Koronavírus terjedésének modellezése

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
St. Louis doctor simulates the final moments of a COVID-19 death in viral



Kiszivárgott dokumentumok mutatják meg, hogy Kína félrevezető számokat közölt a koronavírusról a járvány korai szakaszában

A koronavírus kiindulópontjának tekintett Hupej tartomány egészségügyi hatóságai által készített, belső felhasználásra szánt, titkos dokumentumokat tett közzé a CNN, amelyek megmutatják, hogy a járvány korai szakaszában Kína félrevezető számokat publikált a vírus terjedéséről. A lap szerint a dokumentumokban nincs konkrét bizonyíték a valós helyzet szándékos elkenésére, de számos olyan információ kiderül belőle, amelyet a hatóságok máshogy tudtak, mint amit aztán a nyilvánosság elé tártak.
Az iratokat egy olyan szivárogtató juttatta el a lapnak, aki a kínai egészségügyi rendszerben dolgozott. A hitelességüket a kínai járványkezelésre rálátó több független forrás is megerősítette, illetve maguknak a fájloknak a vizsgálata is arra utal, hogy valóban ott készült és azok készítették, mint amit a kiszivárogtatójuk állít. A közzétételük már csak azért is nagy jelentőségű, mert Kína az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben igyekszik megkérdőjelezni, hogy egyáltalán nálunk bukkant-e fel a vírus. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig épp egy hete jelentette be, hogy nemzetközi kutatócsoportot fognak küldeni Kínába, a vírus eredetének feltárására.

Soha nem látott betekintés a kínai járványkezelésbe
A helyi betegségmegelőzési központból 117 oldalnyi, eddig nem ismert dokumentum szivárgott most ki. A pandémia kezdete óta ez a legjelentősebb szivárgás Kínából, amely megmutatja, hogy Hupej tartomány hatóságai valójában mit tudtak a vírusról a pandémia kezdeti szakaszában. Nem egyszerűen arról van szó, hogy Kína nem közölt minden rendelkezésére álló információt. Egy belső vizsgálat azt is megállapította, hogy a túlbürokratizált, alulfinanszírozott és munkaerőhiányos hivatali rendszer hátráltatta a járvány korai azonosítását és a kezdeti válaszlépéseket is.
A CNN hosszú, tényfeltáró cikke szerint Kína az új fertőzöttek és a halálesetek számát is kozmetikázta, átlagosan háromhetes csúszásban volt az új esetek diagnosztizálásában, és Hupejben már december elején rengeteg megbetegedésről tudtak. Február 10-én például 2478 új esetről számoltak be a kínai hatóságok, Hupejben azonban valójában 5918 esetet jelentettek, ami több mint a duplája a hivatalos számnak. A halálesetek számában is voltak furcsaságok: március 7-én a hivatalosan közzétett adatok szerint Hupejben 2986 áldozata volt a járványnak, de a belső számok 3456 halálesetről szóltak.
Az eltérésben a lapnak nyilatkozó elemzők szerint közrejátszhatott, hogy a kínai hatóságok túl szűkre szabták a fertőzöttek kategorizációját, valójában sok olyan, gyanúsnak ítélt esetet is igazoltnak kellett volna tekinteni, amelyek a belső számokban szerepeltek, de kifelé nem közölték őket. Ugyanezeket az eseteket a szakértők szerint a világ legtöbb más országában kevésbé konzervatívan értékelték volna, és több lett volna közülük a fertőzöttnek tekintett eset. Kínában azonban a jelek szerint a járvány első hónapjaiban a fertőzöttségi mutatók alacsonyan tartására törekedtek a hatóságok, pedig a kevésbé szigorú esetdefiníció pontosabb képet adhatott volna a valós járványhelyzetről.
A különféleképpen kategorizált esetek zavarossá tették a közölt számok értékelését. Azt például már eddig is tudni lehetett, hogy a kínai egészségügyi minisztérium január végi iránymutatása szerint az orvosoknak gyanúsként kellett jelenteniük azokat, akik kapcsolatba léptek fertőzöttekkel, és lázuk, illetve tüdőgyulladásos tüneteik voltak. Ha ez utóbbiakat röntgennel vagy CT-vel is megerősítették, akkor számított az illető klinikailag diagnosztizált esetnek. Igazolt fertőzöttnek azonban csak PCR-teszt után tekintették. Az esetdefiníció csak február közepén változott meg, ekkortól számítják bele az igazolt esetek számába a klinikailag diagnosztizált betegeket is.
A kiszivárgott dokumentumok számai azonban nem mutatnak egyértelműen tudatos manipulációt. Ezt jelzi, hogy két alkalommal a hivatalos halálozási számok még magasabbak is voltak – igaz, minimálisan –, mint a belső adatok szerint. Mindez inkább azt a magyarázatot erősíti, hogy a járvány korai szakaszában a hatóságok nem voltak a helyzet magaslatán.
Alulfinanszírozott rendszer, munkaerőhiány
A dokumentáció a 2019. október és 2020. április közötti időszakot öleli fel, és a benne lévő információk egyértelműen megmutatják, hogy mennyire rugalmatlan volt a kínai egészségügyi rendszer, amelyet a felülről lefelé irányuló bürokrácia és a merev eljárásrend is korlátozott.
A lap szerint a bizonyítékok alapján a járvány korai szakaszának több kritikus pillanatában is rossz döntéseket hoztak a kínai hatóságok.
Az egyik legszembetűnőbb probléma a koronavírusos betegek diagnosztizálásának lassúsága volt, a hupeji egészségügyi tisztviselők hibás tesztelési és esetjelentési mechanizmusokra támaszkodtak.
Egy január 10-i dokumentumból például kiderül, hogy a tesztelőközpontok ellenőrzését végző vizsgálat megállapította, hogy a 2003-as SARS-járványhoz kifejlesztett, de ezúttal is használt tesztek az új koronavírus kimutatására alkalmatlannak bizonyultak, mert rengeteg fals negatív eredményt adtak. Ráadásul az elégtelen védőruházat miatt a tesztelésre levett mintákat gyakran inaktiválni kellett a teszt elvégzése előtt, ami további fals negatív eredményekhez vezethetett.
Az első hónapokban a tünetek megjelenése és a megerősített diagnózis között átlagosan 23,3 nap telt el, ami nagyon hátráltatta a járvány nyomon követését, illetve gátolta a vírus terjedésének lassítását. Márciusra ez a helyzet a belső dokumentumok szerint is jelentősen javult, akkor már az igazolt esetek 80 százaléka még aznap bekerült a rendszerbe.
Az iratok alapján a tartomány járványügyi rendszere már a koronavírus-járvány kitörése előtt is súlyos problémákkal küzdött. Jelentős munkaerőhiány lépett fel, és a meglévő személyzet is demotivált volt és elhanyagoltnak érezte magát, nem állt rendelkezésre megfelelő tesztelési kapacitás, a rendszer súlyosan alulfinanszírozott volt, és az fertőző betegségek jelentésére szolgáló – egyébként a 2003-as SARS-járvány után felállított – informatikai rendszer is lassú és nehézkes volt.
A belső dokumentumokból ugyanakkor az is látszik, hogy a hupeji hatóságok nagyon hasonló problémákkal küzdöttek, mint amilyenekbe később a nyugati országok járványügyi és egészségügyi rendszereit is belefutottak.
Egy eddig nem jelentett, óriási influenzajárvány
A dokumentumokból az is kiderül, hogy Hupej tartományban a koronavírus-járvány megjelenésével egy időben, tavaly december elején kitört egy súlyos influenzajárvány is, amelyről a külvilág eddig nem tudott. Az influenzás betegek száma hússzorosa volt az egy évvel korábbinak, ami még nagyobb terhet rótt a már amúgy is a teljesítőképessége határán egyensúlyozó egészségügyi ellátórendszerre.
Az nem derül ki az iratokból, hogy a két járvány között volt-e bármi kapcsolat, illetve hogyan hatott az influenzajárvány a koronavírus-járvány kezelésére. Felmerülhetne, hogy a sok influenzásnak gondolt eset egy része valójában azonosítatlan koronavírus-fertőzött volt, de a CNN-nek nyilatkozó szakértők óvatosak voltak ezzel kapcsolatban, szerintük ezt ennyi információ alapján nem lehet kideríteni. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az influenzajárvány jóval súlyosabb volt a Vuhantól 320 kilométerre fekvő Jicsang városában, mint a koronavírus-járvány epicentrumának tekintett Vuhanban – ez a koronavírus eredetét kutató későbbi WHO-vizsgálat szempontjából lehet fontos információ.
A CNN felidézi, hogy a kínai kormány határozottan elutasította az Egyesült Államok és más nyugati kormányok vádjait, miszerint szándékosan leplezte a vírussal kapcsolatos valódi információkat. Kína június 7-én kinyilvánította, hogy mindig „időben, nyíltan és átláthatóan” kommunikált a járványról, és a lehető legkorábban közölt minden részletes adatot. A lap megkereste a kínai külügyminisztériumot és a hupeji egészségügyi hatóságot is, de egyikük sem reagált a most közzétett dokumentumok megállapításaira.
Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a belső iratok sem számolnak be semmiféle olyasmiről, ami arra utalna, hogy a vírus emberi eredetű lett volna, vagy laborból szabadult volna el – ez visszatérő vádja a világ összeesküvés-hívőinek, hiába cáfolták már tudományos alapon is a világ különböző kutatócsoportjai.

2020 januárjában Kína lejelentette az Egészségügyi Világszervezetnek, hogy új, emberről emberre terjedő vírust azonosítottak az országban. Nem sokkal később az első országhatáron kívüli beteget is azonosították Thaiföldön, hogy aztán már alig akadjon olyan ország, ahol ne jelent volna meg a betegség. Az új koronavírus, becsületes nevén a SARS-CoV-2, úgy átalakította az életünket 2020-ban, amire korábban gondolni sem mertünk volna. Egy évünk volt arra, hogy egy teljesen új, nagyon fertőzékeny, és potenciálisan hosszú távú egészségügyi következményekkel járó vírust megismerjünk. Ezt tudjuk jelenleg.

2020 előtt majdnem világszintű karantént, utazási tilalmat, kijárási korlátozásokat, teljes gazdasági ágazatok összeomlását fenyegető járványokat csak a katasztrófafilmekben láttunk. Például a mostani helyzetre kísértetiesen hasonlító Fertőzés című hollywoodi szuperprodukcióban, amelyben egy denevérben élő vírus jutott át a disznóhús közvetítésével az emberre. Steven Soderbergh rendező mintha a jövőbe látott volna: idén kis túlzással megtörtént az, amit a filmjében megmutatott, csak szerencsénkre egy kevésbé halálos vírussal.
Soderberghnek persze nem kellett nostradamusi magasságokig törnie, ha fel akarta építeni a történetét: tudósok nagyon régóta szajkózzák, hogy túlságosan nagy szeletet veszünk el magunknak a természetből, ez pedig előbb-utóbb komoly problémákat okozhat. Ahogy egyre gyakrabban érintkezünk olyan vadállatokkal, amikkel korábban nem volt kapcsolatunk, megnő az esélye annak, hogy újabb és újabb hasonló járványok fenyegessék az emberiséget.
A koronavírussal szerencsére viszonylag olcsón megúsztuk: veszélyes, nagyon fertőzékeny, de egy egészséges szervezetre nem hat úgy, mint például régen a spanyolnátha. A baj csak az, hogy alapvetően egészségtelen társadalom vagyunk (mi, magyarok például európai viszonylatban igencsak a lista végén kullogunk, az elhízásban viszont mi visszük a prímet), ezért
nem biztos, hogy akkora biztonságban vagyunk a fertőzés során.
Az új típusú koronavírus első regisztrált esetei valamikor 2019 decemberében jelenhettek meg Kínában, de több kutatás már azt mutatja, hogy nyáron is keringhetett a levegőben, csak még nem azonosították. Kína január első felében jelentette a járványt az Egészségügyi Világszervezetnek, valószínűleg korábban is tudták, hogy gond lesz, de visszatartották az információt. Január 13-án regisztrálták az első országhatáron kívüli beteget Thaiföldön, majd a vírus brutális gyorsasággal az egész bolygón elterjedt. Elente nagyon keveset tudtunk róla, de most már azért van fogalmunk arról, mivel állunk szemben – a hosszú távú hatásokat azonban még mindig alig értjük.
Keveset tudni például arról, hogy a vírus miképp kerülhetett át állatokról az emberre: valószínűleg denevérben „érlelődött”, majd egy közvetítő állaton keresztül ugrott át ránk, nagy eséllyel a vuhani élőállat-piacon. Január 21-én sikerült szekvenálni a vírus genomját, 3 nappal később pedig kutatók részletesen leírták a szerkezetét. Megkezdődött a gyógyszer- és vakcinakutatás.
Mi fán terem a SARS-CoV-2?
Az új koronavírus csak egy a koronavírusok családjából, ami 40 ismert tagból áll. A vírus 90 nanométer széles (a méter majdnem egymilliárd része), nagyjából milliomod része azoknak a sejteknek, amelyeket rendszerint a tüdőben megtámad. Négy különböző fehérjéből áll, valamint egy hosszú szál RNS-ből, utóbbi tárolja a vírus genetikai információját.

Ez az információ a vírus esetében azt is tartalmazza, hogy milyen fehérjék szükségesek ahhoz, hogy képes legyen lemásolni magát. A külső fehérjék a vírus lipidburkán találhatók, a legjellegzetesebb fehérjék pedig, amelyek a vírusnak a koronaszerű külsőt is adják, ugyanígy a burokból nyúlnak ki. Két másik fehérje ezen tüskék között foglal helyet, a negyedik pedig a membránon belül található, eköré fűzi fel a vírus az RNS-ét. Az RNS összesen 29900 nukleotidból, vagyis a genetikai információkat megadó kémiai betűkből áll. Az emberi sejt és a vírus között az első kapcsolat a tüskékkel létesül, ez a sejtfalon található úgynevezett ACE2 fehérjéhez kapcsolódik. Ez a fehérje a szervezetben egyébként a vérnyomás szabályozásáért felelős.
Később kiderült, hogy a vírus nem kizárólag ezzel az ACE2 fehérjével képes a sejtekbe jutni: a cukrozott sejtfelszíni fehérjékkel történő kölcsönhatás adhatja ennek az igazi motorját, míg az ACE2 receptorok igen célzott dokkolasi felületet kínálnak a megtapadáshoz.
A SARS-CoV-2 tehát elsősorban a légutakban fertőz, és megfázáshoz hasonló tüneteket produkál: az év elején még mindenki csak a száraz köhögésről, a lázról, esetenként kötőhártya-gyulladásról beszélt. Azóta viszont felkerült egy másik nagyon fontos tünetegyüttes is a térképre: a szaglás és az ízlelés elvesztése. A szaglásvesztés oka az orr nyálkahártyájának gyulladása, ami ugyanúgy eltömíti a szaglóréseket, mint a váladék, csak a beteg nem érzi. A légzés ugyanolyan tisztán zajlik, mint korábban, hiszen nincs orrfolyás, egyszerűen a szaglórésekig nem jutnak el az illatmolekulák.
A járvány kezdetén azt hittük, a koronavírus csak annyira súlyos, mint egy influenza.
Hamar kiderült azonban, hogy sokkal komolyabb és hosszabb távú következményei lehetnek. Éppen ezért fontos tudni a kockázati csoportokat: alapvetően elmondható, hogy az idősebbek, illetve az – azóta rongyosra használt kifejezéssel élve – alapbetegséggel élők vannak veszélyben, főként a magas vérnyomás, a vesebetegségek, a cukorbetegség, a rák, a májzsugorodás, a szív- és érrendszeri betegségek és az autoimmun betegségek jelenthetnek problémát. Érdekes, hogy az A vércsoportúak és a férfiak is veszélyeztetettebbek – utóbbiak friss kutatási eredmények alapján valószínűleg a női nemi hormonok alacsonyabb szintje miatt.
Létezik-e csodagyógyszer?
A járvány elején szinte mindenkit lélegeztetőgépre tettek, aki olyan súlyos állapotba került, hogy nem jutott elég oxigénhez. Viszonylag hamar kiderült, hogy ez a nagyon invazív eljárás inkább árt, mint használ, jelenleg csak annál alkalmazzák, akinél nincs más választás – egyébként inkább oxigénmaszkkal segítik a légzést. A vakcinafejlesztés szerencsére már a célegyenesben van, többet engedélyeztettek is, és nagyon szép hatékonysági mutatókkal dolgoznak.
Más kérdés a gyógyszeres kezelés: az első betegek megjelenése óta kísérleteznek az orvosok különböző már meglévő gyógyszerek újrafelhasználásával, és készülnek a klinikai kutatások is a hatékonyságuk ellenőrzésére. Sokáig a hidroxiklorokin tűnt a Szent Grálnak, de hamar kiderült, nemcsak hatástalan a koronavírus-fertőzésre, de még veszélyes is lehet, ezért a WHO leállította a tesztelését. Jelenleg a legszélesebb körben remdesivirt használnak a betegségre, ami ugyan lerövidítheti a betegséget, de a túlélési esélyeket nem növeli, és a WHO kórházban fekvő, súlyos betegeknek nem ajánlja. Itthon is használják még a favipiravirt, ami szintén nem csodaszer, de hatásos lehet, és dexametazon gyulladáscsökkentőt is adnak a betegeknek.
Egy ideig nagyot futott az ivermectin nevű, állatoknál féreghajtásra, embereknél trópusi betegségek ellen használt szer, de egyelőre nem készült megfelelő kutatás a hatásosság és biztonságosság bizonyítására. Szakértők senkinek nem ajánlják, hogy beszedje a gyógyszert, főleg azért nem, mert súlyos idegrendszeri károsodáshoz vezethet a nem megfelelő adagolás. Jelenleg is zajlanak a klinikai vizsgálatok rá, hazánkban is tesztelik, de eredmények még nincsenek.
A legújabb csodagyógyszer-jelölt egy influenza elleni szer, a molnupiravir, ami állatkísérletekben már bizonyított, zajlanak a klinikai kutatások a hatékonyság és biztonságosság megállapítására.
Az állatok is veszélyben?
Még mindig kevés az információnk arról, hogy a SARS-CoV-2 képes-e megfertőzni a körülöttünk élő állatokat. Úgy tűnik, a kutyák nincsenek veszélyben, mert immúnisnak tűnnek a vírusra, legalább is erre a mutációjára biztosan. Macskák és hörcsögök esetében már sikerült fertőzött példányt találni, de arról még nincs biztos információ, visszafertőződés történhet-e.
Az első vadon élő állat, amiben megtalálták a szóban forgó koronavírust, egy nyérc volt, de addigra a patogén már több járványt is okozott az európai és amerikai nyérctelepeken, emiatt rengeteg állatot mészároltak le. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a vírus gyakori lenne a fertőzött farmok közelében élő vad populációknál.
Hogyan védekezzünk?
A járvány első néhány hónapjában még nagyon kevés információ állt rendelkezésre, ezért az év során a hatékony védekezési módszerek listája drasztikusan változott. A maszkviselést például még a WHO sem szorgalmazta év elején, azóta viszont kiderült, hogy a tünetmentes fertőzöttek hatékonyan és gyorsan fertőzhetnek meg másokat, így a maszkviselés ma már mindenhol, még az utcán is kötelező, és a kutatások szerint nagyon hatékonyan csökkenti a fertőzési mutatókat. A másik nagy fegyver a kezünkben a szociális távolságtartás, valamint a gyakori kézmosás – ezekkel a tevékenységekkel tizedére csökkenthetjük a fertőzés esélyét.
Érdekes, hogy a gyakori szellőztetés is nagyon hatékony a vírussal szemben, a zsúfolt, zárt helyen való tartózkodás viszont nagyon veszélyes, így ezekre is érdemes figyelni. Amerikai adatok szerint az USA-ban 33 ezer halálesetet meg lehetett volna előzni október 1-ig, ha mindenki visel maszkot. A szociális távolságtartás két hét alatt 1,5 millió új koronavírusos esetet előzött meg, ami 65 százalékos csökkenést jelent.
Ehhez az egészhez azt is érdemes hozzátenni, hogy még mindig csak tanuljuk, hogyan éljünk együtt a vírussal.
Az idei év elejéig teljesen ismeretlen, valószínűleg ilyen formájában nem is létező patogénnel van dolgunk, egyelőre fogalmunk sincs a hosszú távú hatásairól. Ezért is érdemes arra koncentrálni, hogyan előzzük meg a következő hullámokat, ehhez pedig az egyetlen eszközünk a védőoltás. A tudósok szerint a koronavírus nem tűnik majd el, velünk marad még nagyon hosszú ideig, és valószínűleg szezonálisan visszatér, mint az influenza, de a megfelelő prevenciós eszközökkel és a vakcinával esélyünk van arra, hogy minden visszatérjen a normális kerékvágásba.





 
Utoljára moderátor által szerkesztve:

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0


Németországban a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt egyre több vezető politikus sürgeti, hogy az eddigi enyhe és részleges zárlatot egy szigorúbbal cseréljék fel.

Rekordokat döntöttek az elmúlt napokban Németországban a koronavírus-járvány fertőzöttségi és halálozási adatai. A közegészségügyi hatóság csütörtöki jelentése szerint 23 679, a pénteki adatok alapján 29 875 esetet regisztráltak, ami további, csaknem 30 százalékos növekedés. A vírus okozta betegséggel összefüggésben 598 halálesetet jelentettek egy nap alatt.
Angela Merkel szerdán a német törvényhozás alsóháza előtt elmondta eddigi működésének talán legérzelemdúsabb szónoklatát, ami nem kis dolog, hiszen tizenöt éve ő a kancellár.
Ha most karácsony előtt és azt követően túl sok kontaktusunk van, akkor ez lesz az utolsó karácsonyunk a nagyszülőkkel. Ezt nem tehetjük meg,
mondta, hozzátéve, az egyetlen járható út, ha az emberek nem találkoznak karácsonykor, hanem otthon maradnak.
Teljes szívemből sajnálom. De ha ez az ára, hogy elkerüljünk napi 590 halálesetet, akkor azt kell mondjam, ezt el kell fogadnunk.
A második hullám csakugyan sokkal súlyosabb következményekkel jár Németországban, mint az első, amikor olyan sikeresen kezelték a járványt, hogy a környező országokból – Franciaországból, Olaszországból, Belgiumból – is vittek oda intenzív kezelésre szoruló betegeket. Az áldozatok száma is viszonylag kevés volt, most meg december első hetében annyian haltak meg a koronavírussal összefüggésben, mint ahányan 2019-ben közlekedési balesetben vesztették az életüket az országban.
Viszonylagos vész
Bár Németországban most katasztrofálisnak ítélik meg a helyzetet, az a többi európai országgal összevetve nem is tűnik annyira vészesnek. Egymillió lakosra kevesebb, mint 250 halálos áldozat jut, ami alig több mint a fele az európai átlagnak. Összehasonlításképpen: Franciaországban 900-hoz közelít ez a szám, az Egyesült Királyságban ezerhez, Spanyolországban, Olaszországban ezer felett van. Magyarországon pedig 650 felett.
Merkel mindig is a keményebb szabályok mellett állt ki. Így volt ez az alig több mint egy héttel ezelőtti miniszterelnöki konferencián is, ahol a tizenhat tartomány vezetőjével tárgyalt a folytatásról, de így volt öt héttel ezelőtt is, amikor meghozták azokat a döntéseket, amelyeket most megerősítettek, illetve meghosszabbítottak január 10-éig, és kitértek az ünnepek részletszabályaira.
A jelenlegi szabályok a szakemberek és számos politikus szerint sem túl szigorúak.
  • A magánjellegű találkozásokat öt főben korlátozták (amibe nem számítják bele a 14 éven aluli gyereket), akik legfeljebb két háztartásból kerülhetnek ki.
  • A kocsmák, éttermek, szórakozóhelyek, színházak, koncerttermek, mozik november eleje óta zárva vannak, a szórakoztató tömegrendezvények tilosak.
  • Az üzletek alapvetően nyitva maradhattak, de a 800 négyzetmétert meghaladó boltokban 20 négyzetméterenként lehet egy vásárló, a kisebbekben 10 négyzetméterenként.
  • Maszkviselést írtak elő a tömegközlekedésben, a látogatók vagy vásárlók által hozzáférhető zárt terekben, a kiskereskedelmi boltokban és parkolókban, azokon a munkahelyeken, ahol a kötelező távolságtartás nem tartható be, míg a városok nyílt terein a helyi hatóságok szava dönt.
  • Az iskolák és az óvodák továbbra is nyitva vannak, de attól függően, hogy a térségben mekkora az esetszám, a szabályok különböznek: ahol 50-nél több fertőzöttet regisztráltak az elmúlt egy hétben, ott hetedik osztálytól kötelező a maszkviselés, és lehetővé tették az alsóbb osztályok számára is. Ahol több mint 200 új fertőzöttet regisztráltak, ott a nyolcadik osztálytól újabb rendelkezések lépnek életbe, így a hibrid vagy osztott oktatás, a tanítás nem minden osztálynak egyszerre kezdődik meg, hogy ne legyen túlzsúfoltság, és antigén gyorstesztekkel ellenőriznek.
  • Karácsonyra és szilveszterre valamelyest enyhítenek, ekkor tíz főig lehet találkozót tartani. A karácsonyi szünet már december 19-én elkezdődik, a munkahelyektől pedig azt kérik, hogy hirdessenek ki szünetet, vagy otthonról dolgozhassanak a munkavállalók, amennyiben ez lehetséges.
Ezek csak iránymutatások, a tartományok ettől eltérhetnek – sok helyen el is térnek –, mert a járványügyi intézkedések többsége tartományi hatáskörbe tartozik.

Buktatók
A kancellár szerdai beszédében kifejezetten támogatta a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia ajánlásait, miszerint a mostani, enyhe zárlatot egy kemény zárlatnak kell felváltania. Ebbe pedig beleértik a karácsonyt is, amikor a családi összejöveteleket sem támogatnák, sőt előrehoznák a január 10-ig tartó karácsonyi szünetet, kiterjesztenék az üzletekre is, mert egy ilyen csendes időszak alapvetően segíthet a járványtrend megfordításában. Ezen túl a maszkviselési kötelezettséget is kiterjesztené az akadémia.
Elég hangosak ugyanakkor a vírustagadók, illetve azok, akik a jogaik megcsorbításának érzik a korlátozásokat. A parlamentben ennek a fő szószólója a szélsőjobbos AfD, ha már a járvány tavaszi szakaszában a párt annyira nem találta meg a hangját, hogy meredeken esni kezdett a támogatottsága, és máig nem sikerült visszatornáznia magát 10 százalékról az év eleji 14-15-re. Az AfD soraiból szerdán a Bundestagban egy bekiabálással félbe is szakították a kancellárt, amikor arról beszélt, hogy a kontaktusok számát tovább kell csökkenteni. Azt lehetett hallani a populisták felől:
ez tudományosan nem bizonyított.
Mire a fizikus doktor kancellár keményen visszaszólt: „Hiszek a felvilágosodás erejében. Hiszek abban, hogy a felvilágosodásnak és annak a hitnek köszönhetően tart ott ma Európa, ahol tart, hogy vannak tudományos eredmények, amelyek valósak és követendők.
Amellett döntöttem, hogy fizikát fogok hallgatni az NDK-ban. Valószínűleg nem ezt tettem volna Nyugat-Németországban. Azért tettem mégis így, mert egészen biztos voltam abban, hogy sok mindent el lehet törölni, de a gravitációt, a fénysebességet és más tényeket nem, és ez így is marad hölgyeim és uraim.
Nem egyszer tartottak már többezres tüntetést a korlátozások ellenzői, előfordult, hogy vízágyút is bevetettek ellenük a rendőrök, mert a résztvevők erőszakosak voltak, és sem a maszkviselési, sem a távolságtartási szabályokat nem tartották be.

Ugyanakkor a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a keményebb szabályok bevezetését követelő politika találkozik inkább a lakosság többségi véleményével. Ezt a következtetést nemcsak Merkel idei, rég nem látott támogatottságából lehet levonni, vagy abból, hogy a szintén szigorpárti bajor miniszterelnök, Markus Söder szinte a semmiből a kancellári posztra esélyes jelöltté vált, hanem abból is, amikor a megszorításokról kérdezték az embereket. A Politbarometer csütörtökön jött ki a legutóbbi felmérésének eredményeivel, e szerint
a megkérdezettek 49 százaléka szeretne szigorúbb intézkedéseket a jelenlegieknél. Ez a november végi állapothoz képest 18 százalékpontos növekedés, míg azt, hogy a jelenlegi szabályokat elegendőek, csak a megkérdezettek 35 százaléka véli, ami 15 százalékpontos csökkenés. A korábbinál négy százalékponttal kevesebben, 13 százaléknyian gondolják úgy, hogy túl szigorúak a mostani korlátozások.
A kutatás szerint az emberek túlnyomó többsége egyetért a szigorításokkal egyenként is, egyetlen kérdésben igazán megosztottak, hogy karácsonykor legyen-e lazítás, vagy sem.
De akkor miért nem tudtak a tartományvezetők megállapodni eddig? Egyrészt azért, mert máshogy akarják elérni politikai céljaikat: valaki amellett van, hogy a szigorúbb intézkedéseket el lehet kerülni, és így a gazdaság sem roppan bele a járványba, és akad, aki a szigorúbb szabályozás mellett állt ki az életek védelmére hivatkozva, hiszen így gyorsabban túl is lehet lenni egy-egy hullámon. Az előbbibe körbe tartozott Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, a másodikba a már említett bajor Söder. Hogy miért őket emeljük ki? Mert közülük kerülhet ki Merkel utódja jövőre. Laschet erre nyilvánosan is pályázik, Söder egyelőre kivár, mindenesetre Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének a tavaszi, lazább szabályok melletti kitartása a népszerűségébe került, míg a bajor kormányfő a keményebb szabályok követelése miatt lett tulajdonképpen aspiráns a kancellári posztra. Laschet tanult is ebből, most már ő az egyik leghangosabb képviselője a szigorításnak.
A másik ok, ami miatt nem sikerült már korábban szigorúbb szabályokban megegyeznie a tartományoknak, az az, hogy Németország Európa egyik legnagyobb állama, és a különböző területeket különböző mértékben érinti a koronavírus. Jelenleg a leginkább érintett területek a keleti országrészek, főleg Szászország, Türingia és Bajorország, meg Berlin. Szászországban a legrosszabb a helyzet, ott most 100 ezer lakosra 310-nél is több új eset jut hétnapos átlagban, míg Berlinben ez „csupán” 170 fő felett van. Ezzel szemben vannak olyan – elsősorban északi – tartományok, amiket kevéssé érint a járvány, mint Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Schleswig-Holstein é Alsó-Szászország. Ezekben a tartományokban 100 ezer főre 50-75 koronavírusos eset jut.
Hogy még jobban látszódjon a különbség, a bajor járásban, Regenben most a legrosszabb a helyzet: hétnapi átlagban 590 új fertőzöttet regisztráltak 100 ezer lakosra vetítve. Ezzel szemben Schleswig-Flensburg járásban 100 ezer főre ez 12 új fertőzött.

„Valódi újévi zárlat”
Így hát a tartományok külön-külön kezdtek el szigorítani, és nem várták be a következő miniszterelnöki konferenciát. Először Söder, aki már pár nappal a tanácskozás után, Mikulás napjára kormányülést hívott össze, majd bejelentette, hogy a tavaszi után ismét katasztrófahelyzetet hirdetnek ki. Ahol hétnapos átlagban 100 ezer lakosra 200 fertőzöttnél több jut, ott éjszakai kijárási tilalmat vezettek be; a nyolcadik osztály felett osztott oktatás megy (a fele osztály otthonról, a fele az iskolában tanul); szigorúbb ellenőrzések következnek, istentiszteleteket csak maszkban lehet látogatni, énekelni tilos; a nyilvános alkoholárusítás sem engedélyezett; a szociális otthonban lakók látogatását is szigorították.
Söder azt is nyilatkozta, hogy ő karácsonytól teljesen lezárná Németországot „amíg csak szükséges”, de legalább január 10-éig. És úgy tűnik, hogy ezzel nem csak ő van így, egyre többen nyilatkoznak hasonlóan.
Szászország viszont nem várt, ott már hétfőtől leáll az egész tartomány. Bezárnak az iskolák, az óvodák, az üzletek nagy része – jelentette be a CDU-s Michael Kretschmer miniszterelnök. Csak a karácsony lesz kivétel, amikor egy család tíz tagja is találkozhat. December 23-27. között a hotelek is nyitva tarthatnak. Csütörtökön Berlin is a további korlátozások mellett döntött, így az élelmiszerboltokon kívül minden üzlet és az iskolaépületek is bezárnak január 10-éig – mondta az SPD-s Michael Müller. Hogy mikortól vezetik be ezt, arra még nem adott választ a polgármester, de azt elárulta, hogy az ünnepekkor itt nem lesz könnyítés, továbbra is maximum öt ember találkozhat legfeljebb két háztartásból, a 12 év alatti gyerekeket nem számítva.
Ugyanakkor azt is elmondta – mint a miniszterelnöki konferencia soros vezetője –, hogy nincs szükség a tanácskozásukra, mert minden tartomány meg tudja hozni egyenként azokat a szigorításokat, amiket szükségesnek lát a közösen elfogadott, január 10-éig tartó intézkedések mellett.
Nem lesz ünnepi enyhítés Türingiában sem, ahol a baloldali miniszterelnök, Bodo Ramelow szintén nem látja szükségesnek a vezetők megbeszélését. Ugyanakkor az egészségügyi minisztere arról beszélt, hogy egy szövetségi szintű zárlatot ők sem utasítanak el. További szigorítások mellett döntött, vagy valószínűsíthetően dönt Szász-Anhalt, valamint Brandenburg, az ünnepek alatt ezekben a tartományokban nem lesz olyan szintű lazítás, mint amit a miniszterelnöki konferencián elfogadtak, Hessenben kilépési korlátozást vezetnek be a leginkább érintett területeken. A karácsonyról egyelőre nem döntöttek, de 16-án valószínűleg már fognak. Baden-Württemberg zöld miniszterelnöke, Winfried Kretschmann rövid, de kemény zárlatot jelentett be a gócpontokban: kijárási tilalom, kevesebb iskolai jelenlét, intézmények bezárása.
A többi tartományban egyelőre, ha szigorítanak is, csak visszafogottan. Viszont egyre többen kifejezik azt a véleményüket, hogy egy szigorú zárlatra lenne szükség szövetségi szinten. A kérdés nem is az, hogy lesz-e, inkább az, hogy mikortól. Laschet például karácsonyt, vagyis december 27-ét követően vezetné be január 10-ig, hogy 2021-ben már egy normálisabb évhez kezdhessenek. Daniel Günther, Schleswig-Holstein miniszterelnöke szerint már a karácsonnyal el lehetne kezdeni a szigorúbb a lockdownt, hogy minél előbb megfordíthassák a növekvő trendet.
A szigorítások mellett van Laschet szövetségese, a kezdeti időket leszámítva szintén a korlátozások mellett kardoskodó szövetségi egészségügyi miniszter (még egy lehetséges kancellárjelölt), Jens Spahn is, aki kifejtette, hogy a részleges korlátozások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és a járvány csak még erősebben terjed tovább, így szigorításokra van szükség. Arról is beszélt, hogy 300 millió darab vakcinát foglaltak le előre a különböző cégeknél,
ha a jóváhagyások megtörténnek abban az időszakban, amit mi most várunk, akkor legkésőbb a harmadik negyedévben Németországban mindenkinek, aki szeretné beoltatni magát, felajánlhatunk egy oltást.

Az elmúlt 50 év egyik leghalálosabb hete lehetett Magyarországon az előző​
A járvány terjedése talán megállt, de fel kell készülnünk arra, hogy a halálozás még egy ideig magas marad.

A szemünk előtt tetőzik a koronavírus-járvány augusztus végén indult második hulláma Magyarországon, ami sokkal nagyobb lett, mint az első, tavaszi. A hivatalosan regisztrált új fertőzöttek száma, a pozitív tesztek aránya és a szennyvízből kinyert minták elemzése egyaránt arra utal, hogy a járvány terjedése megállt, és a nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy a korlátozó intézkedések bevezetése után 4-5 héttel kezd megfordulni a helyzet.
A halálozás ugyanakkor továbbra is rendkívül magas, és még nyitott kérdés, hogy mennyire gyorsan és tartósan indulhat meg lefelé. Ha a csökkenés tempója nem elég gyors, akkor a halálozás akkor is hosszú ideig magas maradhat – így a végső áldozatszám is jelentősen emelkedhet –, ha egyébként a járvány terjedése megállt. Különösen, ha olyan magas szinten stabilizálódik a járvány, hogy a kórházakra a mostanihoz hasonló nyomást helyez.
Ami azt illeti,
a második világháború óta kevés olyan egyhetes időszak volt, amikor többen haltak meg, mint az utóbbi hetekben.
Egyelőre csak a 46. hétig, tehát november 15-éig állnak rendelkezésre a heti halálozási statisztikák, de már így is látszik, hogy a koronavírus mostani hullámát csak néhány korábbi, hasonlóan nehéz időszakhoz lehet hasonlítani. Csak három nagyobb kiugrást látni korábbról: az 1983-as és ’86-os, sokat emlegetett hideg telek, és a legrosszabb halálozási statisztikát hozó ezredforduló néhány hete volt rosszabb. (Mint látható, a hideg téli hónapokban, és az éppen akkor tetőző influenzaszezonok idején jelentősen megugrik a halálozás, ami aztán augusztus végén, szeptember elején kerül a mélypontra. A nagyobb nyári hőhullámok idején is vannak megugrások.)
Ha csak az őszi időszakot nézzük, akkor az utóbbi 50 évben nem volt rosszabb ezeknél a heteknél. Ezt mutatja a középső ábra fent: itt a hetvenes évek óta látjuk az egyes hetek halálozási adatait, a pirossal jelölt legfrissebb két heti adat teljesen kívül van az eddig megszokott eloszláson.
És sajnos messze még a vége. Mint a fenti harmadik ábrán látható, a hivatalos Covid-halálozások egészen a múlt hétig meredeken emelkedtek, és amíg az adatok rendelkezésre állnak, addig a KSH által közzétett halálozási adatok is követik ezt. Sőt, a többlethalálozások a hivatalos Covid-halálozásoknál is meredekebben emelkedtek: a november 15-ével befejeződő héten 659 hivatalos Covid-áldozat volt, ám az ilyenkor szokásosnál 1252-vel többen haltak meg.
Ha ez alapján becsüljük a halálozás trendjét, akkor az előző héten már 4200-4500 halálozás lehetett, aminél már tényleg csak 1999-2000 fordulója volt rosszabb az utóbbi ötven évben. Többlethalálozásokkal számolva így valószínűleg már most meghaladhatja a tízezret a járvány áldozatainak száma, de ez a járvány lecsengő időszakában még tovább is emelkedhet.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A magyar számok egyébként nemzetközi összevetésben is kiemelkedőek voltak. A népességarányos halálozásban nagyjából az előző másfél hónapban szinte folyamatosan az első tíz ország között voltunk globálisan, a múlt héten pedig csak Bulgáriában és Szlovéniában jelentettek több, a koronavírushoz köthető halálesetet.

Ahogy az animáción is látszik (a csúszkát az elejére húzva ismét lejátszható), október vége óta egyértelműen Európában, és ezen belül is a szűkebb régiónkban hunytak el a legtöbben a járvány miatt. Magyarország pedig jelenleg kelet-közép-európai viszonyaltban sem áll jól. Azok az országok, ahol előbb léptek – mint például a többi visegrádi állam –, mostanra a korábbihoz képest jelentősen le tudták szorítani a Covidhoz köthető halálozást.
A már hivatalosan közölt adatok egyébként megerősítik, hogy az idősebb korosztály a leginkább veszélyeztetett, és a határ Magyarországon is 65 évnél van. Az október 12. és november 15. közötti öt hétben a 75 és 79 közötti korosztályban nőtt leginkább a halálozás: közel másfélszer annyian haltak meg, mint az előző öt évben átlagosan ugyanebben az időszakban. A növekedés azonban 40 százalék felett volt a 65-69 és a 70-74 év közöttiek körében, és meghaladta a 30 százalékot a 80 évnél idősebbeknél is.
A fiatalabbak eleve jóval alacsonyabb arányban és számban halnak, de így is érdekes, hogy néhány korosztályban nemhogy nőtt, de még csökkent is a halálozás. Ugyan csak kismértékben, de ez a helyzet az 55-59 év közöttiek esetében, illetve jóval nagyobb mértékben a 35-39 év közöttieknél is. Utóbbi körben főleg a férfiaknál látható javulás, az idén negyedével kevesebben haltak meg ebben az öt hétben, mint az előző öt év átlagában.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0



Újabb részletek derültek ki Pfizer/BioNTech-vakcináról, amelyeket a pécsi virológusok ismertettek a The New England Journal of Medicine cikkére hivatkozva. A Virológia Pécs Facebook-oldalon a mellékhatásokat kutató vizsgálatról számoltak be.
Mint írják, a szakemberek a klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be: 21 720 fő vakcinakészítményt, míg 21 728 személy placebokészítményt kapott. Miután beadták a vakcina első dózisát, 21 nappal később beadható a második dózis. A vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak két hónap, ennyi ideig biztosan, de nagy valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz.
A SZAKEMBEREK ÚGY LÁTJÁK, HOGY AZ ELSŐ DÓZIST KÖVETŐEN 12 NAPPAL MÁR KIALAKULT BIZONYOS FOKÚ VÉDELEM. A MÁSODIK DÓZIST KÖVETŐEN 7 NAPPAL MÁR 95 SZÁZALÉKOS HATÉKONYSÁG ÁLLAPÍTHATÓ MEG.
A hatékonyság 90–100 százalék közt mozgott korcsoportok, nem, etnikum, BMI-index és egyéb egészségügyi kondíciók viszonylatában. Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják a hatásosságát. A pécsi virológusok bejegyzésükben arról is írtak, hogy szerencsére a mellékhatások elhanyagolhatóak, így pánikra semmi ok, mindenki nyugodtan beadathatja.
Az oltás helyén némi pirosodás és duzzanat volt megfigyelhető, de csak alacsony százalékban, míg néhány alanynál az oltási hely rövid ideig tartó fájdalmát írták le. A placebokészítményhez képest gyakrabban figyeltek meg fejfájást, hidegrázást, esetenként lázat, melyek kivétel nélkül elmúltak
– írják. Hozzátették: utóbbi panaszokat a 16–55 éves korosztálynál valamivel gyakrabban figyelték meg, illetve ezek általánosságban a második dózis után is gyakoribbak voltak az első dózishoz képest. A biztonsági profil ezek alapján kifejezetten jónak mondható.


Amerikai, svéd és brit kutatók szerint testünk jelzéseiből kiolvasható, ha hosszabb ideig tartó küzdelemre lesz szüksége a koronavírus-fertőzés leküzdéséhez.​
A koronavírus-fertőzés rendkívül alattomos betegség, sokaknál ugyanis semmilyen hatása nincs, mások viszont hónapokig szenvedhetnek tőle. Ez utóbbit az elnyúló Covidnak nevezik a szakemberek, és egyáltalán nem olyan ritka, mint azt többen hiszik. De vajon láthatjuk-e előre, hogy a páciens a betegség melyik fokozatával kényszerül megküzdeni? Amerikai, svéd és brit kutatók szerint igen, sőt, két olyan dolog is van, amely a hosszabb/elnyúló Covidot jelezheti.
Az ellenőrzési folyamatnál tartó tanulmány szerint az étvágytalanság, illetve a tartósabb ideig fennálló láz két olyan tünet, amelyek nagyobb valószínűséggel vezetnek a koronavírus hosszabb idejű, egyben súlyosabb (akár kórházi ellátást igénylő) lefolyásához.
A kutatók szerint az elhúzódó Covid jelensége kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki a 70 évnél idősebbeknél, szemben a fiatalabb, 18–49 közti korosztállyal. Érdekes adalék az is, hogy az 50 és 60 év közötti nőknél valamiért gyakrabban alakul ki hosszabb lefolyású fertőzöttség. A kutatóknak ugyanakkor jó hírük is van: az olyan alapbetegségek, mint például cukorbetegség, nem növelik annak kockázatát, hogy valaki elnyúló covidos lesz. Az asztmát ugyanakkor ide sorolták.
A szakemberek a két említett tüneten kívül még négy másikat tüntettek fel abban a listában, amely szerintük a betegség hosszabb ideig tartó lefolyását jelezheti: ez a fáradtság, a konstans fejfájás, a rekedt hang és az állandó izomfájdalom.


Várhatóan december 23-án adja ki az Európai Unió gyógyszer-felügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az új típusú koronavírus ellen az amerikai Pfizer és a német BioNTech által kifejlesztett oltás forgalmazási engedélyét – jelentette kedden egybehangzóan két német lap, a Bild és a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
A német kormányzati és brüsszeli EU-s forrásokra hivatkozó beszámolók megjelenésével egy időben Berlinben sajtótájékoztatót tartott Jens Spahn német szövetségi egyészségügyi miniszter, aki az értesülést közvetve megerősítve azt mondta, az egész EU számára „nagyon jó hír”, hogy december 23-ra befejeződhet az EMA vizsgálata.
Hangsúlyozta: ugyanazt az EU-s szabályt alkalmazva, mint az Egyesült Királyság, Németország vagy bármely más, a többieknél gazdagabb nyugat-európai tagállam is megtehette volna, hogy nemzeti hatáskörben jár el az oltóanyag engedélyeztetése, beszerzése és használata ügyében, de a huszonhetek az összetartás, a szolidaritás útját választották.
Elmondta: Németországban az EMA-engedély kiadása után legfeljebb három-négy nappal megkezdődik az oltások beadása.


Több európai ország megállapodott arról, hogy közösen fogják megindítani a koronavírus elleni oltási kampányaikat
Emmanuel Macron egy munkaebéden tájékoztatta a francia nemzetgyűlés frakcióvezetőit arról, hogy több európai országban is egyszerre indulhat meg az oltási kampány.
A kormányfő – több politikus egybehangzó beszámolója szerint – azt mondta, hogy
Minden európai ország az év végén ugyanazon a napon kezdi meg az oltási kampányt.
A franciaországi oltási kampányról szerdán tartanak vitát a nemzetgyűlésben, csütörtökön pedig a nemzetgyűlésben.
Az olaszok is megerősítették a hírt
Megállapodtunk abban, hogy egyeztetjük az oltási kampány megindítását, illetve az illetékes állami hatóságok közötti gyors információcserében is, biztosítva ezzel a világos kommunikációt
– olvasható az olasz egészségügyi minisztérium közleményében.

A tárca tájékoztatása szerint 8 ország,
BELGIUM, FRANCIAORSZÁG, NÉMETORSZÁG, OLASZORSZÁG, LUXEMBURG, HOLLANDIA, SPANYOLORSZÁG ÉS SVÁJC
már alá is írt egy erről szóló nyilatkozatot, miután videokonferencián egyeztettek erről kedden.
A dokumentumban az aláírók azt is vállalják, hogy fellépnek a vakcinákról terjedő hamis információkkal szemben, biztosítják az egyértelmű és áttekinthető lakossági kommunikációt és közös irányelveket fogadnak el a határokon át ingázók beoltásával kapcsolatban.
A hatóságok is dolgoznak
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kedden közölte, hogy december 21-én rendkívüli tanácskozáson fog dönteni a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltóanyagának engedélyezéséről.


Egy új, amerikai szövetségi adatokat feldolgozó tanulmány szerint a kórházban ápolt, Covid–19-ben szenvedő betegek esetében többször volt szükség a lélegzés támogatására, intenzív osztályon való ápolásra, hosszabb kórházi kezelésre és csaknem
ÖTSZÖR NAGYOBB VOLT AZ ELHALÁLOZÁS KOCKÁZATA,
mint az influenzával ápoltak esetében.
A tanulmányt a St. Louisban működő Washingtoni Orvosi Egyetem kutatói készítették. A kutatók az amerikai veteránügyi minisztérium által kezelt adatbázisban szereplő, személyazonosításra alkalmatlanná tett orvosi dokumentációkat elemezték. A vizsgálatban az Egyesült Államokban február 1. és június 17. között Covid–19 miatt kórházba került 3641 páciens adatait, továbbá 2017. január 1. és 2019. december 31. között influenza miatt kórházi ápolásra szoruló 12 676 beteg adatait elemezték. A tanulmányban szereplő betegek átlagos életkora akár Covid–19-ben, akár influenzában szenvedtek, 69 év volt.

A tanulmány egyik legmeglepőbb eredményeként a kutatók azt is megállapították, hogy az influenzásokhoz képest a Covid–19-ben szenvedő pácienseknél
MEGEMELKEDETT A KOCKÁZATA A CUKORBETEGSÉG KIALAKULÁSÁNAK:
száz páciens esetében kilenccel több koronavírusos betegnél állapították meg a szövődményt. A kutatók azt is megállapították, hogy az influenzával összehasonlítva a Covid–19 következtében
MEGNÖVEKEDETT AZ AKUT VESEKÁROSODÁS ÉS SÚLYOS SZEPTIKUS SOKK KIALAKULÁSÁNAK VESZÉLYE,
a kórházban ápolt páciensek közül száz betegenként átlagosan mindkét szövődmény hattal több koronavírusos betegnél jelentkezett az influenzával kezelt betegekhez képest.
Hívhatjuk a koronavírust légúti vírusnak, de ha megnézzük a hozzá kapcsolódó klinikai következményeket, jelentős károsodást okozhat az agyban, a májban, a szívben, a vesében és a véralvadási rendszerekben. Ez egy pusztító vírus
– mondta el Ziyad Al-Aly, a Washingtoni Orvosi Egyetem adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.
A tudós felhívta a figyelmet: elképzelhető, hogy a Covid–19-en átesett pácienseknél egy vagy öt év múlva olyan komplikációk is jelentkezhetnek, amelyet nem vettek figyelembe. Mint mondta,
TUDNAK OLYAN PÁCIENSEKRŐL, AKIK A COVID-19-BŐL NEM TUDTAK TELJESEN FELÉPÜLNI,
továbbra is rosszullétre vagy szokatlan fáradtságra, esetleg étvágyuk megváltozására panaszkodnak.


A tömeges mozgás elkerülésére a hétvégétől szigorú ellenőrzést vezetnek be a repülőtereken, vasútállomásokon, valamint a vásárlóutcákban is, december 24-től pedig Olaszország teljes lezárása várható egészen január 3-áig – közölte a kormány és a tartományok közötti kapcsolatokért felelős miniszter csütörtökön.
Francesco Boccia tartományügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány az ország teljes lezárására készül az ünnepek alatt. A végleges szigorító intézkedéseket a miniszterelnök pénteken vagy szombaton jelenti be. Sajtóértesülések szerint december 24. és december 26. között, valamint december 30. és január 3. között az ország egész területén egész napos kijárási tilalmat rendelnek el, leállítják a kereskedelmet és a vendéglátást is. Más értesülések szerint a korlátozásokban nem lesz szünet, és egészen vízkeresztig, tehát január 6-ig eltarthatnak.
Ezt megelőzően december 21-től életbe lép a tartományok közötti közlekedés tilalma. A hétvégén ezért jelentős mozgás várható a közlekedésben: a repülőtereken, vasútállomásokon és autósztrádákon kiemelt forgalommal számolnak. Advent utolsó hétvégéjéről van szó, ezért vásárlók tömegei várhatók a városok központjaiban is, annál is inkább, mivel a kereskedelmi központok zárva tartanak, az üzletek viszont este kilencig nyitva lesznek. A hatóságok el akarják kerülni a múlt hétvégén történteket, amikor tömegek lepték el a vásárlóutcákat a biztonsági távolság mellőzésével, és a rendőrséget kellett bevetni az emberek terelésére.
Péntektől szigorú ellenőrzéseket indítanak a tömörülések elkerülésére: a belügyminisztérium 70 ezer rendőrt és katonát küld az utakra és utcákra, drónokat is bevetnek a gyalogos és járműközlekedés szabályozására.

A vásárlóutcákba korlátozott számban engedik majd be az embereket, Milánó központjában egyirányú közlekedést vezetnek be a gyalogosok számára is, az autósztrádákon még a pihenőhelyeken is igyekeznek feloszlatni a tömörüléseket. Az intézkedések szerint minden járműben csak két személy tartózkodhat, ha nem egy háztartásban élőkről van szó, és minden esetben kötelező a szájmaszk használata az autókban is. Az előírások megsértése négyszáztól ezer euróig terjedő bírságot von maga után.
Külön utat jár az északkeleti Veneto, december 19. és január 6. között minden nap délután két órától lezárják a tartományt: délelőtt minden működni fog, délután viszont mindent leállítanak, tilos lesz a városok, települések közötti közlekedés, és a tartomány külső határait is lezárják.
San Marino Köztársaság zárás helyett az ünnepek alatt feloldja a korábbi korlátozásokat. A több mint 33 ezer lakosú miniállamban húsz fertőzött van kórházban, öten lélegeztető-gépen.
Az olasz egészségügyi minisztérium csütörtök esti adatai szerint egy nap alatt 18 236 új beteget szűrtek a korábbi valamivel több mint 17 ezerhez képest, több mint 185 ezer teszteléssel. Az elvégzett tesztek és az azokon szűrt fertőzöttek aránya továbbra is tíz százalék alatt van. Folyamatosan csökken a kórházban kezeltek száma, amely továbbra is meghaladja a 26 ezret. Intenzíven 2855 beteg van. Február óta több mint 1,9 millió fertőzöttet szűrtek, közülük több mint 1,2 millióan gyógyultak meg.
Egy nap alatt 638-an haltak meg a korábbi 680 után, így a halottak száma elérte a 67 220-t.





További 80 millió adag Covid–19-vakcinát rendelt meg a Modernától az Európai Bizottság – áll az amerikai gyógyszergyártó cég pénteki közleményében. Az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) keddi elemzésében tette közzé, hogy a Moderna koronavírus elleni védőoltása biztonságos és hatékony.
Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója azt mondta:
Nagyra értékeljük a Moderna és az általunk kifejlesztett mRNA-1273 vakcina irányába megnyilvánuló bizalmat, amelyre bizonyíték az Európai Bizottság megnövelt rendelésállománya.
„Az erőfeszítéseinket most már egyre inkább a vakcina leszállításának előkészületeire összpontosítjuk, várjuk az EMA-tól és más hatóságoktól érkező jóváhagyást, és elkötelezettebbek vagyunk, mint valaha a kormányokkal és nemzetközi partnereinkkel való együttműködéseink mellett, amelyek a globális járványhelyzet kezelését szolgálják” – így Bancel.
A Modera frissítette az mRNA-1273 szállítására vonatkozó útmutatóját is. Közleményükből kiderül, hogy a helyben történő szállítás során kontrollált körülményeket kell biztosítani, a vakcinát 2–8°C-os hőmérsékleten kell tartani.
Ez azért fontos információ, mert megkönnyíti a helyi logisztikai feladatok végrehajtását, a vakcinát akár távolabbi helyszínekre is el lehet majd juttatni, és a vártnál lényegesen kevesebb akadályba fog ütközni a lakosság átoltása. Amint az már egy korábbi nyilatkozatból tudható volt, az mRNA-1273 oltóanyag a háztartási hűtőgépek által is biztosítható 2 és 8°C fok közötti hőmérsékleten harminc napig megőrzi felhasználhatóságát
– olvasható a cég közleményében.
A 2020. december 17-én közreadott képen a Moderna amerikai gyógyszergyártó cég által fejlesztett koronavírus elleni vakcina beadására készül egy egészségügyi dolgozó

A 2020. december 17-én közreadott képen a Moderna amerikai gyógyszergyártó cég által fejlesztett koronavírus elleni vakcina beadására készül egy egészségügyi dolgozó

Az Index beszámolt róla, hogy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság kiadott egy közleményt, amelyben az áll, hogy a Moderna koronavírus elleni védőoltása biztonságos és hatékony. Azt is jelezték továbbá, hogy a vakcinát várhatóan napokon belül sürgősséggel engedélyezik az Egyesült Államokban. Az amerikai biotechnológiai cég által kidolgozott védőoltásnak „nincs olyan speciális biztonsági problémája, ami miatt nem lehetne kiadni sürgősséggel az engedélyt" – írták tanulmányukban az FDA szakértői, akik csütörtökön ülnek majd össze, hogy döntsenek az engedélyezésről.


A világ sikeresen védekezik a védőoltással megelőzhető fertőző megbetegedések ellen – jelentette ki az országos tisztifőorvos. Müller Cecília a koronavírus elleni vakcinákról azt mondta: a fejlesztések nyomán a védőoltások „gazdag tárháza alakult ki”, jövő év elején sokféle vakcinával fogunk találkozni Magyarországon is.
Az Európai Unió már december 23-án jóváhagyhatja a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcináját. A gyógyszerfelügyeleti hatóság szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség a tervek szerint december 21-én, hétfőn rendkívüli tanácskozás keretében fog döntést hozni a vakcina forgalomba hozataláról. Az Európai Bizottság elnöke nemrégiben arra szólította fel a tagországokat, hogy gyorsítsák fel az oltások bevezetését célzó infrastrukturális előkészületeiket az oltási kampányok mihamarabbi megkezdése, valamint az oltási kapacitás biztosítása érdekében. Ursula von der Leyen elmondta azt is, hogy az uniós bizottság vakcinagyártókkal kötött szerződései elégségesek ahhoz, hogy több dózis álljon rendelkezésre, mint amennyire az unióban szükség van. Mintegy 700–750 millió ember beoltására elegendő vakcina lesz hozzáférhető – közölte.​
Románia felkészült a koronavírus elleni oltások fogadására, tárolására és szétosztására, az év végén érkező első tízezres „jelképes” adag után januárban kezdődik az oltási kampány heti legalább százezer dózis beadását feltételező első szakasza – közölte Klaus Iohannis államfő. Az elnök a védelmi misztérium által működtetett Cantacuzino immunológiai és közegészségügyi kutatóintézetben tett látogatásán beszélt erről, ahol másfél millió adag koronavírus elleni vakcina biztonságos (mínusz 80 fokon történő) tárolására alkalmas elosztási központot alakítottak ki.
Többféle vakcina érkezik, mindegyik nagyon jó, mindegyiknek az alkalmazását a legmagasabb európai követelmények alapján hagyták jóvá. Mindegyik hatékony és biztonságos, tehát jó mozgósítással, tömeges oltással nyárig valószínűleg megszabadulunk a járványtól. Annak ellenére, hogy megkezdődik az oltási kampány, nem szabad lazítani, felhagyni az óvatossággal mindaddig, amíg nem lesz mindenki beoltva
– mondta a román elnök.

Lengyelországban az egészségügyi miniszter szerint nehéz hetek elébe néznek, mert a tervezett oltások hatása januárban és februárban még nem lesz érzékelhető, és egyelőre a járványhelyzet sem tért vissza a második, őszi hullám előtti szintre. A lengyel kormány tervei szerint az első 10 ezer adag vakcina már röviddel a karácsonyi ünnepek után megérkezik az országba.

Németországban , ahol valószínűleg december 27-én kezdik az oltókampányt, az új típusú koronavírus az idősotthonokban és bentlakásos ápolási intézményekben okozza a legnagyobb veszélyt, és a fertőzés minden második halálos áldozata nyolcvan éven felüli. Ezért elsőként ennek a korcsoportnak, valamint az idős- és az ápolási otthonok lakóinak és dolgozóinak biztosítják a vakcinát. Legalább egy-két hónapig tart majd a kiemelt csoportok tagjainak beoltása. Ez azt jelenti, hogy
MINDENKI MÁSNAK „HOSSZÚ LESZ A TÉL”, VAGYIS SOKÁIG KELL MÉG VÁRNIA, MIRE SORRA KERÜLHET.
A koronavírus-oltási tervről szóló rendelet szerint a második helyen kiemelt csoportba tartoznak a hetven éven felüliek, a valamely alapbetegség miatt súlyosan veszélyeztetettek, a csoportos szállásokon élők – hajléktalanok, menedékkérők – és a várandósok is. A harmadik helyen kiemelt csoportot pedig a hatvan és hetven év közöttiek, a valamely alapbetegség miatt közepesen veszélyeztetettek, valamint az állami intézmények működéséhez kiemelten fontos munkavállalók – például a rendőrök, tűzoltók, a pedagógusok, az igazságszolgáltatásban dolgozók és a kormányzati alkalmazottak – alkotják. Az első negyedévben valószínűleg 11–13 millió oltóanyagadag érkezik Németországba.

Olaszországban is december 27-én kezdődnek a Covid–19 elleni oltások. A tervek szerint ezen a napon nyolc uniós országban, szimbolikusan együtt indul a vakcinázás. Hivatalosan 2021. január közepétől kezdődik az első tömeges oltás, amelyen 1 833 975 adag Pfizer-vakcinát adnak be. A második hullámban 2 507 700 darab oltást terveznek beadni.
Védőmaszk egy életnagyságú Hulk-figurán egy nápolyi játékbolt bejáratánál 2020. december 16-án

Védőmaszk egy életnagyságú Hulk-figurán egy nápolyi játékbolt bejáratánál 2020. december 16-án
Fotó: MTI / EPA


Spanyolországban december 27-én szeretnék elkezdeni a tömeges oltást – ezt az egészségügyi miniszter jelentette be pénteken. Salvador Illa azt mondta, hogy az országba 26-án érkezik az első vakcinaszállítmány.
Nem akarunk egyetlen napot sem várni. Ez a vég kezdete, és szeretnénk, ha ez a kezdet a lehető leghamarabb elkezdődne
– mondta. A miniszter arról nem beszélt, hogy hány adag jut el Spanyolországba az első szállítmányból, de azt mondta, minden régió azonos elbírálásban részesül. Az El Pais tudósítása szerint az első oltandó csoportba a szociális otthonok lakói és az egészségügyi központokban dolgozók tartoznak.
Nagy-Britanniában már december első hetében megkezdték az oltást. A 90 éves Margaret Keenan volt a nyugati világ első embere, aki hivatalosan megkapta a Pfizer gyógyszergyár hatóságilag engedélyezett koronavírus elleni védőoltását. Az akkor tájékoztatás szerint először a nyolcvan év felettieket oltják be, ez mintegy 3,2 millió embert jelent. Szintén elsők között vannak a kórházi ápolásra szoruló betegek egy része, valamint más veszélyeztettek. És természetesen az egészségügyi dolgozók.
Oroszország összes régiójába kiszállították már a koronavírus okozta Covid–19-betegség elleni Szputnyik V oltóanyagot, a vakcináció az ország egész területén megkezdődött. Az országban jelenleg 17 kutatóintézet 26-féle Covid–19 elleni vakcinán dolgozik.
Izraelben a vasárnap megkezdődő országos oltási kampányra készülnek, s a lakosság egyre nagyobb hányada jelzi érdeklődését a vakcina iránt – jelentette a helyi média híradása alapján az MTI pénteken. Az első szakaszban csak az egészségügyi dolgozók, majd a 60 évesek és annál idősebbek, valamint házastársaik, illetve a krónikus betegségekben szenvedők kapnak a vakcinából. Fokozatosan nyitják meg az oltóhelyeket, első körben a nagyobb településeken, de várhatóan tíz nap múlva megkezdik eljuttatni a perifériára is az oltásokat konténer-lakókocsiból kialakított állomások segítségével.

Az Egyesült Államokban már elkezdődött a veszélyeztetett csoportok beoltása. A frissen megválasztott vezetők az elsők között lesznek, akik megkapják az ellenanyagot. Életkoruk alapján joggal, hiszen Joe Biden 78 éves. Ő a tervek szerint a jövő héten kaphatja meg az oltást.
Egészségügyi dolgozó beadja a Pfizer–BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját Mike Pence amerikai alelnöknek (j) a washingtoni Eisenhower kormányzati irodaházban 2020. december 18-án

Egészségügyi dolgozó beadja a Pfizer–BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját Mike Pence amerikai alelnöknek (j) a washingtoni Eisenhower kormányzati irodaházban 2020. december 18-án

Mike Pence jelenlegi alelnököt pedig ma oltották be az új típusú koronavírus ellen. Elsőként a virginiai és a floridai idősotthonokhoz érkeznek meg az oltóanyagok, ezen túlmenően pedig hatvanhat további helyszínen számítanak még vakcinákra. A tervek szerint az első héten hárommillió adagot juttathatnak célba. Az országban most a legnagyobb ellenfele az oltóprogramnak az időjárás. A brit The Guardian szerint a Virginiától Massachusettsig tapasztalható ítéletidőben vesztegelni kényszerülhetnek a Michiganből induló teherautók.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Szentpéterváron a héten rekordszámú beteget szállítottak kórházba a koronavírus miatt és közösségben szerzett tüdőgyulladással, a város szakintézményeire rendkívüli nyomás nehezedik – írta Dmitrij Liszovec, az orosz nagyváros egészségügyi bizottságának elnöke a VKontaktye közösségi portálon.
A héten komoly növekedés volt tapasztalható a kórházba utalások számában. Mi több, történelmi rekord született a felvételek számában a fertőzöttek számára átalakított kórházakban: 5785 embert vettek fel. Ez 6,1 százalékos növekedés az előző héthez képest
– mondta a tisztségviselő.
Liszovec szerint
a kórházi szolgálatra nehezedő nyomás rendkívüli és példátlan.
Oroszország „északi fővárosában” az átlagosnál súlyosabb helyzet miatt a téli ünnepek idejére szigorú korlátozásokat vezettek be. A vendéglátóipari egységek december 25. és 29., valamint január 4. és 10. között csak reggel hattól este hétig tarthatnak nyitva, a december 30. és január 3. közötti időszakban egyáltalán nem fogadhatnak vendéget és csak kiszállítással foglalkozhatnak.
Szergej Beglov szentpétervári kormányzó már múlt vasárnap elismerte, hogy a várost
már egészen kevés választja el a teljes karanténtól.
Az elmúlt héten Oroszországban 193 158-an kapták el a fertőzést, 1025-tel többen, mint ahányan egész júliusban. A növekmény 0,9 százalékkal haladta meg az előző heti értéket.






Olasz kutatók kimutatták a Covid-19 világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírust egy Milánó környéki kisfiú december elején levett mintájában.
Az ilyen jellegű kutatásokkal azonban érdemes óvatosan bánni, mert korábban többször is felmerült már hasonló, sőt, még meghökkentőbb eredmény, ezek azonban jó eséllyel inkább a kutatók óvatlanságáról árulkodtak, mintsem a vírus korai európai megjelenéséről. Ezért a legújabb ilyen kutatás értelmezésében egy virológus segítségét kértük.
Ezúttal úgy tűnik, az eredmény megbízható: a koronavírus valóban jelen lehetett Európában már három hónappal az első eset azonosítása előtt is.
Kanyarót kerestek, koronavírust találtak
A később világjárvánnyá dagadó Covid-19 Európában Olaszországot sújtotta először komolyabban. Az országban az első azonosított koronavírus-fertőzést a lombardiai Codogno városában azonosították 2020. február 21-én. A friss tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a koronavírus ennél előbbi olaszországi megjelenésére már korábbi eredmények is utaltak: mind filogenetikai (a vírus fejlődéstörténetét vizsgáló), mind környezeti (a vírus örökítőanyagának jelenlétét a szennyvízben monitorozó) kutatások arra engedtek következtetni, hogy már tavaly év végén lehetett fertőzött Olaszországban. Közvetlen és hiteles igazolása azonban eddig nem volt ennek a feltevésnek.

A mostani vizsgálatban az olasz Milánói és a kanadai Újfundlandi Egyetem kutatói olyan mintákat elemeztek, amelyeket kanyaró- és rubeolagyanúval vettek le 39 pácienstől 2019 szeptembere és 2020 februárja között. A vírus jelenlétét laboratóriumi PCR-teszttel vizsgálták. Az előzetes eredményeikről az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) Emerging Infectious Diseases nevű szaklapjának online kiadásában számoltak be.
Egyetlen minta bizonyult pozitívnak, ezt egy négyéves fiú torkából vették. A gyerek november 21-én kezdett köhögni és náthára utaló tüneteket produkálni, november 30-án vitték kórházba légúti tünetek és hányás miatt, majd december 1-jén kanyaróra utaló, de a koronavírus-fertőzés esetén is előforduló bőrkiütései jelentek meg. A nyálmintát december 5-én, 14 nappal a tünetek jelentkezése után vették le tőle. Ez azt jelenti, hogy a vírus már három hónappal az első eddig azonosított eset előtt megjelenhetett Olaszországban.
Ez most elég meggyőző eredmény
Egy hónappal ezelőtt bejárta a médiát egy hasonló hír: akkor olasz tudósok arra jutottak, hogy már tavaly nyáron jelen lehetett az országban a koronavírus. Azzal a kutatással szemben azonban több komoly probléma is felmerült, módszertani aggályoktól az eredményt alátámasztó epidemiológiai adatok hiányán át a tanulmányt közlő folyóirat gyenge minősítéséig. Az akkori eredményt így más kutatók erős fenntartásokkal kezelték.
„Ez a mostani vizsgálat sokkal megalapozottabb, mint a hasonló eredményre jutó korábbi kutatás, most ugyanis génszekvenálást is végeztek. A tanulmány szerint a génszekvenálási eljárás egyértelműen mutatja, hogy valóban SARS-CoV-2 volt a tavaly decemberben levett mintában”
– mondta a Telex kérdésére egy névtelenséget kérő virológus.
„Szintén megerősíti a vírus tavaly decemberi jelenlétét a filogenetikai vizsgálat. Minden vírusnak megvan a mutációs sebessége, amelyből kiszámítható a legkorábbi közös ős. A tanulmányban bemutatott, dátumokkal ellátott leszármazási fák azt mutatják, hogy a vírus Kínából származik. Ez egybevág azzal, hogy az új típusú koronavírus első megjelenése (klasztere) tavaly novemberre tehető a távol-keleti országban” – tette hozzá.
Miért csak később lett súlyos járvány?
A vírus különböző utakon már ilyen korai időpontban is eljuthatott Európába, történhettek sporadikus behurcolások. Annak számos oka lehet, hogy akkor még miért nem terjedt el, miért nem okozott helyi fertőzéseket. Az általunk megkérdezett virológus szerint például nagyon nem mindegy, ki kap meg és hurcol be egy ilyen vírust. Ha egy kevés emberrel érintkező, egy hétig a lakásából ki nem mozduló ember kapja el, akkor nála a vírus elhalhat, nem alakul ki fertőzési lánc. Természetesen egészen más a helyzet, ha egy ilyen vírust egy kórházban vagy idősotthonban dolgozó ápolónő vagy orvos kapja el – mondta.
A vizsgálatot jegyző kutatók is megjegyzik, hogy a más célra és a tünetek jelentkezése utána viszonylag hosszú idővel levett mintából nem lehetett egyértelműen megállapítani az azonosított vírustörzs pontos eredetét, így előfordulhat, hogy az eddig igazoltnál jóval korábban megjelent vírus egy másik törzshöz tartozik, mint amely aztán a tömeges fertőzéseket okozta.
Az eredmény ezzel együtt is segíthet a koronavírus globális terjedésének pontosabb feltérképezésében. Az, hogy a SARS-CoV-2 hosszú ideig azonosítatlanul terjedhetett Észak-Olaszországban, legalább részben magyarázhatja, hogy miért robbant be ennyire a járvány Lombardiában.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0

Svédországban, bezárnak a nem létfontosságú közintézmények, például a könyvtárak és az edzőtermek, Svájcban pedig az éttermek és a bárok

Svédország minden eddiginél szigorúbb intézkedéseket léptettek életbe pénteken a koronavírus-járvány megfékezésére, ajánlást kiadva a maszkok köztéri viselésére és bezárva a nem létfontosságú közintézményeket .
Azt tesszük, amit a világjárvány során eddig is tettünk, a megfelelő intézkedéseket hozzuk a megfelelő időben. És ez most ilyen (intézkedés),
hangsúlyozta Stefan Löfven kormányfő.
Svédország viszonylag lazább korlátozásokkal vitatott megoldást választott a járvány elleni küzdelemben. Az ország vezetése a tilalmak helyett mindvégig inkább az ajánlásokra és az egyéni felelősségre helyezte a hangsúlyt kötelező maszkviselet és karantén helyett, így a többi között nyitva tarthattak az iskolák, üzletek és éttermek.
A járvány súlyos második hullámával Svédország november óta azonban szigorítani kényszerült a korlátozásokon. Stefan Löfven miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy január 24-ig bezárják a többi között az edzőtermeket, könyvtárakat és uszodákat. Hozzátette, a kormány mostantól ajánlja a maszkviselést a tömegközlekedési eszközökön csúcsidőben.
A 10,3 millió lakosú Svédországban a járvány kitörése óta mintegy 367 ezer fertőzöttet regisztráltak, akik közül csaknem nyolcezren haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe.
FABRICE COFFRINI / AFPSvájcban is számos intézmény bezár
A svájci kormány pénteken elrendelte az éttermek, bárok, illetve a kulturális- és a sportlétesítmények bezárását december 22-től január 22-ig a koronavírus-fertőzöttek számának hirtelen megugrása miatt.
Az ország nyugati felén alig egy hete engedélyezték a vendéglátóipari egységek kinyitását, de a hatóságok a mostani intézkedéseket azzal indokolták, hogy a kórházak és az egészségügyi dolgozók hetek óta hatalmas teher alatt állnak, és az ünnepnapok fokozzák annak kockázatát, hogy a fertőzöttek száma még gyorsabb ütemben fog növekedni.
A koronavírus nem hagy nyugtot nekünk az ünnepeken. A helyzet továbbra is kritikus. Ezért döntöttünk a szigorúbb intézkedések mellett,
jelentette ki sajtótájékoztatóján Simonetta Sommaruga svájci elnök. „Mindenkire szükségünk van Svájcban” – hangsúlyozta az államfő, miután elismerte, hogy voltak egyes régiók, amelyek vonakodtak az új korlátozások bevezetésétől. A svájci kormány közölte, hogy kiszélesítik a segélyezettek körét, újabb támogatásokat tesznek elérhetővé a karantén által érintett vállalkozásoknak, és kárpótolják a „kulturális élet szereplőit” is.
A hatóságok emellett olyan ajánlásokat fogalmaztak meg, miszerint a magánrendezvényeken legfeljebb két háztartás tagjai vehetnek részt, illetve korlátozták az egyes üzletekben a vásárlók számát, valamint arra biztatták a munkaadókat, hogy tegyék lehetővé az otthoni munkavégzést.
A szövetségi kormány a 26 kantonra bízta annak eldöntését, hogy a sípályák, illetve a hozzájuk kapcsolódó üdülőhelyek nyitva maradhatnak-e. Az alpesi országtól eltérően a szomszédos Franciaország, Olaszország és Németország nem engedélyezi a téli sportokat az ünnepek alatt, és aggodalmukat fejezték ki szomszédjuk döntése miatt.
A 8,6 milliós lakosú Svájcban a járvány kezdete óta 403 989 igazolt fertőzöttet jelentettek, a halálesetek száma pedig 6541 az amerikai Johns Hopkins egyetem összesítése szerint.



A karácsonyi ünnepek közeledtével sorra jelentik be az európai kormányok az újabb és újabb, kijárási tilalommal megspékelt korlátozó intézkedéseket annak érdekében, hogy amíg az egyre több országban engedélyezett koronavírus-vakcinák elég széles körben elérhetőek lesznek, se terhelődjön túl az egészségügyi rendszer.​
A legfrissebb adatok szerint 751,4 ezerrel nőtt egy nap alatt az igazolt koronavírus-fertőzések száma, amely így a járvány kezdete óta már eléri a 75 672 759 főt.
A halálos áldozatok száma több mint 13 ezer fővel 1 674 838-ra emelkedett. Sajnálatos módon ez a szám is egyre növekszik.

A gyógyultak száma pedig 42 667 883-ra emelkedett a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen.
A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 17 459 296 fertőzött volt eddig a napig, és 313 588-an haltak meg. Ugyanakkor az USA-ban már a második vakcina kapott szükséghelyzeti engedélyt tegnap, miután az FDA a Moderna oltóanyagát is elfogadta. A tervek szerint már ma megkezdődik ennek az oltóanyagnak a kiszállítása az oltópontokra.
Indiában 10 004 599 fertőzöttet, 145 136 halálos áldozatot és 9 550 712 gyógyultat jegyeztek fel.
Brazíliában 7 162 978 fertőzöttről, 185 650 halálos áldozatról és 6 322 955 gyógyultról tudni.
Oroszországban 2 764 843-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 49 170-re, a gyógyultaké pedig 2 207 398-ra emelkedett.
Franciaországban 2 499 529 fertőzöttet, 60 345 halálos áldozatot és 188 488 gyógyultat regisztráltak.
Az Egyesült Királyságban 1 982 828 fő a fertőzöttek száma, és 66 640-en haltak meg a betegségben.
Törökországban 1 982 090 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 17 610.
Olaszországban 1 921 778 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 67 894, és 1 226 086-an gyógyultak fel a Covid–19-ből.
Spanyolországban 1 797 236 fertőzöttet és 48 926 halálos áldozatot regisztráltak.
Argentínában 1 531 374 a fertőzöttek és 41 672 a halottak száma.
Németországban 1 486 839 a fertőzöttek száma, 25 754 a halottaké, 1 095 982-en meggyógyultak.
Kolumbiában 1 482 072 fertőzöttet és 40 019 halálos áldozatot tartanak nyilván.
Mexikóban 1 301 546 az igazolt vírusbetegek és 117 249 a halottak száma.
Iránban 1 145 651 fertőzöttet, 53 273 halálesetet és 865 474 gyógyultat tartanak számon.
A Dél-afrikai Köztársaságban 901 538 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 24 285-en meghaltak, 783 818-an pedig felgyógyultak.
Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 94 823 fertőzéses esetet tartottak nyilván szombat reggel, valamint 4763 halálos áldozatot és 88 538 gyógyultat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.


Teljes zárlatot rendelnek el Olaszországban az év végi ünnepek tíz napjára a koronavírus-járvány elleni küzdelem érdekében
EGÉSZ NAPOS KIJÁRÁSI TILALOMMAL
– jelentette be Giuseppe Conte kormányfő. A talján vezető elmondta, hogy a totális lezárás a december 24–27., valamint a december 31. és január 6. közötti napokra vonatkozik, amikor egész Olaszország úgynevezett vörös zónának számít majd a járványügyi korlátozások szempontjából. Ezt azt jelenti, hogy
LEÁLLÍTJÁK AZ EGÉSZ KERESKEDELMET, KIVÉTELT CSAK AZ ÉLELMISZERBOLTOK, GYÓGYSZERTÁRAK, FODRÁSZATOK, DOHÁNYBOLTOK JELENTENEK MAJD. A VENDÉGLÁTÁS KIZÁRÓLAG HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSSAL MŰKÖDHET, ÉS CSAK ESTE TÍZ ÓRÁIG.
A legmagasabb fokozatú korlátozások lépnek életbe szenteste, karácsony ünnepén és szilveszterkor is.
UTCÁRA CSAKIS A BELÜGYMINISZTÉRIUM HONLAPJÁRÓL LETÖLTÖTT ENGEDÉLLYEL LEHET KILÉPNI, MUNKAVÉGZÉS VAGY EGÉSZSÉGÜGYI INDOK MIATT.
A templomok nyitva maradnak, a misékre szabadon lehet menni, a lakóhelyhez legközelebbi templomba.
A teljes zárlat alatt napi egy alkalommal, reggel öt óra és este tíz között az ember meglátogathatja rokonait és ismerőseit is azzal a feltétellel, hogy az egy háztartásban élőkhöz csak további két személy csatlakozhat – a tizennégy évnél fiatalabbakat, fogyatékkal élőket, nem önellátókat nem számolva. A szabadtéri sportolás csak egyénileg, lakóhely közelében engedélyezett.
Szintén engedmény, hogy négy napon, december 28-tól 30-áig, valamint január 4-én az egész ország úgynevezett narancssárga övezetnek számít majd, vagyis napközben feloldják a városokon, településeken belüli kijárási tilalmat.
MEGTILTJÁK A TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI KÖZLEKEDÉST.
A kisebb, ötezer lakos alatti településekről legfeljebb 30 kilométerre lehet majd kimozdulni.
Ezeken a napokon újranyithatnak az üzletek este kilenc óráig, a vendéglátás továbbra is csak elvitelre működik majd.

Arról is beszélt Giuseppe Conte miniszterelnök, hogy az október óta bevezetett korlátozások működtek, a Covid–19-járvány reprodukciós rátáját a korábbi 1,7-ről 0,86-ra csökkentették, de további szigorítások szükségesek egy újabb januári járványhullám elkerülésére. Megjegyezte, hogy az ünnepek alatti intézkedéseket a társasági összejövetelek korlátozására az egészségügyi szakértők sürgették.
A lakosság számított az újabb szigorításokra, ezért már pénteken (december 18.) közel egymillióan elindultak az ünnepek idejére kiszemelt célállomásaikra:
A MILÁNÓI MALPENSA REPÜLŐTÉREN 200 EZER UTAST SZÁMOLTAK,
és majdnem kivétel nélkül déli irányba indultak el. A központi római vasútállomáson, a Termini pályaudvaron hatvanezren fordultak meg, igaz, ez alig tizede a tavalyi adventi időszak utolsó péntekén ott megfordult hatszázezer utashoz képest.


Szlovákiában ismét háromezer fölött van az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma, pontosan 3151 új koronavírus-beteget diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában.
A GYÓGYULTAK SZÁMA 1801-GYEL, A HALÁLOS ÁLDOZATOKÉ 70-NEL EMELKEDETT, UTÓBBI SZOMORÚ REKORD
írta az Ujszo.com a szlovák Egészségügyi Információk Nemzeti Központja weboldalán közzétett adatokra hivatkozva. A járvány a kormány tagjait sem kíméli, tegnap közölték, hogy a miniszterelnök, Igor Matovič is elkapta a fertőzést, és emiatt több kormánytag is karanténba vonul.
Szlovákiában már több mint 149 ezerre emelkedett az igazoltan Covid-betegek száma, közülük másfélezren elhunytak, csaknem 106 ezren viszont meggyógyultak. Eddig összesen egymillió 295 ezer PCR-tesztet végeztek Szlovákiában.


Gyorsan terjedő koronavírustörzs jelent meg Angliában.​
A szakemberek szerint ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy az új törzs súlyosabb megbetegedést okozna vagy ellenállóbb lenne a védőoltásokkal szemben.

Az eddigi legmagasabb járványkészültségi fokozatnál is szigorúbb korlátozások lépnek életbe vasárnaptól Londonban és Délkelet-Angliában, miután ezekben a térségekben az eddigieknél sokkal gyorsabban terjedő új koronavírustörzs jelent meg – közölte szombat este Boris Johnson brit miniszterelnök.
A fő változás az, hogy az új variáns fertőzőképessége sokkal, akár 70 százalékkal is meghaladhatja az eddig azonosított változatokét,
és ez máris látszik a járvány terjedési sebességén az érintett térségekben. Az MTI összefoglalója szerint ezért Londonban és környékén vasárnaptól szinte teljes zárlat lép életbe, az itt élők csak kivételes indokokkal hagyhatják el lakóhelyüket, és karácsonykor sem látogathatják egymást otthonukban. A BBC azt írja, hogy éjféltől Wales-t is lezárják.
Boris Johnson a szombat esti sajtótájékoztatón bejelentette: az új vírusváltozat terjedésétől leginkább érintett térségekben, elsősorban Londonban és Délkelet-, illetve Kelet-Angliában a jelenlegi háromfokozatú járványkészültségi rendszert kiegészíti egy újabb, negyedik fokozat, és ez vasárnap nulla órától ezeken a területeken érvénybe is lép.
Ennek alapján az itt élőknek otthonról kell dolgozniuk, csak korlátozott számú indokkal hagyhatják el lakóhelyüket, például akkor, ha az otthoni munkavégzés nem megoldható számukra, és munkahelyükre kell utazniuk.
A negyedik készültségi fokozat hatálya alá tartozó területek lakói csak kivételes indokokkal utazhatnak külföldre, nem hagyhatják el az e készenléti szint hatálya alá tartozó térségeket, és ezekre a területekre az alacsonyabb készültségi szintű országrészekből sem lehet beutazni.
Az érintett térségekben vasárnaptól bezárnak a nem alapvető árucikkeket forgalmazó boltok, a zárt térben működő edzőtermek és a szabadidőközpontok, valamint az olyan személyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, mint a fodrászatok és a szépségszalonok.
A kormány emellett törölte a karácsonyi időszakra eddig tervezett enyhítéseket a negyedik készenléti fokozatba sorolt területeken. Így az ezekben a térségekben élők karácsonykor sem tarthatnak összejöveteleket olyanokkal, akikkel nem laknak egy fedél alatt, és az alacsonyabb készültségi szintű országrészekben is csak egyetlen napon, december 25-én találkozhatnak egymással legfeljebb három különböző háztartás lakói.
Johnson és Sir Patrick Vallance professzor, a brit kormány tudományos főtanácsadója egyaránt hangsúlyozta a Downing Streeten tartott sajtóértekezleten, hogy egyetlen vizsgálati adat sem utal olyan változásokra, amelyek az új koronavírus-mutációt a korábbi változatoknál súlyosabb megbetegedések előidézésére tennék alkalmassá, és
semmi nem utal arra sem, hogy az eddig kifejlesztett védőoltások kevésbé lennének hatékonyak az új törzzsel szemben.
Boris Johnson a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ez most egy verseny, de nagyon biztos abban, hogy tavaszig a lakosság jelentős részének be tudják adni a védőoltást és húsvétra minden nagyon másképpen fog kinézni.


Az Egyesült Államok gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) engedélyezte pénteken a Moderna amerikai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni oltóanyagának szükséghelyzeti alkalmazását .​
A Modernáé lesz a második, Covid-19 elleni vakcina, amelyet a hétfőn elindított országos oltókampányban bevethetnek, miután az FDA múlt héten szintén gyorsított eljárásban jóváhagyta az amerikai Pfizer gyógyszergyár és a német BioNTech biotechnológiai cég közös fejlesztésű oltóanyagának szükséghelyzeti alkalmazását is.
Ez örömhír az új koronavírus (SARS-CoV-2) által leginkább sújtott Egyesült Államok számára, ahol a világjárvány eddig több mint 307 ezer ember életét követelte.
Az FDA egy nappal azután adta ki az engedélyt, hogy külső szakértőkből álló tanácsadó testülete támogatta a Covid-19 betegség ellen kevesebb mint egy év alatt kifejlesztett Moderna-oltóanyag alkalmazását. A döntést annak alapján hozták meg, hogy a klinikai tesztelés legutóbbi, 30 ezer önkéntes bevonásával elvégzett szakaszában a vakcina 95 százalékos hatékonysággal nyújtott védelmet a Covid-19 betegség kialakulása ellen, és alkalmazásával kapcsolatban nem merültek fel biztonsági aggodalmak.
Az amerikai biotechnológiai cég a szövetségi kormánnyal közösen felkészült arra, hogy már ezen a hétvégén megkezdhessék 5,9 millió adag oltóanyag országos kiszállítását.
A Moderna oltóanyagát várhatóan a nehezebben elérhető, vidéki kórházakban fogják alkalmazni, mert bár fagyasztva kell tárolni és szállítani, nem igényel olyan rendkívül alacsony hőmérsékletet, mint a Pfizer/BioNTech oltása, és felengedése után a normális hűtőgépekre jellemző hőmérsékleten tárolható.
A gyártó közlése szerint már idén mintegy 20 millió dózist tudnak az amerikai kormány rendelkezésére bocsátani, további 100-125 millió adagot pedig a jövő év első negyedében, a júniusig leszállítani tervezett, összesen 200 millió adagból.



Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) közlése szerint engedélyezték a magyar Egis gyógyszergyártó vállalat által előállított új, favipiravirt tartalmazó koronavírus-gyógyszerét, így ezt várhatóan január közepétől már használhatják is a koronavírusos betegek kezelése során. A készítményt az állami egészségügyi tartalék kezeli és juttatja el az egészségügyi szolgáltatókhoz.

Az OGYÉI közleményében felidézte, hogy az Egis áprilisban indította el favipiravir hatóanyag-tartalmú gyógyszerének fejlesztését, melynek elbírálását most a szervezet soron kívül, gyorsított eljárásban végezte el. A hatóság az engedélyezési dokumentáció áttekintését követően döntött a készítmény hazai engedélyezéséről. Az intézet hangsúlyozta, hogy az OGYÉI prioritásként tekint a koronavírus kezelésében alkalmazott, valamint a Covid-fertőzés megelőzésére szolgáló készítményekkel kapcsolatos feladatai ellátására. Az utóbbi hónapokban soha nem látott ütemben kezdődtek meg és zajlottak a koronavírusos betegeknél alkalmazható szerekkel összefüggő fejlesztések mind hazánkban, mind más országokban – tették hozzá.
Az OGYÉI az Egis gyógyszerének fejlesztése során többször adott tanácsot is a cégnek, hogy mielőbb forgalomba hozhassák a készítményüket, ezt a támogatást pedig a közlemény alapján minden magyar gyártónak biztosítják. Az intézet számára kiemelten fontos a koronavírussal összefüggő fejlesztések támogatása, így az Európai Gyógyszerügynökséghez hasonlóan már a járvány első hulláma óta
teljes mértékben elengedi a Covid-19 fertőzés megelőzését, vagy annak kezelését célzó gyógyszert vagy vakcinát fejlesztők számára a tudományos tanácsadási díjakat, valamint továbbra is kiemelten kezeli a koronavírus kezelésével kapcsolatos beadványokat.
A favipiravir a remdesivir után már a második olyan gyógyszer, amelyet Covid-terápiában használnak és hazai használatbavételére az OGYÉI engedélyt adott. Az ITM szeptember végén jelentette be, hogy Magyarországon is megkezdődhet a koronavírusos betegek favipiravirral történő kezelése.


A koronavírus elleni oltások egyértelműen életmentőek, hiszen nemcsak a járványt, hanem a súlyos szövődményeket és a haláleseteket is megakadályozhatják – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa.

Szlávik János jó hírnek nevezte, hogy az Egyesült Államokban már két hasonló hatásmechanizmussal működő oltóanyagot törzskönyveztek, amelyeket a következő hetekben továbbiak követhetnek és ezek a világ több országába eljuthatnak.
A főorvos azt tanácsolta,
mindenki aki teheti és a rizikócsoportba tartozik, oltassa be magát, amint lehetséges, hiszen csak ezzel tudja megvédeni magát a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményeitől.
Magyarország az Európai Unió tagjaként nagyon sokféle oltóanyagot próbál beszerezni, az embereknek pedig nagyon kellene bízniuk azokban az oltóanyagokban, amelyeket az európai és a magyar gyógyszerhatóságok engedélyeznek – mondta.
Csak nagyon enyhe mellékhatásai lehetnek
Szlávik hangsúlyozta, hogy ezeket a vakcinákat megfelelően megvizsgálják, az eddig megjelent hírek alapján pedig szinte valamennyi előtörzskönyvezett oltóanyag hatásos, mellékhatásai pedig csak a szokásosak: bőrpír, hőemelkedés, enyhe fájdalom az oltás helyén.
A főorvos megjegyezte, természetesen nem zárható ki, hogy valaki érzékeny az oltóanyagra, „borzasztó ritkán előfordul az allergiás reakció, ilyenkor azonban az egészségügyi személyzet megoldja a problémát”.
Platófázis
Szólt arról is, hogy míg az influenza elleni oltások hatékonysága csak 70-80 százalék, a koronavírus elleni vakcináké több mint 90 százalék. Ráadásul valamennyi oltóanyag esetében igaz, hogy ha meg is fertőződik valaki az oltás ellenére, szinte biztosan nem alakul ki nála súlyos betegség és nem hal bele a fertőzésbe – tette hozzá.
Szlávik szerint a járvány jelenleg továbbra is az úgynevezett platófázisban van Magyarországon, a védőoltás pedig már tényleg kézzelfogható közelségben, így a jövő év elején elkezdődhetnek a tömeges oltások.
Használjunk maszkot a családi karácsonyon
Megjegyezte, a koronavírus-fertőzés kezelésére igazán hatékony gyógyszer nem létezik, de vannak olyan készítmények és beavatkozások, amelyek együttes használatával valamilyen hatást el lehet érni a betegek gyógyulása érdekében.
A főorvos az év végi ünnepekre kitérve kiemelte:
amennyiben a családtagok maszkot használnak, megfelelő távolságot tartanak és fertőtlenítést végeznek, biztonságosak lehetnek a kisebb, tíz részt vevő alatti rokonlátogatások,
azonban a maszkhasználat nélküli közös nagy vacsorák, rendezvények már veszélyt jelentenek.


Megkezdődik a koronavírus elleni vakcina igényfelmérése az egészségügyi dolgozók körében - tájékoztatta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).
A közlemény szerint az igényfelmérést azért kezdik, hogy „a frontvonalban helytálló, a betegeket ellátó egészségügyi dolgozók elsőként részesülhessenek az oltóanyagból”.
Első körben az aktív és krónikus betegeket ellátó egészségügyi intézményekből várják az igényeket december 22-ig, majd folyamatosan bővül a kör.
Azt írták: a várhatóan a két ünnep között érkező vakcina beadását a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szervezi, a NEAK az adatok feldolgozásával segíti a folyamatot.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Holnaptól, vasárnaptól december 30-ig a négyfokozatú skálán a legszigorúbb, négyes szintű korlátozások lépnek életben Londonban és Délkelet-Angliában - jelentette be az a Boris Johnson miniszterelnök, aki három napja még arról beszélt, hogy már túl késő szigorítani Karácsonyra.
A négyes szint nagyjából a kontinens több országában elrendelt teljes kijárási tilalomnak felel meg, amikor a lakosok néhány okot kivéve egész nap nem hagyhatják el az otthonukat, az élelmiszerboltok és a patikák kivételével minden üzlet bezár, az emberek lehetőség szerint otthonról dolgoznak, csak otthon alhatnak és nyilvános helyen csak egyetlen másik háztartás egy tagjával találkozhatnak. A négyes fokozatú zónát sem elhagyni, sem oda beutazni nem szabad.
Boris Johnson a tájékoztatóján arról beszélt, hogy a váratlanul bejelentett szigorításokra azért van szükség, mert az utóbbi pár napban kiderült, hogy az új koronavírus-mutáció egyrészt sokkal fertőzőbb a korábbiaknál, másrészt a londoni és dél-keleti fertőzöttek egyre nagyobb százaléka kapja el ezt. Londonban például az új fertőzések közel kétharmada ilyen már.
Johnson bejelentései nem egész Nagy-Britanniára, hanem Anglia legsűrűbben lakott részeire vonatkoztak, de vele nagyjából egyidőben a szigetország más részeiből is hasonló szigorításokat jelentettek be.
Skóciában december 26-tól vezetik be a négyes fokozatot, de addig is szigorú utazási tilalmat rendelnek el Skócia és Anglia között.
Walesben vasárnaptól vezetnek be szigorításokat, amiket csak karácsony napjára oldanak fel.
A következő órák kérdése csupán, hogy mikor indulnak meg tömegek Londonból és Délkelet-Angliából karácsonyozni.

Hogyan készülnek a járvány-sújtotta európaiak a karácsonyi és újévi ünnepekre? “Csókok nélküli, józanabb karácsonyra számítsanak” - figyelmeztetett az olasz kormányfő. Elmarad az ünnepi síelés is Európában.
Az utazási korlátozások ideiglenes feloldásával és a különböző háztartások beltéri keveredésének engedélyezésével készül több európai kormány az ünnepekre. Az alpesi országok szokásos karácsonyi síszezonja viszont valószínűleg elmarad.
A karanténok hónapokon át meghatározták hogy hova, és egyáltalán utazhatott-e többmillió európai, és hogy kikkel találkozhatott. A kormányok kemény döntésekkel néznek szembe és úgy tűnik, engednek a nyomásnak, hogy a családi, baráti kötelékek fenntartására részlegesen enyhítsenek a korlátozásokon.
Elmarad az ünnepi síelés
Karácsony és újév között sok olasz utazik hagyományosan a síparadicsomokba. Giuseppe Conte kormányfő azonban az idén arra kéri honfitársait, hogy mondjanak le erről. “Nem tudjuk megengedni magunknak” - fejtegette.
Így valószínű, hogy zárva lesznek az Alpok és a Dolomitok népszerű pályái, így az üzemeltetők és vendéglátósok többmilliárd eurónyi ünnepi bevételtől esnek el. Conte európai konszenzust sürgetett a kérdésben - azaz, hogy más országok is tartsák zárva a pályákat és hozzanak egyéb intézkedéseket is.
Szerintem ez egy összeurópai probléma” - mondta a kormányfő a La7 tévének. - “Ha Olaszország leállítja az összes síliftet, de Franciaország, Ausztria és mások ebben nem támogatják, akkor fennáll a veszélye, hogy az olasz turisták külföldre mennek és hazahozzák a vírust” - figyelmeztetett Conte.
Franciaországban is zárva lesznek a pályák és Bajorország miniszerelnöke is támogatja az ideiglenes lezárást. Közben Svájcban már nyitva vannak az üdülőhelyek.
Az olasz miniszterelnök azt üzente honfitársainak: “Gyülekezés, ölelések és csókok nélküli, józanabb Karácsonyra számítsanak”.
Felfüggesztik az utazási korlátozásokat
A több hétig tartó országos karantén után Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy november 28-tól elkezdik feloldani a korlátozásokat. Az üzletek, színházak és mozik kinyitnak az ünnepekre, és a franciák meglátogathatják családjukat az ünnepi időszakban. “Engedély nélkül lehet majd utazni, egyik régióból a másikba” - mondta Macron a televízióban.
Franciaország október vége óta országos lezárás alatt állt. December 15-én ezt este 21:00 órától reggel 7:00 óráig tartó országos kijárási tilalom váltotta fel, de ez alól kivétel lesz a Szenteste és a Szilveszter.
Az éttermek és iskolák valószínűleg január 20-ig nem nyitnak ki, de ez attól függ, hogy a napi új fertőzések száma 5 ezer alá esik-e. A bárokat, kávézókat és éjszakai szórakozóhelyeket meghatározatlan időtartamra bezárták. November 28-tól lehet vallási szertartásokat rendezni, de ezeken csak maximum 30 ember vehet részt.
A franciáknak nagy csalódást okozott, hogy zárva maradnak a népszerű sípályák. A helyi polgármesterek szerint hónapokon át tartó felkészülés veszett most kárba. Macron azt mondta, januárban “a kedvező feltételek megléte mellett kinyithatnak”, de hasonlóan az olasz miniszterelnökhöz össz-európai megállapodást akar a kérdésben.
Limitálják a társadalmi érintkezést
A 16 német szövetségi állam vezetőinek előzetes megállapodása szerint karácsonykor korlátozni fogják a társadalmi érintkezést. December 1-től két háztartás és maximum öt ember találkozhat, a 14 éven aluli gyerekeket ebbe nem számítják bele. December 23. és január 1. között ideiglenesen lazítanak a korlátozáson, és maximum 10 ember találkozóját engedélyezik.
A politikai vezetők párbeszédet sürgettek a vallási közösségek képviselőivel, hogy csökkentsék az emberek közeli kontaktusait a vallási rendezvényeken.
A német “laza lezárás” december 20-ig tartott. A bárok, éttermek és szórakozóhelyek zárva maradnak. A legtöbb hagyományos karácsonyi vásárt törölték, de néhány helyi rendezvényt limitált látogatási lehetőségek közepette megtarthattak.
Az újévi ünnepségeket kísérő tűzijátékokat is megtiltják, és a lakosokat felszólítják, hogy kerüljék az utcai petárdázást.
Terasz-partik és korlátozott létszámú találkozók
A spanyol kormány úgy fogalmazott, hogy “másfajta” ünnepet tervez, és 6 főre korlátozza az együtt ünneplők számát.
A találkozókat éttermek teraszain és más nyílt térben kell megtartani. A spanyol családok emellett január 5-én ünneplik a Háromkirályok Ünnepét, amelynek részei a hagyományos felvonulások. A kormány javaslata az, hogy ezeket most majd ne tartsák meg.
Az ajánlás szerint a spanyolok szellőztessenek többet, és tartsák be a biztonságos távolságot.
Döntöttek a karácsonyról Ausztriában
Főszabályként az ünnepi időszakban is marad az este 8 és reggel 6 óra közötti idősávra vonatkozó kijárási korlátozás, és a találkozásokat két különböző háztartás között 12 főben (6 felnőtt és 6 gyerek) maximálták. Ez alól kivételt csak a szenteste és karácsony első napja jelent majd, amikor 10 felnőtt és a hozzájuk tartozó gyermekek találkozása két napig megengedett lesz.
December 26-ától viszont a jelenleg is érvényben lévő szabályozások lépnek újra életbe, ami a találkozások létszámát és a kijárási korlátozásokat illeti. December 31-én ugyan egy napra feloldják az éjszakai kijárási korlátozást, de a 6 felnőtt, 6 gyerek találkozási szabály életben marad. Ez azt jelenti, hogy idén Ausztriában is elmaradnak a nagy szilveszteri partik, melyek a kancellár szerint katasztrófát jelentenének januárra nézve.


Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védekezés összehangolását és egy közös európai stratégia kidolgozását sürgeti a kontinens országait vezető kormányoktól több száz tudós egy közös nyilatkozatban. A The Lancet című orvosi folyóirat portálján és a kezdeményezés önálló honlapján megjelentetett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy nyitott határok mellett egyetlen ország sem tudja egyedül, önállóan alacsonyan tartani a fertőzöttek számát Európában, ezért elengedhetetlen, hogy a földrész országai együtt és közös célokat kijelölve küzdjenek a járvány ellen.A vírus terjedésére „erőteljes, összehangolt európai válasz szükséges, és világosan meghatározott célok közép- és hosszú távra”. A legfőbb páneurópai célként a fertőződések számának nagymértékű csökkentését és alacsony szinten tartását kell megjelölni. Alacsony esetszám mellett több életet és munkahelyet lehet megmenteni, jobban lehet ellenőrizni a vírus terjedését és csökkenteni a járvánnyal járó gazdasági és mentális, lelki terhelést – emelték ki a kiáltványban, hozzátéve, hogy végleg szakítani kell azzal a gondolattal, hogy a természetes úton, vagyis oltás nélkül megszerzett közösségi immunitás jelenti a kiutat a járványból.
A közös európai stratégiának három fő elemet kell tartalmaznia. Az első az új fertőződések számának csökkentése. Azt a célt kell kitűzni, hogy egymillió lakosra vetítve naponta legfeljebb tíz ember fertőződjön meg. Ezt már több európai ország teljesítette, és az egész kontinensen el lehet érni, méghozzá „legkésőbb tavaszig”. Azonban ehhez gyors és kemény intézkedéseket kell tenni, amelyeket a járvány országhatárokon átívelő ide-oda hullámzását jelentő „pingpong hatás” elkerülésére valamennyi európai országgal össze kell hangolni. Így a határok továbbra is nyitva maradhatnak. A második elem az esetszám megtartása az egymillió főre vetített napi tízes vagy tíz alatti szinten. Ehhez továbbra is fenn kell tartani és tovább kell fejleszteni az alapvető fertőzésvédelmi megoldásokat, például a maszkviselést és a fertőzésveszéllyel járó érintkezések korlátozását. Folyamatos és célzott teszteléssel szemmel kell tartani a vírus útjait, hogy időben felismerhető legyen a fertőződések számának növekedése – fejtették ki a nyilatkozatban, amely szerint egymillió lakosonként minden nap legalább 300 koronavírus-tesztet kell elvégezni, a helyi járványkitöréseket pedig gyors és szigorú ellenlépésekkel, például utazási korlátozásokkal el kell fojtani.
A harmadik fő elem a hosszabb távú stratégia, egy „közös vízió” a járvány megállításáról. Ehhez a helyi adottságokból kiinduló regionális és nemzeti szintű akcióterveket kell kidolgozni és meg kell határozni az európai szintű célokat a többi között a járvány megfigyelésével, a SARS-CoV-2 ellen védettséget biztosító oltásokkal és a leginkább veszélyeztetett csoportok védelmével kapcsolatban. „Ha Európa kormányai nem lépnek azonnal, újabb járványhullámokkal kell számolni, amelyek további egészségi, társadalmi és gazdasági károkat okoznak” – hangsúlyozták a német kezdeményezésre összeállított kiáltványban.
A kezdeményezéshez Albániától Svájcig és Portugáliától Oroszországig 33 országból – köztük az Európai Unió 22 tagállamából – csatlakoztak tudósok. A közép-európai térség számos országából, így például Lengyelországból, Horvátországból és Szlovéniából is támogatták tudósok az európai kormányokhoz intézett felhívást.

Hollandia, Belgium, Olaszország, Bulgária, Írország, Franciaország, Ausztria és Németország is bejelentést tett erről, de a kör szinte biztos, hogy bővülni fog a nap folyamán. A tiltás oka a Londonban és Délkelet-Angliában gyorsan terjedő új koronavírustörzs. Szombat este sokan „elmenekültek” a brit fővárosból, mivel vasárnaptól a várost, illetve egész Délkelet-Angliát teljesen lezárták a brit hatóságok.
Hollandia után most már Belgium, Olaszország, Bulgária, Írország, Franciaország, Ausztria és Németország is leállította az Egyesült Királyság fel érkező légi forgalmat. Vasárnapi bejelentések szerint Bulgária nem fogad és nem is indít járatokat – írja a Sky News. A párizsi kormány 48 órára függeszti fel a brit repülőgépek fogadását. Egy francia kormányzati tisztségviselő a Le Parisiennek azt is elmondta, hogy az „európai szintű koordináció” előkészítése is folyamatban van az ügyben.
A Eurostar, amely a La Manche csatorna alatt Franciaország és az Egyesült Királyság között járó vonatok üzemeltetője, Twitter-üzenetében azt írta vasárnap délután, hogy éjféltől nem járnak vonatok London, Brüsszel és Amszterdam között.
Ferihegy még fogad járatokat
A magyar hatóságok egyelőre nem korlátozták a londoni és angliai légi járatok fogadását – hívja fel a figyelmet az AIRportal.hu légi közlekedési és légi utazási magazin.
  • A délutáni és esti órákban szerepel még a várható járatok között egy Ryanair-gép Stanstedről és még egy Wizz Air-járat Lutonból.
  • A járatinformációs oldal szerint 16:45-re várják Ferihegyen a British Airways gépét a Heathrow-ról.
A belga kormány az országba érkező és onnan kimenő vonatközlekedést is leállította. Alexander De Croo miniszterelnök a korlátozásokra vonatkozó rendeletet vasárnap délben bocsátotta ki. A rendelkezés egyelőre csak 24 óráig marad érvényben.

Sok nyitott kérdés van az új mutációt illetően, ráadásul azt sem tudjuk, hogy a kontinensen felbukkant-e már
– nyilatkozta. A kormányfő azt is elmondta: bízik abban, hogy legkésőbb keddig tisztázódik, hogy mi a helyzet az új variánssal.
Délután az olaszok és az osztrákok is bejelentették, hogy nem fogadják a szigetországból érkező repülőjáratokat. Csehország pedig úgy döntött, hogy szigorúbb vizsgálatok alá veti az onnan érkező embereket. Az AP szerint Olaszországban mindez körülbelül két tucat repülőjáratot érint.
A The Jerusalem Post szerint Izrael szintén megtiltotta az Egyesült Királyságból, Dániából és Dél-Afrikából érkezőknek, hogy belépjenek az országba. A lap szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap délután kijelentette, hogy „azonnal le kell zárnunk az egész világot”. Hasonlóan döntött Törökország is, amely a brit járatokon kívül a Dániából és a Hollandiából érkező repülőgépeket sem fogadja.
Spanyolország először az Európai Bizottsághoz fordul iránymutatásért, aztán úgy döntött, hogy nem függeszti fel a brit repülőgépek fogadását, de 72 órán belüli negatív tesztet az Egyesült Királyságból érkezőktől.
Már felbukkant Dániában is
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnapi közlése szerint – írja az MTI – a fertőzőbb vírustörzset már szeptemberben azonosították Anglia délkeleti részén, és ugyanez a kórokozó felbukkant Dániában – eddig kilenc esetben –, továbbá Hollandiában és Ausztráliában is - mindegyikben egy-egy betegnél regisztrálták. Maria Van Kerkhove, a WHO technikai csoportjának vezetője, a brit BBC-nek azt mondta, hogy már folynak a kutatóvizsgálatok az új vírustörzs tulajdonságainak feltárására.
Minél hosszabb ideig tart egy járvány, a vírusnak annál több lehetősége van a változásra. Ezért azonnal meg kell tennünk mindent a ragály terjedése ellen, mert így szűkíthetjük a kórokozó változási lehetőségeit
– fogalmazott mondta a szakember. A WHO egyébként vasárnap délután felszólította az európai országokat, hogy szigorítsanak a járvány terjedése elleni intézkedéseiken.
Káosz a bejelentés után
Boris Johnson brit miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy a Londonban és Anglia délkeleti részén terjedő vírus akár 70 százalékkal fertőzőbb lehet, mint az eddigiek. Ennek jegyében a miniszterelnök vasárnaptól új, úgynevezett négyes szintű korlátozásokat léptetett életbe:
  • Mindenkinek otthon kell maradnia, aki nem dolgozni, vásárolni megy vagy nincs valamilyen halaszthatatlan teendője.
  • Aki megteheti, annak otthonról kell dolgoznia, munkahelyre csak korlátozott számú indokkal lehet bemenni.
  • Az edzőtermek, fodrászatok, illetve azok a boltok, amelyek nem „létszükségletű” árukat adnak el, bezárnak.
  • Az embereknek tilos elhagyniuk a négyes szintű korlátozás által érintett területet, aki pedig nem ott lakik, az nem mehet be oda.
  • Más háztartásban élő emberek közül legfeljebb egy személlyel lehet találkozni, és csak nyílt helyszínen.
  • Mindenkinek a saját otthonában kell aludnia.
  • Istentiszteletekre továbbra is járhatnak az emberek.
Szakemberek szerint egyetlen vizsgálati adat sem utal olyan változásokra, amelyek az új koronavírus-mutációt a korábbi változatoknál súlyosabb megbetegedések előidézésére tennék alkalmassá, és semmi nem utal arra sem, hogy az eddig kifejlesztett védőoltások kevésbé lennének hatékonyak az új törzzsel szemben.
Aki Londonban maradt, rohant vásárolni
Azt követően, hogy a brit kormányfő tegnap délután bejelentést tett a térséget érintő korlátozásokról, sokan egyből a vasúti pályaudvarok felé vették az irányt.
Egy kisebb kivándorlás megy végbe a térségben
– jellemezte a helyzetet Edmund King, a brit autósszövetség elnöke a Daily Mailnek. A vonatjegyek elkapkodása után az autókölcsönzőket rohanták meg a britek, de a lap szerint sokan a hosszabb taxiutat is hajlandóak voltak bevállalni a város elhagyása érdekében.
Mivel az életbe lépő korlátozások révén számos üzletet is be kell zárni, ezért azok, akik eddig még nem tették meg,
MOST GYORSAN ELSZALADTAK MEGVENNI A KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT.
Az Oxford Streetet és a környező bevásárlóutcákat így rövid idő alatt elárasztotta a tömeg.


A német egészségügyi miniszter, Jens Spahn szerint a meglévő koronavírus elleni vakcinák hatásosak a Nagy-Britanniában nemrég megjelent új vírustörzs ellen is. „Az eddigi ismeretünk szerint az új törzs nincs hatással az oltásokra” – mondta Spahn a ZDF közszolgálati csatornának, amikor beszámolt az európai hatóságok szakértőinek vasárnapi tanácskozásáról, írja az AFP.

A miniszter elsősorban a Pfizer/BioNTech-vakcinára utalt, aminek a beoltását már az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is elkezdték, és ami az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását is hamarosan megkaphatja. A német Egészségügyi Minisztérium szóvivője azt mondta, az Unió szakértői, köztük a berlini Robert Koch Intézet (RKI) munkatársai, vasárnap tanácskoztak a kérdésről.
Boris Johnson brit miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy a koronavírus új, 70 százalékkal fertőzőképesebb variánsát fedezték fel, főként Londonban és Délkelet-Angliában. Ezért ebben a térségben vasárnaptól szinte teljes zárlat lépett érvénybe, új járványkészültségi szintet is bevezettek. Matt Hancock egészségügyi miniszter vasárnap azt mondta, még nem sikerült ellenőrzésük alá vonniuk az új törzs terjedését.
Ezután több európai ország is bejelentette, korlátozásokat vezetnek be a Nagy-Britanniából érkezőkkel szemben, és az onnan induló repülőgépeket nem engedik leszállni a reptereiken. A WHO is bejelentette, hogy szoros kapcsolatban áll az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságaival és követi az új vírusváltozat terjedését. Az olasz Egészségügyi Minisztérium megerősítette, hogy egy olaszországi fertőzött szervezetében az új vírustörzset azonosították. A fertőzött és élettársa a napokban érkeztek Nagy-Britanniából a római Fiumicino repülőtérre, jelenleg karanténban vannak, írja a La Repubblica.


Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és -Megelőzési Központja (CDC) szombaton közölte, hogy vizsgálja a koronavírus-oltásoknál néhány esetben felmerült allergiás reakciókról szóló jelentéseket. Egyúttal ajánlást adtak ki, miként kell eljárni a korábban allergiás sokkon már átesett személyek esetében .
Az Egyesült Államokban szombat reggelig több mint 272 ezer oltást adtak be. Ezek közül eddig hat esetben jeleztek súlyos allergiás reakciót, köztük egy olyan embernél, akivel korábban már előfordult ilyen más oltásoknál.
ENYHÉBB MELLÉKHATÁSOKAT, AMELYEK A BEOLTOTTAKAT AKADÁLYOZTÁK SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGÜK VÉGZÉSÉBEN, EDDIG A BEOLTOTTAK KEVESEBB MINT 1,5 SZÁZALÉKÁNÁL TAPASZTALTAK – KÖZÖLTE A CDC.
A járványügyekben illetékes hatóság leszögezte: nem adhatják be a második adagot azoknak, akiknél súlyos reakciót váltott ki a Covid–19 betegség elleni valamelyik vakcina első adagja. Az ügynökség emellett arra figyelmeztetett, hogy az oltási helyszínként kijelölt kórházaknak feltétlenül rendelkezniük kell az allergiás sokk kezelésére szolgáló adrenalingyógyszerrel.
Külön felhívták a figyelmet arra is, hogy el kell kerülniük az oltást mindazoknak, akiknek volt már allergiás kórelőzménye korábban az új vakcinák bármelyik összetevőjével kapcsolatban, ezért az erre hajlamosaknak konzultálniuk kell orvosukkal.

A más típusú – gyógyszerek, élelmiszerek, állatok, latex vagy környezeti körülmények okozta – allergiában szenvedő emberek ugyanakkor megkaphatják az oltást.
Az Egyesült Államok gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) eddig két gyártó, a Pfizer/BioNTech, illetve a Moderna oltóanyagának szükséghelyzeti alkalmazását engedélyezte. Az országos oltási kampány az előbbi vakcinával kezdődött el múlt hétfőn, míg a Moderna vakcináját csak ezen a hétvégén kezdik kiszállítani az országban. A hatóságok jelenleg is szoros figyelemmel követik az oltások esetleges mellékhatásait.
Az oltás beadását követően a beoltottaknak egy rövid ideig a helyszínen kell maradniuk arra az esetre, ha bármilyen nem kívánt reakció lépne fel náluk. A CDC közlése szerint az eddig jelzett súlyos allergiás reakciók mind a megfigyelési időszak perceiben történtek, így a páciensek azonnali ellátásban részesültek.


Romániában még mindig bőven 25 százalék fölött van az új pozitív esetek száma a napi tesztelésben. Az elmúlt 24 órában 3350 új koronavírusos megbetegedést igazoltak a 12 234 elvégzett teszt alapján — írta a Transindex a Stratégiai Kommunikációs Csoport adataira hivatkozva.


JELENLEG ÖSSZESEN 11 360 PÁCIENS VAN KÓRHÁZBAN, KÖZÜLÜK 1267-EN SZORULNAK INTENZÍV TERÁPIÁS KEZELÉSRE.
Az elmúlt 24 órában 98 beteg hunyt el, így összesen már 14 394 emberéletet követelt a járvány Romániában. A fertőzöttségi ráta a legnagyobb Ilfov és Konstanca megyében, illetve Bukarestben.


Mintegy hetven koronavírusgóc miatt utazási tilalmat rendeltek el vasárnap Sydney-be Ausztrália többi államából és területéről. Az Ausztráliai Fővárosi Terület – ahol a főváros, Canberra található – felszólította a lakosait, hogy ne utazzanak az ország legnépszerűbb, ötmilliós városába, ellenkező esetben két hét karanténnal kell számolniuk. Victoria és Queensland állam, valamint az Északi Terület hétfőtől tiltotta meg a beutazást a Sydney-ből érkezőknek. A queenslandi rendőrség visszaállítja a Sydney-t is magában foglaló Új-Dél-Wales állammal közös határán a közúti ellenőrző pontokat – írta a Reutersra .
KARÁCSONY ELŐTT SZIGORÚ KARANTÉNBA HELYEZTEK MINTEGY NEGYEDMILLIÓ EMBERT SYDNEY ÉSZAKI TENGERPARTJÁN, AHOL A JÁRVÁNY TERJED.
Gladys Berejiklian, Új-Dél-Wales miniszterelnöke közölte, hogy Sydney többi részén is korlátozzák a gyülekezést, és maszkviselésre szólította fel a sydney-i agglomeráció lakóit. E hétig Ausztráliában nem terjedt a vírus, a legtöbb korlátozást feloldották karácsony előtt.
Gladys Berejiklian

Gladys Berejiklian
Fotó: Pool / Getty Images Hungary
Ausztráliában eddig 28 ezer embert fertőzött meg koronavírussal, és 908-an haltak meg a betegségben. A sydney-i vírus eredete ismeretlen, a géntesztek amerikai vírustörzsre engednek következtetni.


Figyelni kell, elemezni, és szükség esetén a vírus változásaihoz adaptálni a tudásunkat. Az Angliában megjelent, hatékonyabban terjedő új variáns önmagában még nem ok az aggodalomra, de semmiképpen nem jó hír, hogy a mutációk érintik a kritikusan fontos tüskefehérjét is.

A koronavírus-járványt érintő friss hírek közül most a legfontosabb az Angliában kialakult mutációkról szól, amely miatt Londonban és a szigetország délkeleti részén a korábbi tervekkel ellentétben sem lazítanak a szigorításokon, illetve amiért Hollandia után Belgium is megtiltotta a beutazást Nagy-Britanniából. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy az újonnan azonosított vírustörzs halálosabb lenne az eddig ismertnél, vagy hogy másként reagálna a vakcinákra, de 70 százalékkal fertőzőbb.
A laikus számára mindez így önmagában meglehetősen ijesztő, és a tudomány is úgy van vele: nagyon oda kell rá figyelni. Más azonban a köznapi ember és a kutatók aggodalma az új mutáció miatt, pánikra semmi ok. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusai a Virológia Pécs Facebook-oldalon reagáltak a hírre Újabb mutációk, mutációs kisokos címmel.
Állandó a változás, nem lankadhat a figyelem
A mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje, a koronavírus példájánál maradva folyamatosan keletkeznek újabb és újabb változatok. Némelyik feltűnő terjedést mutat és idővel dominánssá is tud válni, ilyen a D614G variáns, amely még az első hullámban jött létre és már az egész bolygón ez dominál.
Emellett változó gyakorisággal számos más mutációt is hordoznak és gyűjtenek egyszerre a különféle SARS-CoV-2 variánsok. A funkciót is érintő mutációk létrejötte extrém ritka, ám vegyünk figyelembe, hogy minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül ennek esélye is nő.
A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése stb. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem jöhet létre akármilyen mutáció, amely akár kezelésben, vakcina-ügyben fejtörést okozhat – ezért nagyon fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait.
A kockázatot a „nem tudjuk” jelenti
Egy mutációval kapcsolatos, tudományos igényű bizonyítás sajnos mindig időbe telik. A D614G-ről is az elmúlt hetekben érkeztek elsőként meggyőző laboratóriumi eredmények, amelyek alátámasztják (állatkísérletekkel és flaskás kísérletekkel), hogy nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban. Ám szerencsére a korábbi variánsra (a nevezett mutációt még nem tartalmazó) létrejött antitestek ezt is jól kivédik.
És ezzel meg is érkeztünk a problémás mutációkhoz. Amennyiben egy vagy több változás is azonosítható az immunitásban fontos, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében, ráadásul ez a variáns gyors terjedést is mutat, arra mindenképp figyelni kell. Ez történt az angliai variánsnál.
Úgy tűnik, hogy a vírus eddig ismert mutációs sebességéhez viszonyítva felbukkant egy variáns, amely 10 hónapnyi mutációt gyűjtött magába, ezekből a tüskefehérje több ponton is érintett. A kockázatot ismét a „nem tudjuk” jelenti. Amíg nem tudjuk kizárni, hogy egy jó terjedést mutató mutáció nem érint kezelési lehetőségeket, vagy akár a következő hetekben érkező vakcinák hatékonyságát, érthető az óvatosság.
Új képességek?
A vírus genetikai nevezéktan szerint a B.1.1.7 variáns, egyik leginkább kockázatos, tüskefehérjét érintő mutációját pedig N501Y-nal jelöljük. Egyébként szám szerint 8 jelentős változást gyűjtött be csak a tüskefehérjét kódoló génben, amelyből csupán három lehetséges hatásáról van információ. A B.1.1.7 növekvő arányban okozza az angliai megbetegedéseket az eddig ismert variánsokhoz képest, bővülnek az érintett régiók és növekszenek a kapcsolódó esetszámok is.
A vírus ismert mutációs rátájánál némileg magasabb mutációs számmal rendelkezik, és ezekből több is érinti a kritikusan fontos tüskefehérjét. A tüskefehérje mutációkból háromról már ismertek korlátozott mennyiségű előzetes vizsgálati adatok azok funkcióban betöltött szerepére vonatkozóan. A névadó N501Y például
éppen a tüskefehérje receptorkötődésében fontos részében van, és nagy valószínűség szerint jobb képességet ad az emberi receptorok kötéséhez. Ezen felül még az immunrendszerünk „megtévesztésében” és a sejtekbe jutás funkciójában lehet változás.
A valós kockázatot nem tudjuk. Amíg a kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok le nem zajlanak, addig fő az óvatosság a járványügyi hatóságok részéről. A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új.
Ha változik, mi alkalmazkodunk
A szakemberek záró gondolatként megjegyzik, hogy a jövőben is várhatóak újabb mutációk, ez egy természetes folyamat. A mostani mutáns variáns különlegesnek számít, mert a vártnál több mutációs változást hordoz – ennek számos oka lehet, de időbe telik kideríteni. A kockázatot tovább növeli, és ennek tudható be a fokozott figyelem is, hogy jobb terjedést mutat, mint az eddigi variánsok – ne féljünk, ez önmagában még nem sokat jelent, gondoljunk a D614G-re.
A lényeg minden átlagember számára: a maszk, kézmosás, távolságtartás bármilyen mutációt követően is hatékony védekezés – a mindennapjainkat ezek nem érintik.
Amennyiben megtörténne, hogy a korábbi variánsokra kialakult immunitást „kikerüli” egy újabb, az nem törli el a vírusról alkotott eddigi tudásunkat és kifejlesztett fegyvereinket – adaptálni lehet ezeket. A végső szót a kockázatról a tudományos vizsgálatok után mondhatjuk ki, addig pedig marad az óvatosság.


Nyílt levelet tett közzé Ján Mikas szlovák tiszti főorvos a karácsonyi ünnepek előtt, melyben arról ír, hogy a kórházak és az egészségügyi dolgozók ezekben a napokban vannak a legnagyobb terhelésnek kitéve a járványhelyzet egész ideje alatt, és a kilátások egyáltalán nem jók.
Sok kórház már most az összeomlás szélére sodródott
– idéz az Újszó levéléből. Mikas arról is ír, hogy bármilyen lazítás most luxus lenne, és ha a következő napokban egyetlen új eset sem lenne, az orvosok, nővérek és a többi egészségügyi alkalmazott ezt még hetekig nem érezné meg.
Mikas szerint az embereknek meg kell békélniük azzal, hogy a karácsonyi ünnepek ebben az évben jóval szerényebbek lesznek.
Nem a kijárási tilalom miatt, nem a rendeletekbe foglalt intézkedések miatt, nem a határ menti területek és a vendéglátók ellenőrzése miatt, de még a szankciók miatt sem. Hanem azért, mert fontosak számunkra a hozzátartozóink, illetve azok a közösségek, amelyekben szívesen töltjük a szabadidőnket
– közölte.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy a koronavíruson átesett emberek jó része olyan kognitív következményektől szenved, mint a zavarodottság vagy a fáradtság. A Nature Neuroscience tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból most kiderült: egérkísérletekben kimutatták, hogy a koronavírus tüskefehérjéje, ami a sejtek megfertőződéséért felelős, át tudja lépni az úgynevezett vér-agy gátat. Ez azt jelentheti, hogy a SARS-CoV-2 képes bejutni az agyba is – írja az Eurekalert.

A tüskefehérje gyakorlatilag a vírus útját diktálja, ez határozza meg, hogy mely sejthez tapad hozzá a kórokozó, és melyhez nem. A Washingtoni Egyetem kutatói szerint a tüskefehérje leválik a vírusról, és ahogy elindul, gyulladást okoz a szervezetben – azt a híres citokin vihart, ami a legtöbb problémát okozza a koronavírus-fertőzés során.
A szakértők ugyanezt vették észre a HIV vírus gp120 fehérjéjénél is, ezért akarták megfigyelni, mi történik a koronavírus esetében. A HIV-nél a gp120 szintén átjut a vér-agy gáton, és károsodást okozhat az agyban, mivel mérgező lehet az agyszövetre.
A kutatók szerint ez a COVID-19 rengeteg tünetét megmagyarázná: az egyértelmű, hogy a nehézlégzésért például a tüdőbe jutott vírusok a felelősek, de a fáradtságért, levertségért valószínűleg azok, amelyek az agyig is eljutottak. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre nem ismerjük a fertőzés hosszú távú hatásait, ezért nem szabad félvállról venni a vírust.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0

Az Európai Bizottság hétfő este engedélyezte a Pfizer és a BioNTech vállalatok által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag forgalomba hozatalát – írja az MTI. Ez a SARS-Cov-2 koronavírus által okozott betegség (Covid-19) elleni első vakcina, amelynek megkezdődhet a tömeges alkalmazása az Európai Unióban.
A döntést Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke jelentette be. Sajtónyilatkozatában elmondta, hogy az oltóanyag a forgalomba hozatali jóváhagyás által mind a 27 uniós tagországban egyszerre és ugyanazon az áron lesz elérhető.
Az első oltóanyag-ellátmány december 26-án érkezik a németországi gyógyszergyárból Belgiumba, így a tömeges beoltások minden tagállamban elkezdődhetnek az azt követő napokon, 27-én, 28-án és 29-én.
Ursula von der Leyen arról is tájékoztatott, hogy bizottság további oltóanyagokat fog jóváhagyni, amennyiben a gyógyszerfelügyeleti ügynökség hatékonynak és biztonságosnak találja őket. A következő a Moderna amerikai gyógyszeripari cég vakcinája lesz január első hetében.
Arra is kiért, hogy az EU mintegy 800 millió euróval járult hozzá a koronavírus elleni védőoltáshoz globális hozzáférést előirányzó COVAX kezdeményezéshez. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy az alacsony vagy közepes jövedelmű országokba is eljusson az oltóanyag.
Az oltóanyag beszállítása a következő hónapokban heti rendszerességgel folyik majd. Az előre megrendelt 200 millió dózis uniós tagállamok közötti szétosztását a tervek szerint 2021 szeptemberére fejezik be.
Az engedélyt a bizottság csak pár órával azután adta meg, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalmazásra ajánlotta hétfőn az Európai Unióban a Pfizer és a BioNTech vállalatok által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyagot.

Az orvostudomány számára sokáig talányos volt, hogy szinte megjósolhatatlan, melyik betegnél lesz súlyos, netán halálos az új típusú koronavírus-fertőzés, és ki gyógyul meg viszonylag gyorsan vagy akár tünetmentesen? A járvány kezdetén minden egyszerűnek tűnt, az idős, és krónikus betegségben szenvedő páciensekről gondoltuk úgy, hogy nagy veszélynek vannak kitéve, míg a fiataloknak és alapvetően egészségeseknek nincs is igazán miért aggódniuk, persze idősebb családtagjaik megfertőzésén kívül.
Ahogy az adatok gyűltek, úgy dőlt meg ez a korai teória. Egyre több a fiatal, alapvetően egészséges ember, aki belehal a fertőzésbe. Szinte naponta vannak ilyen esetek hazánkban és külföldön egyaránt, ahogyan egyre több, akár 100 éves betegről is tudomásunk van, akik meggyógyultak a koronavírus-fertőzés után. Erre eddig nem nagyon volt magyarázat, annyi viszont biztosnak látszott, hogy
AZ IMMUNRENDSZER SZEREPE KULCSFONTOSSÁGÚ A DOLOGBAN. CSAK NEM FELTÉTLENÜL ÚGY, AHOGY GONDOLNÁNK.
Az immunrendszer feladata a betolakodók, tehát például a koronavírus eltávolítása. Az erős immunrendszer tehát jó dolog. Elviekben ez így is van, az azonban már a kezdetektől fogva gyanítható volt, hogy a súlyos lefolyású Covid-esetekben mégiscsak az erős, vagy legalábbis túlreagáló immunrendszer lehet a felelős. Ezt azonban inkább fiatal, alapvetően egészséges pácienseknél várnánk, de nem mindig van így. A választ végül úgy tűnik, most kaphattuk meg erre az igencsak fontos kérdésre.
AHOGY NAGYON SOK DOLOGBAN, ITT IS A GÉNJEINKBEN VAN SZINTE MINDEN MEGÍRVA.
A természettudományok egyik legrangosabb szaklapjában, az angol Nature-ben frissen megjelent tanulmány szerzői 2244, intenzív osztályon ápolt, tehát a legsúlyosabb Covid-betegek génjeit elemezve sikerült néhány genetikai variánst azonosítani, melyek alapvetően meghatározzák az új típusú koronavírus-fertőzés lefolyását.
A projekt neve Genomicc, és vezetője, az Edinburgh-i Kenneth Baillie szerint a hamarosan elterjedő védőoltások ellenére is sok beteg kerül majd az intenzív osztályokra Covid–19 betegséggel, így a vizsgálat eredményei alapvetően irányt mutatnak majd a jövőben is. A projekt során tehát 208 Nagy-Britanniában található intenzív osztály betegeinek genetikáját vizsgálták, és az alábbi eredmények születtek:
  • A TYK2 (Tyrosine kinase 2) gén funkciója kulcsfontosságú a szervezet vírusok elleni reakciójában,
  • túlműködése azonban többek között a tüdőszövet súlyos, akár visszafordíthatatlan károsodásához vezethet.
Ez eddig akár rossz hír is lehetne, van azonban jó oldala is: ezt a mechanizmust már most is tudjuk gyógyszeresen befolyásolni, méghozzá egy autoimmun betegség, a rheumatoid arthritis elleni biológiai szerrel, a Baricitinibbel. A gyógyszert Amerikában Olumiant néven az Ely Lilly gyártja és kínálja, igen borsos áron, de még mindig sokkal olcsóbban, mint ami egy hetekig tartó intenzív osztályon történő kezelés ára.
A gyártó legtöbbünknek főleg az általa előállított, hazánkban is kapható inzulinszármazékok kapcsán lehet ismerős. Természetesen a szer Covid–19 elleni hatékonyságának pontos mértékét még további klinikai vizsgálatokkal is meg kell erősíteni, de mindenesetre így már van olyan gyógyszerünk, ami a súlyos lefolyású Covid–19 eseteknél az okot, vagyis az immunrendszer jól körülhatárolt részének túlzott reakcióját, nem csak a tüneteket (fulladás, légzési elégtelenség) képes kezelni.
Az Egyesült Államok gyógyszerhatósága, az FDA már engedélyezte is ezt a gyógyszert Covid–19 kezelésére, méghozzá a vírusölő hatású Remdesivirrel együtt adva.
Egy másik gén, az IFNAR2 rendellenessége is összefügg a betegség súlyos lefolyásával. Itt azonban nem a gén túlműködése, hanem alulműködése lehet a gond. A IFNAR2 ugyanis két, a vírusok elleni általános védekezésben fontos molekula, az interferon alfa és béta funkciójával van kapcsolatban. Ha tehát alulműködik a gén, a szervezet védekezőképessége gyengül, és testünket elárasztja a koronavírus. Elvileg tehát ilyen esetekben az interferonkezelés segítheti a gyógyulást.
Ilyen próbálkozások már történtek is, de nem jártak meggyőző eredménnyel. Az egésznek azonban inkább a kezelés időzítéséhez lehet köze, vagyis ahhoz, hogy a betegség legelején, vagy annak súlyosabbra fordulásakor adjuk-e a szert, nem pedig az interferon koronavírus elleni hatékonyságához.
A járvány előrehaladtával tehát egyre több, most már komoly esély is mutatkozik annak legyőzésére. Érkeznek a védőoltások, és a genetikai vizsgálatok segítségével újabb, immáron célzott beavatkozást lehetővé tevő gyógyszerek állnak majd rendelkezésünkre.


Mivel a vírusok folyamatosan mutálódnak – különösen akkor, ha egy organizmusnak számos esélye van a terjedésre, amint azt az idén a SARS-CoV-2 esetében élőben követhette nemcsak a tudományos világ, de a laikus közönség is –, létfontosságú lehet a különféle genetikai változatok terjedésének kutatása is – derül ki a Pécsi Tudományegyetem virológusai által létrehozott Virológia Pécs Facebook-oldal legújabb posztjából. Ebben a kutatók azt járják körbe, hogy miért övezi kiemelt figyelem az Egyesült Királyság déli részének lezárását okozó vírusváltozat terjedését nemcsak a kutatók, a WHO, hanem a kormányok részéről is. Az utóbbi egyébként az elmúlt 24 órában már 10 ország esetében az Egyesült Királyságból érkező légi, valamint esetenként a közúti és vasúti forgalom tilalmában is megtestesült.
A virológusok szerint a vírusok mutációja természetes folyamat, az eredeti vuhani variánshoz képest mostanra már egy még fertőzőképesebb variáns, a D614G vált dominánssá az egész bolygón. Emellett azért vannak egyéb tulajdonsággal bíró variánsok is.
A VIROLÓGUSOK SZERINT A FUNKCIÓT IS ÉRINTŐ MUTÁCIÓK LÉTREJÖTTE EXTRÉM RITKA,
ugyanakkor minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül, ennek esélye is nő. A funkciót megváltoztató mutációk mindig a legnagyobb evolúciós igényt szolgálják, ez lehet többek között jobb terjedés, immunreakciók jobb csendesítése, antitestek kikerülése is. Így érthető, ha a vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre – magyarázták a tudósok.
EZ NEM JELENTI, HOGY NEM JÖHET LÉTRE AKÁRMILYEN MUTÁCIÓ, AMELY AKÁR A KEZELÉSBEN, VAKCINAÜGYBEN, TERJEDÉSBEN FEJTÖRÉST OKOZHAT. EZÉRT NAGYON FONTOS FOLYAMATOSAN VIZSGÁLNI A VÍRUS GENETIKAI VÁLTOZÁSAIT
– hívták fel a figyelmet.

Amit az új verzióról tudni lehet
A kutatók beszámoltak róla, hogy a D614G-ről az elmúlt hetekben érkező meggyőző laboratóriumi eredmények szerint ugyan nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban, ám szerencsére a korábbi variánsra (a nevezett mutációt még nem tartalmazó) létrejött antitestek ezt is jól kivédik.
Az aggodalomra okot adó fejlemény a D614G új, angliai variánsánál (a vírus a genetikai nevezéktan szerint a B.1.1.7-variáns) az, hogy az elmúlt tíz hónapban ez a verzió úgy változott, hogy amellett, hogy gyorsan terjed, a tüskefehérjét érintő változásokat is mutat.
EDDIG EZ A VERZIÓ 8 JELENTŐS VÁLTOZÁST GYŰJTÖTT BE A KUTATÓK SZERINT CSAK A TÜSKEFEHÉRJÉT KÓDOLÓ GÉNBEN, AMELYBŐL CSUPÁN HÁROM LEHETSÉGES HATÁSÁRÓL VAN INFORMÁCIÓ.
Ebből az egyik változás nagy valószínűség szerint jobb képességet ad az emberi sejtreceptorokhoz való kapcsolódásban. Ezenfelül még az immunrendszerünk „megtévesztésében” és a sejtekbe jutás funkciójában is lehet változás a szakemberek szerint.
Márpedig több vakcina készítésénél is arra koncentráltak, hogy a tüskefehérjék sejtekhez kapcsolódási képességét blokkolják. A legfőbb kérdés, hogy a más variánsokra megszerzett immunitást érinti-e az új vírusmutáció. Amíg ez kiderül, és ha szükséges, esetleg hozzáigazítják a meglévő védőoltásokat, ám addig érthető az óvatosság a tudósok, egészségügyi szakemberek, illetve a kormányok részéről. Ami a beutazási korlátozások elrendelésében is megmutatkozhat. Az átlagember számára pedig azt tanácsolják, hogy továbbra is tartsák be az egyéni védőintézkedéseket.




A táblázatból az látszik, hogy Magyarországon december 16. óta újra meredeken növekszik a koronavírus áldozatainak aránya. Egy jelentősebb csökkenés után december 15-én még 11 halott jutott egymillió főre, 16-án már 14,91, 17-én 16,25 volt a magyarországi halálos áldozatok aránya.
December 18-án az elhunytak számát tekintve harmadik volt Magyarország Bulgária és Szlovénia mögött, egymillió főre 19,36 halálos áldozat jutott. December 19-én Bulgáriában jelentősen csökkent a halálozások száma. Magyarországon és Szlovéniában is platón van a vírus.
December 19-én és 20-án Magyarország vezette ezt a statisztikát, szombaton 19,56, vasárnap 19,15 halálos áldozat jutott egymillió főre.
A koronavírus halottainak száma Szlovéniában, Ausztriában és Horvátországban is kiugróan magas. Szlovákiában viszont jól működnek a járványvédelmi intézkedések. Ott vasárnap 8,2 halálos áldozat jutott 1 millió főre.
A WHO adatbankja szerint Magyarország a 37. legfertőzöttebb ország a világon, Európában pedig a 17.






Az eddigi adatok arra utalnak, hogy a vírus Nagy-Britanniában kialakult mutációja ellen is véd a vakcina – nyilatkozta Kiss István epidemiológus. Hozzátette, hogy amennyiben a védőoltások beadatása intenzíven fog zajlani, úgy jó esetben márciustól már lényegesen kevesebb korlátozással élhetünk.
Boris Johnson brit miniszterelnök és a kormány tudományos főtanácsadója egyaránt hangsúlyozta, hogy
EGYETLEN VIZSGÁLATI ADAT SEM UTAL OLYAN VÁLTOZÁSOKRA, AMELYEK AZ ÚJ KORONAVÍRUS-MUTÁCIÓT A KORÁBBI VÁLTOZATOKNÁL SÚLYOSABB MEGBETEGEDÉSEK ELŐIDÉZÉSÉRE TENNÉK ALKALMASSÁ. ÉS SEMMI NEM UTAL ARRA, HOGY AZ EDDIG KIFEJLESZTETT VÉDŐOLTÁSOK KEVÉSBÉ LENNÉNEK HATÉKONYAK AZ ÚJ TÖRZZSEL SZEMBEN.
Kiss István szerint szerint ugyanakkor mivel az új mutációt csak nemrég azonosították, nincsen biztos válasz arra, hogy az új vakcinák hatékonyak lesznek-e ellene.

Az eddigi adatok mindazonáltal arra utalnak, hogy valószínűleg igen, védeni fog. Nem csak az ellen az egy kis hely ellen fog védeni a termelt antitest, tehát úgy gondolom, hogy igen, védeni fog
– mondta a szakember.


A 51. heti adatok alapján Békéscsabán, Nyíregyházán, Szekszárdon és a Budapest környéki településeken (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta) emelkedik a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, írja a koronavirus.gov.hu.
Ugyanakkor a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb szennyvízmintában stagnál a SARS-CoV-2 örökítőanyag mennyisége.
Egerben a korábbi hetek adataihoz képest csökkenés tapasztalható.
Mint írják, az eredmények alapján az országban a járvány terjedési sebessége lassul, ugyanakkor továbbra is számos tünetes és tünetmentes személy üríti a vírust, a koronavírus az ország egész területén jelen van.
A kedvező tendencia fenntartásához továbbra is fontos a járványügyi szabályok betartása, különösen a karácsonyi időszakban.

Április 12. óta először azonosítottak országon belül megfertőződött beteget Tajvanon, a 253 vírusmentes nap feltehetően egy pilóta miatt ért véget, írja a Guardian.
A hatóságok szerint egy harmincas éveiben járó nőnek lett pozitív a tesztje, miután találkozott egy új-zélandi pilótával, aki egy tajvani légitársaságnál dolgozik. Nála vasárnap azonosították a fertőzést, miután az Egyesült Államokba repült.
Chen Shih-chung egészségügyi miniszter közölte, a pilóta nem vallotta be teljesen, hogy kikkel találkozott és miket csinált, miután hazatért, pedig addigra már vírushordozóként tartották számon.
A pilóta több helyen is járt betegen, köztük egy áruházban is. Akár 300 ezer új tajvani dollárrá, átszámítva több mint hárommillió forintra is büntethetik.
Tajvan járványkezelése a legjobbak közé sorolható a világon, eddig mindössze 770 esetet diagnosztizáltak és heten haltak meg a 24 milliós országban.
Április 12. óta minden új pozitív eset külföldről hazatérő tajvaniakhoz volt köthető, illetve olyan külföldiekhez, akik munkaútra érkeztek a szigetországba.
Minden beérkező utasnak két hétre karanténba kell vonulnia, és csak akkor szabadulhatnak, ha negatív tesztet produkálni. Ez az intézkedés egészen keddig jól is működött, határon belül senki nem fertőződött meg.
A pilótákra ugyanakkor kevésbé szigorú szabályok vonatkoztak. Minden külföldi út után három napra kell karanténba menniük, de a mostani történtek után lehet, hogy ezen változtatni fognak.


1238 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 306 368 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma – írja a kormányzati oldal.
Legutóbb október 19-én volt ilyen kevés új fertőzött. De az adatot fenntartással érdemes kezelni, jó ideje nem ad valós képet a járvány terjedéséről a napi fertőzöttek száma.
Nem egészen 8 ezer tesztből jött ki a napi új fertőzöttek száma, a 8 ezer teszt több mint kéthavi mélypont. Amúgy 15 százalékos pozitivitási arányt jelent a most nyilvánosságra hozott adat.
Elhunyt 180 többségében idős, krónikus beteg.
Ez azt jelenti, egymás után az ötödik nap, amikor legalább 180-an haltak meg a vírus miatt.
Az elhunytak száma 8 462 főre emelkedett.
Az aktív fertőzöttek száma 189 230 fő.
Összesen 7 124 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 522-en vannak lélegeztetőgépen.
A kórházban ápoltak száma 27-tel nőtt egy nap alatt, a lélegeztetőgépen levőké 5-tel.
„Január 11-ig fennmarad a jelenlegi kijárási tilalom és a többi védelmi intézkedés. Az egészségügyi védekezés fenntartása érdekében a kormány egy félévvel meghosszabbította a járványügyi készültséget is. Karácsony szentestéjére, december 24-ről december 25-re virradó éjszakára felfüggesztette a kijárási tilalmat, és a magánrendezvények, családi összejövetelek 10 fős létszámkorlátjába a 14 év alattiak nem számítanak bele. A kormány mától felfüggesztette a Nagy-Britanniából érkező repülőjáratokat is. Az esti kijárási tilalom szilveszterkor életben lesz” – emlékeztet a kormányzati oldal.


Hetekig tarthat még a koronavírus-járvány második hullámának erősödése Németországban, és nagyon valószínű, hogy már megérkezett a vírus Egyesült Királyságban azonosított új, erősebben fertőző változata, mondta a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetője kedden Berlinben.​
Lothar Wieler tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Németország a járvány eddigi legsúlyosabb szakaszában tart, a vírus terjedését pedig csak a fertőzésveszéllyel járó érintkezések visszaszorításával lehet feltartóztatni. Ezért mindenkinek a lehető legszűkebb családi körben kell eltöltenie az ünnepeket, és mellőzni kell az utazást.
Nehéz hetek következnek, ne tegyük őket még nehezebbé – mondta az RKI elnöke. Rámutatott, hogy a december elején megszigorított korlátozások egyelőre nem eredményeztek trendfordulót, az új fertőződések és a járvány halálos áldozatainak száma továbbra is emelkedik, és kritikus szintet ért el az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher.

Ráadásul nemcsak az intenzív osztályok kezdenek megtelni, más osztályokon is "egyre ritkábban vannak szabad ágyak", és sok kórház átállt szükséghelyzeti üzemmódra, mert egyre több orvos fertőződik meg az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2), közölte a szakember.
Arról is szólt, hogy a SARS-CoV-2 Egyesült Királyságban azonosított, az eddigieknél jóval fertőzőképesebb mutációja megérkezhetett Németországba. Adatok erről egyelőre nincsenek, de nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a vírusvariáns észrevétlenül bejutott az országba – mondta Lothar Wieler.
000 8XL89T


Az RKI keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában 19 528 fertőződést regisztráltak. Ez 35 százalékos növekedés az egy héttel korábbi 14 432-höz képest. Az új esetekkel együtt bő másfél millió - 1 530 180 - ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.
A vírus okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 731 halálesetet vettek nyilvántartásba egy nap alatt. A járvány halálos áldozatainak száma így 27 006-ra emelkedett Németországban.
A Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) keddi összesítése szerint egy nap alatt 49-cel, 5216-ra emelkedett. Gépi lélegeztetésre 52 százalék — 2726 beteg — szorul. A DIVI kimutatása szerint országszerte 26 806 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 4768 ágy szabad.



Kedd éjféltől az Egyesült Királyságból érkező uniós állampolgárok ismét beléphetnek Franciaországba, feltéve, hogy negatív, 72 óránál nem régebbi koronavírusteszttel rendelkeznek – közölte a francia miniszterelnöki hivatal. Az áruszállítás újraindulásáról később tesz bejelentést a francia közlekedési miniszter, írja a Reuters.

Hétfőn Franciaország és más EU-tagállamok – köztük Magyarországlezárták a határaikat az Egyesüt Királyságból érkezők előtt, mivel a koronavírus egy új, fertőzőképesebb variánsa jelent meg Londonban és Délkelet-Angliában. Az európai határok lezárása közlekedési káoszt okozott, sok francia és uniós állampolgár ragadt Nagy-Britanniában.
„A repülők, a hajók és az Eurostar vonat szerda reggeltől újra közlekedhetnek” – írta a Twitteren Jean-Baptiste Djebbari francia közlekedési miniszter. A francia miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a brit állampolgárok vagy olyan harmadik ország állampolgárai, akik az Európai Unióban rendelkeznek lakhellyel, szintén beutazhatnak Franciaországba, ha nem fertőzöttek.
Az új szabályok január 6-ig lesznek érvényben, hacsak később ezt nem vizsgálják felül. Kedd délután az Európai Bizottság (EB) már arra kérte a tagországokat, hogy oldják fel a határzárat. Kumin Ferenc londoni nagykövetet arról beszélt, hogy a korlátozások miatt sokaknak nagyon tragikus volt a mostani helyzet. A korlátozások miatt rengeteg kamion torlódott fel a doveri kikötőnél, sok sofőr már a második éjszakáját töltötte a kamionjában.



Csehországot gyakorlatilag bezárják az ünnepekre​
Bezáratja a nem alapvető fontosságú üzleteket, szolgáltatásokat és síterepeket, és szigorúbb kijárási tilalmat vezet be vasárnaptól a cseh kormány, megelőzendő, hogy ismét növekedjen a koronavírusos fertőzöttek és a fertőzés miatt kórházi ellátásra szorulók száma – jelentette be szerdán Jan Blatny cseh egészségügyi miniszter.
Elmondta: a kormány jóváhagyta a legmagasabb szintű készültséget, így szigorúbb korlátozásokat vezethetnek be, amelyek gyakorlatilag lezárják a 10,7 millió lakosú országot az ünnepi időszakra.
Csehországban megugrott a koronavírus-fertőzöttek száma december során, nem sokkal azután, hogy a kormány enyhített a korlátozásokon a hónap elején. Csehország egyike azoknak az európai országoknak, amelyekben a leginkább megugrott a fertőzöttek száma októberben és novemberben. Kedden 10 ezer fölé emelkedett az újonnan fertőzöttek napi száma, először november 6. óta.
Az országban ismét bezárták a bárokat és éttermeket, az újabb korlátozások a kiskereskedelmi üzleteket és szolgáltatásokat fogják sújtani, például a fodrászszalonokat. A nélkülözhetetlen árukat értékesítő boltok nyitva maradnak, a bevásárlóközpontokban is csakis alapvető fontosságú termékeket lehet árusítani. Egyéb termékeket a világhálón keresztül lehet rendelni.
Az éjszakai kijárási tilalom az eddigi 23 óra helyett 21 órától lesz érvényben, a nyilvános összejövetelek két főre korlátozódnak a családon kívül. A vallási összejöveteleken az ülőhely-kapacitás legfeljebb 10 százalékát használhatják ki. A sífelvonókat lezárják.
Az iskolákban csak az első és második osztályosok térhetnek vissza az osztálytermekbe karácsony után, a többi tanuló távoktatásban folytatja. Blatny elmondta, hogy a kormány január első hetében ül össze, hogy felülvizsgálja az intézkedéseket, amelyek január 10-ig érvényesek.

Szlovákiában nem lehet majd választani a vakcinák közül. Szombaton érkezik az első 10 ezer adag Pfizer-vakcina, és vasárnap kezdik meg Szlovákiában a lakosság koronavírus elleni oltását. Az oltási terv kedden került nyilvánosságr​
Szerdán a szlovák egészségügyi minisztérium pontosította a négy körös tervet, és kiderült, hogy húsvétkor, vagyis április elején kerülhetnek sorra az átlagemberek. Az oltás önkéntes alapú és ingyenes lesz.
A terv szerint az oltások négy egymást követő körben zajlanak majd: az elsőben az egészségügyi alkalmazottak, illetve a kritikus infrastruktúrában dolgozók kapják meg az oltást, a másodikban az idősotthonok lakói, krónikus betegek és a 65 év feletti beteg személyek, a harmadik körben a lakosság nagy fertőzésveszélynek kitett rétegei, majd végül a negyedik körben a lakosság fennmaradó, 18 évnél idősebb tagjai.
A szlovák egészségügyi minisztérium egyelőre nem árulta el, hogy ki lesz az első, de sajtóinformációk szerint valószínűleg egy 60 feletti személyről van szó, aki hosszú évek óta az egészségügyben dolgozik.
Szlovákia összesen 17,4 millió vakcinát rendelt hat különböző gyártótól. Az egészségügyi minisztérium nem tervezi, hogy lehetőséget ad az oltásra jelentkezőknek, hogy kiválaszthassák, melyik vakcinát szeretnék, viszont hangsúlyozzák, hogy a megrendelt vakcinák hatékonysága és biztonságossága csaknem azonos.



Új gyógyszert engedélyeztek itthon a koronavírus ellen. A magyar kormány és az amerikai Lilly gyógyszergyártó megállapodást írt alá több ezer magyar Covid-19-fertőzött beteg bamlanivimab antitest-terápiával történő gyógyításáról – tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma.​
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelemzés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) – Európában első országként, december 12-én – engedélyezte a bamlanivimab nevű készítmény
vészhelyzetbeli alkalmazását az enyhe és a közepesen súlyos koronavírusos betegek kezelésére
olyan pozitív vírusteszttel rendelkező felnőtteknél és 12 éves vagy annál idősebb, 40 kilogrammnál nagyobb testtömegű serdülőknél, akiknél fennáll a nagyfokú kockázata annak, hogy a Covid-19 betegség súlyos stádiumába kerüljenek.
A bamlanivimab antitest-terápia jelentősen csökkentheti a koronavírus-betegség szövődményeit, így számos esetben elkerülhető a beteg kórházi kezelése, ami a betegek gyorsabb gyógyulásán túl enyhítheti az orvosokra, nővérekre és a teljes kórházi rendszerre nehezedő terhet is – írták.
A bamlanivimab-infúzió beadása kijelölt kórházi centrumokban fog megtörténni, a terápiát az állam ingyenesen biztosítja. A szer engedélyezett adagja egy egyszeri, 700 milligrammos intravénás infúzió, amelyet a pozitív vírusteszt után a lehető leghamarabb, a tünetek jelentkezése után tíz napon belül kell beadni.
Közölték: az antitest-terápiához a magyar betegek már január második felében hozzájuthatnak; az első negyedévben több ezer ampulla érkezik Magyarországra. A bamlanivimab az első monoklonálisantitest-terápia, amely veszélyhelyzeti felhasználásra hatósági jóváhagyást kapott az Egyesült Államokban, majd Kanadában. A gyógyszert a Lilly az első amerikai gyógyult betegek egyikéből vett vérmintából fejlesztette ki.


A Nagy-Britanniában kimutatott új koronavírus-mutáció már Szlovákiában lehet – közölte Marek Krajčí egészségügyi miniszter. Hozzátette: a Nagy-Britanniából Szlovákiába érkezők esetében szigorúbban ellenőrzik a karanténintézkedések és a tesztelési kötelezettség betartását.

Krajci úgy fogalmazott:
Tekintettel arra, hogy a lakosság nem kis része ingázik Anglia és Szlovákia között, valószínű, hogy a koronavírus új mutációja már jelen van Szlovákiában.
Jelezte: a szlovák görbe nagyon hasonló az angliai fertőzött területek görbéjéhez. A mutálódott vírus jelenlétére utal az is, hogy magas a fertőzöttek aránya egyes marginalizálódott közösségekben. Krajčí állítása szerint Szlovákia jelentősebb laboratóriumában képesek kimutatni a PCR-mintákból a koronavírus új, fertőzőbb változatát, sőt az antigéntesztek is kiszúrhatják a mutálódott vírust.
JELEZTE: AZ ÚJ VARIÁNS MAGAS REPRODUKCIÓS SZÁMA MIATT 40 SZÁZALÉKKAL NEHEZEBB KÜZDENI ELLENE, MINT AZ EREDETI TÍPUS ELLEN.
A betegség lefolyása ugyanakkor nagyon hasonló a mutálódott vírus esetében is. A miniszter utalt rá, hogy a lakosság teljes megfertőződése fenyeget, aminek következtében összeomolhat az egészségügyi ellátórendszer. Ettől elsősorban az oltás mentheti meg a lakosságot, fűzte hozzá. Krajčí felszólította a lakosokat, hogy tartsák be a kijárási tilalmat és a bevezetett óvintézkedéseket.

Már ötféle koronavírus elleni vakcina tart a tesztidőszak vége felé Kínában, a Sinopharm egyik oltóanyagát jóval több mint egymillió ember meg is kapta.
A kínai Sinofarm más módszerrel dolgozik, mint az eddig engedélyezett nyugati gyártók, ugyanis oltóanyaga inaktivált – azaz az emberi szervezetben szaporodásra alkalmatlan – vírust tartalmaz. Ezek a szervezet saját immunreakcióját kiváltva alakítják ki a védettséget.
Az oltóanyag hatékonysága a hírek szerint 80-90 százalék közt van. A közmédia információi szerint a cég két vakcinát is fejlesztett, mindkettő a klinikai tesztelések harmadik fázisában van. Ezt jórészt külföldön végzik, de már Kínában is sokaknak beadták egy nyáron indított sürgősségi program részeként.
Olyan emberek kaphatják meg a tesztelés alatt álló oltóanyagokat, akiknél a fertőzés veszélye munkájuk miatt magasabb, például az egészségügyi dolgozók vagy a határőrök. A programot télen bővítik, kikötői munkások is megkaphatják a vakcinát, akik külföldről érkező csomagokkal kerülnek kapcsolatba.
Bár a kínai vállalat még nem adott tájékoztatást a klinikai tesztek harmadik fázisának részleteiről, azokból az országokból, ahol a vakcinát tesztelték, már vannak adatok.
86 SZÁZALÉKOS HATÉKONYSÁGOT FIGYELTEK MEG, VALAMINT AZT, HOGY A VÉDETTSÉG ELÉRÉSÉHEZ KÉT DÓZISRA VAN SZÜKSÉG.
Egyiptomban mintegy háromezer ember kapta meg a vakcinát, esetükben súlyos mellékhatásokat nem tapasztaltak, csak enyhébbeket, mint láz, az oltás helyén kialakuló bőrpír vagy köhögés.
Kínában novemberig már mintegy egymillió embert oltottak be, és súlyos mellékhatásokat itt sem tapasztaltak. Már hatvanezer olyan kínai járt a súlyosan fertőzött területeken, ahol az öt kínai fejlesztésű oltóanyag valamelyikével oltottak, és egyiküknél sem fedeztek fel azóta kialakult koronavírus-fertőzést – mondta a közmédia kínai tudósítója.
Előnyt jelent a kínai vakcinánál, hogy szállításához 2–6 Celsius-fok közti hőmérsékletre van szükség, ez a Pfizer-féle amerikai oltóanyagnál mínusz 70 Celsius-fok. A Sinopharm múlt héten kezdte meg a belföldi szállítási folyamatok tesztelését, hogy felkészüljenek a zavartalan ellátás biztosítására, ha megkapják a piacra bocsátáshoz szükséges engedélyt.


Spanyolország 4,6 millió adagot kap a Pfizer és a BioNtech által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinából a következő három hónapban, amely mintegy 2,3 millió ember beoltására elegendő – tájékoztatott Salvador Illa egészségügyi miniszter szerdán Madridban – derül ki az MTI híradásából.
A miniszter kiemelte, hogy ezzel a mennyiséggel első körben az idősotthonok lakóit és dolgozóit, az otthon ápolt fogyatékkal élőket, valamint a fertőzésnek leginkább kitett egészségügyi dolgozókat oltják be. Az oltás ingyenes és önkéntes alapú lesz a Dél-európai országban. Arról is beszélt a politikus, hogy az ország tartományaiba folyamatosan osztják a vakcinát a hetente érkező szállítmányokból, illetve a legelső oltásokat egy guadalajarai idősotthonban kezdik majd beadni vasárnap (december 27.).
Az egészségügyi miniszter tájékoztatott róla, hogy tudomása szerint Spanyolországban nem azonosították a vírus új angliai mutációját, amely miatt több ország korlátozta a Nagy-Britanniából érkezők beutazását.

A dolgok nem haladnak jól" - fogalmazott az egészségügyi miniszter azzal kapcsolatban, hogy öt hét lassulás után egy hete ismét felgyorsult a koronavírus terjedése Spanyolországban.
A szaktárca napi jelentése szerint az elmúlt 24 órában csaknem hétezer új fertőzöttet diagnosztizáltak, ugyanakkor
A REGISZTRÁLT ESETSZÁM EGY NAP ALATT TÖBB MINT 12 EZERREL EMELKEDETT.
(A regisztrált esetszámban benne vannak a korábban diagnosztizált, de csak most jelentett esetek.). Százezer emberből átlagosan 253-an fertőzöttek. Egy hete számuk 201 volt.
A járvány kezdete óta
TÖBB MINT 1,8 MILLIÓ KORONAVÍRUSOS ESETET JELENTETTEK A DÉL-EURÓPAI ORSZÁGBAN, A HALÁLOS ÁLDOZATOK SZÁMA 49 698.
Az elmúlt egy hétben az egészségügyi minisztérium hivatalos napi jelentése szerint 648 ember vesztette életét a fertőzés következtében.
A spanyol kormány mindenkit arra kért, hogy szűk családi körben töltse az ünnepeket, és ne utazzon. A tartományok azonban egy-két kivételtől eltekintve beengedik a hozzátartozóikhoz érkezőket.
A KANÁRI- ÉS A BALEÁR-SZIGETEKEN VISZONT NEM CSAK A KÜLFÖLDIEKTŐL KÉRNEK NEGATÍV PCR-TESZTET, HANEM AZ ORSZÁG EGYÉB TERÜLETEIRŐL BEUTAZÓKTÓL IS.

A koronavírus-fertőzés korai szakaszában érdemes gyulladáscsökkentővel kezelni magunkat, mert ezáltal jó eséllyel elkerülhetjük a kórházi kezelést – nyilatkozta egy olasz orvosprofesszor a La Repubblica című olasz lapnak.​
Giuseppe Remuzzi, a Mario Negri Farmakológiai Intézet szakembere szerint a gyulladáscsökkentő szerek segíthetnek a koronavírus kezelésében, ha a fertőzés korai szakaszában elkezdjük szedni őket.
Minél korábban elkezdik szedni a fertőzöttek a gyulladáscsökkentőket, annál jobb
– mondta
A szakértő kifejtette: a fertőzöttek kezelését jelentősen megnehezíti az, hogy a legtöbb beteg akkor kerül kórházba, amikor a felső légutak már súlyosan begyulladnak a fertőzés miatt, ez pedig aztán szövődményeket is eredményezhet.

Kifejtette: a vírus a fertőzést követő negyedik és hetedik nap közt található meg a legnagyobb mennyiségben a szervezetben. Ebben az időszakban kell visszaszorítani a koronavírust, nem szabad várni ezzel – hangsúlyozta.
A szakértő ebből következőleg azt ajánlja, hogy
AMINT VALAKIBEN FELMERÜL A GYANÚ, HOGY FERTŐZÖTT LEHET, KEZDJEN EL SZEDNI RÖGTÖN VALAMILYEN GYULLADÁSCSÖKKENTŐ SZERT.
Részletezte: bármelyik szimptóma – láz, köhögés, fáradtságérzet vagy izomfájdalom – jelentkezése esetén érdemes lehet azonnal megkezdeni a kezelést.
EZZEL UGYANIS MEGGÁTOLHATÓ AZ, HOGY A VÍRUS A TÜDŐRE IS ÁTTERJEDJEN – FEJTETTE KI.
Az Index úgy tudja, hogy az olasz orvosprofesszor által a cikkben név szerint említett két gyulladáscsökkentő Magyarországon nincsen engedélyezve, több európai országban pedig májkárosító hatásuk miatt tiltott. Az Index által megkérdezett gyógyszerészek szerint orvosi, gyógyszerészi konzultáció és a többi szedett gyógyszer ismerete nélkül mindkettő szedése veszélyes.




Dél-Afrikából is új koronavírus-változat indult útnak, két fertőzöttet már Nagy-Britanniában is találtak
Az Egyesült Királyságban már két embernél állapították meg, hogy a koronavírus egy új variánsával fertőződtek meg - írja a BBC. Mindkét beteg Dél-Afrikából utazott Nagy-Britanniába, mindketten karanténban vannak. Ez a változat még annál is újabb, mint ami Nagy-Britanniában már terjed, és ami miatt Franciaország lezárta az Angliával közös határait.
Matt Hancock brit egészségügyi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, a legújabb, dél-afrikai változat úgy tűnik, még gyorsabban terjed, mint a brit variáns.Viszont egyelőre úgy tűnik, hogy ez az új mutáció nem okoz súlyosabb tüneteket és nem igényel más kezelést, mint az eddig ismert változatok. brit kormány felfüggeszti a légi közlekedést Dél-Afrikai és Nagy-Britannia között, aki pedig az elmúlt két hétben Dél-Afrikában járt, vagy közeli kapcsolatban volt olyannak, aki járt az afrikai országban, annak karanténba kell vonulnia.



6000 ampullányi orosz vakcina érkezett Magyarországra – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter hétfő délután a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter közölte: a korábbi megállapodás alapján folytatódik Oroszország és Magyarország között a koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos együttműködés.​
Tájékoztatása szerint a vakcinát szállító kamion Tornyosnémetinél lépte át a szlovák-magyar határt, ahonnan rendőri kísérettel a Nemzeti Népegészségügyi Központba viszik a szállítmányt, ahol „a magyar szakembereknek újabb lehetősége nyílik arra, hogy döntést hozzanak az oltóanyag felhasználásának módjáról”.
Oroszországban 40 ezer ember bevonásával már túl vannak a klinikai tesztelésen, aminek az eredménye 91,4 százalékos hatékonyságot mutat, ismertette. A tárcavezető hozzátette: Magyarország a világ összes, sikerrel kecsegtető vakcinafejlesztésénél ott van, mindent megtesz, hogy „akár Nyugaton, akár Keleten” hoznak létre hatékony oltóanyagot, azt a magyar szakemberek döntése alapján a leggyorsabban Magyarországra hozzák


Újabb európai országban jelent meg a koronavírus sokkal fertőzőbb új változata.​
Megjelent Finnországban a koronavírusnak a korábbinál sokkal fertőzőbb új változata, amelyet Nagy-Britanniában mutattak ki először, és a Dél-afrikai Köztársaságban is felfedeztek.
A Helsinki Egyetemi Kórház és a Helsinki Egyetem virológiai laboratóriumai együttesen közölték, hogy a vírus új variánsát mutatták ki három utas szervezetében, akik december 18-án és 19-én tértek vissza Finnországba. Két utasnál a vírusnak a kezdetben Nagy-Britanniában megjelent változatát azonosították, míg a harmadikban a Dél-afrikai Köztársaságban megjelent variánsát.
A jelentések szerint a három páciens viszonylag jó állapotban van, elkülönítették őket. Mindhárman Finnország déli részén tartózkodnak. Az említett utasokkal esetleg kapcsolatba kerülő embereket tesztre és elkülönítésre utasították.
Finnországban december 7. óta az országba Nagy-Britanniából érkezők számára koronavírustesztet javasoltak, abban az esetben is, ha nem mutatták a fertőzés tüneteit. A javaslat immár a Dél-afrikai Köztársaságból érkezőkre is érvényes.
***********
Izraelben napi 150 ezer embert fognak beoltani

Izraelben gyors oltási kampánnyal próbálják leküzdeni a koronavírus okozta válságot, vasárnap közel százezer embert oltottak be - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja .

A tervek szerint hamarosan napi 150 ezerre emelik az oltások számát, és ha sikerül elérni ezt a tempót, akkor másfél hónap múlva védett lesz 2,25 millió izraeli, a legnagyobb veszélynek kitett emberek.
A sikeres és gyors oltási kampány kulcskérdés Benjámin Netanjahu számára a március 23-ai választások előtt, ugyanis rengeteg bírálat érte a kormányfőt a járvány kezelése miatt, és az oltásokkal megpróbálhatja helyrehozni sikeres és hatékony vezetői arculatát.
Hétfőre, a harmadik országos zárlat első napjára már elérte a 379 ezret azok száma, akik megkapták a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyag első dózisát. Egyelőre csak az egészségügyi dolgozókat és a 60. életévüket betöltötteket oltják, utánuk a pedagógusok és a fiatalabb, krónikus betegségekkel küzdő páciensek következnek.
A szakemberek azt remélik, hogy néhány héten belül jelentősen javulni fog a járványügyi helyzet az idősebbek beoltása nyomán, ugyanis elsősorban ők töltik meg a kórházakat.
Az egészségbiztosítók rendelőintézetei szervezik az oltási kampányt, és hozzájuk csatlakozott több kórház a folyamat felgyorsítása érdekében. Telefonon, interneten és a családi orvosoknál lehet feliratkozni, mindenkit egy adott időpontokra hívnak be, ezzel igyekeznek elkerülni az idősek számára különösen “veszélyesnek” tekintett sorban állásokat, a várakozást.
Vasárnap, az utolsó pillanatban jelentős változás történt az országos karantén szabályozásában, ugyanis a kneszet oktatási bizottsága a kormány döntését felülbírálva úgy szavazott, hogy minden korosztály járhat iskolába 18 éves korig, nem csak a legkisebbek és a legnagyobbak, az eddigi óvintézkedések betartásával.
A változtatást a bizottság vezetője azzal indokolta, hogy a járványügyi adatok tanulmányozásából kiderült, nincs különbség a fertőzés terjedésében aszerint, hogy a köztes évfolyamok járnak-e iskolába vagy sem, és mivel egész évben ők töltötték a legtöbb időt otthon, körükben jelentkezett a legtöbb tanulmányi és pszichológiai gond.
Vasárnap 72 763 tesztből 3498 pozitívnak bizonyult, ami 4,9 százalékos arányt jelent. Március óta 403 530-an fertőződtek meg koronavírussal. Jelenleg 35 591 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium honlapja.
A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben február óta 3226-an haltak meg. Jelenleg 1057 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 590-an súlyos állapotban vannak, 144 embert kapcsoltak lélegeztetőgépre.


Erős immunválaszt vált ki a Pfizer vakcinája​
A természetes fertőződéshez képest 3-3,5-szeres ellenanyag-szintet produkál a szervezet a Pfizer és a BioNTech koronavírus-vakcinájára, még az idősebb, 55 év feletti korosztályban is 1,8-2-szeres ez az arány – ez azonban csak az immunválasz erősségét mutatja, a tartósságát nem. Továbbra is kérdéses, meddig véd a vakcina a fertőződéstől. A Pfizer sajtótájékoztatót tartott az oltóanyagról most, hogy az Európai Unióban feltételes felhasználási engedélyt kapott.
Bár a védelmi időszak kérdéses, az biztos, hogy az, akinél a védettség kialakult, nem fertőzhet másokat.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a 95 százalékos védettség kialakulásához 28 napra van szükség, addig még bárki elkaphatja, és tovább is adhatja a vírust. Addig még érdemes a szociális távolságtartást gyakorolni, és kevesebbet közösségbe menni. Arról viszont még nincs hír, hogy mennyiben tér el a vakcina által adott immunitás a természetes immunitástól, és arról sincs, hogy mi a helyzet az újrafertőződéssel – az eredmények valószínűleg 3-4 hónapon belül már megérkeznek a klinikai vizsgálatokból.
Mellékhatások és ütközés
Ami a mellékhatásokat illeti, Dr. Fabó Tibor orvosigazgató elmondta: a messenger RNS 72 órán belül eltűnik a szervezetből, onnan már csak a test természetes immunreakciója zajlik, így a súlyos hosszú távú mellékhatások esélye minimális. A 3-as fázisú klinikai vizsgálatoknak viszont még nincs vége, két éven keresztül zajlik a résztvevők utánkövetése, ami megfelel egy hagyományos vakcinával kapcsolatos klinikai vizsgálatnak.
Akkor sem kell aggódni, ha valaki már átesett a víruson, vagy éppen beteg, és úgy kapja meg a védőoltást. Enyhe fertőzés esetén beadható a vakcina, akkor is, ha valaki már átesett a fertőzésen, a súlyos betegek azonban nem kaphatják meg, de ugyanez a helyzet a többi vakcina esetében is.
Nincs tehát ütközés, ráerősítés a szervezet természetes immunválaszával és az oltásra adott immunreakcióval.
Az angol mutáció
A Pfizer folyamatosan monitorozza az angol mutációt, ahogyan a többit is – egyelőre azonban Dr. Vereckei Péter, a vállalat ügyvezetője szerint nem kell módosítani a vakcinát. Ha a tüskefehérjét olyan mértékben érinti majd egy mutáció, ami ezt igényli, az oltóanyagot gyorsan lehet majd módosítani, már most 17 különböző törzsre működik. Nem új vakcinát kell tehát gyártani, hanem a mostanin kell egy kicsit változtatni: nem kell minden mutációra külön oltóanyag, hanem az univerzális vakcina lesz egyre több vírusmutációra hatásos.
Azt, hogy milyen betegségekkel nem érdemes beadatni a vakcinát, mindenki kezelőorvosa egyénileg dönti el – egyelőre az a biztos, hogy oltásokra adott súlyos allergiás reakció, vagy annak összetevőire adott allergiás reakció kizáró ok lehet. De nem minden immunrendszert érintő betegség lehet olyan, ami miatt valaki kiesik a sorból.
A Pfizer képviselői arra is felhívták a figyelmet: a vakcinalopások és vakcinahamisítások valós problémák lehetnek. A biztonságot az oltópontoknak kell megoldaniuk, míg a vakcinahamisításnak a felhasználóknak kell elébe menniük: a Pfizer oltóanyagát csak arra kijelölt állami oltópontokon lehet majd megkapni, magánrendelőkben, gyógyszertárakon, az interneten nem. Így bármi ilyen helyen vásárolt vakcina nagy eséllyel hamis lesz.
***************
Nagy-Britanniában egy hét alatt több mint negyedmillió új fertőzöttet találtak
Egy nap alatt 41 385 új fertőzöttet találtak a brit egészségügyi hatóságok, míg a szaktárca szerint egy hét alatt 256 720 koronavírus-fertőzöttet találtak szűrővizsgálatokon – írta az MTI. Ez 52 375-tel, azaz 25,7 százalékkal több az egy héttel korábbi azonos időszakban kimutatott új fertőződések számánál.

A brit kormány számítási módszertana szerint – amely a fertőzés megállapításától számított 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe – az elmúlt 24 órában 357 páciens halt meg a koronavírus-fertőzés okozta betegségben.
A hétfőn zárult héten 3493 halálos áldozata volt a nagy-britanniai koronavírus-járványnak, 278-cal, 8,6 százalékkal több, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban.
A visszamenőleges számítások alapján áprilisban, a járvány tavaszi nagy-britanniai tetőzésének idején valószínűleg meghaladta a százezret a napi új koronavírus-fertőződések száma, de az akkor még igen szűkös, napi 15-20 ezer koronavírusteszt elvégzésére elégséges tesztelési kapacitással ennek csak a töredékét, naponta néhány ezret lehetett kiszűrni. A brit egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint jelenleg napi félmillió tesztet végeznek az országban. Március eleje óta több mint 70 ezren haltak meg koronavírus fertőzésben Nagy-Britanniában.
A brit kormány karácsony előtt új koronavírus-variáns azonosítását jelentette be. A vizsgálatok adatai szerint a Nagy-Britannián belül mindenekelőtt Londonban és Délkelet-Angliában terjedő változat fertőzőképessége akár 70 százalékkal is meghaladhatja a korábban azonosított típusokét.
A BRIT EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM NEM RÉSZLETEZTE, HOGY A NAPI ÉS A HETI FERTŐZÉSZÁM EMELKEDÉSÉBEN MEKKORA SZEREPE LEHETETT AZ ÚJ KORONAVÍRUS-VÁLTOZATNAK.
Yvonne Doyle, az angliai közegészségügyi szolgálat orvosigazgatója a hétfői adatokat kommentálva aggasztónak nevezte a fertőzöttek magas számát, különös tekintettel arra, hogy a kórházak számára egyébként is a jelenlegi téli hónapok jelentik a legnehezebb időszakot. Doyle professzor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a december eleje óta zajló oltási kampány nyomán már feltűnt a remény a láthatáron.
Nagy-Britanniában jelenleg a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcináját alkalmazzák, és az eddig beoltottak száma a 700 ezerhez közelít. Helyi sajtóértesülések szerint a brit gyógyszerfelügyelet akár már ezen a héten jóváhagyhatja az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös oltóanyagát is.
A WHO adatbankja szerint Nagy-Britannia a hatodik legfertőzöttebb ország a világon, és a harmadik az európai kontinensen. Oroszország és Franciaország után. Nagy- Britanniában eddig több mint, kétmillió háromszázezer ember kapta el a vírust, és negyvenegyezer ember halt meg. Lakosságszám arányosan továbbra is az Egyesült Államokban a legrosszabb a helyzet.


Hibák csúsztak az oltási kampányba Németországban
Néhány dél-németországi oltóhelyen nem fogják felhasználni a múlt hét végén kiszállított vakcinákat, mivel kétségek merültek fel arra vonatkozóan, hogy a szállítás során is megfelelően voltak-e tárolva – írja a Reuters. Az ország északi felén eközben előfordult, hogy túl nagy adagot kaptak az oltóanyagból a páciensek.
„Kétséges, hogy a hidegláncot sikerült-e mindvégig fenntartani” – mondta el a Christian Meissner, Lichtenfels városnak és körzetének egészségügyi elöljárója, utalva arra, hogy a szállítás során nem biztos, hogy megfelelő hőmérsékleten voltak tárolva az ampullák.
ÖSSZESEN 1000 VAKCINÁT ÉRINT AZ ÜGY,
amelyeket Észak-Bajorországban, Lichtenfels, Coburg, Kronach, Kulmbach, Hof, Bayreuth és Wunsiedel városaiban használtak volna fel.
A Pfizer–BioNTech-féle vakcinát –70 Celsius-fokon kell tárolni a kiszállítás előtt. Azt követően, hogy a mélyfagyasztásból kiveszik az ampullákat, 2-8 fok közt tárolva még további 5 napig megőrzik a hatékonyságukat.
A gyógyszercégek egész addig felelősséget vállalnak a szállításért, amíg el nem juttatják az oltóanyagot a helyi hatóságokhoz, azt követően viszont utóbbiaknak kell megoldaniuk a megfelelő hőmérsékleten való tárolást.
A fenti esetben az utóbbi szakaszban történt a mulasztás, ugyanis azokban a hűtőládákban, amelyekben a vakcinákat szállították, 15 fokos hőmérséklet is előfordult a szállítás során.
A BioNTech szerint a vakcinák vélhetően rendben vannak, de a „vélhetően rendben vannak" nekünk nem elég
– mondta el Meissner, hozzátéve, hogy azért nem fogják felhasználni ezeket az ampullákat, mert nem szeretnék, ha ezáltal aláásnák az oltóanyag iránt közbizalmat.

Észak-Németországban túladagolták a pácienseket
Míg az ország déli részén egyesek beoltása elmaradt, ezzel szemben északon egyesek túl nagy adagot kaptak.
Stralsund városában ugyanis nyolc idősotthoni dolgozó,
AZ AJÁNLOTT DÓZIS ÖTSZÖRÖSÉT KAPTA MEG AZ OLTÁS SORÁN.
Közülük négy embert már kórházba is szállítottak azt követően, hogy influenzaszerű tünetek jelentek meg náluk.
Stefan Kerth, a Vorpommern-Rügen körzet egészségügyi elöljárója elnézést kért az esetért.
Ez az egyéni eset egyéni hibák következményeként történhetett meg. Remélem, hogy az érintettek nem fognak súlyos mellékhatásokat tapasztalni
– mondta.
A BioNTech a korábbi vizsgálatok során tesztelte azt is, hogy túladagolás esetén mi történik, és azt mondták, hogy nem jár „súlyos következményekkel”, ha valaki többet kap az előírt mennyiségnél. A vakcinák használati előírásában a cég azt javasolta, hogy túladagolás esetén ajánlott figyelemmel követni a páciensek egészségi állapotát, illetve kezelni az esetlegesen jelentkező tüneteket.
  • *************
  • Franciaországban újabb regionális karanténokról dönthetnek
    Szilveszterkor sem oldják fel az éjszakai kijárási tilalmat. Arra kérik a lakosságot, hogy otthon várják az újévet.
    Emmanuel Macron francia államfő keddre hívta össze a védelmi tanács ülését, miután az ország keleti részein gyorsul a koronavírus-járvány terjedése. Olivier Véran egészségügyi miniszter egy vasárnapi lapinterjúban már megpendítette, hogy a franciáknak harmadik alkalommal is karanténba kell vonulniuk, ha országosan is romlik a járványhelyzet.

    A védelmi tanács a karácsonyi ünnepek utáni járványhelyzetet értékeli, és megvizsgálja, hogy szükségesek-e újabb korlátozások. Az egészségügyi tárca szerint három keleti régióban (Grand-Est, Bourgogne-Franche-Comté és Alpes-Maritimes) van ok aggodalomra, de „ezeken a régiókon kívül máshol nem kapott olyan erőre a járvány, hogy jelenleg országos karantént indokolna”.
    Ha nem is ezen a héten, de a kormány nem zárta ki, hogy januárban ismét lezárás jöhet, amennyiben az ünnepek után a járvány harmadik hulláma éri el az országot.
    Mathieu Klein, a Nancy polgármestere hétfőn már elkerülhetetlennek nevezte, hogy Elzászban helyi szintű karantén lépjen életbe a járványhelyzet romlása miatt, és azt is kérte a kormánytól, hogy a pandémia által leginkább sújtott régiókban gyorsítsa fel az oltási kampányt. Elmondása szerint a helyi kórházakban már karácsony előtt is feszült volt a helyzet, a betegek száma három hete folyamatosan emelkedik.
    A karácsonyt megelőző héten több mint 2 millióan vették részt szűrésen, s emiatt is emelkedett a napi esetszám. A kormány mindenesetre sikerként értékelte az október végétől hat hétre elrendelt általános karantént, ugyanis ennek köszönhetően a franciák szabadon ünnepelhették a karácsonyt.
    Az elmúlt hét napban átlagosan 12 ezer volt a napi esetszám, ami elmarad a kabinet által még a karantén előtt kitűzött 5 ezertől. Ugyanakkor a lezárás december eleji feloldása óta inkább stagnálnak országos szinten. Kórházban 24 ezer fertőzöttet ápolnak, közülük
    2600-AN VANNAK SÚLYOS ÁLLAPOTBAN, SZÁMUK NAGYON LASSAN CSÖKKEN, MIUTÁN NAPONTA MÉG MINDIG TÖBB MINT 1500 ÚJABB BETEG KERÜL INTENZÍV OSZTÁLYRA.
    Országosan az intenzív ágyak felén fekszenek koronavírusos fertőzöttek, de a keleti régiókban 80 százalékos ez az arány.
    Franciaország az ötödik legfertőzöttebb ország a világon, és a második az európai kontinensen a WHO adatbankja szerint. A járvány kezdete óta 62 746-an vesztették életüket, az elmúlt 24 órában 175-en. Karácsonnyal ellentétben december 31-én viszont nem tervezi a kormány az este 8 órakor kezdődő éjszakai kijárási tilalom feloldását, s azt tanácsolja, hogy mindenki az otthonában ünnepelje a szilvesztert.




 
Utoljára moderátor által szerkesztve:

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Oroszország elismerte, hogy a koronavírusos elhunytak száma háromszor annyi az országban, mint amennyit eddig a hivatalos adatokban közöltek, írja az Abc.net.

Vlagyimir Putyin elnök hónapok óta azzal dicsekedik, hogy Oroszországban alacsony a járvány miatti halálozások száma, a hónap elején még azt is hangsúlyozta, hogy az ország jobb munkát végzett a járvány kezelésében, mint a nyugati országok.
Néhány szakértő korábban azt állította, hogy az orosz vezetés alábecsüli a járvány valós helyzetét, Alekszej Raksha, a Rosstat statisztikai hivataltól júliusban távozó demográfus például múlt héten azt mondta AFP-nek, hogy az orosz egészségügyi minisztérium meghamisította a járvány számait.
55 ezer helyett 186 ezer
Mindezek után hétfőn a Rosstat közölte, a január és november között feljegyzett halálozások száma 229 ezerrel nőtt az előző évhez képest (ebben nemcsak a koronavírus miatti elhalálozások vannak benne). „Ebben az időszakban az esetek több mint 81 százaléka a koronavírus miatt következett be” – ismerte el Tatjana Golikova miniszterelnök-helyettes, vagyis 186 ezer orosz halt meg a vírus miatt.
Eddig viszont csak 55 ezer, tehát nagyjából harmadannyi halálesetről számoltak be.
A Rosstat új adatai alapján Oroszországban halt meg a harmadik legtöbb ember a vírus miatt, az Egyesült Államokban 333 ezren, Brazíliában pedig 191 ezren haltak meg a járvány miatt. Ettől függetlenül az orosz vezetés továbbra is ellenzi a járványügyi előírások szigorítását.


Küszöbön áll az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-vakcinájának engedélyezése az Egyesült Királyságban – jelentette a Financial Times. Ez akár már hétfőn megtörténhet, és az oltóközpontok személyzete már készül is az újabb vakcinával történő oltásokra, melyről a Sunday Telegraph tudósított.
A szigetországban a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcinájával már 600 ezernél is több embert oltottak be, de az AstraZeneca vakcinája mégis sorsdöntő lehet a járvány leküzdésében, nemcsak Nagy Britanniában, de világszerte is.
EZT AZ OLTÁST A GYÁRTÓ UGYANIS KEZDETBEN ÖNKÖLTSÉGI ÁRON, TEHÁT DÓZISONKÉNT 4 DOLLÁRÉRT BOCSÁJTJA RENDELKEZÉSRE, AZ AMERIKAI OLTÓANYAGOK 25-30 DOLLÁROS ÁRÁVAL SZEMBEN.
Így ez a szegényebb országok számára is elérhető alternatívát jelent majd. Ebben nagy szerepe lesz annak is, hogy ezt az oltást nem kell mínusz 70 fokon szállítani, elég hozzá a szokványos hűtőgépek által biztosított 2–8 fokos hőmérséklet.
Michael Gove miniszter szerint az újabb vakcina engedélyezése jóval közelebb hozhatja a szigorú korlátozások enyhítését. Ez talán a szigetországot érintő nemzetközi utazási megkötéseken is hamarosan könnyíthet. Az országban nagyjából napi 30 ezer új fertőzéssel és 300 halálesettel kell jelenleg számolni, nagyrészt az itt először felfedezett mutáns vírus miatt. Az AstraZeneca vakcinája az amúgy is igen gyorsan haladó brit oltási program további gyorsulását eredményezné, lévén hazai fejlesztésű.
Az ország már most is a harmadik helyen áll a világon a beadott oltások száma tekintetében, a briteknél csak az Egyesült Államokban és Kínában oltottak be több embert az új típusú koronavírus ellen. Nagy Britannia különösen komolyan veszi a vírus elleni immunitás kialakítását, biztos, ami biztos alapon már eddig is annyi vakcinát rendelt, mellyel lakosainak háromszorosát is be tudná oltani, többek között az AsrtaZenecától lekötött 100 millió oltással.


A madridi kormány hivatalosan elismerte, hogy regisztrálja azokat a spanyol állampolgárokat, akik elutasítják a Covid–19 elleni vakcina beadását. Spanyolországban is a Pfizer–BioNTech vakcinájával kezdték meg az oltási kampányt, ahogy a többi uniós országban is, Salvador Illa spanyol egészségügyi miniszter pedig hétfőn a La Sexta televíziónak adott interjújában beszélt arról, hogy
AZ OLTÁST VISSZAUTASÍTÓK BEKERÜLNEK EGY REGISZTERBE, AMELYET SPANYOLORSZÁG MEGOSZT AZ „EURÓPAI PARTNEREIKKEL”.
Minderről a Bloomberg írt cikket. Hogy pontosan mely partnerszervezetekre gondolt, nem lehet tudni, de hangsúlyozta, az adatvédelmi szabályozásoknak megfelelően természetesen nem fogják nyilvánosságra hozni a listát.
Az embereknek joguk van elutasítani az oltást, bár mi ezt a döntést hibásnak tartjuk. Megpróbáljuk eloszlatni az oltóanyaggal szembeni félelmeiket. Az oltás beadása életeket menthet, ez a kiút a járványból
– jegyezte meg a miniszter.

A BBC azt írja, egy spanyol felmérés azt mutatja, az oltást elutasítók aránya a novemberi 47 százalékról 28 százalékra esett, tehát nő az oltóanyag elfogadottsága az országban. Ahogy Magyarországon, a koronavírus elleni vakcina beadása Spanyolországban is önkéntes alapon zajlik.
Olaszország, az Egyesült Királyság és Franciaország után Spanyolország a negyedik olyan európai ország, ahol 50 ezer számot a vírusban elhunytak számát tekintve. A fertőzöttek száma 1,8 millió felett jár.
Hátrányos megkülönböztetés
Az európai oltási kampány elindulását követően kritikus kérdés, hogy az uniós országok hogyan tudják növelni a vakcina elfogadottságát a polgáraik körében, s származik-e bárkinek hátránya abból, ha nem szeretné beadatni magának a szert. A német szövetségi belügyminiszter a Bild am Sonntagnak adott minapi interjújában kiemelte: a szérum beadatásától elzárkózók hátrányos megkülönböztetése az oltás kötelezővé tételével lenne egyenlő, márpedig az oltásnak önkéntesnek kell maradnia.
„Együtt kerültünk bele a válságba, és együtt, szolidárisan is kell kiverekednünk magunkat belőle”
mondta Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.






 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0

A koronavírusban elhunytak agyának vizsgálata azt mutatja, hogy az agyi területeken gyulladás alakulhat ki a fertőzés hatására – írja az IFL Science. Ez egy idő után károsítja a vérereket, amelyek aztán szivárogni kezdhetnek, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent. Érdekes, hogy maga a vírus nem található meg a károsodott vérerekben és a körülötte lévő szövetekben, ami arra enged következtetni, hogy a szervezet saját immunválasza okozza a problémát, nem közvetlenül a vírus maga.
Korábbi kutatások már pedzegették, hogy a koronavírus az agyra is hatással lehet, sőt, azt is, hogy képes lehet áthatolni a vér-agy gáton, de arra még nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy el tud-e konkrétan jutni az agyig. Arról azonban már egyre több az információ, hogy a szervezet saját védekezési mechanizmusa hatással lehet az agy működésére. Ennek köze lehet ahhoz, hogy a fertőzés közben és után is egy sor neurológiai probléma jelentkezik a betegeknél.
A New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 19 elhunyt koronavírusos agyát tanulmányozták, és azt találták, hogy számos fontos agyi régiót érint a fertőzés és annak következményei.
Ilyen például az úgynevezett szaglógumó is, ami nevéből adódóan a szaglást kontrollálja, valamint az agytörzs is, amely olyan automatikus folyamatokat irányít, mint a légzés vagy a pulzus. A kutatók mindkét területen találtak sötét és világos foltokat, amelyek elváltozásokra utalnak:
a világos foltok gyulladást, a sötétek pedig a vérzést mutatják.
A további vizsgálatok kimutatták, hogy a világos területeken a vérerek nagyon elvékonyodnak, és eresztik is a vért magukból. Ezzel még nagyobb immunválaszra serkentik a szervezetet, ami pedig csak ront a már egyébként sem rózsás helyzeten.
Az elhunytak egyébként mind 50 éven felüliek voltak, és valamilyen krónikus betegségben szenvedtek, mint a szív- és érrendszeri problémák vagy a diabétesz.



Kétféle stratégia van a világon az oltásra: van, ahol a halálozás csökkentését célozzák, és ezért az időseket oltják először, és van, ahol pedig a fiatalokat és a dolgozókat, hogy lassítsák a járványt – mondta Rusvai Miklós víruskutató. Szerinte bármelyik stratégiát választja is a kormány, fontos lenne, hogy
MINÉL TÖBB EMBERT OLTSANAK BE MINÉL HAMARABB.
Úgy látja, hogy már az is sokat segítene, ha az eddig oltásra regisztrált 600-700 ezer embert beoltanák.

A szakember közölte,
nem tudni, hogy a 600-700 ezer ember beoltásához szükséges 1,2 millió adag oltás mikorra áll rendelkezésre, de nem szabad elfelejteni, hogy ha március végéig nem történik meg az immunizálás, akkor a harmadik hullám kialakulása szinte borítékolható. Minél több embert minél hamarabb oltani kellene.

Elítélően nyilatkozott vasárnapi videóüzenetében Ferenc pápa azokról, akik külföldre mennek vakációzni a koronavírus miatti lezárások elől – írja a Reuters. Az üzenet aktualitását az adja, hogy a napokban több ország szigorítani kényszerül a járványügyi intézkedéseken az adatok kedvezőtlen alakulása miatt (hamarosan szigorít pl. Izrael, és Angliában is újabb korlátozásokat helyeztek kilátásba vasárnap.)

A pápa szerint az ilyen embereknek nagyobb együttérzést kellene tanúsítaniuk a szenvedők felé. „Nem gondolnak azokra, akiknek otthon kell maradniuk, akik betegek, arra, milyen alapvető gazdasági nehézségeket okozott a válság sokaknak. Csak a szórakozásra, vakációzásra” – mondta hozzátéve, hogy ez a magatartás elszomorítja.
Ferenc arról is beszélt: „Nem tudjuk, mit tartogat számunkra 2021, de azt mindannyian megtehetjük, hogy megpróbálunk nagyobb erőfeszítést tenni azért, hogy jobban vigyázzunk egymásra. Nagy a kísértés, hogy az ember csak a saját érdekeit helyezze előtérbe”.

Több spanyol tartomány szigorított a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó óvintézkedéseken egy illegális barcelonai partit követően – írta az MTI az egyik spanyol állami televízió alapján. A tilalom ellenére megrendezett újévi bulin több mint kétszázan vettek részt Llinars del Valles iparnegyedében; spanyolokon kívül voltak olaszok, franciák, belgák és hollandok is. A több mint negyvenórás raktárpartinak a rendőrség vetett véget.

Két embert őrizetbe vettek, öt ellen nyomozást indítottak, és 214-nek rögzítették személyi adatait. Spanyolországban az év nagy részében zárva tartottak a szórakozóhelyek, az érvényben lévő járványügyi korlátozások értelmében maximum 10 fő ünnepelhetett volna együtt szilveszterkor.
A buli leállítása utáni hangulat:

Indiában a gyógyszerészeti hatóság jóváhagyta az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett koronavírus-vakcinát és egy helyben készülő oltóanyagot is, amelyet a Bharat Biotech nevű cég egy állami kutatóintézettel közösen állít elő – írja a Reuters. Ezek az első készítmények, amelyeket elkezdhetnek alkalmazni a világ második legnépesebb országában, ahol a második legtöbb koronavírus-fertőzést regisztrálták az USA után. (USA: 20,5 millió eset és 350 ezer elhunyt, India: 10,3 millió eset és 149 ezer elhunyt. Halálos áldozatok tekintetében India csak a harmadik Brazília után.)
A tervek szerint Indiában a következő 6-8 hónap folyamán 300 millió embert oltanak be, de ez még mindig az ország lakosságának kevesebb mint a negyede. Az oxfordi vakcinát is helyben gyártja majd a Serum Institute of India, és COVISHIELD márkanév alatt kerül forgalomba.
Az AstraZeneca oltóanyag hatásfoka 70,42 százalék, a COVAXIN néven gyártott helyi készítményről ilyen pontos adatot nem hoztak nyilvánosságra, pusztán annyit közöltek, hogy „biztonságos, és erős immunválaszt vált ki”.



Az eddigi korlátozások további szigorítását tervezik Izraelben. Az egészségügyi minisztérium kéthetes jelentős szigorítást és az iskolai oktatás szüneteltetését kéri a kormánytól, hogy ezzel megpróbálják visszaszorítani az egyre gyorsabb ütemben terjedő fertőzést, lecsökkenteni az 1,25-ös reprodukciós rátát.

Amennyiben a jelenlegi terjedési ütem maradna, 13 nap alatt megkétszereződne az új fertőzöttek száma a közszolgálati rádió híradása szerint. Hatalmasak a különbségek a települések között, az ultraortodox városokban ismét kiemelkedően gyorsan terjed a járvány. Szombaton az ultraortodox Beitar Illitben a koronavírus-tesztek 24 százaléka, míg a nem vallásosok lakta Tel-Avivban csak 3 százaléka bizonyult pozitívnak.
Több helyi önkormányzat az iskolák bezárása mellett döntött, a Tel-Aviv melletti Bat Jam, és Ramat-Gan is elhatározta saját hatáskörében az ott élő gyerekek távoktatását.
Közben 1,09 millióra nőtt a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyag első dózisával az elmúlt két hétben már beoltottak száma, de továbbra is egyenlőtlen az eloszlás, mert az arab települések lakói bizalmatlanabbak, és kevésbé jelennek meg az oltóhelyeken.
A szombati ünnepnapon a hétköznap szokásos százezer körülinél kevesebb, csak 76 ezer 182 tesztet végeztek el, melyek közül 5,3 százalék, 3 ezer 977 lett pozitív.
Március óta 435 866-an fertőződtek meg koronavírussal. Jelenleg 48 908 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium honlapja. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben február óta 3404-en haltak meg. Jelenleg 1298 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 769-en súlyos állapotban vannak, 196 embert kapcsoltak lélegeztetőgépre.

Izraelben már több mint 1 millió ember kapta meg a koronavírus elleni oltást, ezzel a zsidó állam utcahosszal vezeti az átoltottsági versenyt. Izraelben jelenleg a lakosság 11,55 dózisnyi oltást adtak ki 100 állampolgárra. A második helyen Bahrein áll 3,49, a harmadikon pedig az Egyesült Királyság 1,47 dózissal.
Mivel a legtöbb koronaoltás két dózisból áll, ezek az arányok még nem a védettek arányát jelentik, hanem többnyire csak azokét, akik megkapták az első dózist. Ahhoz, hogy 100 emberből mindenki oltás által védett legyen, elvileg tehát 200 dózis kellene.
Az Egyesült Államokban 2,78 millió embernek sikerült oltást adni 2020. december 30-ig, holott 2020 végére 20 millió dózist szerettek volna már beadni. Dr Anthony Fauci, az amerikai kormány fő koronavírus-szakértője azt mondta, nem ért egyet a brit stratégiával, amiben a britek igyekeznek minél több embernek beadni az első dózist, akár a második késleltetése árán is, Fauci szerint az USA nem ezt a stratégiát fogja követni.
Indiában közben engedélyezték két oltóanyag használatát vészhelyzetben, az egyik az AstraZeneca oltóanyaga, a másik egy helyi fejlesztésű vakcina.
Izrael sikerének titka, hogy nagyon hamar rendeltek a Pfizer és a BioNTech oltóanyagából, és éppen ez készült el leghamarabb. Az országban december 19. óta oltanak, naponta kb. 150 ezer ember kapja meg a vakcinát, miközben elsőbbséget élveznek a 60 év fölöttiek. Szintén fontos alapja a sikernek, hogy Izraelben mindenkinek regisztrálnia kell egy egészségügyi szolgáltatónál, így ezen a rendszeren keresztül nagyon könnyen elérik az oltáshoz sorra kerülőket. Ezen kívül az izraeli egészségügyi minisztérium szerint szakembereik képesek biztonságosan kisebb részekre osztani a -70 fokon tárolandó oltóanyagot, így a vakcinák elzárt közösségekbe is eljutnak, kisebb szállítmányokban.
Az újraválasztásért kampányoló Benjamin Netanyahu miniszterelnök szerint a jelenleg harmadik lezárást átélő Izrael februárra maga mögött tudhatja a koronavírus-járványt.
Az Európai Unió nagy országai közül Franciaország van leginkább lemaradva, december 27. után az első 3 napon hatóságaiknak kevesebb mint 100 embert sikerült beoltaniuk, miközben Németország ugyanennyi idő alatt 130 ezer dózisnyi oltóanyagot adott ki. A francia késlekedés legfőbb oka a BBC szerint az, hogy nagyon alacsony a franciák bizalma az oltóanyagban, egy felmérés szerint alig 40 százalékuk tervezi, hogy beoltatja magát. Az egészségügyi miniszter szerint a lassúság oka az is, hogy a szakemberek idősotthonokban adják be az oltást a lakóknak, így elkerülve, hogy a legveszélyeztetebbeket utaztatni kelljen.




Magyarországra 2020. december 26-án megérkezett az első vakcinaszállítmány, az Európában elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech oltóanyag. Ezzel a vakcinával kezdődött meg az egészségügyi dolgozók oltása.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán nyilvánosságra hozott terv szerint az egészségügyi dolgozók után a szociális intézmények dolgozóit és ellátottjait oltják. Őket a kockázati csoportba tartozó hatvan évesnél idősebbek követik. A 60 éven felüliek után a rendvédelmi, illetve a közigazgatási szervek azon dolgozói kapják meg a védőoltást, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal. Őket követi azoknak a 18–59 éveseknek a beoltása, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő betegségek, majd a kritikus infrastruktúrában dolgozókat oltják, végül valamennyi 18–59 évest, aki nem tartozik bele a fenti kockázati csoportokba.
  • Comirnaty vakcina összetétele
A vakcina a vírus molekuláris szerkezetén alapuló technológia segítségével készült. Az oltóanyag mRNS-alapú, egy lipid nanorészecskébe csomagolt RNS molekulát (mRNS) tartalmaz.
  • Hogyan véd a vakcina?
A vakcina elősegíti, hogy az immunrendszer (a szervezet természetes védelme) antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a COVID 19 ellen.
  • Kinél alkalmazható a védőoltás?
A Comirnaty 16 éves és idősebb személyeknél alkalmazható.
  • Okoz –e betegséget a vakcina?
Mivel a Comirnaty nem a vírust tartalmazza az immunitás kiváltásához, így nem okozhat Önnek COVID-19-betegséget.
  • Hány adag szükséges a védettséghez?
Két adag, 21 nap különbséggel. A védettség a második adag után kb. a 7. napon alakul ki
  • Meddig tart a védettség?
A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.
  • Felcserélhetőség
A Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina nem cserélhető fel más COVID-19 elleni oltóanyagokkal.
  • Kaphat-e oltást aki átesett COVID 19 betegségen?
Azon személyek is olthatók a vakcinával, akiknél 3 hónapon túli igazolt SARSCoV-2 fertőzés szerepel.
  • Szükséges-e antigén gyorsteszt végzése az oltás beadása előtt?
Az oltás előtt nem szükséges antigén gyorsteszt.
  • Kaphat-e oltást, aki krónikus, alapbetegséggel rendelkezik?
Igen, az oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó kontraindikáció.
  • Beadható-e együtt másik védőoltással?
A Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina más oltóanyaggal egyidejűleg nem adható be.
Másik védőoltás legalább 4 hetes időközzel kapható.
  • Várandósság
Várandósság alatt az oltás nem ajánlott.
Várandósság a második oltás után minimum 2 hónappal tervezhető.
  • Szoptatás
Nem ismert, hogy a vakcina kiválasztódik-e a humán anyatejbe.
Akik kockázati csoportba tartoznak és igénylik az oltást a szoptatás ideje alatt is megkaphatják.
  • Hogyan történik az oltás?
A védőoltás beadása oltási terv alapján történik a kijelölt oltópontokon. Az egészségügyi dolgozók számára kijelölt kórházi oltópontok
Az oltóorvos az oltást megelőzően kérdőív segítségével kikérdezi és megvizsgálja.
Az oltás beadásáról minden esetben az oltóorvos dönt.
  • Az oltás ellenjavallatai
Akut lázas betegség; a Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció; az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl.penicillin) vagy más védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció.
  • Az oltás után kialakulhatnak mellékhatások (oltási reakciók)?
Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. A lehetséges oltási reakciókra az oltóorvos is fel fogja hívni a figyelmet.
  • Milyen mellékhatások (oltási reakciók) várhatóak?
Oltási reakciók lehetnek: fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén, émelygés.
Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén.
  • Mivel lehet kezelni az oltási reakciót?
A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer (pl. paracetamol, ibuprofen, metamizol) alkalmazható. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül megszűnnek.
  • Hová lehet jelenteni oltási reakciót?
Oltási reakciót lehet jelenteni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek, ide kattintva. Oltási reakciót a Nemzeti Népegészségügyi Központnak is lehet jelenteni.

Meghaladta a 30 ezret a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma január első napjaiban Spanyolországban − ismertette María José Sierra spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ epidemiológusa hétfőn Madridban.
A TÁJÉKOZTATÁS SZERINT AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN 4420 ESETBEN DIAGNOSZTIZÁLTAK FERTŐZÉST AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLATOK.
A járvány kezdete óta azonosított esetszám közelít a kétmillióhoz, a halálos áldozatok száma már meghaladta az 51 ezret. Az elmúlt egy hétben 397-en hunytak el a fertőzés következtében. Országos átlagban százezer emberből 272-en fertőzött, december 10-én számuk még 189 volt, a járvány terjedése azóta fokozódik − írja az MTI.
A legmagasabb fertőzöttség Extremadura tartományban van, ahol százezer lakosra 604 fertőzés jut. A legkedvezőbb a járványügyi helyzet Asztúriában, százezerből 121 esettel.

María José Sierra beszámolt arról, hogy a múlt év utolsó hetében mintegy 770 ezer koronavírus-tesztet végeztek el, a pozitivitási arány 10 százalékos volt. Hozzátette, hogy a lappangási időt figyelembe véve még korai értékelni, hogy az ünnepi időszak milyen hatással volt a járvány terjedésére, de aggasztónak nevezte a tapasztalható növekvő tendenciát.
KATALÓNIÁBAN ÚJABB KORLÁTOZÁSOKAT VEZETNEK BE CSÜTÖRTÖKTŐL TÍZ NAPRA, MERT EGYRE TÖBB ESETET REGISZTRÁLNAK. BEZÁRJÁK A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOKAT, AZ EDZŐTERMEKET ÉS HÉTVÉGENKÉNT A NEM LÉTFONTOSSÁGÚ SZOLGÁLTATÁSOKAT IS. A RÉGIÓBAN KORLÁTOZZÁK A TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI SZABAD MOZGÁST.
Spanyolország eddig 718 ezer adagot kapott a Pfizer és a BioNtech által kifejlesztett védőoltásból, legutóbb épp hétfőn. Az oltást eddig több mint 82 ezer embernek adták be − közölte Salvador Illa egészségügyi miniszter.
A spanyol sajtó a tartományokra hivatkozva arról számolt be vasárnap, hogy az egy hete megkezdődött oltási kampány logisztikai problémák és az ünnepi időszak miatt a tervezettnél jóval lassabban zajlik.
Közben a világban a fertőzöttek száma már 85 millió feletti.


Egész Angliára zárlatot rendelt el hétfőn a brit kormány az új koronavírus-változat gyors terjedésének megfékezése érdekében – jelentette be Boris Johnson miniszterelnök esti tévébeszédében.

A rendelkezések értelmében keddtől mindenki csak különleges esetben hagyhatja el az otthonát, ilyen kivételek a bevásárlás, (otthonról nem végezhető) munka, sportolás, egészségügyi okok. Azokra sem lesz érvényes a korlátozás, akik családon belüli erőszak elől szeretnének menekülni – írja a BBC. Az iskolákban is kötelező lesz a távoktatás, kivéve azoknak a gyerekeknek, akiknél nem biztosítottak a feltételek, vagy akiknek a szülei a létfontosságú ágazatokban dolgoznak.
Bezárnak a nem létfontosságú boltok, az éttermek nyitva maradhatnak, de csak elvitelre vagy kiszállításra adhatnak ételt, alkoholt azonban még ebben az esetben sem. A sportolás megengedett egyetlen, más háztartásban élő személlyel, de naponta legfeljebb csak egyszer. A templomok nyitva maradhatnak, de be kell tartaniuk a távolságtartási szabályokat, ugyancsak nyitva maradhatnak a játszóterek is, a kültéri sportpályák, teniszpályák és golfpályák azonban nem. Az új rendelkezésekről szóló jogszabályokat valószínűleg szerdán szavazzák meg, de a kormányfő kijelentette, hogy azok már kedd nulla órától érvényesek.
Angliában karácsony óta 50 százalékkal emelkedett koronavírussal kórházban kezeltek száma, tíz ágyból három ágyon covidos betegek fekszenek. Ami azonban igazán aggasztja a kormány és az egészségügyi szakembereket az az, hogy a számok továbbra is emelkedni fognak. A BBC újságírója megjegyzi, hogy tavasszal a lezárást követő harmadik héten tetőzött csak a kórházban kezeltek száma.
Boris Johnson beszédében megjegyezte, hogy a következő hetek lesznek a legnehezebbek, de biztos benne, hogy ez már a küzdelem utolsó szakasza, mert ahogy egyre többen megkapják a védőoltást, úgy egyre könnyebb lesz a dolgunk a Covid ellen. A miniszterelnök reményei szerint, ha minden jól megy, február közepére a legfontosabb négy csoport tagjai közül mindenki megkapja majd az első adag vakcinát, és ezzel megkezdődhet majd a korlátozások lazítása.


Csaknem egyhavi zárlatot rendelt el hétfőn a skót kormány az új koronavírus-változat gyors terjedésének megfékezése érdekében.​
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök hétfő délután az edinburghi parlamentben bejelentette, hogy a korlátozások kedden nulla órától lépnek életbe és
JANUÁR VÉGÉIG TARTANAK.

Sturgeon szerint a fertőzések számának meredek emelkedése komoly terhet ró az állami egészségügyi szolgálatra (NHS), és a korlátozó intézkedések nélkül a skóciai kórházak három-négy héten belül megtelnének.
Az intézkedés alapján

A SKÓCIÁBAN ÉLŐKNEK OTTHONAIKBAN KELL MARADNIUK,
és csak testmozgás céljából, illetve az alapvető fontosságú cikkek és gyógyszerek beszerzése végett léphetnek az utcára.

Az osztrák kormány terveivel ellentétben január 24-éig tart majd Ausztriában a koronavírus-járvány miatt elrendelt teljes zárlat, mivel a parlament felsőháza (Bundesrat) hétfőn nem szavazta meg a kormánykoalíció javaslatát a január 18-ai nyitásról.
A kormány eredeti terve az volt, hogy aki tesztelteti magát a január 16-17-ei hétvégén, negatív teszteredménnyel a kezében már 18-ától látogathatja az addigra újra megnyitott kereskedelmi és vendéglátóegységeket, a kulturális és sportlétesítményeket.​
Aki a tesztelésnek nem vetette volna alá magát, annak még egy héttel tovább, január 24-éig tartott volna a karantén. Mivel azonban a parlament tartományi küldöttekből álló, kisebb létszámú felsőháza, amelyben az ellenzék van szűk többségben, nem szavazta meg a tervezetet, a kormány kénytelen volt a teljes zárlatot egy héttel meghosszabbítani.
Az iskolák nyitása nem tartozott a leszavazott rendelet körébe, ezért az oktatási minisztérium nyilatkozata szerint az iskolák január 7-én távoktatással kezdik a második félévet, majd január 18-ától a gyerekek visszatérhetnek az iskolákba – tudta meg a Der Standard osztrák napilap.
A nyitás konkrét menetrendjéről és a tervezett tömeges tesztelésről még tárgyalásokat folytatunk mind az ellenzékkel, mind a tartományi vezetőkkel,
jelentette ki Rudolf Anschober egészségügyi miniszter az ülést követően újságírók előtt.
A 24 órás kijárási korlátozás – kivételekkel, mint munkába járás, betegápolás, alapvető szükségleti cikkek beszerzése és egyéni sport – továbbra is érvényben van.

Több ország is fontolgatja, hogy 21 napnál később adják be a második adagot.

A BioNTech német biotechnológiai vállalat és amerikai partnere, a Pfizer gyógyszergyár hétfőn Frankfurtban figyelmeztetett: nincs bizonyíték arra, hogy a koronavírus elleni, általuk közösen kidolgozott védőoltás hatékony lesz, ha nem a kísérletek során alkalmazott időben, hanem később adják be a második adagot.
„A vakcina biztonságát és hatékonyságát nem vizsgálták különböző adagolási határidők mellett, a kísérletben részt vevők többsége a tanulmányban meghatározott intervallumban kapta a második adag védőoltást” – áll a két cég közös közleményében, amely emlékeztetett, hogy az első és második adag vakcina beadása között három hét telt el.
Nincs arra utaló adatunk, hogy a védelem az első adagot követő 21 napon túl fennmarad,
hangsúlyozta a közös nyilatkozat.
A teljes védettség érdekében be kell tartania a Pfizer/BioNTech vakcinája esetében a maximum 42 napos intervallumot, közölte a hétfőn a védőoltást december 21-én engedélyező EMA. A vakcina hatékonysága olyan kutatáson alapszik, amelynél a két adagot 19 és 42 nap közötti intervallumban adták be – jegyezte meg az EMA, amely hozzátette, hogy a teljes védelem a második oltás után hét nappal következik be.
Az ettől való bármilyen eltéréshez meg kell változtatni a forgalomba hozatali engedély is, és több klinikai adattal kell alátámaszani ezt a változtatást, ellenkező esetben a felhasználása eltér a rendeltetésszerű használattól,
tette hozzá az EMA.
A közleményt szemléző MTI megjegyezte, Németország hétfőn fontolóra vette, hogy a brit példát tanulmányozva késlelteti a második adag vakcina beadását, míg Dánia úgy döntött, hogy hat hétre terjeszti ki a két vakcina beadása közötti intervallumot.
Salvador Illa spanyol egészségügy-miniszter hétfőn közölte, hogy a spanyol közegészségügyi hatóság a gyártók által megadott időszakon belül adja be a BioNTech/Pfizer vakcinájának két adagját. Nagy-Britanniában úgy döntöttek, hogy az eredetileg a második dózisra félretett adagokat is beadják első dózisként, hogy minél többen minél előbb megkapják. A második dózist 12 héttel később adják be.

A koronavírus-járvány első hónapjaiban úgy tűnt, hogy a Földnek csak jót tett a pandémia, csökkent a kibocsátás, kevesebb autó közlekedett az utakon, és kevesebb energiát használtunk el, mivel a nagy irodaházak jó része ideiglenesen bezárt. Ám szakértők szerint korai volt az öröm – a COVID-19 csak tovább árt a klímaváltozás elleni harcnak.

Ha a természet valóban a koronavírussal reagált arra, hogy kiszipolyozzuk, pusztítjuk és szennyezzük, nem érte el a célját, legalább is hosszú távon biztosan nem. Szakértők szerint a világjárvány mindössze átmeneti enyhülést hozott a környezetszennyezésben, a gazdasági visszaesés miatt azonban ugyanolyan problémák merülnek majd fel, sőt, még rosszabb lehet a helyzet. Az sem segít, hogy a döntéshozók most nem a kínkeservesen közbeszédbe került klímaváltozásra, hanem a pandémia megfékezésére koncentrálnak.
A járvány elején kár volt örülni
A COVID-19 első, környezetet is érintő látható változása a légszennyezés csökkenése volt: a kijárási korlátozások és a gyakori home office miatt áprilisban a szakértők 17 százalékos kibocsátás-csökkenést mértek. Ez elég jelentős, viszont nem tartott sokáig: egyes kutatások szerint a szám már június elején visszaesett 5 százalékra, pedig az még mindig a korlátozások időszaka volt. Szakértők szerint a teljes eltörléssel visszaáll majd a régi szennyezettségi szint, sőt nagyobb légszennyezéssel is kell számolnunk, mint korábban.
Mégis, az első adatok nagyon biztatók voltak: az erdőirtás egyes területeken csökkent (például Kolumbiában és Peruban), a vízminőség javulni kezdett, a hótakaró albedója, azaz fényvisszaverő képessége megnövekedett. Az ok-okozati összefüggés ugyan nem volt egyértelműen kimutatható, de az biztos, hogy a bolygó egyik legszennyezőbb országában, Indiában komolyan visszaesett az ipari aktivitás, a szálló por (PM 10) pedig a harmadára-negyedére csökkent a levegőben. A hótakaró albedója húsz éve nem volt olyan magas, mint most. A Hudson-folyó 40 százalékkal vált kevésbé zavarossá, ami New York közlekedésének csökkenésével magyarázható.
A pozitív hatások azonban csak átmenetinek tűnnek. Kínából például már érkeznek a hírek, hogy a kibocsátás-csökkenés a múlté, a szénerőművek építésére folyamatosan adják ki az új engedélyeket, és a gyárak be akarják hozni a gazdasági kiesést. Abban az országban, ahol legelsőként jelent meg a betegség, és ahol legelőször szorult vissza szinte teljesen,
már most semmisek a járvány miatti pozitív környezeti hatások.
Káros iparágakat támogatnak
Meg sem kell várni, hogy vége legyen a világjárványnak: már a pandémia közben is mutatkozik a probléma. Az Egyesült Államokban például komoly pénzügyi támogatásokat kap az olaj- és földgázipar, de hasonló helyzetben vannak a repülőtársaságok és az autógyártás is. Donald Trump a járvány alatt felfüggesztette a levegő- és vízszennyezési korlátozásokat, ráadásul az új bányák nyitásához, földgázvezetékek lefektetéséhez, utak építéséhez nincs most szükség környezetvédelmi engedélyre.
A járvány vége után is számítani lehet majd arra, hogy a környezetszennyezés nemcsak hogy a koronavírus előtti szintre tér vissza, de még fokozódik is. A közlekedés például sarkalatos pont lesz ebben: mivel a szociális távolságtartást tömegközlekedésen nehéz megoldani, az autóhasználat gyakoribb lesz, a közlekedés pedig az egyik legnagyobb forrása a légszennyezésnek. Szakértők már carpocalypse-nek, vagyis autokalipszisnek is nevezik, ami a járvány lecsengése után ránk vár majd. Kínában már most visszatért a közlekedés a pandémia előtti szintre, pedig még nem is enyhítettek minden korlátozáson. Arról nem is beszélve, hogy az utazási kedv is valószínűleg meg fog nőni, így a repülőforgalom is helyreáll majd.
Megfulladunk a műanyagban
Szintén probléma lesz a műanyagiparral: már most látni lehet, hogy sokkal több egyszer használatos műanyagot használunk a védőfelszerelések, az ételrendelés és az online vásárlások miatt, ez pedig a közeljövőben nem fog változni. A műanyag hulladékok mennyiségének növekedése mellett háború alakult ki az olajipar által az úgynevezett szűz műanyagok és újrahasznosított műanyagok ára között, ami egyértelműen az első felé dől el. A gazdasági visszaesés miatt ugyanis az olajra is csökkent a kereslet, olcsóbb lett, így
műanyagot gyártani is olcsóbb, mint az újrahasznosítást elvégezni.
Ez különösen kétségbeejtő, ha ismerjük a statisztikákat: az 1950-es évek óta 6,3 milliárd tonna műanyagot termeltünk, aminek 91 százalékát nem hasznosítottuk újra. Négy műanyagpalack legyártásával annyi káros anyag születik, amennyit egy autó 1,5 kilométer megtételével enged a légkörbe. Kína 2018-ig a világ műanyag hulladékának körülbelül a felét importálta és feldolgozta, most már azonban alig fogad be belőle valamit, az Európai Unió pedig 2021-ig akarta az egyszer használatos műanyagok jó részét betiltani – kérdés, hogy a pandémia miatt ezekkel az intézkedésekkel mi lesz. Statisztikák szerint ráadásul a következő években a műanyag iránti kereslet még növekedni is fog, így ha az egyszer használatos termékek nem kerülnek ki a forgalomból, brutális mennyiségű hulladékkal kell számolnunk.
Bár a cikk elején azt említettük, hogy egy kutatás szerint az erdőirtás néhány országban csökkent a járvány hatására, ez nem mindenhol igaz: Brazíliában például, ahol Jair Bolsonaro elnök egyébként sem tiltja az erdőpusztítást, az illegális fakitermelés az egekbe szökött, mivel a járvány tökéletes figyelemelterelést jelent. Az esőerdő területének csökkenése pedig azt jelenti, hogy a fák kevesebb széndioxidot kötnek meg a levegőből, ezáltal a klímaváltozás megfékezésében is kevésbé vesznek részt.
A legnagyobb probléma mégis az, hogy a koronavírus elterelte a döntéshozók figyelmét a klímaváltozásról, ami csak 2019-ben került be szélesebb körben a közbeszédbe. A felmelegedés és annak következményei lassabban érzékelhetők, a pandémia viszont gyors beavatkozást követelt, így minden, a klímaváltozás megfékezésére tett próbálkozás a háttérbe szorult.
Az egyetlen dolog, ami a súlyának megfelelően terítéken tarthatja a témát, hogy lényegében a bolygó kifosztása okozta a járványt is: az erdőirtással, a nem fenntartható állattartással és a természetes környezet pusztításával folyamatosan nő az esélye egy jövőbeli, potenciálisan súlyosabb járványnak, ez ellen pedig ugyanazokkal az eszközökkel küzdhetünk, amivel a klímaváltozást is lelassíthatnánk.


Félnek a németek a koronavírus új mutánsától
Meghosszabbítják az érvényben lévő korlátozásokat és újabb szigorításokat vezetnek be Németországban a koronavírus-járvány miatt – jelentette be Angela Merkel kancellár kedd délután, miután egy videokonferencia keretében csaknem öt órán keresztül tanácskozott a tartományi miniszterelnökökkel.

A szövetségi kormány és a tartományok vezetői úgy döntöttek, hogy
JANUÁR 31-IG FENNTARTJÁK ÉS SZIGORÍTJÁK A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MIATT BEVEZETETT KORLÁTOZÁSOKAT
– jelentette be Angela Merkel. Hozzátette, a karácsonyi ünnepek idején lehetővé tett enyhítések miatt várhatóan csak január második felében kapnak világos képet az intézkedések hatásáról.
Angela Merkel

Angela Merkel
A kancellár hangsúlyozta: a cél továbbra is az, hogy a hétnapos incidencia (a százezer lakosra jutó fertőzöttek száma) 50 alá csökkenjen, ugyanis csak így válik lehetővé a fertőzéslánc nyomon követése. A kancellár arról is szólt, hogy ennek nagy jelentősége van a vírus Nagy-Britanniából terjedő, új mutánsa miatt.
  • Az „abszolút szükséges minimumra” csökkentik az emberi kapcsolatokat.
  • A fertőzési gócpontokban korlátozzák a helyiek mozgásterét.
  • Az iskolák és az óvodák továbbra is zárva tartanak, a szülők a korábbinál hosszabb ideig, 20 napig maradhatnak otthon gyermekeikkel.
  • Bezárják az üzemi konyhákat.
A kancellár és a tartományi miniszterelnökök legközelebb január 25-én ülnek össze, hogy értékeljék az intézkedések hatását.




Rusvai Miklós: Még nincs itt az ideje a lazításnak​
A víruskutató szerint nagy valószínűséggel már hazánkban is jelen van a koronavírus brit változata.

December elején voltak csúcson az adatok, amikor 193 halott volt naponta, több ezer volt a friss fertőzöttek száma, sokan voltak lélegeztetőgépek, azóta viszont hol kisebb, hol nagyobb mértékben csökkenő számokat látunk – mondta Rusvai Miklós víruskutató. Hozzátette, hogy a halottak száma az, amely a legkevésbé tendenciózusan és ütemesen csökken.
A szakember két dologgal indokolta azt, hogy miért nem tartja még időszerűnek a lazításokat.
Nagy valószínűséggel már Magyarországon is itt van a fokozott terjedőképességet mutató brit változat,
jegyezte meg, tehát, ha egy esetleges lazítás esetében ez a variáns kezd el terjedni, akkor ismét nagyon gyors ütemben növekedne a fertőzöttek száma. A másik ok a számokban keresendő:
Bár valóban csökkennek a kedvezőtlen statisztikai adatok, még nem érték el azt a szintet, amit szeptember második felében tapasztaltunk, ami egy viszonylag elfogadható helyzetet jelentett egy járvány közepén.
Rusvai Miklós szerint mindaddig, amíg erre a szintre vissza nem csökken a hivatalosan diagnosztizált Covid-betegek száma, addig nem célszerű lazítani. Kedvező feltételek esetén január második felére érhetjük el ezt a szintet.
Remélem, hogy március-áprilisban rendelkezésre áll majd olyan mennyiségben vakcina, hogy mindenki, aki fel akarja venni az oltást, az beoltásra kerüljön. A nyájimmunitás kialakulásához az kell, hogy legalább 3-4 millióan beoltassák magukat – ez talán az év végéig érhető el.​


Már 4 millió beoltott az Egyesült Államokban
063 1230423911

A Bloomberg legfrissebb kimutatása szerint az Egyesült Államokban eddig 4 millió 660 ezer embert oltottak be az új típusú koronavírus ellen. A beadott oltások számát tekintve ezzel az ország a világon az első helyen áll, közvetlenül Kína előtt, ahol 4 és fél millióan kaptak eddig a vakcinából.
A beoltott népesség arányának viszonylatában Izrael vezet, ahol a teljes lakosság több mint 12 százalékát sikerült már beoltani, míg a második helyen meglepetésre Bahrein áll, ahol ez az arány 4 százalék körül áll. Ez utóbbi azonban mindössze 60 000 vakcinát jelent, kis országról lévén szó.
De nézzük, hogyan érték el a milliós nagyságrendű oltást Amerikában ilyen rövid idő alatt? Az ország gyógyszer felügyeleti hatósága, az FDA, december 11-én engedélyezte az első vakcinát sürgősségi felhasználásra, az amerikai Pfizer és a német BioNTech mRNS-alapú közös fejlesztését.
Ezt követte december 18-án az amerikai Moderna és a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) oltásának engedélyezése, ami hasonló technológián alapul, de szállítása és tárolása valamennyivel egyszerűbb, mivel egy szokványos fagyasztó mínusz 18 fokos hőmérséklete is megfelel erre, szemben a másik vakcina mínusz 70 fokos tárolási igényével.

HOGYAN SIKERÜLT EMBEREK MILLIÓIT BEOLTANI NÉHÁNY HÉT LEFORGÁSA ALATT?
Arizona államban például mobil oltópontokat hoztak létre, hatalmas parkolókban elhelyezett sátrak formájában, ahol az oltottak maximális mobilitása is szempont volt. Magyarán egy gyorséttermi kiszolgáláshoz hasonlóan, drive through módszerrel történnek az oltások. A páciensek az autóból sem szállnak ki, a parkolóba beterelve a letekert ablakon keresztül kapják meg az oltást.

Mobil oltópont, Sun City, Arizona

Ekkor egy, az oltás időpontját rögzítő cédulát helyez a szélvédőre az oltószemélyzet, mely általában a hadsereg egészségügyi alakulata, majd a parkolót 30 perc lejárta után hagyhatja el a beoltott. Ennyi a biztonságos várakozási idő, mellyel a közvetlenül az oltás után esetleg bekövetkező reakciókat szükséges kiszűrni. Így nem kell parkolóhelyet keresni, a rendelőbe sétálni, majd a rendelőben újra sorban állni és az oltás után a tömött folyosón várakozni. Ezzel nemcsak az oltási folyamat gyorsul fel, hanem a páciensek egymástól történő megfelelő távolságtartása is biztosított. Az oltásra interneten lehet regisztrálni, az alábbi oltási terv szerint:
Fázis 1A: Egészségügyi dolgozók, mentők, idősek otthonában lakók és dolgozók.
Fázis 1B: Tanárok, tanítók, óvónők, rendőrség, 75 év felettiek.
Fázis 1C: Magas rizikócsoportba tartozó krónikus betegek, 65 év felettiek.
Fázis 2: Egyéb, magas rizikójú csoportok.
Fázis 3: Teljes lakosság.
A regisztráció során egy kérdéssort is ki kell tölteni a szedett gyógyszerek, esetleges krónikus betegségek és allergiák vonatkozásában, a helyszínen tehát már ezzel sem kell bajlódni. Jelenleg az 1A és 1B fázisok zajlanak, és az Index által a helyszínen megkérdezett egészségügyi dolgozók, a Banner Health System alkalmazottai mindannyian jelentkeztek oltásra.
20201230 162912


Az egyik főnővér, Tammy Pearson arról számolt be, hogy ő inkább várt volna még egy kicsit a vakcinával, de kollégái szinte kiközösítették és gyakorlatilag árulónak tartották emiatt. Ezért végül beadta a derekát, és az oltást is. Az Egyesült Államokban egyébként az influenza elleni védőoltást a legtöbb egészségügyi intézmény évekkel ezelőtt kötelezővé tette dolgozói számára, így a 6 államban 28 kórházat működtető Banner Health System is. A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele jelenleg nincs napirenden.
Idekapcsolódóan a Moderna ma jelentette be, hogy a tervezetthez képest 20 százalékkal több vakcinát gyárt majd 2021-ben, összesen 600 millió adagot. A CNBC hírcsatorna közlése szerint ebből 100 milliót az USA-n belül még márciusig kiszállítanak, amit újabb 100 millió adag követ még az első félév végéig. Juan Andres, a cég képviselője szerint mindez annak jele, hogy az mRNS-alapú vakcinák gyártása már most sikertörténet.
20201230 165141


Ebben sok igazság van, mivel ezzel a módszerrel gyorsan és nagy tömegben lehet védőoltásokat előállítani, nem kell vírustenyésztéssel bíbelődni, és magas fokú biológiai biztonsági fokozattal rendelkező, ú.n. BSL3-as víruslabor sem kell hozzá. A mutáció problémájára a hasonló módszerrel vakcinát gyártó Pfizer képviselője korábban jelezte, hogy a jelenleg ismert mutáns vírusok ellen a vakcina véd, de szükség esetén igen rövid idő alatt tudnak a vírus esetleges további mutációit követő vakcinát gyártani.


Most már két koronavírus elleni vakcinával lehet oltani az Európai Unión belül: az Európai Bizottság engedélyezte az amerikai Moderna oltóanyagát is. A Bizottság feltételes forgalombahozatali engedélyt adott ki a vakcinára.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azt tanácsolta a Bizottságnak, hogy engedélyezze a vakcinát. Az EMA december 21-én engedélyezte a Pfizer és német partnere, a BioNTech által kifejlesztett vakcinát, amelyet a múlt hét óta alkalmaznak az uniós tagállamokban.
Az EU már 160 millió adag vakcinát rendelt be a Modernától, a disztribúcióhoz már csak az engedélyre kell várni. A Moderna oltóanyaga is hasonló mRNS-technológián alapul, mint a Pfizeré.
Az Európai Unió az összes tagállama nevében első körben 80 millió adag oltóanyagot vásárolhat a Modernától, és további 80 millió adagot igényelhet.
A magyar kormány összesen 17,5 millió adag oltóanyagot foglalt le az uniós beszerzés részeként, ebből 1 millió 744 ezer adagot a Modernánál .

Tavaly április óta először több mint ezer halálos áldozata volt egy nap alatt a nagy-britanniai járványnak, miután az elmúlt 24 órában 1041 beteg halt meg koronavírusban. A brit egészségügyi minisztérium szerdán közölt adataiból kiderül az is, hogy a tömeges szűrések kezdete óta nem volt olyan magas az újonnan kiszűrt fertőzések napi száma, mint most: az elmúlt napon 62 322 új fertőzést azonosítottak országszerte.
A brit kormány karácsony előtt új koronavírus-variáns azonosítását jelentette be. A vizsgálatok adatai szerint a Nagy-Britannián belül mindenekelőtt Londonban és Délkelet-Angliában terjedő változat fertőzőképessége 50-70 százalékkal is meghaladhatja a korábban azonosított típusokét. A koronavírus-fertőzések gyors terjedésének megfékezésére a brit kormány keddtől Anglia egész területére szigorításokat rendelt el.


Helyi idő szerint kedd este minden korábbinál többen, 130 834 amerikai került kórházba Covid-19-betegséggel a Reuters hírügynökség közegészségügyi statisztikákon alapuló összesítése szerint, míg a 3684 napi új haláleset a második legmagasabb a járvány kezdete óta.
Szerdán a járvány kezdete óta regisztrált fertőzöttek száma meghaladta a 21 milliót, és egyre nagyobb nyomás nehezedik az állami és helyi vezetőkre a két engedélyezett vakcina, a Pfizer/BioNTech és a Moderna által gyártott védőoldás forgalmazásának felgyorsítás érdekében.
Szövetségi terv híján az oltási helyzet változatos képet mutat a különböző államokban. Egyes államok pótlólagos segítséget vettek igénybe az oltási kampány felgyorsítására. Észak-Karolina állam kormányzója, Roy Cooper kedden az állami nemzeti gárdáját mozgósította, hogy támogassák a helyi szállítókat, hogy minél előbb szétoszthassák a vakcinákat. Maryland államban szintén a helyi nemzeti gárda alkotta sürgősségi segélycsapat nyújt segítséget a helyi egészségügyi vezetésnek.
Kedden újabb 3 millió adag érkezett a két vakcinából az Egyesült Államokba – közölte Christopher Miller védelmi miniszter, így 21 nap alatt összesen több mint 19 millió adagra nőtt a rendelkezésre álló védőoltás mennyisége. Mindkét oltást két adagban kell beadni, 3-4 hetes időintervallumban. Az amerikai kormányzat a Moderna vakcinája adagjának a megfelezését fontolgatja, hogy több oltóanyag álljon a rendelkezésre. A Nemzeti Közegészségügyi Intézetek és a Moderna szerint viszont két hónapra van szükség annak tanulmányozására, hogy a fél adag hatékony lesz-e.

„Fertőződhetnek a társállatok a vírussal, mégis a bennük kimutatható vírus mennyisége a legtöbb esetben nagyon alacsony ahhoz, hogy megfertőzzön akár embert akár más állatot. A SARS-CoV-2 továbbra is egy emberről-emberre terjedő megbetegedés, nem a társállatról-emberre vagy emberről-társállatra történő terjedés a vírus fő fertőzési útvonala” – írja Facebook-oldalán a Virológia Pécs.
000 1P42QF


Ki is fejtik, hogy egy rendkívül alapos és kiterjedt, Amerikában végzett tanulmányban olyan kutyákat és macskákat vizsgáltak, amelyek legalább egy koronavírussal fertőzött emberrel éltek egy háztartásban. Összesen 39 háztartást követtek nyomon, amelyből 10 háztartásban volt kimutatható minimum egy háziállatban maga a vírus, vagy az ellene termelődött antitestek.
Számokkal is alátámasztották az eredményeket. Ez alapján a megvizsgált 17 macska 47,1 százaléka és 59 kutya 15,3 százaléka volt érintett a vírussal ezekben a háztartásokban.
A FERTŐZÖTT HÁZIÁLLATOK TÖBBSÉGE – EZ 82,4 SZÁZALÉK – TÜNETMENTES VOLT.
Kiemelték, hogy mindkét fajban, több esetben is kimutatható volt a vírus jelenléte PCR vizsgálattal, sőt azt egy esetben sikerült izolálni is macskából.
Összegzésükben kiemelik, hogy
A HÁZTARTÁSBAN VELÜNK ÉLŐ KUTYÁK ÉS CICÁK MINDEN VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT NEM KÉPESEK MEGFERTŐZNI AZ EMBERT.


Csaknem fél év óta a legtöbb napi új Covid-19-esetet regisztrálták Kína szárazföldi részén szerdán a kínai nemzeti egészségügyi bizottság jelentése szerint, az ország érintett területein emiatt szigorúbb járványügyi intézkedéseket vezettek be.
Koronavírus tesztelésre sorbanállók Pekingben 2020. január 7-én

Koronavírus tesztelésre sorbanállók Pekingben 2020. január 7-én

KÍNÁBAN SZERDÁN 63 EMBERT DIAGNOSZTIZÁLTAK A KORONAVÍRUS-FERTŐZÉS OKOZTA BETEGSÉGGEL.
Közülük tizenegyen külföldről utaztak be az országba, ám 51 beteget az észak-kínai Hopej tartományban, míg egyet az északkeleti Liaoningban azonosítottak. A betegeken kívül 79 új, tünetmentes vírushordozóról adtak hírt, ezeket az eseteket azonban Kínában nem számítják hozzá az összesített esetszámhoz
A Pekinget körülölelő, mintegy 75 millió lakosú Hopej tartományban az elmúlt öt nap során azonosított új megbetegedések száma ezzel 90-re nőtt. A legtöbb új Covid-eset a tartomány székhelyének, Sicsiacsuangnak az egyik kerületében bukkant fel, amit magas kockázatú területnek nyilvánították, jelenleg ez az egyetlen ilyen besorolási fokozatú övezet Kína szárazföldi részén. A 11 milliós Sicsiacsuangban bezártak az óvodák és az iskolák, az oktatás ismét online zajlik, megkezdték a lakosság tesztelését, több repülőjáratot pedig töröltek.

HOPEJ TARTOMÁNY EGÉSZE „HÁBORÚS KÉSZÜLTSÉGET” HIRDETETT A VÍRUS TERJEDÉSÉNEK ELFOJTÁSÁRA.
Hopej székhelyének legnagyobb vasútállomásán pedig nem engedték vonatra szállni az utasokat, akik visszaigényelhetik a vonatjegyek árát, a tartományt átszelő közutak egy részét lezárták.
A Kína legfontosabb ünnepének számító, az idén február 12-én beköszönő holdújévi időszakban jellemzően százmilliók kelnek útra, hogy rokonaik körében töltsék az ünnepet. A kínai egészségügyi hatóságoknak az a célja, hogy február elejéig 50 millió, a fertőzés veszélyének különösen kitett embert oltsanak be országszerte.


A Moderna vezérigazgatója a Reutersnek adott nyilatkozatában azt állította, hogy koronavírus-vakcinájuk valószínűleg évekig immunitást biztosít a vírus ellen, bár hogy erről biztosan meggyőződhessenek, még több adat elemzésére van szükség.
Stephane Bancel, a Moderna vezérigazgatója

Stephane Bancel, a Moderna vezérigazgatója

A cég vakcináját szerdán engedélyezte az Európai Bizottság.
Azt a rémes forgatókönyvet, ami elterjedt a médiában, hogy az oltás csak egy vagy két hónapig nyújt védelmet, úgy gondolom, elfelejthetjük
– mondta Stephane Bancel, a Moderna vezérigazgatója.

Bancel hozzátette, hogy az általuk gyártott oltóanyag hatékony a koronavírus Angliában és Dél-Afrikában megjelent új mutációja ellen is.

A jövő héttől naponta több százezren kaphatják meg a koronavírus elleni oltást az Egyesült Királyságban – mondta csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök.
JOHNSON A DOWNING STREETEN TARTOTT SAJTÓÉRTEKEZLETÉN ELMONDTA: E HÉT VÉGÉRE EZERNÉL TÖBB KÖRZETI ORVOSI RENDELŐBEN, 223 KÓRHÁZBAN, HÉT HATALMAS OLTÓKÖZPONTBAN ÉS KÉTSZÁZ GYÓGYSZERTÁRBAN LESZ LEHETŐSÉG A VAKCINÁK BEADÁSÁRA.
Boris Johnson

Boris Johnson

A brit kormány folyamatosan, egyre több gyógyszertárat kíván bevonni az oltási kampányba az egészségügyi ellátó szolgálat intézményeinek tehermentesítésére.​

JOHNSON A CSÜTÖRTÖKI SAJTÓÉRTEKEZLETEN RÁMUTATOTT: EZEKNEK AZ OLTÁSI KÖZPONTOKNAK A KIALAKÍTÁSA LEHETŐVÉ TESZI, HOGY JANUÁR 15-TŐL NAPONTA TÖBB SZÁZEZREN MEGKAPHASSÁK A VAKCINÁT.
Hozzátette: a kormány célja az, hogy az Egyesült Királyságban mindenki tíz mérföldes (azaz 16 kilométeres) körzeten belül hozzájuthasson az oltáshoz.

A koronavírusnak a korábbinál sokkal fertőzőbb, az Egyesült Királyságban azonosított változatának két kockázatos gócára bukkantak Franciaországban, az egyikre Bretagne-ban, a másikra a fővárosi régióban – jelezte csütörtökön a francia egészségügyi minisztérium.
EDDIG A MUTÁNS 19 ESETÉT TÁRTÁK FEL, MÍG A DÉL-AFRIKÁBAN AZONOSÍTOTT, SZINTÉN NAGYON FERTŐZŐ VÁLTOZATOT HÁROM BETEGNÉL AZONOSÍTOTTÁK.
A vírus brit változatának első járványgóca egy rennes-i idősotthon, ahol hét lakó és két dolgozó fertőződött meg. A másik helyszín a Párizstól délre található Bagneux település, ahol egy oktatási intézményben dolgozó embernél azonosították a variánst.
Jean Castex miniszterelnök sajtótájékoztatón jelezte, hogy nagyon komolyan veszi a kormány a két variáns miatti fenyegetettséget.

A HATÓSÁGOK SZERINT AGGODALOMRA AD OKOT, HOGY A KÉT FERTŐZŐ VARIÁNS OLYAN EMBEREKNÉL JELENT MEG, AKIK NEM JÁRTAK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN, ÉS NEM IS KERÜLTEK KAPCSOLATBA OLYAN SZEMÉLLYEL, AKI ONNAN ÉRKEZETT, EGYÉRTELMŰEN FRANCIAORSZÁGBAN FERTŐZŐDTEK MEG.
Mindkét potenciális járványgócban szigorú karanténintézkedések léptek életbe és a kontaktkutatás is megtörtént a fertőzési lánc megtörése, illetve annak érdekében, hogy a variánsok ne tudjanak szélesebb körben elterjedni.
A kormányfő azt is elmondta, hogy a francia határok az Egyesült Királyság felé egyelőre zárva maradnak "újabb utasításig". Emlékeztetett arra, egyes kivételes esetekben engedélyezett a belépés, de minden belépőt tesztelnek a határon.
Az egészségügyi minisztérium arról egyelőre nem adott tájékoztatást, hogy a dél-afrikai variáns három esetét hol azonosították.
A két mutáció jóval fertőzőbb - de önmagában nem feltétlenül veszélyesebb az eredeti vírusnál -, és emiatt megvan a veszélye annak, hogy elterjedése ismételten leterheli a kórházi ellátórendszert Covid-19 betegekkel.



A Covid-19 vírus dél-afrikai változatát már korábban is fenyegetőbbnek találták, mint a Nagy-Britanniában feltűnt mutációt. Kiderült, mi a gond: az afrikai változat ellen nem működik a koronavírus ellenanyag.
Míg a brit változatról ismert, hogy a járványt kirobbantó ázsiai változatnál fertőzőbb, de nem okoz súlyosabb tüneteket, az 501.V2 nevű dél-afrikai variáns ellenáll a koronavírus antitesteknek.
Erre a magyarázat, hogy a vírus annyi mutációt tartalmaz, hogy mások a külső burkolatán található tüskefehérjék. Mint ismert a tüskefehérjének kulcsszerepe van abban, hogy a vírus megtámadott sejthez kapcsolódik, hogy falán keresztül beolvadva vírusgyártásra állítja át. Kimutatták, hogy az immunrendszer leghatékonyabb védekezési mechanizmusa, ha ezeket a tüskefehérjéket támadja. Az koronavírus elleni oltóanyagok szintén a tüskefehérjék támadására tanítják az immunrendszert.
Kutatnak


Új idők új tüskéi
Az 501.V2 vírusváltozat tüskéi eléggé különböznek az eddig ismert vírustól, ahhoz hogy ne legyenek felismerhetők. Az egyik új mutáció például máshogy építi meg a fehérje E484 nevű szakaszát. Az E484 változása nyomán az antitestek tizedannyira tudják megakadályozni, hogy a vírust a sejtekbe hatoljon.

A washingtoni és seattle-i tudósok új változatot ismertető tanulmány egyelőre csak a bioRxiv adatbázisra került fel, a tudományos elbíráláson még nem ment át.
A kutatók szerint a dél-afrikai változat valószínűleg a koronavíruson átesettek antitestjeinek is ellenáll, de nincsenek róla adatok, hogy miként viselkedik az új oltások által előidézett immunitással szemben. Azt viszont igazolták, hogy az új variánst a Regeneron mesterséges antitest-koktél alapú gyógyszerei sem állították meg.


Romániában is megjelent a decemberben Nagy-Britanniában felbukkant különösen fertőző vírustörzs, amelyet egy 27 éves nő szervezetében mutattak ki - közölte pénteken a román média .

A bukaresti Matei Bals járványkórház orvosai megerősítették, hogy a nő a dél-romániai Giurgiu megyében lakik, otthon részesül kezelésben, mivel a vírus enyhe tüneteket okozott nála, állapota jó. A hatóságok egyelőre nem tudják, hogy honnan kaphatta el, mivel az első információk szerint nem utazott külföldre.
A hatóságok vizsgálatot indítottak annak érdekében, hogy feltérképezzék a nő kontaktszemélyeit, és rendeljék el a szükséges óvintézkedéseket.
Pénteken Romániában 4841 új nyilvántartott megfertőzöttről számoltak be, ennyi új megbetegedést mutattak ki 31 592 tesztből. A hatóságok közlése szerint újabb 96 személy halt bele a fertőzés szövődményeibe. Eddig a nyilvántartások szerint összesen 663 799 személy kapta el a koronavírust, ebből 595 007-en meggyógyultak.
A kórházakban 8727 beteget ápoltak pénteken, ebből 1100-at az intenzív terápián. Pénteken Bukarest, valamint a román főváros környékén elterülő Ilfov megye, illetve Kolozs és Temes megyék tartoztak a piros besorolású járványövezetbe, ezekben a közigazgatási egységekben mutatták ki a legtöbb fertőzést.
Az oltásért felelős román operatív törzs péntek délutáni közlése szerint december 27. óta Romániában 92 706 egészségügyben dolgozót oltottak be, az elmúlt 24 órában 16 306 személyt, és eddig összesen 314 esetben jelentkeztek allergiás tünetek, ezek közül 311 esetben szokványos, nem jelentős tünetek.



Domenico Arcuri járványbiztos római sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Olaszországban már több mint négyszázezer személyt oltottak be. Ezzel egy időben az egész országban feloldották a napközbeni kijárási tilalmat .
A napi rendszerességgel tartott tájékoztatóján a járványbiztos azt is közölte, hogy december utolsó hetétől számítva már több mint 918 ezer dózis érkezett a Pfizer-BioNTech vakcinából. Arcuri hangsúlyozta, hogy Olaszország
ELSŐ HELYEN ÁLL AZ EU-BAN, AMI A BEADOTT OLTÁSOK ÉS A LAKOSSÁG ARÁNYÁT ILLETI. TÖBB MINT 413 EZER OLTÁST ADTAK MÁR BE AZ ORSZÁGBAN KIALAKÍTOTT MAJDNEM HÁROMSZÁZ OLTÓÁLLOMÁSON KERESZTÜL.
Az oltási szám alakulása az erre kialakított - állami finanszírozásból készült - honlapon valós időben követhető. A oltás jelenlegi, első fázisa az egészségügyi dolgozókat, valamint az idősotthonok lakóit érinti. Utóbbiak száma megközelíti a két milliót.

A legtöbb oltást, majdnem ötvenezret az 5,8 millió lakosú Lazio tartományban adtak be, a második helyen Veneto régió következik, majd Szicília. Viszont a a gócpontként ismert tíz milliós térség, Lombardia, jóval lemarad az állam egyéb régióitól, itt egyelőre eddig 34 ezer oltást használtak fel.
A járványbiztos elmondta, hogy februártól megkezdik a nyolcvan éven felettiek és a fogyatékkal élők oltását, majd a biztonsági erők tagjai, a pedagógusok, a közlekedésben dolgozók, a börtönőrök és a rabok következhetnek. A tervek szerint napi legalább hatvanezer személyt kívánnak beoltani.


A tömeges szűrések kezdete óta a legmagasabb napi halálozási és koronavírus-fertőzési számot regisztrálták pénteken az Egyesült Királyságban.
Az egészségügyi minisztérium péntek esti ismertetése szerint az elmúlt 24 órában 68 053 új fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal országszerte. A pénteken zárult egy hétben 415 408 koronavírus-fertőzést szűrtek ki. Ez 95 496-tal, 29,9 százalékkal több az egy héttel korábbi azonos időszakban kimutatott új fertőződések számánál .

A brit kormány számítási módszertana szerint amely a koronavírus-fertőzés megállapításától számított 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe, pénteken 1325 páciens halt meg az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben.
A péntek este zárult egy hétben 5665 halálos áldozata volt a koronavírus-járványnak, 1746-tal, 44,6 százalékkal több, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban.
Sadi Khan londoni polgármester pénteken veszélyhelyzetet hirdetett a londoni kórházak túlzsúfoltság miatt. A városvezető szerint – írja a Reuters – ha nem maradnak otthon az emberek, akkor az egészségügyi intézmények már a hétvégén sem fogják bírni a terhelést.

Ausztria szombat éjféltől megerősíti az ellenőrzést a Csehországgal és Szlovákiával közös határán, tekintettel arra, hogy a két országban nagyon megugrott a koronavírus-megbetegedések száma az elmúlt időszakban. Ezzel egy időben a vírus új, az eddiginél gyorsabb ütemben fertőző mutációja miatt meghosszabbították az Egyesült Királyságra és Dél-Afrikára vonatkozó beutazási tilalmat a légi forgalomban.
Ausztria szombaton zárja le a kisebb határátkelőket Csehország és Szlovákia felé, és a nagyobbaknál is egyesével ellenőrzik a beutazni szándékozókat – jelentette be Karl Nehammer belügyminiszter pénteken közleményében. Ebben a két országban – és elsősorban Csehországban – olyan magas a koronavírus-megbetegedések száma, hogy Ausztria kénytelen volt lépni – indokolta a döntést a miniszter. Aki nem vállalja a tíznapos karantént, azt visszafordítják a határon. A szigorítás azokra az ingázókra nem vonatkozik, akik osztrák munkáltatói igazolással rendelkeznek.
000 1SU6RP


A belügyminisztérium adatai szerint december 19. óta – ekkor léptek életbe a szigorúbb beutazási korlátozások – több mint egymillió határellenőrzést folytattak le, és ennek következtében 12 000 esetben tagadták meg a beutazást, illetve 72 000 embert küldtek hatósági házi karanténba.
Ausztria meghosszabbította – az eredetileg január 10-én lejáró – beutazási tilalmat a légi forgalomban a Nagy-Britanniából és Dél-Afrikából érkező gépekre. Ezzel kívánják elejét venni a SARS2 koronavírus angol mutációja, illetve a dél-afrikai variáns további behurcolásának.

Mindeközben a kormányzat pénteken megegyezett a tartományokkal arról, hogy az oltás helyi lebonyolítását és a szervezést a kezükbe adja, csak a kiszállítást végzi saját hatáskörben.„Bonyolult eljárások, felesleges raktáron tartás és a bürokrácia nem akadályozhatja a minél gyorsabb oltási stratégiát” – mondta Sebastian Kurz osztrák kancellár a tartományi vezetőkkel tartott videókonferencia után. „Azt az oltóanyag-mennyiséget, amelyet az idős- és ápolóotthonok nem használnak fel, biztosítani kell ahhoz, hogy a 80 éven felüli idősek és a leginkább rászorult csoportok mielőbb megkaphassák. És minél előbb, minél többen kapják meg az oltást, annál korábban mentesülnek a terhek alól a kórházak és az intenzív osztályok” – magyarázta a kancellár.
A soron következő tömeges tesztelésről még nincs teljes egyetértés a tartományok között, Bécs mindenesetre pénteken újra megkezdte a lakosság ingyenes és önkéntes alapon történő szűrését. A tömeges tesztelés január 17-éig tart a főváros három helyszínén előzetes bejelentkezés alapján.
Ausztriában az elmúlt 24 órában 2063 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 373 920 esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 2371, az intenzív kezelésre szorulók 371-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 73-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 6641-re emelkedett.




Németországban minden eddiginél többen haltak meg a koronavírus-fertőzés következtében egy nap alatt a pénteki adatok szerint.

A Robert Koch Intézet (RKI) közlése szerint a megelőző 24 óra alatt 1188 ember hunyt el a vírus okozta fertőzés szövődményei következtében. Ekkora napi halálozási esetszám még nem volt az országban a járvány kezdete óta. A kimutatott fertőzöttek száma 31 849, ami szintén a legrosszabb adatok egyike.
Jens Spahn egészségügyi miniszter a növekedés ellenére a tömeges oltások jelentőségét hangsúlyozta.
000 8YC647


„Ez egy jó nap a világjárvány elleni csatában" - jelentette ki, arra utalva, hogy többet lehet felhasználni a BioNTech és a Pfizer közös vakcinájából, mert egy gyógyszeres fiolából egy speciális fecskendővel hat adagot tudnak kinyerni az eddigi öt helyett.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy másik gyártó, a Moderna amerikai cég már a jövő héten képes lehet a védőoltás szállítására, és egy harmadik vakcina engedélyezése is hamarosan várható. Németországban a következő hónapban szintén elkezdődik a BioNTech/Pfizer oltóanyag gyártása. Eddig több mint 476 ezer embert oltottak be az első adaggal.
Az RKI adatai szerint az országban több mint 1,8 millió embert fertőzött meg az új koronavírus, és közülük 38 795-en haltak meg összesen, de a karácsonyi és szilveszteri adatokat még kiigazíthatják. A kormányzat arra törekszik, hogy a 100 ezer lakosra jutó fertőzések száma 50 alá menjen egy hétnapos időszak alatt. Ez a mérőszám országos átlagban most 136,5, de a keleti országrész egyes körzeteiben eléri az 4-500-at is.



A CNN birtokába került egy kormányzati jelentés, amely szerint az Egyesült Államokban is kialakulhatott egy koronavírus-mutáció, hasonlóan ahhoz a variánshoz, ami a briteknél kezdett el terjedni, és az addig ismert vírustörzseknél sokkal fertőzőbb volt.

A brit variáns december közepén jelent meg, és idővel már országokban is felütötte fejét. Ugyan nem pusztítóbb, viszont gyorsabban terjed, ezért sok ország megtiltotta a beutazást az Egyesült Királyságból. Jó hír, hogy az első eredmények szerint a Pfizer–BioNTech közös oltóanyaga valószínűleg a brit és a később megjelenő dél-afrikai variáns ellen is hatásos.
A szóban forgó jelentés január 3-án kelt, és az amerikai variáns terjedésének lehetőségére figyelmeztet. Ebben az írják:
„A járvány őszi/téli hulláma alatt kétszer nagyobb ütemben nőttek a számok, mint tavasszal és a nyáron. Ez arra enged következtetni, hogy itt is kifejlődött egy variáns, ami a brithez hasonlóan terjed a közösségeinkben, és akár 50 százalékkal is fertőzőbb.”
A jelentés agresszív intézkedéseket javasol az agresszívan terjedő variáns ellen. Mint írják, csak megfelelő maszkviseléssel és a szigorú távolságtartási szabályokkal lehet elérni, hogy ne váljon dominánssá a vírusnak ez a verziója, illetve azzal, hogy mindekit beoltanak, akit csak tudnak.
Az Egyesült Államokban továbbra is súlyos a járványhelyzet; a jelentés szerint hetente 140-150 ezer igazolt koronavírusos esetet regisztrálnak, közülük 120-125 ezren szorulnak kórházi ellátásra. A 100 ezer főre vetített esetszámok alapján többek között Kaliforniában, Arizonában és Kansasben rossz a helyzet. Utóbbi államban regisztrálták a legtöbb 100 ezer főre jutó halálesetet.
A jelentést készítő munkacsoport azt javasolja, hogy minél hamarabb kezdjék el a 65 évnél idősebbek és a krónikus betegségekben szenvedők oltását. „Minden elérhető vakcinát azonnal be kell vetni, a gyors és agresszív immunizáció életeket menthet”- írják.


Indiában jövő héten kezdik oltani koronavírus-elleni vakcinával a lakosságot, pontosabban első körben az orvosokat, más egészségügyi dolgozókat és azon nem egészségügyeseket, akik a frontvonalban dolgoznak, írja a BBC.
A kormány terve az, hogy júliusra 300 millió ember kapja meg az oltást az 1,3 milliárd lakosú országban. (Összehasonlításképpen: Magyarországon két hét alatt valamivel több mint 30 ezer embernek adták be az első adag oltást.) Két vakcinát engedélyeztek eddig: az AstraZeneca oltóanyagát és egy helyi cég, a Bharat Biotech által kifejlesztett vakcinát.
India a második legfertőzöttebb országnak számít a világon az Egyesült Államok után, 150 ezer áldozat és több mint 10,3 millió fertőzöttel.

II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg is megkapta szombaton a koronavírus-vakcinát, közölte a Buckingham palota.
A BBC cikke szerint az oltóanyagot az orvosuk adta be nekik a windsori kastélyban.
A lap úgy tudja, a királynő maga kérte, hozzák nyilvánosságra, hogy beoltották őt, elkerülve a spekulációkat.
A 94 éves II. Erzsébet királynő és a 99 éves Fülöp hercege egyike azon másfél millió embernek Nagy-Britanniában, akik már megkapták a Covid-vakcina első dózisát.
A pár a windsori kastélyban húzza meg magát a szigorított intézkedések ideje alatt, és a karácsonyt is külön töltötték családjuktól a hagyományoktól eltérően.

Akár hónapokon át jelentkezhetnek hullámokban újra a Covid-19 betegség tünetei azoknál, akik már átestek a fertőzésen – írta a Süddeutsche Zeitung. A német DPA hírügynökségnek Joachim Meyer, a München Klinika tüdőgyógyásza és intenzív terápiás főorvosa azt mondta: sok páciensük számolt be arról, hogy az akut szakaszból való felgyógyulás után sem érzik magukat egészségesnek, bizonyos tünetek akár hónapokon át újra és újra jelentkeznek náluk.
Sok Covid-betegnek a kórházi elbocsátás vagy a kezelés befejezése után is problémái vannak a tüdőfunkciókkal, a koncentrációval vagy a teljesítőképességgel. A gyógyultak egy része hosszú ideig számol be mély kimerültségről.

Az orvos szerint ki lehet jelenteni, hogy a Covid-19-et a visszatérő tünetek és a hullámszerű betegséglefolyás jellemzi.
Marad egy új betegség, amelyet még meg kell ismernünk
- mondta a főorvos.
Amerikai kutatók a betegséget három szakaszra osztják.
  • Az első 2 hét az akut fertőzés fázisa.
  • 2 hét után gyulladásos betegségek léphetnek fel, amelyek a szervezet túlzott immunválaszát váltják ki. Ebben a szakaszban több szerv is súlyosan károsodhat, a tüdők mellett a vesék és a szív is.
  • A 4. héttől következő harmadik fázisban szív- és érrendszeri, neurológiai és pszichológiai szövődményekkel lehet számolni.
Szakemberek máig nem tudják, mi a pontos oka annak, hogy az emberek egy része észre sem veszi a fertőzést, teljesen tünetmentes, mások pedig súlyos és halálos betegek lesznek. A főorvos szerint a betegség súlyosabb lefolyását okozó egyik faktor a nagyobb vírusterhelés. Ez akkor következhet be nagy eséllyel, ha az ember nem védekezik, ezért is rendkívül fontos a maszk használata.
A pulmonológus külön kiemelte, hogy a járvány elején alkalmazott protokollal szemben a betegeket most már a lehető legkésőbbi időpontban teszik csak invazív lélegeztetőgépre. Ehelyett amíg csak lehet, nagy mennyiségű oxigént adagolnak nekik orrszondán vagy maszkon keresztül.
Mostanra arról is több tapasztalatot szereztek, hogy milyen súlyosságú állapotnál és milyen dózisban érdemes alkalmazni a kortikoszteroidot, amely le tudja állítani a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, a citokinvihart. Ezek az új ismeretek jelentősen hozzájárulnak a súlyos betegek túléléséhez.
A 10 ezer koronavírusban elhunyt magyar adatait elemezve , lakosságarányosan nézve nálunk Németországgal ellentétben kifejezetten magas az elhunytak száma. Ezt több egyéb tényező mellett részben az is okozhatja, hogy a hazai intenzív osztályokon túl hamar teszik invazív lélegeztetőgépre a betegeket.


Az egyik a nyércekkel végez, a másik a szaglással. A legtöbb ellen véd az oltás. Ha mégsem, mennyi idő alatt készül el egy új oltás? Kicsoda WIV04/2019?
A vírusok változékony és mutálódásra hajlamos dolgok. A mutációk többsége véletlenszerű, így a vírusra nézve káros vagy semleges, az esetek kis hányadában azonban olyan változásokat eredményez, amitől a vírus súlyosabb betegséget okoz, vagy még fertőzőbbé válik.

A SARS-CoV-2 vírusnak több ezer variánsa létezik, amelyeket különböző, kládnak nevezett rokoni csoportokba sorolnak. Három különböző kutatás alapján öt vagy hét csoportot különböztetnek meg, ami konkurens és zűrzavaros jelölési rendszereket eredményezett.
A 2020 decemberében a Nature Microbiologyban megjelent, Rambaut és tsai által alkotott osztályozás valamivel elterjedtebb a többinél, ez A és B ágra osztja a járványt okozó koronavírusokat. Az A csoportban hat alváltozatot, míg a B csoportban három további alcsoportot alkottak, ebből a B.1 alatt további öt csoportra osztották az ismert variánsokat.
Oltások
A koronavírusok ellen kifejlesztett oltások a tüskefehérjét célozva tanítják védekezésre az immunrendszert, és általában a vírus ismert változatai ellen széleskörűen hatásosak. A Nagy-Britanniában felbukkant változat, mint kiderült, az ismert oltásokkal megfékezhető.
A dél-afikai koronavírus ugyanakkor többszörös mutációi miatt nem reagál a járványt okozó vírus elleni antitestekre, így – bár jelenleg nincs erről konkrét ismeretünk – nem lenne meglepő, ha az oltás alól is kibújna. A Pfizer/BioNTech magyarországi képviselőitől tudjuk, hogy ilyen esetben mindössze hat hét alatt lefejleszthető a bővített hatású oltóanyag – de az új vakcinának is át kell mennie az engedélyeztetésen.
Jeles koronák
WIV04/2019: A 2019 decembere óta „hCoV-19/Wuhan/WIV04/2019” néven szereplő tétel a GISAID globális genetikai adatbázisban; ő az eredeti vuhani koronavírus, és mint ilyen, általános referenciapont.
D614G: A tüskefehérjében különböző SARS-CoV-2-változat. A Kínából indult G változat Olaszországon keresztül terjedt el a világon a második és harmadik hullámban, valamivel erősebb fertőzőképessége miatt kiszorítva a D változatot. Ahol a G változat elterjedt, többen jelentették a szaglóérzék eltűnését mint tünetet – ezt valószínűleg az okozza, hogy ez a változat sokkal hatékonyabban kötődik az ACE2-receptorokban gazdag orrhámsejtekhez.
B.1.1.207: Augusztusban Nigériában azonosított változat, amely hordozza a brit variáns P681H mutációját, más mutációkban viszont különbözik. Egy koronavírus-variánsokban gazdag helyen felfedezett korai válfaj, amely az esetek 1 százalékát okozza.
Cluster 5: Dániában, az Észak-jütlandi régióban felfedezett variáns, amelyet 2020 novemberében fedeztek fel a helyi nyércpopulációban. A WHO jelentése szerint a Cluster 5 „mérsékelten érzékeny az antitestekre”. A dán hatóságok mintegy 11 millió nyércet ölettek le, és ezt követően a Cluster 5-öt kihaltnak nyilvánították.
VOC-202012/01 (B.1.1.7): A Nagy-Britanniában 2020 októberében azonosított változat, amelyben a mutáció a tüskefehérje N501Y nevű részét érinti. Egy fertőzőbb válfaj, amely az esetek számának megugrásához és az egész szigetországot érintő nemzetközi karanténhoz vezetett. A lezárások, ahogy eddig is, keveset értek: a ragály megjelent Németországban, Amerikában és Kínában is.
501.V2 (B.1.351): Ezt a variánst 2020. december 18-án azonosították a Dél-afrikai Köztársaságban, de később Nagy-Britanniában is kimutatták. Mutációi miatt másmilyenek a felszínét borító fehérjék, ezért ellenáll a korábbi koronavírusra termelt antitesteknek. Fertőzőbbnek gondolják, mint az elterjedtebb rokont, de csak pár hete találták meg, így alig tudunk valamit róla.

Japánban a koronavírus egy új variánsát azonosították – közölte az egészségügyi minisztérium vasárnap.
NÉGY, BRAZÍLIÁBÓL ÉRKEZETT EMBERNÉL AZONOSÍTOTTÁK A FERTŐZÉST A TOKIÓI HANEDA REPÜLŐTÉREN.
A járványügyi szakértők azt közölték, hogy ez az újabb variáns különbözik az először Angliában, illetve Dél-Afrikában megjelent vírusmutációktól, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mennyivel alacsonyabb vagy magasabb a fertőzőképessége azokénál.
A kormány csütörtökön egyhónapos járványügyi vészhelyzetet hirdetett Tokióban, illetve a környező prefektúrákban.


Az immunrendszer segítő sejtjeinek egy különleges csoportját fedezték fel egerekben kutatók, ezek a sejtek hosszan megtelepednek a tüdőben egy fertőzés után és támogatják az immunrendszert egy mutálódott influenzavírussal való újabb fertőzés elleni harcban.​
Az influenza elleni oltásokat minden évben az aktuálisan terjedő influenzatörzshöz kell igazítani. Carolyn King bázeli kutató és munkatársai egerek tüdejében bizonyos immunsejtek két típusát azonosították, amelyek az influenzavírussal való megfertőződés után még hosszan a szövetekben maradnak.
Ezek az úgynevezett helper, vagyis segítő T-sejtek (TH-sejtek) gyorsan és hatékonyan támogatják az immunrendszert egy új, kissé megváltozott influenzavírussal való fertőződés esetén.
Ezek a TH-sejtek érdekes kiindulópontjai lehetnek a hosszabban hatásos influenzaoltásoknak
– mondta David Schreiner, a Bázeli Egyetem munkatársa.
Az emlékezősejtek két típusa különböző feladatot végez – közölték a tudósok a Science Immunology című tudományos lapban. Az egyik típus egy fertőzés visszatérése esetén jeladó anyagot bocsát ki, hogy a többi immunsejt halálosabb eszközökkel vehesse fel a harcot a vírusokkal szemben. A másik típus az antitesteket termelő B-sejteket támogatja – írták a szakértők.
H3N2 influenza.
Az oltóanyagok, amelyek ezeknek a speciális TH-sejteknek a képződését támogató hatóanyagokat tartalmaznak, hatékonyabbá teszik a védekezést a mutálódó influenzavírusok ellen.
Az immunrendszer most felismert védekező módszerei légúti betegségeket okozó más kórokozókkal való ismételt megfertőződés esetén is működhetnek.
Németországban először mutatták ki a koronavírus Dél-Afrikából származó, B.1.351 jelű mutánsát – jelentette kedd délután a német sajtó.
Egy Dél-Afrikából hazatérő család egyik tagjánál diagnosztizálták elsőként ezt a vírusváltozatot, öt további személy esetében pedig még folyamatban van a tesztvizsgálat értékelése, közölte Baden-Württemberg tartomány szociális minisztériuma.
A család hosszabb időt töltött a Dél-afrikai Köztársaságban, és december 13-án tért haza. Visszatérésüket követően megkezdték a kötelező karantén-idő letöltését, majd öt nappal később elvégeztették a koronavírustesztet, amely negatív lett.
Az azt követő héten néhány családtag esetében jelentkeztek a koronavírus-fertőzés enyhe tünetei. Hat érintettnél kimutatták a SARS-CoV-2 vírust, egyikük esetében pedig azonosították a vírus Dél-Afrikából származó, B.1.351 variánsát is.
A koronavírus Nagy-Britanniából származó mutánsát Németországban szintén Baden-Württemberg tartományban diagnosztizálták elsőként. A fertőzött nő december 20-án Nagy-Britanniából érkezett meg repülőgéppel Frankfurtba, ahonnan rokonaival utazott tovább Baden-Württembergbe. Miután a koronavírus-fertőzés enyhe tüneteit érzékelte, december 21-én elvégezték el rajta a tesztet, melynek során azonosították a vírus B.1.1.7 variánsát.


Idén még mindenképp fenn kell tartani a koronavírus elleni óvintézkedéseket, például a távolságtartást és a maszkviselést, mert hiába kezdődik meg a tömeges oltás, a nyájimmunitás 2021-ben még nem alakul ki, mondta az Egészségügyi Világszervezet, a WHO.

A szervezet szerint bár a vakcinák elkezdhetik megvédeni a veszélyeztetett csoportokba tartozó embereket, és néhány kisebb területen visszaszorulhat a járvány, a nyájimmunitás kialakulásához idő kell, írja a CNN.
Magyarországon már többször elhangzott kormányzati oldalról és az operatív törzstől, hogy ahhoz, hogy itthon nyájimmunitás alakulhasson ki, legalább a lakosság hatvan százalékát be kell oltani.


 
Utoljára moderátor által szerkesztve:

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Az észak-kínai Hopej tartományban található Langfang városát is lezárták kedden. A múlt hét vége óta már két másik nagyvárosból is felfüggesztették a közlekedést azt követően, hogy új, belföldi eredetű koronavírus-fertőzéses eseteket fedeztek fel Kínában – írja az MTI.
A China Daily című kínai pártlap Hszü Csien-pej hopeji kormányzó-helyettes kedd délutáni közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy a csaknem 5 millió lakosú Langfangban is azonosítottak egy új fertőzöttet, ezt követően pedig lezárták a várost.
A HELYI HATÓSÁGOK FELTEHETŐEN AZÉRT DÖNTÖTTEK A SZIGORÚ INTÉZKEDÉS ALKALMAZÁSA MELLETT, MERT A HÉTFŐN REGISZTRÁLT FERTŐZÖTT PEKING EGYIK NYUGATI KERÜLETÉBEN DOLGOZIK.
Hopej tartomány Pekinghez közeli részeiről százezrek járnak át a fővárosba dolgozni, ám az új esetek felbukkanása miatt a Pekingbe vezető közutakat szigorú ellenőrzés alá vonták, a bejövő autók utasait egyenként ellenőrzik. Az autósoknak 14 napon belül készült, negatív nukleinsavas vírusteszttel kell bizonyítaniuk, hogy nem fertőzöttek, továbbá lakcím-azonosítót, valamint a pekingi munkahelyük által kiadott munkáltatói igazolást kell bemutatniuk ahhoz, hogy beengedjék őket a fővárosba.
Hopej tartományban január 2-án fedezték fel a legelső új, belföldi fertőzésből eredő esetet, keddig pedig összesen 326 Covid-19-es beteget, és 234 tünetmentes vírushordozót regisztráltak. Az új esetek jelentős része két városban: Sicsiacsuangban, a tartomány 11 millió lakost számláló székhelyén, valamint a csaknem 8 milliós Hszingtajban bukkant fel, ezért ezt a két várost lezárták
ÉS SZOMBATIG TELJES LAKOSSÁGUKAT LETESZTELIK.

Németországban is kimutatták a koronavírus Dél-Afrikából származó, B.1.351 jelű mutánsát – írja az MTI német sajtóértesülésekre hivatkozva.

Egy Dél-Afrikából hazatérő család egyik tagjánál diagnosztizálták elsőként ezt a vírusváltozatot, öt további személy esetében pedig még folyamatban van a tesztvizsgálat értékelése
– közölte Baden-Württemberg tartomány szociális minisztériuma. A család hosszabb időt töltött a Dél-afrikai Köztársaságban, és december 13-án tért haza. Visszatérésüket követően megkezdték a kötelező karantén-idő letöltését, majd öt nappal később elvégeztették a tesztet, amely negatív lett. Az azt követő héten azonban néhány családtag esetében jelentkeztek a koronavírus-fertőzés enyhe tünetei.

HAT ÉRINTETTNÉL KIMUTATTÁK A SARS-COV-2 VÍRUST, EGYIKÜK ESETÉBEN PEDIG AZONOSÍTOTTÁK A VÍRUS DÉL-AFRIKÁBÓL SZÁRMAZÓ, B.1.351 VARIÁNSÁT IS.
A koronavírus Nagy-Britanniából származó mutánsát Németországban szintén Baden-Württemberg tartományban diagnosztizálták elsőként. A fertőzött nő december 20-án Nagy-Britanniából érkezett meg repülőgéppel Frankfurtba, ahonnan rokonaival utazott tovább Baden-Württembergbe. Miután a koronavírus-fertőzés enyhe tüneteit érzékelte, december 21-én végezték el rajta a tesztet, majd azonosították a vírus B.1.1.7 variánsát.Német sajtójelentések szerint kedden Angela Merkel kancellár egy belső megbeszélésen arról beszélt, hogy az új mutánsok felbukkanása a fertőzések számának robbanásszerű növekedéséhez is vezethet. Úgy vélte, ha nem sikerül feltartóztatni a brit mutáns terjedését, húsvétig akár tízszeresére növekedhet a fertőzések száma. A kancellár nem tartja kizártnak, hogy akár húsvétig is meghosszabbíthatják a korlátozásokat, a döntés azonban a fertőzöttek számától függ .



Angela Merkel kancellár a Bild beszámolója szerint azt mondta, hogy ahhoz, hogy lassítsák a járvány terjedését, a vártnál hetekkel hosszabb ideig tartó lezárásokra van szükség. Az országban január végéig vannak érvényben a jelenlegi korlátozások, de Merkel pesszimista, és úgy véli, akár április elejéig tarthatnak a lezárások.

Azt is mondta, ha nem sikerül megállítani a koronavírus új variánsát, húsvétra akát a tízszeresére is nőhetnek az esetszámok. A Robert Koch Institute szerint több mint 1,9 millió ember fertőzödött meg Németországban, és a vírussal összefüggésbe hozható halálesetek száma 40 ezer fölé emelkedett.



 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Rusvai Miklós virológus szerint szerencsére egyre növekszik Magyarországon az oltási kedv, ami azért is fontos, mivel

HA AZ OLTÁSI ÜTEM NEM GYORSÍTHATÓ, NEM KERÜLHETŐ EL A HARMADIK HULLÁM
– mondta a szakember .
Szerinte nem a kedv, hanem a rendelkezésre álló mennyiségek szabnak korlátot a vakcinázásnak. Az oltási kedv egyre növekszik, köszönhetően annak, hogy már sokan megkapták a vakcinát, és látszik, hogy nincsenek olyan jellegű mellékhatások, amiktől tartani lehetne. A védőoltásnak köszönhetően a magas halálozási arány jelentősen javítható, azok számában is csökkenést várnak, akik kórházi kezelésre vagy lélegeztetőgépre szorulnak.

RUSVAI MIKLÓS ELMONDTA, HOGY AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁNAK KÖSZÖNHETŐEN, AMELYET A PFIZER ÉS MODERNA IS ALKALMAZ A VAKCINÁIBAN, ÚJ TÁVLATOK NYÍLNAK MEG A KÜLÖNBÖZŐ BETEGSÉGEKKEL SZEMBENI VÉDEKEZÉSBEN IS.
Ezt a fajta vakcinát sokkal gyorsabban lehet változtatni az adott vírusnak megfelelően. Hagyományos technológiával évekbe telhet egy új oltás lefejlesztése. A Pfizer és a Moderna oltóanyag közti különbség a szállításban és tárolásban mutatkozik meg leginkább. A Moderna vakcinája kevésbé bomlékony, így nem igényel olyan alacsony hőmérsékleten történő szállítást, tárolást.


A londoni mutáns vírustörzsről a virológus elmondta, hogy

MÁR BIZTOSAN JELEN VAN AZ ORSZÁGBAN.
Eddig összesen 33 országban azonosították, köztük Szlovákiában is. A pozitív mintákat genetikai vizsgálatoknak vetik alá, így igyekeznek megtalálni az ezen vírustörzs által megfertőzött betegeket.


A már engedélyezett, illetve a tesztelés III. fázisában lévő vakcinák gyártói kissé korrigálták a rövid távra szóló gyártási kapacitásaikat, de ha minden a tervek szerint halad, 2021 végére akkor is be lehet oltani a világ népességének harmadát. A szegényebb országok, vagy azok az államok amelyek időben nem foglaltak le előre oltóanyagot, vélhetően csak 2023-ban vagy 2024-ben jutnak hozzá a szükséges mennyiséghez.

KAPCSOLÓDÓ
Engedélyezték az AstraZeneca vakcináját az Egyesült Királyságban
Engedélyezték az AstraZeneca vakcináját az Egyesült Királyságban
Az AstraZeneca vakcinája sorsdöntő lehet a járvány leküzdésében.
A gyártók közül a héten a Pfizer megerősítette, hogy kibővített kapacitással idén 1,3 milliárd darab oltóanyagot állítanak elő. A másik két gyártó - az AstraZeneca és a Moderna - hárommmilliárdos, illetve egymilliárdos idei kapacitásával az év végéig körülbelül 5,3 milliárd darab vakcina áll majd rendelkezésre. Ez pedig azt jelenti, hogy 2,6-3,1 milliárd közötti számú embert lehetne beoltatni, attól függően, hogy hosszabb távon az AstraZeneca oltást két egyenlő adagban kell megkapni, vagy másodszor már elég egy fél adag.
Az oroszoknál is elkezdték beoltani az embereket, saját fejlesztésű vakcinájukkal, a Szputnyik V-vel. A moszkvai Gamaleja Intézet pedig bejelentette, hogy saját szükségletük mellett még 500 millió adagot tudnak Oroszországon kívülre szállítani idén. Vagyis ha megnézzük a már engedélyezett és a még engedélyezés előtt álló vakcinákat, akkor látszik, hogy összességében mintegy 10 milliárd adag oltóanyagot kötöttek le előzetesen.

Furcsa eltérések a rendeléseknél
A 27 tagú Európai Unió és öt másik gazdag állam ennek a mennyiségnek majdnem a felét kötötte le előzetesen. Ebben persze benne van a további rendelések opciója is. Viszont ezek együttesen mindössze a Föld népességének 13 százalékát adják. Ha megnézzük, hogy ki rendelte a legtöbb oltóanyagot 1 lakosra vetítve, akkor az élen Kanadát találjuk, fejenként 9 vakcinával. Kína viszont a sor végén kullog és ennek elsősorban az ország másfél milliárdhoz közelítő népessége az oka. Ez pedig megint azt mutatja, hogy a gazdag államok simán túlvásárolják magukat oltóanyagból, ha megtehetik az előrendeléseknél.Vagyis biztosan nem lesz egyenlően elosztva a világon az oltóanyag első eresztése. Ennek megakadályozására a WHO már létrehozott egy nemzetközi csoportot, amelynek az a feladata, hogy aki tagságra jelentkezik náluk, annak oltásszám igényét figyelembe véve próbálnak meg felhajtani vakcinát a világban, annak ellenére, hogy a nagy országok már hihetetlen mennyiséget lefoglaltak. Jelenleg 189 tagállama van a COVAX-nak, vagyis a legnagyobb vásárlók ugyanúgy bejelentkeztek, mint a legkisebb polinéziai szigetországok. A WHO mellett kezdeményezője a COVAX-nak egy nemzetközi szervezet, amely a szegény államok számára próbál mindenféle védőoltást beszerezni (Gavi) és ott van még a járványok megelőzését szolgáló innovációk támogatására alakított nemzetközi koalíció is (CEPI). Ez utóbbi már lekötött 700 millió adag vakcinát, de év végéig szeretnék elérni a kétmilliárd darabot, amelyből a csatlakozott 189 tagállam lakosságának mintegy 20 százalékát akarják beoltatni.
De ki hol gyárt vagy kivel gyártat?
A Pfizernek, amely tehát idén 1,3 milliárd adag oltóanyagot akar előállítani, három gyára van az USA-ban, valamennyit bővíti a magas megrendelésszám miatt. Európát pedig a belgiumi gyárában előállított készítményekkel teríti. Az amerikai vállalatnak emellett hatalmas beszállítói kör áll rendelkezésére. A másik engedélyezett oltónyag gyártója, a Moderna, jóval kisebb cég és nincs kapacitása ilyen hatalmas mennyiség kiszolgálására, ezért nem véletlen, hogy már tárgyal az előállítás kiszervezéséről indiai gyógyszergyártókkal.
Kevéssé köztudott, de India a világ legnagyobb vakcinagyártója, a szektor 40 milliárd dolláros évi forgalmat bonyolít. A világon gyártott oltóanyag több mint 60 százaléka Indiából származik. Több helyen, több cég állít elő oltóanyagot a hatalmas országban, de közülük is a legnagyobb, egyben a világ vezető vakcinagyártója a Serum Institute of India (SII). A londoni székhelyű AstraZeneca, amely ugyancsak önállóan fejlesztett koronavírus elleni vakcinát, szintén gyárt, hiszen több mint 60 ezer embert foglalkoztat világszerte. Viszont az előrendelések hihetetlenül magas száma miatt ők is indiaiakhoz fordultak.

Az SII gyártja a vakcinájukat és az előzetes tervek szerint júliusig 400 millió, az év végéig pedig összesen egymilliárd adag oltóanyagot állítanak elő. Az oroszok ugyancsak indiai cégekkel szerződtek évi 100 millió adag Szputnyik V gyártására, egyben India lesz az orosz vakcina ázsiai elosztóközpontja.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0

Szerdán is megtartották az operatív törzs szokásos napi tájékoztatóját, ahol először György István területi közigazgatásért felelős államtitkár beszélt az oltási tervről, így arról is, hogy még folyik az egészségügyi dolgozók oltása, de ezzel párhuzamosan elkezdődött az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása is. Kitért a Moderna- és a Pfizer–BioNTech-vakcina közötti különbségekre, így például arra is, hogy előbbi esetében 28 napnak kell eltelnie a két oltás között. Valamint újból felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális alapellátásban dolgozók – így például a gyermekvédelemben, a hajléktalanellátásban dolgozók, a szociális munkások, a falugondnokok – ezen a hétvégén ingyenesen teszteltethetik magukat, amennyiben arra előzetesen regisztrálnak.​

Ezután Csákó Ibolya, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának kiemelt főreferense beszélt arról, hogy a bűnözők az interneten próbálnak hamis vakcinákat eladni,
ennek ne dőljön be senki!
Hozzátette, hogy a rendőrség folyamatosan monitorozza az internetes felületeket, eddig azonban nem találtak olyan hirdetéseket, amelyek hamis védőoltást árultak volna.
Kiss Róbert, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese ma is részletes adatokat sorolt arról, hogy az elmúlt egy napban hányszor kellett a rendőröknek intézkedniük a rendeletek be nem tartása miatt, így például hány üzletben nem viseltek maszkot, hányszor találkoztak olyan emberrel, akiken a közterületen vagy a tömegközlekedési eszközökön nem volt maszk, és felsorolta, hányszor intézkedtek a kijárási tilalom megszegése miatt.

Végül pedig Müller Cecília országos tisztifőorvos ismételte el a napi adatokat, melyeket ebben a cikkünkben foglaltunk össze. Úgy véli, a járványügyi adatok napok óta „kedvező tendenciát” mutatnak, de ez mégsem ad okot a szabályok lazítására. Ehhez kapcsolódva közölte azt is, hogy
a koronavírus halálos áldozatainak mindössze három százalékáról mondható el az, hogy nem volt semmilyen más alapbetegségük.
Megismételte, hogy kedd estig az összes oltóanyagot felhasználták, tegnap viszont újabb szállítmány érkezett, amivel további 51 ezer embert lehet majd beoltani, és elmondta azt is, hogy január 18-tól elkezdődik a második oltások beadása is.
Müller a mai tájékoztatón azt is közölte, hogy mára
három elhunyt beteg mintájában azonosították a brit vírusmutációját.
„Nyilvánvaló volt, hogy Magyarországot sem kerülheti el ez a variáns. Tudjuk róla, hogy rendkívül gyors terjedésre képes, és a megbetegítőképessége jóval magasabb, 50-70 százalékkal több, mint a koronavírusnak, amelyet a kezdet kezdetén azonosítottunk” – mondta. Hozzátette, hogy „a vakcinagyártók mindegyike állítja, hogy az alkalmazott vakcinák hatékonyak az új mutánssal szemben is”.
A tájékoztató végén ezúttal is felolvasták az előre kiválogatott újságírói kérdéseket. A válaszok közül a legfontosabbak:
  • A magyar lakosság védettsége akkor alakul majd ki, ha elég nagy számban megkapták az emberek a védőoltást. Ugyanakkor még hosszú ideig kell hordani a maszkokat és betartani a higiéniás szabályokat.
  • Az összes védőoltást beadták, ami a rendelkezésükre állt. A szállításnak megfelelően azok a vakcinák érkeznek Magyarországra, amelyeket az EU engedélyezett. Tudnának és szeretnének is oltani többet. A magyar kormány mindenkivel tárgyal, ahonnan hatékony és biztonságos vakcinát tudnak beszerezni.
  • Ahogy kielégítik egy-egy kockázati csoport igényét, folyamatosan lép be a következő csoport, hiszen a cél az, hogy az összes vakcinát, ami rendelkezésre áll, gyorsan és széles körben eloltsák. Minden csoport oltására készülnek, ez viszont nem egyszerű logisztikai feladat.
70 százalékkal gyorsabban terjed
A vírus Angliában megjelent új mutációja ugyan nem okoz súlyosabb betegséget, mint az eddigiek, de 50-70 százalékkal fertőzőképesebb, ezért az emberek sokkal nagyobb valószínűséggel fogják elkapni és terjeszteni azt. Az új vírus miatt a brit kórházak jelenleg is nagyobb nyomás alatt vannak, mint a világjárvány kezdete óta bármikor, ráadásul a mutáció világszerte már több mint harminc országban megjelent; múlt héten Szlovákiában is kimutatták.
Rusvai Miklós virológus korábban arról beszélt, hogy a mutáns vírus jobban kötődik a sejtekhez, nagyobb számban termelődik, így könnyebben terjed. Ha például egy zsúfolt üzletben eddig el tudtuk kerülni a fertőzést, ezután nem biztos, hogy azonos körülmények között megússzuk
„Ha nálunk is elterjedne a mutáció, az keresztülhúzza a várakozásokat, azaz a jelenlegi korlátozások mellett is csak lassabban csökkenhet a fertőzések, a betegek és a halálesetek száma”
– mondta szakember. Ő egyébként múlt héten azt is nyilatkozta: biztos benne, hogy a mutáció már itt van nálunk is, csak eddig nem mutatták ki.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Jövő hét elején megkezdődik Oroszországban a lakosság tömeges beoltása a koronavírus ellen, ehhez pedig fel kell készíteni az infrastruktúrát, erről Vlagyimir Putyin elnök szerdán adott ki utasítást.

Putyin a Rosszija 24 hírtelevízió által sugárzott, a kormány tagjaival folytatott tanácskozáson „a világ legjobbjának” nevezte az orosz vakcinát, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy tanulmányozni kell, miként hat az oltóanyag többféle vírustörzs megjelenésének körülményei között, .
Oroszországban a kiterjedt vakcináció december 5-én kezdődött el, először az orvosok és a pedagógusok között, majd a jogosultak körét fokozatosan kiterjesztették. Az alapvetően a Szputnyik V vakcinával folytatott oltási kampányba december végén bevonták a 60 évesnél idősebb korosztályokat is, miután a tesztelés arra az eredményre jutott, hogy az oltóanyag az ő esetükben is biztonságos és hatékony.
Mint írtuk, a Szputnyik V külföldön és Oroszországon belül is sok kritikát kapott, amiért már a harmadik klinikai tesztfázis előtt széles körben alkalmazni kezdték (a kínai vakcinákhoz hasonlóan, de szemben a nyugati fejlesztésűekkel). A kritikák lényege, hogy a politikailag motivált sietség, illetve a transzparencia hiánya miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy a vakcina kellőképpen hatásos és biztonságos.
Az orosz vakcina beszerzésén a kiugróan alacsony lakossági bizalom ellenére a magyar kormány is nagy erőkkel dolgozott, de végül úgy tűnik, mégse fog belőle a tömeges oltáshoz szükséges mennyiség érkezni, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökségért felelős miniszter több hónapos ígérgetés után elmondta, hogy Oroszország nem győzi gyártókapacitással. Ezért a Szputnyik V-ből végül csak hatezer adag jött, ez háromezer főnek elég – és pont ennyi résztvevővel indul is egy magyarországi klinikai vizsgálat a vakcina tesztelésére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken azt mondta: minden oltóanyagnak, amely az EU piacára kerül, át kell esnie az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálatán. Kedden jelentették be, hogy az EMA előzetes tárgyalásokat folytat a Szputnyik V gyártójával.
Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője azt mondta, hogy a gyártó még nem döntött úgy, hogy kérelmet nyújtson be a készítmény uniós alkalmazásának jóváhagyására. Kirill Dmitrijev, az orosz oltóanyagok kifejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója erre szerdán azt mondta, hogy az engedélyeztetés folyamatát még október végén kezdeményezték az Európai Gyógyszerügynökségnél.
A Szputnyik V-t eddig Argentínában, Bolíviában, Szerbiában, Algériában, Palesztinában és Fehéroroszországban jegyezték be. Az RFPI szerint január végig újabb mintegy tíz ország engedélyezheti a használatát.
A szerdán közzétett hivatalos adatok szerint Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma az elmúlt napon 22 850-nel 3 471 053-ra emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 553 595, a halálos áldozatoké 566-tal 63 370-re, a gyógyultaké pedig 28 685-tel 2 854 088-ra emelkedett.
A Pfizer és a BioNTech által fejlesztett oltóanyag az első dózisa után két héttel már harmadával csökkentette a koronavírus terjedését az oltottak teljes korosztályában Izraelben, írja az ynet portál.

A legnagyobb izraeli egészségbiztosító pénztár, a Klalit 200 ezer, 60 évesnél idősebb páciens adatainak elemzéséből kimutatta, hogy két héttel az első dózis beadása után harmadával kevesebben voltak az új fertőzöttek között az idősek, és nem csak az oltottak körében csökkent a megbetegedések száma.
Az izraeli kutatások azt mutatják, hogy a Pfizer által készített koronavírus elleni vakcina nemcsak az oltottakat védi meg a fertőzéstől, hanem azt is segít megelőzni, hogy a már beoltott emberek továbbadják a betegséget másoknak.
A kutatás legfőbb kérdése az volt, hogy vajon csak az oltottak megbetegedését akadályozza-e meg, vagy a vírus továbbadását is lassítja a vakcina. Az azonosított fertőzöttek adataiból az derült ki, hogy az oltás 5-12 napig nem hatott ki az általános fertőzési arányokra a megfigyelt 200 ezer, 60 évesnél idősebb körében, de a 13. napon már enyhén csökkent, és a 14. naptól harmadával csökkent a fertőződések száma az egész korosztályra kivetítve.

Ez az első bizonyíték arra, hogy a Pfizer-vakcina nemcsak azt gátolja, hogy a beoltott személy megfertőződjön, hanem a kitett személyt abban is akadályozza, hogy átadja a vírust másoknak.
Ran Balicer professzor, a Klalit kutatórészlegének vezetője szerint az eredmények csak előzetesek, de nagyon biztatóak. „Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a megfigyelések nem azt mutatják, hogy teljes védelmet nyújt az oltás a betegséggel szemben. Ezért az oltottaknak továbbra is óvatosaknak kell lenniük, arcmaszkot kell viselniük, és be kell tartaniuk a közegészségügyi utasításokat a körülöttük élők védelme érdekében” – mondta a ynetnek.
A szakértők reményei szerint a következő hetekben bebizonyosodik, hogy az oltás segíti-e a fertőzött emberek súlyos COVID eseteinek és kórházi kezelésének csökkentését is. Az oltást a gyártó utasításai alapján három hét után meg kell ismételni, és csak a vakcina második dózisának beadása után egy héttel ígérik a mintegy 95 százalékos védettséget.
Izrael világelső a lakosság arányához viszonyítva a koronavírus elleni oltásokban, 2020. december 20-án kezdték el az egészségügyiek és a különösen veszélyeztetett 60 év fölöttiek beoltását. Eddig a vakcina két dózisa közül az elsőt csaknem 2 millió embernek adták be, és már megkezdték a második dózis beadását is.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Szigorú országos karantént vezetnek be Portugáliában péntektől a koronavírussal fertőzött emberek számának hirtelen emelkedése miatt – jelentette be António Costa portugál miniszterelnök szerdán késő este az RTP közszolgálati televízió műsorában.

A szigorított karantén nagyban hasonlít ahhoz, mint amit a délnyugat-európai országban vezettek be a járvány kitörésének kezdete idején.
Az emberek péntektől csak élelmiszer-vásárlás és munkavégzés céljából, illetve egészségügyi indokokból hagyhatják el otthonaikat.
Costa szerint az intézkedés egyelőre egy hónapig lesz érvényben, ugyanakkor 15 nap múlva felülvizsgálhatják.
„Ne gondoljanak a kivételekre, hanem az egyszerű főszabályra, mindannyiunknak otthon kell maradni” – hangoztatta Costa. A miniszterelnök szerint a vírus első hulláma idején bevezetett karanténnal szemben az iskolák most nyitva tarthatnak. Az embereknek viszont lehetőség szerint távmunkában kell dolgozniuk.
A kormányfő kiemelte, hogy a labdarúgó-mérkőzések is folytatódhatnak, igaz, nézők nélkül. A nem létszükségleti cikkeket árusító üzleteknek viszont be kell zárniuk.
„Veszélyes időket élünk, de növekvő reménnyel” – mondta Costa egyrészt a fertőzöttek nagy számára, másrészt az oltókampány megindulására utalva.
Portugáliában november 9. óta van érvényben egészségügyi veszélyhelyzet, de a karácsonyi ünnepekre enyhítettek a korlátozásokon, majd az év végére ismét szigorítottak. A veszélyhelyzetet a parlament január végéig elsöprő többséggel meghosszabbította.
A mintegy tízmillió lakosú délnyugat-európai országban az utóbbi 24 órában 10 566 új fertőzöttet azonosítottak. A Publico helyi hírlap szerint ez újabb szomorú rekord.
Portugáliában eddig 507 108 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 8236-an meghaltak.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legutóbbi adatai szerint az elmúlt két hétben 100 ezer lakosra átlagosan 517 újabb eset jutott Portugáliában.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus korábbinál sokkal fertőzőbb mutációinak gyors terjedése miatt a tervezettnél két héttel korábban, már csütörtökön összehívja vészhelyzeti bizottságát – közölte a WHO bejelentését szemlézve az MTI.

A jelenlegi járványhelyzet megvitatása mellett megvitatják az oltási bizonyítványok és a vírustesztek ügyét is az utazók esetében. Az ülést követően a bizottság ajánlásokat tesz közzé a WHO és a tagállamok számára.
Az utóbbi hetekben a koronavírus két – jóval fertőzőbb – angol, továbbá dél-afrikai variánsa is elterjedt a világ legalább ötven országában. Emellett Japán vasárnap jelentette be, hogy vírus egy további mutációját azonosították, amely eredetileg a brazil Amazonas-őserdő vidékéről származhat. Egyelőre nem tudni, hogy mennyivel alacsonyabb vagy magasabb a fertőzőképessége az eddig ismert variánsoknál.
Szerdán az operatív törzs jelentette be, hogy Magyarországon is megjelent a brit vírusmutáció. A dél-afrikai mutáns vírust már Németországban is kimutatták.
Megérkeztek Vuhanba a WHO nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott szakértői
Megérkeztek a közép-kínai Vuhanba az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott 10 szakértő csütörtökön, de
először kéthetes karanténba kell vonulniuk, mielőtt munkához láthatnak
– adta hírül a CGTN kínai székhelyű, nemzetközi hírcsatornára hivatkozva az MTI.
A szakértők kínai kutatókkal együttműködve vizsgálják majd a koronavírus eredetét, válaszokat keresve egyebek mellett arra, hogy milyen úton terjedhetett emberre a feltételezések szerint denevérektől származó vírus.
A szakértők érkezésének dátumát a hét elején tették közzé, alig egy héttel az után, hogy Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója mély csalódottságát fejezte ki, amiért Kína még nem véglegesítette a szakértői csoport Kínába érkezéséhez szükséges engedélyeket. Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatójának tájékoztatása szerint vízumkérdés volt az akadály, ám a kínai külügyminisztérium szóvivője egy nappal később közölte: nem csupán vízumproblémákról volt szó, de folyik az egyeztetés.
A WHO már tavaly februárban és júliusban is küldött szakértőket Kínába hasonló céllal, ám a látogatások eredményeiről nem született érdemi közlés.
Frissítés: A WHO a Twitteren közölte: a kutatócsoport két tagja még Szingapúrban van, ahol további vírusteszteknek vetik őket alá, miután az elvégzett vértesztjük kimutatta a koronavírus-antitestek jelenlétét. Jóllehet a korábbi sajtóhírek tíz főről szóltak, a WHO bejegyzése már 15 szakértőt említett, megerősítve, hogy tizenhárman megérkeztek Vuhanba.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
242 nap telt el azóta, hogy legutoljára koronavírussal összefüggő halálesetet jelentettek be Kínában, szerdán azonban, amikor újra csúcsot döntött az új napi fertőzöttek száma, ismét meghalt egy koronavírusos beteg Hopej tartományban. A CNN a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság közlése szerint azt írja, hogy szerdán 138 új fertőzöttnél regisztrálták a betegséget, ebből 14 külföldről behozott betegség. A 124 helyi esetből 81 Hopej tartományból származik.
A fentiek mellett 78 tünetmentes fertőzöttet is azonosítottak szerdán – őket Kínában nem számolják a megerősített esetekhez. A Pekinget körülvevő Hopej tartományban nemrég két nagyvárost is zárlat alá helyeztek, mert emelkedni kezdett a fertőzések száma. A mintegy összesen húszmilliónyi lakost tömegesen tesztelték, kevesebb mint 500 főnél mutatták ki a megbetegedést.

Franciaország egész területén éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be szombattól délután 6 órakor. A kijárási tilalom legalább két hétig lesz érvényben. A francia kormány a határellenőrzést is megerősíti, hogy fékezze a koronavírus fertőzőbb változatának terjedését – jelentette be Jean Castex miniszterelnök.

„A közfeladatokhoz kapcsolódó kivételeket leszámítva minden helynek, üzletnek és embereket fogadó szolgáltató helyeknek 18 órakor be kell zárnia” – mondta a kormányfő a járványhelyzetről tartott heti sajtótájékoztatóján csütörtökön.
A meghosszabbított kijárási tilalom az ország tíz keleti megyéjében már január elején, további tízben, a délkeleti országrészben pedig ezen a héten lépett életbe, jelenleg Franciaország területének a 25 százalékát érinti. Az ország többi részén mostanig 8 órakor kezdődött a kijárási tilalom.
„Az adatok alapján úgy tűnik, hogy ez az intézkedés egészségügyileg hatékony: abban a 15 megyében, ahol a kijárási tilalom január 2. óta 18 órakor kezdődik, az új esetek növekedése kétszer, sőt van ahol, háromszor kisebb, mint más megyékben” – mondta Castex.
Az Európai Unión kívüli országokból érkezők csak egy negatív PCR-teszt bemutatásával utazhatnak be ezentúl Franciaországba, ahol egyhetes karanténba kell vonulniuk, majd annak a végén egy második PCR-teszten is át kell esniük.

A kormány „mindenképpen nyitva tartja az iskolákat, mert ez alapvető cél”. Az elsőéves egyetemisták számára január 25-től kiscsoportban újraindulnak személyes részvétel mellett a szemináriumok.
Hétfőtől az oltást kortól függetlenül minden veszélyeztetett emberre kiterjesztik, ennek érdekében hétszáz új oltópont nyílik meg. Eddig csak a 75 éven felettiek és az 50 évesnél idősebb egészségügyi és szociális dolgozók jelentkezhettek oltásra. Eddig mintegy 250 ezren kapták meg az oltást.
Franciaországban a napi esetszám egy hete lassú ütemben emelkedik, az elmúlt napokban 18-20 ezer között mozgott, az elmúlt 24 órában 21 228 új estet jelentettek. Az intenzív ágyak mintegy felét foglalják el a koronavírussal fertőzöttek. A halálos áldozatok száma az elmúlt héten napi 150 és 380 között mozgott, az elmúlt 24 órában 248-an haltak meg, a járvány kezdete óta 69 313-an vesztették életüket.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
A Brazíliában terjedő két koronavírus-mutáció közül a kevésbé veszélyes variánst fedezték fel az Egyesült Királyságban – jelentette be egy vezető brit virológus.



A Sky cikke szerint Wendy Barclay professzor arról beszélt, hogy egyelőre csak az egyik variáns jelent meg a szigetországban.
Barclay professzor annak a brit Nemzeti Virológiai Konzorciumnak a vezetője, amelyet kifejezetten az új koronavírus-változatok tanulmányozására hoztak létre.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy egyes tanulmányok szerint a brazil variánsokkal megnőhet az újrafertőződés kockázata a britek körében. De ennek tisztázásához további vizsgálatokra van szükség.
Az Egyesült Királyság péntek hajnaltól megtiltotta a beutazást a dél-amerikai országokból, valamint Panamából, Portugáliából és a Zöld-foki Köztársaságból.
--------
Abból kell kiindulnunk, hogy Ausztria is jelentős mértékben érintett a brit koronavírus-mutáció által, jelentette ki Rudolf Anschober. Az osztrák egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóját az MTI tudosította, eszerint az országban 70-100 gyanús esetet találtak a napokban, amelyek DNS-meghatározása még folyamatban van, de a miniszter utalt arra: egész Európában riasztó a helyzet a brit mutáció széles körű terjedését illetően, és úgy tűnik, hogy Ausztria is jelentősen érintett.



Amíg ezen esetek kiértékelése zajlik, Ausztria érvényben tartja a már bevezetett intézkedéseket: így a szigorított határellenőrzéseket, a meglévő beutazási korlátozásokat, valamint a Nagy-Britanniából és Dél-Afrikából érkező repülőgépek leszállási tilalmát.
„Lépésről-lépésre vizsgálni kell a pozitív koronavírusteszt-eredményeket az angol vírusmutációra is, ami időigényesebb, mint egy gyorsteszt”
– mondta a tárcavezető, egyúttal bejelentette a laboratóriumi kapacitások kiszélesítését. „Noha ez a mutáció 50-70 százalékkal fertőzőképesebb, mint az eredeti, akkor is jó hír, hogy a betegség lefolyása nem súlyosabb, illetve a meglévő járványvédelmi intézkedések, mint a maszkviselés és a távolságtartás a mutáns vírus ellen is védenek”, tette hozzá. A teljes zárlat január 25-ére tervezett feloldásáról, illetve annak lehetséges meghosszabbításáról szólva a miniszter elmondta, hogy az intézkedések hatásosak, a megbetegedési és halálozási számadatok csökkenő tendenciát mutatnak, de „még messze nem tartanak ott, ahol szeretnék.”
„Az adatok elemzése folyamatban van, és éppen a zárlat utáni időszak kidolgozásán fáradozunk”
– tette hozzá Anschober.
Ausztriában az elmúlt 24 órában 1528 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 390 788 esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 2042, az intenzív kezelésre szorulók 337-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 66-an haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 6987-ra emelkedett.
A brit kormány hétfőtől átmenetileg minden ország esetében megszünteti a karanténkötelezettségtől mentes beutazás lehetőségét az Egyesült Királyságba, az esetleg még nem azonosított, új koronavírus-változatok behurcolásának megakadályozása érdekében, jelentette be pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök, akit az MTI idézett. A BBC tudósítása szerint Nagy-Britannia azért döntött így, hogy „megvédje lakosságát a még ismeretlen, új Covid-törzsek kockázatától”. A miniszterelnöki bejelentés értelmébe bárkinek, aki tengerentúlról repül az országba, már indulás előtt igazolnia kell a negatív Covid-tesztet, ennek ellenére legalább 5, maximum 10 napra így is elzárva kell töltenie idejét.

Boris Johnson szerint az új szabályok legalább február 15-ig érvényben lesznek:



„Létfontosságú ezeket a kiegészítő intézkedéseket most meghoznunk, amikor napról napra hasonló lépéseket teszünk a lakosság védelmében.”
Az Egyesült Királyságba érkező embereknek főszabály szerint 10 napra kell majd karanténba vonulniuk, kivéve, ha öt nap után negatív eredményt mutatnak. A miniszterelnök hozzátette, hogy a kormány fokozni fogja az ellenőrzéseket is a határokon.

 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0

Világszerte már több mint 93 millió fertőzést igazoltak.

A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint péntekre



világszerte már több mint kétmillió ember halt meg a Covid-19-fertőzéssel összefüggésben a világjárvány kezdete óta.
A BBC által elsőként közölt adatok szerint az Egyesült Államokban minden más országnál több halálesetet regisztráltak, csaknem 390 000 halálesetet követtek, majd Brazília és India következett 200 és 150 000 halálesettel.

Az adatok értelmében világszerte több mint 93 millió fertőzést regisztráltak.
Magyarországon péntekre virradóra 111 ember halt meg, 1500 megfertőződött és több mint 4500 meggyógyult. Ezzel 349 149 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek, az elhunytak száma pedig 11 177 főre emelkedett.

Olaszországban már több mint egymillió adag oltást adtak be az új típusú koronavírus ellen az egészségügyi minisztérium pénteki adatai szerint. Lazio tartományban bejelentették, máris bevezetik az oltási igazolványt.



A legfrisebb közlés szerint
a beadott koronavírus-vakcina száma elérte az 1 002 004-et.
December végétől mostanáig több mint 1,3 millió adag vakcina érkezett Olaszországba, túlnyomó részét már beadták, kisebb részét pedig a második dózisra tartalékolták. Az oltások jelentős többségét egészségügyi dolgozók kapták meg. Ezzel egy időben a koronavírus-járvány halottainak száma meghaladta a 81 ezret Olaszországban.
Valle d'Aosta tartományban hétfőn megkezdik az 55 év fölötti pedagógusok önkéntes alapú beoltását. Interneten eddig 220 tanár regisztrált a régióban dolgozó több mint hétszázból.
A közép-olaszországi Lazio régióban pénteken elkezdték beoltani a nyolcvan év felettieket, akiknek száma több mint négyszázezer. Az elsők között azok az idősek voltak, akiket eddig kórházban kezeltek más betegségek miatt, és éppen pénteken bocsátottak haza.
Vasárnaptól újra osztályozzák a tartományokat a járvány veszélye alapján.
Sajtóértesülések szerint ismét vörös, vagyis teljesen lezárt térség lesz Lombardia, Bolzano övezete, valamint Szicília. A sziget kormányzója, Nello Musumeci maga kezdeményezte, hogy Szicíliát két hétre karanténba helyezzék a kórházak telítettsége miatt. A Lombardiát vezető Attilio Fontana viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tartományt ismét lezárással „büntessék”. Több milánói gimnáziumot pénteken a diákok elfoglaltak a tantermi oktatás újraindítását követelve. Más, nem lezárt régiókban hétfőtől újraindul a 14 év feletti tanulók részleges tantermi oktatása.
Olaszország nagy része közepesen veszélyes a járvány terjedése szempontjából, ami azt jelenti, hogy továbbra sem hagyható el a városok, települések területe. Eddig alacsonyan veszélyes kategóriába tartozott az ország háromnegyede, vasárnaptól viszont egyedül Trento, Molise, Toszkána, Szardínia, Basilicata, Campania térségét sorolják oda. Bevezették a fehér zónát is, amelyben egyedüli korlátozásként a szájmaszkviselés számít kötelezőnek, de jelenleg egyetlen tartomány sem tartozik még ebbe az osztályba.
A járványkorlátozásokat március 5-ig meghosszabbították: országosan érvényben marad az éjszakai kijárási tilalom, a rokonok, ismerősök közötti látogatások napi egy alkalomra való korlátozása, valamint a presszók, bárok este hat órai bezárása. Utóbbiak esetében az elvitelt is betiltották a vacsora előtti utcai aperitivók miatti tömörülések megakadályozására.
Február közepéig meghosszabbították a sípályák lezárását, márciusig az edzőtermek, múzeumok, mozik zárva tartását még az enyhén veszélyes térségekben is. A Vatikáni Múzeum bejelentette, hogy február elsejétől tervezi az újranyitást előzetes helyfoglalással, és a látogatók közötti távolságtartással. Hasonlóképpen a firenzei Boboli-kert is újranyitásra készül. „Csak ott lehet nyitni, ahol elegendő tér biztosítható a látogatók között” – hangoztatta az Uffizi-képtár igazgatója.

A következő hetekben előfordulhatnak még fennakadások a Pfizer és a BioNtech vakcinájának európai szállításában, a két cég azonban garantálja, hogy 2021 első negyedévében teljesíteni fogja a korábbi vállalásait – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken.
Frissítés: a gyártó ugyanakkor azt közölte, csak a következő héten, ideiglenesen csökken a belgiumi Puursban lévő gyártóhelyünkről szállított vakcinadózisok mennyisége. Mint írták:
„A január 25-i héttől az Európai Unióban visszatérünk az eredeti szállítási terveinkhez, február 15-től pedig már a megnövelt mennyiségű szállítási igényeknek teszünk eleget. Így az első negyedévre vállalt vakcinamennyiségeket is teljesítjük, továbbá jelentősen megnöveljük a szállított vakcinadózisok számát a második negyedévtől.”


Hat uniós ország – Dánia, Finnország, Svédország, illetve Észtország, Lettország és Litvánia – levélben fordult a Bizottság vezetőjéhez, amelyben „elfogadhatatlannak” nevezték, hogy a Pfizer a következő hetekben várható szállítmányai jelentős csökkentéséről tájékoztatta őket. „Ez nem pusztán a tervezett oltási menetrendekre van kihatással, de gyengíti az egész folyamat hitelességét is” – írták. Arra kérték az Európai Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a vállalatra a rendelések pontos és stabil teljesítésének biztosítása érdekében. Később Ursula von der Leyen azt mondta, telefonon beszélt a Pfizer vezérigazgatójával, aki biztosította arról, hogy időben leszállítják az első negyedévre tervezett vakcinaadagokat.
A gyógyszergyártó elismerte, hogy február elejéig még ideiglenes fennakadások lehetnek a belgiumi Puursban lévő üzemük bővítése miatt, de amint ez kész, akkor jelentősen megnőnek a gyártókapacitásaik. A vállalatok a frissített szállítási ütemtervekről tájékoztatni fogják az Európai Bizottságot, az EU tagállamait és a változás által érintett más országokat.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára péntek délután azt írta a Facebook-oldalán, hogy a brüsszeli hibák miatt nem jött eddig sok Pfizer-vakcina Magyarországra. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy az Európai Bizottság vakcinákkal kapcsolatos késlekedése újabb és újabb gazdasági károkat okoz az Európai Uniónak, ezért Magyarország még intenzívebb tárgyalásokba kezdett a kínai és orosz gyártókkal a beszerzésekéről.

A megválasztott elnök arra kéri a kongresszust, hogy biztosítsanak forrást az újabb egészségügyi személyzet bevonására és kiképzésére, valamint oltóközpontok létrehozására annak érdekében, hogy egész Amerikát be lehessen oltani.
Joe Biden megválasztott elnök azt tervezi, hogy az oltási folyamat felgyorsítása érdekében ösztönzi az államokat az összes 65 évesnél idősebb amerikai beoltására. Biden a delaware-i Wilmingtonban beszélt jövő héti hivatalba lépését követően végrehajtani tervezett, országos oltási tervéről, valamint arról, hogy az Egyesült Államok eddigi járványkezelése kudarcot vallott, hiszen „sötét télben ragadt” az ország, ahol a koronavírus okozta, vagy azzal összefüggésbe hozható halálesetek száma a napi 3-4 ezret is eléri, és a világon a legtöbben itt vesztették életüket a kór által: mintegy 390 000 halálesetet regisztráltak.

Biden a többi között megígérte, hogy segít sokkal több amerikait beoltatni a koronavírus ellen azáltal, hogy kibővíti az oltásokat beadó szakemberek körét, oltóközpontok létrehozásában és működtetésében támogatja az államokat, amelyekkel egyébként is jobb és hatékonyabb kommunikációt sürgetett sajtótájékoztatóján. Felgyorsítaná a vakcinaszállítmányok célba juttatását, és az oltások beadását is, amelyet szerinte nem a szakszerű, de meglehetősen bonyolult eddigi oltási rend szerint kell beadni, hanem minél több módon elérhetővé tenni valamennyi amerikai, első körben minden 65 éven felüli számára.
A megválasztott elnök járványügyi szakemberekkel történt egyeztetését követően azt is mondta, fel fogja kérni a kongresszust, hogy a szövetségi kormány alkalmazhasson további 100 000 közegészségügyi szakembert, és ehhez biztosítsák a képzési és egyéb forrásokat. Biden és csapata már nekilátott egy új, kibővített oltási terv kidolgozásának, hogy ezzel teljesítsék a kampányígéretet, miszerint az új elnök felpörgeti a közegészségügyi szektort, és így a koronavírus okozta járvány elleni küzdelmet.
Biden beszédében tehát arra kérte az amerikai kongresszust, hogy vállaljon történelmi beruházást a közegészségügyi munkaerő bővítésére, így az újabb 100 ezer közegészségügyi dolgozó finanszírozásával az ország képes legyen közegészségügyi kapacitásainak csaknem megháromszorozására.
A jövő héten hivatalba lépő elnök azt szeretné, ha új szereplőket képeznének ki és vonnának be olyan létfontosságú feladatok elvégzésére, mint például az oltási terv végrehajtásának részfeladatai, így az oltandók felkutatása, az oltóanyag célba juttatása, vagy akár a vakcina beadása. Biden arról beszélt, hogy a kórházak a szakszemélyzet hiányára, valamint az alacsony létszám mellett, vagy éppen annak ellenére is meglehetősen alacsony jövedelmi helyzetre panaszkodnak a világjárvány kezelésének hatékonyságát érintő problémákat ismertetve.
Biden azt is mondta, azon dolgozik, hogy azonnal kibővítse azoknak a körét, akik az oltást egyáltalán beadhatják az Egyesült Államokban. A megválasztott elnök azt tervezi, hogy újabb szakemberek számára teszi lehetővé az oltások beadását, és határozottan arra ösztönzi az államokat is, hogy teljes használják ki rugalmasságukat a munkaerő növelésére, többek között az engedélyezési követelményeket előíró törvények módosításával.
„A szövetségi kormány az államokkal együttműködve megfelelő képzést fog biztosítani, beleértve az Egyesült Államok Közegészségügyi Szolgálatának megbízott alakulatának bevonását”
– mondta az ezek szerint katonai képzési tervet részletezve. A megválasztott elnök a koronavírust érintő rendkívüli helyzet, valamint sürgősségi készültségről szóló törvény módosítását is a tervek között említette, hogy ezzel is lehetővé tegyék bizonyos, egyébként képesített szakemberek – köztük nyugdíjas orvosok és ápolók – bevonását az oltásprogram végrehajtásába.
 

hasznosimre

Thread Starter
Csatlakozott
Dec 12, 2019
Téma
8
Üzenetek
223
Reakció pont
7
Pontok
18
Díjak
0
Tényleg veszélyes a Magyarországra tartó kínai vakcina?
Több hónapos lebegtetés után január 14-én jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a Sinopharm nevű gyártó fejlesztése lehet az a kínai vakcina, amelyből Magyarország is bevásárol, ha a gyógyszerészeti hatóság zöld utat ad neki.

A napokban több felkapott, félreértett, ellentmondásos vagy egyenesen ijesztő nyilatkozat és információ hangzott el erről a kínai vakcináról. Ebben a cikkben összeszedtük mindezt, hogy rendet vágjunk közöttük. Hiszen fontos mindenkinek tisztán látnia, hogy mit lehet tudni, és mit nem, mi a probléma, és mi nem azzal a vakcinával, amelyet a kormány terve szerint hamarosan a magyar állampolgárok is választhatnak, ha koronavírus elleni oltást szeretnének kapni.
A téma politikai töltetét jól mutatja, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) petíciót is indított a kínai vakcina behozatala ellen. Ezzel külön nem foglalkoznánk, de az ott megfogalmazott állításokra is kitérünk a cikkben.
Kezdjük is rögtön a legforróbb kérdéssel!
Veszélyes-e, hogy elölt vírus van benne?
Vasárnap a fél magyar médiában körbefutott Duda Ernő szegedi virológus nyilatkozata arról, hogy a kínai vakcina elölt vírust tartalmaz, és emiatt az ósdi technológiája miatt kifejezetten veszélyes. Először a Szeged Televíziónak beszélt arról, hogy a teljes vírus szervezetbe juttatása akkor is problémás, ha elölt vírusról van szó, mert az „ottmarad a szervezetben, és potenciálisan autoimmunfolyamatokat képes kiváltani. Ez azt jelenti, hogy az elpusztított vírus később is kiválthat olyan immunválaszt, ami során a szervezet önmagát kezdi el támadni.”
Később ugyanezt mondta el, bár már óvatosabban fogalmazott. Azt mondta, „vannak olyan kórokozók, amelyeknek az esetében az ilyen vakcinát biztonságosan lehet használni, ami mögött többéves tapasztalat van. Vannak azonban olyan vírusok – és nincs kizárva, hogy ez a vírus is azok közé tartozik –, amelyek esetén, ha az egész organizmust juttatjuk be a szervezetbe, akkor annak egyes alkatrészei autoimmunfolyamatokat válthatnak ki.”
„Tehát nem biztos, hogy szerencsés, hogy az egész vírust, és nem annak csak egy alkatrészét juttatjuk be a szervezetbe. Ez egy lehetőség, nem azt jelenti, hogy biztos kárt okoz. Még nem tudjuk, milyen arányban, de elképzelhető, hogy lesznek emberek, akik erre autoimmunfolyamattal reagálnak”
– mondta.
Az elölt vakcinák esetleges veszélyeiről megkérdeztük Falus András immunológust. Falus szerint bár valóban régi módszerről van szó, és lehetnek bizonyos kockázatai, az önmagában nem probléma, ha egy vakcina ezen a hagyományos módszeren alapul.
„Egy elölt vírus nem fertőz, nem okoz betegséget. De amellett, hogy létrehozza a fertőzés ellen védő immunválaszt, egy állandó, hosszú távú gyulladást hozhat létre, ami az erre való hajlam esetén fokozhatja az autoimmunitás előállását” – mondta Falus a Telexnek. Hozzátette azonban, hogy voltak, és ma is vannak nagyon jó, hagyományos módszerrel készült vakcinák – mint ahogy elölt víruson alapuló vakcina a mai kötelező magyarországi védőoltások közül a járványos gyermekbénulás elleni is, amelyet különösebb gond nélkül alkalmaznak.
Falus szerint azonban abban teljes mértékben igaza van Duda Ernőnek, hogy az RNS-alapú vakcinák (mint a Pfizer-BioNTech és a Moderna fejlesztése) sokkal modernebb technológián alapulnak, mint a Sinopharm elölt vírust tartalmazó oltóanyaga, és valóban ez a módszer lesz a jövő.
Magával a vakcinatípussal Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa szerint sincs probléma.
„A sok évtizeddel ezelőtti vakcinabalesetek inaktivált vakcinákkal történtek, mert rosszul inaktiválták a vírust a gyárban. De a mai modern eljárások már nem úgy néznek ki, mint hatvan éve. Most már annyi ellenőrzőrendszer van a gyártásban, hogy nem mondhatjuk, hogy rosszak az inaktivált vakcinák. Csak nem olyan jó a reakcióidejük, mint az új generációsoknak, és a jövő járványaiban biztosan ki fognak kopni”
– mondta a Telexnek.
Kemenesi szerint az inaktivált vakcináknak leginkább technikai hátrányaik vannak. Elsősorban az, hogy az ilyen vakcina készítéséhez izolálni kell tudni a vírust, azaz egy flaskában szaporítani. „Ezt nem minden vírussal lehet megtenni. A Hepatitis B-re például sokáig azért nem volt vakcina, mert egyszerűen képtelenek voltak szaporítani, és végül egy újabb technológiájú alegységvakcinát készítettek hozzá. A technológiát megszabja, hogy mit lehet csinálni a vírussal. Ezt a vírust hálistennek lehet jól szaporítani, tehát akinek országon belül van jó gyártási kapacitása inaktivált vakcinára, az nyilván rá fog erre állni, mert rá tud.”
A Duda Ernő által felvetett kockázat tehát létezik, de a jelek szerint aránytalan médiafigyelem irányult rá, és az erősen átpolitizált vakcinavitában könnyen fegyverré válhat a Sinopharm vakcinája ellen, miközben ezzel a vakcinával alapvetően nem a technológiája a probléma – noha valóban célszerű a modernebb módszerrel készült vakcinákra összpontosítani.
Mi akkor a valódi gond a kínai vakcinával?
Azt állítani a Sinopharm vakcinájáról, hogy veszélyes, egyszerűen túlzás, mert erre nincs semmilyen bizonyíték. A probléma inkább az, hogy az ellenkezőjét bizonyító adatok sem érhetők el nyilvánosan.
Kemenesi Gábor a Telexnek azt mondta, beleásta magát a vakcina első és második klinikai vizsgálati fázisáról közzétett eredményekbe, és ezek alapján nem tűnik rossznak az oltóanyag: az adatok biztonságos és jó hatásfokú, jó immunogenitású vakcinát mutatnak.
A gond az, hogy ezt a harmadik fázis eredményei alapján lehetne megalapozottabban megítélni, ezeket azonban még mindig nem tették közzé – miközben már több millió ember megkapta az oltást, és itthon is venne belőle a kormány.
A klinikai vizsgálatok során tesztelik embereken a vakcinákat. Ezeknek a vizsgálatoknak a harmadik fázisa azért kulcsfontosságú, mert ebben a szakaszban próbálják ki az oltóanyagot sok tesztalany bevonásával. Ez az engedélyezés előtti utolsó fázis, ekkor dőlhet el, hogy egy vakcina nagy mintán is biztonságosnak és hatásosnak bizonyul-e. Érdemes megjegyezni, hogy a gyártónak nem kötelessége publikálni az eredményeket, csak éppen sokkal szerencsésebb, ha megteszi, ahogy a nyugati gyártók mind meg is tették.
Azt a kritikusok sem állítják, hogy Kína (vagy éppen Oroszország) ne lehetne képes biztonságos és hatásos vakcina fejlesztésére, csak erről szeretnének a nyugati vakcinákéhoz hasonló, objektív bizonyosságot szerezni a készítmények széles körű alkalmazása előtt. Ezekről a vakcinákról azonban nem érhetők el a harmadik tesztfázis eredményei, aminek a transzparenciahiánya mellett az is az oka, hogy a helyi hatóságok nem várták meg az alkalmazásukkal a klinikai vizsgálatok végét, hanem már a harmadik fázis előtt megadták a felhasználási engedélyt. A magyar lakosság relatív bizalmatlansága is feltehetően ebből a bizonytalanságból eredeztethető.
A már idézett megszólalásában egyébként Duda Ernő – noha ezt a megállapítását kevesebben vették át –, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nagyon kevés megbízható információ áll rendelkezésre a kínai oltóanyagokkal kapcsolatban, a kísérleti adatokat pedig eddig még semmilyen folyóiratban nem jelentették meg.
De a magyar hatóság minden adatot megkapott, nem?
Az Európai Unióban alapvetően az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezi a vakcinákat, ahogy ez a már Magyarországon is alkalmazott Pfizer-BioNTech és Moderna készítményének esetében is történt. Magyarországnak azonban a válsághelyzet miatt megvan a jogi lehetősége arra, hogy saját hatáskörben, saját felhasználásra vészhelyzeti engedélyt adjon bármilyen vakcinának. A magyar kormány tehát semmilyen jogsértést nem követ el ezzel – ahogy az Egyesült Királyság sem követett el, amikor 2020 végén még az uniós szabályok vonatkoztak rájuk, mégis külön engedélyt adtak a Pfizer–BioNTech vakcinájának.
Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adhat engedélyt egy vakcinának. Ezt alapos engedélyezési folyamatnak kell megelőznie, amihez természetesen elengedhetetlen a vakcina dokumentációjának az áttanulmányozása is.
Sinopharm dokumentációja a hétvégéig biztosan nem állt a magyar szakértők rendelkezésére.
Ezért hiába mondta Orbán Viktor már pénteken, hogy az OGYÉI-t arra kéri, a lehető leggyorsabban hozzanak döntést. A miniszterelnök szerint erre néhány napon belül sor is kerülhet. Az engedélyeztetési folyamatra rálátó forrásunk szerint azonban a Sinopharmtól egyetlen oldalnyi dokumentum sem érkezett Magyarországra, ezért a hatóság sem tud dönteni a vakcináról, mert nincs mi alapján döntenie.
Az OGYÉI szakértői a hétvégén Pekingbe utaztak, ahonnan Lukács Ferenc, az Intézet Hatósági Ellenőrzési Főosztályának vezetője azt nyilatkozta, hogy a gyárlátogatás mellett „rendelkezésükre bocsátották a gyártásról szóló, teljes dokumentációt is”. Ha ez valóban így van, akkor ez alapján már elkezdődhet a tulajdonképpeni vizsgálat. Az más kérdés, hogy van-e kapacitása a magyar hatóságnak mindössze néhány napon belül elvégeznie ezt a munkát, ahogy azt a miniszterelnök sugallta. (Abba, hogy egy miniszterelnök részéről egy ilyen sugallat mennyire értékelhető politikai nyomásnak, most ne menjünk bele.)
Az ilyen dokumentációk ezeroldalas anyagok, amelyek nagyon részletesen mutatják be a preklinikai, majd az első, második és harmadik fázisbeli klinikai vizsgálatokat, jegyzőkönyvekkel, számításokkal, a résztvevők adataival, más vizsgálódó országok, ebben az esetben az Egyesült Arab Emírségek eredményeivel, és így tovább.
Kerpel-Fronius Sándor, az OGYÉI elődszervezetének egykori igazgatója szerint „a kínai dokumentáció pontos, sokrétű, gyors elemzése jelentős számú, különböző képzettségű szakember együttműködésére épül. Noha kiváló szakembereink vannak, ezt a munkát gyorsan és magas színvonalon csak az EMA együttesen, a tagállamok szakértői gárdájára támaszkodva tudja biztosítani. Ez az együttes szakértő gárda képes csak a gyártás és a készítmény minőségének folyamatos ellenőrzésére is.”
Oké, de azt csak tudjuk, mennyire hatásos, nem?
A fő probléma éppen az, hogy erről egyelőre bemondáson alapuló adatok érhetők csak el, mert a nyugati fejlesztésű vakcinák eredményeivel ellentétben a Sinopharm oltóanyagáról még mindig nem tették közzé a harmadik fázisú klinikai vizsgálatok adatait, így azokat független szakértők nem ellenőrizhetik.
A vakcina a kínai hatóságok vizsgálata szerint 79 százalékos hatásosságú, a készítményt szintén vizsgáló és helyben elő is állító Egyesült Arab Emírségek szerint pedig 86 százalékos. Mindkét eredmény jónak számít – az európai engedélyezés küszöbén álló AstraZeneca vakcinájáéhoz mérhető –, és a gyártó szerint a koronavírus újabb variánsai ellen is hatásos a vakcina. Egy másik kínai gyártó, a Sinovac vakcinája mindössze 50,38 százalékos hatásosságúnak bizonyult Brazíliában, ami csalódást keltő eredmény – ilyen szempontból örülhetünk, hogy a magyar kormány nem erről jelentett be megállapodást már a hazai hatósági vizsgálat lezárulta – sőt, mint fentebb láttuk, annak lényegi megkezdése – előtt, hanem a biztatóbb eredményeket produkáló Sinopharméról.
Mennyire biztonságos? Vannak mellékhatásai?
A hétvégén mi is megírtuk, hogy az OGYÉI szakértői Pekingben mindent biztonságosnak találtak. Azt azonban érdemes hangsúlyozni, hogy a gyártási folyamatról mondták, hogy biztonságos, nem a vakcináról, hiszen egy gyárlátogatás során utóbbiról nem is nagyon kaphatnak érdemi információt.
Paradox módon a legtöbbet kritizált mozzanat, a klinikai vizsgálatok előtt megkezdett széles körű alkalmazás szolgál egyelőre a legtöbb információval arról, van-e gond a vakcinával. Már novemberben túl volt az egymillió főn az ezzel beoltottak száma Kínában és a Közel-Kelet több országában is, és Gulyás Gergely szerint mostanra már 20 milliónál többen kapták meg.
Súlyos reakciókról, komoly mellékhatásról nem érkezett hír.
Lehetett már bulvárlapokban olvasni a közösségi médiában felszólaló kínai orvosról, aki szerint rengeteg mellékhatása van a vakcinának. Aztán lehetett olvasni ennek a hírnek a cáfolatáról is. Valójában hiteles beszámoló nem született arról, hogy bármiféle probléma lenne a vakcinával – még akkor sem, ha sokan felkapták a fejüket arra a hírre, hogy a napokban a Sinopharm két vezetője is lemondott magánéleti okokra hivatkozva. Ennyit tudunk most, többet akkor fogunk tudni, ha a vizsgálati dokumentációt a hatóságok vagy független szakértők is elbírálhatják.
Tényleg három adagot kell belőle beadni?
A Sinopharm vakcinájáról szóló előző cikkünkben azt írtuk, hogy ebből az oltásból is két adagot javasol beadni a gyártó, akárcsak a Pfizer-BioNTech és Moderna már itthon is alkalmazott vakcinájából, és a többi, még fejlesztés alatt álló oltóanyag többségéből.
Rusvai Miklós virológus megismételte, hogy az egyébként rendben lévő kínai vakcinának az az egyik nagy hátránya, hogy három adagra van belőle szükség: a másodikat 28, a harmadikat 56 nappal az első után kell beadni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) heti kétszer frissített adatbázisa szerint azonban nem ez a helyzet, ahogy a vakcina első két klinikai vizsgálatáról nyilvánosan elérhető adatokból sem ez látszik. A Sinopharm két vakcinát is fejleszt párhuzamosan, de minden rendelkezésre álló információ alapján mindkettőből
két adagot javasolnak, méghozzá 21 napos különbséggel.
Kérdésünkre Kemenesi Gábor is megerősítette, hogy az elérhető adatok alapján két adagra van szükség. Az elképzelhető, hogy a tesztek során próbálkoztak más adagolással is, de a vége a két adag lett – mondta.
Rusvai az RTL Klubnak azt mondta, hogy tudomása szerint a kormány a Sinovac nevű gyártóval áll legközelebb a megállapodáshoz. Ez már egy nappal azután volt, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy egy másik gyártóval, a Sinopharmmal állapodtak meg, de a nyilatkozat arra utalhat, hogy egy másik kínai vakcina adagolására gondolhatott a szakértő.
A WHO adatbázisa szerint azonban a Sinovacból is két adag kell, 14 napos különbséggel. Egy olyan kínai fejlesztésű vakcina szerepel az adatbázisban, amelyből kettő vagy három adag beadását javasolják, utóbbi esetben 0+28+56 napos beosztással, ami passzolna a fentiekhez, ez azonban nem a Sinopharm, hanem egy másik cég, az Anhui Zhifei Longcom Biopharmaceutical fejlesztése, amelynek még a technológiája is más, egyébként modernebb: fehérje alegységen alapul. Ennek decemberben kezdődött el a harmadik fázisú vizsgálata.
Rusvai Miklóst cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.
Tényleg nem adható 60 évnél idősebbeknek?
Adódott némi félreértés abból, hogy a Sinopharm vakcinája adható-e 60 év felettieknek. A hivatalos magyar járványügyi tájékoztató honlap megfogalmazása valóban kétértelmű volt erről: „A Sinopharm oltóanyaga december 30-án kapta meg a feltételes piaci engedélyt Kínában, amely alapján a 18 és 59 év közötti korcsoportba tartozók körében alkalmazzák az országban.”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Atv-nek tisztázta a kérdést: azt mondta, Kínában azt a stratégiát követték, hogy az oltást nem a legveszélyeztetettebb időseknek, hanem a több kontaktjuk miatt a fertőzés továbbadásában nagyobb szerepet játszó fiatalabbaknak adták be először. Azaz a 18-59 évesek élveztek elsőbbséget, de a 60 év felettieknek is engedélyezték az oltást – mondta a miniszter.
(Frissítés: A Sinopharm elnöke, Liu Csing-csen is beszélt a napokban erről, ő azt mondta, hogy a vakcina az alkalmazási előirata szerint 18 év felett adható. A klinikai vizsgálataikban először 18-59 éveseket vizsgáltak, ezt követte a 60 év felettiek, majd a 3-17 évesek csoportja, utóbbi három alcsoportban. Már a 18 év alattiak vizsgálata is lezárult, és Csing-csen elmondása szerint a vakcina az ő körükben is biztonságosnak bizonyult, a hatásosságáról szóló adatokat pedig még elemzik. A jövőben szerinte a vakcinát 3 év felett mindenkinek ajánlani fogják.)
Ki fogja beadatni magának?
A felmérések azt mutatják, hogy a kínai vakcina iránt kiugróan alacsony a bizalom Magyarországon, tehát ha választani lehet a vakcinák közül (és a kormány néhány vargabetű után határozottan azt állítja, hogy lehet), akkor a kínait a jelenlegi ismereteink szerint nagyon kevesen fogják választani – teljesen függetlenül attól, hogy valójában hatásos, biztonságos, megbízható-e, vagy sem.
Márpedig hiába lehet belőle sokkal gyorsabban, sokkal többet beszerezni, ha szinte senki nem kér majd belőle.
Ez azt a kérdést is felveti, hogy érdemes-e jelentős mennyiségű közpénzt költeni több millió adagra egy olyan vakcinából, amelyet aztán nem lehet majd elhasználni.
Épp ezért nem sok értelme van annak, hogy a DK petícióban követeli, hogy lehessen választani a vakcinák közül, hiszen a jelenlegi állás szerint lehet majd, ha lesz miből.


Újabb bizonyítékok támasztják alá, hogy az új típusú koronavírus dél-afrikai variánsa könnyebben és erősebben kapcsolódik az emberi sejtekhez, így fertőzőbb az eredeti változatnál – mondta hétfőn Salim Abdool Karim, a Dél-afrikai Köztársaság vezető epidemiológusa.

Karim erről egy tudóscsoport által az 501Y.V2 néven ismert variánson végzett kutatás eredményeinek ismertetésekor beszélt. Ezt a vírusmutációt dél-afrikai szakértők tavaly év végén azonosították. A variáns miatt a múlt hónapban újabb napi rekordot döntött a koronavírus-fertőzöttek száma, több mint 21 ezerrel.
Brit tudósok és politikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a jelenleg alkalmazott, illetve fejlesztés alatt álló vakcinák kevésbé bizonyulhatnak hatékonynak a dél-afrikai variánssal szemben. Karim szerint erre egyelőre nincs megnyugtató válasz, de világszerte dolgoznak a tudósok a megoldáson.


Az angol koronavírus-fertőzöttek csaknem harmada öt hónapon belül újból kórházi kezelésre szorult azután, hogy egyszer már kiengedték őket. Ráadásul minden nyolcadik kórházban ápolt beteg elhunyt, miután egyszer már egészségesnek nyilvánították őket, a friss kutatás szerint.

A kórházba való visszakerülés rátája 3,5-szer nagyobb a koronavírus-fertőzötteknél, mint más betegségben szenvedőknél, a halálozás aránya pedig 7-szer magasabb. A kutatás újabb bizonyíték az úgynevezett hosszú-, vagy long-covidra, melyről ebben és ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A brit statisztikai hivatal adatai szerint a fertőzöttek ötödének öt héttel megfertőződésük után is vannak még tüneteik, tizedüknek pedig még 12 hét után is.
A kutatásból az is kiderült, hogy a koronavírus-fertőzötteknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek egyéb egészségügyi problémák, mint például a diabétesz, valamint szív, máj, vese és légúti gondok. Ezek ráadásul jellemzőbbek a fiatalabb korosztályoknál, valamint etnikai kisebbségiek körében.

Kína túlságosan lassan cselekedett az első koronavírus-fertőzések ismeretében, és lehetséges, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is túl lassan reagált a járványkitörésre – közölte kedden egy köztes jelentésben egy nemzetközi vizsgálóbizottság. Kína szerint gyorsan cselekedtek.
Az úgynevezett Világjárványra való Felkészültséggel és Reagálással foglalkozó Független Testületet tavaly hozták létre WHO-tagállamok kérésére, hogy levonja a tanulságokat a koronavírus-járványból és kezeléséből, .

Ami világos számunkra, hogy tavaly januárban Kínában a helyi és nemzeti egészségügyi hatóságok szigorúbb járványügyi intézkedéseket is bevezethettek volna
- jelentette ki a Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök és Ellen Johnson-Sirleaf korábbi libériai elnök vezette csoport.
A testület szerint viszont nem világos, hogy tavaly miért csak január 22-én hívták össze a WHO sürgősségi szakértői bizottságát, és miért nem jutottak dűlőre arról, hogy globális egészségügyi vészhelyzetnek minősítsék a helyzetet még január 30. előtt.
A panel megjegyezte, hogy a WHO egészen március elejéig nem minősítette világjárványnak a ragályt, pedig – mint mondják – ez a megnevezés segíthetett volna összpontosítani a figyelmet a helyzet súlyosságára.
A vizsgálóbizottság mindazonáltal nem csak Kínát és a WHO-t tette felelőssé a kialakult helyzetért. A panel szerint bár 2020 januárjában már világos volt, hogy több országban vannak koronavírus-fertőzöttek, túl kevés kormány használta fel a rendelkezésére álló információkat a vírus terjedésének megakadályozására.
Azonnal járványügyi korlátozó intézkedéseket kellett volna bevezetni mindegyik országban, amelyikben feltehető volt, hogy vannak esetek. De nem alkalmazták őket – áll a jelentésben.
Kína: Peking gyorsan reagált
A kínai külügyminisztérium szerint Peking gyorsan reagált a koronavírus-járványra, és kellően szigorú intézkedéseket vezetett be a vírus terjedésének megfékezésére – jelentette ki Hua Csun-jing, a minisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján arra reagálva, hogy egy szakértői panel kifogásolta a kínai kormány és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) reakcióját a járvány kezdetén.
Hua szerint Kína gyors és határozott döntéseket hozott a járvány kitörését követően, elsőként figyelmeztetve a világ többi országát a járványveszélyre, miközben még Peking sem rendelkezett elegendő információval a vírusról.
Természetesen azon kell igyekeznünk, hogy még jobban csináljuk. De ez minden országra vonatkozik, nem csupán Kínára, húzta alá. A szóvivő emlékeztetett: a kínai vezetés tavaly január 23-án – mintegy három héttel az első esetek felbukkanása után – lezárta a járvány első gócaként ismert, közép-kínai Vuhant, jelentősen csökkentve a további fertőzések és halálozások számát.


  • Az Európai Unió tagállamainak fel kell gyorsítaniuk a koronavírus elleni oltást,
  • a járvány visszaszorítása érdekében márciusig a 80 év felettiek, valamint az egészségügyi és a szociális szektorban dolgozók legalább 80 százalékát,
  • nyárig pedig a felnőtt lakosság legalább 70 százalékát be kell oltaniuk
- közölte Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos Brüsszelben kedden.

Az uniós biztos az MTI tudósítása szerint elmondta: az Európai Bizottság arra szólítja fel a tagállamokat, hogy továbbra is követeljék meg a fizikai távolság betartását, tartsák érvényben a személyes találkozásokat korlátozó intézkedéseket, küzdjenek a dezinformáció ellen, koordinálják az utazási szabályozásokat, fokozzák a tesztelést és az fertőzöttek nyomon követését a vírus minden változatának visszaszorítására.
Szkínász elmondta, az uniós bizottság, a tagállamok és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még szorosabban fog együttműködni a gyógyszergyártó vállalatokkal annak érdekében, hogy a teljes mértékben biztosítsa az EU oltóanyagellátását.
A bizottság megbeszélést kezd a tagállamokkal egy, a hónap végéig megkötni kívánt megállapodásról az oltási igazolvány, vagy másnéven vakcinaútlevél bevezetéséről. Az uniós bizottság el kívánja érni, hogy a tagállamok által kiállított oltási könyveket elfogadják az uniós egészségügyi rendszerek mindegyikében, és használhatók legyenek az EU-n kívül is.
Sztella Kiriakídisz, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa a sajtótájékoztatón közölte: a tagállamoknak frissíteniük kell vizsgálati és tesztelési stratégiáikat az új vírusmutációk azonosítása érdekében, továbbá ki kell terjeszteniük a gyors antigéntesztek alkalmazását.
A tagállamoknak hangsúlyt kell helyezniük az egységes piac és a szabad mozgás megőrzésére, ugyanakkor fokozniuk kell a járvány visszaszorítását célzó intézkedéseiket például újabb higiéniai és távolságtartó szabályok bevezetése révén a tömegközlekedési járműveken és az állomásokon. Korlátozniuk kell minden nem elengedhetetlen utazást a járványügyi helyzet jelentős javulásáig. Az utazásokat érintően arányos szabályokat kell bevezetniük, ideértve az utazók tesztelését, amennyiben jelentősen fertőzött területekről érkeznek.
Elmondta, az Európai Bizottság mechanizmust hoz létre az oltásokhoz való hozzáférés biztosítására a tagországok és a partnerországok részére. Az EU lehetővé kívánja tenni, hogy az oltási stratégiája révén biztosított 2,3 milliárd adag vakcina megosztható legyen a partnerországokkal, különös figyelemmel a Nyugat-Balkánra, a keleti és déli szomszédság, valamint Afrika országaira – tette hozzá Kiriakídisz.
Arról, hogy Magyarországon miért van az uniós átlag alatt a lakosság oltási hajlandósága, ebben a videóban beszéltünk részletesen:


A koronavírus-járvány sok szempontból példátlan helyzet elé állította a világot, az ismeretlen kihívás sok rögtönzést és menet közbeni tanulást tett szükségessé. A világ kormányainak sem volt kész receptjük a járványkezelésre, és a helyzet egyébként is gyorsan és állandóan változik. Ezért a döntéshozóknak folyamatosan finomhangolniuk kell a vírus terjedését korlátozó intézkedéseiket, anélkül, hogy beleszédülnének az egyensúlyozásba az egészségügyi összeomlás és a gazdasági válság között.
Magyar kutatók egy decemberben publikált tanulmányban arra keresték a választ, hogyan hozhatók közös nevezőre a korlátozások bevezetésekor mérlegelendő, komplex és nagyon különböző szempontok, és hogyan igazítható a járványkezelési stratégia a sok ismeretlen tényezőn alapuló és folyton változó járványhelyzethez.
Az eredményeiket igazolta, hogy az általuk felállított modell pontosan azt a képet vetítette előre, ahogy aztán a magyarországi járványkezelés a valóságban is alakult.
A modell és a kutatási eredmények megértéséhez a tanulmány egyik szerzőjével, Röst Gergellyel beszélgettünk, aki a Szegedi Tudomány Egyetem matematikusa és a kormány járványügyi döntéseit segítő munkacsoport matematikai modellező csoportjának vezetője.

Mérnöki megközelítéssel a járvány ellen
A modell célja meghatározni, hogy milyen típusú beavatkozásokat mikor és milyen mértékben érdemes meghozni. Ehhez azonban tudni kell, hogy pontosan milyen eredményt szeretnénk elérni az intézkedésekkel, hiszen más-más lépésre lehet szükség, ha az egészségügyi kapacitásokat vagy ha a gazdaságot ítéljük sérülékenyebbnek.
„A modellezett hat hónapos időszakot egy bemenet-kimenet rendszerként fogtuk fel, ez a műszaki területen bevett módszer, csak most a járványra alkalmazva”
– mondta Röst Gergely. A tanulmány további szerzői Péni Tamás (SZTAKI-BME), Csutak Balázs és Szederkényi Gábor (SZTAKI-PPKE), akik a szabályozáselmélet szakértői, ők hozták ezt a mérnöki megközelítést, amelyet aztán közösen átültettek a járványmodellek területére.
A járvány legtöbb paramétere adott, ezekre nincsenek hatással az intézkedések. Ilyen például a vírus lappangási ideje, a fertőzőképessége, a fertőzöttek továbbfertőzési ideje, a kórházi ellátásra szorulók és a halálozások aránya és így tovább. A bemenetet maguk a beavatkozások jelentik, ezeknek az összességét és időzítését nevezhetjük járványkezelési stratégiának. A kimenet pedig a járvány lefolyása, azaz hogy hány fertőzött lesz, hányan kerülnek kórházba, hányan halnak meg vagy mikor tetőzik a járvány.
A kutatók a fertőzés terjedésének lassítását célzó intézkedéseket vizsgálták, mert ez az, ami közvetlenül befolyásolható a bemeneti intézkedésekkel. Bár erre több különféle lépés is alkalmas, matematikailag ugyanazt az eredményt hozzák, így a modellben a kontaktuscsökkentés, a távolságtartás és a maszkviselés is besűríthető volt egyetlen paraméterbe. A járványadatok bizonytalanságára is felkészítették a modellt, hiszen a valóságban sok változó nem mérhető közvetlenül, például hogy hány látens (a tünetek megjelenése előtt álló) vagy hány tünetmentes fertőzött van. Az eredmények alapján elég a kórházban ápoltak számát figyelni, mert a többi ismeretlen ebből is kellően pontosan becsülhető ahhoz, hogy működőképes maradjon a modell.
Minden lehetséges kimenetnek van valamilyen költsége. Az egyik szélsőséges stratégia az lenne, ha egyáltalán nem avatkoznánk bele a járvány lefolyásába, ekkor óriási lenne a kórházba kerülők és a halottak száma, és emiatt az egészségügyi költség lenne nagyon magas. A másik extrém eset a totális lezárás, amikor hat hónapra senki nem léphetne ki az otthona ajtaján, ebben az esetben ugyan megszűnne a járvány, viszont a beavatkozás költsége szaladna meg nagyon.
„Melyik a nagyobb költség, ha kórházba kerül ezer ember, vagy ha 150 ezer diák nem jár iskolába egy hónapig? Ezek nem közvetlenül összehasonlíthatók, de mégis minden beavatkozásnak az lesz az eredménye, hogy egyik vagy másik fog bekövetkezni”
– említett egy példát Röst Gergely.
A bemenetekben és a kimenetekben is vannak olyan korlátok, amelyeket a döntéshozó nem akar átlépni. A kimeneti oldalon ilyen például a kórházi kapacitások felső határa. A modell azonban az ilyen korlátok átmeneti változását is tudja kezelni, magyarul azt, ha egy kormány úgy dönt, hogy ágyfelszabadítással vagy átvezényléssel ideiglenesen megnöveli a kapacitásokat.
Húzd meg, ereszd el
A beavatkozások kiválasztásánál a fő kérdés, hogy hogyan súlyozzuk a lehetséges kimenetek költségeit.
„Ha azt mondom, hogy a társadalmi költségeket tartom nagyobbnak, akkor egy csillapítás nevű stratégiát kapok, ha az egészségügyi költségeket, akkor meg az elfojtás nevűt”
– mondta Röst Gergely, aki szerint a járvány első hullámában az egyes országok által alkalmazott stratégiákat ebbe a két fő csoportba lehetett sorolni.
A csillapítás lényege, hogy csak annyira erős intézkedéseket hozunk, hogy a kórházi kapacitásokat még épp ne lépjük túl. Ez a stratégia több fertőzöttet, kórházi ápoltat és halálesetet eredményezhet, de cserébe kevésbé borítja fel a társadalmi-gazdasági életet.
Ez látszik az alábbi ábrán is. Az alsó grafikon kék vonala mutatja a beavatkozás idejét és erősségét: a korlátozások itt csak lassan és fokozatosan, illetve enyhén jelennek meg. (A piros vonal a reprodukciós szám, azaz a vírus terjedési üteme.) A felső grafikonon láthatók a különféle járványgörbék (a lila és a zöld a tünetes és tünetmentes fertőzötteket, a világos és sötétkék a kórházi ápoltakat és haláleseteket jelöli).
A másik fő stratégia, az elfojtás lényege, hogy olyan erős intézkedéseket hozunk, amelyek nemcsak mérséklik, de meg is állítják a járvány terjedését. Ez volt a legtöbb európai ország stratégiája az első hullám idején, így Magyarországé is.
Ahogy az alsó ábrán látszik, ennél a stratégiánál az elején kell nagyon szigorúnak lenni, és utána lehet fokozatosan enyhíteni. Ezzel már az elején elfojtható a járvány, és a görbék csak a lazítások után kezdenek újra meglódulni .
„Ez egy teljesen elméleti konstrukció: attól függően, melyik költségnek mekkora relatív súlyt adok, más-más stratégiát kapok. Meg kell keresnem azt az inputot, ami a számomra legkedvezőbb outputot adja. Ami a tanulmányunk érdekessége, hogy az elméleti stratégiák hasonlítanak azokra, amiket az országok a valóságban is követtek, és a kimeneti oldalon is hasonló eredményt kapunk”
– mondta Röst Gergely.
A magyar példa
A kutatók egy hat hónapos időszakot, a március 11. és szeptember 11. közötti 180 napot modellezték, és a számításokhoz a magyarországi paramétereket adták meg. Mivel a tanulmány júniusban készült, a valós járványhelyzetet akkor még nem ismerhették, ezért kézenfekvő volt a modell eredményeit utólag összevetni a valódi magyar intézkedésekkel és járványgörbével – és mint kiderült, szinte teljesen fedik egymást.
A való világbeli intézkedéseket az Oxfordi Egyetem szigorúsági indexe alapján vizsgálták, ahol az országok által meghozott összes intézkedésből meghatároznak egy számot nulla és száz között, hogy összességében mennyire szigorúak az intézkedések, és ez hogyan változik az időben. Magyarország az elfojtás stratégiáját alkalmazta.
Az alábbi ábrán pedig látszik, hogy a modell által kiszámolt elfojtási stratégia épp olyan járványlefolyást eredményezett, mint a valódi magyar intézkedések: az időzítés és a nagyságrend is egybevág, és a vizsgált időszak eleji lefojtás után ugyanúgy a 180. környékén kezdenek újra felfutni a járványgörbék (felül), ahogy az szeptember elején Magyarországon is történt
Egyébként közvetve a modellezett időszakon túli magyar valóság is igazolja a modellt. A csillapítási stratégiába ugyanis a kutatók azt a korlátot építették be, hogy a kórházban ápoltak száma nem haladhatja meg a 10 ezer főt. Amikor Magyarországon már a második hullámban, november elején ez a szám valóban elkezdett közelíteni a 10 ezerhez, a kormány be is vezette az eddigi legszigorúbb korlátozásokat, és végül valamivel 8 ezer fölött tetőzött a kórházba kerültek száma. Ez egyrészt arra utal, hogy a kormány őszre eltolódott az elfojtás felől a csillapítás irányába, másrészt mutatja, hogy a kutatók által korábban belőtt korlát nagyságrendileg megegyezik azzal, amit a valóságban sem hagytak átlépni.
Bár a tanulmányban a magyar sajátosságokhoz igazították a modellt, az nem specifikusan Magyarországra készült, a paraméterek megfelelő módosításával bármelyik másik országra is alkalmazható.
Gyorsan léptek, de rövidet
A modell egyik fontos gyakorlati tanulsága, hogy a járványkezelésben kulcsszerepe van annak, hogy időben vezetik-e be a korlátozásokat. A hamarabb meghozott intézkedés sokkal alacsonyabb költséggel adja ugyanazt az eredményt, mintha később hoznák meg. A késlekedés után már hiába tervezik meg optimálisan az elfojtási stratégiát, a járványgörbe sokkal kevésbé fog visszaesni.
A kutatók kiszámolták a maximálisan tolerálható késést is, azaz hogy mi a legkésőbbi időpont, amikor még be lehet avatkozni ahhoz, hogy az előírt korlátokat, például a kórházi kapacitásokat tartani lehessen. (A tanulmány példájában ez a konkrét szám az ideális 21. nap helyett a 74., de ez természetesen az adott paraméterektől függ.)
A modell, illetve az abból kiszámolt optimális elfojtási stratégia alapján látszik, hogy a való világban alkalmazott stratégia működött: időben hozták meg, és elérte a kitűzött célját, gyorsan leszorította a járványgörbét.
Érdemes azonban megfigyelni, hogy a 180 napos időszak legvége is hasonlóan alakul az elméleti és a gyakorlati stratégia nyomán: mindkettőnél ugyanúgy felszökik a fertőzöttek számát jelölő görbe – azaz megérkezik a második hullám. (A halálesetek görbéje csak azért nem indul még emelkedésnek, mert az néhány hetes késéssel követi a fertőzöttek számát, így a felfutása már kívül esik ezen az időszakon.) Annak, hogy a modell ilyen időtávra szól, praktikus okai vannak, de elgondolkodtató, hogy a tapasztalatok szerint a valóságban alkalmazott stratégiák szavatossága is lejárt ennyi idő után – mintha azt már nem találták volna ki előre a döntéshozók, hogy mihez kezdenek majd az intézkedések kifutása után.
Versenyfutás az idővel
Bár a modell működőképesnek bizonyult, bőven lennének még további vizsgálni való szempontok. A tanulmány például jóval azelőtt született, hogy a koronavírus elleni első vakcinák eljutottak volna az engedélyezésig, így ezeknek a hatásával sem számol. Röst Gergely szerint gondolkoznak azon, hogy ilyen irányba bővítsék a modelljüket.
„Nagyon sok modellezni való kérdés merül fel a vakcinákkal kapcsolatban. Abban, hogy ki kapja először, lehetnek ellentmondó célok, amelyek között egyensúlyt kell találni. Lehet cél, hogy a legsérülékenyebb csoportok kapják először. De lehetne az is, hogy minél előbb leállítsuk a járványhullámot, és akkor inkább a fő terjesztőket kéne először beoltani.”
Ráadásul ha hozzáveszik a modellhez, hogy a populáció egy részét már immunizáltuk, akkor az jelentősen megváltoztatja a járvány dinamikáját, tehát ugyanannak a beavatkozásnak más lesz a költsége. Ahogy növekszik a vakcináltak aránya, úgy változik majd fokozatosan az is, hogy mi lesz az optimális stratégia.
Egy másik ilyen, modellezésre érdemes kérdés Röst Gergely szerint az iskoláké: bár iskolák bezárását korábban már sokszor modellezték, most merült fel először a hibrid oktatás lehetősége, amikor a gyerekek felváltva lennének otthon és az iskolában. A mostanában megjelenő új vírusvariánsok járványlefolyásra gyakorolt hatását is sürgető lenne modellezni. Nagyon izgalmasnak tartja a britek oltási stratégiáját is, akik a második dózist az előírt három hét helyett tizenkét héttel az első után adják (a gyártó ellenjavallata ellenére), cserébe viszont rövid távon kétszer annyi ember kaphatja meg a első dózist. Kérdés tehát van bőven, idő viszont jóval kevesebb.
„Igazán magas színvonalon, a nemzetközi tudományos szintet megütve, egy ilyen modellező tanulmányt elkészíteni még egy felkészült csoportnak is több hónap munka. Nemcsak arról van szó, hogy készítek egy modellt, és megnézem, mit ad. Kezelni kell a paraméterek bizonytalanságát, végignézni, hogy a modell kimenete melyik paraméterre mennyire érzékeny, maga a modell mennyire robusztus, és így tovább” – mondta Röst Gergely.
„A járványmodellezésnek ez a tudományos része nagyon munkaigényes, a járványhelyzet, illetve hogy épp mi az aktuális kérdés, meg olyan gyorsan változik, hogy nincs arra idő, hogy hónapokig gondolkozzunk valamin.”

A Szputnyik V fejlesztői az oltóanyag európai bejegyzését kérték, a Covid-19 elleni első orosz vakcina fokozatos szakvizsgálatának folyamata februárban kezdődhet meg – közölte szerdán az oroszországi oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI).

Az RFPI tájékoztatása szerint kedden az Európai Gyógyszerügynökséget, az EMA-t képviselő szakértők tudományos felülvizsgálat (scientific review) néven konzultációt tartottak a Szputnyik V kifejlesztői számára. A nemzetközi tanácskozáson több mint 20 tudós vett részt – írja az MTI.
A Szputnyik V kidolgozói a tanácskozást követő 7-10 napon belül ajánlásokat kapnak majd a tanácskozás alapján. Az RFPI a Szputnyik V nyilvántartását kérte és arra számít, hogy a fokozatos szakvizsgálat (rolling review) folyamata februárban kezdődik meg.
Az RFPI szerint az EMA szakvizsgálatok sorozata alapján dönt majd a bejegyzésről. Az orosz szuverén alap azt is közölte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken megkezdi a Szputnyik V bejegyzési kérelem előtti szakvizsgálatát (pre-submission review).
Kirill Dmitrijev, az RFPI vezérigazgatója január 13-án a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a tudományos felülvizsgálat a Szputnyik V uniós engedélyeztetésének első lépése. Azt mondta, hogy az RFPI december 22-én folyamodott engedélyért az első orosz oltóanyag rendkívüli esetben történő alkalmazására (Emergency Use Authorization, EUA), és orosz részről az engedélyeztetést még október végén kezdeményezték az EMA-nál.
Az orosz tisztségviselő arra reagált akkor, hogy Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője úgy nyilatkozott, az EMA előzetes tárgyalásokat folytat a Szputnyik V gyártójával, amely még nem döntött úgy, hogy kérelmet nyújt be a készítmény uniós alkalmazásának jóváhagyására.
A Szputnyik V egyébként az eddigi hírek szerint kb. 95 vagy 92 százalékban hatásos a koronavírus-fertőzéssel szemben, Szerbiában már engedélyezték is.
A Szputnyik V-ből Magyarországra december végén 6000 ampullányi vakcina érkezett. Oroszországban 40 ezer ember bevonásával már túl vannak a klinikai tesztelésen, aminek az eredménye 91,4 százalékos hatékonyságot mutat, írta korábban Szijjártó Pézer külügyminiszter a Facebookon. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere december végén arról beszélt, hogy az orosz Szputnyik V vakcinát 3 ezer magyaron is tesztelni fogják (pont ennyire elég a 6000 dózisnyi oltás).
A szerdán közzétett hivatalos adatok szerint Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzöttek száma az elmúlt napon 21 152-vel 3 633 952-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma hivatalosan 539 416, a halálos áldozatoké 597-tel 67 220-ra, a felépülteké pedig 25 290-nel 3 027 316-ra emelkedett.

A Pfizer koronavírus elleni vakcinájából az első dózis még nem nyújt olyan hatékony védelmet, mint remélték – közölték izraeli kutatók. Ez rossz hír az Egyesült Királyságnak vagy az Egyesült Államoknak, ahol azt az oltási stratégiát követik, hogy lehetőleg minél gyorsabban minél több embernek adják be a kétfázisú oltás első adagját, írja a Business Insider.
Egyetlen adag a vakcinából kevésbé hatékony, mint gondoltuk – mondta Nachman Ash, Izrael koronavírus elleni védekezésért felelős biztosa az izraeli hadsereg rádiójának.
Izrael a világvezető a lakosság vakcinálásában. Az országban mostanra a lakosság 26 százaléka kapta meg a Pfizer/Biontech oltás legalább egyik adagját. Az oltást úgy tervezték, hogy az első dózis beadása után 21 nappal egy emlékeztető oltást kell beadni. Ezután 7 nappal alakul csak ki a teljes védettség. Izrael szigorúan ezt az oltási rendet követi.
Az Egyesült Királyság más stratégiát választott. Ott azt az elvet vallják, hogy minél több ember kapja meg az első dózist, és így szerezzen legalább korlátozott védettséget. Emiatt a második, emlékeztető oltás beadását az ajánlott 21 napon túlra halasztják, és a második dózist akár 12. héttel később adják be, hogy addig a lehető legtöbb ember szerezzen részleges immunitást. Az ottani hatóságok szerint ez jobb megoldás, mint kevesebb ember teljes immunitása.
A Pfizer azonban már korábban figyelmeztetett arra, hogy nincs bizonyíték a vakcinájuk hatékonyságára, ha azt nem a kísérletek során alkalmazott időben, hanem később adják be. A vakcina hatékonysága olyan kutatáson alapszik, amelynél a két adagot 19 és 42 nap közötti intervallumban adták be. A hatékony védelem a második oltás után hét nappal következik be.

Az Egyesült Államokban az éppen most beiktatott új amerikai elnök, Joe Biden is azt tervezi, hogy minél több embernek elkezdik beadni az első dózisokat az oltásból, és halasztják a második dózisokat.
A Pfizer szerint az oltóanyag első adagja körülbelül 52 százalékos védettséget ad, míg a második adag – megfelelő időben beadva – 95 százalék körüli hatékonyságú immunitást eredményez. Az oltási program eredményeit vizsgáló izraeli kutatók szerint ugyanakkor az első dózis csak 33 százalék körüli védelmet jelent.
Sir Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója a Sky Newsnak azt mondta: nagyon alaposan vizsgálják, hogy milyen fokú immunitást szereznek a beoltott emberek. Brit tudósok decemberben még úgy látták, hogy a klinikai vizsgálatok adatai szerint a Pfizer-vakcina a beadása után 10 nappal 89 százalékos védettséget ad.
Vallance a héten azt mondta: a tényleges hatékonysági ráta mindig ennél alacsonyabb volt, de szerinte nem lesz „olyan alacsony”, mint amit Izrael jelentett.

Engedélyezték a magyar hatóságok az AstraZeneca és a Szputnyik V koronavírus-vakcina használatát. Az Európai Unióban Magyarországon indulhat meg először az oltás a két vakcinával.
A Telex a gyógyszerészeti intézetnek (OGYÉI) és a Nemzeti Népegészségügyi Központnak is írt emailt, hogy erősítsék meg a hírt. Választ egyelőre nem kaptunk, de aztán más forrásból olyan megerősítés jött, hogy az orosz vakcinát valóban engedélyezték. Úgy tudjuk, a kitétellel engedélyezték, a biztonságosságáról még kértek vizsgálatot.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után az OGYÉI főigazgatója, Szentiványi Mátyás azt mondta a köztévében, hogy az engedélyezés általában hosszú folyamat, de ezt most alig több mint két hónap alatt sikerült teljesíteni, ami hatalmas eredmény – idézte az MTI.
Az OGYÉI a vizsgálatok lezárultával szerdán ideiglenes, Magyarország területén érvényes használatbavételi engedélyt adott ki a magyar jogszabályok alapján. Ez az engedély hat hónapra szól, és további hat hónappal egyszer meghosszabbítható.
Az M1 Híradóban hozzátette: az OGYÉI most a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakvéleményére vár, amely várhatóan néhány hét alatt állapítja meg, hogy a vakcina valóban megfelel-e annak, ami az arról szóló dokumentumokban szerepel. Az NNK minden egyes gyártási tételt újra és újra meg fog vizsgálni – közölték.
Az oroszok megküldték a szerződéstervezetet
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett vakcinával az Egyesült Királyságban már oltanak. Januárban Indiában is engedélyezték a használatát. A Szputnyik V vakcinával Oroszországban másfél millió embert oltottak be, a készítményt hat országban használják, köztük Szerbiában is. Miután az oroszoknak nincs elegendő gyártókapacitásuk, a brit és az orosz vakcinát fejlesztő két cég együttműködik egymással.
Mindkét oltóanyag ugyanazt a modern technológiát használja, de más elven működnek, mint a Pfizer/Biontech vagy az amerikai Moderna mRNS-alapú készítményei. A brit és az orosz oltóanyagok úgynevezett vektorvakcinák: ezekben egy, a szervezet számára ártalmatlan, sokszorozódásra nem képes adenovírusba klónozzák bele a megcélzott vírus genetikai állományának egy részét. Ez készteti aztán a szervezetet arra, hogy az antigént elkészítse, és ezzel immunválaszt váltson ki.
Az AstraZeneca vakcinája olcsóbb, és elég egy egyszerű hűtőben tárolni, nem kell hozzá mínusz 70 fokos hőmérséklet, mint a nálunk használt Pfizer/Biontech termékénél, vagy mínusz 20 fok, mint a Modernáénál.
A Szputnyik V az eddigi hírek szerint kb. 95 vagy 92 százalékban hatásos. A Szputnyik V-ből Magyarországra december végén 6000 ampullányi vakcina érkezett. Oroszországban 40 ezer ember bevonásával végeztek klinikai tesztelést, aminek az eredménye 91,4 százalékos hatékonyságot mutatott, írta korábban Szijjártó Pézer külügyminiszter a Facebookon. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere december végén arról beszélt, hogy az orosz Szputnyik V vakcinát 3 ezer magyaron is tesztelik.
Az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) több ország, köztük Ausztria is sürgeti, hogy a lehető leggyorsabban hagyja jóvá az AstraZeneca oltóanyagának alkalmazását. A Szputnyik V fejlesztői is az oltóanyag európai bejegyzését kérték, a Covid-19 elleni első orosz vakcina fokozatos szakvizsgálatának folyamata februárban kezdődhet meg.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán 18:13-kor a kormányülés szünetében közleményt adott ki. Ennek tartalma alapján még nem volt egyértelmű, hogy engedélyezték volna a magyar hatóságok a két vakcina alkalmazását:
A magyar gyógyszerészeti hatóság szakemberei jelenleg is Oroszországban vannak és a helyszínen tanulmányozzák az orosz vakcina gyártási folyamatát. Csütörtökön az orosz egészségügyi hatósághoz látogatnak és folytatnak konzultációt. Mindeközben a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Külgazdasági és Külügyminisztérium jogászai is folyamatosan dolgoznak. Ha a gyárlátogatások és a kapott dokumentációk áttekintése után a magyar gyógyszerészeti hatóság úgy dönt, hogy megadja a vészhelyzeti használati engedélyt az orosz vakcina magyarországi használatára, akkor alá tudják írni a szerződést, és megállapodást tudnak kötni arról, hogy Magyarországra nagyszámú biztonságos oltóanyag érkezzen.
Szijjártó közleménye szerint az orosz vakcina értékesítéséért felelős orosz Állami Befektetési Alap már megküldte a szerződéstervezetet, amely a vakcina Magyarországra szállításának alapját jelentheti. Szijjártó telefonon egyeztetett Mihail Muraskóval, Oroszország egészségügyi miniszterével, aki egyúttal a magyar–orosz kormányközi gazdasági vegyesbizottság orosz társelnöki pozícióját is betölti.
Szijjártó szerint „szorít az idő”, naponta mintegy százan halnak bele a koronavírusba, és a korlátozó intézkedések napi mintegy 10 milliárd forintos kárt okoznak a magyar gazdaságnak. Minél előbb szeretnének nagy számban hatásos és biztonságos oltást hozni az országba, és azt a magyar embereknek beadni, olvasható a minisztérium közleményében.

A nagy-britanniai koronavírus-járvány halálos áldozatairól szerdán közzétett napi összesítésben több mint 1800 haláleset szerepel, de az adat számos olyan halálozást is tartalmaz, amelyek korábban történtek. Az újonnan kiszűrt koronavírus-fertőzések száma ugyanakkor ismét jelentősen csökkent, és a koronavírus elleni oltásból már több mint ötmilliót beadtak.
A brit egészségügyi minisztérium szerda esti ismertetése szerint az elmúlt 24 órában 38 905 új fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal országszerte. A korábbi hetekben szinte minden nap 60 ezret messze meghaladó, esetenként 70 ezerhez közeli napi új fertőzést szűrtek ki Nagy-Britanniában.
Szerda a negyedik olyan nap egymás után, amikor 40 ezernél kevesebb új koronavírus-fertőzést mutattak ki tesztekkel.
A szaktárca új adatosra szerint a szerdán zárult egy hétben 294 182 koronavírus-fertőzést szűrtek ki. Ez 80 593-mal, 21,5 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi azonos időszakban kimutatott új fertőződések számánál.
A brit kormány számítási módszertana szerint, amely a koronavírus-fertőzés megállapításától számított 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe, szerdán 1820 páciens haláláról érkezett jelentés.
A szerdai halálozási adat a legmagasabb a nagy-britanniai koronavírus-járvány kezdete óta. Nagy-Britanniában a szerdai adatsort is figyelembe véve eddig 93 290-en haltak meg az új típusú koronavírus okozta Covid-19 betegségben.
A világ országai közül csak az Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Mexikóban van ennél több halálos áldozata a koronavírus-járványnak.
A brit egészségügyi hatóságok hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a szerdán ismertetett szám olyan haláleseteket is tartalmaz, amelyek a hét első felében, illetve a hétvégén történtek.
Boris Johnson miniszterelnök szerda este, újságíróknak nyilatkozva ehhez hozzátette, hogy a jelenlegi nagyon magas halálozási adat a fertőzési hullám néhány héttel ezelőtti kiugró tetőzésének következménye. Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az oltási kampány gyorsulása nyomán már tavaszra lényeges változás várható a nagy-britanniai járványhelyzetben.

A koronavírus ellen kifejlesztett több nyugati és kínai vakcina jóváhagyását tervezi a következő hetekben és hónapokban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy elláthassa a kis és közepes jövedelmű országokat – derül ki az ENSZ egészségügyi szervezetének egyik belső dokumentumából, amely a Reuters brit hírügynökség birtokába jutott.
Oroszország is benyújtotta a Szputnyik V. védőoltás engedélyezéséhez szükséges dokumentumokat a WHO-nak, de jóváhagyási folyamatának egyelőre nincsen menetrendje, írja az MTI.
A WHO vezetésével a kis és közepes jövedelmű országok Covid-19 elleni vakcinával való ellátására létrehozott COVAX szövetség legalább kétmilliárd védőoltást szeretne az idén világszerte kiosztani, ebből legalább 1,3 milliárd adagot a szegény országoknak. Amíg azonban a program pénzhiánnyal küzd, a gazdag országok nagy mennyiségű vakcinát kötöttek le saját maguk részére, jegyezte meg a Reuters.
A védőoltások szállításáért folyó versenyben a gyógyszerhatóságok engedélye kulcsfontosságú a vakcinák hatékonysága és biztonságos alkalmazásuk szempontjából, akárcsak előállításuk gyorsításához. A legszegényebb országok azonban többnyire a WHO engedélyeitől függenek a saját korlátozott gyógyszer-engedélyeztetési kapacitásaik miatt.
A január 7-ig frissített adatokra hivatkozó COVAX-dokumentum szerint, amelyet a Reuters szerdán ismertetett, a WHO sürgősségi engedélyeket bocsát ki.
Az AstraZeneca brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett, az Indiai Szérum Intézet (SII) által gyártott védőoltást januárban vagy februárban engedélyezi a WHO, ugyanezen védőoltásnak a dél-koreai SK Bioscience által gyártott változatát pedig várhatóan február végén a dokumentum szerint. Magán a vakcinán kívül a gyógyszerhatóságoknak engedélyeznie kell a különböző cégeknél folyó gyártási eljárást is.
Az AstraZeneca vakcináját eddig Nagy-Britanniában hagyták jóvá, és közeljövőben hoznak döntést róla az Európai Unióban és az Egyesült Államokban.


Az orvosok, ápolók egyre kimerültebbek, de az iskolák még mindig nyitva vannak.

Rekordmagasságot ért el, 221-re emelkedett Portugáliában csütörtökre a koronavírus-járvány miatt egy nap alatt elhunytak száma – adta hírül a portugál egészségügyi hatóság. Eddig 9686-an haltak meg a betegség következtében a 10,5 millió lakosú országban. A bizonyítottan koronavírustól fertőzöttek száma ugyancsak szerdáról csütörtökre 13 544-gyel gyarapodott. Előző nap ennél is magasabb számot, 14 647-et jegyeztek fel, ami szintén rekord.
A sok beteg miatt az orvosok, ápolók egyre kimerültebbek és kétségbeesettekI.
Nincs elég emberünk. Hiába lehetne felállítani még több ágyat intenzív ellátáshoz, nincs hozzájuk szakember. Az orvosok elkeseredettek,
mondta a hírügynökségnek Guida da Ponte, egy orvosszakszervezet helyettes vezetője. A mentőautók sorban állnak a kórházak előtt újabb és újabb betegekkel. Egy idős férfi kedden Portalegre városában mentőautóban halt meg három órányi várakozás után.
Portugália, amely Nyugat-Európa legszegényebb országa, jól birkózott meg tavaly a járvány első hullámával, ám nemrégiben felbukkant a vírus agresszívebben fertőző változata, ami rendkívül súlyosan érinti: immár a világ országai közül a legrosszabbak lakosságarányos fertőzési és halálozási mutatói. A gyorsabban terjedő, Portugáliába Angliából érkezett vírus jelenleg az összes fertőzés 20 százalékát okozza, de a jövő hét elejére akár 60 százalékra is felszökhet az arány – mondta szerdán Marta Temido egészségügyi miniszter.
A portugál kormány pénteken várhatóan újabb korlátozó intézkedéseket jelent be a járvány ellen. A múlt héten lezárások kezdődtek, de az iskolák, egészen az egyetemekig, még mindig nyitva vannak, jóllehet sokan követelik, köztük szülői csoportok, hogy zárják végre be őket.

Bár Magyarország az EU-ban elsőként engedélyezte a koronavírus elleni orosz vakcinát, egyelőre Oroszországban is akadozik a tömeges oltáshoz szükséges mennyiség legyártása. A Kreml is elismerte, hogy a vártnál lassabban halad az oltás: a legátoltottabbak között lévő Moszkva megye is csak 0,66 százalékon áll. Eközben a Szputnyik V-vel szembeni hazai bizalmatlanságot is le kell győzni, bár a lakosság oltási hajlandósága növekszik. Az azonban nem látszik, mitől lesz a magyarországi szállításhoz a közeljövőben elegendő mennyiség.
Frissítés Engedélyezte a gyógyszerészeti intézet (OGYÉI) a Szputnyik V koronavírus-vakcina használatát. Az engedély feltételei között viszont szerepel az is, hogy a vakcina megfelel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatának. Az NNK minden egyes gyártási tételt is laboratóriumban vizsgál meg, és csak ezután engedélyezi az oltóanyag magyar piaci felhasználását, írta a nekünk küldött levelében az OGYÉI.
A vakcina gyártását felügyelő Közvetlen Beruházások Oroszországi Alapja (RFPI) vezetője csütörtökön elmondta: nagyon hamar megkezdik a vakcina kiszállítását Magyarországra. Igaz, Kirill Dmitrijev a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában sem a mennyiségről, sem a dátumokról nem árult el konkrétumokat.

Ennél többet Gulyás Gergely sem mondott a csütörtöki kormányinfón. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint pénteken tud részletesebb adatokkal szolgálni.
Hirtelen egyszerű lett a tárolás
A jelek szerint mindenesetre a szállítás jóval egyszerűbben megoldható, mint a hosszú távon mínusz 70 fokon őrizendő Pfizer–BioNTech esetében.
Az orosz egészségügyi minisztérium ugyanis csütörtökön hivatalosan is engedélyezte, hogy a Gamalei járványügyi és mikrobiológiai kutatóközpont által kidolgozott Szputnyik V vakcinát plusz 2 és 8 fok között tárolják – ez a szállításra is érvényes –, ami jelentősen megkönnyíti az oltóanyag kezelését. Eddig csak a mínusz 18 fokon tárolható variáns volt, ez is forgalomban marad – közölte Mihail Murasko egészségügyi miniszter. Bejelentése előtt néhány nappal a hírekben megjelent, hogy van olyan régió – például a dél-szibériai Altaj –, ahol a hűtést biztosító infrastruktúra hiányossága is lassította az oltási program ütemtervét.
Van belőle elég?
Az elsődleges kérdés most az, honnan lesz elegendő anyag, a gyártás ugyanis lassabban halad a tervezettnél, így az oroszországi oltóprogram is akadozik.
A jelenlegi tempóval tíz év alatt érnék el a célul kitűzött 60 százalékos átoltottságot. Ez ráadásul a beoltottak arányát tekintve élen járó Moszkva megye adatai alapján állítható – írta a Novaja Gazeta. A 7,5 milliós megyében – amelynek közigazgatásilag nem része a 12 milliós Moszkva – 0,66 százaléknál tartanak. Az arány szigorúan véve ennél is alacsonyabb: egyelőre csak 11 ezer ember kapta meg a teljes védelmet jelentő mindkét oltást.
„A vakcina mindkét összetevőjének gyártása felpörgőben van, ez rendkívül nagy feladat. Természetesen nem zárható ki, hogy néhol a növekvő igény miatt ideiglenes nehézségek léphetnek fel” – kommentálta a hiányt az elnöki szóvivő azután, hogy az uráli régióban – így az 1,4 milliós Jekatyerinburgban – a napokban egy időre leállt a lakossági oltás.
Mindez az ország földrajzi méreteivel is magyarázható – mondta Dmitrij Peszkov, aki szerint a gyártás és így az oltás üteme is eléri a tervezettet.
A 145 milliós Oroszországban hivatalosan csaknem 68 ezer koronavírus-fertőzött ember halt meg – az elmúlt napon 597 –, ez lakosságarányosan a felét sem éri el az elmúlt 24 órában rögzített, 98 halálos áldozatot jelentő magyarországi adatnak. Az elmúlt napon 21 ezer új fertőzést regisztráltak, de 26 ezer embert nyilvánítottak gyógyultnak, így az eddig 3,6 millió embert megfertőző vírus terjedése visszaszorulóban van.
A Kreml optimizmusát azonban árnyalja, hogy Oroszország több tucat megyéjében, a Kaukázustól Szibériáig arról számoltak be, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vakcina.
A már említett 7,5 milliós Moszkva megye januárban 87 ezer adagot kap, februárban 200, márciusban 300 ezret. (A teljesnek mondott védelemhez két oltás szükséges.)
Ez azt jelenti, hogy a tervezett ütem mellett is körülbelül 300 ezer embert, azaz a lakosság 5 százalékát oltják be a megyében, amely Oroszország lakosságának 5 százalékát adja, ráadásul a legkönnyebben elérhető.
Országosan messze nem lehet ezzel a tempóval számolni: januárban a Szputnyik V-ből 330 ezer adag legyártását tervezik, ennek a negyede jut tehát a főváros környékére, kézenfekvően legalább ennyi pedig magába Moszkvába.
Országosan eddig a legoptimistább számítás szerint is legfeljebb 200 ezer embert oltottak be a 145 millióból.
Eperjes Károly bízik benne, hát az oroszok?
Egy hónapja készült az utolsó felmérés arról, mennyire bízik a lakosság a Szputnyik V-ben. Eszerint csak 38 százalék kész vele beoltatni magát – azaz láthatóan kevésbé bíznak benne, mint Eperjes Károly színész.
Ez nem általában oltásellenességet jelent: a megkérdezettek 10 százaléka volt általában elutasító mindenféle vakcinával szemben. (Igaz, a Levada Centr felmérése arra nem tért ki, hogy a Szputnyik V-t elutasító, de egyébként nem oltásellenesek a koronavírus ellen máshol kifejlesztett vakcinával szemben is bizalmatlanok-e.) Az elméleti hozzáállásnál beszédesebb a gyakorlati: a 350 ezres Podolszkban a január 16–30. közötti időszakra 329 jelentkező iratkozott fel oltásra.
Az elnök által a napokban elrendelt tömeges oltás megkezdésével az arány minden bizonnyal javulni fog, amennyiben lesz elegendő vakcina.
Az olajban gazdag Tyumeny megyében is csak ezrekben mérik a beoltottakat, azok, akik már mind a két oltást megkapták, csak néhány százan vannak a 3,7 millió lakosból. A megye szerint február végéig még összesen 70 ezer adag vakcina érkezik, az átoltottság tehát legjobb esetben is alig 1 százalékos lesz a tél végére. Az ország nagy részén hasonló adatokkal kell számolni.
A Jekatyerinburgot is magába foglaló, 4,3 milliós Szverdlovszk megyében már több hete megkezdődött az oltás, mindeddig azonban összesen 15 ezer vakcinát kaptak, és ebből 13 ezer embert oltottak be – egyelőre tehát alig vannak, akik a teljes védelmet jelentő kétszeri oltáson túleshettek, az újabb szállítmányhoz velük ugyanúgy kell számolni. A kormányzó szerint hamarosan újabb hatvanezer, majd a következő hónapban százezres tétel érkezik, ám nem tudni, hogy ez csupán kincstári optimizmus, vagy megalapozottan lehet arra számítani, hogy a gyártókapacitás nagyságrendekkel nőni fog napokon belül.
Márpedig ez kulcskérdés, amennyiben érdemi mennyiségre számít a vakcinából a magyar kormány.
Merkel sem ellenzi
Az orosz vakcinát eddig tíz ország engedélyezte: a volt Szovjetunióból Belarusz és Türkmenisztán, Dél-Amerikából Argentína, Bolívia, Paraguay és Venezuela, Afrikából Algéria, a Közel-Keleten a Palesztin Hatóság és az Egyesült Arab Emírségek, Európából Szerbia és az EU-n belül eddig egyetlenként Magyarország.
Kirill Dmitrijev korábban elmondta: az EU több országa érdeklődik a vakcina iránt. Konkrét országokról azonban nem beszélt.
Ez azonban hamar változhat, miután a német kancellár rendkívüli sajtótájékoztatón csütörtökön kijelentette: a politikai nézeteltérések ellenére nincs akadálya a humanitárius együttműködésnek Oroszországgal – írta az MTI. Angela Merkel szerint a vakcinákért felelős szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (Paul Ehrlich Institut, Bundesinstitut für Impfstoffe und biomedizinische Arzneimittel – PEI) révén kész támogatást nyújtani ahhoz, hogy az orosz fél megszerezze az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét a Szputnyik V EU-s forgalmazására.
 
Utoljára moderátor által szerkesztve:
Szerző Hasonló Témák Fórum Válaszok Dátum
hasznosimre Techonlógia 2
Top