a várandósok és a gyerek oltásáról ebben a cikkünkben.
  • A Moderna esetében 18-94 éves korig vizsgálták a vakcinák alkalmazhatóságát, biztonságosságát és hatékonyságát. Az AstraZenecánál a legtöbb vizsgálati alany 18-55 év közé esett, viszonylag kevés idősebb alannyal, de a kialakult immunválasz idősekben is megfelelő volt és a biztonsági profil is megfelelő, de a most folyó vizsgálatok további adatait (nagyobb vizsgálati szám) megvárják. A Comirnaty oltóanyagánál 75 év felettieket is vizsgáltak, és nem figyeltek meg eltérést az oltási reakciókban.


 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0

A hatósági vizsgálatok lehetővé teszik a Szputnyik V hazai alkalmazását.

Ezen a héten kezdik alkalmazni az orosz vakcinát négy budapesti kórházi oltóponton a krónikus betegséggel nem rendelkező 75 év alattiaknál – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
A minisztérium december végén azt mondta, hogy a 6000 ampullányi orosz vakcinával először 3000 fő önkéntest oltanak be.A Szputnyik V koronavírus elleni védőoltás ideiglenes engedélyének kiadásakor az OGYÉI feltételként szabta, hogy a vakcina csak abban az esetben használható, ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálata is igazolja a készítmény megfelelőségét.
Az NNK a feltételül szabott hatósági vizsgálatokat befejezte, ezek a laboratóriumi vizsgálatok pedig lehetővé teszik a Szputnyik V védőoltás hazai felhasználhatóságát, elsőként a krónikus betegséggel nem rendelkező 75 év alattiak körében.

Németországban március 7-ig meghosszabbítják a lezárásokat – erről egyeztek meg a tartományi miniszterelnökök és Angela Merkel kancellár szerdán, egy videókonferencián. A lezárást korábban február közepéig tervezték.
Némi lazítás azonban biztosan lesz, március elsejétől ugyanis – szigorú szabályok betartása mellett – kinyithatnak a fodrászatok. Az iskolák megnyitására ugyanakkor nem lesz egységes, országos szabályozás, a tartományok erről egyénileg döntenek majd, számolt be a Spiegel.
A korlátozások további enyhítésére akkor látnak esélyt Németországban, ha a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések 100 ezer lakosra vetített száma (incidencia) legfeljebb 35 lesz. Ez esetben kinyithat minden bolt, múzeum és galéria, illetve az olyan szolgáltatások, mint a kozmetikusok vagy masszázsszalonok. Az incidencia szám jelenleg 72,8.
Meghaladta a 13 milliót Nagy-Britanniában azoknak a száma, akik megkapták a koronavírus elleni vakcina első dózisát, de a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokból csaknem kétmillió embert még be kell oltani – mondta szerdán Boris Johnson brit miniszterelnök.
Johnson a Downing Streeten tartott esti sajtótájékoztatóján felidézte: a brit kormány hivatalos célkitűzése az, hogy február 15-ig, vagyis jövő hétfőig a koronavírus-járványtól leginkább veszélyeztetett csoportok mindegyik tagja (15 millió ember) megkaphassa az oltásnak legalább az első dózisát.
A brit egészségügyi minisztérium szerda este közzétett adatai szerint a december 8-án indult oltási kampány kezdete óta 13 058 298-an kapták meg a koronavírus elleni oltóanyag első adagját, a második dózisban 519 553-an részesültek. A brit miniszterelnök a szerda esti sajtótájékoztatón kiemelte: ezek az adatok azt jelentik, hogy Angliában – az Egyesült Királyság messze legnépesebb országában – a felnőtt lakosság negyede, a 75 év felettieknek és az idősotthonok lakóinak, vagyis a legveszélyeztetettebb elsőbbségi csoportok tagjainak több mint a 90 százaléka már megkapta a koronavírus elleni oltás első adagját.
Boris Johnson kérte, hogy aki ebből a lakossági csoportból még nem részesült a vakcinában, jelentkezzen az erre kialakított online felületeken vagy telefonon és ugyanezt kérte a szociális gondozószolgálatok azon tagjaitól is, akiket még szintén nem oltottak be. A szociális ellátó hálózatokban dolgozókat a brit oltási menetrend szintén a leginkább veszélyeztetett elsőbbségi csoportokba sorolja.
Johnson az MTI beszámolója szerint hangsúlyozta: senkinek nem kell messzire utaznia az oltásért, Nagy-Britanniának nincs olyan lakója, akitől tíz mérföldnél, vagyis 16 kilométernél messzebb lenne a legközelebbi oltási központ.
Kijelentette: nem azért kéri jelentkezésre az elsőbbségi csoportokba tartozók közül azokat, akik valamilyen okból még nem részesültek az oltásban, hogy teljesíteni lehessen valamiféle számszerű célkitűzést, hanem azért, hogy emberéleteket lehessen megmenteni, súlyos betegségeknek lehessen elejét venni, és így az egész ország tehessen egy lépést a normalitáshoz visszavezető hosszú és nehéz úton.
Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes a BBC televíziónak nemrégiben elmondta: ha a lakosság különösen veszélyeztetett csoportjai nagyon nagy számban megkapják az oltást, a koronavírus-járvány okozta halálozások és a kórházi kezelést igénylő súlyos betegségek száma akár 99 százalékkal is csökkenthető.
A szerda este ismertetett legfrissebb adatok az új fertőződések, a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások számának folytatódó jelentős csökkenését mutatják. A brit egészségügyi minisztérium ismertetése szerint a szerda este zárult egy hétben országszerte 113 336 koronavírus-fertőzést szűrtek ki, 43 435-tel, 27,7 százalékkal kevesebbet, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban. Az elmúlt egy hétben 15 780 pácienst szállítottak kórházba a koronavírus okozta Covid-19 betegség miatt, 4609-cel, 22,6 százalékkal kevesebbet, mint a múlt szerdán véget ért egyheti időszakban.
A brit kormány számítási módszertana szerint, amely a koronavírus-fertőzés megállapítása után 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe, a szerdán zárult egy hétben 5516 páciens haláláról érkezett jelentés. Ez azt jelenti, hogy a Covid-19 betegség okozta nagy-britanniai halálozások heti száma 1932-vel, 25,9 százalékkal csökkent az előző héttel összevetve.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A dán egészségügyi intézet közlése szerint csaknem minden harmadik koronavírus-fertőzést a B.1.1.7. jelű brit variáns okozott az országban február második hetében.
A kutatók szerint még ebben a hónapban a brit mutáció válik a dominánssá a skandináv országban.
A február 8-12. között regisztrált új fertőzötteknél végzett szúrópróbaszerű vizsgálatok 28,5 százaléka mutatta ki a brit variánst; az előző héten még 20 százalék volt ez az arány, az év elején pedig 2 százalék.
Olaszországban az egészségügyi minisztérium pénteki becslése szerint az új koronavírus-fertőzések 17 százalékáért felelős a brit variáns.
Németországban a Robert Koch intézet egy hete ismertetett adatfelvétele szerint 30 ezer fertőzésből nem egészen 6 százaléknál mutatták ki a brit variánst, de az intézet arra számít, hogy a jövő héten megjelenő friss vizsgálati eredmények ennél lényegesen magasabb arányt fognak kimutatni.
Az Egyesült Államokban egy, a napokban közölt tanulmány szintén azzal számol, hogy márciusban több szövetségi államban a koronavírus brit variánsa okozza majd a legtöbb megbetegedést.

Néhány kezdeti brit kutatás azt mutatja, hogy egy ízületi gyulladás kezelésére általánosan használt gyógyszer életmentő lehet néhány koronavírusban szenvedő, súlyos beteg számára.

A szakértők szerint minden 25. beteg élete megmenthető egy olcsó szteroid mellett az úgynevezett tocilizumabbal, néhány kórház elkezdte a szerek alkalmazását. A kutatás szerint a szerek használata javítani tudja a túlélési lehetőséget és a gyógyulási időt, akár elkerülve az adott beteg intenzív osztályra kerülését, állítja a brit Országos Egészségügyi Szolgálat.
A kutatók szerint a koronavírussal kórházba kerülő emberek közel fele profitálhat a kezelésből, amit eddig több mint 4000 önkéntes részvételével próbáltak ki. Az eredményeket „óriásinak nevezték”, a szerek (cseppenként adott tocilizumab és a dexametazon nevű szteroid használata) 4%-kal csökkentették a halálozási arányokat és 5%-kal a lélegeztetőgépre kerülés esélyét.
Az előzetes vizsgálati eredményeket hamarosan benyújtják egy szakértők által vizsgált orvosi folyóirathoz is.

Tavaly tavasszal a fél ország, sőt a fél világ csapott fel néhány hónap alatt konyhaepidemiológusnak, és olyan kifejezések szivárogtak be sokak mindennapos beszélgetéseibe, mint a reprodukciós szám vagy a járványgörbe ellaposítása. Mostanra, a járványhelyzet változását követve, mindenki virológussá képezte át magát, és tüskefehérjékről, mRNS-ekről és antitestekről diskurál. Mióta pedig elkezdődött az oltás a koronavírus elleni vakcinákkal, szinte mindenki úgy fújja, melyik gyártmány hány százalékot tud, mintha csak autós kártyákról mondaná be a hengerűrtartalmat.

A vakcinák hatásossági mutatója azonban nem is olyan magától értetődő, mint gondolnánk – a lehetséges hasznukat pedig pláne nem lehet egyetlen számmal kifejezni.
A 95 százalékos hatásosságról például azt gondolnánk, hogy azt jelenti, 100 beoltott emberből 95 semmilyen körülmények között nem fog megfertőződni. De a dolog ennél egy fokkal bonyolultabb, mert nemcsak a megfertőződés és a megbetegedés között kell különbséget tenni, hanem a hatásosság és az eredményesség (illetve a hatékonyság) között is.
Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi a kettő közötti különbség, egyáltalán miért fontos ez, illetve azt is összefoglaljuk, mi várható a vakcináktól a gyakorlatban – és hogyan boríthatja fel ezt az egészet a vírus mutálódása.
Nem mindegy, hogy hatásos, eredményes vagy hatékony?
Bár a mindennapokban ezeket a szavakat szinonimaként használjuk, a vakcináknál (és általában az egészségügyben) fontos különbséget tenni közöttük.
A hatásosság azt jelenti, hogy a vakcina a klinikai vizsgálatokban, kontrollált körülmények között hogyan működik, mekkora előnyt nyújt a placebóhoz képest. Az eredményesség viszont azt mutatja meg, hogyan teljesít a vakcina a való világban. Utóbbi jellemzően alacsonyabb, mert az oltási kampányok gyorsaságától a beoltottak sokféleségéig egy sor külső tényezőtől is függ, és a járványhelyzet alakulásával változhat. A hatásosságot a klinikai vizsgálati eredményekből számolják ki, de az eredményességet a természetéből adódóan előre nem lehet mérni, majd csak az oltottak utókövetésével kaphatunk képet róla. (A harmadik fogalommal, a hatékonysággal ebben a cikkben külön nem foglalkozunk, mert az inkább közgazdasági fogalom, a költséghatékonyságot jelenti, azaz azt, hogy az adott készítmény milyen hozammal teljesít a ráfordításhoz képest.)
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a klinikai tesztek eredményéről nem érdemes beszélni. Sőt, épp ez mutatja meg, mennyire fontosak ezek a tesztek, hiszen ezek során lehet megbizonyosodni arról, hogy a vakcina mennyire működőképes (és biztonságos) minden mástól függetlenül.
Hogy számolják a hatásosságot?
A klinikai vizsgálatok harmadik fázisában nagyszámú, több tízezer résztvevőn tesztelik, mennyire működik a vakcina. Ehhez az alanyokat két csoportra osztják, az egyikük a valódi oltóanyagot kapja, a másik hatástalan placebót. De azt, hogy ki melyik csoportba kerül, véletlenszerűen döntik el, és maguk az alanyok, illetve az oltást végző orvosok sem tudják egészen a vizsgálat lezárultáig.
Az injekciók beadása után jön a várakozás. A hatásosság kiszámolásához ugyanis azt hasonlítják össze, hogy a két csoportban hányan betegednek meg azután, hogy beoltották őket, akár az oltóanyaggal, akár a placebóval. Egy előre meghatározott betegszámig folytatódik a vizsgálat, ha ezt elérik, megnézik, hogy a betegek közül hányan melyik csoportba tartoznak.
Nézzük az nyugati világban elsőként engedélyezett Pfizer–BioNTech vakcinájának példáját. A harmadik fázisba 43 448 főt vontak be, közülük 21 720-an kaptak oltóanyagot és 21 728-an placebót. Addig vártak, amíg legalább 164 alany meg nem fertőződött (végül 170-nél zárták le a vizsgálatot). Az előbbi csoportban 8, az utóbbiban 162 fő fertőződött meg legalább hét nappal a második adag beadása (azaz a vakcinát kapók esetében a teljes védettség kialakulása) után.
80 év felettiek Covid-19 vírus elleni oltása egy budapesti háziorvosi rendelőben
Most nézzük, hogyan jutunk el ezekből az adatokból a hatásosságig:
  • Az egyes csoportokban a fertőzöttek számát az összes résztvevővel leosztva megkapjuk a megfertőződés kockázatát. Ez a vakcinások esetén 0,037 százalék, a placebósoknál 0,746 százalék.
  • Ezek különbsége 0,709 százalék, ennyivel csökkentette a kockázatot a vakcina.
  • Hogy lássuk, mennyire hatásos, ezt a különbséget kell elosztani a placebót kapott csoport kockázatával, és megkapjuk a 95 százalékot.
Ugyanígy utána lehet számolni a nyers adatokból, hogy a Moderna vakcinája 94,1 százalékban hatásos, az orosz Szputnyik V pedig 91,6 százalékban.
Nem mindig ilyen magas
Ahogy a kerítés sincs mindenhol kolbászból, a hatásosság sem minden vakcina esetében 90 százalék fölötti, még ha az elsőként jelentett eredményekkel el is voltunk kényeztetve.
Az AstraZeneca esetében annyival bonyolódik a fenti számolás, hogy (egy hiba miatt) két különböző adagolást alkalmaztak. Azok körében, akik két teljes adagot (vagy az ennek megfelelő placebót) kaptak, 62,1 százalék volt a hatásosság, míg azoknál, akik az első alkalommal kisebb adagot kaptak, a második körben pedig teljes adagot, 90 százalék. A két csoport összevont eredménye 70,4 százalék lett. (Az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA az engedélyezéskor úgy ítélte meg, hogy nem minden vizsgálati helyszínről érkezett elég adat, ezért ezeket nem vette figyelembe, és így 60 százalékra lőtte be a hatásosságot.)
Az AstraZeneca február elején közzétett egy előzetes (független szakértők által még nem elbírált) elemzést is, amely ugyanazokon a harmadik fázisú vizsgálatokon alapul, de már több résztvevő adatait dolgozza fel. Ez alapján látszik, hogy a vakcina adagolásával még érdemes lehet variálni, mert a jelek szerint a hatásosság magasabb volt, ha a második adagot később adták be. A cégnél amúgy is kísérleteznek még az optimális adagolással: mi történik, ha fél adagot adnak csak az első teljes helyett; mi történik, ha kombinálják a hasonló technológiájú Szputnyik V-vel; sőt azt is vizsgálják, hogy a Pfizer–BioNTech vakcinájával van-e értelme keverni.
A negyedik vakcina, amelynek a használata már engedélyezett Magyarországon, a kínai Sinopharm készítménye. Ennek a hatásossága a különféle országok saját vizsgálatai alapján 79,34, illetve 86 százalék, de a kínai vakcina kakukktojás, mert ez az egyetlen a négyből, amelynek a harmadik fázisú vizsgálati eredményeit a mai napig nem tették közzé lektorált szaklapban, azaz szabadon ellenőrizhető módon. (A magyar engedély megadásakor még a Szputnyikkal is ez volt a helyzet, az eredmények azóta jelentek meg.)
Időközben azonban megjöttek az első eredmények két további vakcináról is, és fontos újdonságra világítottak rá.
A Novavax vakcinájának a hatásossága az Egyesült Királyságban végzett harmadik fázisú tesztek alapján 89,3 százalék. Ez volt az első olyan vizsgálat, ahol már a gyorsabban terjedő brit variánst is külön figyelték. Az eredeti vírustörzs ellen a vakcina 95,6 százalékosan teljesített, az igazolt fertőzések több mint felét okozó brit variáns ellen pedig 85,6 százalékosan.
Legalább ekkora figyelmet kapott azonban a cég egy második fázisú, azaz sokkal kevesebb résztvevő bevonásával végzett vizsgálata. Ezt Dél-Afrikában folytatták le, ahol a hatásosság csak 60 százalékosnak bizonyult. A megbetegedések túlnyomó többségét a dél-afrikai variáns okozta.
A Johnson & Johnsonhoz tartozó Janssen is bejelentette az első eredményeit, ezek alapján a vakcinájuk 66 százalékos hatásosságú. Mivel az ő harmadik fázisú tesztjeik csak novemberben kezdődtek, ez volt az első vakcina, amelynek a sok résztvevős vizsgálatában már benne volt a dél-afrikai variáns, mert az egyik vizsgálati helyszín éppen Dél-Afrika volt, ahol már akkor is ez a változat volt domináns. Ez meg is látszik abban, hogy ott csak 57 százalékkal teljesített. (Az Európai Gyógyszerügynökség már mindkét új vakcinát vizsgálja, a Janssenét december 1., a Novavaxét február 3. óta.)
Az elsőként engedélyezett vakcinákról még nincsenek ilyen kiterjedt adatok a dél-afrikai variánsra, de a Moderna például már közölte, hogy laborvizsgalatok alapján az ő vakcinájuk is gyengébb ellene, és a Pfizer is hasonlóról számolt be, bár kisebb mértékben.
Mindjárt vissza is kanyarodunk a mutánsok problémájára, de előbb nézzük, hogy teljesítenek a koronavírus elleni vakcinák más oltásokhoz képest.
Mi számít jó hatásosságnak?
A 95 százalékos hatásossági mutatók felülmúltak minden várakozást. A szakértők inkább 50-70 százalék közötti eredményre számítottak, amit jelez, hogy a WHO és az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA is 50 százaléknál húzta meg az elfogadható hatásosság határát – és a később érkezők közül több vakcina valóban ebbe a tartományba is lőtte be magát.
A kiürült Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinák gyűjtődoboza egy osztrák oltóponton 2021. január 7-én
Könnyen lehet, hogy a való világbeli eredményességük a klinikai környezetben legjobban teljesítő vakcináknak sem lesz 90 százalék fölötti. Vannak azért olyan oltások, amelyek a gyakorlatban is ennyire magas hatásfokúak, a kanyaró elleni például amerikai megfigyelési adatok alapján 97 százalék körüli eredményességű, a járványos gyermekbénulás elleni is 90 százalék fölötti, és a bárányhimlő elleni is 90 százalék körüli.
Más oltások azonban jóval szerényebben teljesítenek a mindennapokban – persze ettől még hasznosak. Az influenza elleni vakcina eredményessége évről évre nagy ingadozást mutat, mert mindig az épp az adott szezonban fertőző vírustörzsekhez kell igazítani, és amikor ez jobban sikerül, akkor az oltás is jobban beválik. A vizsgálatok szerint ez jobb esetben 40-60 százalékos eredményességet jelent, de volt már, amikor csak 10-20 százalékot sikerül elérni.
A beoltott is továbbfertőzhet?
Bár a hírek középpontjában általában „a hatásosság” áll, ezzel az egyetlen számmal nem nagyon lehet elmondani, milyen hatásuk lehet a vakcináknak a járványra. Fontos az is, hogy a tünetmentes fertőzéseket visszaszorítják-e, illetve hogy a súlyos betegséget mennyire előzik meg.
A klinikai vizsgálatok során meghatározott hatásosság azt mutatja meg, hogy a vakcina mennyire védi meg a beoltottakat a megbetegedéstől – tehát nem magától a megfertőződéstől. Ha a résztvevők a beoltás után tüneteket produkáltak, tesztelték őket, és ha a teszt igazolta a fertőzést, akkor behúztak egy strigulát a megbetegedettekhez.
A 95 százalékos hatásosság tehát azt jelenti, hogy a beoltottak közül nagyon kevesen lettek akár csak nagyon enyhén is betegek. A teljesen tünetmentesek azonban ebben a számításban nem jelennek meg. Nem azért, mert ez ne lenne fontos, hanem mert a vizsgálatok a még ennél is fontosabbra összpontosítanak. A fertőzőképesség vizsgálata tovább tartana, és minden résztvevőt folyamatosan tesztelni kéne hozzá.
Az egyik nagy nyitott kérdés éppen az, hogy a vakcinák mennyire gátolják magát a megfertőződést, illetve ami még fontosabb: a fertőzés továbbadását.
Ha nem nagyon, akkor is hasznosak, hiszen magukat a beoltottakat megvédik, illetve az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást is csökkentik. A járvány megakasztására viszont akkor kevésbé alkalmasak, és a közösségi immunitás eléréséhez szükséges átoltottsági szintet is magasabbra kell belőni.
Ez a bizonytalanság az oka annak, hogy a már beoltottaktól is azt kérik, ne dobják a gyeplőt a lovak közé, továbbra is hordjanak maszkot, és tartsanak be minden előírást, mert ha ők is tovább tudják adni a vírust, akkor még akár az a helyzet is előállhatna, hogy amíg alacsony az átoltottság, a járványhelyzet még rosszabbra is fordul, mint amikor még egyáltalán nem volt vakcina. (Ebből a szempontból is érdemes figyelni, hogyan alakulnak a beoltottakra vonatkozó szabályok. Világszerte vita van arról, mentesüljenek-e a korlátozások alól, Magyarországon például Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt erről, és Gulyás épp csütörtökön jelentette be, hogy a kormány védettségi igazolványt fog kiadni a beoltottaknak és a betegségen átesetteknek.)
Vannak azért biztató eredmények is ezen a téren. Az AstraZeneca februárban közzétett, előzetes vizsgálati eredményei alapján a vakcinájuk a tünetmentes fertőzést is képes lehet jelentősen, 67 százalékkal csökkenteni már az első dózis után. A Pfizer–BioNTech vakcinájáról is született hasonló előzetes elemzés megfigyeléses vizsgálatok alapján, eszerint az oltás után megfertőződöttek vírusterhelése negyed akkora volt, mint az oltást nem kapott fertőzötteké, ami a remények szerint azt is jelenti, hogy kevésbé is fertőzőek. Mindkét vizsgálat ígéretes, de messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni belőlük.
A súlyos betegségtől biztosan védenek
Egy másik fontos szempont, amely a fő hatásossági mutatóból nem derül ki, de a klinikai vizsgálati eredmények kitérnek rá, hogy a súlyos megbetegedéstől, a kórházi kezelésre szoruló állapottól, illetve a haláltól mennyire véd meg a vakcina. 95 százalékos hatásosságnál ez kevésbé érdekes, hiszen már az enyhe betegség kialakulása is nagyon ritka, de természetesen itt sem mindegy az a néhány százalék. Még érdekesebb azonban a helyzet, ha azokat a vakcinákat nézzük, amelyeknek alacsonyabb, akár csak 60-70 százalékos a hatásosságuk. Ezeknél jellemzően az látszik, hogy a súlyos betegséget jóval magasabb arányban akadályozzák meg.
A klinikai tesztek során a Pfizer–BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca, a Novavax vakcinája és a Szputnyik V is 100 százalékos védelmet nyújtott a súlyos megbetegedés ellen. A Janssené a súlyos betegség ellen 85, a kórházi ellátást igénylő betegség és a halálozás ellen 100 százalékos védelmet ad.
Az tehát a helyzet, hogy az általában a megbetegedésektől kicsit kevésbé védő vakcinák is megbízhatóan akadályozzák meg, gyakorlatilag kizárják a súlyos betegséget és a halált.
Az ellen nem véd
Amivel viszont meggyűlni látszik a vakcinák baja, az a dél-afrikai variáns. Ahogy fentebb írtuk, a két később indult (különböző méretű) teszt résztvevői már találkoztak vele, így tudjuk, hogy a Novavax vakcinája 60, a Janssené 57 százalékos eredményességet produkált ellene.
Egy plakát a Moderna, Pfizer és AstraZeneca vakcináit tartó nővérekről Barcelonában 2021. január 27-én
Az igazi sokk azonban az AstraZeneca vakcinájának a dél-afrikai teljesítménye volt. Az első eredmények alapján ez a vakcina csak 22 százalékos hatásosságú a dél-afrikai variáns ellen. A bejelentés hatására Dél-Afrika fel is függesztette az épp indulás előtt álló tömeges oltási kampányát az AstraZeneca-vakcinával.
Érdemes megjegyezni, hogy ez egy kis létszámú vizsgálat volt, és a kétezer résztvevő nagy része fiatal, így nem volt lehetőség érdemben vizsgálni a súlyos megbetegedés elleni védelmet, de a hasonló technológiájú Janssen-vakcina eredményei alapján könnyen lehet, hogy a súlyos esetek és a halálozás elkerülésére továbbra is jó az AstraZeneca vakcinája is ez ellen a variáns ellen is.
Újratervezés
Ha az bizonyosodna be, hogy a ma ismert variánsok vagy akár egy jövőbeli új mutáció miatt nem sikerül a vírus terjedését megakasztani, illetve a megbetegedések nagy részét elkerülni, akkor elképzelhető, hogy újra kell gondolni a járvány elleni stratégiánkat, legalábbis ideiglenesen. Az AstraZeneca-vakcina dél-afrikai tesztjeit vezető Shabir Madhi szerint lehet, hogy le kell tennünk az áhított nyájimmunitás hajszolásáról, és ehelyett arra kell átkalibrálni a járványkezelést, hogy minél több embert védjünk meg a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, miközben a vírus továbbra is terjedni és fertőzni fog.
„Jelenleg a vakcinák elsődleges feladata, hogy csökkentsék a kórházi kezelésre szorulók és a halálozások számát, és jelenleg ezt meg is teszik. Szükségünk lehet majd jobb vakcinákra, hogy többet tegyenek, mint a halálozás és a kórházba kerülés megállítása. De a vészhelyzetek kezelésében azt kell tenni, amit most rögtön meg lehet tenni”
mondta Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója.
Magyarul a vakcinák akkor is hasznosnak bizonyulhatnak, ha az a közel sem ideális helyzet állna elő, hogy a reméltnél jóval gyengébb védelemmel kell beérnünk a mutálódó vírus miatt.
Akár az is legitim stratégia lehet, ha egy ország a népesség immunizálását az alacsonyabb hatásosságú, de működő, biztonságos és már elérhető vakcinákkal kezdi el, hiszen annál biztosan sokkal jobb ez is, mint ha egyáltalán nem oltanának, majd később, amikor már a gyártási kapacitások engedik, egy még hatásosabb vakcinára váltanak.
Ennyire azonban még ne rohanjunk előre. Nem csak azért, mert nem tudni még, hogy mennyire terjed el a dél-afrikai variáns a világban. Nem is csak azért, mert jó esély van még arra, hogy a mostani vakcinák nagy része is érdemben meg tud birkózni vele (hiszen a direkt erre tesztelt Janssen- és Novavax-vakcina is bőven a határvonalnak meghúzott 50 százalék feletti hatásosságot mutatott). Azért sem érdemes még lemondani az erős védelemről, mert a gyártók már dolgoznak azon, hogy az új variánsokat is nagyobb hatásossággal le tudják gyűrni.
Az influenza elleni vakcinát is évente újratervezik, elképzelhető, hogy a koronavírus ellen is frissíteni kell időnként az oltóanyagot. Az AstraZeneca szerint ha szükséges, idén őszre már le tudnak tenni az asztalra egy módosított vakcinát a dél-afrikai variáns ellen. A Novavax már be is jelentette, hogy kifejezetten erre a variánsra is elkezdik a vakcinafejlesztést. A Pfizer és a Moderna is vizsgálja, lehetne-e egy újabb adaggal növelni a vakcina által a variáns ellenében kiváltott immunválasz erejét és tartósságát.
Az új fejlesztések értelemszerűen nem a nulláról indulnának, sokkal egyszerűbb ráncfelvarrni egy vakcinát egy mutáció miatt, mint kifejleszteni egy teljesen új kórokozó ellen. Az mRNS-vakcináknak – mint a Pfizer–BioNTech és a Moderna készítménye – ráadásul épp az az egyik előnyük, hogy mivel nincs szükség hozzájuk magának a vírusnak vagy egy részének a szaporítására (mert csak a tüskefehérje előállításához szükséges genetikai információ kerül beléjük), gyorsabban igazíthatók új variánsokhoz. Ha egy mutáció szükségessé teszi, hogy változtassanak a vakcinán, Ugur Sahin, a BioNTech vezérigazgatója szerint hat hét alatt előállítható az új oltóanyag. (Bár a bevetése a kötelező tesztelések miatt valamivel hosszabb időbe telne.)
Az AstraZeneca egy belga beszállítója mutatja a vakcina egyik összetevőjét, miközben a levegő hatását vizsgálják rajta 2021. február 10-én
Nem is a hatásosság a legfontosabb
Az megint más kérdés, hogy összességében milyen hatással lesznek a járványra a vakcinák. Ez az eredményességük mellett például attól is függ, hogy hány embert sikerül velük beoltani – ahogy mondani szokás, nem a vakcina ment életeket, hanem a beadása. A Yale és a Harvard Egyetem kutatói például matematikai szimulációval modellezték a vakcinálást, és a tavaly novemberben közzétett tanulmányukban arra jutottak, hogy
az oltási programok kivitelezése nagyobb súllyal járulhat hozzá a programok sikeréhez, mint a vakcinák hatásossága.
Hiába jó maga a vakcina, ha logisztikai problémák lépnek fel (ahogy az épp történik is), ha magas a vakcinák elutasítottsága (ahogy az bizonyos vakcinákkal szemben Magyarországon is felmerül), vagy ha súlyosbodik a járványhelyzet (ahogy itthon is vannak erre utaló jelek).
Az egyértelműnek tűnik, hogy a legmodernebb technológiájú mRNS-vakcinák a leghatásosabbak: a Pfizer–BioNTech 95, a Moderna 94 százalékos vakcinát fejlesztett. De az is látszik, hogy a járvány elleni küzdelemben az alacsonyabb hatásosságú vakcinák is fontos szerepet kaphatnak, mert a súlyos megbetegedéseket és a haláleseteket ezek is segítenek megakadályozni, és bár ez még nem világos, van rá esély, hogy a fertőzés továbbadását is csökkenthetik. Arról nem is beszélve, hogy a legmagasabb hatásosságú vakcinákból a gyártási kapacitások korlátozottsága miatt egyelőre nincs is elég, ráadásul ezeket szállítani és tárolni is nehezebb, mert extra hidegre van szükségük.
Épp ezért mondják rendre a szakértők, hogy hiába marad el a Pfizer–BioNTech vagy a Moderna vakcinájáétól például az AstraZenecáénak a 70 százalék körüli hatásossága. Ha jóval könnyebb eljuttatni a világ minden pontjára (és ami szintén nem elhanyagolható ilyen szempontból: jóval olcsóbb), akkor ezzel együtt is nagy segítség lehet a globális átoltottság elérésében. A Janssen vektorvakcinájának hadrendbe állításával pedig megérkezhet az első olyan oltás, amelyből egy adag is elég, ami a disztribúciót is jelentősen megkönnyíti, és a gyártási kapacitásokkal is kíméletesebb.
Addig is a Telex járványszimulátorával bárki kipróbálhatja, hogyan segítenek a vakcinák visszaszorítani a járványt. Ide kattintva pedig arról lehet látványos grafikonokat nézegetni, hogyan számoltak fel különféle járványokat adatokkal bizonyítható módon az ellenük bevezetett vakcinák.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
„Napról napra olyan számokkal találkozunk, ami arról tanúskodik hogy az új fertőzöttek száma enyhén emelkedő tendenciát mutat” – kezdte az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóját Müller Cecília. Az országos tisztifőorvos szerint a számok egy kicsit aggasztók – a fertőzés az egy hónappal korábbi szintre ugrott –, és az aggodalmat erősíti az is, hogy a környező országokban is tapasztalható a fertőzés újbóli növekedése, ami az vírusmutációk megjelenésével magyarázható. Növekszik a brit mutáció jelenléte is Magyarországon: előző nap 33, pénteken már 69 főnél detektálták a koronavírus ezen változatát. Müller szerint ez már javarészt belföldi fertőzés eredménye, ezért is indokolt az oltással a védettség mielőbbi kialakítása. A dél-afrikai és brazil vírusmutáció egyelőre nem jelent meg Magyarországon.

A tisztifőorvos elmondta az Orbán Viktor által nem sokkal korábban már közölt adatokat: 1860 új fertőzöttet azonosítottak és 99-en haltak meg koronavírus-fertőzöttként az elmúlt 24 órában. Lélegeztetőgépen 299-en vannak, kórházban 3828 beteget kezelnek a Covid-19 tüneteivel. 383 ezren már hivatalosan is átestek a fertőzésen. A hivatalos tájékoztató oldal szerint 13 543 főre emelkedett az áldozatok száma. A gyógyultak száma jelenleg 289 520 fő, az aktív fertőzöttek száma 80 672 főre csökkent, és 19 439 tesztet végeztek.
Eddig 310 448 ember kapta meg az első oltását, 120 649 ember már a második oltáson is túl van.
Magyarországon az idősebbeket a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcináival oltják, a brit AstraZeneca a 18–59 éves korosztályban alkalmazható krónikus betegek esetén. „Semelyik csoport nem marad ki, elindultunk a legidősebbektől, és megyünk visszafelé” – mondta Müller.
Pénteken az oltóhelyeken már megjelenik a Szputnyik V is. Első körben 2800 adag van az orosz oltóanyagból, amit a Dél-pesti Centrumkórházban, a Szent Imre, Szent János és a Honvédkórházban kaphatnak meg az oltakozók – mondta Müller.
Az orosz Szputnyik V nem krónikus betegeknél, korhatári korlátozás nélkül vethető be a magyarországi szabályozás szerint. A tisztifőorvos azonban hozzátette, hogy a szabályozás a tapasztalatokkal változhat, így elképzelhető, hogy később krónikus betegeknél is alkalmazhatják, ahogyan ezt Oroszországban és Szerbiában is teszik.
  • Az orosz oltás első háromezer adagjára azonban nem tolongtak a jelentkezők, erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
  • Arról pedig, hogy az oltóanyagok hatékonysága hogyan áll a koronavírus esetleges mutációival szemben, itt olvashat részletesen.
  • A járvány oltásokkal való visszaszorításához nézze meg a Telex járványszimulátorát.
  • A vakcinaigazolvánnyal kapcsolatos kérdésekről itt olvashat.
A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>
Minden negyedik szociális intézmény lakója megfertőződött
21 ország adatai azt mutatják, hogy a halálos kimenetelű koronavírus-fertőzések áldozatainak 46 százaléka ápolási-gondozási otthonok lakója. Müller szerint ez rendkívül magas arány, ami indokolja ezeknek az otthonoknak a fokozott védelmét:
„Magyarországon nem voltak magára hagyott otthonok, mint ahogy olvassuk ebben a szakirodalomban, amire utaltam. Nem kívánok országokat megjelölni, szabadon látható ez az adattartalom, ahol voltak sajnos magukra hagyott otthonok. Nálunk fennmaradt a szociális intézmények stabil működése, ez nagyon fontos” – mondta Müller, megköszönve a szociális otthonok dolgozóinak munkáját.
Magyarországon az összes gondozott negyedét, 27 ezer embert érintett a megbetegedés. Közülük 840 ember került kórházba. A 27 ezerből 3316 ember halt meg, de Müller szerint mindannyiuk krónikus betegek voltak, még ha a koronavírus „fel is tette a pontot az i-re”.
A sajtó beolvasott kérdéseire Müller Cecília a következőket válaszolta:
  • Konkrét gyógyszer nincs, amelyik akadálya lenne az oltásnak, de a kezelőorvos dönthet, hogyan alkalmazza a védőoltást ilyen esetekben.
  • A csoportos kezelések nem megengedettek, de az egyéni gyógytornász tevékenységnek semmi akadálya nincsen, betartva a fertőtlenítés és a maszkviselés szabályait.
  • Az oltóanyag elosztását a vakcina mennyisége határozza meg. A háziorvosok mindegyike kapott valamilyen oltóanyagot.
  • Várandós nőknek egyelőre egyik oltóanyagot sem ajánlják Magyarországon. Akik várandósságot terveznek, a második oltás után két hónapot várjanak a megtermékenyüléssel.
Kiss Róbert rendőr alezredes beszámolója szerint 24 556 ember ellen indult rendőri intézkedés maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt a szabályozás életbe léptetése óta.
Kijárási tilalom megsértéséért 316 személlyel szemben indult rendőri intézkedés az elmúlt 24 órában. Ezzel a szabályok életbe léptetése óta már 36 833 emberrel szemben kellett intézkedni.
Kabán az elmúlt napon egy italboltot zárattak be a hatóságok hat hónapra, mert az ellenőrzéskor a rendőrség „hat személyt tapasztalt”, akik a maszkviselési szabályokat is figyelmen kívül hagyták.

Megkezdte az Európai Gyógyszerügynökség, vagyis az EMA Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) a német CureVac gyógyszervállalat koronavírus elleni oltóanyagának folyamatos felülvizsgálatát, angolul a rolling review-t. A gyógyszerfelügyeleti hatóság szerepét betöltő EMA pénteki közleménye szerint a bizottság döntése a szakvizsgálat megkezdéséről a laboratóriumi kutatások és a felnőtteknél végzett korai klinikai vizsgálatok előzetes, kedvezőnek mutatkozó eredményein alapul.

Az EMA megkezdi a vakcina biztonságosságának, ellenálló képességének és a koronavírus elleni hatékonyságának felmérését, illetve a klinikai vizsgálatok rendelkezésre álló adatainak kiértékelését, hogy megállapítsa, az oltóanyag megfelel-e a gyógyszerminőség szokásos normáinak. A folyamatos szakvizsgálat addig folytatódik, amíg elegendő bizonyíték nem áll rendelkezésre a hivatalos forgalomba hozatali engedély iránti kérelem benyújtásához – írja az MTI a közlemény alapján.
A vakcina európai uniós forgalmazását a benyújtást követő vizsgálat eredménye alapján az EMA pozitív ajánlásával az Európai Bizottságnak kell hivatalosan engedélyeznie. Az uniós gyógyszerügynökség ez idáig a Pfizer amerikai gyógyszergyártó és partnere, a BioNTech német biotechnológiai cég által kifejlesztett vakcinát, a Moderna amerikai biotechnológiai vállalat oltóanyagát, illetve az AstraZeneca gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagát ajánlotta uniós alkalmazásra.
A folyamat felgyorsítása érdekében a gyógyszerügynökség korábban megkezdte a Johnson&Johnson és a Novavax amerikai gyógyszeripari vállalatok által fejlesztett oltóanyagok folyamatos értékelését is. Az Európai Bizottság november közepén kötött szerződést a német CureVac gyógyszervállalattal, az első körben 225 millió adag koronavírus elleni oltóanyag vásárlásáról, fenntartva további 180 millió adag igénylésének lehetőségét a vakcina biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítását követően.
A CureVac oltóanyaga a hírvivő RNS (mRNS) technológián alapul, amely lipid-nanorészecskék segítségével juttatja be a sejtekbe az mRNS-t. Az alapelv az mRNS molekula információs adathordozóként való alkalmazása, melynek segítségével az emberi szervezet saját maga tudja előállítani az egyes betegségek leküzdéséhez szükséges hatóanyagokat.

Ellentmondás van Szijjártó Péter külügyminiszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozatai között, amelyek arra utalnak, hogy egyelőre Ororszország sem tud annyi vakcinát szállítani Magyarországra, amennyit korábban megígértek. Gulyás Gergely február 11-i nyilatkozata szerint az eredetileg februárra ígért 300 ezer helyett csak 100 ezer ember oltására elég vakcinát tudnak küldeni az oroszok.

A kormányzati koronavírus oldal szerint Szijjártó Péter január 22-én ezt mondta az orosz vakcináról, miután Moszkvában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel:
Az oltóanyag három ütemben érkezik majd: az első hónapban 300 ezer, a másodikban félmillió, a harmadikban pedig 200 ezer ember beoltásához elegendő mennyiségben.
Szijjártó 300 ezer ember oltására elég oltóanyagot emlegetett. Mivel az orosz vakcinából is két dózist kell beadni egy embernek, ez az első hónapban 600 ezer adag oltóanyagot jelentett volna, a teljes orosz szállítmány pedig 2 millió adag.
Ezzel szemben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter február 11-én ezt mondta – szintén a kormányzati koronavírus oldalon idézett nyilatkozatában:
A lekötött 2 millió adag orosz vakcinából februárban 200 ezret vár Magyarország.
Gulyás szavaiból tehát az következik, hogy az orosz fél az első hónapban nem 300 ezer, hanem csak 100 ezer ember oltására elegendő oltóanyagot tud szállítani.
Mindez csak azért érdemel figyelmet, mert a magyar kormányzati kommunikáció egyik fő üzenete az elmúlt hetekben épp az volt, hogy az Európai Unió nem tud elég vakcinát beszerezni, és Brüsszel tehetetlensége miatt a magyar kormány orosz és kínai oltóanyagokkal oldja meg a helyzetet. A „brüsszelező” kormányzati propaganda lépten nyomon azt emlegette, hogy nincs elég „nyugati” vakcina, miközben a valóság az, hogy 50. napja Magyarországon szinte csak az EU-n keresztül érkezett vakcinával oltanak. Ezen a héten kezdődött csak meg az oltás az orosz vakcinákkal, de a Szputnyik V-ből mindössze 2600, hatvan év feletti ember kap, és csak Budapesten.
Ahogy a világméretű igények miatt a nyugati gyártók, úgy az orosz Szputnyik V előállítója is komoly kapacitásproblémákkal küszködik, még a a hazai szükséglet kielégítése is lassan megy. Az orosz vakcinára legalább 50 országnak van előjegyzése, ami 1,2 milliárd dózis legyártását teszi szükségessé. Oroszország ezért másokhoz hasonlóan szintén külföldi gyártással oldaná meg a megrendelések teljesítését.
Kína fontos adatokat nem tesz hozzáférhetővé az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon szakértői számára, akik a járvány eredetét kutatják – közölte a Reutersszel Dominic Dwyer ausztrál infektológus.

A WHO szakértői 174 olyan 2019 decemberében, Vuhanban regisztrált koronavírusos megbetegedés nyers adataihoz szerettek volna hozzáférni, amelyeket a járvány korai szakaszában regisztráltak. A nyers adatok jellemzően anonimak, de fontos részleteket tartalmaznak, például az is kiderülhet belőlük, hogy egy adott beteg diagnosztizálásakor milyen kérdéseket tettek fel az orvosok, azokra hogyan válaszolt a beteg és később a válaszokat mi alapján elemezték.
Dominic Dwyer a WHO szakértői csapatával Vuhanban, 2021. január 29-én.
Azért is lenne nagy szüksége a kutatóknak a kérvényezett nyers adatokra, mert a szóbanforgó 174 esetnek csak a fele köthető ahhoz a vuhani halpiacnak, amit a fertőzés forrásának tartanak.
Kína azonban nem engedte, hogy ezekbe a nyers betegadatokba belenézhessenek a WHO szakemberei, az esetekről csak kivonatos ismertetőket osztottak meg velük.
A WHO kutatóit január elején beengedték Vuhanba és négy hetet ott is tölthettek, de ennek az első fele egy kötelező szállodai karantén volt és a második két hétben is csak a Kína által hivatalosan leszervezett látogatásokra korlátozódott az ottlétük. A kutatócsoport tagja, Dwyer ennek ellenére is azt mondta, hogy a WHO szakemberei számára összességében így előrelépés, hogy januárban több adathoz fértek hozzá, mint tavaly bármikor.
A kutatócsoport megállapításainak összefoglalóját várhatóan pénteken teszi közzé az Egészségügyi Világszervezet. A csoportot vezető Peter Ben Embarek kedden arról beszélt, hogy továbbra sem utal semmi arra, hogy a vírus egy laborból került volna ki, továbbra is az a legvalószínűbb magyarázat, hogy egy állatfajról ugrott át az emberre.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Már 15 millió embert oltottak be az Egyesült Királyságban a koronavírus ellen. Boris Johnson miniszterelnök „rendkívüli bravúrnak” és „mérföldkőnek” nevezte, hogy alig több mint két hónappal az oltási program december 8-i kezdete után mostanra sikerült a lakosság több mint 22 százalékához eljuttatni a vakcinát.

Várhatóan hétfőn jelenti be a brit kormány, hogy sikerült teljesen beoltatni az első négy prioritást élvező társadalmi csoportot, azaz a frontvonalban dolgozó egészségügyiseket, az idősotthonok lakóit és gondozóit, a 70 év felettieket, valamint a klinikailag rendkívül sebezhető személyeket. Mostantól pedig kiterjesztik az oltásokat a 65 év felettiek, és a klinikailag sebezhető krónikus betegek részére is. De „senki nem nyugodhat a babérjain”, mondta Johnson:
„Még mindig egy hosszú út áll előttünk. És biztos, hogy lesznek buktatók ezen az úton. De az alapján, amit eddig elértünk, tudom, hogy magabiztosan mehetünk előre.”
Matt Hancock egészségügyi miniszter is arról beszélt, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a vírus elleni küzdelemből: „A vakcina az út a szabadságunk felé – oltásról oltásra fogjuk leverni ezt a vírust.” A brit egészségügyi szolgálat (NHS) vezetője, Sir Simon Stevens is „figyelemre méltó közös eredménynek” nevezte, hogy 10 hét alatt 15 millió embert sikerült beoltani a koronavírus elleni vakcinával.
„Az NHS oltási programja a legnagyobb és a leggyorsabb egész Európában – és az egészségügyi szolgálat történetében – és ez a fantasztikus munkatársaink hozzáértésének, gondoskodásának és nagyon kemény munkájának köszönhető, amiben segítettek nekünk a helyi közösségek, az önkéntesek és a fegyveres erők is.”
Világszinten az Egyesült Királyság a harmadik helyen áll a beoltottak arányában, egyedül Izrael és az Egyesült Arab Emírségek előzi meg. Csak szombaton több mint 505 ezer ember kapta meg az első oltását a szigetországban, velük együtt pedig eddig összesen 15 millió 62 ezren kaptak már legalább egy adagot a koronavírus elleni oltásból. Várhatóan áprilisig tart, amíg az 50 év felettieket és a krónikus betegeket teljesen beoltják, utána pedig a tervek szerint őszig minden 16 év feletti felnőtt megkaphatja a védőoltást a koronavírus ellen.
A járvány viszont továbbra is ugyanúgy terjed a briteknél: 10 972 új esetet jelentettek a brit hatóságok egy nap alatt, és 258-an haltak bele az elmúlt 24 órában a koronavírus-fertőzés tüneteibe – ezzel 117 ezer fölé nőtt a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma.
Szintén kapcsolódó hír, hogy február 15-től megváltoznak a beutazási szabályok az Egyesült Királyságba: eszerint 10 napig kötelező karanténban kell maradnia a beutazóknak, ezalatt pedig 2 koronavírus-tesztet kell elvégezniük, amit egy kormányzati honlapon kell megrendelniük a beutazás előtt. Ráadásul az országba eleve csak egy 3 napnál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel lehet belépni, amivel így összesen háromszor kell tesztelnie magát a COVID ellen annak, aki be akar lépni a szigetország területére.

Elindult a magyar állam repülőgépe Pekingbe az első vakcinaszállítmányért – jelentette be Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára hétfő hajnalban Szijjártó Péter miniszter Facebook-oldalán.



A pekingi érkezés után 550 ezer adag vakcinát pakolnak a gépre, amely várhatóan kedden délben érkezik vissza Magyarországra. Ez a vakcinamennyiség 275 ezer ember beoltásához elegendő, hangzik el a videóban.

Menczer Tamás arról is beszél a videóban, hogy ez az a vakcina, amelyet a világban már több mint 30 millió ember megkapott; körülbelül 500 ezren kapták meg Szerbiában, köztük sok vajdasági magyar.
Azt mondta, a magyar szakemberek megvizsgálták a vakcina dokumentációját és gyártóhelyét. Az érkezés után a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársai az ilyenkor még szokásos vizsgálatokat elvégzik, és ha mindent rendben találnak, kezdődhet az oltás. „A kínai vakcinával jelentősen gyorsíthatunk az oltási ütemterven. Minden élet és minden munkahely számít” – hangsúlyozta Menczer Tamás .

Hatalmas dugók alakultak ki a német–cseh határon, miután Németország vasárnap hajnalban beutazási tilalmat és szigorúbb határellenőrzést vezetett be a koronavírus új mutációinak terjedése miatt.



A tilalom szerint kizárólag német állampolgárok, németországi lakhellyel rendelkező külföldiek, illetve egészségügyi dolgozók, árufuvarozók léphetnek be az országba előzetes regisztráció, valamint negatív koronavírusteszt után. Horst Seehofer belügyminiszter már a lezárásokkor jelezte, hogy az új ellenőrzések „némi késedelmet okozhatnak majd a határokon”. A német rendőrség szerint vasárnap nem volt komolyabb fennakadás, valószínűleg a hétvégi enyhe forgalom miatt.
A lezárás utáni első munkanapon, hétfő hajnalra, illetve kora reggelre azonban több határon is kilométernyi sorok torlódtak fel.
Dugó a német-cseh határon
A D8-as autópályán végig kamionok álltak, a rendőrségnek pedig szabályoznia kellett a határ előtti alagutakba való behajtásokat és a felüljárókra felhajtók létszámát is. A D5-ös autópályán
csaknem húsz kilométer hosszú dugó alakult ki,
de ahogy arról a cseh sajtó beszámolt, problémákra lehet számítani több olyan másik úton is, melyek a két országot kötik össze.


Az operatív törzs szokásos napi tájékoztatóját, ahol először György István területi közigazgatásért felelős államtitkár foglalta össze, hol tartunk most az oltási tervvel. Magyarországon eddig 336 207 embert oltottak be, több mint 129 ezren pedig már a második oltást is megkapták.
Kitért arra is, hogy az oltóhelyeken nem lehet majd választani a vakcinákból, mivel azokból az egész világon hiány van. „Az oltás önkéntes, hiszen szabadon lehet dönteni arról, hogy szeretnénk-e oltást kapni, és arról is dönthetünk, hogy az adott oltóhelyen elfogadjuk-e a rendelkezésre álló oltást.” Arról, hogy az oltóhelyen milyen vakcinával történik az oltás, időben tájékoztatják az érintetteket. Az, aki nem fogadja el az éppen rendelkezésre álló vakcinát, nem esik ki a rendszerből, a regisztráltak listáján marad. Várnia kell, amíg nem lesz olyan vakcina, amellyel beoltatná magát.
Az oltási rendben egyébként a negyedik szakasznál tartunk. Az orosz vakcinát bizonyos kockázati krónikus betegségek esetén nem adják. A háziorvosok ehhez minden héten egy listát kapnak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy arról mindig a háziorvos dönt, hogy az adott személy oltható-e. Hozzátette, hogy hetente még mindig csak 10–12 fő számára elegendő oltóanyagot tudnak adni a háziorvosoknak.
A negyedi körben elkezdődött a 60 év alatti krónikus betegek oltása, „ez viszont nem jelenti azt, hogy a 60-70 év közötti személyek kimaradnának az oltásból”, hangsúlyozta György István. Amellett, hogy zajlik a legidősebbek oltása az AstraZeneca-oltóanyag viszont csak 18 és 60 év között adható. Ezen a héten is négyféle vakcinával oltanak.
  • Pfizerrel,
  • Szputnyik V-vel,
  • Modernával és
  • AstraZenecával.
A héten folytatják a regisztrált legidősebb személyek oltását; a Moderna-vakcinával elkezdődik az idősotthonok lakóinak második körös oltása. A háziorvosok pedig 4-4 főt, bizonyos krónikus betegséggel nem rendelkező személyeket választhatnak ki és olthatnak be. A következő egy hétben 60 ezer ember kaphatja meg az oltást a kórházi oltópontokon, és úgy számolnak, hogy valamivel több mint 23 ezer 60 év alatti krónikus betegeket is beoltanak.
Az oltási programba összesen 102 kórházat, 120 szakrendelőt és 5004 háziorvosi rendelőt vontak be.
Az államtitkár kitért Hadházy Ákos legújabb akciójára, a független parlamenti képviselő szerint ugyanis felháborító, hogy a háziorvosoknak kell az oltóanyagot átvenniük. György István szerint viszont ez az általános eljárás. Ezután arról beszélt, hogy „a Gyurcsány-párt arra biztatja az embereket, hogy bizonyos oltóanyagokat ne fogadjanak el”. Ez viszont szerinte „nem politikai kérdés, hanem járványügyi szakkérdés. Arra kérünk mindenkit, hogy senki ne beszéljen le semmilyen vakcináról. Mindenkinek joga van eldönteni, hogy oltakozik-e, és a felajánlott vakcinát elfogadja-e.” Összefoglalva pedig hangsúlyozta, hogy Gyurcsányék veszélyeztetik a magyar emberek életét.



A politikai kitérő után Kiss Róbert, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese elmondta, hogy Románia ismét szigorított. Aki Magyarországról lép be az országba hatósági házi karanténba kerül, de ez nem vonatkozik azokra, akik 24 órán belül elhagyják az országot, vagy akik igazolni tudják, hogy átestek a betegségen, illetve rendelkeznek 72 óránál nem régebbi PCR-teszttel. Ezután részletes adatokat sorolt arról, hogy az elmúlt egy napban hányszor kellett a rendőröknek intézkedniük a rendeletek be nem tartása miatt, így például hány üzletben nem viseltek maszkot, hányszor találkoztak olyan emberrel, akiken a közterületen vagy a tömegközlekedési eszközökön nem volt maszk, és felsorolta, hányszor intézkedtek a kijárási tilalom megszegése miatt, és hány helyszínen ellenőrizték a hatósági házi karanténban lévőket. A rendőrök több házi bulinak is véget vetettek Budapesten: az Akácfa utcában, három lakásban, egy 54 fős partit fújtak le.
Müller Cecília országos tisztifőorvos először nemzetközi híreket sorolt, melyek lényege az volt, hogy a járvány továbbra is tombol. Ezután elmondta, hogy a fertőzöttek száma Magyarországon is nő, és elismételte a napi adatokat, melyeket ebben a cikkünkben foglaltunk össze.
Kitért arra, hogy többféle vírusmutáns indult el a világban. Az ismert mutációkon túl a szakirodalomban hét-nyolcféle mutánst is említenek. Ez szerinte azért érdekes, mert ez a vakcinák hatásosságát is befolyásolhatja. Elmondta, hogy a héten Pfizer-, Szputnyik és Sinopharm-vakcinákat is várnak Magyarországra. A vakcinák különbözőségéből adódik, hogy különböző csoportokat kezdenek oltani. A gyártó határozza meg, hogy az adott vakcina kinek a részére biztosítja a hatásosságot.
„Várjuk a kínai vakcinát. Ez hasonló ahhoz a vakcinához, amelyet Magyarországon is fejlesztünk. Ez egy régi, bevált, ismert technológia. Tartalmazza a teljes vírust elölt, inaktív formában. Vagyis betegséget nem tud okozni, az immunrendszert ellenanyag termelődésére késztetni”
– magyarázta Müller.
Hozzátette, hogy a Sinopharm-vakcinákat sokkal egyszerűbb „kezelni”: hűtőben, 2-8 fokon és hosszabb ideig tárolható. A jelenleg forgalomban lévő vakcinák mindegyike védelmet nyújt a vírussal szemben. Végezetül pedig elmondta, hogy az oltóanyagokat már gyerekeken is elkezdték tesztelni.
A tájékoztató végén ezúttal is felolvasták az előre kiválogatott újságírói kérdéseket. Szám szerint kettőt, melyekre az alábbi választ adták:
  • Több internetes oldalt is azonosítottak már, ahol csodaszereket kínálnak a koronavírussal szemben. Megállapították, hogy ezeknek a szereknek nincsen semmilyen hatásuk, ilyen csodaszer nem létezik.
  • A kínai vakcinát is olthatják majd a háziorvosok. Ennek kezelése lényegesen egyszerűbb, ezért azt könnyebb is lesz teríteni a háziorvosoknak.
 
Szerző Hasonló Témák Fórum Válaszok Dátum
hasznosimre Techonlógia 2
Top